Heves támadássorozattal és csúnya sárdobálással indult a demokrata Hillary Clinton és a republikánus Donald Trump második tévévitája, amin Trump belengette, hogy megválasztása esetén ügyészi vizsgálatot indíttatna Clinton ellen, míg a demokrata jelölt arról beszélt, hogy ellenfele soha semmiért nem vállalt felelősséget, és az elmúlt napokban is jól látszott, milyen ember valójában.

Talán nem volt még olyan elnökjelölt, aki annyira rossz helyzetből várhatott volna egy tévévitát, mint Donald Trump, akinek a 2005-ben nőkre tett becsmérlő megjegyzései miatt pénteken kirobbant botránya után a túlélésért kellett küzdenie. Az elmúlt két napban republikánus politikusok tömegesen hátráltak ki a milliárdos mögül, és még többen ítélték el a kijelentéseit. Ebből a felállásból kezdődött meg a vita, és a feszültség már akkor tapintható volt, amikor az első összecsapásukkal ellentétben Clinton és Trump ezúttal nem fogott kezet a bejövetelnél. A vitát éppen emiatt a különleges helyzet miatt több szinten érdemes nézni.

Nem lehet azt mondani, hogy Trump túllépett volna az eddigi magyarázatain a 2005-ös felvétel ügyében, vagy olyan nyilvános bűnbánást tanúsított volna, mint amit többen előzetesen vártak, helyette pont a legelső reakciójához nyúlt vissza. Azonban az első fél óra puffogtatásain túlnézve sikerült sokkal koncentráltabban kiállnia, mint az első vitán, ahol nagyon kijött a felkészülés hiánya a végére. Ezúttal többször is vissza tudott térni arra a múltkor is legerősebbnek ítélt üzenetére, hogy Clinton már 30 éve ott van a politikában, mégsem sikerült változást hoznia. Viszont rendszeresen méltatlankodott a moderátoroknál, amiért szerinte kevesebbet hagyták beszélni, mint Clintont (pedig mindketten nagyjából ugyanannyi, 40 percet beszéltek, Trump egy perccel többet). Azt lehet mondani, hogy az elmúlt napok után az előzetes várakozásoknál jobban szerepelt, és feltehetően sikerült a saját bázisát is feltüzelnie – ez pedig mind kulcsfontosságú volt neki a mostani helyzetben.

Fotó: Chip Somodevilla / Getty Images Hungary

Az első vitához képest Clinton sokkal inkább védekezésre kényszerült, főként az emailügye miatt, viszont a Wikileaks legújabb szivárogtatásaiból sikerült valahogy kibújnia. Emellett jobban használta a town hall (kb. lakossági fórum) formátumot, amiben a helyszínen ülő bizonytalan választók is tehettek fel kérdéseket, és alapvetően egy stabil, megint elnökibbnek nevezhető teljesítményt nyújtott. Viszont nem tért vissza folyamatosan Trump botrányára, és olyan kiütéses győzelemtől nagyon messze volt, mint amiben több demokrata reménykedett az elmúlt napok után. Azonban már a vita előtt is ő vezetett a felmérésekben, és abban is bízhat, hogy Trump botránya sem fog hirtelen elhalni a vita végeztével, így egy döntetlen is neki kedvezne.

Talán nem volt még olyan elnökjelölt, aki annyira rossz helyzetből várhatott volna egy tévévitát, mint Donald Trump, akinek a pénteken kirobbant botránya után a túlélésért kell majd küzdenie magyar idő szerint hétfő hajnali háromkor, és könnyen lehet, hogy most dől el, mennyi esélye marad a november 8-i elnökválasztáson. Az elmúlt napokban minden korábbinál nagyobb hullámokat vertek ugyanis több mint tíz évvel ezelőtt nőkre tett trágár, becsmérlő kijelentései. Az előkerült felvételen Trump többek között arról beszélt 2005-ben, hogy házas nőre hajtott rá, és sztárként szerinte egyébként is bármit megtehet nőkkel.

Republikánus politikusok tömegesen hátráltak ki a kampánya során először bocsánatot kérő milliárdos mögül, és még többen ítélték el a kijelentéseit, az egész pedig akkorát robbant, hogy teljesen háttérbe szorította azokat a Hillary Clintonnak kínos emaileket is, amiket a Wikileaks rögtön Trump videója után hozott nyilvánosságra. Trump kizárta, hogy visszalépjen, de az újabb korábbi kijelentéseivel folytatódó botrány alaposan rányomhatja majd a bélyegét a sorsdöntő tévévitára, miközben Clinton egyébként is előnyben volt a felmérésekben.

Egyre több befolyásos republikánus politikus hátrál ki Donald Trump mögül az elnökválasztási kampány hajrájában, vasárnap Arnold Schwartzenegger, Kalifornia volt kormányzója közölte, nem támogatja Trumpot a novemberi választásokon - írja a Sky News. 

A mostani sem Donald Trump hete: a pénteken nyilvánosságra hozott hangfelvétel után - melyen többek között arról beszél egy tévéműsor házigazdájával, hogyan ragadja “pinán” a nőket - a múltja ismét előjött. A CNN által előásott felvételeken Trump kedvenc rádióriporterének, Howard Sternnek nyilatkozik - az elmúlt 17 évet felölelő gyűjtés központi témája pedig Trump viszonya a nőkkel.

Fotó: Chip Somodevilla / Getty Images Hungary

Amikor 2006-ban a lányáról, Ivankáról beszélgettek, Stern megkérdezte Trumpot, hogy vajon Ivankának volt-e mellműtétje, “mert mintha nagyobbak lennének a mellei.” Trump, aki közismerten szívesen beszél a lányáról, erre azt feleli, hogy nem, “Ivankának mindig is ilyen dús keblei voltak.” Egy ennél korábbi, 2004-es hangfelvételen Stern “jó bulának” titulálja a lányt, és megkérdezi Trumpot, hogy egyetért-e vele. “Aha” - feleli Trump, aki egy korábban már nyilvánosságra hozott tévéfelvételen azt is kijelentette, hogy legszívesebben járna Ivankával, ha lehetne.

Egyre több republikánus politikus szólította fel szombaton elnöki ambíciói feladására Donald Trumpot, a párt elnökjelöltjét azt követően, hogy nyilvánosságra kerültek több mint tíz évvel ezelőtti nőkre tett trágár, becsmérlő kijelentései. Trump jelezte: nem száll ki a versenyből. Még Mike Pence, a republikánusok alelnökjelöltje is azt mondta, hogy Trump szavait se megbocsátani, se megvédeni nem lehet. Trump felesége is sértőnek, védhetetlennek minősítette szavait.

Közben kiderült, hogy nem sokkal Pence nyilatkozata után Trump kampányoldaláról eltűntek az alelnökjelölt soron következő kampányeseményei, helyettük az az üzenet fogadta a látogatókat. hogy majd később teszik azokat közzé. Nem sokkal cikkünk megjelenése előtt két nyilvános eseményt visszatettek az oldalra, de ez is azt vetíti elő, hogy a Republikánus párton belül egyre hangosabbak azok a hangok, akik Trump visszalépését és Pence elnökjelöltségét szorgalmazzák.   

Fotó: Spencer Platt / Getty Images Hungary

Kovács Zoltán kormányszóvivő exkluzív interjút adott az amerikai politikai paletta jobbszélét képviselő Breitbart.com internetes lapnak, amelyben kiállt Donald Trump bevándorlásellenes politikája mellett, bár azért azt leszögezte, hogy nyíltan és hivatalosan nem támogatja a republikánus elnökjelöltet a magyar kormány.

Fotó: Huszti István / Index

A kormányszóvivő nyilatkozata pont azzal egy időben jelent meg a nagyjából a Demokrata vagy a Pesti Srácok amerikai megfelelőjeként jellemezhető lapban, hogy Trump újabb botrányba keveredett durván szexista kijelentései miatt.

Az elnökválasztás hajrájára ráfordulva péntek este néhány óra alatt elképesztően felgyorsultak az események, egymást érték a két nagy jelölt körül vihart kavaró hírek. A republikánus Donald Trumpról előkerült egy olyan 2005-ös felvétel, amin dehonesztálóan és durván beszélt nőkről, ez pedig a republikánusok oldaláról is kemény bírálatokat váltott ki.

Ezt mondtam, helytelen volt, és bocsánatot kérek érte

– reagált végül Trump, és az ügy súlyát jelzi, hogy tizenhat hónap alatt először kért bocsánatot, és próbált azzal érvelni, hogy az utazások, és a találkozások az emberekkel megváltoztatták a kampány során.

Közben pont a Trump-felvétel után nem sokkal hoztak nyilvánosságra a Wikileaksen olyan emaileket, amiket állításuk szerint a demokrata Hillary Clinton egyik legfontosabb tanácsadójától szereztek meg hekkerek. Ezek Clinton kampányának működésébe, és a jelölt korábban tartott, fizetett beszédeinek leiratába adhatnak olyan betekintést, amit nem akartak nyilvánosan látni.

Az Egyesült Államok Hírszerzési Közössége nagy biztonsággal állítja, hogy az orosz kormány irányította az emailek ellopását amerikai személyektől és intézményektől, köztük politikai szervezetektől

– ez az az állásfoglalás, amire már hetek-hónapok óta vár mindenki, és amit most közös közleményében ír az amerikai belügyminisztérium (DHS) és az amerikai hírszerzést összefogó Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság (ODNI).

Egyszerre lobbizott Oroszország közép-európai gázvezeték-projektje mellett és dolgozott Donald Trump első mérvadó külpolitikai témájú, és amúgy meglehetősen oroszbarátra sikerült beszédén Richard Burt.

A Reagan-kormány alatt az USA németországi nagyköveteként is szolgált üzletember a republikánus elnökjelölt külpolitikai kampánystratégiáját is alakíthatta. A kampánystáb tagadta, Burt félig-meddig elismerte az együttműködést.

Hosszú hónapok óta folyamatosan emelkedik Barack Obama elnöki népszerűsége, pedig hosszú időn keresztül, 2013 közepétől egészen idáig márciusig többségben voltak a vele elégedetlenek. Az elnöki munkájával való elégedettség (job approval) azonban március óta folyamatosan, hónapról-hónapra nő.

Fotó: Carlos Barria

És akinek ez nagyban köszönhető, az Donald Trump, fejtegeti a Politico cikke.

A szebb napokat is látott Republikánus Párt elnökjelöltje, Donald Trump igazán kitett magáért egy pénteki kerekasztal-beszélgetésen, ahol egy még magához képest is meredek összeesküvés-elmélet fogalmazódott meg: az amerikai kormány szándékosan engedi be a büntetett előéletű mexikói illegális bevándorlókat az Egyesült Államokban, mert abban érdekelt, hogy mielőbb szavazhassanak.

Lassan az elnökjelöltek rákanyarodnak a kampány célegyenesére, amit a második, vasárnapi elnökjelölti vita indít be. Az első vitát nem csak az első napok gyorselemzései, hanem a rákövetkező hétvége közvélemény-kutatásai szerint is Hillary Clinton nyerte; Donald Trumpnak ezért nem csak egyszerűen jó teljesítményt kéne nyújtania az elkövetkezendő négy hét során, hanem több csoportban, több államban is hoznia kell ellenfelén.

A múlt heti, Hillary Clinton győzelmével végződő első elnökjelölti tévévita után kedd este a demokrata és a republikánus alelnökjelöltek csaptak össze. A Donald Trumpot is képviselő Mike Pence ugyan több helyzetben kikerülte, hogy folyamatosan védje Trumpot, de a saját stratégiáját egy fokkal meggyőzőbben vitte végig, mint Tim Kaine, aki láthatóan azt kapta feladatul, hogy támadja Trumpot, de a kelleténél konfrontatívabb volt, és túlságosan is sokszor vágott ellenfele szavába. Igazán nagy izgalmak, sem pedig bakik viszont nem voltak.

Pontosan öt héttel a november 8-i elnökválasztás előtt a demokrata Hillary Clintonnak sikerült újból több pontos előnybe kerülnie az első tévévita után katasztrofális hetet letudó republikánus Donald Trumppal szemben. A mostani hét sok szempontból meghatározó lehet, de kevésbé a kedden tartott, várhatóan szintén Clintonról és Trumpról szóló alelnökjelölti vita, és sokkal inkább a két elnökjelölt vasárnap esedékes második összecsapása miatt.

A következő tíz hétben reményeik szerint minden héten jelentkezni fognak újabb szivárogtatásokkal, mondta Julian Assange, a Wikileaks alapítója, aki videón jelentkezett be a szivárogtató portál alapításának tizedik évfordulója alkalmából tartott berlini sajtótájékoztatóra.

A Reuters szerint az is elhangzott, hogy a még idén nyilvánosságra hozott dokumentumok három ország kormányát és az amerikai elnökválasztást is érintik. Utóbbi információkat még a november 8-i szavazás előtt kihozzák. A sajtótájékoztatón azonban semmilyen új információ nem derült ki.

Donald Trump republikánus elnökjelölt hétfő este azt állította, hogy briliáns módon használta ki az amerikai adótörvényeket. A republikánus elnökjelölt kétnapi hallgatás után szólalt meg a New York Times által nyilvánosságra hozott ügyben, amely szerint 1995-ben 916 millió dolláros (mostani árfolyamon több mint 250 milliárd forintos) veszteséget jelzett az adóhivatalnak, és erre hivatkozva 18 éven keresztül nem fizetett szövetségi jövedelemadót.

Fotó: Darren Hauck / Getty Images Hungary

Felszólította Donald Trump alapítványát Eric Schneiderman, New York főállamügyésze, hogy fejezzék be az adománygyűjtést az államban, miután megállapították, hogy eddig engedély nélkül folytatták ezt a tevékenységet.

Az eredeti hírekkel szemben Julian Assange, a Wikileaks alapítója nem fog kiállni Londonban az ecuadori nagykövetség erkélyére egy nagy bejelentésre kedden, viszont helyette videón jelentkezhet be a kiszivárogtató portál alapításának tizedik évfordulójából tartott berlini sajtótájékoztatóra. Az MSNBC szerint végül „biztonsági kockázatok" miatt vetették el az erkélyt.

Julian Assange ecuadori nagykövetség erkélyén tart sajtótájékoztatót Londonban, 2016. február 5-én.

Fotó: Jack Taylor

Egyelőre arról sem tudni semmi biztosat, hogy mivel állna elő Assange, de a legtöbben azt találgatják, hogy Hillary Clintonról hozhat nyilvánosságra újabb információkat, amiket már augusztusban belengetett.

A The New York Times hozzájutott Donald Trump 1995-ös adóbevallásához, ami alapján elképzelhető, hogy a republikánusok milliárdos elnökjelöltje azóta nem is fizetett jövedelemadót.

Abban az évben ugyanis hatalmas, 916 millió dolláros (mai árfolyamon is 251 milliárd forintos, bár akkor ez az összeg jóval többet ért) veszteséget jelentett, miután a 90-es évek elején bedőlt több érdekeltsége is. A lap által megkérdezett szakértők pedig úgy vélik, ezt a veszteséget akár le is vonhatta későbbi jövedelemadó fizetési kötelezettségéből, azaz elképzelhető az is, hogy 18 éve nem kellett egy centet sem fizetnie jövedelme után.

Először a hétfői elnökjelölti vita végén került elő a téma, de Donald Trump még öt nappal később is folytatta a Twitterén az Alicia Machado volt szépségkirálynő körül kialakult vitát, aminek aztán Hillary Clinton is rendszeresen újabb muníciót ad saját tweetekkel.

Donald Trumpnak, a republikánusok elnökjelöltjének igaza volt, amikor a hétfői elnökjelölti vita után panaszkodott, hogy valami baj volt a mikrofonjával – írja az MTI. Ezt az Elnökjelölti Viták Bizottsága ismerte el a pénteki nyilatkozatában.

Miután a libertariánus Gary Johnson nem tudott megnevezni egy olyan külföldi vezetőt, akit különösen tisztelne, természetesen nekiszegezték ezt a kérdést a két nagypárti elnökjelöltnek, Hillary Clintonnak és Donald Trumpnak is. A válasz pedig más felhanggal, de ugyanaz volt: Angela Merkel német kancellár.

A Newsweeek közepes méretű bombát robbantott csütörtökön: dokumentumokkal alaposan kibélelt tényfeltáró riportban mutatta be, hogy

A Hillary Clinton és Donald Trump mögött a felmérésekben teljesen esélytelenként, de harmadik helyen álló, libertariánus Gary Johnsonnak megint meggyűlt a baja egy kérdéssel, ezúttal nem tudott elsőre megnevezni egy olyan külföldi vezetőt, akire felnézne.

Donald Trump vagyona 800 millió dollárral csökkent az elmúlt évben a Forbes becslése szerint. A republikánus elnökjelöltet azért még nem kell az éhenhalástól félteni, még mindig van 3,7 milliárd dollárja, azaz valamivel több mint ezer milliárd forintja van. Ugyanakkor nyilván nem fogja jól kivenni magát, hogy miközben azzal kampányol, hogy milyen sikeres üzletember, pont a választási évben bukja el vagyona ötödét. 

A válaszadók 93 százaléka szerint nem került barátságukba a mostani elnökválasztás, 7 százalék viszont volt, akivel a demokrata Hillary Clinton és a republikánus Donald Trump küzdelme miatt szakította meg a kapcsolatait, derült ki a Monmouth Egyetem felméréséből. Ez egyébként megfelel a korábbi választások alatt mért eredménynek, vagyis az elnökválasztási kampányok ennyire mindig megosztják az embereket.

Fotó: Justin Lane / MTI / EPA

Az elnökjelölti vitákkal lassan ráfordulunk az amerikai elnökválasztási hajrára, de talán még nem késő, hogy feltegyük a kérdést: tulajdonképpen mi is a tétje a világ legdrágább, legnagyobb felhajtással kísért és legtöbb szuperlatívusszal övezett politikai kampányának?

Szórakoztató mellékszál bukkant fel a kedd hajnali elnökválasztási vitával kapcsolatban: Howard Dean volt vermonti kormányzó azzal gyanúsította meg Donald Trumpot, hogy

Ahogy arra számítani lehetett, nézettségi rekordot döntött a magyar idő szerint kedd hajnalban megrendezett Clinton-Trump-vita.