Hát nekem már a busz utáni sprinthez is be kell melegítenem, ugyan miért is lepődnék meg azon, ha két, a hatvanas évei vége felé járó gazdag amerikai legfontosabb közös témája az egészség? És ha ezt a két szépkorút Hillary Clintonnak és Donald Trumpnak hívják? És ha novemberben tényleg az „És hogy szolgál a kedves egészsége?” kérdésre adott válaszon áll vagy bukik az, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke, a drónhadak és titkos CIA-missziók ura?

Egy előkerült felvétel alapján sokkal rosszabbul volt Hillary Clinton, mint azt a párt közleménye jelezte azután, hogy  demokrata elnökjelölt  a tervezettnél előbb hagyta el a szeptember 11-i megemlékezés helyszínét. A volt külügyminisztert lánya manhattani otthonához vitték. Azóta kiderült: a 68 éves politikusnak tüdőgyulladása van.

Hillary Clinton 9/11 NYC pic.twitter.com/q9YnsjTxss

— Zdenek Gazda (@zgazda66) 2016. szeptember 11.

A felvétel egyébként biztonsági szempontból is aggályos, hiszen az elnökjelölt nincsen különösebben védve, a közelében elég hosszú ideig biztonsági őr sem áll, csak az autóba szállás pillanatában alkotnak gyűrűt. Akik pedig megfogják, elég sután segítik be a a 70 éves Clintont.

Szeptember 11-én háromezer csodálatos élet veszett oda, ma még mindig arra gondolunk, hogyan bontakozott volna ki az életük. Hogyan öltöttek volna formát az álmaik 

– ezekkel a szavakkal emlékezett vissza Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke a 15 évvel ezelőtti New York-i terrortámadás áldozataira a Pentagonnál tartott megemlékezésén. Az elnök a merényletek áldozatait és túlélőit példaképnek nevezte, akik erőt és hitet adhatnak az amerikaiaknak, hogy nincs olyan fenyegetés, amelyet a nemzetük ne tudna legyőzni.

Fotó: Joshua Roberts

A republikánusok elnökjelöltje 15 évvel ezelőtti nyilatkozata bukkant fel, amelyet a World Trade Center csaknem 3000 ezer embert maga alá temető megsemmisülésének napján mondott. Az élőben bejelentkező ingatlanmilliárdos szavai láthatóan már akkor életveszélyesek voltak, csak mivel akkoriban még senkiben nem merült fel, hogy valaha elnökjelölt lehet belőle, szövege valahogy elsikkadt.

rasszista, szexista, idegengyűlölő, iszlámellenes – amit csak akarnak

– mondta egy New York-i kampánypénzgyűjtő LMBTQ-rendezvényen Hillary Clinton ellenfele, Donald Trump támogatóinak feléről, akik szerinte szánalomra méltóak.

Rájár a rúd az amerikai elnökválasztás outsider indulóira, a libertárius Gary Johnsonra és a zöld párti Jill Steinre. Bár közvélemény-kutatások szerint nem állnak rosszul, és ketten együtt akár a szavazatok 6-8 százalékát is elvihetik novemberben, egy nap alatt mindketten nagyobb botrányba keveredtek.

Gary Johnson

Fotó: The Washington Post

A nagyobb bakit Gary Johnson követte el, akiről újfent, de minden eddiginél világosabban kiderült, hogy fogalma sincs a külpolitikai kérdésekről. Amikor ugyanis azt kérdezték tőle, hogy elnökként mit csinálna Aleppóval, a szíriai háború egyik fő válsággócával, visszakérdezett, hogy 

mi az az Aleppó?

A republikánus elnökjelölt, Donald Trump megint Vlagyimir Putyin orosz elnököt méltatta, és megvédte korábbi problémás kijelentését a hadseregben tapasztalható szexuális zaklatásokról, míg a demokrata Hillary Clintonnak nem keveset kellett magyarázkodnia az emailbotránya miatt. Szerda este mindketten ugyanazon a színpadon próbálták meggyőzni az amerikaiakat, hogy miért lennének jobb főparancsnokok a másiknál.

Donald Trump a napokban Clevelandben járt, és többek között arról beszélt, hogy az iráni atom-megállapodás miatt Izrael napjai meg vannak számlálva, kivéve ha ő lesz az elnök - írja a Newsweek. Ha ő lesz az elnök, Izrael megmarad, mert ha megválasztják, eltörli az egyezményt, aminek értelmében Irán leépíti vitatott atomprogramját, bizonyos szankciók feloldásáért cserébe. 

Iráni konzervatív vallási vezetői gyakran beszélnek Izrael megsemmisítéséről, és még az izraeli titkosszoláglatnak, a Moszadnak a vezetője is aggodalmát fejezte ki az atom-megállapodással kapcsolatban, mert az Iránt érintő szankciók feloldásával hamarosan több milliárd dollár is beáramolhat az országban, amiből tetemes mennyiségben kerülhet pénz olyan Izrael-ellenes szervezeteknek,mint a libanoni Hezbollah, vagy a palesztin Hamasz. 

Közben a hagyományosan a republikánusokra szavazó Texas állam legnagyobb napilapja, a Dallas Morning News a második világháború óta először nem republikánus elnökjelölt mellett áll ki, hanem a demokrata párti Hillary Clintont támogatja a novemberi amerikai elnökválasztáson. 

"Nem könnyen jutottunk erre a döntésre. Ez az újság a második világháború óta nem ajánlott demokrata párti politikust a nemzet legmagasabb tisztségére, s ha összeszámoljuk, akkor ez több mint 75 évet és csaknem 20 választást jelent" - írták a szerdai szerkesztőségi állásfoglalásban. 

A választási kampány során Trump és Clinton az egyik legkomplexebb vitájára készül szerda este, amivel a hadsereg kegyeiért harcolnak. A vita többek között olyan nehéz kérdéseket fog boncolgatni, mint az amerikai csapatok elhelyezése és finanszírozása, valamint veteránok integrálása a társadalomba,  

Az atom-megállapodásról részletesebben ebben a cikkünkben olvashat. 

Donald Trump teljesen új hangot ütött meg legutóbbi, detroiti kampánybeszédében, amelyet egy afroamerikai keresztény gyülekezet templomában tartott - írja a Politico. A republikánus jelölt eddig egyáltalán nem jeleskedett a fekete szavazók megszólításában, most azonban a szokásos botrányos kijelentések helyett "egy új polgárjogi mozgalmat" sürgetett, és Abraham Lincoln örökségének folytatójaként állította be magát a hallgatóság előtt. 

A novemberi elnökválasztás talán legfontosabb nyitott kérdései, hogy

• mekkora nemzetbiztonsági kockázatot jelentett, hogy Hillary Clinton 2009-2013 között még külügyminiszterként a szabályokat megszegve privát levelezőprogramon – a clintonemail.com-on – keresztül és privát eszközöket használva küldött és fogadott több tízezer emailt,
  
• igazat mondott-e az ügyről korábban,
• mennyit ártanak az FBI által feltárt tények a politikusi megítélésének.

A magas rangú amerikai kormányhivatalnokok hivatalos levelezésének azért kell az állami szervereken keresztül bonyolódnia, hogy az érzékeny vagy minősített, titkos információk kellően védve legyenek, illetve hogy a levelek később bekerüljenek az állami nyilvántartásba, és ha a törvény engedi, nyilvánosságra hozhatók legyenek.

Az ügyet a New York Times tárta fel 2015 tavaszán, ahogy azt is, hogy a levelezés számos titkos információt tartalmazott. Amikor a szövetségi nyomozó iroda, az FBI júliusban lezárta az egy évig tartó vizsgálatot, nem látott okot a felelősségre vonásra, ezért nem kezdeményeztek vádemelést. Pénteken viszont közzétették a vizsgálat összefoglalóját, és Clinton 3,5 órás meghallgatásának leiratát. Amerikában azóta ezen a két hajmeresztő dokumentumon csámcsog  lényegében mindenki.

Nem az orosz kormány áll az amerikai Demokrata Párt Országos Bizottsága szerverének feltörése mögött, aminek következtében napvilágra került több tízezer elektronikus levél - jelentette ki a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórumon tartózkodó Vlagyimir Putyin a Bloombergnek adott interjújában.  Azokra a feltételezésekre reagált, amik szerint Oroszország áll amögött, hogy a Wikileaks július közepén a Demokrata Párt szerveréből ellopott több ezer levelet hozott nyilvánosságra. A dokumentumok szerint a párt akadályozta Bernie Sanders kampányát, hogy Hillary Clinton lehessen a demokraták elnökjelöltje.

"Számít egyáltalán, hogy ki törte fel az adatokat?" - kérdezte Putyin, aki szerint nem szabad a nyilvánosság figyelmét elterelni a probléma lényegéről az elkövetők utáni kutatással kapcsolatos "apróságokkal". Kijelentette, hogy állami szinten Oroszország sohasem csinál ilyet.

52 hónap börtönre ítélték az Egyesült Államokban a Guccifer nevű, romániai hekkert, aki betört több amerikai politikus számítógépébe - írja az MTI. Guccifer, azaz Marcel Lazar nemcsak feltörte ismert politikusok számítógépes kódját, hanem jó néhány levelezést és adatot nyilvánosságra is hozott. Bűnösségét még májusban elismerte, és a virginiai Alexandria bírósága csütörtökön 52 havi börtönre ítélte őt. Romániában további hét éves börtönbüntetés vár rá.

Marcel Lazar a Bush-család, Colin Powell volt külügyminiszter, Sidney Blumenthal, a Fehér Ház egyik volt és Hillary Clinton jelenlegi tanácsadója és még több mint száz közéleti személyiség védelemmel ellátott számítógépébe tört be, leveleket és adatokat mentett le, és egy részüket nyilvánosságra is hozta.

Az általa ellopott információkból derült fény arra, hogy George W. Bush volt elnök szabad idejében fest, vagy hogy édesapja, George H. Bush volt elnök kórházi kezelésre szorult. Guccifer hozta nyilvánosságra azt is, hogy Colin Powell volt külügyminiszternek állítólag romániai diplomatanővel volt szerelmi viszonya. Az információt Powell cáfolta.

Lazar azt is állította, hogy sikeres hekkertámadást hajtott végre Hillary Clinton magán számítógépe ellen a Clinton-házaspár Chappaquában lévő villájában - ezt a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója, James Comey határozottan cáfolta. Később maga Guccifer is beismerte, hogy ebben hazudott.

Hillary Clinton egyik jelenlegi tanácsadójának, Sidney Blumenthalnak a számítógépébe sikerült behatolnia, és nyilvánosságra is hozott információkat a Clinton és Blumenthal közti levelezésből. Tulajdonképpen ennek nyomán derült ki, hogy Hillary Clinton külügyminiszterként a hivatalos ügyei egy részét nem a külügyminisztérium biztonságos rendszerén, hanem a magánszerverén keresztül bonyolította.

Lazarnak nincs köze az újabban "Guccifer 2.0" néven felbukkant hekkerhez, aki a Demokrata Párt Országos Bizottságának (a párt vezető szervének), valamint a demokraták kongresszusi kampányát bonyolító bizottságnak az elektronikus levelezésébe hatolt be. Róla az FBI úgy tartja, hogy - egyelőre még azonosítatlan - orosz számítógépes bűnöző.

Az elmúlt héten többen is azt találgatták, hogy esetleg változhat Donald Trump álláspontja a bevándorlás kérdésében, azonban a kampány utolsó két hónapjára ugyanúgy a mexikói határra tervezett fallal és az illegális bevándorlók deportálásának ígéretével fordult rá a republikánus elnökjelölt.

Donald Trump szerint a határkerítésről tárgyalt a mexikói elnökkel. Enrique Pena Nieto mexikói elnök azt mondta a váratlanul bejelentett, rövid mexikói látogatásra érkezett Donald Trump republikánus elnökjelöltnek, hogy a mexikóiak megérdemlik a tiszteletét, írta az MTI.

Donald Trump szerdán találkozik a mexikói elnökkel, akivel eddig rendszeresen sértegették egymást, és utána Arizonában beszédet mond, amiben felvázolja terveit a bevándorlás okozta gondok megoldására - írja az MTI. 

A The Washington Post jelentette, hogy Trump szerdán találkozóra készül Enrique Pena Nietóval. Trump este Twitteren erősítette meg, hogy meghívást kapott Nietótól, és elfogadta. A találkozót a mexikói elnöki hivatal is megerősítette, de Nieto mindkét amerikai elnökjelöltet - Trumpot és Hillary Clintont - is meghívta. Clinton még nem reagált nyilvánosan a meghívásra.

Trumpot szétszedik a rajongói egy washingtoni kampányállomáson

Fotó: Carlo Allegri / Reuters

A találkozónak már a tényét is rendkívüli jelentőségűnek értékelik az első amerikai kommentárok, hiszen az elmúlt hónapokban Trump és Nieto rendszeresen sértegette egymást. Trump folyamatosan azt hangoztatja, hogy falat épít az amerikai-mexikói határon, és a költségeket a mexikói kormánnyal fizetteti meg. Közben pedig sértő megjegyzéseket tesz az Egyesült Államokban élő mexikóiakra. A mexikói elnök sem maradt adós: ő egyik interjújában még a tavasszal Mussolinihez és Hitlerhez hasonlította a republikánus elnökjelöltet.

A negyvenéves Huma Abedin több mint két évtizede Hillary Clinton egyik legbizalmasabb munkatársa. Hétfőn délután közleményben jelentette be, hogy elválik férjétől, az újabb szexbotrányba keveredett Anthony Weiner korábbi demokrata párti kongresszusi képviselőtől.

Anthony Weiner karrierjének épp egy korábbi szexbotránya vetett véget. 2011-ben nyilvánosságra került, hogy az interneten ismerkedett nőkkel, akiknek fényképeket és videókat küldött a nemi szervéről, valamint különböző, kamera előtt végzett aktusokról, írja az MTI.

Anthony Weiner

Fotó: Andrew Burton / AFP

Nagy lett a botrány, mivel e felvételeket egy filmbe is belillesztették - abba, amely Weiner New York-i polgármesteri székéért 2013-ban folytatott kampányáról szól -, s amelyet "Weiner" címmel most, az elnökválasztási kampány kellős közepén mozikban is bemutatnak. A házaspár azonban akkor együtt maradt.

A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) az elmúlt hetekben két szövetségi államban is azt tapasztalta, hogy a választói adatbázist és a választói regisztrációt számítógépes támadás érte. Ezért felhívta a választási irodák figyelmét, hogy a november 8-i elnökválasztás előtt erősítsék meg számítógépes rendszerük biztonságát - írta az MTI.

Harold Bornstein

Donald Trump orvosa, Harold Bornstein az NBC News-nak elismerte, hogy kapkodásban, mindössze 5 perc alatt írta meg a republikánus elnökjelölt kicsattanó egészségét bizonygató levelet. Miközben a levelet fogalmazta, Trump limuzinja odakint várt rá a manhattani rendelője előtt.

A 70 éves Trump 1980 óta Harold Bornstein páciense, előtte pedig a doktor apjához, Jacob Bornsteinhez járt. A még decemberben írt levélben Bornstein kijelentette, hogy az elmúlt 39 évben nem volt komoly egészségügyi problémája a jelöltnek, a vérnyomása, a laboreredményei kiválóak, csak egyszer műtötték, 10 éves korában, vakbéllel, soha nem dohányzott, nem volt gondja az alkohollal.

Ha megválasztják, egyértelműen állíthatom: ő lesz a legegészségesebb valaha elnöknek választott ember

- zárta a négy bekezdéses levelet, amely az egyetlen orvosi jellegű információ, amit Trump nyilvánosságra hozott magáról.

Most a doktor az NBC-nek azt mondta: fenntartja, hogy Trump kitűnő egészségnek örvend. Ugyanakkor azt is mondta, hogy normális esetben nem fogalmazna ennyire túláradóan pozitívan egy betegnek írt levélben, de kivételt tett Trump kedvéért, aki két héttel korábban már beharangozta a Twitteren, hogy a doktor értékelése maga lesz a tökély. "Azt hiszem, fölvettem az ő nyelvi stílusát" - tette hozzá Bornstein, és elismerte: talán kicsit túlzott, hogy Trump kampánystábja örüljön.

Trump szóvivője azt mondta, hajlandóak lesznek átfogóbb orvosi adatokat is kiadni, de csak akkor, ha Hillary Clinton is megteszi ugyanezt. Ha Trump győz a választáson, ő lesz a legidősebb valaha elnöknek választott jelölt. Clinton két évvel fiatalabb nála, ő 68 éves.

Hillary Clinton, a demokraták elnökjelöltje lerasszistázta és gyűlöletbeszédei miatt támadta republikánus ellenfelét, Donald Trumpot. Míg a milliárdos ingatlanmágnás amiatt kezdte ki riválisát, hogy az valójában csak a színesbőrűek és a kisebbségek szavazataira hajt, de igazából nem foglalkozik a problémáikkal, kihasználja őket.

A hét elején úgy tűnt, hogy Trump visszafogottabb kampányba kezd, ehelyett csütörtökön már felmelegítette régi ígéreteit, például a Mexikó határára tervezett falat. Ezzel az új kampányfőnökét is kellemetlen helyzetbe hozta, míg a biztosan a republikánus jelöltre szavazó Texas egyik elektora arról beszél, hogy az eredménytől függetlenül Trump ellen szavazhat az elnökválasztás eredményét megerősítő elektori kollégiumban.

Hillary Clinton kampánystábja csütörtökön kiadott egy videót, amiben Donald Trump republikánus elnökjelöltet a rasszisták, a fehér felsőbbrendűség hirdetői és a neonácik jelöltjeként mutatja be.

A klántagok azért szeretik Donald Trumpot, mert sok mindenben hiszünk, amiben ő is hisz

– mondja egy Ku Klux Klán-tagnak öltözött férfi a videó elején. A háttérben déli szövetségi zászlók lobognak a szélben; Trump integet a tömegnek; a férfi karlendítést mutat be egy Trump-fórumon.

Összenő, ami összetartozik: a Nagy-Britanniát az EU-ból kiszavaztató,  majd a népszavazás után visszavonuló brit politikus, a UKIP párt volt vezetője, Nigel Farage lesz a vendék szónok Donald Trump következő kampánygyűlésén.

Hillary Clinton demokrata elnökjelölt férje, a korábbi elnök Bill Clinton távozik a jótékonysági szervezetei éléről. Az elmúlt időszakban sokat kritizált alapítvány több száz emailjének nyilvánosságra hozása után jelentette be a lépését. A levelek többek között arra utalnak, hogy a bahreini koronaherceg Szalmánnal, egyik támogatójukkal a Clinton Alapítványt is bevonva szervezhettek meg egy külügyminiszteri találkozót.

Az elnökválasztási versenyben az elmúlt hetekben alaposan visszacsúszó, de most új kampánytanácsadókat kinevező republikánus jelölt, Donald Trump azonnal megpróbált fogást találni az alapítványok ügyein, és felszólította riválisát, hogy szüntesse be a szervezet működését. Clintonék szerint viszont a levelekből sem az derül ki, hogy a demokrata jelölt tett volna bármilyen lépést külügyminiszterként csak azért, mert valaki támogatta a családi alapítványt.

Lemondott Paul Manafort, Donald Trump eddigi kampányfőnöke, akinek pozíciója azonban már csak formális volt szerda óta. „Ma reggel felajánlotta a lemondását, én pedig elfogadtam. Nagyon hálás vagyok a munkáért, amivel segített eljutni oda, ahol ma tartunk" – írta Trump, külön megköszönve Manafortnak a konvenció alatt nyújtott munkáját.

Paul Manafort

Fotó: Win McNamee / Getty Images Hungary

Az amerikai elnökválasztási kampányban jó ideje téma már, hogy mi lesz a sorsa Clintonék jótékonysági szervezetének, a "XXI. század globális kihívásaival" foglalkozó Clinton Alapítványnak. 1997-es létrejötte óta a szervezet összesen mintegy kétmilliárd dollárnyi adományt gyűjtött. A kritikusok szerint Hillary Clinton elnöki aspirációja fényében a nagy adományok felvetik a gyanút, hogy a támogatókat nem csak az önzetlen jótékonykodás, hanem a befolyásszerzés szándéka is vezérli.

Erre válaszul jelentette be helyi idő szerint csütörtök este a Clinton Foundation, hogy amennyiben Clinton nyer novemberben, a szervezet többé nem fogad el céges és külföldi adományokat. A döntést férje, Bill Clinton jelentette be, és azt is közölte, hogy továbbra is tartja magát ahhoz a tavaly novemberi döntéséhez, hogy nem tart pénzért előadásokat, ha pedig Hillaryt megválasztják, akkor az önkéntes moratóriumot az elnöksége végéig meghosszabbítja (az USA-ban az exelnökök egyik bevett bevételi forrása, hogy irdatlan pénzekért vállalnak rendezvényeken nyilvános megjelenéseket, beszédeket).

A helyzet visszásságát jól mutatja, hogy a héten a State Department magyarázkodásra kényszerült, mert kiderült, hogy az USA az új nigériai nagykövetségéhez kinézett lagosi telket olyan helyi üzletemberektől venné, akik korábban egymillió dollárral támogatták Clintonék alapítványát. A héten először a Boston Globe napilap, majd Pennsylvania demokrata kormányzója adott hangot kételyeinek az alapítvány jövőbeni működésével kapcsolatban. Hillary Clinton egyelőre nem nyilatkozott, de júniusban már előrevetítette, hogy a kérdéssel előbb-utóbb foglalkoznia kell.

(CNN)

Részletes orvosi jelentést követelt Hillary Clinton kampányfőnöke Donald Trumpról. Joel Benenson ezzel vágott vissza a republikánus elnökjelöltnek, akinek szóvivője egy nappal korábban diszfáziát "állapított meg" Clintonnál.

Katrina Pierson szerint Clinton viselkedése a bizonyíték arra, hogy a volt first lady egészsége ingatag, bár az nem derüt ki, mire alapozza az idegrendszeri alapú beszédzavart.

Michael Moore filmrendező azt állítja: az amerikai republikánus pártiak elnökjelöltje, Donald Trump soha nem is akart elnök lenni. Most is azon van, hogy kiszálljon az elnökválasztási küzdelemből.

A nemcsak dokumentumfilmjeiről, hanem vitatott kijelentéseiről is ismert rendező a The Huffington Postnak fejtette ki: biztosan tudja, hogy Trump nem akar és soha nem is akart elnök lenni, és "szabotálni" akarja saját kampányát. Moore azt állítja: ezt tényként mondta el neki valaki, aki szerinte egészen pontosan ismeri a helyzetet. Ám a rendező nem nevezi meg ezt a "valakit", írja az MTI.

Újabb részletek derültek ki Paul Manafortról, Donald Trump kampánytanácsadójáról. Amerikai lapok szerint Manafort segített a később megbuktatott  Viktor Janukovics elnöknek abban, hogy titokban legalább 2,2 millió dollárt utaljon át két washingtoni lobbicégnek az Egyesült Államok politikájának befolyásolására.

Az amerikai sajtót elöntötték a Manafortról szóló negatív riportok, amelyek elsősorban a volt ukrán államfőhöz, Viktor Janukovicshoz fűződő kapcsolatairól szólnak. Ugyan Manafort szerdától már nem kampányfőnöke Trumpnak, de változatlanul a kampánycsapat tagja, csakúgy, mint legközelebbi munkatársa, Rick Gates.

Ha a Kreml és Vlagyimir Putyin külföldi barátairól van szó, a szálak Washingtontól Budapestig valahogy mindig összeérnek, és ezek a figurák Moszkva politikáján túl egymást is támogatják – ez a tanulsága annak az újabb érdekes összefüggésnek, amit az elmúlt napokban kaptak fel amerikai politológusok, és amit még az orosz ellenzéki Garri Kaszparov is megosztott Twitterjén a Kreml amerikai barátairól. De hogy jön ide Magyarország?

Ideológiai tesztnek kellene alávetni minden bevándorlót, hogy kiderüljön, egyet értenek-e a nyugati liberális értékekkel, például a vallásszabadsággal és a melegek jogainak védelmével, és hogy kiszűrjék a potenciális iszlamistákat - ezzel az ötlettel próbálta feléleszteni elnöki kampányát Donald Trump ingatlanmilliárdos és elnökjelölt hétfőn, Ohio államban tartott beszédében.

Fotó: Ian MacNicol / Getty Images Hungary

Ezzel valamennyit puhított a bevándorlási politikáján a jelölt, aki a párizsi terrortámadás után még az összes muszlim bevándorlót ki akarta tiltani az USA-ból, bár a "terrorizmust exportáló" országokból továbbra sem engedne be senkit. Hogy melyek ezek az országok, azt Trump nem mondta el.