Pénteken avatták fel az ELTE Múzeum körúti épületében, a Trefort-kertben azt az emlékhelyet, amely az egyetem második világháborúban meghalt diákjaira emlékezik, azaz azokra, akiket deportáltak, elhurcoltak, munkaszolgálatra vittek, akik a törvények vagy a megszállás miatt, illetve a fronton katonaként vagy civilként haltak meg. Az emlékmű valójában egy bronzcsík a nevekkel, amely az épület téglái közé ékelődik be, és 280 méter hosszan fut.
"Azt, hogy a faji törvények – pontosabban „törvények” – milyen jóvátehetetlen veszteséghez vezettek, hogy az egykori diákok közül kiket hívtak be zsidóként, zsidónak minősítve munkaszolgálatra, miként ölték meg a lágerekben, hogy kiket vittek el katonaként a frontra, s ott ők hogyan pusztultak el, hosszú évtizedekkel később, az elmúlt hónapokban tanultuk, ismertük meg. És most az a dolgunk – ezért készítettük és avatjuk fel ezt az emlékművet –, hogy ne csupán mi, maiak értsük meg, hogy mi történt valójában azokban az években, hanem utódaink is, az elkövetkező évtizedek hallgatói, oktatói, az egyetem látogatói" - írja az emlékmű oldalán György Péter egyetemi tanár, a Btk. Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének vezetője, a Trefort-kerti Emlékműpályázat bírálóbizottságának tagja.
