Véletlenül éreztek rá tegnap 1956-ra a Bécsi Filharmonikusok, pedig nem is tudtak a magyar nemzeti ünnepről
Meglepő sztorit kaptam az éjjel Marci barátomtól, aki a Müpában dolgozik. A történet olyan kerek, hogy egyből át is adom neki a szót:
"Ma este volt nálunk a Bécsi Filharmonikusok, két Beethoven-szimfóniával (7. és 8.). Ez idáig még teljesen szokványos lenne (elit zenekar az év egyik legjobb koncertjén), csakhogy: a végén, a taps közben elkezdték játszani az Egmont-nyitányt (gondolom, az 1956-os szálat ismered), és én – meg gondolom, sokan mások is – meg voltunk győződve, hogy klassz gesztus ez tőlük október 26-án.
De kiderült, hogy nem! Teljesen véletlenül választotta ezt a karmester. Pontosabban szándékosan, de pusztán művészeti szempontból: merthogy F-dúrban íródott, ami a szimfóniában is többször visszatér, szóval ott a párhuzam – ezt mondta. Meg az Egmont nagyjából egyszerre keletkezett a két szimfóniával. Miközben fogalmuk sem volt, se a zenekarnak, se a karmesternek, hogy miért különleges ez nekünk.
Azután írta ezt a vendégkönyvbe, hogy megtudta tőlünk az 1956-os történetet. ;)"
Az Egmont-nyitány, mely teljesen egybeforrt az 56-os forradalommal, így szól amúgy a Bécsi Filharmonikusok egy korábbi előadásában: