Az agrártárca nem kívánja meghosszabítani a Budapesti Állatkórház szerződését, így akár meg is szűnhet a külföldön is elismert Lehel úti állatkórház.
Medgyesné Hermann Judit a Fővárosi Választási Iroda helyettes vezetője az MTI-nek szerdán elmondta, hogy a népszavazást kezdeményező szervezetek, pártok közül a Magyarok Világszövetsége, illetve a kórháztörvény három kezdeményezőjének megbízottja, a Munkáspárt jelezte, hogy delegáltat küld a Fővárosi Választási Bizottságba. A parlamenti pártok közül az MDF csakúgy, mint az európai parlamenti képviselői választáson, most sem jelölt senkit.
Ezer fát borítanak fénybe, az oszlopokra 700 üstökös, hullócsillag jellegű díszt szerelnek, és tíz kilométernyi fényalagutat hoznak létre.
A nagy múltú gyógyszergyár a nyáron kialakított zöldterületet féltve akarja megakadályozni az egyébként már zajló drosztépítést.
A résztvevők még csak álláspontjukat, finanszírozási és törvénymódosítási ötleteiket fogalmazzák meg. Információink szerint felmerült, hogy állami hitelgarancia-vállalásokkal, kedvezményes MFB-hitelekkel, az adótörvények módosításával lehetne elősegíteni a műemléki rekonstrukciót, mely természetesen költségesebb, mint bontani és új épületet emelni.
Egy mindenki által elfogadható, közös elképzelés kialakítására azonban valószínűleg még jó ideig várni kell. Ehhez többek között ismerni kellene, hogy az ideiglenes védelem alatt álló területen az önkormányzat eddig milyen szerződéseket kötött a befektetőkkel, és így a kerületnek elvileg milyen kártérítési perekkel kellene számolnia. Hunvald György, Erzsébetváros MSZP-s polgármestere viszont nem igazán hajlandó másokkal megosztani ezeket az információkat. Mivel a bérházak értékesítése a nyilvánosság számára átláthatatlanul zajlott, számos pletyka is kering, melyet névvel vállalva persze senki nem mer kimondani.
Zárt ülésen, hárompárti egyetértéssel döntöttek
Annyi biztos, hogy a kerület 1998 óta nem pályázaton értékesíti a bérházakat. A "spekulánsok kizárása érdekében" ekkor a testület olyan rendeletet hozott, mely szerint a képviselőtestület minősített többséggel eltérhet a versenyeztetéstől és közvetlenül értékesíthet, magyarázta Hunvald az Index riportereinek a kerület logikáját. Azóta az értékesítések döntő része (hat év alatt harminc-negyven eladás) így történt. A döntések zárt ülésen születtek, így nem nyilvánosak. "Fontos dolog egyébként, hogy vagyoni kérdésekben a politikai pártok között összhang van, tehát egyhangú szavazásokkal mennek át a határozatok" - próbálta eloszlatni kételyeinket a polgármester.
A befektető és az önkormányzat között lényegében egy opciós vételi szerződés jött létre. A vételár a lakók kiköltöztetési költsége volt. A szerződés pedig akkor lépett érvénybe, amikor az utolsó bérlővel is megállapodtak a bérleti jogviszony megszűnéséről. Szintén a spekuláció kizárása érdekében sok szerződésben szerepel egy olyan kitétel is, mely szerint az érvénybe lépéstől számított hat hónapon belül el kell bontani az épületet.
Bár a lakástörvény szerint a bérlőknek elővásárlási joguk van az önkormányzati lakásra, a kerület nagy ritkán ajánlja csak fel megvételre. Ezt firtató kérdésünkre Hunvald György azt válaszolta, ha a befektető az önkormányzaton keresztül meg tud egyezni a lakókkal, akkor az önkormányzat mentesül a kötelezettség alól.
Fővárosi pénz feltételekkel
Bár a fővárosnak nincs hatásköre a zsidónegyed jövőjének befolyásolására, több kísérletet is tett a műemlékvédelmi hivatal és az önkormányzat közötti konfliktus oldására. Legutóbb november 8-án Ikvai-Szabó Imre, a szociális és városrehabilitációs bizottság elnöke, SZDSZ-es képviselő azt jelentette be, a főváros közös fejlesztési társaság létrehozásával és a városrehabilitációs szabályozás módosításával is kész támogatni a zsidónegyed fejlesztését. Továbbá a probléma nagysága miatt kormányzati szerepvállalást kezdeményeznek.
Ikvai-Szabó kérdésünkre elmondta, bejelentése óta "nagy a mozgolódás" állami szinten is, ennél többet azonban nem árulhat el. A helyi célokra adott állami támogatás kérdése egyébként nem először kerül napirendre: már a múltban is lobbiztak kormányzati lakáspolitikusoknál városrehabilitációra fordítható plusz pénzért. A napokban mindenesetre "levelet írnak kormányzati tényezőknek", a decemberi közgyűlésen pedig "olyan döntések fognak születni, amelyekből látszik, hogy a főváros együttműködésre kész."
Az anyagi segítség feltételéül azonban a főváros továbbra is azt szabja, hogy a kerület fizesse be főváros lakásrehabilitációs alapjába azt a 2,2 milliárd forintot, amellyel az 1995 óta eladott bérlakások után tartozik. (Kevés kivétellel ezt a kerületek nem tették meg, információink szerint összesen minimum 40 milliárd forinttal tartoznak a fővárosnak.)
Ikvai-Szabó Imre sajnos nem adott választ kérdésünkre, milyen elképzelései vannak arra az esetre, ha Erzsébetváros ennek a feltételnek nem akarna vagy tudna eleget tenni. Annyit mondott, hogy ha a kerület nem pályázik a városrehabilitációs keretösszegre, akkor nemcsak a pénztől esik el, hanem úgy jár "mint aki nem vált jegyet a mennyországba". Ugyanis nemcsak egyszeri kifizetésről lenne szó, hanem támogatások egész soráról, amelyek csak így válhatnának elérhetővé a kerület számára.
A szociális és városrehabilitációs bizottság elnökétől megkérdeztük, mit gondol arról, hogy a kerület pályáztatás nélkül értékesítette a területeket. Ikvai-Szabó véleménye szerint az önkormányzati törvénnyel ellentétes, hogy a VII. kerületi önkormányzat vagyongazdálkodási kérdésekről zárt testületi üléseken döntött.
A Kazinczy utcáig megépül a Madách sétány?
Hunvald György korábban következetesen azt ismételgette, hogy az ideiglenes területi védelem elrendelése miatt a kerület "mattot kapott". A műemlékvédelmi hivatal döntése elriasztja a befektetőket, megakasztja Belső-Erzsébetváros fejlődést, konzerválja a nyomort. Mostanában viszont már elismeri, hogy új helyzet van, és tárgyalni kell arról, hogyan lehetne a műemlékvédelmi szempontokat úgy érvényesíteni, hogy közben a befektetők is megtalálják számításaikat.
Értesülésünk szerint hajlandónak mutatkozik arra, hogy a kerület műemlékvédelmi szempontok alapján felülvizsgálja a területre jelenleg érvényes négy szabályozási tervet és a főváros és az ÓVÁS! kérésének megfelelően egységesítse őket. Korábban az Indexnek a polgármester még azt nyilatkozta, akkor hajlandó újragondolni a szabályozási terveket, ha megvalósul a belvárosi kerületek társulása, mely elkészítené a Nagykörúton belüli területek egységes szabályozási tervét.
"A Madách sétány a Kazinczy utcáig meg fog valósulni, mert addig már megtörténtek az értékesítések és az előkészületek. Az viszont kérdéses, hogy a Kazinczy utcától hogyan folytatódik. Lehetséges, hogy ezt a százéves álmot el kell felejteni, és a Kazinczy utcától belső udvarok mentén fog haladni" - mondta két hete a kerületi polgármester az Indexnek.
Április óta folyik a sétány Kazinczy utca utáni szakaszának újratervezése. A szabályozási terv módosítását a kerület megbízásából Nagy Béla végzi a Műhely Rt.-nél. Az építész a héten adja le az önkormányzatnak a tervet, mely sok, korábban bontásra ítélt házat megment. A "passzázzsá szelídült Madách sétány" ellen eddig állítólag az ÓVÁS sem emelt kifogást, de a történetbe még beleszólhat a PriceWaterhouseCoopers, mely az erzsébetvárosi önkormányzattal kötött 1992-es szerződése alapján a Madách sétány építésének pályáztatását végzi.
A zsidónegyed rehabilitációjának problémája 2004. június 10-én került a szélesebb nyilvánosság elé, amikor az ÓVÁS! nevű, még alakulóban lévő városvédő civilszervezet néhány fős
demonstrációt tartott az akkor még álló Holló utca 11. előtt. Az Ezüstműves Házra érvényes bontási engedélye volt a szomszédos lakóparkot építő beruházónak, a civilek viszont azt állították, óriási építészeti érték veszik el a kétszintes szecessziós ház eltüntetésével. A tulajdonos néhány héten belül lebontotta az épületet.
Mivel ehhez hasonló helyzetek a Madách sétány nyomvonalán és környékén bőven adódtak, az ÓVÁS! beadvánnyal fordult a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz (KÖH), amely ennek hatására rövidesen ideiglenes műemléki védelmet rendelt el a teljes pesti zsidónegyedre, tehát a Károly körút - Dohány utca - Klauzál utca - Klauzál tér - Csányi utca - Király utca által határolt területre. Ez azt jelenti, az önkormányzatnak egy évre fel kell függesztenie épületbontással járó terveit. Az önkormányzat és a KÖH közötti konfliktus elmérgesedett. A kerület nem fogadta el, hogy KÖH egyszerűen levédi a területet, anélkül, hogy többletforrásokat biztosítana a költségesebb felújításokra. Eközben a másik fél hiába várta, hogy az önkormányzat felülvizsgálja az érvényes rendezési terveket, és a műemlékvédelmi szempontokat figyelembe vevő alternatívát kínáljon. A kerület SZDSZ-es képviselője, Gál György augusztus végén meggondolatlanul kilátásba helyezte a kerületi újságban, hogy ötmilliárdos pert indítanak a KÖH ellen, károkozás címén.
A perről nem lehetett többet hallani, a KÖH azonban szeptember elején megerősítette korábbi döntését, és 61 ház egyedi műemléki védettségét kezdeményezte, valamint javasolta a terület teljes egészének védelmét.
Erre a javaslatra Hiller István kulturális miniszter mondhatja ki az áment.
A civilek rendhagyó
városvédelmi sétán tárták a média elé az érvényes bontási vagy elvi építési engedéllyel rendelkező, romos házak rejtett szépségeit. Időközben az is ismertté vált, hogy a területet az UNESCO a világörökség részévé nyilvánított Andrássy út úgynevezett puffer (rávezető) zónájaként ismeri el.
Atkári János egy költségvetési vita kimenetelétől tette függővé maradását, amelyre más források egyre kevesebb esélyt látnak.
Addig csak arról tájékoztatnak, mennyivel késtük le az előzőt.
A szabad demokrata Lakos Imre nem lesz főpolgármester-helyettes, ha Atkári János távozna posztjáról, sokkal esélyesebb erre a tisztségre első számú helyettesként az ugyancsak SZDSZ-es Bőhm András. Több, a kérdést jól ismerő, neve elhallgatását kérő városházi vezető és Lakos Imre, az SZDSZ budapesti elnöke, fővárosi képviselő is határozottan cáfolta az MTI-nek pénteken azt, hogy a főpolgármester-helyettes poszt várományosa lenne.
A 3-as metrót a Ferihegyi repülőtérig hosszabbítaná meg a Budapest Airport, a közlekedési minisztérium, a főváros és a BKV - tudta meg az InfoRádió. A Budapest Airport kezdeményezésére nemrég tanácskozáson vettek részt a közlekedési tárca, a főváros, a BKV, és a MÁV képviselői. Hárskuti János, a Budapest Airport vezérigazgatója szerint a reptér forgalma a fapados járatok beindulásával az előrebecsült értéket meghaladóan növekszik, és 2008-ban már várhatóan 10 millió utas fordul majd meg Ferihegyen.
Nem biztonságos
A repülőtér a terminálok fejlesztésével lépést tart a megnövekedett utasforgalommal, de megfelelő tömegközlekedési kapcsolat nélkül nem tud biztonságosan üzemelni, mondta a vezérigazgató. A zártkörű megbeszélésen elhangzott, hogy a Trigránit Rt. reptéri gyorsvasút kiépítésére vonatkozó elképzelése lekerült a napirendről, ezért más megoldást kell keresni.
A tanácskozáson résztvevők egyetértettek abban, hogy a 3-as metró meghosszabbítása alkalmas alternatíva lenne. A meghosszabbítás műszaki feltételei megvannak, az Üllői út alatt, majd a felszínen haladna a metró. A mintegy 10 kilométeres metrószakasz százmilliárdos költségét jelentős részben az Európai Unió Kohéziós és Strukturális Alapjából fedezné a beruházó.
A metróvonal mellett egy vasúti kapcsolatot is tartalmazó projektet 2005 szeptemberig dolgozzák ki. A főváros és a BKV képviselői azt szorgalmazták, hogy az elméletileg 2010-re elkészülő vonalszakaszt kapcsolják össze a 3-as metró teljes felújításával, hogy a jelenlegi és a tervezett vonal azonos műszaki színvonalra kerüljön. A projektről hétfőn tárgyal a fővárosi önkormányzat kabinetértekezlete, majd ezt követően a fővárosi közgyűlés.
Az István Kórházat csütörtöktől Radnai Zoltán irányítja, a János Kórház élén pedig megbízott főigazgató dolgozik.
Az akció célja a szabálytalan, vagy engedély nélküli útburkolatbontások visszaszorítása volt a fővárosban - mondta Szécsi Tibor, a BRFK Közlekedésrendészeti főosztály forgalomszervezési és megelőzési alosztályának vezetője. Az ellenőrzések során a szakhatósági engedélyek meglétét, érvényességét, az azokban foglaltak betartását, valamint a szakszerű forgalom-technikai jelzések alkalmazását vizsgálták. A szabálysértők ellen eljárás indul.
Eddig hat elemi volt az elvárás, de a képzetlen munkaerőt lassan leépítik. A kulturált parkolófelügyelők a fizetőparkolás elfogadottságát növelhetik.
A megállóra pontosan számlázó chipkártyák bevezetésétől a BKV a bliccelők számának felére való csökkenését várja.
Kupper szerint a BKV-nál az adatvédelmi biztos is törvénytelenségekre hívta fel a figyelmet. Az ellenzék mindezek miatt alkalmatlannak tartja feladatára a BKV jelenlegi vezetését, ezért kérték, hogy a fõváros változtasson a cég vezetésének összetételén, Aba Botond sokmilliós jutalmát pedig tekintsék végkielégítésnek.
2006 elejétől a metróállomásokra kapukon keresztül lehet majd bejutni, a jegyet egy chipkártya helyettesíti majd.
Minden háztartás csak egy autóhoz kapna engedélyt, amiért viszont havonta a fizetési zóna óradíjának tízszeresét kellene befizetni.
Varsányi Péter hétfőn úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy a Centrum Parkoló Kft. huzamosabb ideje végez törvénytelen kerékbilincseléseket. Kirívó példaként említette, hogy október 29-én a parkolási társaság emberei több mint 70 kerékbilincset raktak fel a VII. kerületben, jórészt fővárosi tulajdonú utakon, ahol nincs működési joguk, illetve a fizető övezeten kívül kerékbilincseltek.
A Centrum Parkoló Kft. emlékeztet rá: a kerékbilincselés hatósági tevékenység, amit a társaság kizárólag megbízási szerződés alapján, a kerületi közterületi felügyeletek rendelkezései szerint végezhet. "Társaságunk tehát utasítás alapján, jogszerűen, a hatályos rendelkezéseket maximálisan figyelembe véve végzi munkáját. Önállóan semmikor sem helyez fel kerékbilincset" - olvasható a közleményben. Azt írják: sajnálják, hogy a fővárosnak "konfliktusai vannak" a VI., VII., VIII. kerülettel, "s társaságunkról valótlanságokat állítva próbálnak minket lejáratni".
A Főmterv igazgatója szerint a hídon azonban bármikor beszakadhat valahol a vasbetonlemez.
A centrumosok egy nap alatt hetven kerékbilincset raktak fel a fővárosi tulajdonú utakon, fizetőövezeten kívül parkoló autókra.
Atkári János az InfoRádiónak elmondta, hogy a forrásmegosztás az országos adatszolgáltatáson alapul. Mivel nyáron kiderült, hogy több adat hibásan szerepel, így a jogszabályok szerint korrigálni kell, azaz több kerület forrásaiból vissza kell venni. Hozzátette: ha a budapesti szocialisták azt akarják elérni, hogy ne vezessék át a változásokat, az a fővárosnak 2 milliárd forintjába kerülne.
Az Alkotmánybíróság korábban megállapította, hogy alkotmánysértő az a gyakorlat, ahogy a főváros elosztja a központi forrásokat és a fővárosi kivetésű adókat a budapesti önkormányzatok között. Az Alkotmánybíróság törvényalkotásra kötelezte ez ügyben a parlamentet. Tavaly decemberben azonban az Országgyűlés a korábbi gyakorlatot törvényi szintre emelte.
A szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas helyek száma a jövő év feléig 600-ra bővül, ezek tapasztalatai alapján lehet a rendszer további bővítésének üteméről dönteni. Hosszú távon valószínűleg 2 ezerre nő a számuk Budapesten. Az 500 új helyre kihelyezett gyűjtőedény összesen 180 millió forintba, a szükséges szállítóautó és egyéb eszközök pedig 200-300 millió forintba kerülnek. A beruházásokat a Fővárosi Önkormányzat és az FKF együtt finanszírozza.
A kommunális igazgató megjegyezte, hogy a tavaly november óta működő 100 gyűjtőszigetről havonta 200 tonna különválogatott szemetet szállítanak el, amelynek csupán 7-7,5 százaléka alkalmatlan bármiféle újrahasznosításra.
"Naponta huszonötezer gépjármű halad el a házunk előtt, ezért szeretnénk, ha a Kőér utcai csomópont és a Nagykőrösi úti csomópont között egy kilométeres elkerülő szakasz épülne, mely mentesítené a Határ út forgalmát - mondta Tömpe Gézáné, a demonstráció szervezője az MTI-nek.
Az akciót a Wekerle-telep lakói szervezték a Határ út elviselhetetlen forgalma ellen. A demonstrációra táblákkal és egészségügyi maszkban érkeztek a tüntetők. Hozzátette: nagyon sok gyermek allergiás, asztmás, több felnőtt lett tüdőrákos a környéken. "Fuldoklunk, levegőt akarunk!", "A kipufogó megöl felnőttet, gyermeket egyaránt!" - ilyen feliratú táblákat tartottak kezükben a zuhogó esőben demonstrálók.
A szervező elmondta: már minden hivatalos fórumot megjártak, de a Főpolgármesteri Hivatal közlekedési osztályán csak 2015-re ígértek megoldást.
A fővárosi önkormányzat egyes kiemelt helyszínekről a nyár elejétől kezdődően eltávolíttatja a reklámhordozó céllal elhelyezett utánfutókat. A Fővárosi Közgyűlés e tevékenység gyorsítását rendelte el, s úgy döntött, hogy a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken a jövőben egyáltalán nem engedélyezhető reklámhordozó célt szolgáló utánfutó - olvasható Tiba Zsolt fővárosi főjegyző közleményében.
A módosítás november 19-én lép hatályba, ezt követően a reklámhordozó céllal elhelyezett utánfutókat elbontják, elszállítják akkor is, ha azokat korábban helyezték el. Az eljárás gyorsításának lényege: a bontás külön felhívás nélkül történik.
Tiba Zsolt főjegyző minden érdekelt figyelmét felhívja arra, hogy az önkormányzat döntése végleges, kivételezésre nincs lehetőség. A bontás nem zárja ki az egyéb jogkövetkezményeket (például feljelentés).
A városházi politikusok elmondták azt is, hogy lezárult a hivatali egyeztetés azokról a részmódosítási elképzelésekről, amelyek szerint néhány ponton még november végén megváltoztatnák a parkolási övezetekre vonatkozó szabályokat. A XII. kerület ugyanis már mintegy egy éve szorgalmazza, hogy egyes területrészekre terjesszék ki a fizetési övezetet. A XI. kerület pedig azt kezdeményezte, hogy vegyenek ki a fizetési övezetből bizonyos utcákat, például a Gellérthegy térségében.
A fizetési övezetek módosításáról szóló rendeletkorrekció után, a főváros és a XI. kerület eltérő álláspontja miatt, továbbra sem kellene majd fizetni a Bartók Béla úton. A kerület ugyanis azt szeretné, ha a városrészben tevékenykedő Centrum Kft. szedné itt is a parkolási díjat. A fővárosi önkormányzat viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a többi fővárosi főútvonalhoz hasonlóan, a fővárosi önkormányzat parkolási társasága működjön a Bartók Béla úton is. A parkolással, a kerékbilincseléssel összefüggő kérdésekről jövő hétfőn tárgyal a fővárosi önkormányzat városüzemeltetési bizottsága.
Nem lesz katasztrófa, a Füvészkertnek és a fenntartó ELTE-nek is van elég pénze, állítja a minisztérium.