Németország
0
Skócia
0
Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke a Vlagyimir Putyinnal tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Kína és az Orosz Föderáció támogatja az ukrajnai háború politikai rendezését.
A két ország vezetője nyilatkozatot írt alá, majd közös sajtótájékoztatót tartott, ahol a Kína és az Oroszország közötti kapcsolatok elmélyítéséről, valamint a kereskedelmi és fontosabb külpolitikai kérdésekben való együttműködésről beszéltek.
Különösen az Ukrajna és Oroszország közötti háborúról esett szó, amelyet Kínában csak válságnak neveznek.
Hszi Csin-ping arról beszélt, hogy Kína és Oroszország ragaszkodik az ukrajnai háború „politikai megoldásához”, Putyin pedig köszönetét fejezte ki „Kína erőfeszítéseiért az ukrán válság megoldása érdekében”.
Putyin azt is közölte, hogy a jövőben tájékoztatni fogja Hszit a csatatéren kialakult helyzetről.
A kínai elnök kijelentésére azután került sor, hogy a nyugati országok aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy Kína erősíti az orosz gazdaságot, és fegyveralkatrészeket szállít számára az ukrajnai konfliktushoz.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Ausztria létrehoz egy mintegy 500 millió euró értékű speciális alapot, amely az ukrajnai exportot és beruházásokat támogatja – írja az RBC Ukraine.
A lap megjegyzi, hogy az ukrajnai háború rendkívül kockázatossá tesz minden üzletet ukrán cégekkel az osztrák exportőrök és befektetők számára. Ezért a Pénzügyminisztérium megteremtette az Ukrajnába irányuló osztrák export támogatásának feltételeit.
A támogatást egy speciális kockázatorientált mechanizmuson keresztül biztosítják Ukrajna számára. Feltételezhető, hogy a következő 5 évben 500 millió eurót különítenek el az ukrajnai üzleti tevékenységek fedezésére
– közölte a Pénzügyminisztérium.
Évente mintegy 100 millió eurót különítenek el új üzletágak fejlesztésére, ami az osztrák exportőröknek is lehetőséget ad Ukrajna helyreállítására. Magnus Brunner pénzügyminiszter kijelentette, hogy az osztrák exporttámogatásból a hazai gazdaság mellett különösen az ukrán lakosság és gazdaság profitál, Ausztria ugyanis aktívan hozzájárul az ország talpra állításához.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök visszatért a Verhovna Rada (Legfelsőbb Tanács) 7731. számú törvénytervezetéhez – írja a Jevropejszka Pravda.
A változtatások lehetővé tennék a munkaadóknak, hogy elbocsáthassák azokat az alkalmazottakat, akik nem adnak tájékoztatást az oroszok által elfoglalt ukrán területen élőkkel.
Az ukrán elnök javaslatokat nyújtott be a törvénytervezethez, amelyeket a szakbizottság vizsgál. Idén április 25-én a Legfelső Tanács hagyta jóvá a munkatörvénykönyvet módosító 7731. számú törvénytervezetet.
A törvénytervezet miatt már nyolc ukrajnai emberi jogi szervezet fordult Zelenszkijhez.
Az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője szerint az ország „megdorgálta” Kínát, amiért továbbra is támogatja Putyint, aki csütörtökön érkezett Pekingbe – állítja az RBK Ukraine.
Ha Kína azt állítja, hogy jó kapcsolatokat ápol az Európai országokkal, akkor továbbra sem jelenthet veszélyt Európa biztonságára
– mondta az Egyesült Államok külügyminisztériumának képviselője.
A tisztségviselő hangsúlyozta, hogy nemcsak az USA, hanem az Európai Unió, a NATO és a G7 álláspontja is ez.
A külügyminisztérium képviselője egyúttal azt is kijelentette, hogy Oroszország mindent megtesz annak érdekében, hogy Kína támogatása nélkül is folytassa az Ukrajna elleni háborút. Az amerikai tisztviselő azt is elmondta, hogy egyetlen országnak sem szabad platformot adnia Putyinnak az Ukrajna elleni agresszív háború előmozdítására, és hogy az Egyesült Államok nem térhet vissza a szokásos üzletmenethez az Orosz Föderációval, szemet hunyva a nemzetközi jog egyértelmű megsértése előtt.
Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter csütörtökön közölte, hogy az orosz hadsereg nem engedélyezi a civilek evakuálását a Harkivi régióbeli Volcsanszk városából – írja a CNN.
Hozzátette, hogy a rendőrségi evakuációs csoportok továbbra is dolgoznak Volcsanszkban, és „az intenzív harcok ellenére is igyekeznek biztosítani az emberek további evakuálását.”
A CNN nem tudja önállóan ellenőrizni Klimenko állításait, ezért felvette a kapcsolatot az orosz védelmi minisztériummal.
Olekszij Harkovszkij, az ukrán nemzeti rendőrség vezetője elmondta, hogy nyomozást indítottak „a háború szabályainak és szokásainak megsértése miatt”. Mint mondta, a kimenekítések továbbra is tartanak, ezért veszélyes a városban tartózkodni.
Ukrajna második legnagyobb városától, Harkivtól körülbelül 60 kilométerre található Volcsanszk, ahol az elmúlt napok legintenzívebb csatái zajlottak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ABC Newsnak elmondta, hogy az elmúlt napokban több száz ember meghalt vagy megsebesült a harkivi régióban. Úgy látja, hogy az amerikai segélynyújtás késedelme közvetlen hatással volt a háborúra és a határ menti helyzetre – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok okolható-e a történtekért, Zelenszkij azt válaszolta, hogy „az egész világ hibája, de most a világ segíthet”.
„Ukrajna nem engedheti meg magának, hogy elveszítse Harkivot” – hangsúlyozta Zelenszkij.
Egy férfi holttestét fedezték fel csütörtökön a Tisza folyóban, a romániai part közelében, miután szerdán két másik holttestet találtak a Máramarosi-havasokban román területen, az ukrán határ közvetlen közelében – írja az MTI a román határrendészet máramarosszigeti (Sighetu Marmatiei) regionális parancsnokságának közleménye alapján.
Az Agerpres hírügynökség által idézett közlemény szerint a Tisza vizében talált holttestet a parttól 15 méternyire, Máramarosszigetnél találták meg.
A szerda délben a Máramarosi-havasokban járőröző határrendőrök a Pop Ivan-csúcs közelében, 1900 méteres magasságban találtak két azonosítatlan férfiholttestet. A Ziarul de Maramures helyi hírportál beszámolója szerint a holttesteket csütörtökön a hegyi mentők és a román rendőrség segítségével lehozták a hegyről és átadták a törvényszéki orvosszakértőknek, hogy megállapítsák a halál beálltának körülményeit.
A lap szerint a hatóságok abból a feltételezésből indulnak ki, hogy a határon illegálisan átkelő ukrán férfiak lelték halálukat a hegyekben.
Múlt héten a román határrendészet máramarosszigeti regionális felügyelősége azt közölte, hogy megközelítőleg 11 ezerre tehető azoknak az ukrán állampolgároknak a száma, akik az ukrajnai háború miatt illegálisan lépték át Románia északi határát. Az ország északi részén illegálisan Romániába átlépni – a Tisza vizén vagy a Máramarosi-havasokban átkelni – próbáló, többnyire a hadköteles életkorú ukrán állampolgárok közül többen életüket vesztették.
A múlt heti közlés szerint a háború kezdete óta addig 19 ukrán állampolgárt találtak holtan Romániában: 11-et a Tisza román partján, 8-at a Máramarosi-havasokban.
Az elmúlt 24 órában lelőtt az orosz légvédelem három ukrán MiG–29-es repülőgépet, ezzel elérte a hatszázat az ukrán fegyveres erők által a háború kezdete óta elveszített repülőgépek száma – adta hírül az MTI az orosz védelmi minisztérium közleményét.
Az orosz statisztika szerint az ukrán félnek a háború kezdete óta csütörtökig 1300 sorozatvetője, valamint több mint 9600 tábori lövege és aknavetője semmisült meg.
A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az orosz fél az elmúlt egy napban öt frontszakaszon nyomult előre és 12 ukrán ellenrohamot vert vissza, az ukrán hadseregnek pedig több mint 1300 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan.
Vitalij Gancsev, Harkiv megye Moszkva által kinevezett elöljárója a Pervij Kanal orosz állam tévécsatornának kijelentette, hogy az ukrán hadsereg lőállásokat alakít ki Harkiv város lakónegyedeiben, „élő pajzsként” felhasználva a civileket, ugyanúgy, ahogy 2022-ben tette. Azt állította, hogy az orosz hadsereg megkezdte Lipci község „felszabadítását”.
Az orosz védelmi minisztérium az elmúlt egy napon megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egy amerikai M109-es Paladint és két lengyel Krab önjárót, két amerikai M777-es vontatott tarackot, hét amerikai ATACMS és Tocska-U harcászati rakétát, HIMARS és Vilha sorozatvetők öt rakétáját, öt francia HAMMER irányított légibombát, négy amerikai HARM radarelhárító rakétát, továbbá 25 drónt.
Dánia 750 millió eurós katonai támogatási csomagot jelentett be Ukrajnának – írja a The Guardian.
A dán külügyminisztérium a közösségi médiában közzétett bejegyzésében azt írta, hogy a csomag „a légvédelem és a tüzérség megerősítését” foglalja magában, és hogy Dánia keresi a lehetőségeket az ukrán védelmi iparba való befektetésre is.
🇩🇰UM @larsloekke: "Godt at kunne annoncere en ny militær donationspakke til Ukraine på 5,6 milliarder kr. med fokus på luftforsvar og artilleri. 🇩🇰reserverer også flere midler til muligheden for investereringer i 🇺🇦’s forsvarsindustri. Danmark står fuldt og helt bag Ukraine.” pic.twitter.com/MU8WNd7BLi
— Denmark MFA 🇩🇰 (@DanishMFA) May 16, 2024
Srí Lanka magas szintű küldöttséget rendelt Oroszországba, hogy az ukrajnai háborúban állítólag harcoló több száz állampolgár sorsát nyomon kövesse– írja a The Guardian.
Az oroszok közösségi médiakampányai a WhatsAppon keresztül a volt katonákat célozták meg jövedelmező fizetést és állampolgárságot ígérve – közölte a Védelmi Minisztérium, figyelmeztetve állampolgárait, hogy ne dőljenek meg.
A kampányok vonzónak bizonyultak, Srí Lanka küzd, hogy kilábaljon az elmúlt több mint hét évtized legsúlyosabb pénzügyi válságából, amely megduplázta a szegénységi rátát a járvány előtti szinthez képest, és több száz embert késztetett migrációra.
A hónap elején a Srí Lanka-i hatóságok vizsgálatot indítottak olyan bejelentések miatt, amelyek szerint a többségében katonai múlttal rendelkező állampolgárait embercsempészek keresték meg, hogy bevonják őket az ukrajnai háborúba – közölte Tharaka Balasuriya külügyminiszter.
Az elsődleges kihívás az Oroszországban lévő állampolgáraink pontos számának meghatározása. Nem hivatalos források szerint körülbelül 600-800 Srí Lanka-i személy tartózkodik ott
– mondta újságíróknak.
Egy civil meghalt és további négy megsebesült egy orosz légicsapásban, amely május 16-án érte a herszoni Viszoke falut – írja Oleksandr Prokudin, a Herszoni Regionális Katonai Igazgatóság vezetője Telegramon.
Egy férfi halálos sérüléseket szenvedett. Az elhunyt körülbelül 45 éves volt. Részvétem a családnak. Egy másik, 39 éves férfi súlyosan megsérült, robbanás okozta sérüléseket, szem- és alkarsérüléseket szenvedett
– írja Prokudin.
A támadás alkalmával egy 71 éves nő is megsérült. Az egészségügyi dolgozók agyrázkódást diagnosztizáltak nála. Két, 41 és 63 év körüli férfi szintén kórházba került. Jelenleg az orvosok vizsgálatokat végeznek és ellátást nyújtanak a túlélőknek. A támadók megrongáltak egy üzlethelyiséget és két házat, valamint egy személyautót is.
A szélsőjobboldalinak titulált Szabadságpárt (PVV) által vezetett új holland kormány megerősítette Ukrajna támogatását „politikailag, katonailag, pénzügyileg és erkölcsileg az orosz agresszióval szemben” – áll a május 16-ai nyilatkozatban.
Hollandiában 2023 novemberében tartottak választásokat, amelyeken a PVV 37 mandátummal a parlament legnagyobb erejévé vált. Mivel egyedül nem volt elég a hatalom átvételéhez, a régóta tartó tárgyalások végül ezen a héten oldódtak meg egy négypárti koalíció bejelentésével, amelyet „üzleti kormányzati” megállapodásként jellemeztek.
A négy párt – a PVV, a jobbközép VVD és az NSC, valamint az agrárpárti és jobboldali-populista BBB – május 16-án nyilatkozatot adott ki, amelyben meghatározta a kormánykoalíció politikáját egy sor kérdésben, többek között a külpolitikában és Ukrajna vonatkozásában.
„A NATO-val való politikai és katonai együttműködés nemzetközi biztonságunk szempontjából kiemelkedő jelentőségű” – olvasható a nyilatkozatban. „Hollandia továbbra is támogatja Ukrajnát politikailag, katonailag, pénzügyileg és erkölcsileg az orosz agresszióval szemben”.
„Hollandia továbbra is részt vesz a NATO kapacitásainak növelésében a NATO-tagállamok területén és a nemzetközi missziókban” – tették hozzá.
Az áramkimaradások Ukrajnában akár augusztusig is eltarthatnak – mondta Jurij Bojko, Denisz Smihal miniszterelnök tanácsadója egy május 16-ai kijevi sajtótájékoztatón a The Kyiv Independent szerint.
Ukrajna május 15-én gördülő áramszüneteket vezetett be az orosz támadások okozta áramhiány miatt. A korlátozások nem vonatkoznak a kritikus infrastruktúrára, míg az egyéb létesítményeket és a lakóépületeket érintő intézkedéseket az egész országban „egyenletesen osztják el” – közölte az Ukrenergo ukrán állami energiaszolgáltató.
Ha az egy nappal ezelőtt kezdődött (áramellátási) korlátozásokról beszélünk, akkor becsléseim szerint augusztusig kell ilyen körülmények között élnünk
– mondta Bojko, hozzátéve, hogy a hidegbetörés miatt korábban kezdődtek.
A miniszterelnöki tanácsadó, aki egyben az Ukrenergo felügyelőbizottságának is tagja, augusztusban vagy szeptemberben az áramellátás „enyhe javulására” számít különböző tényezők, többek között a meleg időjárás miatt. A tél „elkerülhetetlenül nehéz lesz”, és a miniszterelnök tanácsadója szerint nincs esély arra, hogy a két hónap alatt tönkrement termelés teljes egészében helyreálljon.
Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke a Vlagyimir Putyinnal tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Kína és az Orosz Föderáció támogatja az ukrajnai háború politikai rendezését.
A két ország vezetője nyilatkozatot írt alá, majd közös sajtótájékoztatót tartott, ahol a Kína és az Oroszország közötti kapcsolatok elmélyítéséről, valamint a kereskedelmi és fontosabb külpolitikai kérdésekben való együttműködésről beszéltek.
Különösen az Ukrajna és Oroszország közötti háborúról esett szó, amelyet Kínában csak válságnak neveznek.
Hszi Csin-ping arról beszélt, hogy Kína és Oroszország ragaszkodik az ukrajnai háború „politikai megoldásához”, Putyin pedig köszönetét fejezte ki „Kína erőfeszítéseiért az ukrán válság megoldása érdekében”.
Putyin azt is közölte, hogy a jövőben tájékoztatni fogja Hszit a csatatéren kialakult helyzetről.
A kínai elnök kijelentésére azután került sor, hogy a nyugati országok aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy Kína erősíti az orosz gazdaságot, és fegyveralkatrészeket szállít számára az ukrajnai konfliktushoz.
Az Ukrán Fegyveres Erők arra számít, hogy a mozgósítási korhatár 27-ről 25 évre való csökkentésével mintegy 100 ezer fiatal katonával bővítheti az állományát – írja az Ukrajinszka Pravda.
Hiába fogadta el még tavaly az erről szóló törvénytervezetet az ukrán parlament, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csaknem egy éven keresztül ült a dokumentumon, és nem írta alá. A lap titkos forrásai szerint szerint Valerij Zaluzsnij volt főparancsnok többször is emlékeztette az államfőt a dokumentum aláírásának szükségességére, de Zelenszkij óvakodott a népszerűtlen döntés meghozatalától. Végül azonban a védelmi erők kimerültsége és a fronton elszenvedett veszteségek miatt Zelenszkij mégis aláírta a törvényt.
Az, hogy a 25 és 26 évesek mozgósításának köszönhetően sikerül-e jelentősen megfiatalítani a hadsereget, vitatható kérdés, főleg az ukrajnai demográfiai helyzetet figyelembe véve – hívta fel a figyelmet a lap.
Olekszandr Gladun, az Országos Tudományos Akadémia Demográfiai és Életminőség-problémák Intézetének igazgatóhelyettese szerint 1998–1999-ben 416 349 fiú született Ukrajnában. Nekik éppen most kell 25–26 évesnek lenniük, de lehetetlen mindegyiket bevonni a fegyveres erők munkájába, ugyanis van, aki egészségi állapota miatt erre alkalmatlan, míg egyesek külföldön tartózkodnak, vagy az Oroszország által megszállt területeken élnek.
Minden tényezőt figyelembe véve a Fegyveres Erők Vezérkarában azt jósolják, hogy az új mozgósítási törvénynek köszönhetően hozzávetőleg 100 ezer fiatal harcossal bővülhet az ukrán hadsereg.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Harkivba utazott, néhány nappal azután, hogy Oroszország új frontot nyitott a háborúban a határon túli behatolással a régió északi részén. Zelenszkij a Telegramon közölte, hogy ott találkozót tartott magas rangú vezetőkkel, és ezt írta:
A mai naptól kezdve a helyzet Harkivi területen általában véve ellenőrzés alatt áll, katonáink jelentős veszteségeket okoznak a megszállóknak. Az irány azonban továbbra is rendkívül nehéz – erősítjük egységeinket.
Zelenszkij elmondta, hogy a megbeszélésen, amelyen részt vett Olekszandr Szirszkij főparancsnok is, „részletesen megvitatták a harci helyzet kilátásait, az elkövetkező napok és hetek fenyegetéseit, valamint a mi, ukránok lehetőségeinket az orosz támadási tervek ellensúlyozására” – írja a The Guardian.
Mint megírtuk, az ukrán elnök lemondott minden közelgő külföldi utazást, mivel az ukrán csapatok az újabb határon átnyúló támadás megfékezéséért küzdenek északon, és több várost és falut heves tűz alá vettek.
A német Rheinmetall hadiipari cég légvédelmi gyárat tervez nyitni Ukrajnában. Ezt a vállalat vezetője, Armin Papperger jelentette be a Rheinmetall közgyűlésén – olvasható a „Német segítség Ukrajnának” projekt X-oldalán az Unian beszámolója szerint.
„Ami a tervezett vegyesvállalatot illeti: valószínűleg még legalább egy-két évbe telik, mire a gyártás megkezdődhet, és minden előzetes lépést, mint például a szándéknyilatkozat aláírása, a vegyesvállalat létrehozása, meg fognak tenni. További részleteket nem jelentettek be” – áll a közleményben.
Papperger azt is bejelentette, hogy az eddig megígért 40 Marder 1A3 BMP-t ettől a hónaptól szeptemberig szállítják Ukrajnába.
Oroszország és Kína közös nyilatkozatot adott ki, amelyben aggodalmukat fejezik ki a nukleáris hatalmak közötti kapcsolatok elmérgesedéséből eredő megnövekedett kockázatok miatt – írja a Sky News.
Egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei – áll a nyilatkozatban. A két nemzet aggodalmát fejezte ki Ausztrália részvétele miatt az Egyesült Államok kiterjesztett nukleáris elrettentésre vonatkozó terveiben.
Oroszország és Kína ellenzi az elhúzódó ukrajnai konfliktust, és lehetséges, hogy az átmegy egy ellenőrizhetetlen szakaszba – figyelmeztettek.
A közlemény szerint Moszkva és Peking tovább mélyíti a bizalmat és az együttműködést katonai téren, ezért bővítik a közös hadgyakorlatok mértékét.
A védelmi erők egységei átfésülik Vovcsanszk városi területeit, megakadályozva, hogy az oroszok megalapozzák a jelenlétüket a térségben – írja az Unian.
A Hortica hadműveleti-stratégiai csapat szóvivője, Nazar Volosin elmondta, hogy a hadműveleti helyzet továbbra is nehéz Harkiv irányában, ráadásul dinamikusan változik az állapot.
A védelmi erőknek részben sikerült stabilizálni a helyzetet. Minden eszközzel megsemmisítjük a Harkivi területre behatoló megszállókat. Az ellenség előrenyomulását bizonyos területeken és településeken megállítottuk. Az ellenség azonban továbbra is igyekszik kedvező feltételeket biztosítani a további előrelépéshez, hogy előnyösebb pozíciókat foglaljon el a terepen
– mondta Volosin.
Elmondása szerint a védelem továbbra is arra összpontosítja fő erőfeszítéseit, hogy megakadályozza az oroszok előretörését az ukrán védelem mélyébe. Mindent megtesznek azért is, hogy megzavarják az ellenség azon cselekményeit, amelyek a Harkivi terület északi részének teljes ellenőrzésének megszerzésére irányulnak.
Hozzátette, hogy az ukrán egységek felderítő felszerelések és drónok segítségével azonosítják az egyes ellenséges csoportokat, tüzérségi fegyvereik bevetésének helyét, és tűzsebzést okoznak annak érdekében, hogy az oroszok ne halmozzanak fel erőket és eszközöket Vovcsanszk északi részén.
A védelmi erők egységei átfésülik a városi területeket
– mondta, majd hozzátette, mindent megtesznek annak érdekében, hogy az orosz hadsereg ne tartsa ellenőrzése alatt a Harkivi terület északi részét.
Volosin megjegyezte azt is, hogy a Harkivi terület északi részén új frontot nyitottak az oroszok. Ezzel az a céljuk, hogy más irányokból elvonják az ukrán erőket és eszközöket.
Az ideiglenesen megszállt Krímben lévő Belbek repülőteret ért csapás két ellenséges MiG–31-es vadász-felderítő gépet talált el – írja az Unian.
A félszigeten végrehajtott csapás következtében egy üzemanyag- és kenőanyagraktár is találatot kapott – jelentette az ASTRA a Telegramon. Emellett a beszámoló szerint sikerült eltalálni az oroszok nagy és közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerét – az S–400-asokat.
„Az S–400-as SAM-rendszer, két MiG–31-es repülőgép és egy üzemanyag- és kenőanyagraktár a belbeki katonai repülőtéren az előző napon az orosz hadsereg Krím elleni rakétatámadása következtében találatot kapott. Két orosz katona meghalt, 13 pedig megsebesült” – áll a közleményben.
Az Amerikai Egyesült Államok újabb adag fegyvert és katonai felszerelést készül küldeni az Ukrán Fegyveres Erőknek.
Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház sajtótitkára arról is tájékoztatott, hogy egy másik, Ukrajnának sürgősen szükséges segélycsomagon is dolgoznak már.
Nem részletezte, hogy az új csomag pontosan mit tartalmaz, ugyanakkor a sajtótitkár szerint az Egyesült Államok igyekszik segítséget nyújtani a Harkiv térségi ukrán védőknek, mivel ott „az ukrán erők heves harcokat vívnak”.
Mint a Fehér Ház sajtótitkára hozzátette, az oroszok megkezdték a támadási kísérletet a Harkivi területen, és hamarosan fokozhatják a támadó hadműveletek ütemét. Véleménye szerint Oroszország azért teszi ezt, hogy „sekély pufferzónát hozzon létre az ukrán határ mentén”.
Szorosan együttműködtünk Ukrajnával, hogy segítsük a felkészülést
– fejezte be Jean-Pierre.
Az ISW elemzői úgy vélik, hogy az orosz megszállók legfeljebb 8 kilométerre haladtak előre a határtól a Harkivi terület északi részén. Az ellenség egy úgynevezett „ütközőzóna” létrehozását tervezi, ahelyett, hogy mélyen benyomulna a régióba – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az ISW jelentése szerint az orosz offenzíva üteme tovább lassul, miután a megszállók olyan területeket foglaltak el, amelyek ukrán tisztviselők szerint kevésbé védhetőek.
A harkivi régió kormányzati képviselői május 15-én megjegyezték, hogy a folyamatos ágyúzás lehetetlenné teszi az ukrán erők számára, hogy az Orosz Föderációval közös határtól három-öt kilométeren belül erődítményeket létesítsenek, ezért az első és második védelmi vonalat a határtól 12-13, illetve 20 kilométeres távolságban alakították ki.
Elemzők becslése szerint az oroszok legfeljebb nyolc kilométerre nyomultak előre a határtól a Harkivi terület északi részén.
Az orosz területen tevékenykedő orosz katonák könnyen tüzérségi csapásokat mérhetnek a határhoz közeli ukrán erők védelmi állásai ellen, és a nyugatiak által biztosított fegyverek orosz hátországok elleni csapásmérésre való használatának tilalma sebezhetővé, esetleg védtelenné teszi a határhoz közeli helyhez kötött ukrán védelmi állásokat.
Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki pekingi találkozóján a világ stabilitásának tényezőjeként méltatta a két ország közötti kapcsolatot.
A kínai–orosz viszony „nemcsak a két ország és a két nép alapvető érdeke, hanem a békét is szolgálja” – mondta Hszi Csin-ping. Hozzátette, „Kína kész együttműködni Oroszországgal, hogy […] támogassa a méltányosságot és az igazságosságot a világban”.
A mai kínai–orosz kapcsolat keményen kivívott, és mindkét félnek meg kell becsülnie és ápolnia kell
– szögezte le az orosz elnök. Ez a kapcsolat „a stabilitás tényezője a nemzetközi színtéren” – fűzte hozzá Putyin. Ez „nem opportunista és nem irányul senki ellen” – tette hozzá. „Együtt támogatjuk az igazságosság elveit és a többpólusú valóságot tükröző, a nemzetközi jogon alapuló demokratikus világrendet” – hangoztatta Vlagyimir Putyin.
Az orosz elnök csütörtökön érkezett a kínai fővárosba kétnapos látogatásra, amely az első külföldi útja legutóbbi beiktatása óta, és a második Kínában alig több mint hat hónapon belül.
A Scorpion-M harci robot, amely akár 25 kilogramm robbanóanyagot is képes szállítani. A halálos kamikaze harci robotról már egy felvétel is megjelent, amelyen bevetés közben látható.
Felvételek bizonyítják, hogy Oroszország egy új, halálos kamikaze harci robotot használ, hogy rettegésben tartsa az ukrán állásokat a harctéren – írja a Mirror.
A Scorpion-M harci robotot egy Donyecki területen lévő, föld alatti ellenséges erődítmény felett robbantották fel. A harci robot akár 25 kilogramm robbanóanyagot is képes szállítani. A felvételeken állítólag az orosz Hawks különítmény által bevetett, a 110. Különleges Gárda Gépesített Lövészdandár katonáival együtt látható. A robot az ukrán erők egy föld alatti rejtekhelye felett robban fel – jelentették.
Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja el.
Az Egyesült Államok komoly figyelmet összpontosít arra, hogy az ukrán elnök által a héten kért további Patriot rakétarendszereket és egyéb légvédelmi eszközöket előteremtse – közölte az amerikai külügyminisztérium azt követően, hogy Antony Blinken miniszter szerdán Kijevben tanácskozott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel.
Az MTI jelentése szerint Antony Blinken hangsúlyozta, hogy a rakétarendszerek és az ukrán légvédelem megerősítése – különös tekintettel Harkiv védelme – „sürgető prioritás”. Hozzátette, hogy a kérdést részleteiben megvitatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
A két elnök, Joe Biden és Volodimir Zelenszkij személyes találkozójával kapcsolatban Antony Blinken úgy fogalmazott: „Teljes mértékben előre jelezhető”, hogy
arra a következő hetekben lehetőség nyílik.
Dmitro Kuleba a közlések szerint utalt arra, hogy a két elnök a közeljövőben aláírhatja az Ukrajna és Egyesült Államok közötti védelmi megállapodást. Hozzátette, hogy a dokumentum nem az azt aláíró politikai vezetéseket, hanem országukat kötelezi, így véleménye szerint a dokumentumban szereplő hosszú távú amerikai segítségnyújtást Ukrajna számára nem fogja befolyásolni a novemberi amerikai elnökválasztás kimenetele.
Az ukrajnai korrupciós helyzetre vonatkozó aggályokról szóló kérdésre válaszul Dmitro Kuleba azt mondta, hogy ha az annyira súlyos lenne, mint azt egyes jelentések láttatják, akkor a nemzetközi szervezetek nem adnának pénzt Ukrajnának, valamint az Európai Unió nem nyitná meg a csatlakozási tárgyalásokat, és az Egyesült Államok nem bízna meg Ukrajnában. Megjegyezte, hogy mind az Európai Unió, mind a Nemzetközi Valutaalap elismeri az ukrajnai korrupcióellenes intézkedéseket.
Az orosz offenzíva az északi Harkivi területen a háború kezdete óta az egyik legjelentősebb problémát okozta az ukrán csapatoknak, akiknek kevés a lőszerük és kimerültek a hatalmas frontvonalon folytatott harcok miatt.
A szakértő szerint bár az oroszoknak nincsenek meg az erőik ahhoz, hogy jelentős területet foglaljanak el ezen a területen, viszonylag könnyen előrenyomultak, és arra kényszerítették Ukrajnát, hogy tartalékos egységeket vezényeljenek ki. Ez veszélybe sodorhatta az ukrán állásokat a front más pontjain.
Branislav Slanchev, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem politológusprofesszora azt mondta, hogy Oroszország megpróbál területeket elfoglalni, amíg még van egy kis ideje a szövetségesek katonai segítségének érkezése előtt.
„A leggyengébb Ukrajnát látjuk most. Az oroszok kihasználják ezt az ablakot és őrült módjára rohamoznak, mert tudják, hogy nyár közepére-végére stabilizálódik a helyzet... Az ukránok most bajban vannak, és a következő néhány hónap nagyon kritikus lesz” – hangsúlyozta a szakértő.
Oroszország páncélozott járművekkel, tüzérségi tűzzel, tervezőbombákkal és precíziós lőszerekkel nyomul előre, ami ellen Ukrajna nehezen tud védekezni, különösen légvédelem hiányában. Az ellenség több falut elfoglalt, és közelebb került Volcsanszk elfoglalásához, ahonnan Ukrajna megkezdte több ezer civil kitelepítését – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A tavaly végrehajtott tőkeemelés után az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a jelenlegi szinten tudja folytatni Ukrajna támogatását – mondta a londoni pénzintézet elnöke szerdán. A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott bank e héten tartja éves közgyűlését Jerevánban.
A konferencia szerdai nyitónapján felszólalva Odile Renaud-Basso EBRD-elnök a pénzintézet londoni székhelyének ismertetése szerint kijelentette: a tőkeemelés lehetővé tette, hogy a bank a háború időtartama alatt az eddigihez hasonló értékű finanszírozást nyújtson Ukrajnának, és elősegíti azt is, hogy az EBRD még sokkal több támogatást nyújthasson, amikor ismét béke lesz.
Az EBRD kormányzótanácsa decemberben hagyta jóvá a pénzintézet igazgatósága által az ukrajnai támogatási programok folytatására kért 4 milliárd eurós tőkeemelést. A december 31-én életbe lépett tőkeemelés következtében a bank befizetett alaptőkéje 34 milliárd euróra emelkedett.
Az EBRD igazgatótanácsa a bank tavaly májusi közgyűlésén jelezte először, hogy várhatóan tőkeemelést kér a 72 tagország, valamint az Európai Unió és az Európai Beruházási Bank (EIB) alkotta kormányzótanácstól annak érdekében, hogy a következő években az ukrajnai finanszírozások kockázatainak rendszerszintű megosztása – vagyis külső adományok és garanciavállalások bevonása – nélkül is folytathassa Ukrajna támogatását.
A tőkeemelés az EBRD számításai szerint lehetővé teszi, hogy a bank a háborús időszakban éves szinten hozzávetőleg 1,5 milliárd eurót, az újjáépítés megkezdése után évente 3 milliárd euróig terjedő finanszírozást nyújtson Ukrajnának.
Az EBRD – Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője – az orosz invázió kezdete után nem sokkal legalább 3 milliárd eurós finanszírozási programot hirdetett meg Ukrajna számára a 2022–2023-as időszakra, de az ukrán reálgazdaságnak folyósított támogatások értéke már tavaly októberben elérte ezt a kitűzött célt.
A bank idei közgyűlésének szerdai munkanapján Odile Renaud-Basso EBRD-elnök bejelentette, hogy azóta már a 4 milliárd eurót is meghaladta az Ukrajnának nyújtott EBRD-finanszírozások értéke.
Felidézte azt is, hogy az EBRD tavaly rekordösszegű, 13,1 milliárd euró értékű finanszírozást juttatott a tevékenységi területéhez tartozó összes gazdaságnak – tájékoztatott az MTI.
A kereskedelmi forrásokból bevont társfinanszírozásokkal együtt az EBRD 26,2 milliárd eurót mozgósított tavalyi befektetési programjaira – mondta a jereváni közgyűlésen a pénzintézet elnöke.
Ruszlan Sztefancsuk, a Verhovna Rada (Ukrán Legfelsőbb Tanács) elnöke és Recep Erdogan török elnök az Oroszország által illegálisan fogva tartott hadifoglyok és civilek szabadon bocsátásáról tárgyalt – írta meg az Interfax.
Számos fontos kérdésről tárgyaltunk. Továbbra is fontosak az erőfeszítések, beleértve Törökország erőfeszítéseit is, amelyek a Kreml hadifoglyainak és politikai foglyainak, különösen Nariman Dzselalnak, a krími tatár nép Mejliszének, első elnökhelyettesének szabadon bocsátására irányulnak
– közölte Sztefancsuk a Facebookon az Erdogannal való szerdai ankarai találkozóját követően. Az ukrán parlament elnöke szerint különös figyelmet fordítottak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békeformulájára.
„Megköszöntem Törökországnak a kezdeményezés támogatását és a török fél vezető szerepét az élelmezésbiztonsági záradék végrehajtásában. Hangsúlyoztam, hogy Ukrajna igazságos és méltányos békére törekszik, de nem a saját területeinek cseréjével” – mondta Sztefancsuk.
Hangsúlyozta továbbá, hogy „Ukrajna várakozással tekint a török elnök közvetlen részvétele elé a globális békecsúcson”. Sztefancsuk azt is elmondta, hogy Erdogan a maga részéről kiemelte a két ország közötti magas szintű együttműködést, amelynek szerves részét képezi a török és az ukrán parlament közötti együttműködés.
Erdogan hangsúlyozta, hogy Törökország a Krím orosz megszállása óta támogatja Ukrajna területi integritását és szuverenitását. Biztosított arról is, hogy Ukrajna nagymértékű támogatása folytatódni fog. Emellett Recep Tayyip Erdogan megjegyezte, hogy Törökország alapvetően támogatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békeformuláját”
– írta Sztefancsuk. A tanács elnöke azt is bejelentette, hogy befejezte hivatalos törökországi látogatását, amely május 13-án kezdődött.
Magyarország területére 2024. május 15-én az ukrán–magyar határszakaszon 6192 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6303 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 81 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Vlagyimir Putyin csütörtökön kora reggel megérkezett Pekingbe, ahol Hszi Csin-pinggel folytat megbeszéléseket, amelyek a Kreml reményei szerint elmélyítik a két ország közötti stratégiai partnerséget.
A kínai állami média megerősítette az orosz elnök érkezését, amelyet egy „régi barát” állami látogatásának nevezett. Mindkét vezető részt vesz egy gálaesten, amelyen a Szovjetunió által 1949-ben Mao Ce-tung által kikiáltott Kínai Népköztársaság elismerésének 75. évfordulóját ünneplik.
Putyin látogatása előtt a kínai állami média, a Hszinhua hosszú interjút közölt Vlagyimir Putyinnal, amelyben a Hszi Csin-pinggel való találkozót „régi barátok közötti párbeszédnek” nevezte.
Az interjúban továbbá dicsérte Kína „az ukrajnai válság megoldására” irányuló kezdeményezéseit. A Hszinhuának adott interjújában Putyin bírálta a „nyugati elitet”, amely Oroszország „elszigetelésére és gyengítésére” törekszik – írja a The Guardian.
🇷🇺🇨🇳 At the invitation of China's President Xi Jinping, Russia's President Vladimir Putin arrived in Beijing, thus commencing a state visit to the People’s Republic of China as his first foreign trip after taking office.#RussiaChina pic.twitter.com/JRznEKtB3m
— MFA Russia 🇷🇺 (@mfa_russia) May 15, 2024