Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Kuleba: A háború törvénye kegyetlen, de nagyon világos
• Az ukránok házról házra vadásszák az orosz katonákat Vovcsanszkban
• Színt vallott Putyin és a kínai elnök, így rendeznék a helyzetet Ukrajnában
• Zelenszkij az egész világot hibásnak tartja a harkivi támadásért
• Amerika újabb fegyverszállítmányt küld Ukrajnának

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

Ausztria létrehoz egy mintegy 500 millió euró értékű speciális alapot, amely az ukrajnai exportot és beruházásokat támogatja – írja az RBC Ukraine. 

A lap megjegyzi, hogy az ukrajnai háború rendkívül kockázatossá tesz minden üzletet ukrán cégekkel az osztrák exportőrök és befektetők számára. Ezért a Pénzügyminisztérium megteremtette az Ukrajnába irányuló osztrák export támogatásának feltételeit.

A támogatást egy speciális kockázatorientált mechanizmuson keresztül biztosítják Ukrajna számára. Feltételezhető, hogy a következő 5 évben 500 millió eurót különítenek el az ukrajnai üzleti tevékenységek fedezésére

– közölte a Pénzügyminisztérium.

Évente mintegy 100 millió eurót különítenek el új üzletágak fejlesztésére, ami az osztrák exportőröknek is lehetőséget ad Ukrajna helyreállítására. Magnus Brunner pénzügyminiszter kijelentette, hogy az osztrák exporttámogatásból a hazai gazdaság mellett különösen az ukrán lakosság és gazdaság profitál, Ausztria ugyanis aktívan hozzájárul az ország talpra állításához.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök visszatért a Verhovna Rada (Legfelsőbb Tanács) 7731. számú törvénytervezetéhez – írja a Jevropejszka Pravda. 

A változtatások lehetővé tennék a munkaadóknak, hogy elbocsáthassák azokat az alkalmazottakat, akik nem adnak tájékoztatást az oroszok által elfoglalt ukrán területen élőkkel.

Az ukrán elnök javaslatokat nyújtott be a törvénytervezethez, amelyeket a szakbizottság vizsgál. Idén április 25-én a Legfelső Tanács hagyta jóvá a munkatörvénykönyvet módosító 7731. számú törvénytervezetet. 

A törvénytervezet miatt már nyolc ukrajnai emberi jogi szervezet fordult Zelenszkijhez.  

Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter csütörtökön közölte, hogy az orosz hadsereg nem engedélyezi a civilek evakuálását a Harkivi régióbeli Volcsanszk városából – írja a CNN.

Hozzátette, hogy a rendőrségi evakuációs csoportok továbbra is dolgoznak Volcsanszkban, és „az intenzív harcok ellenére is igyekeznek biztosítani az emberek további evakuálását.”

A CNN nem tudja önállóan ellenőrizni Klimenko állításait, ezért felvette a kapcsolatot az orosz védelmi minisztériummal. 

Olekszij Harkovszkij, az ukrán nemzeti rendőrség vezetője elmondta, hogy nyomozást indítottak „a háború szabályainak és szokásainak megsértése miatt”.  Mint mondta, a kimenekítések továbbra is tartanak, ezért veszélyes a városban tartózkodni.

Ukrajna második legnagyobb városától, Harkivtól körülbelül 60 kilométerre található Volcsanszk, ahol az elmúlt napok legintenzívebb csatái zajlottak. 

Az elmúlt 24 órában lelőtt az orosz légvédelem három ukrán MiG–29-es repülőgépet, ezzel elérte a hatszázat az ukrán fegyveres erők által a háború kezdete óta elveszített repülőgépek száma – adta hírül az MTI az orosz védelmi minisztérium közleményét.

Az orosz statisztika szerint az ukrán félnek a háború kezdete óta csütörtökig 1300 sorozatvetője, valamint több mint 9600 tábori lövege és aknavetője semmisült meg.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az orosz fél az elmúlt egy napban öt frontszakaszon nyomult előre és 12 ukrán ellenrohamot vert vissza, az ukrán hadseregnek pedig több mint 1300 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan.

Vitalij Gancsev, Harkiv megye Moszkva által kinevezett elöljárója a Pervij Kanal orosz állam tévécsatornának kijelentette, hogy az ukrán hadsereg lőállásokat alakít ki Harkiv város lakónegyedeiben, „élő pajzsként” felhasználva a civileket, ugyanúgy, ahogy 2022-ben tette. Azt állította, hogy az orosz hadsereg megkezdte Lipci község „felszabadítását”.

Az orosz védelmi minisztérium az elmúlt egy napon megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egy amerikai M109-es Paladint és két lengyel Krab önjárót, két amerikai M777-es vontatott tarackot, hét amerikai ATACMS és Tocska-U harcászati rakétát, HIMARS és Vilha sorozatvetők öt rakétáját, öt francia HAMMER irányított légibombát, négy amerikai HARM radarelhárító rakétát, továbbá 25 drónt.

Dánia 750 millió eurós katonai támogatási csomagot jelentett be Ukrajnának – írja a The Guardian. 

A dán külügyminisztérium a közösségi médiában közzétett bejegyzésében azt írta, hogy a csomag „a légvédelem és a tüzérség megerősítését” foglalja magában, és hogy Dánia keresi a lehetőségeket az ukrán védelmi iparba való befektetésre is.

Srí Lanka magas szintű küldöttséget rendelt Oroszországba, hogy az ukrajnai háborúban állítólag harcoló több száz állampolgár sorsát nyomon kövesse– írja a The Guardian. 

Az oroszok közösségi médiakampányai a WhatsAppon keresztül a volt katonákat célozták meg jövedelmező fizetést és állampolgárságot ígérve – közölte a Védelmi Minisztérium, figyelmeztetve állampolgárait, hogy ne dőljenek meg.

A kampányok vonzónak bizonyultak, Srí Lanka küzd, hogy kilábaljon az elmúlt több mint hét évtized legsúlyosabb pénzügyi válságából, amely megduplázta a szegénységi rátát a járvány előtti szinthez képest, és több száz embert késztetett migrációra.

A hónap elején a Srí Lanka-i hatóságok vizsgálatot indítottak olyan bejelentések miatt, amelyek szerint a többségében katonai múlttal rendelkező állampolgárait embercsempészek keresték meg, hogy bevonják őket az ukrajnai háborúba – közölte Tharaka Balasuriya külügyminiszter.

Az elsődleges kihívás az Oroszországban lévő állampolgáraink pontos számának meghatározása. Nem hivatalos források szerint körülbelül 600-800 Srí Lanka-i személy tartózkodik ott

– mondta újságíróknak.

Egy civil meghalt és további négy megsebesült egy orosz légicsapásban, amely május 16-án érte a herszoni Viszoke falut – írja Oleksandr Prokudin, a Herszoni Regionális Katonai Igazgatóság vezetője Telegramon.

Egy férfi halálos sérüléseket szenvedett. Az elhunyt körülbelül 45 éves volt. Részvétem a családnak. Egy másik, 39 éves férfi súlyosan megsérült, robbanás okozta sérüléseket, szem- és alkarsérüléseket szenvedett

– írja Prokudin.

A támadás alkalmával egy 71 éves nő is megsérült. Az egészségügyi dolgozók agyrázkódást diagnosztizáltak nála. Két, 41 és 63 év körüli férfi szintén kórházba került. Jelenleg az orvosok vizsgálatokat végeznek és ellátást nyújtanak a túlélőknek. A támadók megrongáltak egy üzlethelyiséget és két házat, valamint egy személyautót is.

A szélsőjobboldalinak titulált Szabadságpárt (PVV) által vezetett új holland kormány megerősítette Ukrajna támogatását „politikailag, katonailag, pénzügyileg és erkölcsileg az orosz agresszióval szemben” – áll a május 16-ai nyilatkozatban.

Hollandiában 2023 novemberében tartottak választásokat, amelyeken a PVV 37 mandátummal a parlament legnagyobb erejévé vált. Mivel egyedül nem volt elég a hatalom átvételéhez, a régóta tartó tárgyalások végül ezen a héten oldódtak meg egy négypárti koalíció bejelentésével, amelyet „üzleti kormányzati” megállapodásként jellemeztek.

A négy párt – a PVV, a jobbközép VVD és az NSC, valamint az agrárpárti és jobboldali-populista BBB – május 16-án nyilatkozatot adott ki, amelyben meghatározta a kormánykoalíció politikáját egy sor kérdésben, többek között a külpolitikában és Ukrajna vonatkozásában.

„A NATO-val való politikai és katonai együttműködés nemzetközi biztonságunk szempontjából kiemelkedő jelentőségű” – olvasható a nyilatkozatban. „Hollandia továbbra is támogatja Ukrajnát politikailag, katonailag, pénzügyileg és erkölcsileg az orosz agresszióval szemben”. 

„Hollandia továbbra is részt vesz a NATO kapacitásainak növelésében a NATO-tagállamok területén és a nemzetközi missziókban” – tették hozzá.

Az áramkimaradások Ukrajnában akár augusztusig is eltarthatnak – mondta Jurij Bojko, Denisz Smihal miniszterelnök tanácsadója egy május 16-ai kijevi sajtótájékoztatón a The Kyiv Independent szerint.

Ukrajna május 15-én gördülő áramszüneteket vezetett be az orosz támadások okozta áramhiány miatt. A korlátozások nem vonatkoznak a kritikus infrastruktúrára, míg az egyéb létesítményeket és a lakóépületeket érintő intézkedéseket az egész országban „egyenletesen osztják el” – közölte az Ukrenergo ukrán állami energiaszolgáltató.

Ha az egy nappal ezelőtt kezdődött (áramellátási) korlátozásokról beszélünk, akkor becsléseim szerint augusztusig kell ilyen körülmények között élnünk

– mondta Bojko, hozzátéve, hogy a hidegbetörés miatt korábban kezdődtek.

A miniszterelnöki tanácsadó, aki egyben az Ukrenergo felügyelőbizottságának is tagja, augusztusban vagy szeptemberben az áramellátás „enyhe javulására” számít különböző tényezők, többek között a meleg időjárás miatt. A tél „elkerülhetetlenül nehéz lesz”, és a miniszterelnök tanácsadója szerint nincs esély arra, hogy a két hónap alatt tönkrement termelés teljes egészében helyreálljon.

A német Rheinmetall hadiipari cég légvédelmi gyárat tervez nyitni Ukrajnában. Ezt a vállalat vezetője, Armin Papperger jelentette be a Rheinmetall közgyűlésén – olvasható a „Német segítség Ukrajnának” projekt X-oldalán az Unian beszámolója szerint.

„Ami a tervezett vegyesvállalatot illeti: valószínűleg még legalább egy-két évbe telik, mire a gyártás megkezdődhet, és minden előzetes lépést, mint például a szándéknyilatkozat aláírása, a vegyesvállalat létrehozása, meg fognak tenni. További részleteket nem jelentettek be” – áll a közleményben.

Papperger azt is bejelentette, hogy az eddig megígért 40 Marder 1A3 BMP-t ettől a hónaptól szeptemberig szállítják Ukrajnába.

Az ideiglenesen megszállt Krímben lévő Belbek repülőteret ért csapás két ellenséges MiG–31-es vadász-felderítő gépet talált el – írja az Unian.

A félszigeten végrehajtott csapás következtében egy üzemanyag- és kenőanyagraktár is találatot kapott – jelentette az ASTRA a Telegramon. Emellett a beszámoló szerint sikerült eltalálni az oroszok nagy és közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerét – az S–400-asokat.

„Az S–400-as SAM-rendszer, két MiG–31-es repülőgép és egy üzemanyag- és kenőanyagraktár a belbeki katonai repülőtéren az előző napon az orosz hadsereg Krím elleni rakétatámadása következtében találatot kapott. Két orosz katona meghalt, 13 pedig megsebesült” – áll a közleményben.

Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki pekingi találkozóján a világ stabilitásának tényezőjeként méltatta a két ország közötti kapcsolatot.

A kínai–orosz viszony „nemcsak a két ország és a két nép alapvető érdeke, hanem a békét is szolgálja” – mondta Hszi Csin-ping. Hozzátette, „Kína kész együttműködni Oroszországgal, hogy […] támogassa a méltányosságot és az igazságosságot a világban”.

A mai kínai–orosz kapcsolat keményen kivívott, és mindkét félnek meg kell becsülnie és ápolnia kell

– szögezte le az orosz elnök. Ez a kapcsolat „a stabilitás tényezője a nemzetközi színtéren” – fűzte hozzá Putyin. Ez „nem opportunista és nem irányul senki ellen” – tette hozzá. „Együtt támogatjuk az igazságosság elveit és a többpólusú valóságot tükröző, a nemzetközi jogon alapuló demokratikus világrendet” – hangoztatta Vlagyimir Putyin.

Az orosz elnök csütörtökön érkezett a kínai fővárosba kétnapos látogatásra, amely az első külföldi útja legutóbbi beiktatása óta, és a második Kínában alig több mint hat hónapon belül.

A Scorpion-M harci robot, amely akár 25 kilogramm robbanóanyagot is képes szállítani. A halálos kamikaze harci robotról már egy felvétel is megjelent, amelyen bevetés közben látható.

Felvételek bizonyítják, hogy Oroszország egy új, halálos kamikaze harci robotot használ, hogy rettegésben tartsa az ukrán állásokat a harctéren – írja a Mirror.

A Scorpion-M harci robotot egy Donyecki területen lévő, föld alatti ellenséges erődítmény felett robbantották fel. A harci robot akár 25 kilogramm robbanóanyagot is képes szállítani. A felvételeken állítólag az orosz Hawks különítmény által bevetett, a 110. Különleges Gárda Gépesített Lövészdandár katonáival együtt látható. A robot az ukrán erők egy föld alatti rejtekhelye felett robban fel – jelentették.

Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja el.

Az Egyesült Államok komoly figyelmet összpontosít arra, hogy az ukrán elnök által a héten kért további Patriot rakétarendszereket és egyéb légvédelmi eszközöket előteremtse – közölte az amerikai külügyminisztérium azt követően, hogy Antony Blinken miniszter szerdán Kijevben tanácskozott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel.

Az MTI jelentése szerint Antony Blinken hangsúlyozta, hogy a rakétarendszerek és az ukrán légvédelem megerősítése – különös tekintettel Harkiv védelme – „sürgető prioritás”. Hozzátette, hogy a kérdést részleteiben megvitatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

A két elnök, Joe Biden és Volodimir Zelenszkij személyes találkozójával kapcsolatban Antony Blinken úgy fogalmazott: „Teljes mértékben előre jelezhető”, hogy 

Dmitro Kuleba a közlések szerint utalt arra, hogy a két elnök a közeljövőben aláírhatja az Ukrajna és Egyesült Államok közötti védelmi megállapodást. Hozzátette, hogy a dokumentum nem az azt aláíró politikai vezetéseket, hanem országukat kötelezi, így véleménye szerint a dokumentumban szereplő hosszú távú amerikai segítségnyújtást Ukrajna számára nem fogja befolyásolni a novemberi amerikai elnökválasztás kimenetele.

Az ukrajnai korrupciós helyzetre vonatkozó aggályokról szóló kérdésre válaszul Dmitro Kuleba azt mondta, hogy ha az annyira súlyos lenne, mint azt egyes jelentések láttatják, akkor a nemzetközi szervezetek nem adnának pénzt Ukrajnának, valamint az Európai Unió nem nyitná meg a csatlakozási tárgyalásokat, és az Egyesült Államok nem bízna meg Ukrajnában. Megjegyezte, hogy mind az Európai Unió, mind a Nemzetközi Valutaalap elismeri az ukrajnai korrupcióellenes intézkedéseket.

A tavaly végrehajtott tőkeemelés után az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a jelenlegi szinten tudja folytatni Ukrajna támogatását – mondta a londoni pénzintézet elnöke szerdán. A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott bank e héten tartja éves közgyűlését Jerevánban.

A konferencia szerdai nyitónapján felszólalva Odile Renaud-Basso EBRD-elnök a pénzintézet londoni székhelyének ismertetése szerint kijelentette: a tőkeemelés lehetővé tette, hogy a bank a háború időtartama alatt az eddigihez hasonló értékű finanszírozást nyújtson Ukrajnának, és elősegíti azt is, hogy az EBRD még sokkal több támogatást nyújthasson, amikor ismét béke lesz.

Az EBRD kormányzótanácsa decemberben hagyta jóvá a pénzintézet igazgatósága által az ukrajnai támogatási programok folytatására kért 4 milliárd eurós tőkeemelést. A december 31-én életbe lépett tőkeemelés következtében a bank befizetett alaptőkéje 34 milliárd euróra emelkedett.

Az EBRD igazgatótanácsa a bank tavaly májusi közgyűlésén jelezte először, hogy várhatóan tőkeemelést kér a 72 tagország, valamint az Európai Unió és az Európai Beruházási Bank (EIB) alkotta kormányzótanácstól annak érdekében, hogy a következő években az ukrajnai finanszírozások kockázatainak rendszerszintű megosztása – vagyis külső adományok és garanciavállalások bevonása – nélkül is folytathassa Ukrajna támogatását.

A tőkeemelés az EBRD számításai szerint lehetővé teszi, hogy a bank a háborús időszakban éves szinten hozzávetőleg 1,5 milliárd eurót, az újjáépítés megkezdése után évente 3 milliárd euróig terjedő finanszírozást nyújtson Ukrajnának.

Rekordösszegű finanszírozás

Az EBRD – Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője – az orosz invázió kezdete után nem sokkal legalább 3 milliárd eurós finanszírozási programot hirdetett meg Ukrajna számára a 2022–2023-as időszakra, de az ukrán reálgazdaságnak folyósított támogatások értéke már tavaly októberben elérte ezt a kitűzött célt.

A bank idei közgyűlésének szerdai munkanapján Odile Renaud-Basso EBRD-elnök bejelentette, hogy azóta már a 4 milliárd eurót is meghaladta az Ukrajnának nyújtott EBRD-finanszírozások értéke.

Felidézte azt is, hogy az EBRD tavaly rekordösszegű, 13,1 milliárd euró értékű finanszírozást juttatott a tevékenységi területéhez tartozó összes gazdaságnak – tájékoztatott az MTI.

A kereskedelmi forrásokból bevont társfinanszírozásokkal együtt az EBRD 26,2 milliárd eurót mozgósított tavalyi befektetési programjaira – mondta a jereváni közgyűlésen a pénzintézet elnöke.

Ruszlan Sztefancsuk, a Verhovna Rada (Ukrán Legfelsőbb Tanács) elnöke és Recep Erdogan török elnök az Oroszország által illegálisan fogva tartott hadifoglyok és civilek szabadon bocsátásáról tárgyalt – írta meg az Interfax.

Számos fontos kérdésről tárgyaltunk. Továbbra is fontosak az erőfeszítések, beleértve Törökország erőfeszítéseit is, amelyek a Kreml hadifoglyainak és politikai foglyainak, különösen Nariman Dzselalnak, a krími tatár nép Mejliszének, első elnökhelyettesének szabadon bocsátására irányulnak

– közölte Sztefancsuk a Facebookon az Erdogannal való szerdai ankarai találkozóját követően. Az ukrán parlament elnöke szerint különös figyelmet fordítottak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békeformulájára.

„Megköszöntem Törökországnak a kezdeményezés támogatását és a török fél vezető szerepét az élelmezésbiztonsági záradék végrehajtásában. Hangsúlyoztam, hogy Ukrajna igazságos és méltányos békére törekszik, de nem a saját területeinek cseréjével” – mondta Sztefancsuk.

Hangsúlyozta továbbá, hogy „Ukrajna várakozással tekint a török elnök közvetlen részvétele elé a globális békecsúcson”. Sztefancsuk azt is elmondta, hogy Erdogan a maga részéről kiemelte a két ország közötti magas szintű együttműködést, amelynek szerves részét képezi a török és az ukrán parlament közötti együttműködés.

Erdogan hangsúlyozta, hogy Törökország a Krím orosz megszállása óta támogatja Ukrajna területi integritását és szuverenitását. Biztosított arról is, hogy Ukrajna nagymértékű támogatása folytatódni fog. Emellett Recep Tayyip Erdogan megjegyezte, hogy Törökország alapvetően támogatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békeformuláját”

– írta Sztefancsuk. A tanács elnöke azt is bejelentette, hogy befejezte hivatalos törökországi látogatását, amely május 13-án kezdődött.

Magyarország területére 2024. május 15-én az ukrán–magyar határszakaszon 6192 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6303 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 81 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.