A ruhatetűnek nem lehetett könnyű, mert ha jó volt az idő, az ősök meztelenül éltek.
Tízezer éves lehet a majdnem egy kilométer hosszú fal.
2023. december 24., 12:31
Félmillió ember lakhatta, a jégkorszakban kerülhetett a tenger alá.
2023. szeptember 2., 17:04
Tengerparti gyűjtögetők védték vele a lábukat.
Hiányoznak a hozzájuk tartozó óriási ősemberek.
Az állatcsontokon talált vágásnyomok vezettek a megállapításhoz.
2022. november 29., 14:26
Meglepő eredménnyel zárult a kutatás.
2021. december 22., 18:23
A hatezer éves kőkori klán ötgenerációs sírjának családi viszonyait genetikai vizsgálat tisztázta.
2019. december 17., 22:04
A dán kutatók Lolának keresztelték el a kék szemű nőt, aki a Balti-tenger egyik szigetén élhetett.
2019. november 18., 15:05
Máshogyan és jobb helyre rajzolták a lovakat a barlangok falára, pedig nem igazán ettek belőlük.
Ősi sírokat tártak fel Tübingennél, olyan leletekkel, amiket eddig csak a Kárpát-medencében és a balkáni térségben találtak.
2019. augusztus 9., 19:18
A váratlan afrikai felfedezés egy sor eddigi tézist cáfolhat meg az emberi őstörténettel kapcsolatban.
Hiába követte vulkanikus tél a szumátrai Toba kitörését, a dél-afrikai kőkorszaki települések nem néptelenedtek el.
Hajnal elég morcosnak tűnik. Persze minek örülne.
Hétezer éves, rejtélyes szobrocska okoz fejtörést a görög régészeknek.
Egy kőkorszaki csoportot öltek meg brutálisan, majd takarmánysilóba lökték a testeket.
A gleccsermúmiaként elhíresült Ötzit 3d nyomtató és profi szobrász segítségével rekonstruálták.
Elődeink már az őskőkorban is ettek teknőst. Elkapni mondjuk nem volt túl nehéz.
A kenyai törzsek kegyetlen mészárlást csaptak a Turkana-tónál. Nőket, gyerekeket is megöltek.
Egyik ősünk szembe ment a konvencióval, és olyasmit vésett kőbe, amit csak utána kétezer évvel volt szokás ábrázolni.
2015. szeptember 12., 19:28
A világ leghíresebb őskori építménye, mégis alig tudunk valamit az eredetéről. Ez most változhat, új régészeti leleteknek köszönhetően.
2015. augusztus 31., 14:44
A kutatók már csak azon vitatkoznak, milyen rituálé keretében ették meg egymást az ősemberek.
2014. december 29., 10:49
Minden eddiginél biztosabb a lelet kora, így megváltoztathatja, amit eddig tudtunk őseink vándorlásáról.
2014. december 22., 16:26
A régészeket két évszázada foglalkoztató kérdést sikerült megoldani a Blick Mead nevű, háromezer éven át lakott település feltárásával.
Most nyáron találták a kerekded nőt ábrázoló mészkőszobrot egy franciaországi ásatáson.
2014. augusztus 6., 15:31
Egy kis agymaradék is lehet a Norvégiában előásott 8000 éves koponyatöredéken.
A replikát azért építik, mert a műkincsvédelem miatt a látogatók nem léphetnek be az eredeti barlangba.
Az oxigénszegény környezet tökéletes állapotban megőrizte a fa- és csonteszközöket.
Egymás mellett élt a két népcsoport, de a világért sem keveredtek volna egymással.
A régészek egy új út nyomvonalán találták meg az akkori gazdag kultúra nyomait.
Még több ezer felfedezni való rom van El Paraisóban.
Korábban kezdett az ember fegyvereket gyártani, erről árulkodnak a dél-afrikai barlang mélyéről előkerült nyílhegyek.
2012. szeptember 20., 15:23
Egy 6500 éves állkapocsdarabban fogtömésre utaló jeleket találtak a régészek.
nononono
Ricinusmagból nyertek ki mérget az ősi afrikaiak, és nyílhegyekre kenve vadásztak vele.
Hétezer évvel ezelőtt kialakult az örökölhető tulajdon, ami az alapja ennek.
Kétezer éves kőkéseken talált vérnyomok bizonyítják a legendákat és ősi elbeszéléseket.
Az agancsból faragott, 12 centis tárgy egyik vége hegyes. Lehet, hogy csak aprítottak vele.
Kőkorszaki leletek bizonyítják, hogy már 60 ezer éve kialakult az elvont gondolkodás az ősemberben.
Egy hétezer éve élt férfi maradványain fedezték fel a szakszerű, fájdalomcsillapítással végzett műtét nyomait.
2009. november 13., 15:26
A középső kőkorból származik a pattintott kovakő nyílhegyeket gyártó üzem.
Először találták meg az Európában elterjedt újkőkori civilizáció nyomait.
2009. augusztus 14., 16:48
Tüzet használtak a szerszámkészítéshez, így előnybe kerültek a neandervölgyivel szemben.
A Marokkó keleti részén talált kagylóból készült nyaklánc 110 ezer éves.
Német régészek kőkorszaki furulyát találtak, valószínűleg ez a legrégebbi ismert hangszer.