A Letenye-Gorican autópálya- és közúti átkelőn kedden megkezdték az ideiglenes műszaki határzár telepítésének előkészítését. A helyszínen azt látni, hogy az autópályán és a régi közúti átkelőnél, a Mura folyón átívelő hidakon oldalra állították a mozgatható acélkapukat, illetve a gyorstelepítésű drótakadály tekercseit. Az MTI a helyszínen úgy értesült, hogy a magyar-horvát határon, a Mura folyó mentén zajlik a műszaki felmérés is. Ennek során azt vizsgálják, hogy a kanyargó folyópart miatt hol szükséges a drótakadály telepítése, illetve hol jelent természetes akadályt a Mura vonala.
A Tanács üléséről kiszivárgott vázlat szerint az állam- és kormányfők felszóltják majd az EU-s kormányokat, hogy segítsék Libanont, Jordániát, Törökországot és a szíriai válság kezelésében részt vevő összes régióbeli államot. Ezt a EU szíriai regionális pénzalapjának, az úgynevezett " Madad Alapnak" a jelentős kibővítésével képzelik el.
Birtokunkba jutott az állam- és kormányfők asztalán fekvő javaslat vázlata, amelyet ma este fognak véglegesíteni. Eszerint a legfontosabb feladat, amelyet az EU-s intézmények és kormányokra rónak, hogy legalább egymilliárd euróval segítsék az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának és a Világélelmezési Programnak a háborús övezetekben nyújtott erőfeszítéseit.
Az Európai Parlament elnöke szerint „változó világban élünk”, „Európa népeinek tettekre kell sarkallniuk vezetőiket” és Martin Schulz azt sem titkolta, hogy bizony „a globális kihívásokra nem lehetségesek nemzeti válaszok” – írta a BBC.
Lehet, hogy a német szocdem politikus Orbánnak és a cseh, a szlovák és a román miniszterelnöknek üzent, miután a négy ország nem szavazta meg a kvótákkal operáló rendezést menekültügyben. Igaz, a magyar kormányfő hat pontja nem is elszigetelt államonkénti megoldást sürget, hanem EU-s szintű megoldást, beleértve az EU külső határainak közös ellenőrzését, a közel-keleti térségben lévő menekülttáborok EU-s finanszírozását.
Nincs elég élelem a zákányi vasútállomáson a menekültek számára. Az Indexnek egy civil adományozó jelezte, hogy az utóbbi két napban egyre tragikusabbá vált a helyzet a horvát határ melletti településen.
A magyar rendőrök kisebb csoportokban veszik át a fél kilométerre lévő határon a horvát hatóságoktól a menekülteket, akiket aztán egy szokatlanul hosszú, az állomáson veszteglő szerelvényhez kísérnek. A menekülteknek a vonaton kell kivárniuk, amíg a teljes szerelvény megtelik. Az önkéntes szerint az összezsúfolt emberek – kocsinként akár százan is – napközben nyolc-tíz órát aszalódtak a levegőtlen kocsikban, ott kellett vécézniük, szemétgyűjtő zacskókat sem kaptak.
A civil adományozó elmondta, hogy kedden véletlenül vetődtek egy autónyi élelemmel a településre, ahol vöröskeresztes és református emberek voltak az állomáson, de vízen és minimális mennyiségű kenyéren kívül semmilyen ellátást nem tudtak biztosítani az 1500-2000 menekültnek.
Amikor megérkeztünk, a vagonokból jajgattak élelemért
– mondta az önkéntes, aki szerdán ismét egy autórakomány élelmiszert vitt az újabb szerelvényhez. Mint mondta, ha a következő napokban nem jönnek nagyobb segélyszervezetek, és nem tudják megszervezni az utánpótlást, nagyon súlyossá válhat a helyzet.
A külögyminiszter az m1-en beszélt erről. A drótkerítés egyébként folyamatosan épül, este már azt a vasúti vagont is szögesdtróttal szeretlek fel, amivel majd ténylegesen lezárják a határvonalon lévő sínpárt.
A francia elnök szerdán, a brüsszeli EU-csúcsra érkezve egy olyan újságírói kérdésre válaszolva mondta ezt, ami Orbán Viktor magyar miniszterelnök menekültügyi politikáját firtatta.
A BBC pedig úgy értékelt, hogy a francia elnök szavai azoknak az uniós országoknak szóltak, amelyek elutasítják az EU-ba érkező menekültek kvótarendszer alapú elosztását a 28 tagállam között. A kedden az uniós belügyminiszterek által minősített többséggel megszavazott tervet Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia ellenezte, Finnország tartózkodott a voksoláson, emlékeztet az MTI. Részletek cikkünkben.
Elképzelhető, hogy a migránsok az eddigiekben használt útvonalakat módosítva a jövőben Bosznia-Hercegovinán keresztül próbálnak majd meg Nyugat-Európába jutni – jelentette ki Igor Crnadak boszniai külügyminiszter az MTI szerint. A tárcavezető szerint a migránsok nagy valószínűséggel két lehetséges útvonal valamelyikét választanák. Az első Szerbia felől az északkelet-boszniai Bijeljina és a kelet-boszniai Zvornik városon keresztül vezet, a másik pedig Albánia felől visz Montenegrón és Bosznia-Hercegovinán keresztül.
A bosnyák külügyminiszter emellett kijelentette, országa szerint
a határ lezárása nem megoldás, épp ellenkezőleg, az megnehezíti a megoldást.
Görögország felől idén eddig több mint 160 ezer menekült haladt keresztül a fontos tranzitországnak számító Macedónián. A migránsok innen Szerbiába, majd Magyarországra, végül pedig Észak- vagy Nyugat-Európába mennek.
„Milliós karóra és fegyverrel pózoló fotók – gyanús alakokat találtak a bevándorlók között”: ezzel a címmel kezdte az összeállítást az m1 esti híradója arról, hogy szerintük migránsokat találtak, akik csak menekültnek adják ki magukat, de valójában nem azok. A bizonyíték: az egyik Szíriából származó férfi, aki a Keletinél is feltűnt, Dubajban élt korábban egy fotó alapján. A férfi a bevándorlók között elvegyülve „lázadásra szította” (tüntetésre és a határhoz gyalogolásra bíztatta) a menekülteket, mondta az m1-nek egy magát önkéntesnek tituláló informátor. Puskával pózolós képet is találtak róla a Facebookon. „Szombaton hagyta el a Keletit, a karján 3 milliós óra volt” – nyilatkozta a név nélküli informátor, aki a híradó szerint felhagyott az önkénteskedéssel, mert „vállalhatatlannak tartja”, hogy esetleg olyanokat is segíthettek a civilek, akik akár terroristák is lehettek. Holnap este azt tervezi bemutatni az m1, „magyar civilek, sőt politikai szervezetek” hogyan segítették a menekülteket.
Ahol késelés és dulakodás is volt ma, és az m1 legfrissebb híradása szerint borssprével fékezték meg a tömeget. Erre azért volt szükség, mert nagyon összetorlódott a tömeg, miközben egy buszra szálltak fel. A gyerekek biztonságának érdekében használtak borssprét, mondták a híradó tudósítójának a hatóságok. Elismerték, hogy késelés történt a táborban, előfordultak etnikai villongások. A c-tervről (ami eredeti fomájában arról szólt volna, hogy a zöldhatáron Magyarországra, később arról, hogy Szerbiába küldik a menekülteket) legújabban azt mondták, nem lesz rá szükség, mivel az a- és b-tervek is remekül működnek.
Túlterheltek a német hatóságok, számolt be az m1 híradója. Folyamatosan tele van a salzburgi pályaudvar mélygarázsában felállított szálláshely, sokan kint rekedtek a hidegben, esőben. Lepedőkből, fóliákból próbálták lefedni a sátrakat vagy ponyvát eszkábálni, segélyszervezetek kabátokat is osztanak. Óránként csak 20-30 embert engedtek át a hatóságok. A mélygartázs eredetileg 450 főre volt tervezve, ehhez képest volt, hogy több mint 1400-an tartózkodtak ott.
„Ma konkrét tervet kell kidolgoznunk, az eddig vitatkozás és káosz helyett, amit a múlt héten láttunk” – adta ki a jelszót a Reuters szerint az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk, arra, hogy mi is volna a feladat a szerda este megkezdett brüsszeli miniszterelnöki csúcson.
Orbán már korában felvázolta a maga hat pontját a rendezésre, az EU belügyminisztereinek keddi találkozója áldását adta az áttelepítési programra – ami persze a menekültek kis részét érinti, nehezen megvalósítható és sok kérdést hagy nyitva. Tusk el is ismerte, senki sem gondolja, hogy a 160 ezer embert érintő áttelepítési program volna a megoldás, hiszen milliónyi potenciális menekültre gondolva kell kigondolni a rendezést.
Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára a bevándorlási hullámról rendezett szerdai budapesti kerekasztal-beszélgetésen azt mondta,
Humanitárius célból sem lehet teljes szélességre tárni a kapukat.
Az MTI szerint hangsúlyozta: a migránsok beengedésével több millióan évtizedeken keresztül segélyből tengetnék az életüket. A helyettes államtitkár hozzátette, hogy a tömeges bevándorlás a gazdag nyugat-európai társadalmakat is teljesítőképességük határára sodorta. Megjegyezte, „a magyar társadalom nagy szolidaritási készségről tett tanúbizonyságot a helyzet kezelésénél”.
Leszbosznál ma viharos volt az időjárás, eső nehezítette a gumicsónakon érkező menekültek útját Törökországból.
A Reuters fotósa elkapta a pillanatot, amikor az egyik érkező csoport partot ér, és a csónak utasa rögtön imádkozni kezd.
A holland újságíró, Danny Ghosen szír menekültnek adta ki magát, és így jutott át a szerb-horvát határon. Egy horvát menekülttáborba került, ahol rejtett kamerás felvételt készített a rémes állapotokról. A menekültek a földön ülnek, nincs fedél a fejük felett, csak rendőrök és kerítések vannak, egy börtönhöz hasonlítják. A többiek azt mesélik neki, hogy napokra ebben a táborban ragadnak, mielőtt átengedik őket a következő országba regisztráció nélkül.
Egész sorozatot tett ki az MTI a magyar-horvát határátkelőhelyről, vannak menetelő katonák, rendőrautók, ez pedig egy katonai mentőautó es egy teherautó:
Angela Merkel német kancellár több támogatást szorgalmazott szerdán Törökországnak és a Szíriával szomszédos többi országnak a menekültválság rájuk nehezedő terhének enyhítésére, a kérdésről az uniós állam- és kormányfők szerda este megkezdődött rendkívüli csúcstalálkozóján döntenek a résztvevők. A brüsszeli tanácskozásra érkezve Merkel arról beszélt, hogy hatékonyabban kell fellépni a menekülttáborok nyomorúságának enyhítése érdekében, és ennek jegyében az EU-nak nagyobb külpolitikai elkötelezettséget kell mutatnia. A csúcstalálkozó másik fontos témájának az ígérkezik Merkel szerint, hogy miként biztosítsák a külső határokat, a migránsok tisztességes elosztását, és a külső határok mentén a regisztrációs központok működtetését.
David Cameron brit miniszterelnök azt hangsúlyozta érkezésekor adott nyilatkozatában, hogy a menekültáradat megállítása érdekében lépéseket kell tenni a kiinduló országok stabilizálására. Eddig Nagy-Britannia nyújtotta a legtöbb segítséget Szíriának, de most a többi EU-országnak is fokoznia kell az élelmezési program támogatását - vélekedett Cameron. Dalia Grybauskaite litván elnök bírálóan szólt a menekültek szétosztásának kötelező kvótarendszeréről, mert az szerinte nem a helyes irányt jelenti. Emellett - tette hozzá - az unió sok időt elvesztegetett a válságkezelésből. Werner Faymann osztrák kancellár viszont úgy vélekedett, hogy hozzanak létre tartós megoldást jelentő kvótarendszert is. (MTI)
Az Európai Unió további egymilliárd eurót tervez felajánlani a menekültválság kezelésével foglalkozó ENSZ-szervezeknek a szerdai EU-csúcsra készült nyilatkozattervezet alapján, írja az AFP nyomán az MTI. A tervezet szerint az uniós tagállamok vezetői nyilatkozatukban az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának, a Világélelmezési Programnak (WFP) és más szerveknek ajánlanák fel a „legalább további egymilliárd eurós” összeget, „reagálva a térségbeli menekültek sürgős szükségleteire”. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a migrációs válság ügyében összehívott szerdai rendkívüli csúcstalálkozóra szóló meghívójában azt írta az uniós állam-, illetve kormányfőknek, hogy a kérdés megoldása „nem várhat”, és arra sürgette a tagállamokat, hogy azonnal tegyenek újabb felajánlásokat.
David Cameron brit kormányfő a csúcsra érkezve azt mondta, hogy London 40 millió fontot (51 millió eurót) fog felajánlani a WFP-nek, „mivel gondoskodnunk kell arról, hogy a menekülttáborokban élő emberek megfelelő ellátásban és élelmezésben részesüljenek”. Cameron szerint ezzel „elejét lehet venni annak, hogy a menekültek arról gondolkozzanak, nekivágnak az Európába vezető, nagyon nehéz és veszélyes útnak”.
Csütörtökön nyílik meg a Göteborgi Könyvvásár, amelynek főtémája Magyarország lesz. A kedélyek máris felforrósodtak a vásár körül, írja a Svenska Dagbladet nyomán a Librarius.hu. A Facebookon azt írta a szerző és kommentátor America Vera-Zavala: „Magyarország a téma, a Magyar Kulturális Intézet a fő partner. Ugyanakkor látjuk a napi borzalmas képeket Magyarországról, a menekültek embertelen kezelését, és ez a magyar kormányzati politika... Mit csináljon az ember, mit tegyünk?” A svéd lap tegnapi száma ezek szerint pár napos csúszással követi az eseményeket (jelenleg Opatovac az, ahol késelés és dulakodás is volt ma, könnygázzal fékezték meg a tömeget).
A svéd művész, Channa Bankier kategorikusan kijelentette, hogy nem hajlandó semmilyen magyar témájú rendezvényen részt venni, bojkottálja azokat. Ylva Lagercranz Spindler kulturális újságíró szerint a könyvvásárnak folyamatosan extra programokat kellene beilleszteni, hogy a helyzetet meg lehessen vitatni. A Könyvvásár főszervezője szerint lesznek ilyenek. A 31. Göteborgi Könyvvásár programjában szerepel egy vitaprogram Heller Ágnes filozófussal, illetve itt mutatják be a néppárti Birgitta Olsson könyvét, a Hej herr diktator (Jó napot, diktátor úr) című művet, aminek az alcíme: Magyarország Orbán uralma alatt. A vásár melléktémája a szólásszabadság lesz.
Az opatovaci tábor előtt korábban több ezren gyűltek össze, arra vártak, hogy regisztrálják őket, a babskai határátkelőn keresztül több ezren érkeztek, biztosan szervezetten szállították őket, összegzett az m1 híradójának tudósítója. Az opatovaci táborból folyamatosan szöknek ki migránsok. Az m1-nek volt, aki azt mondta, bent úgy bánnak velük, mint az állatokkal, enni és inni sem adnak eleget. Délután könnygázt vetett be a rendőrség, állítólag egy késelést követően. Babskán ma délután körülbelül 1500-an torlódtak fel, 100 rendőrt vezényeltek oda, 5-6 órán keresztül ott vártak, leültették a tömeget. Az első autóbusz nemrég érkezett Opatovacra, még legalább 10-et várnak. A táborba bejutás jelenleg szervezetten megoldott, belül valószínűleg továbbra sem uralják teljesen a helyzetet a szerb hatóságok
Büntetés-végrehajtási dolgozók elkezdtek szögesdrótot szerelni egy vasúti kocsira a Gyékényes vasútállomáson, Zákányban. Szeptember 14-én egy ilyen vagonnal zárták le a Röszkénél a vasúti határátkelőt. Most a horvát vasúti határt zárják le ezzel a mobil határzárral a Budapest-Fiume-útvonalon.
Az EU kormányfőinek brüsszeli csúcsára érkezve David Cameron bejelentette, hogy Nagy-Britannia 100 millió fontot (136 millió eurót) kínál fel Szíriának. Ebből az összegből 40 százalékot a brit kormányfő szerint London az ENSZ Élelmezési Világprogramjának ajánl fel.
„Nem csak azt kell biztosítanunk, hogy a táborokban legyen elég élelmiszer és megfelelők legyenek a körülmények, de azt is, hogy az emberek elálljanak az Európába vezető kockázatos úttól” – idézte a BBC Cameront.
A Reuters videója kedd délutáni:
A lakosság legnagyobb hányadáról ezt mutatta ki egy friss felmérésből, írja az MTI a Sita szlovák hírügynökség nyomán. A Pozsonyban működő Európai Elemző Központ (EAC) megbízása alapján szeptember második felében készült közvélemény-kutatás résztvevőinek azt a kérdést tették fel, hogy „Ön személy szerint mely társadalmi problémát tartja a legjelentősebbnek?” Válaszában a résztvevők legnagyobb hányada, 34,3 százalék, a migránsokat jelölte meg. Ez kiemelkedően magas aránynak számít, tekintve, hogy a hasonló felmérésekben a megkérdezettek legtöbbje korábban rendszerint a munkanélküliséget jelölte meg legnagyobb problémaként, most azonban csupán 17,5 százalékuk (a második legnagyobb hányad) tette ezt az első helyre. A felmérés szerint 16 százalék tartja a legnagyobb társadalmi problémának a korrupciót.
Felhagytak a tiltakozással a teherautósofőrök a Belgrádot Zágrábbal összekötő autópályán fekvő Bajakovo-Batrovci határátkelőhelynél, és szerda délutántól átengedik a személyforgalmat a határon – jelentette a szerbiai közszolgálati televízió. A napok óta veszteglő kamionosok kedd késő este teljesen, mindkét irányban lezárták teherautóikkal az átkelőt. A sofőrök azért háborodtak fel, mert a horvát kormány nem a teljes teherforgalom előtt nyitotta meg a hétfő éjjel lezárt, E70-es úton fekvő átkelőt, és csak azokat a járműveket engedik át, amelyek romlandó árut szállítanak. A sofőrök a két határ közötti részt állták el, így akadályozták a forgalmat mindkét irányban. A szerb oldalon már 15 kilométeres a kamionsor – közölte az RTS riportere.
A horvát hatóságok közben a szerb-horvát Bajakovo-Batrovci határátkelőről a Sid-Tovarnik határátkelőre irányították át a személyforgalmat az előbbi átkelőn kialakult rendkívüli állapotok miatt. A szerb miniszterelnök szerda éjfélig adott időt horvát kollégájának arra, hogy feloldja a határzárat, ellenkező esetben - mint mondta - Szerbia jogi, politikai és gazdasági ellenlépéseket tesz. Ranko Ostojic horvát belügyminiszter szerdán az N1 horvát hírcsatorna reggeli élő adásában azt mondta, hogy akkor nyitják meg a határt a teljes forgalom előtt, ha Szerbia a magyar-szerb határra, Horgosra viszi az illegális bevándorlókat. (MTI)
Az Alapjogokért Központ szerint a bel- és igazságügy-miniszterek keddi tanácsülésén elfogadott, a menekültek áthelyezésére vonatkozó döntés nem "jó" vagy "rossz", hanem úgy értékelhető, hogy nem a szükséges megoldás született a migrációs válság kezelésére.
A központ elemzésében úgy értékelt, hogy a döntés azt üzeni valamennyi, az EU-ba tartó migránsnak, hogy "jöjjenek bátran, majd valami úgyis lesz", és nem ad választ arra a kérdésre, hogy az érintett 66+54 ezer főn kívül mi lesz a többi migránssal.
Az idei első fél évben már 400 ezer személy adott be menekültügyi kérelmet az EU területén.
A központ elemzésében kiemelte, hogy a miniszteri tanács döntése még nem bír joghatással, arra mindenekelőtt az Európai Tanácsnak is rá kell bólintania, és rendes mederben le kell folytatni a többi EU-s szervvel az együttdöntési eljárást.
Az Alapjogokért Központ - mint írták - bízik az uniós tagállamok legfelső vezetőinek józanságában, hogy a fentiektől eltérő megoldási alternatívákkal állnak elő ma vagy a közeljövőben. (MTI)
A szándék és a tettek kérdése a schengeni határok védelme, mondta Orbán Viktor miniszterelnök újságíróknak útban az EU-csúcsra. „Nem elképzelés kérdése, elfogadtuk, hogy mik a kötelezettségeink. Ha a miniszterelnökök azt mondják, nem kell kontrollálni a határokat, és Schengennek vége, akkor más megoldást kell találni. Addig meg kell felelni a schengeni szabályozásnak. Ha nem követjük a schengeni szabályokat, az Unió káoszba fog süllyedni” – mondta, hozzátéve, hogy ha a görögök nem képesek megvédeni a saját határaikat, szépen meg kell őket kérni, mint szuverén országot, hogy hadd védjék meg más uniók országok a határait. A magyar határokról hozzátette, azokat „mi nem akarjuk ezeket lezárni légmentesen: a zöldhatárt akarjuk lezárni, az átkelésre megvannak a kijelölt helyek”.
Bár a menekültválság kezelése kapcsán az áttelepítési program két részletben 160 ezer emberről szól, Brüsszel számára is világos, hogy ennél jóval több emberről van szó.
Milliónyi potenciális menekültről beszélünk, nem ezrekről – idézte a BBC az Európai Tanács elnökét. Donald Tusk ezzel jelezte: az áttelepítési programról való egyezkedés tulajdonképpen arról szól, hogy az EU-tagoknak közösen kell kivenniük a részüket a menekültügy kezeléséből, nem lehet egyenként kislisszolni a felelősség alól, a közösség tagjainak. Vagyis nincs értelme konkrét számokról beszélni az áttelepítési program kapcsán, csak az arányokról. Az újabb menekülteket is eszerint kell majd elosztani az országok között, mert nyilvánvaló, hogy lesznek még újabb százezrek, akik az EU felé igyekeznek.
Kicsit odaszúrt Törökországnak és a térség más országainak is, megjegyezve, hogy legutóbb ott járva azzal szembesült, hogy inkább az „EU segítségét várják, hogy megoldják a saját menekültproblémájukat, semmint, hogy azon gondolkodnának, hogyan segítsenek nekünk”.
Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár arról beszélt az m1 híradójában, hogy diákok is segítenek a menekülteknek. Arról nem tett említést, hogy civil szervezetek önkénteseiként a magyarországi menekültválság legnehezebb napjaiban eddig is diákok tömegei vettek részt a segítő munkában. Arról viszont igen, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája egy hete ajánlotta fel egyetemistákból álló szakcsoportok segítségét. "Az elmúlt hetekben a Szegedi Tudományegyetem klinikáin látták el a betegeket, a hallgatók közt olyan külföldiek is segítettek, akik a bevándorlók kultúráját, nyelvét is ismerik. A tudományegyetemek bevonásának hosszabb távú hatása is van: a bevándorlás problémakörének kutatását is elősegíti" - mondta az MTI szerint.
Ezek közül az elsőnek 16 órakor kellett volna érkeznie, de ötkor nem jött meg. Ha mindkét vonat befut estig, össszesen 6-7000 emberről lesz szó. Az m1 híradója szerint tájékoztatják őket arról, hogy hol vannak, mégis többen megkérdezték újságíróktól, biztos az osztrák határnál vannak-e, nem Szlovéniában. Sokan alig hiszik el, hogy ilyen közel vannak a határhoz. Nickelsdorfban kérdés, hogy fel vannak-e készülve ennyi ember fogadására.
Az elmúlt bő egy hétben 44 ezren érkeztek Horvátországba, de újabb tömegekre számítanak Szerbia felől, foglalta össze a helyzetet az m1 híradója. A tudósító a határon 20 mikrobuszt látott rohamrendőrökkel, mert a határtúloldalán 1500 migráns halmozódott fel, azt hogy miért nem engedik át őket, egyelőre nem tudni. A szerb oldalon feltartóztatják őket, innen az opatovaci táborba kerülnek. Beszélt a tudósító egy fiatalemberrel is, aki kiszökött. Nagy a a zsúfoltság, megtelt a tábor. A táborban könnyvgázt vetettek be a rendőrök, jelentette a horvát média a katasztrófavédők vezetőjére hivatkozva. Horvátország leállította a nemzetközi vonatközlekedését Szlovénia, Magyarország és Nyugat-Európa felé.
