A Letenye-Gorican autópálya- és közúti átkelőn kedden megkezdték az ideiglenes műszaki határzár telepítésének előkészítését. A helyszínen azt látni, hogy az autópályán és a régi közúti átkelőnél, a Mura folyón átívelő hidakon oldalra állították a mozgatható acélkapukat, illetve a gyorstelepítésű drótakadály tekercseit. Az MTI a helyszínen úgy értesült, hogy a magyar-horvát határon, a Mura folyó mentén zajlik a műszaki felmérés is. Ennek során azt vizsgálják, hogy a kanyargó folyópart miatt hol szükséges a drótakadály telepítése, illetve hol jelent természetes akadályt a Mura vonala.
Szerbia megtiltotta a Horvátországban regisztrált, illetve a horvát árut szállító teherautók belépését az ország területére, miután éjfélkor lejárt a határzár feloldására adott belgrádi ultimátum. Az ellenintézkedésekről a határidő lejárta után tájékoztatta újságírókat Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter a Belgrádot Zágrábbal összekötő autópályán fekvő Bajakovo-Batrovci határátkelőhelynél. Stefanovic szerint ez a belgrádi kormányzati intézkedéscsomag első válasza Horvátország "gazdasági agressziójára". A tilalom nem vonatkozik a személyforgalomra. (MTI)
Németország szerdán száz albán menedékkérőt toloncolt ki, és október 2-áig további 450-et kényszerít területe elhagyására, jelentette be a tiranai német nagykövetség. Németország csütörtökön 190, szeptember 30-án 70, október 2-án pedig 190 albánt toloncol ki. Németország újsághirdetésekben is jelezte Albániában, hogy nem fogad be menedékkérőket az államból, mivel az nem minősül veszélyes országnak.
Az osztrákok szerint, ha csak a kerítéssel tudjuk a menekülteket megállítani, akkor inkább engedjük tovább őket. Orbán azt mondta, a 6 pontjából a legfontosabbat nem sikerült elfogadni. A zsebébe nyúl Európa, hogy kint tartsa a menekülteket.
Angela Merkel német kancellár Orbán Viktor szerda reggeli müncheni fellépéséről a brüsszeli EU-csúcs után újságíróknak diplomatikusan annyit mondott, hogy vannak olyan kérdések melyekben egyetértettek, míg másokban más véleményen vannak. “Viszont az Európai Unió határvédeleme olyan feladat melyért közösen kell tenniük” - tette hozzá. Merkel a menekültek eloszlását kedden nem támogató négy ország uniós megítéléséről úgy fogalmazott, a kérdés most nem volt téma a csúcstalákozón.
A német kancellár szerint az ellentétek ellenére konstruktív légkörben, és a megoldáskeresés szellemében zajlott a rendkívüli csúcstalálkozó, melynek első házi feladata volt csak a szerdán megszavaztott bevándorló-áthelyezési kvóták véglegesítése. A következő feladat november 15-ig, hogy a hotspotokon Görögországban és Olaszországban fel kell állítani a migránsokat újjlenyomatleolvasóval regisztráló állomásokat, mely a belügyminiszterek szerint jelentősen hozzájárul majd a schengeni határok védelméhez.
Francois Hollande francia elnök megismételte a csúcstalálkozón született megállapodás fő pontjait. azt is hozzátette, hogy Párizs erősen szorgalmazza, hogy az uniós tagországok harmonizálják a menekültügyi eljárásaikat, hogy a hasonló hátterű menekültek ügyében folyó eljárások a különböző országokba hasonló eredményt hozzanak.
"Nekünk két lehetőségünk van: ha működésbe hozzuk a kerítést, akkor képesek vagyunk a zöld határt kontrollálni és Schengen keretein belül tartani az egész migránshelyzetet, de ha a kerítés nem tetszik, akkor képesek vagyunk arra is, hogy átengedjük a migránsokat Ausztria és Németország irányába. Az osztrák kancellár egyértelműen azt mondta, hogy ha csak kerítéssel tudjuk őket megállítani, akkor inkább engedjük őket. Ezt kell megfontolni" - számolt be a határvédelmi vitáról Orbán Viktor.
Az EP elnöke szerint a mai csúcs számára szimbolikus jelentőséggel bír, mert azt jelzi, hogy a közeljövő csúcstalálkozóin a vádaskodás helyett az együttműködésen lesz a hangsúly.
"Volt egy magyar elképzelés, hat dolgot akartunk, abból ötben lényegében dűlőre jutottunk egymással. Azt, hogy a görög határt közösen védjük meg, ha Görögország magában nem képes, itt nem értük el a célt. Ez volt a legfontosabb az összes javaslat közül.
Ilyen értelemben tehát továbbra sincs védve Európa határa, és Görögországon keresztül továbbra is jönnek a nemzetközi egyezményeket megszegő migránsok" - mondta Orbán Viktor az EU-csúcs után Brüsszelben.
Tusk után a sajtótájékoztató másik főszereplője, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke következett.
Mint mondta, a csúcs légköre sokkal jobb volt, mint amire előzetesen számítani lehetett, az atmoszféra konszenzuskereső volt. A résztvevők azt kérik a kormányoktól és az európai szervezetektől, hogy gyorsított tempóban dolgozzanak az itt megfogalmazott célok érdekében. A hotspotok létrehozása mellett a résztvevők a határok közös megerősítésében is egyetértettek.
Donald Tusk, az Európai Parlament elnöke kezdte a sajtótájékoztatót. MInt mondta, igyekeztek a tényekre alapozni a vitát és nem érzelmekre, elsősorban a nyolcmillió szíriai menekültre tekintettel, de a többieket sem lehet kihagyni a számításból.
Libanon, Jordánia és Törökország plusz segítségre számíthat. Legalább egymiliárd eurót kell juttatni az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) és az ENSZ a menekültek ellátásában kulcsszerepet játszó világélelmezési programja (World Food Program) javára.
A külső határoknál zajló káosznak véget kell vetni, ebben egyetértés volt, mondta Tusk: igazságtalan Görögország, Olaszország és a többi frontország terhelése.
Ezért megállapodás született, hogy hotspotokat (a menekülteket regisztráló és irányító zónákat) kell létrehozni november végéig.
Mindettől nem lesz vége a krízisnak, de a lépések jó irányba mutatnak. Ma éjjel egyetértettünk abban, hogy a dolgok nem mehetnek tovább úgy, ahogy eddig – mondta az Európai Parlament elnöke.
A miniszterelnök hatpontos javaslatcsomaggal érkezett Brüsszelbe az EU-csúcsra. Ötben sikerült megegyezni, mondta az ülés után, de a hatodikban, a legfontosabban nem. Ez a görög határ védelme: hogy EU-s csapatok védjék Görögország határát. Ebbe Athén nem igazán egyezett bele.
Véget ért az uniós országok vezetőinek csúcstalálkozója, nemsokára kezdődnek a sajtótájékoztatók.
Brüsszelben David Cameron felszólította a csúcstalálkozó résztvevőit, hogy nyújtsanak további támogatást a menekültválság kezelésére. Egyben bejelentette, hogy az Egyesült Királyság 115 millió font sürgősségi segélyt ad a célra. 100 milliót Szíriába és a régióba, 15-öt a menekültek útja során érintett országokba irányítanak. A teljes brit segítség összege már meghaladja az 1,1 milliárd fontot.
A szerb belügyminiszter friss rendelete értelmében éjféltől nem léphetnek be Szerbiába a horvát rendszámú, vagy horvát árut szállító tehergépkocsik. Belgrád így torolja meg azt, hogy a horvát hatóságok megnehezítették a migránsoknak a közös határ átlépését – írja a Reuters.
Az észt delegációnak tulajdonított híresztelés alapján nagy izgalom támadt a várakozó újságírók között, hogy véget ért a csúcstalálkozó. Donald Tusk szóvivője viszont kitweetelte, hogy csak rövid szünetet tartanak, mert át kell fogalmazni a tanácsra előkészített dokumentumvázlatot, amely a végkövetkeztetéseket/megállapodást tartalmazza.
Korai volt az öröm, az EU-csúcs résztvevői csak szünetet tartanak. A helyszínen mindenki azt tippelgeti a közösségi médiában, hogy meddig tart még a dolog, ezért a nagy izgalom.
Az előző pesszimista jóslat után rögtön egy jó hír:
"Finito!" - kiáltott föl mögöttünk az olasz kolléga. A Twitteren is azt olvassuk, hogy végeztek a tárgyalással a fők.
Azért tartanak mindig ilyen sokáig az Európai Tanács ülései, mert a vitát úgy szervezik, hogy körbemennek az országok küldöttein, és mindenkinek megadják a lehetőséget, hogy egy-egy témához hozzászóljon. Általában mindenki hozzá is szól a témához, és nem is röviden. Ha már elutaztak Brüsszelbe, hogy itt töltsék az estéjüket.
Ha nemrég kezdtek még egy kört, és mind a 28-an megteszik az észrevételeiket, az legalább egy órás procedúra, ha mindenki csak két percet beszél. Ennél többet beszélnek.
Ezzel együtt most azt láttuk Brüsszelben, hogy egy autó elhajtott a VIP kijáratnál motoros kísérettel. Úgy hallottuk, hogy a horvát küldöttség intett búcsút a többieknek.
Zákányról jelentjük: mégsincs határzár a horvát határon, sőt, éjfél előtt negyedórával még 1400 menekültet fogadtak a vasútállomáson. Fel is tették őket a vonatra, ami viszi őket az osztrák határ felé. Korábban felröppentek hírek, hogy a kormány már szerda éjfélkor lezárná a határt.
A helyiek egy életre megjegyezték, hogy Zákányra péntek délután 4:20-kor érkezett meg az első menekültcsoport, ami derült égből villámcsapásként érte a falu lakóit. Egyikük mesélte, hogy éppen a férje haját vágta a fodrászüzletben, amikor óriási morajlást hallott kintről, és amikor kinézett az utcára, az feketéllett az emberektől. Körülbelől a falu népességének (1400 fő) kétszerese törtetett át a falu főutcáján, a helyiek szerint brutális volt megélni, a döbbenettől nem tudtak megszólalni sem, amikor ennyi ember beáramlott a faluba. Kiáltoztak, hogy
Hello, hello this is Hungary where is Austria?
Félóra alatt át is mentek a községen, a rendőrök csak jóval később értek ki, Nagykanizsa felé szedegették össze az embereket, és hozták vissza a vasútállomásra, ahonnan tovább utaztatták őket az osztrák határ felé. Péntek óta azt mondják, több tízezer ember lépett be a itt határon, a Gyékényesi állomáson rutinszerűen, folyamatosan rakják őket vonatra.
Bár eddig mindenki abban reménykedett, hogy hamar lefeküdhet, Tomas Prouza cseh Európa-ügyi államtitkár az előbb twittelte ki, hogy ennek semmi esélye, mert odabent megkezdődött a vita második köre.
Current update: second round around the table at #EUCO. Hopes of an early end squashed.
— Tomas Prouza (@CZSecStateEU) September 23, 2015
Egyre több brüsszeli csatornán és híroldalon terjed, hogy fél 12-kor vége lehet a csúcstalálkozónak. Ha így lesz, talán mégsem fogunk itt ülni az irodában 4-ig, de persze ki tudja, mi lesz a vége.
Matthieu Paley, a National Geographic fotóriportere Leszboszról Athénba kompozott menekültek ezreivel. Elképesztő képeket posztol az Instán, követni itt lehet.
Matthieu Paley (@paleyphoto) által közzétett fénykép,
Zákányban a Mad Max-vagon egyelőre félretolva várja a bevetést, semmi jel nem utal arra, hogy már ma éjjel használni akarnák. A katonák a helyiek szerint délután elmentek, néhány rendőr van az állomásépületnél, jelenti tudósítónk.
A koptok magyarországi közössége kételkedett, de a Mandiner szerint bizonyítható Balog Zoltán szeptember 8-i kijelentése, amely szerint Magyarország „2013-2014-ben ezer keleti keresztény családot befogadott Irakból és Egyiptomból, a nyilvánosság kizárásával, biztonságos módon és a magyar állampolgárság megadásával, azzal a lehetőséggel, hogy bármikor visszatérhetnek az eredeti lakhelyükre.”
A Mandiner szerint pontos adatok állnak a rendelkezésére, és biztos, hogy valóban jöttek koptok és más keresztények is Magyarországra. Az elmúlt öt évben 216 kopt kapott magyar állampolgárságot, további 133 szíriai és egyiptomi, jordániai személlyel együtt.
Emellett „Észak-Afrika és a Közel-Kelet térségéből az elmúlt öt évben 565 fő kapott menekültstátuszt Magyarországon, 1205-en oltalmazottit, 97-en befogadottit – főleg Szíriából, Afganisztánból és Szomáliából.” – írta a Mandiner
Ettől függetlenül igaz lehet a kopt keresztények magyarországi vezetőjének állítása is, hogy nem látta ezeket a menekülteket, pedig biztosan felkeresték volna az egyházat, ha itt lennének. A magyarázat egyszerű: a magyar állampolgárságot kapott koptok elmentek Nyugat-Európába, akár csak az a csaknem 220 ezer menekült, aki idén lépte át a magyar zöldhatárt.
Tizennyolc busszal érkeztek migránsok a beremendi határátkelőhelyre szerdán – számolt be az m1 híradója nyomán az MTI. A horvát oldalról szervezetten, rendőrségi felvezetéssel érkező autóbuszok fele délután négy órakor, a többi este érte el a határt, ahol a bevándorlók átszállítása gördülékenyen ment. A magyar határőrizeti szervek átvizsgálják a migránsok csomagjait, a segélyszervezetek vizet és élelmet osztanak, orvosok szükség esetén ellátják a bevándorlókat. A migránsok közül sokan a várakozás miatt fejfájásra panaszkodtak, másoknak inzulinra volt szükségük.
A magyar oldalon az érkezőket BKV-buszokhoz kísérik és elszállítják. A helyszínen számos rendőrségi és katonai jármű van, a határ felett időnként egy rendőrségi helikopter is feltűnik. Az MTI úgy értesült: Magyarbólynál áll egy, a gyékényesihez hasonló, szögesdróttal felszerelt vasúti kocsi, amellyel lezárható a közeli vasúti határ.
Csehország segítséget ajánlott fel Magyarországnak a schengeni határ őrzéséhez – írja az MTI a cseh védelmi miniszter nyomán. Martin Stropnicky közlése szerint a minisztérium és a hadsereg közösen elemzi, mit tudnának Magyarországnak nyújtani. A cseh hírügynökség úgy értesült, hogy Prága határőrzésre szolgáló eszközök kiküldését mérlegeli a megfelelő katonai személyzettel együtt, részletek cikkünkben.
Az is szerepel a ma esti konklúzióban, hogy október 8-án konferenciára hívják össze a nyugat-balkáni országok vezetőit Luxemburgba, hogy megoldást találjanak a régión áthaladó bevándorlási útvonal szabályozására. EU-s előcsatlakozási alapokból ezeket az országokat is az eddiginél több pénzzel segíti majd az unió.
Szijjártó Péter hónapok óta nyúzza az ötlettel az EU-s vezetőket. Ehhez képest meglepetés volt Federica Mogherini külügyi főképviselő mai bejelentése, hogy az EU Tanács soros elnökségét betöltő Luxemburg lesz a házigazda.
Az EU-s politikusok és diplomaták az elmúlt hetekben fölfedezték maguknak Törökországot. Több állami vezető, külügyminiszterek és az Európai Tanács elnöke is elutazott Ankarába. Diplomáciai források arról beszélnek, hogy az EU-s országok készek nagyon jelentős támogatást nyújtani a törököknek, munkahelyteremtésre, az infrastruktúra fejlesztésére.
Az épülő különleges kapcsolatot egy hivatalos bejelentéssel is megerősítik majd ma este. Október 5-én pedig a török elnök látogat Brüsszelbe.
Most kaptunk üzenetet, hogy az Európai Tanács elnöke, a lengyel Donald Tusk csütörtök reggel kilenckor David Cameronnal, a brit miniszterelnökkel találkozik. Ha kilenckor már bevállalják ezt a fontos megbeszélést, akkor valószínűleg már sejtik, hogy nem fog hajnalig tartani a szerda esti ülés.
