Hétfőn tizenhárom határsértő migránst ítéltek el

Újabb vitát okozott Szerbia és Horvátország között, hogy Zágráb hétfőn lezárta a Szerbia és Horvátország közötti legforgalmasabb határátkelőhelyet a bejövő teherforgalom előtt: Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök a határ megnyitását kéri, míg Ranko Ostojic horvát belügyminiszter azt mondta, hogy a határ zárva marad mindaddig, amíg Szerbia nem változtat menekültügyi politikáján.

Szerbiát és Horvátországot nyolc átkelőhely köti össze, hetet már pénteken lezártak, és a teljes forgalmat a Belgrádot Zágrábbal összekötő E70-es úton fekvő, Batrovci-Bajakovo átkelőhöz irányították, hétfő éjféltől viszont ezt is lezárják. A szerb kormányfő szerint a teherforgalom leállítása nagyon komoly lépés, és ha Horvátország nem nyitja meg hamarosan a határt, akkor Szerbia akár ellenlépéseket is foganatosít majd, kénytelen lesz jogi útra terelni az ügyet. (MTI)

Szlovénia az Európai Unió és egyes országok segítségére számít a migrációs válság megoldásában, mondta Miro Cerar szlovén kormányfő. Azt mondta, nem nyitnak folyosót a menekülteknek. Szerinte a válság megmutatta, hogy kellően megfelelő volt a szlovén határellenőrzési rendszer és a menekültek nyilvántartása. Azt mondta, hogy a migránsok ilyen erős áradata mellett nem sikerül mindenkit feltartóztatni, ugyanakkor fontos ellenőrizni és irányítani a menekültek folyamát, viszont elismerte, hogy egyes helyeken a menekülteknek sikerült törvénytelenül átlépni a határon. 

Fotó: Srdjan Zivulovic

„Abban az esetben, ha a helyzet rosszabbra fordul, Szlovénia pótlólagos pénzekre számít, mert saját forrásaink nem tartanak ki sokáig". A miniszterelnök szerint fontos lenne, hogy a válság rendezéséhez az EU a saját külső határain oldja meg a problémát, nyújtson segítséget a tranzitországoknak, egyben azoknak az országoknak is, ahonnan eljönnek a menekültek. (MTI)

Mert a Horvátországból regisztráció nélkül ránk zúdított menekült-tömeget a magyarok is sokszor regisztráció nélkül zúdítják tovább az osztrákoknak. A kormányszóvivő megmagyarázta, miért:

Nem hajlandók együttműködni, erőszakkal meg senkit nem lehet regisztrálni. 

És mivel már a horvát határon is egyértelmű a magyar hatóságok számára, hogy itt semmilyen okmányt nem tudnak kicsikarni, ezért inkább gyorsan továbbadnak rajtuk. Viszont az osztrák határon is ugyanez a helyzet áll elő: az osztrák rendőrök sem tudják, kiket is engednek tovább Németország felé. (RTL Híradó)

A DK parlament körüli élőláncának végére egy maroknyi ellentüntető is felvonult, akik többek között Gyurcsány, takarodj!-ozni kezdtek. A rendőrök beálltak közéjük, és a DK-sok élőlánca közé.

Tíz busszal 5-800 menekült érkezett Horvátországból Barcsra, jelentette az M1 tudósítója. Innen előbb az ideiglenes pihenőhelyhez kísérik őket, majd a vasútállomásra, ahonnan Hegyeshalom felé viszik tovább őket. Barcson egész nap várták a menekülteket, miután vasárnap éjjel két csoport, összesen ezer ember érkezett. A rendőrök elkísérték őket a vasútállomásra, ahonnan vonattal vitték őket a nyugati határ mellett felállított gyűjtőpontokra.

Tüntetést tartottak közel százan a római magyar nagykövetség épületének közelében a magyar kormány bevándorlási politikája ellen. Egyebek emellett olyan jelmondatok jelentek meg a tüntetők transzparensein, hogy

Magyarok, a múltban ti is menekültek voltatok!,

Maradjunk emberségesek!,

Senki sem maga választotta, hogy menekült legyen!,

Elsők az emberek, azután a határok! 

A békés demonstrációt a Baloldal Környezet Szabadság (Sel) nevű olasz baloldali parlamenti ellenzéki párt szervezte az úgynevezett Mezítlábasok civil mozgalmával, amely szeptember 11-én az EU bevándorlási politikája ellen is országos megmozdulást tartott. A magyar nagykövetségnél rendezett tüntetéshez csatlakozott többek között az Amnesty International (AI), az Emergency, valamint az Orvosok Határok Nélkül olasz szervezete is. A rómaival egy időben tüntetést tartottak a milánói magyar főkonzulátusnál is hetven résztvevővel. (MTI)

A DK élőláncán jelent meg egy ellentüntető:

Változatlanul másként képzeli el a menekültválság megoldását a négy visegrádi ország, illetve az Európai Unió nyugati tagállamai. „Úgy látom, hogy az EU előtt álló kihívások tekintetében továbbra is más sorrendben szeretnénk megadni a válaszokat" – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a V4-ek, valamint Lettország és az EU soros elnöki tisztségét ellátó Luxemburg külügyminisztereinek prágai tanácskozása után.

A magyar külügyminiszter szerint a prágai találkozón a V4-ek egyetértettek abban, hogy ha az EU nem tudja visszaszerezni a schengeni határok feletti ellenőrzést és nem tudja biztosítani a schengeni határok őrzését, a migrációs probléma okozta kihívást nem tudja kezelni. Az EU elnöksége kedden nem ezt, hanem a kvótarendszert helyezi a prioritási lista élére, mondta.

„A visegrádiak közös álláspontra törekednek, mert meggyőződésük, hogy az Európai Uniónak határozott, közös akcióra van szüksége" – mondta Lubomír Zaorálek, a vendéglátó cseh külügyminiszter. „Mai tárgyalásaink célja nem volt az, hogy megoldást találjunk. A különböző lehetőségeket elemeztük" – mondta Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter, aki szerint az Európai Unió tagállamainak keddi belügyminiszteri találkozója lesz a döntő. (MTI)

Tüntetett a DK a parlamentnél:

A német fuvarozók azzal számolnak, hogy a több országban bevezetett határellenőrzés miatt jelentősen növekednek a költségeik. A fuvarköltségek emelkedését a szállítmányozók kénytelenek lesznek áthárítani a megrendelőkre, mondta a DSLV szakmai szövetség szóvivője. A várakozási idő meghosszabbodása miatt már az osztrák fuvarozók is panaszkodtak, és többek között a gépkocsivezetők kötelező pihenő idejére vonatkozó szabályok lazítását követelték. (MTI)

Európa azért született, hogy ledöntse a falakat, nem azért, hogy építse őket, a magyar „fal" pedig Olaszországra is tartozik, mondta Matteo Renzi olasz miniszterelnök. Ha ugyanis Magyarország irányában feltartóztatják a migrációt, „Olaszországnak kell megtalálnia a módját, miként adhat választ a szabadságra vágyó menekülőknek". Matteo Renzi az olasz író Italo Calvinót idézve hangsúlyozta, hogy a falak építésekor mindig arra is kell gondolni, amit az ember a falon kívül hagy. (MTI)

A román belügyminisztérium szigorítaná az embercsempészek ellen kiróható szankciókat. A minisztérium törvénymódosító indítványa szerint az embercsempészeten tetten ért személyek ellen legkevesebb öt év börtönbüntetést kellene kiszabni az eddigi három év helyett. A felső határ elérheti a 12 évet a jelenlegi 10 év helyett, amennyiben az embercsempész embertelenül bánik a menekülttel. (MTI)

Megkezdődött a Demokratikus Koalíció tüntetése a parlament előtt, a kormány menekültcsomagja ellen élőlánccal tiltakoznak a DK-sok, pont körbeérik az épületet. Vannak pártzászlók, és több tábla is

Menekült nem ellenség,

Orbán ≠ Hungary

feliratokkal.

A helyszínen természetesen itt vannak a DK-s politikusok is. Gyurcsány Ferenc sajtótájékoztatót is tartott, amelyett egy ellentüntető zavart meg, hangosan lehazaárulózva Gyurcsányt. Erre a felbőszült DK-sok közül néhányan leteperték. A kisebb dulakodás után az ellentüntető továbbállt.

A horvát belügyminiszter korábban azt mondta, nem fognak ujjlenyomatot venni a menekültektől a regisztrációhoz. Az M1 szerint azokat, akik nem rendelkeznek személyes okmányokkal, lefotózzák, akiknek van valamilyen igazolványuk, átírják a nevét egy papírra, majd aláíratják velük. A hatóságok azt mondják a migránsoknak, hogy ezzel a papírral elhagyhatják az országot. A menekültek közül többen is sérelmezték, hogy a horvát hatóságok állítólag szétszakítják a családokat, előreküldik a nőket és a gyerekeket.

Megérkezett a Szegedi Törvényszék hétfői összefoglalója a nap migránsügyeiről. Ma 12 büntetőügyben tartottak gyorsított tárgyalást határzár tiltott átlépése miatt. Mindenki bűnösnek bizonyult, mindenki büntetése kiutasítás lett Magyarország területéről. 9 vádlottat 1 évre, 3-at 2 évre utasítottak ki. Senki nem fellebbezett, mindegyik ítélet jogerős. Senki nem kérte, hogy az ítéletet megkapja írásban lefordítva.

A hétfői vádlottak közt 8 férfi és 4 nő volt. 3-an afgánnak, 4-en szírnek, 2-en albánnak vallották magukat, és volt még köztük 1 bangladesi, 1 algériai és 1 pakisztáni állampolgár.

Majdnem hétezer menedékkérő érkezett a múlt hét végén a dél-németországi Bajorországba, harmadannyian, mint a szeptember 13-án bevezetett határőrizet előtt, közölte a német szövetségi rendőrség. Az átmeneti táborok befogadóképességét kimerítő emberáradat láttán Németország úgy döntött, hogy visszaállítja az ellenőrzést a határán. Az osztrák és német hatóságok közötti megállapodás értelmében napi öt különvonatot indítanak a menetrend szerinti járatokon kívül. Hétfőn összesen négy különvonat indítását tervezték, amelyekkel 5000-6000 menekültet szállítanak Ausztriából Németországba. (MTI)

Egy újabb, 1500 tagú menekültcsoportot indítottak el Zákányból a nyugati határnál kialakított gyűjtőpontokhoz, Szentgotthárdra és Vámosszabadiba, mondta az M1 tudósítója. A most érkezettek között sok volt a családos, a kisgyermekkel, esetenként pár hónapos babával érkező ember. A vonatnál segélyszervezetek is várták őket.

horvát-magyar zöldhatárt átlépő illegális bevándorlók rendőri felügyelettel vonatra szállnak Gyékényes vasútállomáson, Zákányban.

Fotó: Varga György / MTI

Zala megyében, a magyar-horvát határszakaszon is előkészítik drótakadály telepítését, bár a Mura folyó mint határ jelentős hosszúságban természetes védelmet is ad a migránsok ellen, mondta Rigó Csaba Zala megyei kormánymegbízott. Zalában 42 kilométer hosszú a magyar-horvát határ, ebből 24 kilométert tesz ki a Mura. Letenyén, ahol vasárnap reggeltől hétfő délutánig alig néhány illegális migráns érkezett Horvátország felől, most már helikopterrel és honvédségi drónnal a levegőből is felügyelik a horvát határszakaszt. (MTI)

Azt szeretnék, hogy Székely László azonnal kezdeményezze a menekültügyi törvénymódosítások normakontrollját az Alkotmánybíróságnál. Az Amnesty Internetional jogvédő szervezet oldalán közzétették az alapvető jogok biztosának címzett levelet, amelyhez aláíróként csatlakozni lehet.  A levél a módosításokkal kapcsolatban már megfogalmazott kritikák során folytatja, az Amnesty szerint is a Btk. és a menedékjogi törvény módosításai "drasztikusan csökkentik a menekültek és menedékkérők hozzáférését egy megfelelő és hatékony, egyéni elbíráláson alapuló menekültügyi eljáráshoz és a nemzetközi védelemhez", ezért Magyarország megsérti a nemzetközi kötelezettségeit, köztük a Genfi Egyezményt is.

Az ombudsmant korábban az Eötvös Károly Intézet keményen bírálta, tétlenséggel vádolta a menekültek ügyében. Székely László közleményt adott ki arról, hogy válsághelyzetben a humanitárius szempontok kell elsők legyenek, ő "a hatáskörének megfelelően vizsgálja a kérdés egyes konkrét fejleményeit, illetve személyesen is tájékozódott a körülményekről", illetve „folyamatosan nyomon követi a humanitárius válsághelyzet kezelésével kapcsolatos intézkedéseket".

A magyar határzár óta Szerbia Horvátországba pakolja át a menekülteket, Horvátország pedig Szlovéniába és Magyarországra. Csak ma délig 2500-an lépték át a szerb-horvát határt, ilyen egy átlagos hétfő délelőtt: