Hétfőn tizenhárom határsértő migránst ítéltek el

Alapvetően nem változott a menekültek társadalmi megítélése az elmúlt hónapok során: a nyár elején mért 64 százalékhoz képest szeptember elején  is a magyarok döntő többsége, 67 százaléka nyilatkozott úgy, hogy veszélyt jelentenek, így nem kellene befogadni őket. Szintén stabil azok aránya, akik szerint viszont Magyarországnak kötelessége lenne a menekültek befogadása: nyár elején és végén is a társadalom szűk ötöde gondolta így, derült ki a Republikon Intézet megbízásából készített Ipsos kutatásból.

Fotó: Republikon Intézet

Meglepő módon úgy utasítja el a menekültek befogadását a társadalom többsége, hogy ugyanakkor a megkérdezettek több mint a fele úgy véli, nem gazdasági bevándorlókról, hanem  háború és életveszély miatt menekülő emberekről.

Fotó: Republikon Intézet

A menekültek megítélésben jelentős különbségek vannak pártpreferencia szerint.  Nyár eleje óta a legnagyobb átalakuláson az MSZP szavazótábora esett át, a párt szimpatizánsai jóval befogadóbbak lettek, mostanra már minden harmadik szavazójuk azt gondolja, hogy be kellene fogadni a menekülteket. 

Fotó: Republikon Intézet

Elutasítóbbak lettek ugyanakkor a Jobbik és az LMP szavazói: mindkét párt esetén azt látjuk, hogy a nyár elején még köztes álláspontot választók mára inkább a befogadással szemben foglalnak állást. A pártok közül a Jobbik szavazói a leginkább elutasítóak, az LMP szavazói pedig a Jobbik és a Fidesz után a harmadikok.

A műszaki és a jogi sem. Ezt Szabó Szabolcs, a párt képviselője mondta. „Bornírtnak és értelmetlennek” nevezte a délelőtt elfogadott országgyűlési határozati javaslatot, amelyik „az unió fenékbe billentéséről szólt”. (MTI)

Délelőtt megérkezett Hegyeshalomba az a menekülteket szállító vonat, amelyik hétfő este indult Barcsról, jelentette a helyszínről az M1 tudósítója, aki szerint 1700-1800, de akár kétezer ember is utazhatott a tizenhat kocsiból álló szerelvényen. Még három érkezik, a következő várhatóan dél körül fut be.

Könnygázzal űrítették ki, majd lerombolták a francia rendőrök a Calais külterületén felállított ad hoc menekülttáborokat. A z akció után körülbelül 400 menekült maradt fedél nélkül, írja a TheLocal.fr. A rendőrök csak a már elhíresült "Dzsungel" nevű nem hivatalos, nyomornegyed szerű tábort hagyták épen. A táborok lerombolását a Calais önkormányzat rendelte el.

Fotó: Philippe Huguen / AFP

"A Kormány felhívja a belügyminisztert és a honvédelmi minisztert, hogy gondoskodjanak a Magyar Honvédségnek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal feladataiban való közreműködéséről szóló együttműködési megállapodás megkötéséről" - áll a legújabb Magyar Közlönyben kihirdetett kormányhatározatban. "A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelése érdekében szükséges további intézkedésekről" szóló határozat szerint a feladat határideje: azonnal.

Nyolc rajtaütést hajtott végre a német rendőrség Berlinben kedden olyan embereken, akik a gyanú szerint az Iszlám Államnak (ISIS) toboroztak embereket, írja a TheLocal.de. Arra semmilyen jel nem utal, hogy a most őrizetbe vett emberek Németországot akarták volna megtámadni.

Német rendőrök 8 helyen, köztük egy mecsetben razziáztak Berlinben, kedden reggel

Fotó: Odd Andersen / AFP

A rendőrség egy mecsetben is razziázott, mert ott az imám buzdította az Iszlám Államhoz csatlakozásra a híveket.

Olvasónk, Varga László felvétele.

Csaknem tízórás tárgyalás után sem sikerült megegyezni Brüsszelben a tagállamok belügyminisztereinek keddi tanácskozását előkészítő nagyköveti szintű egyeztetésen a 120 ezer menekült elosztásáról, írja az MTI a Die Weltre hivatkozva.

A tagországokat az uniós intézményeknél képviselő nagykövetek hétfő késő estig tárgyaltak, kedden a belügyminiszterek folytatják a vitát.

Három kérdésben nincs egyetértés: miként "vásárolhatják ki" magukat a tagállamok a rendszerből, mely tagállamok terheit enyhítsék a menekültek szétosztásával, és, hogy milyen döntéssel fogadják el a megállapodást.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden visszautasította a horvát miniszterelnök nyilatkozatát, amelyben Magyarországot bírálta, írja az MTI. Zoran Milanovic hétfő esti televíziós interjújában azt mondta, hogy Magyarország egy éven át engedte átmenni a migránsokat az országon, és nem regisztrálta őket azért, hogy ne hozzájuk jöjjenek vissza.

"Ha egy év alatt jön valakihez 65 ezer ember, az semmi, de ha két nap alatt 20 ezer ember jön, az sok, ezt nem lehet összeírni" - fogalmazott.

Szijjártó Péter erre úgy reagált, hogy Horvátország miniszterelnöke "csúnyán megbukott első igazi európai tesztjén, és ezt veretes hazugságaival sem tudja elfedni".

Összeverekedett egymással menekültek két csoportja a horvátországi Opatovac mellett felállított befogadótáborban. Az M1 tudósítója szerint az okozta a problémát, hogy hétfőn este 10 körül bezárták a tábor kapuját, de éjjel 2 körül több busszal menekülteket hoztak Szerbiából a határra, és őket már nem engedték be. Reggel nyolc óráig nyugodtan várakozott a tömeg a kapuk előtt, ám ekkor megérkezett a rendőrség és kettéválasztotta őket szírekre és nem szírekre, és ez a két csoport verekedett össze azért, hogy hamarabb jusson be a táborba.

Húsz szír, hat török, három koszovói, két afgán és egy bangladesi a kerítésen átmászva, alatta átbújva, vagy a korábban megrongált határzáron keletkezett réseken jutott be Magyarországra. Egy ember szabadlábon, a többiek őrizetben várják a tárgyalást. (MTI)

A rendőrök szerint 5530 menekült lépte át a magyar határt hétfőn, ebből 178 fő a magyar-szerb határszakaszon, 5338 fő a magyar-horvát határszakaszon jött át. Közokirat-hamisítás miatt 8 főt, embercsempészés miatt 1 főt fogtak el a rendőrök.

Menekültek a horvát-magyar határ közelében Zákánynál

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP

Orbán Viktor miniszterelnök részt vesz a migrációval foglalkozó jövő heti rendkívüli ENSZ-tanácskozáson, New Yorkban - közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-vel.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szeptember 30-ra, az ENSZ-közgyűlés általános vitája alkalmából, rendkívüli tanácskozást hívott össze, hogy megvitassák azokat a kihívásokat, amelyeket a növekvő migrációs mozgás és a menekültek számának világszerte bekövetkezett növekedése jelent.

Az ENSZ-főtitkár a múlt héten éles szavakkal elítélte, hogy a magyar rendőrök könnygázzal és vízágyúval csítították az elégedtlen menekülttömeget Horgosnál.

Az M1 tudósítása szerint kilométeres sorokban kígyóznak a menekültek Horvátországba Szerbia felől.

Menekültek a horvát-szerb határnál, Tovarniknál

Fotó: Antonio Bronic / Reuters

Tucatnyi turista mondja le naponta a magyarországi szállásfoglalását a menekültválság miatt, írja keddi számában a Magyar Idők. A lap szerint az is előfordult, hogy egy jövő konferenciát tettek át inkább más országba a válság miatt.

A szállodavállalatok és az önálló hotelek közül is többen jelezték, hogy visszaesett a foglalások száma október első-második hetére. Főként az országról megjelent negatív hírek miatt érkeznek a lemondások - mondta a lapnak Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Ez különösen olyan szállodákat érint érzékenyen, amelyek vendégköre döntően szabadidős utazókból áll, vagyis akik például városnéző körutakra vagy vidéki, gyógyfürdős kikapcsolódásra érkeznek hazánkba, és jellemzően az interneten foglalják le a szállást.

Éjfélkor nem érkeznek már újabb buszok Barcsra menekültekkel Horvátországból, mondta az M1 tudósítója. Viszont a már korábban érkezett 540 menekült közül többen már útra készen állnak, őket hamarosan kikísérik a vasútállomásra.

Menekültek úton Nickelsdorfba a magyar-osztrák határon

Fotó: David W Cerny

Legalább, mondja az M1 helyszíni tudósítója, aki szerint ma 7 vonat érkezett ma Hegyeshalomra, majd haladt tovább. Hétfőn már nem várnak több vonatot, de kedd hajnalban újabb 2-3 vonat érkezhet 1500-200 migránssal.

540 menekült van Barcsnál az ideiglenes gyűjtőpontnál, éjfélkor még tíz busszal érkezhetnek 5-600-an, jelentette az M1 tudósítója. Hajnalban állítólag még ugyanannyien jöhetnek. Kora reggel a vasúthoz kísérik majd őket, és vonattal Hegyeshalom felé indulnak.

A kormány nem készült fel kellően a migránsválság kezelésére, mondta Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő a Nova TV esti híradójában. Szerinte a határellenőrzés nem működik, és a helyzet csak azután javult, hogy a migránsok nagy részét Magyarországra szállították. A horvát kormány „B-terve", miszerint az illegális bevándorlókat a magyar határ felé irányítják, reakció az „A-tervre", amely nem is létezett, mondta. „Merkel behúzta a kéziféket, és nincs tudatában annak, hogy az a rengeteg autó, amely most feltorlódott az utakon, káoszt okozott" – mondta.

A jobboldali államfő és a baloldali kormány között ellentét feszül a migránsválság megítélésében, a szociáldemokraták már azzal is megvádolták az elnököt, hogy egy menekültügyi biztos kinevezésével párhuzamos kabinet kialakítására törekszik. (MTI)

méghozzá olyan közös álláspontot, mely együttérzést sugároz és összhangban van a kötelezettségeikkel, valamint az ENSZ-alapokmány betűjével és szellemével.

Fotó: AFP

Az MTI által idézett Ban Ki Mun aggodalommal figyeli a határok lezárását, a menekültek fokozódó kriminalizálását, meg úgy általában a migránsok és menekültek romló európai helyzetét. Egyébként az elmúlt hetekben nincs olyan európai közéleti szereplő, aki ne sürgette volna az egységes európai stratégia/cselekvés/álláspont kialakítását, ehhez én csak a következő megszívlelelndő észrevételeket tudom hozzáfűzni:

• a 24. órában vagyunk
• nem szabad elsietnünk a megoldást
• összefogásra van szükség
• nem hagyhatjuk cserben az európai értékeket, az európai szellemiséget
• nem szabad a nemzetek egyéni véleményét és egyéni szempontjait elnyomni

Kollégiumot nyitnak a menekült fiataloknak Bécsben, januártól ezren vehetnek részt a kurzusokon, amelyek többek között az oktatási rendszerbe való beilleszkedésüket segítik majd. Az angol és német nyelvi, valamint számítástechnikai kiscsoportos tanfolyamokat 15 és 21 év közötti fiatalok látogathatják, a képzésekre minden hónapban lehet jelentkezni. A kezdeményezés hatmillió euróból valósítható meg, ebből hárommillió eurót az Európai Szociális Alap áll. A képzési központ pontos helyéről még tárgyalnak. A belügyminisztérium adatai alapján az utóbbi tíz napban százezren utaztak át Ausztrián, azonban csak ötezren kértek menekültkérelmet. (MTI)

Ötszáz menekült fogadására alkalmas sátortábort húztak fel Temesmórnál a román hatóságok, írja a maszol.ro a Mediafaxra hivatkozva. Az elsőt a napokban építették fel Kunszőllős mellett. A temesmórai a legnagyobb határátkelő Szerbia és Románia között.

Az Európai Uniónak többet kellene tennie a kontinenst érintő migrációs válság megoldása érdekében, mondta Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, az előző napi választásokat megnyerő Sziriza párt vezetője, aki Ciprust is képviselni fogja a szerdai brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozón. „Lehetséges, hogy Európa tudatára ébred a hatalmas felelősségének egy európai problémában, amely nem nehezedhet kizárólag ránk, a térség országaira" – mondta. Athén azt állítja, hogy kész jobban ellenőrizni határait, és különválasztani egymástól a menedékkérőket, illetve a megélhetési céllal érkező migránsokat, de ennek fejében annak a tervnek a végrehajtását követeli, melyet az Európai Bizottság dolgozott ki a szíriai, iraki és eritreai menekülteknek a tagállamok közti elosztására, vagyis a kvótarendszert. (MTI)