„Ma, 1956 ünnepén Molnár Csabával az Európai Parlament székhelyét adó Strasbourgban kitűztük a magyar nemzeti lobogót az orosz állam képviseletének kapujára” – írja Facebook-oldalán Dobrev Klára.
A Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője hozzátette: „Mert mi nem fehér zászlót tartva fogadnánk egy orosz agressziót, mint Orbánék! Mert megmutatjuk, hogy a magyarok nem adják a hazájukat.”
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index élő hírfolyama október 23-ról, az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapjáról. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk máskor is. Jó pihenést kívánunk!
Érdemes a magyarokra figyelni, mert a végén mindig a magyaroknak lesz igazuk: így volt ez 1848-cal, 1956-tal is, és így lesz 2024-gyel is – hangoztatta Lázár János a Kolozsvári Magyar Operában szerdán, az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen.
Az építési és közlekedési miniszter rámutatott, hogy minden nemzeti ünnep az összetartozás üzenetét hordozza. A nyelvében, kultúrájában, történelmében összetartozó magyarság örökösen kisebbségben élt, ez azonban nem önfeladásra tanította, hanem arra, hogy csak magára számíthat – tette hozzá.
„Összeköt bennünket tehát ez is: a függetlenség utáni vágyunk. Ez a kurucos, makacs akarása annak, hogy minden korban magabíró nemzet maradjunk” – fogalmazott a miniszter az MTI beszámolója szerint.
A Momentum Mozgalom fáklyás megemlékezést tartott a Magyar Rádió épülete előtt szerda este 19.30.
Ma egy szuverén és független Magyarország, egy büszke és szabad nép ünnepel – hangsúlyozta Sulyok Tamás köztársasági elnök szerdán, az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából rendezett díszünnepségen a Müpában.
Ma minden magyar közösségben illően és tisztelettel hajtanak fejet a nemzet becsületét visszanyerő, a hazát szabaddá küzdő bátor magyarok emléke előtt
– tette hozzá az államfő. Emlékeztetett, hogy hatvannyolc éve bátor magyar szívek sora állt össze, megannyi különböző magyar sors olvadt eggyé, hogy többé szét ne tudják választani.
Az ünnepségen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó, valamint Pintér Sándor belügyminiszter is.
„Passzivistáink és képviselőink szerdán 18 óra után nem sokkal plakátokat rögzítettek a Szuverenitásvédelmi Hivatal kerítésére, valamint átnevezték az utcát Bábállam utcára, utalva ezzel a növekvő orosz és kínai befolyásra a kormányzati politikában” – olvasható a Magyar Kétfarkú Kutya Párt Indexhez eljuttatott közleményében.
Sándor Balázs, az MKKP önkormányzati képviselője a helyszíni beszédében elmondta, hogy 1956 eddig egy közös nemzeti minimum volt pártállástól függetlenül. Szerinte Orbán Balázs botrányos kijelentése – mely szerint 1956-ban nem kellett volna fegyverrel védeni az országot – szuverenitásvédelmi kockázatot rejt magában. A Kutyapárt ezzel az akcióval szeretné felhívni a Szuverenitásvédelmi Hivatal figyelmét arra, hogy indítson vizsgálatot a miniszterelnök politikai igazgatója ellen – tette hozzá.
Sándor Balázs arra is felhívta a figyelmet, hogy melyek azok a dolgok, amelyekkel foglalkoznia kellene a hivatalnak, mégsem teszi. Ilyen például a külügyminisztérium szerverein „ki-be járkáló orosz hackerek” vagy a Magyarország területén dolgozó kínai titkosrendőrök ügye, de ide sorolta a Fideszt is, amely szerinte szintén nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
A Kutyapárt passzivistái az akcióban orosz és kínai zászlókat rögzítettek az épület kerítésére, és Orbán Balázs életnagyságú kartonbábját is elhelyezték rajta.
A beszéd végén a Kutyapárt a valódi szuverenitásvédelmi munkához minden jót, vagy pedig a közpénzből fenntartott bohóckodás folytatásához jó szórakozást kívánt.
„1956 nem eladó semmi áron, nem kisajátítható, nem lehet percemberek politikai performansza” – jelentette ki a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szerdán Zalaegerszegen az MTI híradása szerint.
Nagy János az 1956-os szabadságharc és forradalom városi ünnepségén azt mondta, „hiába próbálkoznak ma Brüsszelben, Washingtonban vagy Moszkvában, 1956 fényében minden elhalványul, és hamisan csengenek azok a szónoklatok, amelyek a pesti srácok vagányságát a szomszédunkban zajló szláv testvérháborúval vetik össze”.
Már a forradalom első napján „idősek és fiatalok, munkások és egyetemisták százai döntöttek úgy, hogy kivágják a nemzeti zászlóból az önkényuralom szimbólumát”, és ezzel kitépték a félelmet, a borzalmat, a reménytelenséget – fogalmazott az államtitkár.
Magyar Péter október 23-i beszédét követően a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója a Facebook-oldalán „a Weber–Magyar-paktumról” írt, amely szerinte „világos”.
Manfred Weber (az Európai Néppárt frakcióvezetője – szerk.) elmondta, hogy le akarja váltani a szuverenista Orbán-kormányt, Brüsszel emberének pedig Magyar Pétert választotta. Nem meglepő, hiszen aki a feleségét és a családját elárulja, a hazájával is megteszi ugyanezt. Magyar Péter a földig hajolt Brüsszel és Weber előtt, és a mentelmi jogáért cserébe mindent végrehajt. Nem kérünk a brüsszeli birodalomból, és nem kérünk a Brüsszel által irányított politikusokból sem. Megvédjük a családunkat, és megvédjük a hazánkat!
– közölte Menczer Tamás.
A Tisza Párt szimpatizánsai a Bem József térről vonultak a Széna térre, ahol beszédet mondott Magyar Péter. A párt elnöke odaszúrt Orbán Viktornak, és több bejelentést is tett. A beszédről szóló tudósításunkat itt olvashatja.
Strasbourgban vagy akár Brüsszelben folyamatosan, nap mint nap meg kell küzdeni azért, hogy béke és jólét legyen Európában, hogy béke és jólét legyen Magyarországon – jelentette ki Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára Strasbourgban, a 46 tagországot számláló Európa Tanács épületében szerdán, az MTI szerint.
Zsigmond Barna Pál az 1956-os forradalom évfordulóján, Magyarország Európa Tanács melletti Állandó Képviseletének szervezésében tartott megemlékezésen elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy Kölcsey Ferenc üzenete, ahogy lejegyzésekor, majd az 1848-as forradalom idején és 1956-ban, úgy ma is aktuális: „a haza minden előtt”, hiszen – mint kiemelte – most is folyamatos támadások érik Magyarország szuverenitását.
Fontos kiállni a szabadságért, ahogy fontos az is, hogy megmaradjon Európa annak, aminek az Európa Tanács vagy az Európai Unió alapító atyái megálmodták: nemzetállamok szövetségének és a jólét és a biztonság földjének
– fogalmazott az államtitkár. Emlékeztetett, hogy Magyarország húsz évvel ezelőtt csatlakozott az Európai Unióhoz és harmincnégy éve az Európa Tanácshoz. „Ma sincs más alternatíva, noha mi új alternatívát szeretnénk Európának” – fogalmazott. Magyarország azt szeretné, ha Európa megváltozna, ha Európa a saját érdekeit képviselné, ha visszanyerné versenyképességét, gazdasági erejét, és a háború helyett ismét a békéről szólna – hívta fel a figyelmet.
„Mi, magyarok, ahogy a nemzeti kormány, kiállunk azért, hogy ne sodródjunk bele semmilyen fegyveres konfliktusba” – fogalmazott Zsigmond Barna Pál, majd hozzátette, hogy „azért dolgozunk, hogy Európa visszanyerje versenyképességét, azt kívánjuk, hogy kiálljon saját érdekeiért, csak úgy, mint ahogy az 1956-os hősök kiálltak a magyar szabadságért”. Példájuk örökkévaló – tette hozzá az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára.
Elemzőket kérdeztünk Orbán Viktor október 23-i beszédéről, amelynek fő témáját az 1956-os szabadságharcra való megemlékezés adta. De a kormányfő kitért az orosz–ukrán háborúra és a nemzeti szuverenitás ügyére is, valamint kiemelte, hogy Brüsszel bábkormánnyal akarja leváltani a nemzeti kormányt.
Sopronban mondott beszédet az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján szerdán Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter.
Mint fogalmazott: 1956 meghatározó „a magyar nemzet több mint ezeréves történelmében, és a mai napig a szabadság nemzeteként helyezi el a modern európai történelemben”.
A tárcavezető elmondta: „Európa minden diákja megtanulhatja, hogy a magyar nemzet fiai és lányai olyan szabadságharcosok, akik nemcsak kiállnak a saját szabadságukért és függetlenségükért, hanem készek meghalni is érte […], hogy Magyarország fennmaradjon szabad nemzetként.”
Az a nemzedék, amely 1956-ot megvívta, 1990-t készítette elő. Előkészítette azt is, hogy 1989-től szabadon megünnepelhető október 23. Megünnepelhetjük, hogy 1956 forradalom volt, ki lehetett mondani, hogy szereplői hősök voltak, nem hazaárulók
– fogalmazott Navracsics Tibor.
A Momentum egykori elnöke a Facebook-odalán rövid bejegyzésben tájékoztatott arról, hogy ott van a Tisza Párt megemlékezésén. Azt írta, azért, mert a történelem megmutatta, hogy a szabadságért és függetlenségért folytatott küzdelem nem pártpolitikai, hanem nemzeti kérdés.
Az új rendszerváltás nem egyetlen párt vagy mozgalom ügye, hanem mindannyiunk közös felelőssége. Az 1956-os hősök példát mutattak nekünk bátorságból és összefogásból. Akkor liberálisok, konzervatívok és szocialisták, munkások és értelmiségiek egyaránt vállt vállnak vetve harcoltak a közös célért. Ők tudták, hogy a nemzet ereje az összefogásban rejlik, és csak együtt vagyunk képesek változást elérni. Nem azt nézték, ki honnan jött, hanem azt, hogy csak közösen vívhatjuk ki a szabadságot. Ma is erre van szükség.
Fekete-Győr András szerint a történelem arra tanít, hogy a zsarnokságot nem lehet örökké fenntartani. „A szabadság iránti vágy mindig erősebb, és mindig utat talál magának. A mi feladatunk, hogy ezt a vágyat cselekvésre váltsuk, és közösen megvalósítsuk az új rendszerváltást” – fogalmazott a momentumos politikus a közösségi oldalán.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom is megemlékezett október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharcról. Brenner Koloman, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: „A saját hazájukban szabadon élni akaró magyar hazafiak mentek az utcára 1956-ban, ezért a Jobbik szembeszáll minden olyan kísérlettel, amely utólag akarja a történelmet meghamisítani, legyen ez orosz tankönyv, ahol fasiszta csőcseléknek hívják ’56 hőseit, vagy legyenek ezek fideszes karrierhazafiak.”
Brenner Koloman szerint 1956 forradalma győzött, mivel annak eredményeként többpárti nemzeti egységkormány alakult, amelynek szabadságharcát végül egyedül a szovjet-orosz túlerő, valamint „a moszkovita árulók együttműködése tudta leverni.”
Nagy veszteség volt az országnak a forradalom után Nyugatra távozó sok százezer magyar exodusa. 1956 szabadságharcosainak vérével íródott az a szabadság, amely a keleti blokk »legvidámabb barakkjává«, a többiekhez képest legszabadabb államává tette Magyarországot a hetvenes–nyolcvanas évekre. 34 évvel a rendszerváltoztatás után azonban még mindig nem abban a szabadságban és jólétben élnek a magyar polgárok, amit a 21. században egy európai uniós tagállamban megérdemelnének
– fogalmazott a jobbikos politikus.
A Mi Hazánk Mozgalom is megemlékezett az 1956-os forradalomról. A párt Facebook-oldalán azt írták: „1956 kötelez bennünket, hogy kiálljunk a hazánkért, jelképeinkért, szabadságunkért.”
„A nemzeti összefogás seregszemléje a Turul-szobornál tartja megemlékezését, mely szobrot idegen erők ma legszívesebben eltávolítanák. Nem hátrálunk! A Turul-szobor megvédése után olyan törvényjavaslatot kezdeményezünk, amely a jövőben minden nemzeti jelképünket védelem alá helyezné.”
A budapesti Bem József térre hirdette meg az október 23-i megemlékezést Magyar Péter és a Tisza Párt, a vonulásos esemény végső helyszíne a Széna tér. A megemlékezés kezdetén Magyar Péter pártelnök egy kérést is megfogalmazott a rendőrséghez.
Az eseményt folyamatosan frissólő cikkben követi végig az Index, amely ide kattintva érhető el.
Lapunk elsőként számolt be arról, hogy információink szerint verekedés tört ki Orbán Viktor október 23-i ünnepi beszédének helyszínén, miután momentumosok bejutottak egy molinóval a Millenáris Parkba.
Később lapunknak Varsányi Áron, a Momentum szóvivője röviden úgy foglalta össze az esetet, hogy a momentumosok egy putyinos molinót vittek magukkal, amelyet felemeltek, majd azt a jelenlévők, valamint a biztonsági őrök kivették a kezükből, és elküldték őket a helyszínről.
A teljes cikk itt olvasható.
A magyar nemzet 1956-ban kettős támadás ellen kelt fel: egyrészt a szovjet birodalom megszállásával, másrészt a marxista ideológia ránk kényszerítésével szemben – mondta a miniszterelnök-helyettes szerdán Albertirsán, az irsai evangélikus templomban tartott istentisztelet után rendezett 1956-os megemlékezésen.
Semjén Zsolt az MTI beszámolója szerint arról beszélt, hogy a nemzet életében ugyanúgy megvannak az ünnepek, mint a családok vagy az egyház életében, az olyan kitüntetett napok, amikor a nemzet történetének nagy eseményeire emlékezünk.
Az ünnepeken hitet és erőt meríthetünk a nemzet nagyjainak és a nemzet heroikus küzdelmeinek példájából, és levonhatjuk a tanulságokat a történelmünkből. A történelmi tanulságok útjelző táblák, amikor a nemzet útkereszteződéshez, sorsfordító eseményhez érkezik
– fűzte hozzá a politikus.
A közéleti influenszer, humorista és youtuber is megosztotta október 23-i gondolatait a Facebook-oldalán. Pottyondy Edina szerint a nemzeti ünnepeink a semmitmondás, a nagyotmondás, a lózungdobálás és a kellemetlen önpátosz alkalmai, a politikusok és a politika ugyanis megfojtja a normális emlékezést, illetve ünneplést.
Ma, október 23-án is arról szól a licit, hogy kik 1956 valódi örökösei. Nagy a verseny, erős a mezőny! Orbán Viktor szégyentelenül azzal kérkedik, hogy fegyverrel menne a frontra, ha jönnének az oroszok. De azért a lyukas zászló kisajátítása is ügyes próbálkozás... Mindeközben az állami propaganda úgy hajlítja a történelmet, mintha azok a javarészt baloldali arcok, akik forradalmat csináltak, nem igazságos társadalomról, működő demokráciáról, szabad szólásról, erős szakszervezetekről (munkástanácsokról) ábrándoztak volna, hanem arról, hogy hogyan legyen annyira szuverén az ország, hogy az elit következmények nélkül lophassa szét. Bennem leginkább keserűség van, ha arra gondolok, hogy hogyan él vissza a politika az 56-os vagy akár a 48-as forradalmárok önfeláldozásával. És keserűséget érzek, ha arra gondolok, hogy mit tesznek Magyarországgal, a jövőnkkel, miközben akár épülhetne ebből az országból egy Finnország vagy egy Dánia, vagy Csehország vagy Szlovénia. Persze nem egyik napról a másikra. Csak itt éppen Fehéroroszországot és Szerbiát gyártanak a gyerekeinknek
– írta Pottyondy Edina, aki azt is megjegyezte, hogy neki 1956 a csalódásról, a cserbenhagyásról szól.
És nemcsak arról, hogy hogyan hagyta a magyar forradalmat cserben a világ, hanem arról is, hogy hogyan hagyjuk cserben naponta azokat az értékeket, mint például a szolidaritást, a konszenzuskeresést, az emberi méltóságot, a tudás és a kultúra tiszteletét, amik nélkül nincs társadalom és nincs magyarság
– tette hozzá a közéleti influenszer.
A magyarok 1956 októberében hoztak egy világos döntést, amelyre az egész világ felfigyelt: a szabadságukat, a függetlenségüket nem adják, nincsenek alárendelve senkinek – mondta a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója szerdán Zsámbékon, az ünnepi megemlékezésen.
Az MTI beszámolója szerint Menczer Tamás, aki Pest vármegye 2. számú választókerületének országgyűlési képviselője is, az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen hozzátette, az 56-osok tette örökké köszönetet és tiszteletet érdemel, és meg is erősít bennünket. Olyan fal van mögöttünk, melynek mindig nekivethetjük a hátunkat a harcainkban, csatáinkban és kihívásainkban – hangoztatta.
A szabadság számunkra életösztön. Mi, magyarok ma sem szeretjük, hogyha alávetettként tekintenek ránk
– jelentette ki, hozzátéve, 1956 története is elmondja: a magyar érdek és a magyar függetlenség kizárólag a magyaroknak fontos.
Értékelése szerint: „Soha nem voltunk olyan közel egy harmadik világháborúhoz, egy atomháborúhoz, mint jelenleg” a szomszédunkban pusztító háború miatt. A háborúra a magyar válasz a tűzszünet, a tárgyalás és a béke.
Hozzátette, a magyaroknak kezdettől fogva igazuk volt „korunk másik nagy kihívásával”, a migrációval kapcsolatban is, amit a párhuzamos társadalmak kialakulása, a bűncselekmények és a terrortámadások bizonyítanak. „A magyar válasz a bevándorlással kapcsolatban a biztonság” – emelte ki.
Azt mondta, Magyarország elutasítja, hogy a háború, a rossz döntések és a szankciók árát vele fizettessék meg, a keleti és a nyugati világot gazdasági értelemben szétválasszák.
A magyar válasz a gazdasági semlegesség, amely az emberekről szól, mert ez az egyetlen út ahhoz, hogy az ország eddig közösen elért eredményeit megvédje, és új céljait elérje.
„Mi, magyarok a nehéz helyzetekben mindig összefogtunk, és egyetértési pontokat alakítottunk ki, ma is ezt tesszük. És ez az oka annak, hogy Magyarország a válságokból mindig megerősödve jött ki. […] Mi a bajban mindig harcolunk, és a végén mindig győzünk” – zárta köszöntőjét Menczer Tamás.
Emlékművel „tiszteleg” a Magyar Kétfarkú Kutya Párt Orbán Balázs 1956-tal kapcsolatos kijelentései előtt, amelyek arra utaltak, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója nem védekezne egy esetleges orosz megszállás idején. Orbán Viktor szerint ez egy hiba volt, és társa ott lenne velük a Corvin közben, ha harcra kerülne a sor. Az MKKP tett róla, hogy Orbán Balázs valóban ott legyen a Corvin közben.
Erről bővebben ebben a cikkben írtunk.
Az Orbán-rezsim szembeköpte ’56 hőseit, új, értékalapú közösséget kell teremtenünk – közölte a Párbeszéd – Zöldek szerdán az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából a Facebook-oldalán.
A közleményben úgy fogalmaztak, újra elnyomás alatt élünk: egy szűk elit ellopta Magyarországot, és bezárta annak nyugatra vezető ajtaját, egyúttal kinyitotta ismét a kelet felé mutató ajtót.
Harmincöt éve nem gondoltuk, hogy néhány fiatal, rendszerváltó demokrata módszeresen lebontja a demokratikus felépítményt, dinasztiákat hoz létre, az államot ellenőrző intézményeket pedig saját hatáskörbe rendeli, és azt se gondoltuk volna, hogy visszatérnek az oroszok, csak most nem a spájzban, hanem a szerverteremben vannak. Akkor Hruscsov mondta meg, mi legyen, újabban a háborús bűnös, a szuverén Ukrajnát lerohanó Putyin diktál” – írták.
Hozzátették, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója az, aki nyíltan kimondta, mit gondol a magyar vezetés 1956-ról, a forradalom hőseiről, a szuverenitását védő ukrán népről.
Orbán Balázs üzenete az: nyugodtan tegyük zárójelbe a szabadságáért küzdő magyar népet, az önvédelem alapvető jogát – hovatovább felejtsük el az egri várvédőket, a Rákóczi-szabadságharc hőseit, az 1848-as katonákat –, vörös szőnyeget kellett volna, sőt kell teríteni az idegen hatalmak elé, aztán a földig hajolva kezet csókolni nekik
– írták, hozzátéve, hogy az Orbán-rezsim nekifutás nélkül szembeköpte történelmünk hőseit, és még mulat is ezen.
Az ellenzéki párt szerint a feladat mindannyiunk előtt világos: új fejezetet kell nyitnunk Magyarország történetében, hogy visszataláljunk a helyes útra. Nem dinasztiákat, hanem értékalapú közösséget kell teremtenünk, amely ugyanúgy fontosnak tekinti a demokratikus alapvetéseket és az európiai értékeket, mint az egymás felé fordulást, a közös ügyek megvitatását, a párbeszédet – áll a közösségi oldalon közzétett közleményben.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke az Ötvenhatosok terén mondott beszédet az 1956-os események évfordulóján, október 23-án. A pártelnök szerint aki megtagadja Ukrajnától a segítséget, az maga is árulóvá válik, elárulja ’56 ügyét, és a gyilkos oldalára áll, a gyilkost mentegeti. Véleménye szerint a nemzeti ünnepet megpróbálják ellopni és megbecsteleníteni.
A beszéddel bővebben ebben a cikkünkben foglalkoztunk.
Október 23-a alkalmából kinyitotta kapuit az Országház, 18 óráig ingyenesen látogatható a Szent Korona. Az érdeklődők hosszú sorban várnak a bejutásra a Kossuth téren.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy Orbán Viktor biztonsági őrök kíséretében hagyta el a helyszínt, ahol beszédet mondott, miután egy férfi megpróbált odafutni hozzá. A biztonságiak elfogták, majd kisebb dulakodás után elvezették.
„A nemzeti ünnep alkalmából a Budapest, II. kerület, Millenárison tartott állami megemlékezést próbálta megzavarni egy férfi 2024. október 23-án 11 óra 45 perc körül. A férfit, akinél egy tapétavágó kés is volt, kivezették a rendezvény helyszínéről, majd előállították a II. Kerületi Rendőrkapitányságra, és rendzavarás szabálysértés miatt indítanak vele szemben eljárást” – közölte a police.hu, ám arról nem írtak, hogy ugyanarról a férfiról van-e szó, aki a kormányfő felé futott.
Megkerestük a rendőrséget az esettel kapcsolatban, az alábbi választ kaptuk:
„A hivatkozott közleményünkben szereplő intézkedésen túl további intézkedés nem történt a Millenárison tartott rendezvényen. A férfit a Terrorelhárítási Központ munkatársai vezették ki, és adták át a Budapesti Rendőr-főkapitányság egyenruhásainak, akik a II. Kerületi Rendőrkapitányságra állították elő. Az ügyben rendzavarás miatt indult szabálysértési eljárás, a férfi meghallgatása folyamatban van.”
A rendezvényen történt verekedésről a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak nincs tudomása.
A forradalom és szabadságharc változó emlékezete mögül mára már nemcsak a személyes élmény, hanem a történeti ismeret is megkopni látszik, pedig a történeti beágyazottság és a megértésre törekvő értelmezés igénye nélkül a forradalom könnyen illékony aktualitású párhuzamkeresések áldozatává válhat. A forradalom, majd a szabadságharc spontán esemény volt, a felkelők mögött nem állt államhatalmi-intézményi háttér, nem mozgósítottak semmiféle hadsereget, rendőrséget, titkosszolgálati erőforrásokat az ellenállás támogatására.
1956-ban a túlerő győzedelmeskedett, ami megerősítette a szovjet hatalmi struktúrákat, a forradalom tapasztalata azonban a rendszerváltásig éppúgy alakította a hatalmat, mint a társadalom gondolkodását és magatartását. A Kádár-rendszer ’56 vérbe fojtásával kezdődött, és bukása is elválaszthatatlan ’56 szimbolikus győzelmének katartikus pillanatától, 1989. június 16-ától.
„1956. október 23-a üzenete egyértelmű: ha egy nép kiáll saját szabadságáért, azt azért is teszi, hogy amennyiben küzdelme el is bukik, áldozata nem lesz és nem is lehet hiábavaló” – áll az LMP ünnepi közleményében.
A párt szerint „hőseink életüket adták azért, hogy a következő nemzedékeknek legyen viszonyítási alapjuk a szabadság igazi értelmével kapcsolatban, és gyermekeik, unokáik ne éljenek szolgasorban”.
Az LMP – Magyarország Zöld Pártja határozott véleménye szerint az 1956-os forradalom a biztosítéka annak, hogy a magyar nemzet mindörökké erőt tudjon meríteni hőseiből, akik szabadságunkért küzdöttek. Áldozatvállalásuk példát mutatott tisztességből és hazaszeretetből
– írta.
Orbán Balázs korábbi kijelentéseire utalva azt írták, hogy „akik relativizálni igyekeznek egy nép honvédő küzdelmeit, azok nemcsak elárulják hőseinket, nemcsak nem értik a nemzeti szuverenitás valódi értelmét, de teljesen alkalmatlanok arra is, hogy éles helyzetben helyesen döntsenek”.
Az opportunizmus hosszú távon nem éri meg!
– vélték.
Orbán Viktor biztonsági őrök kíséretében hagyta el a helyszínt, miután egy férfi megpróbált odafutni hozzá. A biztonságiak elfogták, majd kisebb dulakodás után elvezették. Azt egyelőre nem tudni, mi volt a férfi szándéka.
Információink szerint verekedés tört ki Orbán Viktor beszédének helyszínén, miután momentumosok bejutottak egy molinóval a Millenáris Parkba. Ezt a szervezők megerősítették az Index kérdésére.
Megtartotta ünnepi beszédét Orbán Viktor a Millenáris Parkban. A miniszterelnök megemlékezett az 1956-os hősökről, beszélt az Európai Unióról, valamint a neve említése nélkül üzent Magyar Péternek is. A tudósításunkat itt olvashatja.
A budapesti Millenáris Parkban már zajlik az 1956-os forradalom és szabadságharcról emlékező ünnep, ahol a szabadtéri színpadon hamarosan beszédet mond a miniszterelnök is.
A helyszínen magyar zászlók, piros, fehér és zöld karkötők mellett azonban egészen különleges forradalmi kiegészítőt is lehet vásárolni – szúrta ki a Blikk.
Az utcai árusok a megszokott magyar jelképek mellett Orbán Viktor arcképével ellátott kokárdákat is árulnak.
Ezeket az ünnepi kiegészítőket korábban is árusították már a nemzeti ünnepeken, az alábbi videót egy március 15-i megemlékezésen készítették.