Budapest

Óbudán megegyeztek az őszi önkormányzati választáson induló pártok, hogy a  plakáthordozó felületet nem sajátítják ki, a teljes felületet nem foglalják el, más párt plakátjait nem rongálják meg, és nem ragasztják felül, tájékoztatott Óbuda-Békásmegyer önkormányzata.

Mint írják, a szerdai egyeztetésen az MSZP, az LMP, a Jobbik és a Fidesz-KDNP pártszövetsége képviseltette magát, és megegyeztek abban, hogy egymás jogaira tekintettel lesznek és etikus magatartást tanúsítanak a kampányban a helyhatósági választásokon is.

A közlemény szerint a pártok és jelölőszervezetek helyi képviselői aláírták azt a dokumentumot, amely rögzíti, hogy a választásokat megelőző kampányidőszakban plakátot kizárólag a Fővárosi Önkormányzat és a III. kerületi önkormányzat által kihelyezett, illetve az e célra legálisan használható plakáthordozó felületen helyeznek el.

Pontozza Demszky lehetséges utódait! Kilencen akarnak eddig főpolgármester-jelöltek lenni, most lelkesíthetik őket, de akár el is vehetik a kedvüket az egész kampánytól.

A választások menetrendje szerint augusztus 16. és 19. között érkezik mintegy 8 millió választópolgár címére az ajánlószelvény és a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítő, azaz hétfőtől hivatalosan is megkezdődnek a 2010-es önkormányzati választások.

A névjegyzéket augusztus 18. és 22. között teszik közszemlére a polgármesteri hivatalokban. Akit kihagytak vagy töröltek a jegyzékből, az augusztus 22. délután 16 óráig nyújthat be kifogást a helyi jegyzőnél.

A BKV elkészítette az Alstom-metrókocsikra vonatkozó szerződések megszüntetésének jogi vizsgálatát. Csapdahelyzetben van a főváros: a BKV vagy lefekszik az Alstomnak, vagy a szerződés egy részét felmondja, a másik részét pedig megpróbálja újratárgyalni a sértett gyártóval.

A jogi szakvélemény két utat vázol. Az egyik szerint a közgyűlés utasítsa a BKV-t az Alstommal kötött, az M2 vonalra szóló szállítási és karbantartási szerződések felmondására valamint az M4 vonalra szóló szállítási és karbantartási szerződések újratárgyalására. Ezzel egy időben az M2 vonal kocsijaira új pályázatot írnak ki.

Több utcában és fő közlekedési útvonalon is tilos megállni Budapesten a Sziget fesztivál miatt Buda északi részén; az esti órákban pedig ideiglenesen lezárják a Budai alsó rakpart több szakaszát is.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szerdai tájékoztatása szerint tilos megállni augusztus 16-a este 6 óráig a Reményi Ede utca, a Benedek Elek utca, a Vajda János utca és a Mozaik utca mindkét oldalán a Szentendrei út és a Jégtörő utca között, a Leányfalu utca mindkét oldalán a Reményi Ede utca és a Mozaik utca között, az Óbudai rakpart mindkét oldalán a Mozaik utca és a Szépvölgyi út között, valamint a Jégtörő utcának az Auchan behajtó és a Mozaik utca közötti szakaszán.
Utóbbi útszakaszt a rendőrség 16-a 18 óráig lezárta a forgalom elől. Augusztus 16-ig minden nap este 6 és 10 óra között a rendőrök lezárják a Budai alsó rakpart több szakaszát is. Ezen kívül a rendőrség bűnmegelőzési célból ellenőrző pontokat is felállít.

Forgalmi változásokkal folytatódik a Budapest Szíve program, azaz a budapesti belváros átalakítása. Az átépítések lényege, hogy csökkenjen az áthaladó autósforgalom, több hely jusson a gyalogosoknak, és több zöld legyen. Az 5,3 milliárd forintos költség 80 százalékát az Európai Unió fizeti.

A főpolgármesteri hivatal közleménye szerint a Károly körúton és körzetében szerdáról csütörtökre virradóan megváltozik a forgalmi rend. A Deák tér felől jövet az Astoriánál nem lehet majd jobbra kanyarodni az Erzsébet híd irányába, ez a kapcsolat a „Filmmúzeum” (Zsinagóga) – Dohány utca – Síp utca – Rákóczi út útvonalon lesz elérhető.

A főpolgármesteri kampány rögtön az országgyűlési választások után elkezdődött, egyik ellenfele már akkor bejelentette, hogy van egy jó híre. Mi az ön jó híre?

A jó hírem az, hogy indulunk az önkormányzati választásokon, és olyan programmal állunk elő, ami mindenféleképpen túlmutat minden ígéreten, ami idáig elhangzott.

Az Alstom Transport 2010. augusztus 10-én elindította az NKH azon döntése elleni fellebbezési eljárást, amelyben a hatóság visszautasította a budapesti 2-es metróvonalra gyártott új metrószerelvények típusengedélyének kiadását, áll a cég lapunkhoz eljuttatott közleményében.

Mint arról beszámoltunk, az elutasítás legfőbb oka a járművek fékrendszerével volt kapcsolatos. Habár az Alstom szerint a kötöttpályás járművein található modern fékrendszer megfelel a legszigorúbb nemzetközi és Európai Uniós előírásoknak, a magyar OVSZ vonatkozó előírásainak nem felel meg.

A fővárosi önkormányzat azzal indokolja a döntést, hogy így könnyebben lehet majd megállni, és nem kell annyit keresgélni.

A legtöbb főútvonalon januártól lesz fizetős a parkolás. Azokon a fővárosi főutakon is fizetni kell majd, ahol a mellékutcákban már eddig is pénzbe került a parkolás. A fővárosi önkormányzat így szeretné elérni, hogy kevesebb legyen az autó, ezért könnyebb legyen parkolni.
Minderről a Fővárosi Közgyűlés még márciusban döntött.

Az akkori döntés értelmében a fizetőssé váló főútvonalak közé tartozik az I. kerületben a Krisztina körút és a Hegyalja út, a II. kerületben a Margit körút és a Szilágyi Erzsébet fasor, a VI. kerületben a Dózsa György út és a Városligeti fasor, a VII. kerületben a Rottenbiller utca és a Thököly út. A döntés érinti a VIII. kerületben a Fiumei utat és a Köztársaság teret, a IX. kerületben a Soroksári utat és az Üllői utat, a XI. kerületben a Bartók Béla utat és a Szent Gellért rakpart, a XII. kerületben az Alkotás utcát és az Istenhegyi utat, a XIII. kerületben pedig a Dráva utcát és a Váci út egy szakaszát.

A parkolási díj a legfontosabb forgalomszabályozási eszköz, és a díjjal lehet távol tartani azokat az autósokat, akik egész nap ott parkolnának. Azért fontos, hogy legyen parkolási díj, hogy aki az ügyét jön intézni a városba, annak legyen parkolóhelye - mondta Gyarmati Zoltán, a Parking Kft. ügyvezető igazgatója.

Az elmúlt pár napban annyi pozitív fejlemény történt a balesetveszélyesen algásodó óbudai búvópatak ügyében, hogy az önkormányzat, ígéretéhez híven, még múltkori cikkünk megjelenésekor kihelyezett két figyelmeztető táblát a Farkastorki útra. A vízfolyás nem szűnt meg, az algát senki nem takarította el, és még mindig nem tudni bizonyosan, hogy kinek a felelőssége a helyzet rendezése.

Változatlanul szivárog a víz Budapest III. kerületében, a Farkastorki út és a Nagybátonyi utca sarkán, az algásodás miatt balesetveszélyessé téve az utat. Körülbelül két hete számoltunk be a jelenségről, amire egy olvasónk hívta fel a figyelmünket, sajnos az azóta eltelt időben még nem született megnyugtató megoldás a helyzetre, sőt csak bonyolódtak a szálak.

A helyzet jelenleg is az, hogy a Farkastorki út bal oldalán a Nagybátonyi utca sarkától a Bécsi útig, nagyjából hatvan méteres szakaszon nedves az út széle, mivel folyamatosan ismeretlen eredetű víz csordogál a lejtős aszfalton. A kis patak a Nagybátonyi utca, Farkastorki út találkozásánál, a zebrával párhuzamosan keresztbe futó repedésből bugyog fel és csorog a Bécsi útig. A nyári melegben a nedves úttesten megtelepedett algaréteg miatt kiszámíthatatlanul csúszóssá vált itt az aszfalt, több kisebb-nagyobb baleset is történt már az utóbbi hónapokban, főleg biciklisek esnek el és sérülnek meg.

Összesen 151 javaslat érkezett olvasóinktól arra az ötletpályázatra, amit szerdán hirdettünk meg a 4-es metró esetleg üresen maradó alagútjának  ideiglenes hasznosítására.

Ha a fővárosi önkormányzat felbontja a szerződést a metrókocsikat szállító Alstom céggel, az új járművek beszerzése miatt akár két évig is üresen állhat a 4-es metró alagútja, írtuk szerdán. Az üres alagút hasznosítására ötletpályázatot hirdettünk, amelyre olvasóinktól 151 javaslat érkezett.

2011-től új cég viszi tovább a józsefvárosi Magdolna-negyed szociális városrehabilitációs programját. A józsefvárosi önkormányzat leépíti a szociális, bűnmegelőzési, képzési programokat szervező, a nyolcadik kerületi Kesztyűgyárat működtető, valamint a Corvin sétány kétszázmilliárdos ingatlanprojektjét is menedzselő Rév8 Zrt.-t, helyette a jövő évtől egy hetedik kerületi fideszes képviselő vezette nonprofit kft. folytatja a Magdolna-negyedben a rehabilitációt.

Átalakul a józsefvárosi Magdolna-negyed szociális városrehabilitációs programjának irányítása. A változás körül sok a nyitott kérdés, egyelőre nem látszik, hogy milyen irányban folytatódik az európai hírű városrehabilitáció. A program jelenlegi résztvevői aggódnak, az érintettek viszont nem árulják el a terveiket.

A Magdolna-negyed-program lényege, hogy a terület megújítását ne a lakók elküldésével, hanem bevonásukkal és megtartásukkal vigyék végbe, és a fizikai javításhoz közösségi programokat is csatoljanak. Ezért Kesztyűgyár néven két éve közösségi házat is nyitottak, és programokat szerveztek benne a rossz körülmények között élő környékbeli gyerekeknek és felnőtteknek.

Új vezetés, még egy közösségi ház

2011-től a Magdolna-negyed-programmal kapcsolatos összes tennivalót átveszi a Józsefvárosi Közösségi Házak Nonprofit Kft., amelynek a programtól eddig teljesen független Becskei K. Barbara, hetedik kerületi fideszes önkormányzati képviselő lesz a vezetője. Becskei az Indexnek azt mondta, a cég januártól két közösségi házat üzemeltet: megkapják a programot eddig irányító Rév8-tól a már működő Kesztyűgyárat, és létrehoznak a Horánszky utca 13. szám alatt egy másik intézményt, amelyben egyetemistákat, frissen diplomázott fiatalokat segítenek majd.

„Mivel most indult a kft., még a konkrét programjainkat nem dolgoztuk ki. A jól működő kesztyűgyáras programokat megtartjuk, és tovább gondolva, más lehetőségek feltérképezése után bevezetünk újakat is, például zenei oktatást, sportot, ösztöndíjprogramokat. A Horánszky utcában a tervek szerint fiataloknak infrastrukturális, irodai hátteret biztosítunk saját ötleteik megvalósításához” – mondta Becskei K. Barbara, akit – mint mondta – ingatlanfejlesztési, marketing-, és pr-területeken végzett szakmai múltja miatt választottak a posztra. „Önkormányzati képviselői mandátumomat csak október 3-ig kívánom megtartani, utána nem indulok a választásokon, hanem abszolút szakmai munkát végzek.”

A Józsefvárosban az utóbbi egy évtizedben három nagy ingatlanrehabilitációs program is indult, mindegyiket a Rév8 Zrt. találta ki és menedzselte, a zrt.-nek hatvan százalékban a józsefvárosi, negyven százalékban a fővárosi önkormányzat a tulajdonosa.

A legnagyobbat, a Corvin sétány programot a főváros és a józsefvárosi önkormányzat egy 2002-es megállapodás alapján közösen finanszírozta volna, de Alföldi György építész, a Rév8 Zrt. korábbi vezérigazgatója, mostani igazgatósági tagja szerint a főváros kihátrált a program mögül, és az ígért 3,2 milliárd forintból 2005 óta tartozik 2,2 milliárddal.

„Akkor volt egy megállapodás, hogy minden évben általuk elindított és általunk megnyert pályázatok útján hívhatjuk le a támogatásokat. Ezután két meghirdetett pályázaton nem nyertünk, egy évben nem írtak ki pályázatot, a többin el sem tudtunk indulni, mert vagy úgy írták ki, hogy semmiképpen se illeszkedjen a profilunkba. Vagyis lehetőségünk sem volt lehívni az ígért összegeket, így a kerület a teljesítőképessége határára került” – mondja Alföldi.

A Magdolna-negyed-program

A 2008–2009-es gazdasági nehézségek az elmúlt hónapokban arra sarkallták a józsefvárosi önkormányzatot, hogy felülvizsgálják a Rév8 sorsát. A Rév8 Zrt. korábbi harminchat munkatársának már csak a fele van meg, a korábban a városrehabilitáció szociális részét felügyelő vezető, a Kesztyűgyár Közösségi Ház ötletadója, Sárkány Csilla sincs már ott.

Paulik Mónika, a kesztyűgyári programok korábbi vezetője és Sárkány Csilla egyaránt azon az állásponton van, hogy a Magdolna-negyed körüli változások bizonytalanná teszik a jövőt, szerintük egyelőre nem lehet látni, hogy a európai hírű rehabilitációs program jövője miként alakul.

„A Kesztyűgyár lényege, hogy befogadja a környékbeli gyerekeket, akik nem tudnak máshova menni játszani vagy tanulni. Még nem látom, milyen irányba megy majd a program, de nagyon remélem, hogy a lefektetett értékek alapján, eredeti elképzeléseink szerint halad tovább” – bizakodik Sárkány Csilla.

Becskei K. Barbara a mostani, tervezési szakaszban a jövő évi programokról még nem tudott konkrétumokat említeni, de azt mondta, hogy a Rév8-tól átvett stábban további leépítést nem tervez. „Mindenkinek, aki részt kíván venni ebben az új felállásban, biztosított a finanszírozása.”

A válság a városrehabilitáció ellensége

Nem jöttek jól a Magdolna-negyednek a válság mellett a Corvin-projekt gazdasági nehézségei sem. Bár a két program független, a Rév8 menedzseli mindkét nagy józsefvárosi városrehabilitációt. A Rév8-on belüli keresztfinanszírozások révén előfordult, hogy a magdolnás bevételkiesést a corvinos bevételekkel segítették ki, erre azonban már nincs mód.

Megújulna Józsefváros

A 2003-ban indult és Közép-Európa legnagyobb városmegújító programjaként is emlegetett, kétszázmilliárd forint összköltségvetésű Corvin–Szigony-program tervei szerint az Üllői út, a József körút, a Práter utca és a Szigony utca által határolt kilenc hektáros területen kétszázmilliárd forintos költséggel félmillió négyzetméternyi új épület készül. Ehhez az önkormányzat (gyakorlatban a Rév8 Zrt.) megegyezik a lakókkal, kivásárolják őket lakásaikból, hogy a helyükön a megújuló városrészben 2700 új lakás, 130 ezer négyzetméternyi iroda, 34 ezer négyzetméter eladóterű bevásárlóközpont, valamint fitneszcentrum kaphasson helyet.

A lakók nyolcvanöt százalékával egyeztek meg. Az új épületek nagyjából fele épült fel, a Magyar Hírlap és a HVG júniusi-júliusi hírei szerint komoly gondok adódtak a projekt körül, a generálkivitelezők sora dobta be a törülközőt. Volt, aki elszámolási vitába keveredett a beruházó Futureal csoporttal, mások felszámolás alá kerültek, állították a lapok.

A Corvin–Szigony-projekt

A programot menedzselő Rév8 Zrt.-nél júniusban hűtlen kezelés gyanújával házkutatást is tartottak, elvitték a Corvin-projekt dokumentációját. Alföldi György az Indexnek azt mondta, teljességgel érthetetlen számukra a hűtlen kezelés vádja. Ők csak projektmenedzseri feladatokat látnak el, így nincsenek olyan döntéshozói pozícióban, amely a hűtlen kezelésre lehetőséget adna.

A Rév8 által kidolgozott másik, a Magdolna-negyedet érintő rehabilitációs program legnagyobb érdeme, hogy megtartja, bevonja a lakókat, és közösséget épít. Utóbbi gondolat nyomán jött létre – szintén a Rév8 gondozásában – a Kesztyűgyár Közösségi Ház, ahol álláskereső klubtól a baba-mama, hiphop- és moziprogramokon át a nyelvi és internetórákig sok ingyenes program fut.

A főváros és a kerület által közösen finanszírozott Magdolna-negyed-program – 2009 végén lezárult – első ütemében négy lakóház és a Mátyás-tér újult meg, és elkészült a Kesztyűgyár. A program második ütemében, amelyet az EU támogatásával a józsefvárosi önkormányzat 2010. október 31-ig valósít meg, tizenkét lakóház újul meg a közösségi és szociális programok mellett.

„Nem a kilencedik kerületben ismert teljes tömbrehabilitációról van szó – mondja Alföldi György –, a lakók itt maradnak, és a házak fő gépészeti hálózatait tesszük rendbe, valamint a közvetlenül életveszélyes szerkezeteket. Azt tervezzük, hogy a harmadik Magdolna-negyed-szakaszban az épületek nyílászáróit cseréljük ki, hőszigetelünk, és minden olyan dologban segítünk, ami az épületek fenntarthatóságát és a majdani üzemeltetését teszi egyszerűbbé. Emellett a program alapja a társadalmi kohézió elősegítése, ezért tovább szeretnénk munkahely-teremtési, bűnmegelőzési, szociális programokat is szervezni.”

2011-től már az új nonprofit kft. igyekszik előteremteni a pénzt a harmadik ütemre, további házak felújítására, és az ő feladatuk meghatározni, mi lesz 2011 után.

Egy biztos, a terület fizikai megújítása akkor marad tartós, ha az ott élő emberek gazdasági-társadalmi téren is megerősödnek, tehát javul –amúgy tragikus – iskolázottsági szintjük, csökken a munkanélküliek száma, a bűnözés aránya. A Magdolna-program ennek a gazdasági és társadalmi felemelkedésnek az esélyét teremti meg, ezért rendkívüli jelentősége van annak, hogy ki és milyen szellemiségben és főként mekkora összegből működteti.

Csütörtökön hatályba lépett az a fővárosi rendelet, ami szerint tilos dohányozni a fővárosi önkormányzat tulajdonába tartozó budapesti aluljárókban. A tilalomra szórólapok és falragaszok hívják fel a figyelmet. A közterület-felügyelők egyelőre csak figyelmeztetik a rossz helyre tévedt dohányosokat.

Mint arról korábban beszámoltunk, a fővárosi önkormányzat elfogadta azt a rendeletet, amely szerint betiltja a dohányzást a tulajdonában álló 69 aluljáróban. Az aluljárók listáján szerepel többek között a Flórián tér, az Astoria, a Nyugati tér, a Kálvin tér, a Blaha Lujza tér, a Boráros tér vagy az Örs vezér tere.

Besétáltunk Budapesten a Kálvin térről a Ráday utcába kávézni délelőtt 11 után, de mindjárt vissza is fordultunk a sok parkoló autó miatt, írta a napokban olvasónk, László.

Megkérdeztük Gegesy Ferencet, a kerület polgármesterét, mi történt, hogy a sétálóutca parkolóutcává változott? Gegesy elmondta, hogy a Ráday utcában néhány hónapja nem működik egy behajtásgátló oszlop, ami a buszokat engedte be korábban az utcába. (Most a buszok a Kálvin téri építkezések miatt nem járnak arra.)

Szerdán megállapodás született a beruházó fővárosi önkormányzat és a kivitelező Hérosz Zrt. között, így hétfőtől a kivitelező ismét felveszi a munkát és folytatódik a Városligeti Műjégpálya rekonstrukciója, áll a főpolgármesteri hivatal közleményében.

Az érintettek minden lényeges pontban megállapodtak. A kivitelező elfogadta a főváros számlázással kapcsolatos feltételeit, a főváros viszont egyetlen pótmunkát sem fogadott el, így a Műjégpálya beruházás az eredeti költségkereten belül valósul meg.

A főváros ugyanakkor elfogadta a lebonyolító műszaki ellenőr és a tervező által indokoltnak és megalapozottnak tartott 2 hónapos véghatáridő-módosítást, így a kivitelezőnek 2011. április 30-ig kell átadnia a teljesen felújított Műjégpályát.

A májusi Pekingi Nemzetközi High-tech Expón bemutatott első terpeszbuszt Peking Mentugu nevű kerületében használják majd a tervek szerint a közeljövőben. Az ötlet egyszerű: a két lábon álló/guruló busz hasa alatt közlekednek két sávon a személyautók, a felső szinten pedig az utasok utaznak.

A terpeszbusz négy-négy és fél méter magas, két szinttel. Az alsó a lukas szint, itt a jármű két lába között suhannak a személyautók. A felső pedig az utasszint, ahol az utasokat szállítják.

A 2-es metró járművezetőit, segédvezetőit, műszaki személyzetét képviselő Fővárosi Közlekedési Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (FKDDSZ) szerint az Alstom típusvizsgán megbukott metrószerelvénye jelenleg nem állítható biztonságosan üzembe.

Jáger István, az FKDDSZ elnöke az Indexnek elmondta, hogy az új járművön a kicsinek mondott átalakítások sok-sok euróba kerülnének, valamint az üzemeltetési költség is várhatóan két-háromszorosa a ma üzemelő járműveknek.

Lakossági bejelentés alapján, öt midibuszon végzett célellenőrzést a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a járműveken pedig többféle súlyos műszaki hibát találtak, ezért érvénytelenítették a műszaki engedélyüket, mondta Lovas Károly Róbert, az NKH elnök-helyettese.

Négy éve elkészült a Kappel Emília utca útalapja Pestszentlőrincen, ám az aszfaltborítás azóta sem került rá. Az önkormányzat szerint addig nem is lesz rajta, amíg a környező telkek be nem épülnek. Az ott lakók háborognak, mert eső idején sártengeren kell keresztül vágniuk, és pert fontolgatnak.

A XVIII. kerületi Kappel Emília utcában az új építésű lakópark lakói 5 éve sártengeren keresztül jutnak be portáikra, ha esik, írta az Indexnek egyik felháborodott helyi lakó.

Úgy lehet kalkulálni, hogy 2015-16-ra lenne 4-es metró, ha a főváros most felmondaná a metrószerelvények szállítására kötött szerződést az Alstommal. Vagyis az új kocsik üzembe állásáig két évig lenne egy metró nélküli metróalagútja a fővárosnak. A felmondástól a sok kockázat miatt egyelőre húzodoznak. A metrókocsi-szerződésben igen érdekes pontra bukkantunk.

Érzékelhetően két szakmai-politikai álláspont alakult ki a hétvégén kulminálódott metrókocsi-válsággal kapcsolatban a fővárosban. Az egyik szerint azonnal fel kell bontani a szerződést a szállító céggel, a másik szerint várni kell még a felmondással, sok a vesztenivaló, ki tudja, mi lesz.

Nem csak a biztonsági fék hiányosságai miatt tagadta meg az üzembe állításhoz elengedhetetlen típusengedélyt az új metrókocsik esetében a hatóság, hanem számos más problémát talált. Egyes meghibásodásoknál például ki se tudnának jönni az utasok a kocsikból katasztrófa esetén. Demszky szerint van még hat hónapnyi idő tárgyalni, az egyik szakszervezet szerint csak kisebb módosítások kellenének a kocsik engedélyéhez.

Birtokunkba került a közlekedési hatóság részletes határozata (ide kattintva olvashatja) az Alstom metrókocsik típusengedélyének elutasításáról.

A Lehet Más a Politika piknikkel tiltakozott vasárnap a fővárosi Városmajori Park körbekerítése ellen. A párt aláírásgyűjtésbe is kezd,és megkérdezik a XII. kerüelti lakosokat, egyetértenek-e a kerítés ötletével.

Elutasította a Nemzeti Közlekedési Hatóság az Alstom metrókocsikra beadott típusengedély-kérelmet, áll a hatóság lapunkhoz eljuttatott közleményében. Ez azt jelenti, hogy a fővárosnak fel kell bontania a metrókocsik szállítására kötött 65 milliárd forintos szerzdődést, annak ellenére, hogy az ár felét már kifizették. A főpolgármester összehívja jövő hétre a két városházi bizottságot, és augusztus 20-ra a közgyűlést az ügyben.

A közlemény szerint a kérelmet a következők miatt utasították el. Először is nem bizonyosodott be, hogy az alkalmazott fékrendszer megfelel a vonatkozó jogszabályban előírtaknak, illetve nem bizonyított, hogy a fékrendszer legalább olyan biztonsági szintet képvisel, mint a jogszabályi előírások szerint kialakított fékberendezések. A járművön alkalmazott műszaki megoldás nem zárja ki egyértelműen a jármű akaratlan indíthatóságát.

Emellett az utólagosan elrendelt, és a jármű hibamentes üzemét bizonyítani hivatott tartampróbán feltárt hibák a járműre telepített különféle vezérlőszoftverek további módosítását igénylik.

Kiderült, hogy vízcső az a titokzatos cső, amellyel korábban átütötték a Székely Bertalan utcai szennyvízcsatorna falát. A nagy esőzések idején a két méter mélyen fekvő csatorna kiöntött, alámosta az utat, ezért három hete beszakadt az aszfalt az utca közepén.

A Székely Bertalan utcai kráterről kedden számoltunk be, akkor még senki sem tudta, mi történt a föld alatt. Cikkünk nyomán csütörtökön a helyszínre vonultak a közműcégek és a kerületi önkormányzat szakemberei, összedugták a fejüket, és kiderült, hogy a földomlást az okozta, hogy átfúrták a csatorna falát egy idegen csővel, az miatt a csatorna kiöntött, alámosta az utat, ami beszakadt.

A francia Alstom cég vezérkara Budapestre utazott, és délelőtt óta a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál magyarázza a 4-es és a 2-es metróra megrendelt metrókocsik bizonyítványát. A francia nagykövet is megkereste a magyar kormányt az ügyben.

Péntek délután dől el, kiadja-e az új Alstom metrókocsik engedélyét a Nemzeti Közlekedési Hatóság, és nagyon úgy áll a helyzet, hogy a kocsik egyelőre nem kapnak engedélyt, írtuk csütörtökön. Ha nincs pénteken engedély, akkor a fővárosi közgyűlés korábbi határozata értelmében fel kell bontani a metrókocsik szállítására aláírt 65 milliárd forintos szerződést.

Két éve adták át az ország egyik leglátványosabban átalakított közterületét, az újbudai Lágymányosi öblöt és a Kopaszi gátat. A jól karbantartott és népszerű parkban, a gát közepén áll a kerületi önkormányzat pavilonja, ami Újbuda jelenét, jövőjét és múltját hivatott bemutatni.

A kiállítás nyitvatartási ideje nincs kiírva, szúrópróbaszerű látogatásunkkor az üvegajtó viszont tárva-nyitva volt. Belépve érdekes kettősség üt homlokon: a hosszúkás helyiség egyik fele egyszerűen hiányzik.

Az ajtótól jobbra üres terem ásítozik, csupasz betonnal, legalább 30 centis padlószintkülönbséggel.

Információink szerint nagy eséllyel pénteken dönt a Nemzeti Közlekedés Hatóság arról, hogy megkaphatják-e a hatósági engedélyt a 4-es metró és a 2-es metró vonalára szánt új Alstom metrókocsik. A hatóság emberei a napokban fejezték be a teszteket a BKV-nál. Úgy tudni, hogy a hatóság várhatóan elutasítja az engedély kiadását.

Úgy értesültünk, hogy Ikvai-Szabó Imre, gazdasági főpolgármester-helyettes péntekre válságtanácskozást hívott össze, amelyen az önkormányzat mellett részt vesznek a BKV és a DBR Metró Projektigazgatóság szakemberei is. Az egyeztetés tényét a főpolgármester-helyettesi irodán megerősítették.

Egy idegen csövet toltak keresztül a két méter mélyen fekvő csatornacső kifúrt falán, ez okozhatott szivárgást, ami alámosta az utat. Ez lehet az oka a Terézvárosban keletkezett kráternek, ami már 3. hete akadályozza a közlekedést a Székely Bertalan utcában.

A lapunk cikkét követő csütörtöki helyszíni szemlén, amelyen az önkormányzat mellett részt vettek a vízművek, a gázművek és a csatornázási művek szakemberei is, azt is megállapították: nem tudják mi van a titokzatos csőben, amivel keresztülütötték a csatorna falát.

Éjszakába nyúló vita után minden maradt a régiben, az MSZP oszágos elnöksége is Horváth Csabát javasolja főplgármester-jelöltnek. Horváth indításáról még a tavaszi országgyűlési választások előtt döntött a párt budapesti alapszervezete, Horváth a katasztrofális választási vereséget követő május 1-i hétvégére időzítette kampánynyitóját, amelynek így igen áthallásos lett a szlogenje, miszerint „Van egy jó hírem, Budapest”.

Horváth legfontosabb kampányígérete a budapesti tömegközlekedés díjmentessé tétele, ezzel azonnal a támadások kereszttüzébe került, így arra kényszerült, hogy július közepén újabb kampányban védje sokak által bírált ötletét.

Székely Bertalan utcai lakóként, immáron több hete kerülgetem az utcánkaban keletkezett, egyre nagyobbra terebélyesedő krátert, amely szinte mérnöki pontossággal az út közepén éktelenkedik, írta olvasónk, Sándor.

Megkérdeztük az ügyről a budapesti utak kezelőjét, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-t, ahol elmondták, hogy mivel kerületi önkormányzati tulajdonú útról van szó, nem az ő hatáskörük.

A kerületi önkormányzat szerint csőtörés miatt szakadt be az aszfalt, ezért a vízművekre és a csatornázási művekre mutogat, ám a két cégnek nem akaródzik elismerni a felelősséget.