Hamarosan eldől, hogy Orbán Viktorra Trump vagy Berlusconi útja vár-e
Április 18-án, szombat este megszületett a végleges eredménye a 2026-os országgyűlési választásoknak, miután a levél-, a külképviseleti és az átjelentkezéses szavazatok feldolgozása is megtörtént. A végeredmény végül három tiszás fordítást követően a Fideszre nézve még siralmasabbá vált, mivel mindösszesen 10 egyéni választókerületet (OEVK) tudott megnyerni, szemben a Tisza 96 körzetével.
Ami a listás mandátumokat illeti, a Tisza 45 mandátumot szerzett, a Fidesz pedig 42-t. Ami azt jelenti, hogy az országgyűlési választásokon 2026-ban először indult Tisza Párt 199 mandátumból 141-et kapott, ami 70,85 százalékos többséget jelent majd a magyar parlamentben 2030-ig. A Fidesz 52 mandátuma mindösszesen 26,13 százalékot, a Mi Hazánk 6 mandátuma pedig 3,02 százalékot jelent majd a Tisza dominanciájával szemben.
A saját választási rendszere omlott rá az eddig is kétharmados dominanciájú Fidesz–KDNP-re?
Nem igazán. A töredékszavazatok győzteskompenzációja nélkül a 2014 előtti, régi, arányosabb választási rendszerben is hatalmas győzelmet aratott volna a Tisza. Egészen pontosan „csak” 6 extra mandátumot hozott a győzteskompenzáció a Tiszának, a külhoni magyar szavazatok pedig mindösszesen egyet a Fidesznek. Erről részletesebben itt lehet olvasni.
Szemben a Nézőpont Intézet egyéni választókerületi és összesített mandátumbecsléseivel, az Alapjogokért Központ, az amerikai McLaughlin & Associates, illetve az Index-Köztér hasonló számításaival, Hann Endre és a Medián, valamint a 21 Kutatóközpont egyéni választókerületi közvélemény-kutatásai bizonyultak helytállónak. Érdemes utólag visszanézni a Választási Monitoron szereplő 14-féle mandátumbecslést, amelyben mindösszesen 3 intézet (Medián, 21 Kutatóközpont, Závecz) volt képes megjósolni a Tisza kétharmados többségét.
Hol volt a hiba?
A Köztér mandátumbecslései mögött nem állt egyéni közvélemény-kutatás, hanem leginkább választástörténeti, szociográfiai adatokból dolgoztunk.
Újabb fideszes képviselő jelentette be, hogy visszavonul a politikától
„Nyolc év önkormányzati, majd nyolc év országgyűlési képviselői szolgálat után elköszönök a politikai pályától. Attól a szolgálattól, amely számomra mindig szívből vállalt küldetés volt. Hálával gondolok vissza minden találkozásra, minden biztató szóra, és természetesen minden kritikára is, amely formálta az egymásba vetett bizalmunkat” – jelentette be közösségi oldalán Ovádi Péter, a veszprémi központú választókerület eddigi országgyűlési képviselője.
A leköszönő állatvédelemért felelős kormánybiztos a bejegyzésében köszönetet mondott a családjának, az aktivistáknak, a segítőknek, Veszprém és a kistelepülések polgármestereinek, a civil szervezetek képviselőinek, a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítványnak, valamint a munkatársainak, akik „valódi emberséggel vállaltak részt ebben a nemes szolgálatban”.
Mindannyiótok odaadása elengedhetetlen volt ahhoz, hogy az ország legszebb választókerületében kézzelfogható eredmények születhessenek
– írta a kormánybiztos. Úgy látja, hogy „bizonyára akadtak pillanatok, amikor lehetett volna jobb döntést hozni, de egyvalami végig biztos volt: mindig azt néztük, mi tart minket össze, nem azt, hogy mi választ szét”.
„Veszprém és térsége közösségét soha nem a megosztottság formálta, hanem a lokálpatriotizmus megtartó ereje. Az a politikán túlmutató, közös érzés, hogy összetartozunk, és felelősséggel fordulunk egymás felé” – jelentette ki.
Megtartotta ígéretét, visszavonul a politikától Navracsics Tibor, az is kiderült, hol folytatja
Az ötödik Orbán-kormány közigazgatási és területfejlesztési minisztere korábban azt ígérte, hogy ha nem nyer egyéni körzetben, felhagy a politikával. Navracsics Tibor korábban háromszor szerzett egyéni mandátumot, egyszer pedig listáról jutott be a parlamentbe, az áprilisi választáson azonban alulmaradt a Tisza Párt jelöltjével, Balatincz Péterrel szemben a Veszprém megyei 3-as körzetben.
A leköszönő miniszter sajtófőnöke a Népszavának megerősítette, hogy Navracsics Tibor tartja magát a korábbi ígéretéhez. Visszavonul a politikától és visszatér az egyetemre oktatni. A lap azt követően kereste fel a közigazgatási és területfejlesztési miniszter sajtófőnökét, hogy a politikus Facebook-oldala időközben eltűnt.
Nem mindenben értett egyet a Fidesz politikájával
Navracsics Tibor 40,95 százalékot kapott, amíg a kihívója, Balatincz Péter a szavazatok 52,61 százalékát szerezte meg. A leköszönő miniszter a politikából való kivonulásáról a választás előtt egy interjú során azt mondta: „Ha a választópolgárok itt helyben azt mondják, hogy nem kérnek belőlem, akkor nyilvánvalóan a magyar politika sem kér belőlem.” Beszélt arról is, hogy nem mindenben ért egyet a Fidesz politikájával, de eddig nem merült fel benne, hogy otthagyja a pártot – pedig Lázár Jánossal például nincs beszélőviszonyban.
Parlamenti karrierje során volt miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, külgazdasági és külügyminiszter, és öt évig az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa volt. Az Országgyűlés 2025. június 11-én fogadta el a Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter által jegyzett, A helyi önazonosság védelméről szóló törvényjavaslatot
Navracsics Tibor mielőtt belépett volna az országos politikába, az ELTE jogi karán és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tanított.
Vége az újraszámlálásnak a keszthelyi választókerületben, ezúttal is a Tisza Párt jelöltje szerezte meg a győzelmet
Az újraszámlálást követően a Zala vármegyei 2-es számú, Keszthely központú választókerületet a Tisza Párt színeiben induló Varga Balázs nyerte a szavazatok 46,24 százalékát megszerezve. A választáson nyertes szervezet jelöltje a szerda esti állás alapján 48 szavazattal előzte meg a Fidesz-KDNP-t képviselő Nagy Bálintot.
Visszalépett Czeglédy Csaba, inkább félreáll, mint hogy segítsen egy fideszes győzelmet
A függetlenként, de a Demokratikus Koalíció támogatásával induló politikus közvetlenül a jelöltállítási határidő előtt jelentette be visszalépését. Indoklása szerint élete egyik legnehezebb döntését hozta meg, mert nem akarta, hogy indulása a Fidesz jelöltjének kedvezzen egy olyan körzetben, amelyet régóta az egyik leginkább kiélezettnek tartanak az országban.
A Vas 1-es választókerület – Szombathely és környéke – évek óta billegő terepnek számít, még úgy is, hogy korábban rendre a Fidesz jelöltje nyert itt. Az ellenzéki oldalon viszont most több induló is volt, ami felvetette a szavazatok megoszlásának kockázatát. Czeglédy korábban maga is arról beszélt, hogy ilyen helyzetben valamelyik jelöltnek vissza kell lépnie.
Táblázaton az esélyes jelöltek, elkészült a választási matek
Idén januártól a Köztér és az Index együttműködésében megjelent cikksorozat vármegyénként mutatta be a 106 országgyűlési egyéni választókerület (OEVK) földrajzi, történelmi, politikatörténeti és szociográfiai hátterét. Majd ezek, illetve a korábbi választási eredmények alapján vármegyei (fővárosi) bontásban egy-egy mandátumbecslést is adtunk. Most pedig eljött az összegzés ideje.
A 106 lépés című műsor keretében Pelyach Gergely vendégeivel külön is elemezte az egyes OEVK-k helyzetét. Nem sajnálták az időt. Az elmúlt hét hónapban az összes vármegyében és minden megyeszékhelyen forgattak, hogy kvázi „exit poll” interjúk formájában megkérdezzék: 2026-ban ki kire fog szavazni, és miért?
Mind a 106 OEVK-t ez alapján négy – plusz egy – kategóriába soroltuk be: biztosan Fidesz–KDNP; biztosan Tisza; illetve bizonytalan egyik vagy másik párt laza többségével. Az összesítést itt lehet megnézni.
Ugyanakkor semmi sem biztos. Az utolsó pillanatig megváltozhat a közhangulat, történhetnek előre nem látott dolgok. Ilyen lehet egy-egy terror- vagy szabotázs akció, egy kiszivárgott hangfelvétel, vagy egy hivatalban lévő, újraindulni szándékozó képviselő (pl. Kunhalmi Ágnes, Tordai Bence) visszalépése.
Z. Kárpát Dániel visszalép a képviselőjelöltségtől, de marad a közéletben
Nem indul a választáson Z. Kárpát Dániel, továbbá a képviselőjelöltségtől is visszalép. A Jobbik politikusa szerdán tudatta döntését Facebook-bejegyzésében.
Mint írta, hosszas személyes vívódás után hozta meg a nehéz döntést, de végül be kellett látnia: pártja nem szerzett elég ajánlást, így nem lesz országos listájuk és parlamenti frakciójuk sem. Ugyanakkor a közéleti pályát nem hagyja el: bejelentette, hogy civil keretek között folytatja tovább a banki károsultak érdekképviseletét.
„Országot keressél magadnak, te takony” – Pócs János szerint a Tisza emberei szabotázsra készültek Jászapátiban
Pócs János a Facebook-oldalán osztott meg egy videót, melyben állítása szerint a Tisza Párt emberei szabotázsakciót akartak végrehajtani Jászapátiban.
A Jászság országgyűlési képviselője a posztban arról írt, hogy vasárnap éjszaka többen jelezték, az Air Patrol Kft. építési területére illetéktelenek hatoltak be, akik szerszámokkal próbálták megrongálni a föld alatti vezetékeket. „Mivel bűncselekmény szemtanúja voltam, feljelentést teszek az ügyben” – írta Pócs János.
Az incidensről a fideszes politikus mellett Halmai Ferenc Tibor, a Tisza Párt országgyűlési képviselőjelöltje is videót készített, melyet megosztott a Facebook-oldalán. A felvételből kiderül, hogy Pócs János és a Tisza országos listáján is szereplő helyi háziorvos, Farády Zoltán éles szóváltásba keveredtek.
A DK jelöltje szerint Magyar Péterék a gyűlöletre építenek, és fenyegetik az ellenfeleiket
Korábbi cikkünkben már beszámoltunk róla, hogy a Demokratikus Koalíció és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt jelöltjét is érte inzultus a Tisza Párt támogatói, sőt sokszor kifejezetten jelöltjei részéről, azért, mert nem léptek vissza.
Nem riadnak vissza semmitől
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegye első választókerületében induló DK-s Mészáros Dávid közösségi oldalán fejtette ki, milyen nyomásgyakorlásnak vannak kitéve. Az Index megkereste a politikust, aki részletesen elmondta, mit tapasztal az elmúlt hetekben.
„Tiszás háttéremberek arra hivatkozva, hogy nekik felhatalmazásuk van a pártközpontból, megkeresik a DK-s politikusokat, hogy rávegyenek minket a visszalépésre. Nekem is volt ilyen személyes találkozóm, ahol burkoltan megfenyegettek: a Tisza kétharmadának érdekében teljes levonulást kérnek a DK-tól.”
Mészáros Dávid szerint ma már egyre gyakoribbak a családdal, egzisztenciával kapcsolatos tiszás fenyegetések.
A Magyar Péter által megteremtett hangulat átjárja a mindennapjaikat, teljes mértékben a gyűlöletre építenek, és nem riadnak vissza semmitől. Hét-nyolc éve foglalkozom politikával, de ilyet én még nem tapasztaltam. Egy hatalomra törekvő párt azzal fenyeget, hogy kit és hogyan tesz tönkre, ez a legrosszabb időket idézi.
A politikus úgy látja, hogy ezek a támadások emberileg mindenkit megviselnek, aki azonban erős, az kibírja.
„Biztosan nem fogok visszalépni, ezt a pár napot már kibírom. Ami felháborító, hogy a tiszás emberek erősködnek, de Rost Andreát nem látom kampányolni. 150 kilométerre lakik Szolnoktól, néha eljön, bekopogtat pár házba, a többit pedig a helyi tiszásokra bízza. Már régóta egyértelmű, hogy nem engedik beszélni őket, pedig szívesen kiálltam volna egy jelölti vitára, de már csírájában elfojtották.”
Soha többé kétharmadot
Mészáros Dávid szerint ahogy az egész országban, Szolnokon is egyre jobban érződik, hogy mindkét tábor fel van hergelve, és egyre forróbb a hangulat. „Négy évvel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy ilyen gyűlöletkampányt lehet teremteni, amit most a Tisza hozott a nyakunkra” – jegyezte meg.
Mészáros a legfrissebb felmérésekből úgy látja, hogy jelenleg 3–4 százalék között áll a körzetében, míg a két nagy párt között elég szoros a csata.
Hiába lépnék vissza, a DK szimpatizánsai nem hajlandóak sem a Tiszára, sem pedig a Fideszre leszavazni. Az a célunk, hogy meglegyen az 5 százalékunk, és ha bent leszünk a parlamentben, meg akarjuk állítani ezt az őrületet. Többször elmondtuk, és nem változott a véleményünk: soha többé kétharmadot senkinek! Remélem, ebben leszünk majd mi a mérleg nyelve. Csak ebben az esetben van ugyanis lehetőség normális vitákat lefolytatni
– zárta a DK jelöltje.
Sorra lépnek vissza a Tisza Párt által óellenzékinek nevezett jelöltek a választáson való részvételtől, aki mégis kitart szándéka mellett, azt vesztegetéssel vagy fenyegetéssel próbálják rávenni a visszalépésre a tiszások a Nyugati Fény hírportál szerint.
„Megjegyezzük a nevetek” – így fenyegette egy tiszás a DK-t
Sorra lépnek vissza a Tisza Párt által óellenzékinek nevezett jelöltek a választáson való részvételtől, aki mégis kitart szándéka mellett, azt vesztegetéssel vagy fenyegetéssel próbálják rávenni a visszalépésre a tiszások a Nyugati fény hírportál szerint, több forrás alapján.
A Tisza Párt már az egyéni választókerületi induláshoz szükséges aláírások összegyűjtése után „támadta” a DK és a Kutyapárt jelöltjeit. Az MKKP 78 választókerületben gyűjtötte össze a szükséges aláírásokat, azonban 39 jelöltjük nyilvántartásba vételét megtámadták, több helyen a választókerületben induló tiszás jelölt tett bejelentést riválisa ellen.
A DK egyik fiatal jelöltje elmondása szerint a Tisza Párt azzal kereste meg, hogy a visszalépésért cserébe a kormányváltás után zsíros állásra számíthatna.
Azt nem mondták, pontosan milyen pozícióról lenne szó, de érzékeltették, hogy van egy rendszer a Tisza Pártnál, ami arra szolgál, hogy – amint fogalmaztak – mindenkit megfelelően kompenzáljanak, aki valamilyen áldozatot hoz a rendszerváltásért
– számolt be a DK-s politikus, majd hozzátette, hogy ezután arra is utalt az illető, hogy „nemcsak jól, de rosszul is lehet járni”, ha rosszul dönt.
A párt egy másik jelöltjét, aki egyben vállalkozó is, megfenyegették, hogy „később elfogyhatnak a megrendelései, ha nem Magyar Péter pártjának kedvező döntést hoz” – közölte a hírlap.
Egy MKKP-s forrás szerint a párt listavezetőjét, Nagy Dávidot is rendszeresen érik verbális támadások, Magyar Péter követői azzal is vádolják, hogy a Fidesz fizetett ügynöke. A forrás szerint Nagy Dávidot ennél is jobban zavarja, hogy passzivistáit is folyamatos inzultusok érik online és a fizikai térben is.
Egy kutyapártos képviselőjelölt elmondása szerint napi szinten fenyegetik azzal a céllal, hogy lépjen vissza a tiszás induló javára. „Fizikai atrocitás még nem ért, de nem tudhatom, hogy az anyázás mikor csap át tényleges erőszakba” – fejtette ki az MKKP jelöltje, aki leginkább gyerekeit félti.
Mészáros Dávidot is megfenyegették
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 1. számú választókerületében induló DK-s Mészáros Dávid közösségi oldalán vállalta, hogy bemutassa a „szeretetország” egyre fokozódó nyomásgyakorlását. A posztjában szereplő üzenetek egyike így hangzott:
Mindannyiótok nevét megjegyezzük, akik most nem lépnek vissza. A kormányváltás után nemcsak politikusok nem lesztek ebben az országban, de munkát sem fogtok kapni. Se ti, sem a családjaitok. Nem lesz szükség rátok ebben az országban. Lépj vissza; ha nem vagy magad és a családod ellensége!
Egy másik üzenet felszólította a DK-s jelöltet, hogy lépjen vissza, hogy a Tisza kétharmaddal nyerhessen.
Itt várható a legnagyobb küzdelem, a Fidesz és a Tisza sem mehet biztosra
A 2026-os országgyűlési választásokig az Index választási blogján a KözTér sorra veszi mind a 106 egyéni országgyűlési választókerületet. Igyekszünk a dolgok mélyére nézni, hogy tisztábban lássunk: melyik körzetben kinek lehet a legnagyobb esélye a győzelemre. Legutóbb bemutattuk , hogyan szavaznak a határon túl élő magyarok és a hazai nemzetiségek, a sorozat újabb részében pedig Békés vármegyét vesszük szemügyre, a módszertanról ebben a cikkünkben olvashat.
Nemcsak a Viharsarok miatt, amúgy is inkább a nehéz emberek megyéje a mi Békésünk: Bajcsy-Zsilinszky Endrétől egészen Simonka Györgyig – bár utóbbiról nem valószínű, hogy valaha utcát neveznek el.
A századelőn Békéscsaba politikai fenegyerekének az Ady Endre által „paraszt Apollónak” nevezett Áchim L. András számított. Az agrárszocialista parasztpolitikus, gazdálkodó és hírlapszerkesztő összeférhetetlen és lobbanékony természete miatt még életében megkapta a „parasztkirály” becenevet, amelyre számos konfliktusa során rá is szolgált. Sőt, egy verekedés során – helyi riválisának fiai – békéscsabai lakásán két pisztolylövéssel halálosan meg is sebesítették – másfél nappal később halt meg, egy hasi lövés következtében. A gyilkosok, akiket jogos önvédelem címén később az esküdtszék felmentett, a fiatal ügyvéd, Bajcsy-Zsilinszky Endre és öccse voltak.
A századfordulón és a két világháború között a Viharsarok a parasztmozgalmak, agrárszocialista megmozdulások egyik gócpontja volt. Tehát a „Viharsarok” nem extrém meteorológiai jelenségekre utal – sokkal inkább a társadalmi és politikai „viharokra”. A nagybirtok–kisparaszti struktúra, a földhiány, a cselédség és zsellérség tömegei, a tanyavilág szegénysége erős társadalmi feszültségeket eredményeztek egyidőben. Ám aztán jött a kommunizmus és 1945 után a kollektivizálás, a termelőszövetkezetek létrehozása, majd a szocialista iparosítás olyan mélyreható átalakulást hozott, hogy a viharok jó időre szögre akasztották a dühöngő felhőiket. Pedig a falusi-városi különbségek, a periférikus helyzet sok tekintetben még a mai napig megmaradtak. Igaz, az a fajta mélyszegénység és elmaradottság, ami annak idején Féja Gézát, Illyés Gyulát, Darvas Józsefet megihlette, már rég a múlté.
Kunhalmi Ágnes visszalépett, nem indul a választáson
Kunhalmi Ágnes sem indul a 2026-os országgyűlési választáson, ezt maga a politikus jelentette be a közösségi oldalán.
Mint írta, nehezen hozta meg ezt a döntést, „azonban a rendkívüli idők rendkívüli döntéseket igényelnek”. Arra kérte a baloldali szavazókat, hogy menjenek el szavazni, szerinte a vidéki csatatérkörzetekben sokat jelenthet a jelenlétük a szavazófülkében április 12-én.
Visszalépett Vincze Miklós, a Pest 12. választókörzet jobbikos jelöltje
Visszalépett a Jobbik Pest 12. választókörzeti országgyűlési képviselőjelöltje, Vincze Miklós. „Egyéni ambícióim helyett hazám érdekét helyezem előtérbe!” – fogalmazott közösségi oldalán.
Az elmúlt választások során rendre megjelentek olyan szereplők, akik – akár tudatosan, akár akaratlanul – megosztották azokat a szavazókat, akik változást szerettek volna. Több településen, így kisebb hazámban, Nagykátán is látható volt, hogy az esélyes kihívók gyengültek meg az ilyen helyzetek miatt
– indokolta döntését. Hozzátette, többek között azért is indult, hogy a Jobbik esélyt kapjon arra, hogy listán keresztül jusson a parlamentbe. Ez azonban nem sikerült, a kialakult helyzet pedig személyes döntési helyzet elé állította.
Hangsúlyozta: „jelenleg a változás szele a parlamenten kívülről jön. Úgy látom, most annak kell teret adni, hogy ez a változás minél erősebben meg tudjon jelenni”.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom 2026. március 6-án közölte, hogy a szükséges számú egyéni választókerületben nem sikerült jelöltet állítaniuk, ezért nem tudnak országos listát állítani a tavaszi országgyűlési választáson. Ezt követően több jobbikos politikus is visszalépett: elsőként Staudt Máté, a Jobbik budafoki képviselőjelöltje, majd Földi István, a szabolcsi 5. számú választókerületben, végül pedig Lukács László György, a párt frakcióvezetője.
Lejárt az ultimátum, Tordai Bence visszalépett
Tordai Bence három napja, 2026. március 31-én jelentette be, hogy 72 óra múlva visszalép abban az esetben, ha Koncz Áron, a Tisza Párt Budapest 04-es választókerületi jelöltje nem fordul vissza a jelöltségtől.
A posztjában akkor azt írta: „72 óra múlva, péntek délben tehát ellenőrzöm, hogy megtörtént-e Koncz Áron visszalépése, és amennyiben nem, akkor minden további értesítés nélkül benyújtom a visszalépési nyilatkozatot.”
Tordai Bence, aki jelenleg a Párbeszéd – Zöldek országgyűlési képviselője, Buda egyéni képviselője, ígéretéhez híven pénteken bement, és leadta a visszalépését. Lapunk felkereste a politikust, aki megerősítette, hogy
megtette a szükséges lépéseket, és visszalép a jelöltségtől.
Tordai Bencét arról is kérdeztük, hogy történt-e kapcsolatfelvétel a Tisza Párttal, keresték-e őt a 72 órás ultimátum után. Az országgyűlési képviselő elmondta, hogy ilyen nem történt. Hozzátette, az egész egy „automatizmus” volt, tehát ha a tiszás képviselő visszalépett volna, akkor ő indult volna jelöltként.
Tordai Bence 2022-ben Budapest 4-es számú, a II. kerületet magába foglaló választókerületében lett országgyűlési képviselő. Akkor az ellenzéki összefogás jelöltjeként, 51,89 százalékos eredménnyel győzte le Gór Csabát, a Fidesz–KDNP helyi jelöltjét.
Negyvenegy polgármester kéri a választókat, hogy a Fidesz jelöltjére szavazzanak
A nyilatkozatot – amelyben a polgármesterek köszönetüket fejezik ki Kovács Sándor országgyűlési képviselőnek „az elmúlt tizenkét évben a térségben történt fejlődésért és fejlesztésért végzett munkájáért” – a 444 egyik olvasója juttatta el a lapnak.
A köszönetnyilvánítás után a nyilatkozat így folytatódik:
Kérünk minden választójoggal rendelkező állampolgárt, hogy a 2026. évi áprilisi országgyűlési választások alkalmával a megkezdett munka folytatásának reményében – ismételten Kovács Sándort, a FIDESZ-KDNP Jelöltjét támogassák szavazatukkal.
A nyilatkozatot beküldő olvasó szerint a dokumentumot minden választókörzetbeli településre eljuttatták.
A Kutyapárt három körzetben is visszalép, egyre több jelöltet áldoz fel az ellenzék a kormányváltásért
„Legfőbb célunk továbbra is az Orbán-rendszer leváltása” – jelentette ki a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) közösségi oldalára feltöltött videóban Nagy Dávid listavezető.
Bemutatjuk a választási szabályok talán legzavaróbb részét
A 2026-os országgyűlési választásokig az Index választási blogján a KözTér sorra veszi mind a 106 egyéni országgyűlési választókerületet. Igyekszünk a dolgok mélyére nézni, hogy tisztábban lássunk: melyik körzetben kinek lehet a legnagyobb esélye a győzelemre. A sorozat újabb részében azt vesszük szemügyre, hogyan szavaznak a határon túl élő magyarok és a hazai nemzetiségek.
Miután egy vármegye híján bemutattuk az összes országgyűlési választókerületet (Békés vármegyével zárul majd a kör vasárnap), elérkeztünk az országgyűlési választási szabályok talán legzavaróbb részéhez, amit a legtöbbször és a legtöbben értenek félre. Így a cikksorozat ezen részét a három leginkább félreértett csoportnak szenteljük:
- azoknak, akiknek van magyar lakcímük, de valamilyen oknál fogva külföldön élnek (diaszpóra);
- azoknak, akiknek soha nem is volt magyar lakcímük, mert például a trianoni határok más országba szakították el őket (külhoniak);
- és azoknak a Magyarországon élő és lakcímmel rendelkező nemzetiségeknek, akik külön nemzetiségi listát állítanak (magyarországi nemzetiségiek).
Mielőtt azonban fejest ugrunk a szabályokba, fontos megjegyezni, hogy gyakorlatilag „mindenki másképp csinálja”, hiszen ez a három kategória speciális szabályokat igényel. Ezt ugyan jól mérte fel annak idején a kormányzat, bár az már egy más kérdés, hogy a kivitelezésre ráférne egy erőteljes modernizálás.
A fő szabály szerint minden magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, akit a bíróság jogerős ítéletében nem tiltott el a közügyek gyakorlásától, és a választások napján már betöltötte a 18. életévét (azaz 2008. április 12-én vagy előtte született), két voksot adhat le 2026. 04. 12-én. Egyet az országos listára (93 mandátum) és egyet a lakóhelye szerinti országgyűlési választókerület (OEVK) valamelyik képviselőjelöltjére (106 mandátum).
Visszalép a DK jelöltje a Tisza Párt egyik nagyágyújának javára
Visszalépett Szabó Zsolt, Dunaújváros alpolgármestere és a Demokratikus Koalíció jelöltje. A politikus kiemelte, hogy támogatja a kormányváltást, ezzel együtt a Tisza Párt jelöltjét, Nagy Ervint.
Szabó Zsolt azt írta a Facebook-oldalán, hogy számára a politika szolgálat, amelyet a helyiek, a közösség és a jövő generációi felé kell gyakorolni. Úgy fogalmazott, jelen helyzetben a közös jövőt azzal tudja leginkább szolgálni, ha „minden erőmmel a kormányváltást és – ezzel együtt – Nagy Ervint támogatom”.
Megtanultam, hogy a választási győzelem nem lehet cél, csak eszköz. Egy eszköz, ami azt szolgálja, hogy több munkahely, több fejlesztés legyen, hogy élhetőbb legyen az otthonunk. Most a visszalépésemet látom a leghatásosabb eszköznek ezekért a célokért
– fogalmazott Szabó Zsolt.
A politikus felidézte, hogy az elmúlt másfél évben a változás szükségességére próbálta felhívni a figyelmet, és most is ezt tartja szem előtt. Bejegyzésében arra kérte támogatóit, hogy szavazatukkal Nagy Ervint segítsék.
Radnai Márk választókörzete csatatérré változhat, a Fidesz meglepetésembere ellen száll ringbe
A 2026-os országgyűlési választásokig az Index választási blogján a KözTér sorra veszi mind a 106 egyéni országgyűlési választókerületet. Igyekszünk a dolgok mélyére nézni, hogy tisztábban lássunk: melyik körzetben kinek lehet a legnagyobb esélye a győzelemre. A sorozat újabb részében Komárom-Esztergom vármegyét vesszük szemügyre, a módszertanról ebben a cikkünkben olvashat.
Egy vármegye, amely két fontos városáról kapta a nevét, ám egyik sem a megyeszékhely; a Kuny Domokos Megyei Múzeum pedig egy negyedik város, Tata várában található.
Szabad a gazda?
Ha ennyiből nem találnák ki, javallott a Köztér 106 lépés című műsorának a megyéről szóló részének megtekintése, melyben Czunyiné Bertalan Judit, Komárom országgyűlési képviselője és Molnár Attila, a város polgármestere beszélgetnek Pelyach Gergely műsorvezetővel többek között arról, hogy hiába nehezített pálya a Bécs és Pozsony uralta gazdasági térségekkel versenyezni befektetőkért, a vármegye gazdasági fejlettsége az elmúlt másfél évtizedben felzárkózott Fejér és Győr-Moson-Sopron mellé.
A jelenlegi „kompozit” Komárom-Esztergom vármegye a trianoni békediktátum következményeként jött létre, melynek egyenes előzménye az volt, hogy a Csehszlovák Légió csapatai 1919 első hónapjában megszállták a Csallóközt, Párkányt és részben Komáromot is. Pedig 70 évvel korábban a Klapka György által védett komáromi erőd volt az utolsó magyar hídfőállás, amely csak 1849. október 2-án, négy nappal az aradi vérengzés előtt tette le a fegyvert a hóhér Haynau ostromló hadai előtt –, de azt is Klapka akaratából.
Deák Dániel ismét azzal vádolja a Mediánt, hogy hamis közvélemény-kutatási adatokat készül kitenni
Deák Dániel arról számolt be Facebook-oldalán, hogy a Medián ismét hamisított számokat készül nyilvánosságra hozni szerdán. A XXI. Század Intézet vezető elemzője úgy tudja, hogy ezúttal „kamu választókerületi előrejelzéseket fognak publikálni”.
„Hozzám ezúttal is eljutottak a Mediánnak a valódi számai, azok, amelyekről a Tisza kampányfőnöke zárt ajtók mögött beszélni szokott” – magyarázta a politológus, hozzátéve, hogy megmutatja „a valódi becslést”, mielőtt „Hann Endre újból megtévesztené a közvéleményt”.
Eszerint a Medián 58 körzetben biztos Fidesz győzelemmel számol, és mindössze 36 körzetet „jósolnak” a Tisza Pártnak. Deák Dániel információi szerint további egy körzetet számolnak egyéb jelölteknek és „a maradék 11 körzetet vélik bizonytalannak”.
Az elemző úgy véli, hogy a Medián „valódi mérése” egy „kényelmes Fidesz-többséget” jelez előre. Sőt, még azt is felvette, hogy ezek a számok juthattak el a 444 főszerkesztőjéhez. Deák ezzel arra utalt, hogy a napokban Uj Péter kijelentette: a Fidesz 2,5 millió, a Tisza legfeljebb 2,4 millió szavazatot kaphat a 2026-os országgyűlési választásokon.
Ez már a második alkalom, hogy Deák Dániel a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet hitelességét kérdőjelezte meg. Legutóbb egy hónapja állította azt, hogy a Medián januári felmérését meghamisították, így a Tisza Párt és a Fidesz valós támogatottsága nem a publikált számoknak felelt meg. A vádra Hann Endre is reagált , aki hangsúlyozta, hogy a Medián adatait a Medián hozza nyilvánosságra.
Hann Endre szerint nem is létezik a felmérés
Hann Endre a Klubrádiónak reagált Deák Dániel kijelentésére, a Medián igazgatója szerint valójában nem is létezik a felmérés. „A Mediánnak tulajdonított, de valójában nem létező felmérés, nem létező adatairól posztolt a Megafon kormánypárti influencere” – fogalmazott.
Az igazgató rámutatott, hogy a legtöbb választókerületben nincs is felmérésük, így nem igaz, amit az elemző állít. Emlékeztetett, hogy Deák legutóbb „azzal próbálta lejáratni a Mediánt”, hogy súlyozatlan adataikat hozta nyilvánosságra. Úgy fogalmazott, hogy azok legalább valóban léteztek, most azonban nincs olyan mérésük, amelyről Deák Dániel beszél.
Visszalép Tordai Bence, de ultimátumot adott a Tisza jelöltjének
„Visszalépek. 72 óra múlva” – írta közösségi oldalán Tordai Bence, aki néhány héttel korábban még egy nagyon rendhagyó kampánnyal rukkolt elő.
Tordai, aki jelenleg a Párbeszéd – Zöldek országgyűlési képviselője, Buda egyéni képviselője, közösségi oldalán jelentette be, hogy visszalép az április 12-i országgyűlési választástól. A politikus azt írta, hogy a végleges bejelentést 72 órán belül teszi meg, aminek oka, hogy ultimátumot adott a Tisza Párt jelöltjének.
Tordai a döntését egy általa megrendelt, a Závecz Research és a Republikon Intézet által készített közvélemény-kutatás eredményeire alapozta. Az ezerfős, telefonos felmérést március 21–27. között végezték a választókerületben, a teljes mintára vonatkozó hibahatár plusz-mínusz 3,2 százalék.
A kutatás szerint a Fidesz várható támogatottsága a körzetben 30 százalék körül áll, míg a két esélyes ellenzéki jelölt együttes szavazataránya 60 százalék. Tordai szerint egy korábbi, 2025. tavaszi Medián-mérés még csak 20 százalék körülire tette az „állampárti jelölt” támogatottságát. A képviselő azt írta, bár nem gondolja, hogy a Fidesz támogatottsága Budán érdemben nőtt volna, a friss adatok alapján nem tudja kizárni, hogy a fideszes jelölt nevető harmadikként befusson.
„Egy pillanatra sem felejtettem el, hogy most az elsődleges cél a Fidesztől való megszabadulás; azt mondtam, addig tartom fent a jelöltségemet, amíg az bizonyosan nem eredményezheti azt, hogy a Budapest 04. oevk-ban fideszes egyéni győzelem születik” – jegyezte meg.
Megsaccolta a Nézőpont, hány fideszes és tiszás győzelem várható a választókerületekben
A Nézőpont Intézet közzétette mandátumbecslési projektjének előrejelzését. Mint írják, választástörténeti és országos közvélemény-kutatási adatok, valamint a 2026 során számos választókerületben végzett önálló felmérések alapján nagy valószínűséggel megbecsülhető, hogy a 106 választókerületből 66-ban győzhetnek a kormánypártok jelöltjei.
A Nézőpont közleménye szerint a 106 választókerületben várható eredmények megbecslése során több eljárást is lehet alkalmazni. Mivel a megválasztott képviselő az, aki a legtöbb szavazatot kapja a választókerületben, a választókerületi győztesek kilétére vonatkozó becslés meglehetősen pontosan elvégezhető.
Az intézet egyszerre három eljárást is alkalmazott.
A választástörténeti adatok feldolgozásával az egyes kerületek politikai irányultsága állapítható meg, míg a mandátumkalkulátorokban is alkalmazott eljárás az egyes választókerületek szokásos eltérését veszi figyelembe az országos közvélemény-kutatási eredményektől. A legpontosabb helyzetképet az egyes választókerületekben készített reprezentatív felmérések adják, amelyet a Nézőpont Intézet 2026 első három hónapjában 30 választókerületben készített el.
Orbán Viktor falujának választókörzetében már megtippelhető, ki lesz a nyertes
A 2026-os országgyűlési választásokig az Index választási blogján a KözTér sorra veszi mind a 106 egyéni országgyűlési választókerületet. Igyekszünk a dolgok mélyére nézni, hogy tisztábban lássunk: melyik körzetben kinek lehet a legnagyobb esélye a győzelemre. A sorozat újabb részében Fejér vármegyét vesszük szemügyre, a módszertanról ebben a cikkünkben olvashat.
Három király (Könyves Kálmán, Imre, III. László), három miniszterelnök (Wekerle Sándor, Münnich Ferenc, Orbán Viktor), egy szent (Szent Imre herceg), egy Nobel-díjas (Krausz Ferenc), a leggazdagabb magyar (Mészáros Lőrinc) és reméljük, a második magyar aranylabdás (Szoboszlai Dominik) szülőhelye. Közép-Dunántúl GDP-jének közel kétharmadát adja. De Fejér megyében található a Balaton kistestvére is, a Velencei-tó, ahogy számos borvidék (Etyek, Mór) és az ország második legnagyobb múzeuma (Szent István Király Múzeum) is.
A Magyar Királyság hajnalán Fejér volt az ország központja, Székesfehérvár pedig a királyok városa. Évszázadokon keresztül volt koronázó város és egyben királyi temetkezőhely. A középkor végére a magyarság szimbolikus városává nőtte ki magát, ami a török hódoltság idejére első számú célponttá is tette. 1699-re a várost annyi pusztítás érte, hogy fel sem lehetett már ismerni. Hasonló pusztítás érte a II. világháború során is. Fehérvár azonban a 18. és a 20. században is lerázta magáról a romokat, és mára hazánk egyik legfejlettebb ipari térségévé vált, jelentős külföldi beruházásokkal.
A megye társadalmi szerkezete differenciált, a fejlett iparosodott városok (pl. Dunaújváros, Székesfehérvár) mellett a Velencei-tó üdülőövezete, mezőgazdaságra épülő falvak és Budapest agglomerációjához tartozó települések egyszerre megtalálhatók itt. Fehérváron jelentős az elektronikai és logisztikai szektor (Videoton), míg Dunaújvárosban a nehézipar, különösen a papíripar, illetve az acélgyártás dominált (Dunai Vasmű, Dunaferr). A foglalkoztatottság viszonylag magas, de térségi különbségek vannak. Az oktatás és az infrastruktúra fejlettsége jócskán az országos átlag fölött van.
Polt Péterék visszautasították a fideszes képviselőjelölt alkotmányjogi panaszát
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) március 10-i határozata szerint Salacz László, a Fidesz kecskeméti jelöltje megsértette a választási törvényt, amikor közös választási fórumot tartott Gulyás Gergellyel, a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel a helyi Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakképző Iskola dísztermében. A február 27-i fórumról Gulyás Gergely és Salacz László is beszámolt saját Facebook-oldalán, a Kecskemét Online hírportál cikke szerint a miniszter és a képviselőjelölt a kormánypártok országjárásának kecskeméti fóruma előtt sajtótájékoztatót tartott, majd a díszteremben válaszolt a hallgatóság kérdéseire is. Az iskolában megrendezett fórum miatt a Tisza Párt kifogást nyújtott be a választókerületi választási bizottsághoz (OEVB), mert szerinte a Fidesz jelöltje megszegte a választási eljárási törvény alapelveit, a köznevelési és a szakképzési törvényt is.
Lehet-e iskolában választási fórumot tartani?
Az OEVB elutasította a Tisza Párt kifogását, mondván, ugyan megvalósult a választási gyűlés, azonban a cselekmény egyszeri volt, ezért nem lehet szó tevékenység folytatásáról. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) viszont a párt felülvizsgálati kérelmére megváltoztatta az OEVB kifogást elutasító határozatát, és megállapította, hogy a képviselőjelölt megsértette a választási eljárási törvénynek az esélyegyenlőségre, valamint rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveit, továbbá a köznevelési törvénynek azt a rendelkezését, amely kimondja:
A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.
Jakab Péter teljesen elszabadult a Facebookon, miután Magyar Péter kiröhögte
Január végén robbant az átigazolási bomba, de nem a sport világában: Dobrev Klára egy lakossági fórumon jelentette be, hogy a Demokratikus Koalíció jelöltjeként indul a 2026-os országgyűlési választáson Jakab Péter, a Jobbik korábbi elnöke. Mindez egy olyan időszakban történt, amikor kiszámíthatatlan versenyfutás kezdődött két erő között.
A Tisza Párt egyedüli kihívójaként áll versenyben a kormánypártokkal szemben, Magyar Péterék pedig a győzelem reményében elvárásokat fogalmazott meg az ellenzékhez: lépjenek vissza. Ezt több párt, majd az ajánlásgyűjtés után egyéni jelölt is megtette. A legtöbben arra hivatkozva, hogy ne álljanak a Tisza útjába. Vannak azonban még sokan, akik kitartanak az indulás mellett, ilyen Jakab Péter is, aki a törülközőt ugyan nem hajlandó bedobni, a közeledést nem zárta ki Magyar Péterék irányába.
Összefogni hajlandó vagyok a Tiszával is! Visszalépni nem. Ez az én döntésem. Magyar Péter hogy dönt?
– ezt a bejelentést tette közzé március 26-án a Nép Pártján elnöke a Facebookon, és Magyar Péter válaszára sem kellett sokáig várni.
1%-on állsz a választókerületben
– jelent meg szokásához híven a kommentszekcióban a Tisza elnöke, reakciójához pedig egy sírva nevetős emodzsit is mellékelt. A viszonválasz sem váratott magára, Jakab Péter kommentelt a kommentre.
Tovább dől a dominó, újabb országgyűlési képviselő lép vissza a választástól
Szabó Sándor, az elmúlt 12 évben baloldali, szociáldemokrata országgyűlési képviselőként tevékenykedő politikus bejelentette, hogy visszalép az egyéni képviselő-jelöltségtől a 2026-os országgyűlési választásokon. Facebook-posztjában kiemelte, hogy munkájában mindig a kormányváltás és Szeged fejlődése állt a középpontban, és elutasította a megosztottságot és gyűlölködést.
Képviselői munkám fókuszában főként az egészségügy, a családpolitika, a szociális ügyek és az önkormányzatok működése állt. Sok javaslatot és kérdést fogalmaztam meg, ezeknek látható eredményei is voltak. Az, hogy Budapest és a megyei jogú városok, köztük Szeged is, nem lett kiemelt gazdasági övezet és nem vették el az önkormányzati források jelentős részét, Hiszékeny Dezső képviselőtársammal együttes küzdelmünk eredménye. Képviselői kérdéseimre és javaslataimra folytatódott az SMA-szűrés, már négy hónap áll rendelkezésére az apasági szabadság igénybevételére. Sikerült elérni, hogy a társadalombiztosítás által nem támogatott gyógyszerek és gyógykezelések hatékonyabban és gyorsabban eljussanak azokhoz, akik erre rászorulnak. És fontos eredménynek tartom azt is, hogy felvetésemre egy újabb babamentő inkubátor létesült a Heim Pál Gyermekkórházban
– írta a közösségi médiában.
Szabó Sándor a jövőben azt szeretné, ha az egészségügy, a gyermekvédelem és a szociális ellátórendszer kiemelt figyelmet kapna az új kormánytól, és felhívta a figyelmet a szülészeti erőszak problémájára is. Posztjában arra biztatta a szegedieket, hogy tegyenek meg mindent a történelmi lehetőségként megélt kormányváltásért.
Szabó Tímea sem indul a választásokon, visszalépett a 11. számú körzetben
Szabó Tímea független országgyűlési képviselőjelölt szerdán a közösségi oldalán jelentette be, hogy nem indul el az április 12-i választásokon Budapest 11. számú egyéni választókerületében.
Dől a dominó, egy 2022-ben még győztes ellenzéki politikus jelentette be a visszalépését
„A mai napon visszaléptem a választástól, és kértem a nevem kihúzását az április 12-i szavazólapról” – közölte szerdán Vajda Zoltán a következő indokkal:
Nem azért, mert feladom, hanem azért, mert nyerni akarok: elkerülni, hogy két erős ellenzéki jelölt indulása a végén a Fidesz győzelméhez vezessen.
Vajda Zoltán hangsúlyozta: „Ezt a helyzetet ezennel most lezárom, a választás innentől egyértelmű: Két X a kormányváltásra és a rendszerváltásra. Egy a listán. Egy egyéniben. Sokan tudják: nem politikusnak készültem. Először csak egy zebrát szerettem volna a lányaim óvodája mellett – sikerült. Majd szakmámból adódóan is a nyugdíjpénztárak lenyúlása ellen küzdöttem, és végül helyben legyőztem a Fideszt.”
A politikus leszögezte: „Nem a karrierért, az igazságért, és ezt ma sem adom fel. A fennálló problémát nem én okoztam, de most én oldottam meg.” Vajda Zoltán 2022-ben az ellenzéki összefogás jelöltjeként, Budapest 13-as számú egyéni választókerületében nyert mandátumot.
Az elmúlt napokban a Demokratikus Koalíció több jelöltje is visszalépett a választásól – Dobrev Klára egy esetben tiszás zsarolást is emlegetett –, majd a pártelnök hétfőn bejelentette, hogy három választókerületben visszalépnek.
Dobrev Klára: Három körzetben is visszalépnek a DK jelöltjei
Dobrev Klára bejelentette, hogy a Demokratikus Koalíció jelöltjei három választókörzetben is visszalépnek. A párt elnöke szerint a DK most példát mutat felelősségből, és remélik, hogy a Tisza Párt is „hasonló felelősséggel jár el, a labda az ő térfelükön pattog”.
Azért ezt a három választókörzetet választottuk, mert felméréseink szerint ezekben várható az országban a legszorosabb választási eredmény. Budapest 6. és 8. számú választókörzetében és a Nógrád megyei 1. számú választókörzetben döntöttünk visszalépésről, a jelöltjeinkkel egyetértésben. Visszalépett jelöltjeinknek, Komáromi Zoltánnak, Ternyák Andrásnak és Godó Beatrixnak köszönjük a kormányváltásért végezett hatalmas munkájukat, továbbra is számítunk rájuk
– fogalmazott Dobrev Klára.
Hozzátette, hogy a Demokratikus Koalíció által rendelt közvélemény-kutatások szerint „Budapest 6. számú választókörzetében Hadházy Ákos, Nógrád megye 1. számú választókörzetében pedig a Tisza jelöltje a legesélyesebb ellenzéki jelölt, ezért az ő támogatásukat kérjük a szavazóinktól”.
Budapest 8. számú választókörzetében a közvélemény-kutatásaink szerint Kunhalmi Ágnes független jelölt és a Tisza jelöltje fej-fej mellett állnak. Ezért ebben a körzetben azt kérjük a szavazóinktól, hogy saját belátásuk szerint döntsenek az egyikük támogatásáról
– jegyezte meg.
Dobrev Klára Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében hangsúlyozta, hogy ők tavaly nyár óta mondják, hogy a „kormányváltást akaró ellenzéki pártokkal készek vagyunk a választásokon együttműködni”. Eddig mindig úgy fogalmazott, hogy „ismerik a telefonszámomat, hívjanak, és én felveszem”.
Ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy ilyen telefonhívást nem kapott. „Csak a DK egyoldalú visszalépését követelő ultimátumok, fenyegetések jöttek, amelyeknek soha nem fogunk engedni” – szögezte le Dobrev.
Egyre többen esnek ki, belháború a párton belül
Kedden derült ki, hogy Ternyák András, a DK kispesti önkormányzati képviselője sem indul a választáson, holott összegyűjtötte a megfelelő számú ajánlást és nyilvántartásba is vették. Az NVI oldalán azonban már az látható, hogy március 24-i dátummal megszűnt a jelöltsége.
Nem Ternyák András az első, aki a DK színeiben visszalép az országgyűlési választásoktól: korábban Kopping Rita, a párt kecskeméti jelöltje lépett vissza, ami után valóságos belháború tört ki a Demokratikus Koalíción belül. A visszalépés után Dobrev Klára azt állította, hogy a Tisza Párt kényszerítette a döntésre jelöltjüket, amit később Kopping Rita tagadott, miközben kizárták a párt soraiból. Erre Siposné Bodrozsán Alexandra kecskeméti képviselő úgy reagált, hogy zárják ki őt is a pártból.
Az MSZP is felszólította Dobrev Klárát
Komjáthi Imre, az MSZP elnöke a héten nyílt levélben szólította fel Dobrev Klárát, hogy a DK ne álljon a kormányváltás útjába. Komjáthi hangsúlyozta, hogy a baloldali együttműködés nem lehet másodlagos szempont a közös célhoz képest.
„Másfél évtized után most először van reális, kézzelfogható esély arra, hogy elzavarjuk ezt a kormányt. Az emberek változást akarnak, és joggal várják el tőlünk, hogy ne álljunk a győzelem útjába” – fogalmazott az MSZP elnöke.
Ebben a királycsináló körzetben a győztes párt jó eséllyel az országos választást is megnyeri
A 2026-os országgyűlési választásokig az Index választási blogján a KözTér sorra veszi mind a 106 egyéni országgyűlési választókerületet. Igyekszünk a dolgok mélyére nézni, hogy tisztábban lássunk: melyik körzetben kinek lehet a legnagyobb esélye a győzelemre. A sorozat újabb részében Somogy vármegyét vesszük szemügyre, a módszertanról ebben a cikkünkben olvashat.
A Balaton déli partja és a Dráva folyó között elhelyezkedő Somogy – 6065 négyzetkilométer területével – hazánk ötödik, a Dunántúl legnagyobb vármegyéje. Lakossága azonban a 300 ezer főt se éri el, így Békés után Somogy népsűrűsége a legkisebb hazánkban. Ennek oka, hogy a Balaton-partot és Kaposvárt leszámítva a megye lényegében aprófalvakból és erdős dombvidékből áll. Somogyországban található a második legritkábban lakott magyar járás is, Barcs központtal.
A nyári szezonban aztán minden megváltozik, hiszen az ország egy része leköltözik a megyébe. Ilyenkor Somogyország olyan kétarcúvá válik, mint amilyen a legújabb NER-es Magyar Péter képregény: a folyton pörgő és munkaerőhiánnyal küzdő, kies nyaralókkal szegélyezett urbánus déli Balaton-part és a csendesebb, a munkalehetőségekben nem éppen dúskáló, vidékies megye olyan Janus-arcú, amennyire csak lehet.
A két Somogy ellentétét jól kifejezi Kálmán Imre és Nagy Imre alakja is. A német anyanyelvű, izraelita gyökerű Kálmán Imre Siófokon látta meg a napvilágot 1882-ben, hogy aztán az egyfajta békebeli hangulatot árasztó osztrák-magyar operett egyik leghíresebb zeneszerzője legyen. Az 1896-ban Kaposváron szegény somogyi parasztgyerekként született Nagy Imre a szibériai hadifogságban lett bolsevikká. Ízes somogyi tájszólása és kackiás bajsza miatt 1945-ben a megszálló Vörös Hadsereggel együtt hazatérő moszkovita kommunista disszidensek közül még ő tűnt a legjoviálisabbnak. Hogy aztán „padlássöprő” belügyminiszterből az 1956-os forradalom és szabadságharc mártír miniszterelnöke legyen.
Rovataink a Facebookon