Paradicsom

Perzsa, maláj és litván nyelvű adatigénylést is kapott a belvárosi önkormányzat a Hild téri fák kivágása miatt.

A Közép-európai Egyetem (CEU) információ- és szólásszabadság kurzusának résztvevői és a CEU további külföldi hallgatói 14 nyelvű közérdekű adatigénylést juttattak el az V. kerületi önkormányzathoz az egyetem közelében lévő Hild téren július végén kivágott három fa ügyében. A beadvány célja, hogy a fák kivágásával kapcsolatos valamennyi adat és szakvélemény nyilvánosság elé kerüljön.

„A soknyelvűséggel a résztvevők azt kívánják megjeleníteni, hogy az információszabadság nemzetközi emberi jog. Ennek értelmében bárkinek, bármilyen nyelven jogában áll kezdeményezni, hogy fény derüljön arra, hogy miért kellett három fának elpusztulnia” – mondja Molnár Péter, a CEU Médiakutató Központjának tanára.

Az amúgy egészséges fákat július végén vágták ki az V. kerületi Hild téren, ahol szökőkutat és sétányt alakítanak ki. Az önkormányzat illetékese akkor azt nyilatkozta, hogy a Belvárost megújító program keretein belül eddig soha nem cserélt közművezetékeket szedtek fel, és csak ekkor vették észre, hogy a hatvanas években telepített fák alatt mindössze 30 centiméternyi a termőtalaj, ezért a fák életveszélyesek voltak.

„Amikor megtudtam hogy fákat vágnak ki a Hild téren, rögtön odasiettem, de a három hatalmas fa már ki volt vágva. Kérdésemre először azt mondták, hogy ott szökőkút lesz, aztán egy szakvéleményt mutattak, amiben többek között az szerepelt, hogy az egyik fa korhadó ága veszélyezteti az autókat” – mondja Molnár Péter, a soknyelvű beadvány ötletgazdája.

A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet szakértői szerint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény értelmében a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem tagadható meg azért, mert a nem magyar anyanyelvű igénylő az igényét anyanyelvén, vagy az általa értett más nyelven fogalmazza meg. A fordítás indokolt költségeit ugyanakkor az igénylőre háríthatja a hivatal.

Közmeghallgatást tartott hétfőn este Esztergomban a város önkormányzata és a környezetvédelmi minisztérium: a téma a szlovákiai mohi atomerőmű bővítése volt. A lakógyűlésre emlékeztető rendezvényen épp a lakók voltak a legkevesebben. Beruházóként az ENEL olasz energetikai óriáscég, a szlovák kormány és az érintett hatóságok, illetve a vendéglátók vettek részt. Jelen volt az Energia Klub és a Greenpeace számos aktivistája. Csúcsidőben még így se számoltunk ötvennél több embert a teremben, beleértve a pulpituson helyet foglaló előadókat és az újságírókat is.

A mohi atomerőmű bővítésének engedélyezése most tart abban a szakaszban, hogy az eljárásban résztvevő országokban közmeghallgatásokat tartanak. Szeptemberben Pozsonyban és Bécsben bocsátották nyilvános vitára az erőmű 3-as és 4-es blokkjának üzemeltetésére vonatkozó kérdéseket.

Greenpeace-es aktivisták másztak fel hétfőn délelőtt 10 óra előtt az esztergomi Mária Valéria hídras egy óriási Stop mohi! Feliratú transzparenst helyeztek el rajta. Két aktivista közben felolvasta a környezetvédő civil szervezet mohi atomerőmű bővítéséről szóló álláspontját. A szlovák, az osztrák és magyar aktivistákból álló 8 fős csoport egy kisebb transzparenst is tartott: A hatások vizsgálata megállt a határon, az atomerőmű szennyezése nem fog!

A Greenpeace az esztergomi Mária Valéria hídon tiltakozott a mohi atomerőmű bővítése ellen.

Több ezer hal pusztult el az angliai Trent folyóban, miután cián és szennyvíz ömlött a vízbe, írja a Times. A környéken élőket arra figyelmeztették, hogy kerüljék el a folyót, ne horgásszanak, és ne engedjék állataikat a víz közelébe, amíg a szakemberek ellenőrzésük alá nem veszik a helyszínt. A víz egy csaknem 50 kilométeres szakaszon szennyeződött a méreggel.

A Környezetvédelmi Ügynökség jogi okokra hivatkozva nem közölt részleteket arról, hogy a cián honnan és milyen körülmények között került a folyóba. Elmondták, hogy a szennyeződés koncentrációja néhány nap alatt csökken, de a környezetre gyakorolt hatása óriási, elszennyezi a talajt és a talajvizet.

2009-ben globálisan 3 százalékkal csökkenhet a klímaváltozás legfőbb kiváltójának számító szén-dioxid kibocsátása, írja az AFP.

40 éve nem mértek ilyen mértékű visszaesést az üvegházhatású gáz kibocsátásában, a mostani változás a világgazdasági válságnak köszönhető, jelentette be kedden Bangkokban a Nemzetközi Energiaügynökség. A szervezet gazdasági vezetője, Faith Birol elmondta azt is, hogy mostanáig évente átlagosan 3 százalékkal nőtt globálisan a szén-dioxid-kibocsátás.

Alapvető emberi joggá akarja tenni az Európa Tanács (ET) az egészséges környezethez való jogot.

Az ET parlamenti közgyűlésének strasbourgi ülésén szerdán elfogadott határozat értelmében kiegészítő jegyzőkönyvet dolgoznak ki az emberi jogok európai egyezségokmányához, és abban az egészséges környezethez való jogot is beillesztik az alapvető emberi jogok közé. A jegyzőkönyv megszövegezése után azt a tagállamoknak is ratifikálniuk kell.

Magyarország már korábban bekapcsolódott abba környezeti vizsgálatba, ami a romániai Felső-Csertés közelében tervezett arany- és ezüstbányák létesítéséhez szükséges területrendezési tervhez kapcsolódik, tájékoztatott a környezetvédelmi minisztérium szerdán.

A tárca emellett jelezte Romániának, hogy amennyiben megkezdődik a bányászati tevékenység környezetvédelmi engedélyezési eljárására, abban is részt akar venni. Erre az Espoo-i Egyezmény teremt lehetőséget, mivel Magyarországot a beruházás környezetvédelmi szempontból hátrányosan érintheti. Egyébként hasonló a helyzet a mohi atomerőmű bővítésénél, ott Magyarország a szlovák eljárásban vesz részt.

Gyulafehérvártól északnyugatra, Csertés község határába egy újabb, ciántechnológiás aranybányát terveznek, figyelmeztetett a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet. A beruházó Deva Gold SA vegyesvállalat 80 százalékban a European Goldfields tulajdonában van, ez az a cég, amelyik ahhoz a Frank Timishez kötődik, aki a verespataki aranybánya beruházásban fő részvényes Gabriel Resources alapítója is volt.

Jövő januárban lesz a tizedik évfordulója a nagybányai ciánszennyezésnek, amikor az aranybánya zagytározójának gátszakadása után százezer köbméter cianid tartalmú szennyvíz ömlött a Lápos patakon keresztül a Szamosba, majd a Tiszába. A szennyezés súlyos ökológiai katasztrófát okozott, többek között 1200 tonna hal pusztult el.

A világon elsőként betiltották a palackozott víz kereskedelmi forgalmazását egy ausztráliai kisvárosban. A kétezer lakosú, festői szépségű városkában, Bundanoonban a hét végén lépett érvénybe a rendelkezés. Az intézkedést környezetvédő aktivisták kezdeményezték, a lakosság pedig melléjük állt.

A koppenhágai klímacsúcsra készül a Google is, kampányt indítottak a Google Earth szolgáltatásán belül. Az új eszközökkel a klímaváltozás potenciális hatásait szemléltetik, és megoldási javaslatokat is megfogalmaznak.

Első körben azt mutatják be, hogy hőmérséklet és a csapadékmennyiség várhatóan hogyan változik a kibocsátott üvegházhatású gázok függvényében 2100-ig. A felhasznált adatokat az IPCC (az ENSZ kormányközi klímaváltozási testülete) szolgáltatta.

Péntek délután tartják a mohi atomerőmű engedélyezési eljárásának bécsi közmeghallgatását, ahol Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace igazgatója lényegesen feszesebb hangulatra számít, mint a múlt heti pozsonyi fordulón.

Azt mondta, hogy már önmagában az a tény is befolyásolja az eseményt, hogy Ausztriában alkotmány tiltja az atomenergia használatát. Szerinte azzal, hogy a vitát nem a projekt melletti teljes elfogultság vezérli, érdemibb eszmecsere alakulhat ki.

Tatabánya energetikai, környezetvédelmi és klímaszakértőkkel képviseli a város érdekeit pénteken a mohi atomerőmű engedélyezési eljárásának pozsonyi közmeghallgatásán. Bencsik János polgármester azt mondta, hogy nem megakadályozni szeretnék az erőmű fejlesztését, de a közvetlen szomszédságban élő - Tatabánya is ebben a védőtávolságban található - közösségek biztonságát meg kell teremteni.

A közmeghallgatást péntek délután 2-kor tartják Pozsonyban, magyar nyelvű tolmácsolást biztosítanak. A fórumon a Greenpeace mellett a magyar környezetvédelmi tárca is részt vesz, majd a nemzetközi hatásvizsgálati eljárás részeként nyilvános fórumot is rendeznek a témában. Ezen a szlovák beruházó, a szlovák hatóság és civil szervezetek vesznek részt, illetve bárki felteheti kérdéseit. A magyarországi közmeghallgatást várhatóan október közepén tartják Esztergomban.

A 2008-as évhez képest idén kisebb lesz az ózonlyuk kiterjedése, közölte szerdán a Meteorológiai Világszervezet (WMO).

"A már régóta megfigyelés alatt tartott meteorológiai jelenségek mind arra utalnak, hogy 2009-ben az ózonlyuk kisebb lesz a 2006-ban és 2008-ban tapasztaltakhoz képest, megközelítve a 2007-es évben mért adatokat" - olvasható ENSZ szervezeteként működő WMO közleményében. Az Antarktisz feletti ózonréteg koncentrációjának csökkenését először az 1980-es években fedezték fel.

A német környezetvédelmi minisztérium szerdán ismertette az elektromos autók vásárlásának támogatásáról szóló terveket. A támogatást a tárca a jelenleg még igen magas gyártási költségekkel indokolta.

A tervek szerint környezetbarát autók vásárlásakor 3-5 ezer euró állami támogatást lehetne kapni a villanyautók bevezetésének elején, azaz a 2012-2014 közötti időszakban. A támogatást környezetvédelmi juttatás, illetve adókedvezmény formájában lehetne igénybe venni, de csak abban az esetben, ha az autókban ökoáramot használnak.

Kiszivárgott dokumentumok bizonyítják, hogy a Slovenske Elektrarne (SE) szlovák áramszolgáltató a két szovjet tervezésű nukleáris reaktor építéséről szóló közmeghallgatás manipulálását tervezi. A Greenpeace szerint el akarják lehetetleníteni a mohi atomerőmű két építendő reaktorának kritizálását.

Csütörtökön írják alá a Szabadság-sziget és a Duna mellékágának újjáélesztéséről szóló megállapodást, az 1,8 millió eurós beruházás az állam, a civil szektor és egy nagyvállalat összefogásával jön létre, jelentős támogatást nyújt az Európai Unió is.

Fotó: WWF Magyarország

Az Európai Bizottság brüsszeli médiajelentések szerint évi 15 milliárd euró uniós támogatást javasol a fejlődő országok klímavédelmére a csütörtökön megjelenő, globális klímamegállapodásról szóló tervezetében. Ez lesz az első olyan dokumentum, amely konkrét számokat tartalmaz a várható uniós kötelezettségvállalásokról.

Környezettudatosságra szólította fel a chicagói muzulmánokat a több mint 50 mecset csaknem 400 ezres közösségét irányító Iszlám Szervezetek Tanácsa. A szervezet a hétvégén kezdődött és egy hónapig tartó (augusztus 21-től szeptember 20-ig) ramadán kapcsán hívta fel a figyelmet, hiszen ebben az időszakban a böjtölők amúgy is eltérnek megszokott életmódjuktól – ilyenkor napközben böjtölnek, és csak sötétedés után esznek.

A kenyai erdőkben évtizedeken át zajló féktelen pusztítás után az afrikai ország nagyratörő programot indít a környezet helyreállítására: a következő húsz évben 7,6 milliárd fát akarnak ültetni, jelentette be a kormány tervét John Michuki környezetvédelmi miniszter.

A mezőgazdasági országnak számító kelet-afrikai állam felszínének jelenleg mindössze három százalékát borítja erdő, a kenyai vezetés szándékai szerint ezt tíz százalékra növelik.

A faültetési programra húszmilliárd dollárt szánnak. A tervek jelentőségét mutatja, hogy a kormány a rossz állapotban lévő utcák felújítására 650 millió, energetikai fejlesztésekre pedig 400 millió dollárt szán ebben az évben.

A lakosság 75 százaléka tisztában van azzal, hogy a hulladékgazdálkodásban problémát jelent a műanyag italcsomagolások kezelése, mégis csak minden második lakos lapítja össze a palackokat, derült ki a ÖKO-Pannon Kht. és a Thermo Press Kft. júliusban készített felméréséből.

A megkérdezettek 17,6 százaléka a PET-palackokat a többi szeméttel együtt a kukába dobja, 19 százaléka nem lapítja össze, de szelektíven gyűjti, 53,6 százalék összelapítja és szelektíven gyűjti.

Tavaly az egymást követő tizedik évben nőtt újabb rekord szintre a világ szén-dioxid-kibocsátása.

Tavaly 31,5 milliárd tonna szén-dioxid került a levegőbe az egy évvel korábbi 30,9 milliárd után a münsteri székhelyű, megújuló energiával foglalkozó IWR nemzetközi kutatóintézet kedden megjelent adatai szerint. A szén-dioxid-kibocsátás mennyisége alapján készült listán Magyarország a 65 országból a 47. helyen állt.

Magyarország reméli, hogy a napokban elindított Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) további szén-dioxid-kvóták eladását teszi lehetővé, nyilatkozta Szabó Imre környezetvédelmi miniszter a Point Carbonnak szerdán.

Az V. kerületi Október 6. utca és József Attila utca sarkán lévő Hild téren három teljesen egészséges fát vágtak ki – állítja az egyik olvasónk a levelében. Ez a terület is beleesik a Budapest Szíve elnevezésű beruházásba. A projekt folyamán teljesen felújítják a Belvárost és Lipótvárost.

A környezetvédelmi minisztérium honlapján szerdán külön bejelentés nélkül nyilvánosságra hozták a Zöld Beruházási Rendszer pályázati felhívását. A pályázatokat abból a 28,2 milliárd forintból finanszírozzák, ami Magyarország szén-dioxid-kvótáinak eladásából érkezett az államkincstárba, és aminek a sorsáról hónapok óta, egészen mostanáig nem lehetett semmit tudni. Az még nem derült ki, hogy a pénz elköltésének mi lesz az ütemezése, de az már biztos, hogy csak a következő költségvetési évben lesznek kifizetések.

Elkészült a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) elindításához szükséges környezetvédelmi miniszteri utasítás, ami szombattól hatályos. A jogszabály megszületését először december végére harangozta be a tárca, azóta számtalanszor csúszott a határidő, legutóbb június végét jelölték meg.

Ehhez képest mindenféle külön rákészülés, bejelentés, sajtótájékoztató nélkül a Magyar Közlöny 35. számában (pdf) hozták nyilvánosságra a mérhető kibocsátáscsökkentő klímavédelmi beruházásokról szóló pályázati rendszer részleteit.

Megkezdődött egy új fapelletgyár építése a Tiszaújvárosi Ipari Parkban, a beruházás csaknem 900 millió forintba kerül, az Új Magyarország Fejlesztési Terv 411 millió forint támogatást ad hozzá. A pelletgyár 23 új munkahelyet teremt.

Az EU középtávú energetikai politikája szerint a tagországokban az alternatív energiahordozók felhasználásával előállított villamos és hőenergiának a teljes termelt mennyiségen belül 15 százalékra kell emelkednie 2015 végéig.

Egyebek mellett megújuló energiaforrásokkal előállított hőenergia, vagy villamosenergia-termelő kapacitások létesítésére, a biomassza-felhasználás növelésére, aktív és passzív napenergia hasznosítására írt ki pályázatot a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium.

Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa felhívja a kormányt, hogy kezdeményezze a parlagfű elleni küzdelem kiemelt állami feladattá nyilvánítását és kormánybiztos kinevezését. Az ombudsman szerint a területnek önálló, világos feladatkörrel és erős, hatósági jogkörökkel felruházott szakmai testületre van szüksége, melynek kiemelt feladatává kell tenni intézkedési javaslatok kidolgozását.

A Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület kérte fel a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát, vizsgálja meg a parlagfű elleni küzdelemről szóló országgyűlési határozat teljesülését, szólítsa fel az Országgyűlést az eddigi eredmények és kudarcok áttekintésére, és kérje fel új határozat megalkotására.

A magyarok 84 százaléka szerint az élelmiszerekben található vegyi anyagok jelentik a legnagyobb kockázatot az ember egészségére, derült ki a Medián felméréséből, melyben azt vizsgálták, mennyire ismeri a lakosság a vegyi anyagok egészségügyi hatásait. A megkérdezettek összesen 94 százaléka említette az élelmiszereket egészségre kockázatos termékként.

A környezetünkben található vegyszerek emberekre gyakorolt hatásáról Simon Gergely vegyészt, a Levegő Munkacsoport szakértőjét kérdeztük. Azt mondta, a hazai élelmiszerek közel fele tartalmaz növényvédőszer-maradékot, köztük számos hormonhatású szert is.