Paradicsom

A nagybányai önkormányzat nem adott engedélyt a ciántechnológiás aranykitermelésre az orosz érdekeltségű Romaltyn Mining vállalatnak. Döntésük szerint nem adható ki építkezési engedély az egykori Aurul üzemet is magában foglaló övezetben, és az ugyanitt korábban kibocsátott engedélyeket is felfüggesztették, írja szerdai számában az erdélyi Krónika.

Tavaly Kína megelőzte Németországot a szélenergia hasznosításában, és ezzel a második helyre került az Egyesült Államok után - tette közzé a nemzetközi szélenergia tanács (GWCE) hétfőn.

A különbség egyelőre még csekély - Kínában tavaly 25,8 gigawattra emelkedett a kapacitás, míg Németországban 25,77 gigawattra - a következő néhány évben viszont tovább nőhet az eltérés a kínai beruházások gyors növekedésének köszönhetően, vélik a GWCE elemzői.

Ugyan jól hangzik, hogy a gazdasági válság hatására csökkent a nyugati országok szén-dioxid-kibocsátása, a kisebb értékeknek azonban más oka is van: a fejlett országok ipari termelésük egy részét a fejlődő országokba telepítették az olcsó munkaerő és a piacszerzés reményében. Ezzel gyakorlatilag exportálták a környezetszennyezést – klímavédelmi szempontból a jelenség kifejezetten káros.

Megnyugtató statisztikák láttak napvilágot az elmúlt napokban arról, hogy csökkent az európai országok szén-dioxid-kibocsátása, melynek elsődleges oka a gazdasági válság. A párizsi Le Monde szerint azonban a nyugati statisztikák figyelmen kívül hagyják a világgazdaság átalakulását, globalizálódását.

Egy amerikai lakos szén-dioxid-kibocsátása évente 20 tonna, egy franciáé csak 6 tonna, de ezekből a számokból nem derül ki, mennyit kell mindehhez hozzátenni például a Bangladesből importált farmer, a kínai mobiltelefon vagy a dél-Koreai tévékészülék gyártásakor kibocsátott szén-dioxid miatt.

A környezetvédelmi minisztériumhoz 6 millió tonna szén-dioxid-kvóta vásárlására érkezett ajánlat a múlt héten, amit a tárca Magyarország kiotói tartalékából értékesítene, az ügyletből 12 milliárd bevétel folyna be, hangzott el a környezetvédelmi bizottság keddi rendkívüli ülésén. Molnár József kabinetfőnök a környezetvédelmi miniszter távollétében adott tájékoztatást a parlamenti bizottságnak.

Szabó Imre tárcavezető kérésére hívták össze a rendkívüli ülést, hogy az üzletet a bizottság véleményének megismerése után véglegesíthessék. Nagy Andor fideszes bizottsági elnök épp ezért, illetve az ügy súlya miatt sérelmezte is, hogy a miniszter nem jelent meg személyesen a tájékoztatáson. Kijelentette, hogy a Fidesz-KDNP álláspontja egyértelműen az, hogy néhány nappal a választások előtt a tárca ne értékesítsen kvótákat, a látható sietséget nem tartják indokoltnak.

A gazdasági válság hatására tavaly minden korábbinál nagyobb mértékben csökkent az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátása az európai iparban. A szén-dioxidban számolt üvegházhatású gázkibocsátás becslések szerint összesen 1187 milliárd tonna volt. Ez 11,2 százalékos visszaesést jelent 2009-ben az előző évihez képest a 27 uniós tagországban, Izlandon, Norvégiában és Liechtensteinben működő legnagyobb kibocsátóknál, összesen 10500 ipari üzemben és erőműben, amelyek részt vesznek az Európai Unió Kibocsátás Kereskedelmi Rendszerében (ETS).

2011 második felére elkészülhet a magyar fenntartható fejlődési stratégia miután a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) felmérte Magyarország helyzetét, mondta el Katona Béla, az Országgyűlés, és az NFFT elnöke egy nemzetközi konferencián szerdán.

A "Mérhető fenntartható fejlődés" címmel az Europrosperitas 2010 Alapítvány által szervezett konferencián hangsúlyozta, hogy a fenntartható fejlődésre törekvés alapvetően határozhatja meg a jövőben a gazdaságot és a politikát. Bebizonyosodott ugyanis szerinte, hogy a korábbi gyakorlat szerinti profitmaximalizáláson alapuló gazdasági fejlődés nem tartható fenn még középtávon sem.

Úgy vélte, hogy nem megfelelőek azok a mutatók, amelyekkel eddig a gazdaság teljesítményét mérték, ezért új összetételű mérőszámokra van szükség. Emlékeztetett: az elmúlt 25 évben megduplázódott a világ gazdasági teljesítménye, azonban negyvenszeres gazdasági teljesítménynövekedésre lenne szükség kevesebb mint száz év alatt, ha a jelenlegi folyamatok fennmaradnának és a század végére 9 milliárd - a jelenlegi fejlett világ életszínvonalán élő - lakosa lenne a Földnek.

A konferencián Tóth Gergely, a Pannon egyetem docense hangsúlyozta: a GDP megfelelő mutatószám a gazdasági teljesítmény mérésére, azonban mellette figyelembe kellene venni az ökológia lábnyomot is. Előadásában emellett úgy vélte, hogy a fenntartható fejlődés érdekében a világ fogyasztását kellene optimalizálni, mivel a világ népességének befolyásolása nem megvalósítható.

Kerekes Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem rektorhelyettese kiemelte: a diverzitás fenntartása a legfontosabb feladat a jövőben, valamint az államok közötti együttműködés egy egységesebb életszínvonal kialakításában. Elondta azt is, a Föld túlnépesedése jelentős problémát jelent, amelyre már az ipari forradalom idején felhívták egyes tudósok a figyelmet.

A botrányos magyar kvótabiznisz története bejárta a világsajtót, több elemző is megszólalt a témában, a vélemények egybehangzóak voltak: bár mindenki elismerte, hogy a szén-dioxid-kvóták kereskedelmének szabályait Magyarország nem sértette meg, mégis elítélték a lépést – hiszen nem történt más, mint hogy Magyarország újra hasznosított, vagyis eladott olyan kvótákat, amelyek mögött nem volt valódi kibocsátás-csökkentés.

Az Economist például egyenesen a rendszer kigúnyolásának nevezi a használt zöld kreditek (CER - Certified Emission Reduction) újraértékesítését. Azt is megjegyzik ugyanakkor, hogy a rendszer sok sebből vérzik, hiszen Magyarország a bejelentéskor azt közölte, japán vevőkhöz kerültek a zöld kreditek, ott pedig ezek alkalmazása – ellentétben az EU-val – nincs megtiltva. Japánnak az az egy szempont számít, hogy a kvóták környezetvédelmi hasznot hozzanak, hozzájáruljanak a kibocsátás-csökkentéshez.

Ha ő szexelni akar, én segítek neki. Eléggé kicsi, eléggé csúszós, alapesetben nem nyúlnék hozzá, de nem tartom tisztességesnek, hogy elpusztuljon a szaporodáshoz vezető úton. A szaporodás útjában most egy főút áll, a 311-es, ami Nagykátát és Ceglédet köti össze, Farmos községen keresztül. Barna ásóbékát mentünk a vonulási időszak első napjaiban. Meglehetősen keveset.

Fotó: Vidra Tamás

Reggel fél kilenc van Farmoson, a süni-csoportos és a méhecske-csoportos óvodásokkal, valamint egy kecskeméti és egy szentesi iskoláscsoporttal barna ásóbékákat kísérünk a telelőhelyükről a szaporodóhelyükre. A két helyszín a forgalmas 311-es út két különböző oldalán helyezkedik el. Az egyiken elég laza ahhoz a talaj, hogy az ásóbéka még a tél beállta előtt hátsó lábaival mélyen beáshassa magát a földbe, a másikon pedig ott a nádas, ami ásóbéka szemmel nézve a legkiválóbb párosodó élőhely.

Farmoson öt éve segítenek a békáknak a tavaszi szaporodási időszak kezdetén átkelni az úton, ma Vidra Tamás, a Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi őre a gyerekek kíséretében kézzel szedegeti azokat a békákat, amelyek az éjszakai vonulás közben a vödörcsapdába potyogtak.

Békahorror

A nagyjából százezer egyedes farmosi barnaásóbéka-populáció kora tavaszi éjszakákon ugyanis elindul a nádas felé, a baj csak az, hogy a vizes terület felé vezető utat keresztezi az autóút. Márpedig, ha a béka összetalálkozik az autóval, tuti, hogy az autó kerül ki győztesen a küzdelemből. Mivel a profi megoldást jelentő békaalagutas rendszer túl drága, a farmosi békamentők kézzel és vödörrel dolgoznak. A békák vonulási útjába telepített terelőkerítéssel megakadályozzák, hogy véres, a szemtanúk szerint élénk hússzagú, kilapított békaszőnyeg alakuljon ki az aszfalton, egy autó ugyanis több száz béka széttrancsírozására képes. Pár évvel ezelőtt ezen az útszakaszon a vonulás időszakát jelentő pár hétben volt olyan éjszaka, hogy több tízezer béka lelte szörnyű halálát az autókerekek alatt.

„Múlt évben is, amikor a békamentő kerítés felállításával elkéstünk és lemaradtunk a vonulás első napjáról, reggelre körülbelül nyolcezer béka pusztult el az úton. Erre minden természetbarátnak összeszorul a szíve” – idézi a tömeghalál látványával kapcsolatos emlékeit Vidra Tamás.

Egy nappal a botrányos kvótaeladásokról szóló parlamenti bizottsági meghallgatás után a környezetvédelmi miniszter kabinetfőnöke azt nyilatkozta: a kormány újabb kvótaértékesítésre készül. Cégekről, árakról és időpontról beszélt, ezeket az adatokat azonban még soha nem hozták nyilvánosságra, főleg nem a szerződés aláírása előtt. Most viszont modellt váltanak.

Magyarország 5 millió tonna kiotói kvóta értékesítéséről tárgyal japán cégekkel, a londoni Camco nevű cég kapott megbízást, hogy tanácsadóként vegyen részt a felek közti közvetítésben, közölte a környezetvédelmi miniszter kabinetfőnöke, Molnár József a Point Carbonnal kedden.

A magyar kormány másfél hete jelentette be, hogy újabb, szén-dioxid-kvóták eladásáról szóló szerződést írt alá. Az ügylet eltér a korábbi kvótaeladásoktól, és bár jogsértés nem történt, néhány nappal később a magyar kvóták miatt felfüggesztették az EU kvótakereskedelmi rendszerét. Megpróbáltuk feltérképezni, hogy hova vetődhettek a botrányt okozó magyar kvóták.

A Deutsche Bank 2009. október 21-én írásban kereste meg a környezetvédelmi minisztériumot, és felajánlotta, hogy Magyarország 1,743 millió tonna zöld kreditjét (CER - Certified Emission Reduction) a párizsi Bluenext tőzsdére viszi, ebből azonban nem lett semmi, kezdte beszámolóját Molnár József miniszteri kabinetfőnök a parlament költségvetési bizottságának hétfői rendkívüli ülésén. Azt mondta, hogy december 18-án, a koppenhágai klímacsúcs utolsó óráiban kaptak tájékoztatást arról, hogy zöld krediteket az EU kvótakereskedelmi rendszerében nem lehet újraértékesíteni.

A testület eredetileg Szabó Imre környezetvédelmi minisztert kérte fel, hogy adjon tájékoztatást a két hete bejelentette szén-dioxid-kvóták értékesítésének körülményeiről, a miniszter azonban elfoglaltságra hivatkozva nem tudott részt venni. Szabó Imrén kívül a bizottság szocialista tagjai sem jelentek meg, az ellenzéki képviselők azonban ragaszkodtak a tájékoztatáshoz. Az ellenzék elutasította Molnár Józsefnek azt a próbálkozását, hogy az ülés legyen zárt.

A vezető vasárnapi brit lap szerint a Microdyne nevű, londoni székhelyű, de Cipruson bejegyzett kis kereskedőcég a hétvégén megerősítette, hogy tőle egy hongkongi kereskedőházhoz kerültek a magyar CER-kvóták. A lap úgy tudja: 800 ezer egységről van szó, amelyeket a Hungarian Energy Power Kft. egyenként 9 euróért vett meg, majd nyomban továbbadta a Microdyne-nak.

Japán összesen tizennégy új atomerőmű építését tervezi a következő húsz évben.

A Nikkei című japán gazdasági lap híre szerint a kormány júniusban határozza meg pontosan, hogy milyen ütemezésben kíván haladni az atomerőmű-építési tervvel. Az előzetes tervek szerint 2020-ig nyolc atomerőmű épülhet fel, további legalább hat 2030-ig készülne el.

A világ egyelőre második gazdasági hatalma jelenleg ötvenhárom atomerőművel rendelkezik, ezek az ország energiaszükségletének mintegy harmadát fedezik.

A kaviárként ismert ikrája miatt keresett tokhal a kihalással leginkább veszélyeztetett állatfaj a Földön, derült ki a Természetvédelmi Világszövetségnek (IUCN) a különösen veszélyeztetett fajokat felsoroló csütörtökön ismertetett listájából.

A szervezet szerint a tokhalfélék 85 százaléka veszélyeztetett, Európában és Ázsiában 18 faj van veszélyben. A vörös listán szereplő 27 faj 63 százaléka különösen veszélyeztetett, esetükben a kihalás sem zárható ki. További négy fajt már kihaltnak tekintenek.

A dunaalmási és a kabai bioetenol-biogáz kiserőmű-beruházásokat minősítette - a közigazgatási hatósági ügyintézés szempontjából - kiemeltté a kormány, az erről szóló és jövő kedden hatályba lépő rendeletek a csütörtöki Magyar Közlönyben jelentek meg.

Az egyik a volt kabai cukorgyár területén megvalósuló üzem 288 ezer tonna kukoricát dolgoz fel évente, ebből 101 ezer köbméter bioetanolt, és 55 megawatt villanyáramot, továbbá 2376 tonna csíraolajat állít elő. A beruházás 130 millió euróba kerül, és 90 embernek ad munkát.

Míg Magyarország ügyeskedett a szén-dioxid-kvótáival, Csehország két és fél millió tonnát értékesített kiotói tartalékából egy japán cégnek. A kiotói jegyzőkönyv szerinti országok közti kvótakereskedelemben Csehország a legnagyobb eladó. Magyarország 40-45 millió tonna kvótát szeretne eladni.

Két és fél millió tonna szén-dioxid-kvótát értékesített Csehország egy japán cégnek, az eladott kvóták az ország kiotói tartalékából (AAU- Assigned Amount Unit) származnak. Csehország most értékesített másodszor a Mitsui nevű japán cégnek, tavaly szeptemberben 20 millió tonnát adtak el nekik, nyilatkozta a Point Carbonnak a cseh környezetvédelmi minisztérium egyik vezetője. Azt nem árulta el, hogy milyen áron történt az adásvétel.

Beigazolódtak azok a félelmek, melyek szerint egy pont után követhetetlenné válik annak a 2 millió tonna szén-dioxid-kvótának az útja, melyek eladását a múlt héten jelentette be Magyarország. A morális határokat feszegető magyar biznisz miatt szerdán leállították a zöld kreditek azonnali kereskedését.

Felfüggesztették szerdán délelőtt az kereskedést a kiotói zöld kreditekkel (CER - Certified Emission Reduction) először a párizsi Bluenext tőzsdén, majd az oslói Nord Poolon, miután kiderült, hogy az a 2 millió tonna zöld kredit, aminek eladását a múlt héten jelentette be Magyarország, az uniós tilalom ellenére a tagállamok valamelyikében talált vevőre.

Országos népszavazás kiírását kezdeményezi a Romániában legnagyobb ellenzéki erőt alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) az erdélyi Verespatakon tervezett aranybánya-beruházás ügyében. Ezt Victor Ponta, a PSD elnöke jelentette be hétfőn, akit a Mediafax román hírügynökség idéz. Szerinte azért kell népszavazást kiírni ebben a kérdésben, hogy ne csak egy miniszter, hanem az egész lakosság dönthessen, akarja-e vagy sem a sokat vitatott beruházást.

Ponta szerint a PSD számára két lehetőség nyílik a népszavazás kiírására, így vagy összegyűjtenek egymillió aláírást a lakosságtól, vagy polgármestereik helyi népszavazásokat szerveznek erről a kérdésről. A politikus nem mondta el, hogy melyik megoldást választják.

Verespatakon a Rosia Montana Gold Corporation kanadai-román vegyesvállalat 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt termelne ki ciántechnológia alkalmazásával. Ez utóbbi miatt a tervnek számos ellenzője van Romániában és Magyarországon is.

Eddig mindig jó hírnek számított, ha Magyarország szén-dioxid-kvótákat tudott értékesíteni, a csütörtökön bejelentett ügylet azonban eltér a korábbi háromtól. Most másféle kvótát adtunk el, amivel szintén úttörő szerepet vállaltunk, de most rossz precedenst teremtettünk.

Elsőre jól hangzik, hogy Magyarország egy újabb adag, közel 2 millió tonna szén-dioxid-kvóta értékesítéséből 4 milliárd forint bevételhez jutott, de a csütörtökön nyilvánosságra került ügylet eltér Magyarország korábbi kvótabizniszeitől, sőt, hasonlóra korábban még egyáltalán nem volt példa.

Előzetesen annyit fontos megérteni, hogy a világban számos kvótakereskedelmi rendszer működik, ezek célja, hogy a szereplők - legyenek azok cégek vagy államok - szennyezését valamilyen módon ellensúlyozni lehessen. Abban mindenki egyetért, hogy a rendszer környezetvédelmi szempontból nem tökéletes, hiszen globálisan ez csak a kibocsátás egyik zsebből a másikba pakolása. Ha a legnagyobb szennyezőknek, a fejlett országoknak nem lenne módjuk kvótákat vásárolni, kénytelenek lennének valóban csökkenteni kibocsátásukat, főleg ha ezt még valaki számon is kérné rajtuk. Magyarországot eddig a rendszer élvezőjének lehetett tekinteni, hiszen a kvótaeladások potenciálisan több százmilliárd forint bevételt is hozhatnak.

Kétmillió tonna szén-dioxid-kvóta eladására kötött szerződést a környezetvédelmi minisztérium, az ügyletből több részletben 4 milliárd forint folyik be, az első részlet, 1 milliárd forint csütörtökön érkezett a tárca erre a célra elkülönített kincstári számlájára, mondta el az Indexnek Olt Boglárka szóvivő.

A környezetvédelmi minisztérium arról is tájékoztatott, hogy a befolyt összeget maradéktalanul a Zöld Beruházási Rendszerben használja fel.

A kvóták végfelhasználója a tárca információi szerint Japán. Erről konkrétabbat feltehetően azért nem lehet tudni, mert van arra is esély, hogy a vásárló cég nem használja fel a kvótákat, hanem továbbértékesíti azokat.

A kormány állítólag piacra dobta Magyarország kvótatartalékát, hogy a bevételből a költségvetést foltozza. Az biztos, hogy nem egyszerű megalkotni a megfelelő értékesítési stratégiát, hiszen a nemzetközi szén-dioxid-kvóta-piacot a bizonytalanság határozza meg. A Fidesz el tud képzelni olyan felállást, hogy megérje most eladni, a kormány csak annyit mond, hogy tárgyalnak, a szakértők megosztottak.

A Bajnai-kormány olyan nagy tétel szén-dioxid-kvótát akar értékesíteni még a választások előtt, amivel akár több évre előre is megfoszthatja a következő kormányt ettől a bevételi lehetőségtől, írja a Magyar Nemzet. A lap szerint a gyors eladásból befolyó pénzekből a költségvetés lyukait szeretnék befoltozni, annak ellenére, hogy a kvóták ára most kifejezetten alacsony.

Magyarország váratlanul olyan vízpótlási javaslattal fordult Szlovákiához, amely a Szigetköz problémáját nem az Öreg-Duna vízmennyiségének növelésével, hanem mobil fenékgátakkal oldaná meg, írja a Népszabadság. A lap szerint az egyezkedésre egy korábbi kétoldalú megállapodásban rögzített határidő után, ráadásul szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül adták át a megválasíthatósági tanulmányt.

A Greenpeace pert indít a szlovák környezetvédelmi minisztérium ellen a mohi atomerőmű bővítésekor elkövetett visszaélések miatt. A környezetvédelmi szervezet szerint a tárcának bíróság előtt kell felelnie összeférhetetlenség és jogosulatlan előny nyújtása miatt.

Egy ausztrál kutató szerint akár 60 év alatt is elfogyhat a termőtalaj a világon a föld túlhasználata és más okok miatt. John Crawford, a Sydney-i Egyetem Fenntartható Mezőgazdaság tanszékének vezetője egy Ausztráliában a héten megrendezett konferencián mutatta be legújabb tanulmányát, mely szerint a termőtalaj vékonyodásának oka az elhibázott földhasználat és túltermelés okozta erózió, valamint a klímaváltozás.

Crawford becslése szerint évente 75 milliárd tonna talaj veszik el világszerte, és mára a világ termőtalajának 80 százaléka mérsékelten vagy jelentősen erodálódott. Kínában az erózió üteme a természetes regenerációs képesség 57-szerese, míg Európában 17-szeres, Amerikában 10-szeres, Ausztráliában 5-szörös a mutató.

Az amerikai szövetségi kormány 2020-ig 28 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, mondta pénteken Barack Obama elnök. A kormány példát akar mutatni a klímavédelem területén, az hatékonyabb energiafelhasználásért. A cél a költségek visszafogása és a környezetszennyezés csökkentése, mondta.

A Fehér Ház számítása szerint 8-11 milliárd dollár (205 millió hordó olaj) megtakarítás érhető el azzal, hogy a kormányzati ügynökségek, szervezetek működtetésében egyre nagyobb szerepet fog kapni a nap-, szél- és geotermikus energia. Obama közölte, hogy az ország legnagyobb energiafogyasztójaként a szövetségi kormány tavaly több mint 24,5 milliárd dollárt (kb. 4500 milliárd forintot) költött elektromos energiára és üzemanyagra. Hasonlata szerint a tervezett 8-11 milliárd dolláros megtakarítás azzal egyenlő, mintha egy évre 17 millió autót kivonnának a forgalomból.

Szakértők szerint a 28 százalékos csökkentés merész cél, tekintve, hogy az Egyesült Államok előző nap arra tett ígéretet: 2005-höz képest 17 százalékkal csökkenti a gázemissziót 2020-ig.

Februártól az autózás helyett a tömegközlekedést, a kerékpározást vagy a gyaloglást ajánlja a budapestieknek és a környéken élőknek a Levegő Munkacsoport. A szervezet arra figyelmeztet, hogy a levegőben lévő szálló por koncentrációjáért elsősorban az autóhasználók a felelősek. A légúti megbetegedéseket, asztmát, agyi károsodást, hirtelen csecsemőhalált kiváltó szálló por koncentrációja Budapesten egy évben az engedélyezett 35 nap többszörösén átlépi az egészségügyi határértéket.

Hagyd otthon az autódat! – ezt kéri a fővárosiaktól és a környéken élőktől a Levegő Munkacsoport. A közlekedési dugók csökkentéséért, a tisztább levegőjű Budapestért február 1-jén kezdődő új kampányukban a környezetvédők arra biztatják az embereket, hogy válasszák a kevéssé szennyező, egészségesebb közlekedési módokat: szálljanak tömegközlekedési járművekre, kerékpározzanak vagy gyalogoljanak minden esetben, amikor ezt megtehetik.

Az utóbbi napokban kiemelkedően magas volt a súlyosan egészségkárosító szálló por koncentrációja a fővárosban. A civil szervezet most a korábbiaknál is határozottabban figyelmeztet rá, hogy Budapest légszennyezettségéért mindenekelőtt a közlekedés a felelős, azaz a fővárosban élő gépkocsihasználók és az oda rendszeresen beautózó emberek.

Az MTA Biológiai Tudományok Osztályának illetékes szakbizottságai megvizsgálták a Dunakeszi Auchan által kiszemelt területet, és arra a következtetésre jutottak, hogy a Dunakeszi tőzegtó és környékének ökológiai állapota mindenben megfelel a láp kritériumának, mivel a terület jelentós részét egész éven át víz borítja, és a terület nagy részében lápi életközösségek uralkodnak, amilyen a tőzegpáfrányos láperdő, a rekettyefűzes lápcserjés. A területen továbbá nagy borításban találhatók tőzegjelző lápi növények, elsősorban a tőzegpáfrány, valamint nagy számban lápokon élő állatfajok. A területen vastag aktív tőzegréteg található, amely eredetét tekintve elsősorban radicella-tőzeg, felismerhetően a tőzegpáfrány gyökérzetének anaerob bomlásából keletkezett.

Az MTA állásfoglalása szerint a terület a Pest városát egykor gyűrűszerűen körülvevő lápi övezet utolsó maradványa. A fővárost övező egykor nagy természeti értéket képviselő élőhelyek sorra áldozatul estek a városfejlesztésnek. A Rákos patak völgyének egykori természeti gazdagsága helyén ma az Újpalotai lakótelepek díszlenek, Lágymányoson és Kelenföldön még az 50-es években is létező keserűsós réteket a Dél-Budai városközpont foglalta el. A Dunakeszi láp olyan környezettörténeti maradvány, amely nemcsak természetvédelmi, hanem várostörténeti szempontból is muzeális érték. Nem valószínű, hogy egy áruháznak ne lehetne Észak-Pest körzetében más alkalmas helyet találni, amelyet nem kellene az építkezés előtt jelentős költséggel kiszárítani - vélekedik az MTA.

Részlet a dunakeszi Auchan áruház melletti tőzegtavakból

A fentieket figyelembe véve az MTA Biológiai Osztálya szükségesnek tartja, hogy tudományos ismeretinek és szakmai felelősségének birtokában általánosan elismert társadalmi és szakmai tekintélyével alátámassza az állampolgárok és civil szervezetek tömegméretű megmozdulását a Dunakeszi láp jogos és indokolt megvédése ügyében. Az ügy fontosságának külön hangsúlyt ad az a körülmény, hogy 2010 a biodiverzitás megőrzésének nemzetközi éve, s most különös erkölcsi kötelességünk minden további természetpusztító tevékenységet meggátolni – áll a közleményben.

Decemberben Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa szólította fel az Auchan üzletlánc menedzsmentjét, hogy a végleges ombudsmani ajánlás kiadásáig ne kezdjen semmiféle munkához, és ne készítsen elő építkezést a dunakeszi láp területén és annak védőzónájában. Az eddigi információk szerint jelenleg senkinek sincs hatályos építési engedélye a területre, írta levelében az ombudsman. Az ombudsman Sarkadi Márton dunakeszi természetvédő és mások panasza nyomán kezdett vizsgálatot az Auchan dunakeszi áruházának tervezett bővítéséről, mivel a kifogások szerint a terjeszkedés veszélyeztetné a környékbeli lápot.

Még több kép a lápról, az Indafotón!

Noha a vizsgálat még tart, bizonyossá vált, hogy a kérdéses terület az országos ökológiai hálózat része volt, ami korlátozza a beépítés lehetőségét. Ha a láp jelleget a hatóság is megállapítja, akkor egyáltalán nem lehet építkezni a területen, mert az „ex lege” védett, olvasható az ombudsman tájékoztatásában. Az eddigi vizsgálat szerint a másodfokú természetvédelmi szakhatóság által az ügyben bekért szakértői vélemény jogsértő és szakmailag hibás. A láp fogalmát a jogszabálytól eltérően értelmezi, a becsatolt térképek alapján pedig nem a megfelelő helyen keresi, így nem is találja a lápot, és figyelmen kívül hagyja az ottani vegetációt is.

Németország jelentős mértékben túlteljesítheti az EU megújuló energiaforrások 2020-as részarányára kitűzött irányelveit, vélik a német szövetségi megújuló energia szervezet (Bundesverband Erneuerbare Energie, BEE) szakértői.

A BEE útiterve alapján az EU 18 százalékos célkitűzése helyett Németország a jelenlegi közel 10 százalékról akár 28 százalékra is növelheti a megújuló energiaforrások arányát a teljes energiafelhasználásában, ami évi 290 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás kiváltásához, és 50 milliárd euró olaj- és üzemanyag-beszerzési költség megtakarításához lenne elegendő.

Mintegy ötven divattervező bambusz-, kender- és rafiaszövetből, illetve biogyapotból készült kreációját mutatták be a genfi ENSZ-székházban annak bizonyítására, hogy megvalósítható a biológiai sokféleségre gondot viselő divat. „A biológiai sokszínűség kimerülése valósággá vált. Túlságosan kihasználjuk természeti kincseinket - figyelmeztetett Lucas Assuncao, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) munkatársa az alkalomból. - Márpedig valódi igény van az új anyagok iránt az egyre inkább környezettudatos luxuságazatban, így alkalmunk van befolyásolni a piacokat”. A Green2greener társaság Ecochic névre keresztelt divatbemutatóján divattervezők szója, bambusz, selyem, biogyapot, alpakka és ananászrost alapanyagokból készült ruhakölteményeit vonultatták fel az ENSZ Emberjogi Tanácsának termében.

John Rocha brit divattervezőnek az ötvenes éveket idéző sötétkék, könnyű, habos és áttetsző öltözéke például bambuszszövetből készült. A Fülöp-szigeti Oliver Tolentino sötét bézs színű rokokó ruhája ananászrost alapanyagú volt. A kameruni Anggy Haif piros és narancssárga színű ruhakölteményét mutatta be: ő gyakran alkalmaz rafiát is, és növényi eredetű "bőrt" gyártat fakéregből. A gyökereket, szalmát és magvakat sem nélkülöző kreációk forgalmazása időnként korlátokba ütközik: például 2005-ben egy ingkollekció hatalmas sikert aratott, ám a megrendeléseket alapanyaghiány miatt le kellett mondani.

A bőrfeldolgozás, a lenáztatási technológiák, a szövetfehérítés és festés roppant szennyező eljárások, amelyek az UNCTAD szerint veszélyeztetik a biodiverzitást és hatalmas energiamennyiséget fogyasztanak. A gyapottermesztés egymaga a világban évente felhasznált növényvédőszerek 11 százalékát emészti fel.

Zöld minimum elfogadására szeretné ösztönözni a pártokat a választások előtt Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa.

Zlinszky János, az ombudsmani hivatal stratégiai és tudományos főosztályának vezetője a múlt decemberi koppenhágai ENSZ-klímakonferenciáról szólva kiemelte, az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak megfékezéséhez elengedhetetlen, hogy a közeljövőben megszülető politikai döntések konkrétumokat tartalmazzanak.

Az elviselhetőnél lényegesen magasabb a légszennyezettség mértéke Irán fővárosában, a rossz teheráni levegő évente ötezer ember halálát okozza, figyelmeztetett a levegőminőséget ellenőrző iráni központ.

A Teheránban belélegzett levegő a világon a legszennyezettebbek közé tartozik, már olyan országokéval lehet összehasonlítani mint India vagy Banglades, mondta az állami televízióban közzétett felhívásában a központ igazgatója. "A főváros levegőjének szennyezettsége jóval meghaladja az elfogadható mértéket" - idézte a tévé Juszuf Rasifit.