A 10 legfontosabb hír a csonka hétről

1. A TV2 elismerte Simicskáék szerződését

Én megvettem, azt tudom. A többiről nem tudok

- válaszolta szerdán az Indexnek Andy Vajna, amikor arról kérdeztük, hogy akkor most végül is kié a TV2, amit a múlt héten két nap alatt ketten is megvettek. Az elsőre elég zavarosnak tűnő történet tehát még mindig nem egyszerű, viszont a héten azért kiderült pár részlet, ami alapján jobban megérthetjük, hogy mégis mi ez az egész kavarás a TV2 megvétele körül.

A TV2 kedden ugyanis közleményben ismerte el, hogy a TV2-csoportot a korábbi menedzsment magánszemélytől kapott kölcsönből vásárolta fel, amit eddig tagadtak. A pénzt elég nyilvánvalóan a Simicska Lajos, Fonyó Károly páros adta még 2013-ban, és ezért cserében opciós vásárlási lehetőséget kaptak arra a két vállalkozásra, melyek tulajdonosai voltak a TV2-t is tulajdonló holdingcégnek.

Simon Zsolt és Yvonne Dederick az opcióval terhelt vállalkozásoktól tavaly átvették a holdingcég tulajdonjogát, fejenként 250-250 ezer forintért. Ezzel megkárosíthatták az opció tulajdonosát, amiből nyilván hatalmas per lehet. Most azt állítják, hogy jóhiszeműen adták el a csoportot a kormánybiztos Andy Vajna cégének. A 2013-as vásárláskor kapott kölcsön egy részét már rég visszafizették, így az opciók lehívása szerintük nincs is rendben, jogi lépéseket tesznek. Bővebben erről ebben az cikkben olvashat.

És ha ez nem lenne elég bonyolult önmagában, akkor vegye még figyelembe azt is, hogy a cégbíróság hétfő délben iktatta Fonyó Károly beadványát, amin keresztül jogot formál a két vállalkozásra, amin keresztül a TV2 Media Group is a tulajdonába kerülne. Ezt nehezítheti, hogy Fonyóék nem jelentkeztek be a Gazdasági Versenyhatósághoz (GVH), pedig egy ekkora nagyságú adásvételt a versenyhatóságnak is jóvá kell hagynia. Andy Vajnáék viszont már bejelentkeztek a GVH-hoz. A kavarás ellenére az állam mindenesetre számít a TV2-re: hétfőn derült ki, hogy a következő nemzeti konzultáció keretén belül megvalósuló migrációs kampány bevezetőjének nagyobb részét a TV2-re alapozzák, amiért 100 millió forintot kap majd a csatorna.

2. Bekebelezné az állam a teljes energiaszektort

Egy általunk megszerzett minisztériumi előterjesztés szerint a gázszolgáltatók után most az infrastruktúrát birtokló elosztótársaságok jönnek,

A dokumentumból az is kiderül, hogy az állam a szolgáltatók megvétele után egy jóval nagyobb falatot nézett ki magának: 566-596 milliárd forint hitelből 2017-ig megvásárolná az infrastruktúrát birtokló, külföldi kézben lévő energiacégeket is.

A felvásárlás után állami lenne az Elmű-Émász DSO, és az EDF-Démász az árampiacon, és az Égáz-Dégáz, az E.On gázelosztó cégei, a Ddgáz és a Kögáz is a gázpiacon. Hogy honnan lenne erre pénz? Részben az állami MFB-től vennének fel hitelt 2018 december végi lejárattal, de ezzel sietni kell, mert uniós versenyszabályok miatt az MFB csak 2020 végéig jöhet szóba finanszírozóként.

A terv az, hogy ha végeztek a vásárlással, majd úgy alakítják át a szabályokat, hogy nekik már ne legyenek olyan veszteségeik, mint a multiknak. Rákérdeztünk a Miniszterelnökségen is a vásárlás szándékára, valamint konkrét összegre és menetrendre. Azt mondták, hogy szerintük az elosztótársaságokban való állami érdekeltségszerzés a nyilvánosság előtt zajló folyamat, a vásárlás lehetőségeit és feltételeit folyamatosan vizsgálják, de ezzel kapcsolatban egyelőre nem született döntés. Ilyen üzleti tárgyalások jelenleg nem is zajlanak, konkrét összegeket sem tudnak közölni.

3. Hernádiék mégsem cselezték ki a horvát bíróságot, Mol-kút lesz az Agip-kutakból

Közzétették a Hernádi Zsolt ügyében tavaly decemberben született másodfokú magyar ítéletet, a dokumentumot, ami alapján kiderül, hogy  miért folytatódhatott a horvát bírósági eljárás a Mol vezére ellen a magyar ítélet ellenére is.

A lényeg annyi, hogy a  Fővárosi Törvényszék tavaly májusban első fokon fel is mentette Hernádi Zsoltot csalás és hűtlen kezelés alól, a nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés miatt indult eljárást pedig megszüntette. Amikor a másodfokú ítélet megszületett, a sajtóban az jelent meg, hogy ez az ítélet jóváhagyta az elsőfokú döntést. Csakhogy mint az a most közzétett másodfokú ítéletből kiderül, a Fővárosi Ítélőtábla tavaly év végén valójában nem hozott jogerős felmentő ígéretet. Ezért folytatódhatott a horvát eljárás.

Hernádit a horvát hatóságok azzal vádolják, hogy 2009-ben több millió euró kenőpénz kifizetéséről intézkedett az akkori horvát miniszterelnök, Ivo Sanader részére, cserébe azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA irányítási jogait. A magyar olajtársaság és annak vezére is többször tagadta a vádakat. Hernádi egyébként hosszú idő után először adott interjút a héten. A Figyelőben megjelent interjúban beszélt a horvátországi eseményekről, a politikához fűződő viszonyáról és a készülő üzleti magánegyetemről is. Meg arról, hogy mezőgazdasági bizniszbe kezd.

Kapcsolódik, hogy a Mol-csoport szerdán megállapodást írt alá az Eni Hungaria Zrt. megvásárlásáról, ami 183 magyarországi töltőállomást működtet Agip márkanév alatt Magyarországon, és nagykereskedelmi tevékenységet folytat. Tehát Mol-kút lesz az összes Agip kútból.

4. Sose volt még ilyen sok közmunkás, és évek óta nem kerestek ilyen kevesen munkát

Több mint 10 százalékkal csökkent az álláskeresők száma az elmúlt egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a szeptemberi utolsó napján 341,7 ezer álláskereső szerepelt, csaknem 40 ezerrel kevesebb, mint 2014 szeptemberében, írja az MTI. Kapcsolódó hír, hogy a közmunkások száma is rekordot döntött nemrég, ezért érdemes a statisztikákat a helyükön kezelni. 

És hogy hányan dolgoztak közmunkában? A legalább öt főt foglalkoztató cégekkel és a nonprofit szférával együtt majdnem 212 ezer közmunkást számlált a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) augusztusban. Jövőre pedig már 300 ezer közmunkással tervez a kormány.

5. Már a mérnököt is vadászni kell

Hetente jönnek a hírek arról, hogy milyen szakmák számítanak újonnan hiányszakmának Magyarországon: az eheti hiányszakma a mérnök volt. A Hay Group kutatásából az derült ki, hogy bár a cégek nem elégedettek a magyar felsőoktatásból kikerülő mérnökök tudásával, de még ennek ellenére is nehezen tartják meg azokat, akiket végül sikerül felvenniük.

Az is probléma, hogy a fizetésen kívül leginkább érdekes kihívásokkal lehet megtartani a mérnököket, de ilyen kihívásokat csak bizonyos vállalatméret felett tudnak nyújtani a cégek. Ezért van az, hogy a multik előnyben vannak a mérnökökért vívott harcban a magyar piacon.

6. A KDNP megvédené a nyugdíjasokat a termékbemutatós cégektől

Már júliusban írtunk róla, hogy a KDNP készül valamire, amikor egy pofátlan termékbemutatós cégről szóló cikkünk megjelent, csütörtökön viszont hivatalosan is kijött a párt törvényjavaslata, ami alapján megtiltanák a termékbemutatós cégeknek, hogy az eseményeik ingyenességét reklámozzák, illetve azt is betiltanák, hogy a termékbemutatók helyszínén több százezres hitelszerződéseket lehessen aláírni.

7. A héten volt a statisztika világnapja, kiderült, hogy néz ki egy átlag magyar élete számokban

A KSH összeállította, hogy nagyjából hogy néz ki egy átlagos magyar család napja számokban. Alvás, munka, iskola, lakás, pénz, közlekedés, kommunikáció, étel-ital és szabadidő: a KSH adatai alapján ezekről mind kiderül valami érdekes. Az ábra alapján épp az, hogy míg színes TV-je szinten mindenkinek van Magyarországon, a céges okostelefon csak egy szűk réteg privilégiuma.

8. A cégeknek sok változásra érdemes odafigyelniük

2017-től a legtöbb cégnek át kell majd állniuk a beszámolóiban a magyar számviteli rendszerről a nemzetközi számviteli sztenderdek, az IFRS-ek alkalmazására. Viszont a valódi határidő 2016 szeptembere: egy év múlva ugyanis könyvvizsgálói jelentéssel kell igazolnia minden olyan cégnek, hogy felkészült a nemzetközi számviteli standardok alkalmazására. Egyébként a jövő évi adóváltozások is inkább a cégeket érintik, úgyhogy érdemes időben elkezdeni a felkészülést az átállásra.

9. Megnézheti, hogy a Volkswagen-motorja manipulálja-e a károsanyag-kibocsátását

Magyarországon az alábbi oldalakon lehet ellenőrizni az alvázszám érintettségét:

• Audi
• SEAT
• Skoda
• Volkswagen

Közben az iskiderült, hogy nemcsak az  EA189-es, hanem az EA288-as VW-motorokba is olyan szoftvert építhettek, amik a tesztek alatt alacsonyabb károsanyag-kibocsátást produkáltak. Az EU288-as motort 2012-től kezdve használták, ilyen motor van például sok Volkswagen Golfban is. A VW szóvivője azt mondta, egyelőre nem tudnak számokat közölni azzal kapcsolatban, hogy hány autó érintett, és hogy már vizsgálódnak az ügyben

10. Ukrajnában egyre siralmasabb a helyzet

Az államcsőd szélén tántorgó Ukrajna pedig lehet, hogy nem kap pénzt a Nemzetközi Valutaalaptól, mert a kijevi törvényhozás olyan adóreformcsomagot fogadhat el, amellyel nem ért egyet a washingtoni székhelyű intézet. A helyzet annyira reménytelen, hogy Európa pénzt ad Ukrajnának, hogy ne fagyjanak meg télen.