A hét, amikor a világ Romániája lettünk

Izgalmas időszakot élünk mostanság, fene tudja miért, de nagyon begyorsultak idehaza az események, miközben a határokon túl nemcsak, hogy napról napra újabb országok államcsőd-közeli helyzetéről érkeznek a hírek, de még en bloc az euró jövője is mindinkább megkérdőjeleződik.

A Költségvetési Tanácsot elhallgattatják

A hét talán legnagyobb hatású magyarországi eseménye az volt, hogy a Költségvetési Tanács, élén Kopits Györggyel, elmondta búcsúbeszédét, miután kiderült, hogy a kormány hogyan semmisíti meg a költségvetés számos gyenge pontjára rávilágító, a kormányzati ígéretekre fittyet hányó valódi kormányterveket leleplező, a lakosságot és az elemzőket informáló független intézményt, és hogyan csinál a kabinet a mai KT-ból egy gittegyletet, követve a román példát. A Fidesz-kormány által halálra ítélt KT egyik tagja, Oblath Gábor egy mondatban összefoglalta ennek az egész támadásnak a lényegét: olyanok becsmérlik a Költségvetési Tanácsot, akiknek fogalmuk sincs az ott folyó munkáról, annak értelméről és minőségéről.

A kormánytöbbséget ez cseppet sem zavarja, holnap a parlamenti képviselők szentesíthetik a KT-re kimért halálos ítéletet. Ha megtörténik ez, akkor nem fog megismétlődni a jövőben az, ami például a hét elején történt: a KT két számítást is készített, amelyekben a kormány nyugdíjtervét és a költségvetéshez beadott módosító javaslatokat árazta be, értékelte, és arra jutott, hogy a kommunikált dolgokhoz nem sok közük van ezeknek.

Belenyúlnának a monetáris politikába is

Jelentőségében nem sokkal marad el a KT-ügytől a monetáris politika terepén több fronton hömpölygő eseményáradat. Az Index megtudta, hogy a kormány legszívesebben 3-ról 3,5 százalékra emeltetné az inflációs célt. Noha ebbe beleszólása sem lenne, mert az az MNB kizárólagos joga, de a monetáristanács-tagok kinevezési szabályainak átírásával (amit az MNB elnöke rossz ötletnek tart) képes lehet elérni célját a kabinet.

A cikkünk megjelenése után pár nappal a kormány nem is cáfolta értesülésünket, sőt, szinte kérkedett a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy nem tévedésből szerepeltetnek a sok éves kitekintésben 3,5 százalék körüli inflációs előrejelzéseket. Pedig az inflációs cél megemelésének semmi értelme, haszna gyakorlatilag nulla, azonban annál több kárt tud csinálni.

Kamatemelési ciklust kezdett az MNB

Az egyébként érzékelhető inflációs kockázatok és megemelkedő inflációs pálya miatt az MNB a héten kamatot emelt, ez pedig egy kamatemelési ciklus kezdete, ahogyan azt Simor András jegybankelnök jelezte a lapunknak adott interjújában.

A jövő évi bérfejlesztési ajánlás is inflációs kockázatokat hordozhat magában, 4-6 százalékos bruttóbér-emelésre tettek javaslatot az OÉT tagjai, a minimálbért pedig 9 százalék körüli mértékben, 78 ezer forintra növelik.

Az MNB stábja kicsit a GDP-növekedési prognózisát is emelte, ám a költségvetési hiánypályát kedvezőtlenebbnek gondolják nemcsak a korábbinál, de lényegesen rosszabbnak a kormány által hangoztatottnál is, noha elismerik, idén nagy eséllyel meglesz a hiánycél, jövőre pedig többletes lesz a büdzsé, de utána baj lesz, egyre nagyobb.

Matolcsy pörög

A Matolcsy-minisztériumnak nemcsak a KT működése nem tetszik, hanem az MNB kamatemelése sem nyerte el tetszését. Sőt, az Európai Bizottság gazdasági és költségvetési előrejelzéssel rukkolt elő a héten, emiatt Brüsszellel is összeakasztotta a bajszát „Orbán jobbkeze.”

Matolcsy körül zajlik az élet, ez látszik a fentiekből, és abból is, hogy kiderült, még mindig nyugdíjpénztári tag a pénztári rendszert is halálra ítélő nemzetgazdasági miniszter. Pedig többször, legutóbb tavaly is visszaléphetett volna az állami pillérbe a tárcavezető, ha baja lett volna a magánnyugdíjpénztárával, de valamiért nem tette. Ellenben a külföldi befektetőknek nemrég írott levelében álomvilágot festett: kiszámíthatóságról, stabil jogi környezetről, a megtakarítások növekedéséről írt az NGM hat nappal a magánnyugdíjak államosításának bejelentése után.

A kormány ügyeskedik a nyugdíjpénzzel – vonta le a következtetést a neves londoni gazdasági újság, az Economist, amelynek írója szerint elveszik az emberek megtakarítását, aki pedig önszántából nem akarja adni, az fagyoskodhat a nyugdíjigazgatóságok előtt sorban állva. Mert sor az lesz, az állam ugyanis a szabad választás jegyében egy pénztártagra tíz másodpercet szán, ennyi idő jutna egy pénztártagra, hogy sorba álljon, nyilatkozzon, kérdezzen a nyugdíjkirendeltségeknél, ha mind az érintett hárommillió pénztártag maradni akarna a pénztárában. Innen nézve nyílt hadüzenet a csehek részéről a magyar kormánnyal szemben, hogy ott épp most hozzák létre a magánnyugdíjpénztári rendszert.

Már az USA is az eurót mentené

Vannak persze kevésbé örömteli dolgok is előttünk, vagy inkább mögöttünk. Ha kitekintünk az európai hadszíntérre, láthatjuk, hogy hiába mentettemeg az íreket az EU és az IMF az államcsődtől egy gyors beavatkozással, másnap már az dominálta a híreket külföldön, hogy Portugália mikor sodródik csődközeli helyzetben, utána a spanyolok vagy az olaszok vagy éppen a belgák nyakán lesz-e a kés. Aztán ha ez nem elég, a hét közepén jött a hír, már az Egyesült Államok is az euróövezet segítségére sietne, mert úgy látják, akkora a baj, hogy már Washingtonnak is az eurót kell mentenie. A német kancellár a hét vége fele mintha felvetette volna, hogy akkora a kupleráj, hogy ők legszívesebben kilépnének az euróövezetből, ha nem tudják elfogadtatni a közpénzügyi szigor fontosságát a tagállamokkal, aztán Merkel szóvivője gyorsan cáfolta, hogy elhangzott volna ilyenfajta kijelentés.

Azt nem cáfolta persze, hogy meg-megfordul német vezetői fejekben, hogy ez így nem mehet tovább, ahogyan eddig folytak a dolgok az eurózónában. Merthogy bebizonyosodott az Európai Központi Bank csütörtöki kamatdöntését kísérő nyilatkozatokkal, hogy a válságkezelés eddigi módja zsákutcába jutott. Ezért aztán sokan tágra nyitották szemüket a Deutsche Bank elnökének kijelentésén, aki Oroszországot is az euróövezetben akarná látni. Talán csőbe akarja húzni az oroszokat a német bankvezér.

A devizahitelesek előbb megijedtek, aztán megnyugodhattak

Mind a külföldi, gyanúnk szerint pedig mind a belföldi dolgok szerepet játszottak abban, hogy a hét első két napján súlyos ezreket buktak a magyar devizahitelesek, mert az euróval és a frankkal szemben rég nem látott szintekre gyengült a forint: kedden az euróárfolyam 285 forintot nyaldosta, a frankkurzus 219 forintig szökött fel. Aztán a hét második felére alábbhagyott az idegesség a pénzpiacokon, a hetet 277 forintos euróárfolyam és 211,50 forintos frakkurzussal búcsúztatta a hazai fizetőeszköz.

A részvények jól viselték a megpróbáltatást, összességében majdnem minden nagyobb papír drágult.

	45. heti záró	46. heti záró
BUX	20 763	21 519
OTP	4 970	5 250
Mol	18 800	19 805
Richter	42 690	43 650
Magyar Telekom	549	545

Vannak még kevésbé örömteli dolgok is persze. A hazai gáztörvény erősíti az orosz függésünket, és újabb módosításával milliárdokat húznak ki a Mol zsebéből. Történelmi mélyponton van a lakáshitelpiac. Csődbe ment a tatai hűtőgyár, 112 ember kerül utcára. Új csúcson a benzinár a hét közepi áremelés nyomán. Amerikában sem habostorta az élet, Obamának gigamegszorítást javasolnak, a nyugdíjkorhatár 68 évre való felemelését és kétszázezres állami létszámleépítést, az üzemanyagadó megduplázását sürgetik szakértők, hogy ki tudjon kecmeregni az adósságcsapdából a világ vezető országa. Közben pedig kiábrándító munkaerőpiaci hírek jöttek a tengerentúlról, 9,8 százalékra ugrott a munkanélküliségi ráta.

Kevesebb autója lesz a Postának és a Mávnak

De vannak igazán örömteli dolgok is. Véget ért a kgfb-váltási időszak, jó sokan váltottak idén is biztosítót, az autósok díja csökkenni látszik. 3000 forintos pénzérmével várjuk az EU-elnökséget, kilenc emlékérme jelenik meg jövőre, Jedlik Ányossal ezrest, Liszttel ötvenezrest terveztek. A földmoratóriumot három évvel meghosszabbítjuk, ezt Brüsszel is elfogadja. És más területen is moratóriumot hirdet a kormány, a kapcsolt erőművek támogatása még két évig fennmarad, elkerülhető lesz így a távhő árának drasztikus emelése. Kevesebb autót vesz a Magyar Posta és a MÁV, mint tervezték. Csak az üzemi feladatok ellátásához szükséges járműveket vesz a Posta, 188 helyett 127 autót. Lapunk írta meg november elején, hogy 770 millióért vesznek új autókat, ezután a közbeszerzést kikerülő beszerzést – és a MÁV autóbeszerzését – felfüggesztette a céget felügyelő fejlesztési miniszter.

A kormány az offshore pénzeket akarja hazahozni

Nem tudjuk eldönteni, hogy melyik halmazba tartozik az a hír, miszerint a Fidesz-kormány hazavonzaná az offshore-területekre kivitt pénzeket, és még nem is kérdezősködhet irántuk az adóhatóság. Azt a hírt sem tudjuk besorolni, hogy nem merünk vagy nem tudunk eladósodni karácsony előtt, a megkérdezettek ötöde ajándékozásra 10 ezernél kevesebbet költ, 70 ezer fölé mindösszesen egy felmérésben választ adók 2 százalék megy. És hogy a közszolgák 22 milliárd forintos pluszt kapnak, máskülönben az átlagbér alatt kereső gyerektelen dolgozók nettó bére csökkenne jövőre, ezt meg nem meri megtenni a kormány.