Béke és háború

A hét legfontosabb napja a kedd volt – legalábbis a magyar gazdaság számára. Orbán Viktor aznap találkozott Brüsszelben mások mellett Jose Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével, akivel a hazánkkal szemben felmerült uniós kifogásokról egyeztetett. Ugyanezen a napon tárgyalt Magyarországról és a hazánkkal szemben fennmaradt túlzottdeficit-eljárásról az európai pénzügyminiszterek tanácsra, az Ecofin, és vélhetően ezen a napon csapott le először a monetáris politikára – természetesen csak közvetve – a kétharmados kormánytöbbség.

Hogy ez utóbbival kezdjük: a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, szemben az általános várakozásokkal, kedden úgy döntött, hogy nem folytatja a novemberben kezdett kamatemelési sorozatot, így a novemberi és a decemberi fél-fél százalékpontos emelés után most változatlanul, 7 százalékos hagyta a jegybanki alapkamatot. Simor András jegybankelnök azt mondta, szoros szavazás volt a kamatról – a héttagú testületben ez valószínűleg 4:3-as szavazatarányt jelentett, és valószínűeg azt, hogy a testületbe tavaly a kormánypártok által jelölt és beszavazott négy tag dönthetett úgy, hogy nem kell további monetáris szigor. Pedig a várt kamatemelést is beárazták már talán a bankok, amikor 10 százalék fölötti betéti kamattal kezdtek csalogatni. A döntés ellenére nem gyengült, sőt, háromhavi csúcspontra erősödött a forint, így az euró 294 alatt is járt a héten.

A jegybank függetlensége – amit jogilag természetesen nem érintett a monetáris tanács döntése, nem jogi szempontból azonban mégis jelzésértékű volt – központi kérdés volt a Barroso–Orbán-tárgyaláson is. Amelyen a magyar miniszterelnök több kérdésben engedett ugyan, de az is biztos, hogy további egyeztetések kellenek majd. Matolcsy Györgynek valószínűleg kínosabb élményei voltak az Ecofin-tanácskozáson, az unió pénzügyminiszterei ugyanis osztották a Bizottság álláspontját, hogy nem fenntartható módon csökkentettük a költségvetési hiányt, és megerősítették a magyar deficiteljárást. Holott Matolcsy szerint tartani fogjuk a hiánycélt, ám ez az érv láthatóan nem volt meggyőző.

Nemcsak Brüsszelben nem hisznek nekünk, hanem Washingtonban sem (ráadásul a londoni székhelyű is azt mondta, hogy Magyarország a legkiszolgáltatottabb). A Nemzetközi Valutaalap szerdán közzétett országjelentése igencsak lehúzta Magyarországot, az IMF szerint a deficit jövőre már 4 százalék fölött lesz, és bár a Széll-terv jó, de sok volt a hiba: nyugdíjállamosítás, különadók, végtörlesztés. A jelentés azért aggasztó, mert arra utal: ha az unióval meg is tudunk állapodni a vitatott jogi intézkedésekről, a hiteltárgyalásokon nagyon kemény gazdaságpolitikai vállalásokat kell tennünk, hogy higgyenek nekünk – erre utalnak egyébként a 2008-as, 2009-es vállalásaink és a környező országok tapasztalatai is.

A még mindig el sem kezdett tárgyalások egyik tétje egyébként a magyar adórendszer, és az egykulcsos személyi jövedelemadó sorsa. A héten több hír szólt arról, hogy kidobatná velünk az egykulcsos adót az IMF, miután a kormány szimbolikus adóintézkedését egy évi 400 milliárd forintos tévedésként is lehet értelmezni, és így költségvetési okai is lehetnek annak, hogy többkulcsos adórendszerre kelljen átállni.

Pedig az egykulcsos adó szexuális és demográfiai okokból is jó – derült ki csütörtökön, amikor több mint háromórás ülésen hallgatta meg a parlament költségvetési bizottsága Matolcsyt. A nemzetgazdasági miniszter szerint ugyanis az egykulcsos szja híre volt az, ami tavaly nyáron „megmozdította a férfiak és a nők fantáziáját”, és ennek köszönhetően lassult a népességfogyás, nőtt a születések száma.

A meghallgatáson az is kiderült, hogy kiáramlik az országból 3000 milliárd forint, és a héten megtudtuk azt is, hogy tavaly az állam óránként mínusz 200 milliót produkált úgy, hogy az izgató egykulcsosnak köszönhetően ötödével csökkentek az szja-bevételek, és hogy az elbukott áfaper miatt már289 milliárd forintot igényeltek vissza a vállalkozások (egyébként, ha már adózás: a héten nyilvánosságra hozott adatok szerint a magyar cégek egyhatodának függesztették már fel adószámát).

A héten lényegében befejeződött a devizahiteles-mentés egy ellentmondásos folyamata, a végtörlesztés. Amelyről most hirtelen a miniszterelnök is azt gondolja, hogy nem az volt a legkedvezőbb megoldás, és erről újabb levelet is írt közszolgáknak, figyelmükbe ajánlva a tavasszal induló, kedvezményes árfolyamgát 2.0-t. Amelyről épp a héten jelent meg a hír, hogy csúszhat a bevezetése, ha nem siet a kormány, mert egy hónapig is eltarthatnak a bankok informatikai fejlesztései.

Közben elkészült a parlamenti jelentés arról, miért adósodtunk el devizában, a fideszes többségű vizsgálóbizottság szerint – nem hiszik el – a legnagyobb felelősség az előző kormányt terheli. A mostani legújabb tagja, Németh Lászlóné is bedőlt azonban ennek a csábításnak, vagyonnyilatkozata szerint 39 ezres frankhitele van. És ha már hitelek: ismét bukott az egyoldalú banki szerződésmódosítás, a Partiscum-ügyben ezúttal azt mondta ki a bíróság első fokon, hogy érvénytelen a hitelszerződés, ha nem teljesen egyértelmű, hogy a bank milyen okokkal írhatja azt át.

	3. heti záró	4. heti záró
BUX	18 850	19 286,15
OTP	3816	4125
Mol	19 200	19 565
Richter	37 000	36 600
Magyar Telekom	555	541

Míg Magyarországon úgy általában sem könnyű banknak lenni, Hódmezővásárhelyen kifejezetten nehéz – legalábbis ez sejlik ki abból a Lázár János által írt levélből, amely szerint a polgármester megóvja a pénzhatalomtól Vásárhelyet. A városban egyébként az önkormányzathoz kötődő dolgozók munkahelyein bankváltást sürgetnek, a városi intézmények dolgozóinak azt ajánlják, az Erstéből egy takarékba vigyék át a bankszámláikat (az Erste egyébként, ettől persze függetlenül, bejelentette a korábban mondott kisebb arányú, 307 embert érintő csoportos létszámleépítést).

És ami még a héten történt: bejelentette a Ryanair azt, hogy visszatér Magyarországra, Cséfalvay Zoltán azt,hogy a kormány stabil forintot akar, az E.On azt, hogy 11 ezer állást szüntet meg – a német energiaóriás döntése a magyar cégeit is érintheti, de még nem tudni, milyen mértékben –, és Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos azt, hogy működésképtelenné válhat a Malév.

Kiderült, hogy a hipermarketekkel nem tárgyalnak az Erzsébetről – ami az OKSZ szerint azt jelenti, hogy a hazai láncokat szeretné helyzetbe hozni az állami kajajegy –, hogy kicsit többet vásároltunk novemberben, hogy hazudott a Kincstár egy új cégéről – ami miatt háromszáz dolgozót kirúgtak, de most talán visszavesznek –, hogy Szlovákiában ezrek lesznek földönfutók, és hogy Magyarországon is tömegek veszíthetik el az otthonukat. Ettől alighanem független, de tény: sosem látta még ilyen borúsan a jövőt Soros György. Bizakodik, de legalábbis terjeszkedik viszont lichtensteini hercegi család, vagyonkezelőjük, az LGT Capital Management 30 százalékos részesedést szerezhet egy Brókernet-cégben.

És megkezdődik az szja-bevallás időszaka, akik a gigantikus söralátétekkel szembesülnek a következő hetekben, gondoljanak arra, hogy rossz pályát választottak: közgazdásznak kellett volna menniük. Azokat ugyanis Dux László leköszönő felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár szerint adóelkerülésre tanítják – márpedig aki ilyen tudást a privátszférában akar használni, az fizessen érte keménye, ezért van kevesebb állami hely –, vagyis ezek az emberek aligha küzdenek az egyszerűsített adózás kilenc vagy tizenötoldalas tájékoztatóival.