A blogról

A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.

Friss kommentek

Tényleg rosszabbul járnak a nem fideszes önkormányzatok?

október 8., 11:03 Módosítva: 2019.10.09 10:50
1399
7 hozzászólás
Az önkormányzati kampány során egyre sűrűbben bukkan fel a kormányzati kommunikációban, hogy amennyiben az ellenzéki polgármesterjelölt győz, úgy a település jelentős kormányzati forrásoktól eshet el, a fejlesztések leállhatnak. Ugyan 2010 előtt is befolyással volt a politikai kötődés a kormány által saját hatáskörben nyújtott támogatásokra, azonban ez a kapcsolat jelentősen erősödött a kormányváltást követően. Ezt tovább tetézte, hogy az önkormányzati feladatok és a források szűkítésével, a központi támogatások kötöttségével, a hitelfelvételi lehetőségek szűkítésével jelentősen csökkent az önkormányzati autonómia, amivel párhuzamosan a kormány egyre nagyobb részt hasított magának a helyi közügyekben. Mindezek fényében a politikai klientilizmus még nagyobb jelentőséggel bír, amit a kormánypártok már nyíltan a választás központi elemévé tettek. Ez pedig jelentős dilemma elé állíthatja a nem kormánypárti szavazókat vasárnap.

Kósa Lajos alig több, mint egy hete nyilatkozta, hogy a választásokat követően elsősorban azokkal a településekkel foglalkozna, ahol kormánypárti polgármesterjelöltek győztek. Egy évvel korábban, a 2018 elején tartott hódmezővásárhelyi időközi polgármesterválasztás apropóján ugyancsak Kósa Lajos (akkor még modern városok programot felügyelő tárca nélküli miniszterként) mondta, ha megválasztják Márky-Zay Péter függetlent jelöltet, akkor nem biztos, hogy ugyanúgy érkeznek a kormányzati források a városba, mint ezelőtt.

7 hozzászólás Tovább

Kilépés a közepes jövedelem csapdájából

Az elmúlt három évtized alatt, ami a rendszerváltozás óta eltelt, a hazai gazdaság összességében, és a sikeres nagyobb és közepes méretű hazai tulajdonú vállalkozások is bekerültek a világgazdasági középmezőnybe. Sokan sokféleképpen tekintenek vissza az elmúlt évek fejlődésére és vállalkoznak a közelebbi és távolabbi jövő előre jelzésével. Minket az érdekel, hogy a hazai vállalkozások tekintetében mi kell ahhoz, hogy a globális döntőbe minél többen eljuthassanak.

8 hozzászólás Tovább
  • Brexit: csatazaj és fenyegető csend

    Alig négy héttel a brexit alapértelmezett időpontja előtt úgy állunk, hogy a piaci elemzők és a kommentátorok többsége továbbra sem hiszi el, hogy megtörténhet. A két korábbi halasztás elég volt ahhoz, hogy a megfigyelők zöme a halasztás halasztásának a halasztását tartsa a legvalószínűbb forgatókönyvnek. Az újabb halasztás két nélkülözhetetlen feltételét, azaz a brit kormány ilyen irányú kérelmét, és az EU 27-ek egyhangú jóváhagyását a legtöbben magáról értetődőnek tartják – pedig egyik sem az.

    A brit oldalon minden korábbinál magasabbra csaptak a permanenssé vált belpolitikai válság hullámai, az EU 27-ek oldalán viszont olyan csend honol, ami sokkal inkább a fatális kimenetelek előállapota, mintsem egy automatikus halasztás előjele.

    Kétségkívül a csatazaj az érdekesebb, azzal együtt, hogy valószínűleg a kontinens fenyegető csendje a fontosabb.

    3 hozzászólás Tovább

    Képes a piac megoldani a klímaváltozás problémáját?

    október 3., 04:57 Módosítva: 2019.10.04 16:40
    162
    12 hozzászólás

    Ha a klímaváltozásra adott társadalmi reakciókat nézzük, akkor egy jó és egy rossz tendencia látszik kibontakozni világszerte:

    A jó hír, hogy az ember okozta klímaváltozás kérdése mára a legszélesebb értelemben vett közbeszéd része, mindenki erről beszél, mindenki ezt tartja a világot érintő egyik legnagyobb kihívásnak, és gondolkozik, akár tesz is a megoldás érdekében.

    A rossz hír az, hogy mindenki a saját véleménybuborékján belül keresi a megoldást:

    • A baloldal a tőle valamivel távolabb álló kapitalizmust, szabad piacot okolja a túlfogyasztásért, így a saját ideológiáját támasztja alá a környezeti problémák megjelenésével. Ők jellemzően Greta rajongók.
    • A jobboldali pártok és szervezetek pedig attól rettegnek, hogy a másik oldal kezében lesz a narratíva és kisajátítva magának szavazatokat vesznek el tőlük, csökkentve ezzel a kapitalizmus térhódítását. Ők pedig általában Greta gúnyólok közé tartoznak.
    12 hozzászólás Tovább

    A Softbank és a startup-ok pilótajátékának vége

    szeptember 25., 05:18 Módosítva: 2019.09.25 10:57
    50
    1 hozzászólás

    A WeWork tőzsdei bevezetésével kapcsolatos Canossa-járás egyre jobban kezdi felforgatni a startupok és a végtelen értékeltségen forgó tőzsdei technológiai cégek világát. Az elmúlt években azt láthattuk, hogy a befektetők nem törődnek a profitabilitással, a veszteséget szinte korlátlanul felülírta, ha egy cég gyors növekedést tudott felmutatni. A befektetési alapok – köztük a WeWork-öt és az Ubert is finanszírozó japán Softbank Vision Fund nevű alapja – pumpálták a pénzt a még tőzsdén kívüli startup-okba, hogy azok piacot tudjanak szerezi-venni maguknak.

    Az egész modell arra lett felépítve, hogy a „pilótajáték” végén majd a tőzsdei befektetők végtelen áron megveszik a részvényeket, ahogyan azt 1999-ben és 2000-ben tették. A folyamatosan érkező privát finanszírozás felfutásával annyira mohók lettek sokan, hogy az utolsó pillanatig késleltették a részvények tőzsdei bevezetését, és most bajba kerültek: az Uber és a WeWork esete után az várható, hogy a tőzsdei befektetők az elmúlt években nem látott alapossággal fogják átvizsgálni az eddig jámboran kezelt startupokat. Ezen a vizsgálaton pedig nagyon sokan fognak elbukni.

    1 hozzászólás Tovább

    Boris Johnson valójában még nem veszített

    Szemben Theresa May-jel, Boris Johnson előre felmérte, hogy a jelenlegi parlament bármire képes, hogy megakadályozza a brexitet. Azt is tudta, hogy parlament megkerülésére lényegében nincs esélye, így a héten elszenvedett vereségei kalkulált veszteségnek tekinthetők. Johnson valódi célja egy olyan választási siker, mely biztos többséget ad a brexitereknek: azonban nemcsak egy választás eredménye, hanem az időpontja is bizonytalan, ami tovább bonyolítja az egyébként az EU27-eken is nagyban múló kérdést, kérnek-e, és ha igen, milyen feltételekkel kapnak esetleg halasztást a britek a jelenleg érvényes október 31-i kilépési dátum előtt.

    Boris Johnson elvesztette miniszterelnökként vívott első csatáit, amelyeket a brexit megvalósítása érdekében a parlamenttel vívott háborújában vállalnia kellett. Ezeknek a csatáknak sem az elkerülésére, sem a késleltetésére, sem a megnyerésére nem volt reális esélye, amit legközelebbi szövetségeseinek nyilatkozataiból tudhatóan pontosan fel is mért legkésőbb a Downing street 10-be való beköltözésekor.

    17 hozzászólás Tovább

    A műanyagmentes júliustól a műanyagmentes befektetésekig

    szeptember 5., 05:04 Módosítva: 2019.09.05 11:06
    40
    0 hozzászólás

    A környezetrombolás és az ember okozta éghajlatváltozás napjainkban kétségkívül a figyelem középpontjába került. Minden probléma megoldásának első lépése annak felismerése, hogy baj van: ez a klímaváltozás esetében többé-kevésbé már megtörtént.

    A következő lépés a megoldási javaslatok, alkalmazkodási stratégiák kidolgozása és végrehajtása lenne. Sajnos ezekben a pontokban óriásiak a hiányosságok, nem kis részben azért, mert a mai korszellemnek megfelelően

    gyors, főként technológiai megoldásokkal akarunk kezelni egy mélyebben gyökerező problémát.

    Szólj hozzá! Tovább

    A hogyan ugyanolyan fontos, mint a hová

    szeptember 4., 05:02 Módosítva: 2019.09.04 14:58
    131
    14 hozzászólás

    Jelenlegi gazdasági modellünk nem fenntartható. S bár átalakítása gőzerővel zajlik, ennek még nincs látható, érezhető hatása rövidtávon, ami frusztrációt és türelmetlenséget vált ki a közvéleményből. Eközben a gazdasági szereplők többsége azzal a dilemmával szembesül, hogy már meglévő infrastruktúrákat, általánosan elterjedt technológiákat kell lecserélnie, miközben a mai igényeket is ki kell szolgálnia.

    14 hozzászólás Tovább

    Hiába van messze, nagyon sürget a 2050-es klímacél

    augusztus 20., 08:03 Módosítva: 2019.08.20 14:16
    254
    11 hozzászólás

    Semmi sem sürget bennünket,

    így indokolta Gulyás Gergely még júniusban, hogy miért vétóztuk meg a 2050-es EU-s klímasemlegességről szóló európai tanácsi határozatot, Lengyelországgal és Csehországgal közösen.

    Andrej Babiš cseh miniszterelnök is hasonlóan vélekedett, amikor azt kérdezte, hogy

    miért kéne 31 évvel előbb eldöntenünk, hogy mi lesz 2050-ben?

    Mi tagadás, van benne valami, 2050 tényleg elég messze van – elsőre nekem is az jut eszembe róla, hogy akkortájt fogok nyugdíjba menni, és a józan paraszti ész szerint ilyen hosszú távra előre nem érdemes célokat kitűzni. Mégis nagy csalódás volt a júniusi vétó, hiszen minden nappal egyre drámaibb a klímavész.

    11 hozzászólás Tovább

    Miért nehéz leállni az üvegházhatású gázok kibocsátásával?

    augusztus 14., 06:44 Módosítva: 2019.08.14 13:03
    633
    14 hozzászólás

    Ha megnézzük az idei nyár slágertémáit a nyugati és a magyar sajtóban, egyértelműen látszik, hogy a globális felmelegedés áttörte az ingerküszöböt. Az Európát sújtó páratlan júniusi hőhullám a legszkeptikusabb hangokat is elhallgattatta, miközben a klímapolitika egyre inkább politikai vonalon is megjelenik, elég csak a zöld pártok előretörésére, vagy a svéd tinédzser, Greta Thunberg tiltakozó hullámának sikerére gondolni.

    14 hozzászólás Tovább

    Megkerülhetetlenné váltak a fesztiválok

    augusztus 13., 05:38 Módosítva: 2019.08.13 14:00
    139
    4 hozzászólás
    A fesztiválipar felfutása egy valódi XXI. századi jelenség. Egyszerre van jelen benne a zeneipar digitalizálódása, az olcsóvá váló repülés, a közösségi lakáskiadás és a mobilozó-szelfiző generáció fogyasztóvá érése. Akárhogy is, a fesztiváloknak, illetve a hozzájuk hasonló, de nem zenére, hanem mondjuk a sportra építő többnapos rendezvényeknek növekvő súlya van a világ turizmusának alakításában, és szerepük meghatározó lehet a turizmus időbeli és térbeli széthúzásában is.

    Bár a Sziget története még az elmúlt évszázadban indult, a nemzetközi fesztiválipar elképesztő ütemű növekedése és valódi iparággá válása igazi XXI. századi jelenség. Szükség volt hozzá a zenei streaming elterjedésére, vagyis arra, hogy a lemezkiadás helyett ismét a koncertezés váljon a zenészek fő bevételi forrásává.

    Enélkül valószínűleg ma is a rétegműfajok előadói, DJ-k és a 90-es években jellemző playback bandák uralnák a terepet. Ugyancsak a fesztiválipart támogató jelenség az olcsó repülés és az Airbnb. Kétségtelen, hogy a fesztiváloknak továbbra is nagy vonzereje a helyben lakás, azaz a sátrazás, de ahogy a fesztiválozók átlagéletkora (és anyagi ereje) is növekszik, nő a kényelem utáni vágy is, így egyre többen szállnak meg a fesztivál területeken kívül, akár hotelekben, akár kiadott privát lakásokban.

    4 hozzászólás Tovább

    Kína devizaháborúval fenyeget

    A múlt hét elején Kína világos üzenetet küldött az amerikai kormányzatnak: a kereskedelmi háborúnak nevezett konfliktus eszkalációja esetén kész bevetni az „atombombát”, a jüan leértékelését, alighanem globális leértékelési háborút indítva el ezzel a világgazdaságban. Éppen akkor, amikor a bő egy évtizede tartó konjunktúraciklus szinte minden fontosabb régióban a kifulladás jeleit mutatja.

    Minden egyéb előtt rögzítsük, hogy a kínai vezetés egészen egyszerűen nem tehet mást, nem mondhat le arról, hogy alkalmazza ezt a triviális eszközt az Egyesült Államokkal kibontakozóban lévő hidegháborújában. Ez a fegyver ugyanis túlságosan hatásos és túlságosan félelmetes ahhoz, hogy mellőzzék a használatát, amikor igazán nagy a baj. Márpedig a kínai vezetőknek mostanra nem lehet kétsége afelől, hogy az Egyesült Államok követelései nem a kereskedelmi egyensúlytalanságok enyhítéséről szólnak.

    13 hozzászólás Tovább

    Boris Johnson nem blöfföl

    Hallott már a kedves olvasó brit miniszterelnököt megesküdni arra, hogy a brexit három hónap múlva megvalósul, így vagy úgy, „with or without a deal”? Hát persze, Theresa May vesszőfutásának utolsó időszakában mindenkinek volt alkalma hozzászokni az ilyen típusú terheléshez, aminek az lett a következménye, hogy a brexit elvégeztetett politikai tényből látszólag visszaminősült holmi vitás kérdéssé, beszédtémává. Boris Johnson mostani határozott ígérete ezért nem tud olyan hitelesen hatni, mint amilyen hiteles valójában. Pedig a Churchill-rajongó mókamester ezúttal tényleg nem viccel.

    Az új miniszterelnök hivatalba lépése pillanatában világossá tette, hogy az elődje által az EU 27-ekkel megkötött, de minden lényeges kérdés rendezését későbbre toló kiválási egyezményt nem tartja életképesnek, esze ágában sincs negyedszer is behozni azt a parlament elé. Az EU ugyanezzel a lendülettel szögezte le, hogy az aláírt egyezmény módosítására, az erről szóló tárgyalások újranyitására éppúgy nincs mód, ahogy eddig sem volt.

    4 hozzászólás Tovább

    Élet a harmadik vonalban: a magyar kutatási teljesítmény számokban

    Ebben az írásban Magyarország kutatási és innovációs teljesítményéről adunk képet néhány fontos adatsor alapján. Természetesen tudjuk, hogy a téma rendkívül összetett és szerteágazó, az alapösszefüggések azonban nyilvánvalók. Azzal is tisztában vagyunk, hogy az adatokat fenntartásokkal kell kezelni, hiszen rengeteg mérési és értelmezési probléma merülhet fel, azonban mindezek ellenére úgy véljük, a számok magukért beszelnek.

    Az alapkutatási teljesítmény bemutatására egy kiemelkedő fontosságú uniós kutatási pályázati rendszer eredményeit használjuk, mivel megítélésünk szerint ezek jól tükrözik a hazai helyzetet. Ezt egészítjük ki néhány más forrásból származó adattal, köztük a szabadalmi bejelentések számával, amely fontos mutatója az ország innovációs és alkalmazott kutatási teljesítményének. Írásunk végén néhány javaslatot teszünk a harmadik vonalból történő kitörés elősegítésére.

    3 hozzászólás Tovább

    Trump láthatatlan falai már felépültek, a mexikói határ csak a bónusz lesz

    július 29., 11:07 Módosítva: 2019.07.29 14:23
    1
    0 hozzászólás
    Három nappal ezelőtt az amerikai szövetségi legfelsőbb bíróság engedélyezte Donald Trump számára a Pentagon költségvetéséből történő átcsoportosítást a mexikói határfal építésére. A regnáló elnök vérprofi politikusként minden erejével igyekszik legszimbolikusabb kampányígéretét megtartani. A felszín mögött több fronton is – szemben a még csak tervezett mexikói fallal – már állnak a falak az amerikai gazdaságban és társadalomban. A magasan kvalifikált külföldi munkaerő – melyre a vezető technológiai vállalatoknak égető szüksége van – Egyesült Államokba történő beutazási körülményei nehezedtek, nehezednek. A (luxus)ingatlanpiac vételi oldala teljesen kiszáradt a kihátráló külföldi vevők miatt. A demokrata szavazók között pedig egyre kevesebb olyan választót lehet találni, aki extrém büszke lenne arra, hogy amerikai.

    „Egyszer és mindenkorra véget vetek a H-1B vízumok által megvalósuló olcsó munkavállalói programnak, és bevezetek egy ellentmondást nem tűrő követelményt arra vonatkozólag, hogy amerikai munkavállalókat kelljen felvenni a cégeknek először, szemben a vízum és bevándorlási programban érkezőkkel. Nincs kivétel.”

    Ezt még az előző elnökválasztási kampányban mondta Donald Trump 2016. márciusában. A H1B vízum a legnagyobb amerikai ideiglenes vízumprogram, melynek a segítségével jól képzett külföldi munkavállalókat tudnak alkalmazni a hiányszakmákban az amerikai cégek. A H1B vízumkérelmekkel kapcsolatos politikai csatákról és ezeknek a vezető technológiai vállalatokat közép- és hosszútávon veszélyeztető hatásairól nagyon részletesen írtam már hónapokkal ezelőtt.

    Szólj hozzá! Tovább

    Öt ábra az amerikai kamatcsökkentésről

    július 26., 04:53 Módosítva: 2019.07.26 11:22
    13
    1 hozzászólás

    Július végén, közel tíz év után, ismét kamatot csökkent az amerikai jegybank. Bár a döntés hivatalosan még nem született meg, akár a monetáris tanács tagjainak nyilatkozatait nézzük, akár a piaci várakozásokat, a kamatvágás gyakorlatilag biztos. Ami talán ennél is határozottabb képet mutat a monetáris politika új irányáról, hogy a piaci szereplők több mint négy kamatvágásra számítanak a következő egy évben.

    1 hozzászólás Tovább

    Van jövője a benzinkutaknak?

    július 25., 05:09 Módosítva: 2019.07.25 18:31
    176
    22 hozzászólás

    Napjainkban hatalmas léptekkel változik az üzemanyag-kiskereskedelem. Az elektromos autózás és más alternatív üzemanyagok megjelenése, az új közlekedési formák kialakulása, a kényelmi és személyre szabott szolgáltatások iránti egyre jelentősebb fogyasztói igény olyan trendek, melyek alapjaiban változtatják meg a piaci versenyt és kikényszerítik a jelenlegi üzleti modellek felülvizsgálatát.

    Ezekről a változásokról beszélni itthon is időszerű, hiszen ezek a folyamatok Magyarországon és a régiónkban is beindultak. Elég csak a zöld rendszámos autók terjedésére, az elektromos buszok beszerzését támogató állami programra, vagy az e-kereskedelem és az immár a friss élelmiszerek esetében is egyre népszerűbb házhozszállítás mindennapossá válására gondolni. A kiskereskedelmi piac szereplői már megkezdték az alkalmazkodást – ki kisebb, ki nagyobb lendülettel.

    22 hozzászólás Tovább

    Mennyi műanyaghulladéktól tudunk megszabadulni?

    július 24., 07:16 Módosítva: 2019.07.24 13:49
    44
    3 hozzászólás

    A műanyagmentes júliusban idén Magyarországon is sokan szánták rá magukat, hogy minél kevesebb egyszer használatos műanyagot vegyenek, használjanak. Míg ez a program alapvetően a lelkiismeretünkre próbál hatni, addig Glastonburyben már továbbléptek és nemcsak a fesztivál látogatóit, hanem a kiskereskedelmi szereplőket is egy sor szabály betartására kérték. Az előrelépés vitathatatlan, de ha nemcsak egy hónapra vagy egy fesztivál idejére akarunk zöldek lenni, ennél ambiciózusabbaknak kell lennünk. A cél csak a közel teljes hulladékmentesség lehet, és ma már erre is találunk példákat.

    3 hozzászólás Tovább

    Egy nyaralás vagy egy új tévé tesz boldogabbá?

    július 18., 05:09 Módosítva: 2019.07.18 16:01
    1077
    2 hozzászólás

    Fogyasztói társadalmunkban ma már számtalan terméket megvásárolhatunk, de kérdés, hogy mitől leszünk igazán és tartósan boldogok. Az elmúlt évtizedek kutatásai egyértelműen azt találják, hogy sokkal jobban megéri élményekre költenünk, mint tárgyakra (Gilovich és szerzőtársai, 2015).

    2 hozzászólás Tovább

    Miből és hogyan vásárolhatunk meg ma egy átlagos lakást Budapesten és vidéken?

    július 17., 05:05 Módosítva: 2019.09.18 11:06
    797
    30 hozzászólás
    Az ingatlanárak hosszan tartó és jelentős mértékű emelkedése miatt ma a vásárlók elsődleges kérdése az: hogyan finanszírozható akár csak egy átlagos lakás megszerzése. A kérdés egyre erőteljesebb, hiszen sokan az albérleti díjak megfizethetetlensége miatt kényszerülnek vásárolni. Egy budapesti és egy miskolci átlagos lakás példáján keresztül mutatjuk be a lehetőséget.

    A blogról

    A bejegyzések a szerzők személyes véleményét tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.

    A babaváró támogatás részleteit mára mindenki jól ismeri. Ez a 0%-os kamatozású hitel a következő 5 évben a gyermeket vállaló családoknak jelent jó lehetőséget. Jelen írásban azokra a családokra koncentrálunk, ahol a babaváró nem jelent reális alternatívát (pl. már két gyermekük van, és nem terveznek újabb gyermeket vállalni)? Számukra a július 1-től megnyílt új lehetőségek közül a fix 3 százalékos kamatozású csok hitel jelenthet érdemi anyagi előnyt.

    30 hozzászólás Tovább

    Az igazat mondd! – a devizahitelről is

    július 11., 05:18 Módosítva: 2019.07.11 14:03
    283
    76 hozzászólás

    A BLOGRÓL

    A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.

    A visszaemlékezés szubjektív műfaj – s bármennyire igaza van ebben Király Júliának, a fent idézett József Attila-i intelemre is illik törekedni –, ugyanis a dokumentumok egyoldalú leírása és az azokhoz fűzött megjegyzések (a szépirodalmi analógiák kivételével) már nem a szubjektivitáshoz, hanem a féligazságokhoz sorolhatók.

    (Francis Bacon szerint „Könnyebben elhisszük azt, amit igaznak óhajtunk ... gyakran fel sem ismerhető módon torzítja el és fertőzi meg értelmünket az érzelem ....”). A féligazságot (értelmező szótár szerint: a félrevezető állítást) az olvasók számára segítő szándékkal kötelező helyreigazítani.

    76 hozzászólás Tovább

    Újra jelez az index, ami megjósolta az előző két pénzügyi válságot

    július 5., 04:57 Módosítva: 2019.07.06 08:02
    757
    10 hozzászólás
    Mindenki azt szeretné tudni, mit csinálnak a legokosabb tőzsdei befektetők. Elvileg ezt mutatja meg a kereskedési szokásokra és volumenekre alapozott okospénz-index (smart money flow index – SMFI), ami – ez utólag jól látható – képes volt előrejelezni a dotcomlufit és a 2008-as válságot is. Az index alapján közeledünk egy újabb válsághoz – azonban kérdés, hogy az elmúlt bő tíz évben alaposan megváltozott kereskedési szokások, a tőzsdén kereskedett alapok és az algoritmusok világában még megbízható-e a módszer, amire az előrejelzés épült.

    Hónapokkal előre jelezte a 2000-es évek techlufiját követő piaci összeomlást, illetve a 2007–2008-as részvénypiaci piaci katasztrófát is a smart money flow index. Feltalálója, Don Hays azt kutatta, hogy milyen befektetéseket hajtanak végre, milyen tőzsdei pozíciókat vesznek fel a kevésbé tapasztalt magánbefektetők és a tapasztaltabb intézményi befektetők különböző piaci szituációkban.

    10 hozzászólás Tovább

    Munkavállalás: nemesedünk-e a korral?

    június 21., 05:09 Módosítva: 2019.06.21 14:01
    383
    0 hozzászólás

    Donald Trump amerikai elnök jelenleg 72 éves, Janet Yellen 71 éves korában még amerikai jegybankelnök volt, Warren Buffet közismert pénzügyi szakember, a Berkshire Hathaway vezérigazgatója pedig 88 éves és még aktív. Számos országban a társadalom öregedésével párhuzamosan egyre több az érettkorú munkavállaló: húsz éve Magyarországon az 55-64 éveseknek csak kevesebb, mint 20%-a  dolgozott, 2017-ben pedig már több mint 50 százaléka. Mit is jelent gazdaságilag a társadalmi öregedés; érdemes-e minduntalan kijjebb tolni a nyugdíjkorhatárokat tekintettel asztereotípiákra, miszerint az idősebbek lassabbak, kevésbé alkalmazkodóképesek és kevésbé jártasak az új, digitális technológiákban?

    Szólj hozzá! Tovább

    5G: mit hoz, és mennyibe fáj?

    108
    0 hozzászólás
    Mennyi ér az 5G szolgáltatást lehetővé tevő technológia, mi várható az 5G frekvenciatendereken Európában és – vélhetően idén ősszel – Magyarországon? A kérdésfelvetés nem is lehetne aktuálisabb hazánkban, hiszen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nyilvánosságra hozta a tervezett árverés 5G sávjainak kikiáltási árát. A kérdésre többféle megközelítésből is kereshetjük a választ: vizsgálhatjuk verseny alapon, méghozzá úgy, hogy megnézzük az eddigi EU-s 5G tenderek eredményeit, de megvizsgálhatjuk abban a vonatkozásban is, hogy vajon a leendő bevétel oldal milyen nagyságrendű (már ha egyáltalán képes fedezni meghatározott időtávon a beruházásokat). Az árazás mindkét úton meglehetős bizonytalanságokat takar.

    Mennyit ér az 5G használatához szükséges frekvencia? Ezt a kérdést teszik fel maguknak mostanában a szolgáltatók, mivel idén ősszel és jövőre Európában mindenütt le kell bonyolítani ezeknek a frekvenciáknak a tendereztetését, erről maga az Európai Unió rendelkezett, hogy javítsa a közös piac versenyképességét a nagyvilágban. Erre alapvetően két frekvencia sáv szolgál, a tagországoknak a 700 MHz-es sávot, valamint a 3,4-3,8 GHz-es tartományt kell felszabadítaniuk, és felkínálniuk a potenciális vevőknek.

    Szólj hozzá! Tovább

    Nem mindegy, milyen hibridet választunk

    június 18., 04:50 Módosítva: 2019.06.18 19:09
    157
    2 hozzászólás

    Mint minden új technológiát, a hibrid autózást is tanulnunk kell. Egy kaliforniai felmérés azt találta, hogy sokan sima hibridként használják tölthető hibridjüket, de az is látszik, hogy az akkumulátorkapacitást érdemes az egyéni autózási szokásokhoz igazítani. A szabályozás segítheti a vásárlót a számára megfelelő típus kiválasztásában, a vásárlónak pedig meg kell tanulnia jól használni a technológiát.

    2 hozzászólás Tovább

    Elhallgatott dolgaink

    június 18., 04:50 Módosítva: 2019.06.18 13:04
    1589
    9 hozzászólás

    A Magyar Nemzeti Bank nemrég 330 pontban foglalta össze a magyar versenyképesség valóban gyászos alakulásának okait és a probléma megoldási lehetőségeit. Bár sok pontjával és megállapításával lehet és kell vitatkozni, nem kérdés, hogy ennél átfogóbb elemzés a magyar gazdaság állapotáról és a versenyképesség – vagy inkább versenyképtelenség – magyarázataként rég született, főleg kormányzati műhelyben.

    Jelen írásban nem teszek kísérletet sem a monstre mű elemzésére, kritikájára vagy éppen a számomra is elfogadható (nagyszámú) megállapításának, javaslatának bemutatására, inkább arra az egy dologra összpontosítok, ami kimaradt belőle. Ugyanis, ahogy a cikk elején idézett mottó – szerintem zseniális egyszerűséggel – megfogalmazza, általában a ki nem mondott gondolatok a legfontosabbak és nem véletlenül maradnak kimondatlanul: mert akkor nem kell a lényeggel foglalkozni és szembenézni önmagunkkal.

    9 hozzászólás Tovább

    Lengyel-magyar: a gazdaságok együtt nőttek, a tőzsdei árak nem

    június 13., 05:18 Módosítva: 2019.06.13 09:12
    26
    0 hozzászólás

    Ha valaki öt évvel ezelőtt biztosan előre látta volna régiónk gazdasági fellendülésének mértékét, valószínűleg nyugodt szívvel vett volna közép-európai részvényeket. Hiába azonban a növekedés, pénzt alig keresett volna. A legnagyobb régiós piac, a lengyel ugyanis nem emelkedett semmit.

    Az elmúlt öt év Közép-Európában gazdasági sikertörténet. Beindult a konvergencia évi 3-4 százalékos reálnövekedéssel. Ahogy az alábbi ábra mutatja, a lengyel és a magyar gazdaság gyakorlatilag kéz a kézben emelkedett, összességében nominálisan mintegy másfélszeresére növekedve ezen időszak alatt.

    Szólj hozzá! Tovább

    A jólét szempontjából két dolog fontos igazán

    június 6., 05:16 Módosítva: 2019.06.06 14:14
    27
    2 hozzászólás

    Túlértékeljük a gazdaságpolitika alakítóinak a gazdasági növekedésre, és úgy általában a sorsunkra gyakorolt szerepét. Ebben a túlértékelésben az emberi elmének jelentős szerepe van, hiszen vágyunk arra, sőt sokan hajlamosak is elhinni, hogy politikusainknak, vagy akár a jegybankok vezetőinek döntő befolyása van az események alakulását illetően.

    Nem akarjuk, nem merjük elhinni, hogy az esetek túlnyomó többségében sodródunk, és az események alakulásában a véletlennek legalább akkora, hanem nagyobb szerepe van, mint a rációnak és a tudatos döntéshozatalnak. (Annyira nem merjük ezt elhinni, hogy a népesség jelentős része fogékony is az összeesküvés elméletekre, ennek háttere pedig az emberi elmében keresendő.)

    2 hozzászólás Tovább

    Van, amire mindig jut pénz

    június 5., 04:49 Módosítva: 2019.06.05 16:25
    40
    0 hozzászólás

    A globális gazdaság nincs könnyű helyzetben. Az egyre több forrásból érkező aggasztó, a gazdaságok lassulására utaló makroadatok, a kereskedelmi háború újabb és újabb mozzanatai, valamint a geopolitikai kockázatok mind óvatosságra intik a befektetőket. Ilyen időszakokban érdemes kisebb kockázatot vállalni, a befektetéseink kockázatos részébe pedig olyan papírokat (is) válogatni, melyek bástyaként, jól bírják a depresszív időszakokat. Ezekből az úgynevezett defenzív szektorokból meglehetősen sokat fel tudunk sorolni, viszont van egy, ami valamelyest kilóg sorból sajátos viselkedése miatt. Ezek a luxuscikkekkel foglalkozó vállalatok. A 2008-as válságot követően elsőként jöttek rendbe ezek a cégek, és az esés mértéke is kisebb volt a többi szektorhoz képest, így felmerül a kérdés, hogy azóta mi változott, és mire lehet számítani az előttünk álló időszakban.

    Szólj hozzá! Tovább

    Infláció: ellenség és jó barát

    A világ nagy nagy jegybankjainak a következő recesszióra való felkészülését körbejáró sorozatunk második részében az inflációt igyekszünk elhelyezni a monetáris politika evolúciójának összefüggésében. A téma első ránézésre nem túl izgalmas, hiszen azt mindenki tudja, hogy a jegybank elsődleges feladata az infláció féken tartása, és meg is vannak az eszközei arra, hogy ennek a küldetésének megfeleljen.

    A jegybanki függetlenség intézménye mögött is elsősorban az a gondolat áll, hogy a politikai főhatalom mindenkori birtokosai általában túlságosan könnyű kézzel bánnak az inflációval, az árstabilitás melletti elkötelezettség sosem lehet olyan erős, mint bármely ország bármely kormánynak a saját hatalmon maradásához fűződő érdekei.

    3 hozzászólás Tovább