Gerzson
5 °C
10 °C

Megszavazta a Képviselőház az adósságrendező csomagot

2008.10.03. 19:02
Az amerikai Képviselőház pénteken 263-171 arányban megszavazta az adósságrendező csomagot. A republikánusok többsége most is ellene szavazott. A képviselők hétfőn elutasították a javaslatot, a döntés hatalmas zuhanást okozott a világ tőzsdéin. Csütörtökön a Szenátus elsöprő többséggel a csomag mellett állt ki, miután több módosítást is végeztek rajta.

Hosszú vita után az amerikai Képviselőház végül 263-171 arányban megszavazta az adósságrendező csomagot. A demokraták jelentős többsége a csomag mellett szavazott, összesen 170-en, 63-an ellenezték azt. A republikánusok többsége megint ellenezte a javaslatot, de ezúttal sikerült annyi szavazatot összeszedni a terv mellett, hogy az átment a törvényhozáson. A republikánusok közül 91-en szavaztak mellette, 108-an ellene.

Bizonytalanok voltak az elfogadásban

A szavazás előtt szoros eredményt vártak elemzők. A vitában a republikánusok és demokraták vezetői a csomag támogatására szólították fel a képviselőket. A demokraták már péntek reggel kijelentették, hogy csak akkor engedik a ház elé a csomagot, ha biztos annak elfogadása. Egészen az utolsó pillanatig bizonytalan volt ez.

Olyannyira bizonytalan volt a szavazás kimenetele, hogy egy mentőtervet is kitalált a két párt vezetője. A 15 percig tartó szavazást bármikor megállíthatták volna arra hivatkozva, hogy a munkanélküliségről folytassanak vitát. A vita közben aztán további bizonytalankodó képviselőket próbáltak volna a csomag mellé állítani. (Az amerikai Képviselőházban ugyanis meghatározott ideig tart a szavazás, a képviselőknek ez alatt az idő alatt kell leadniuk voksukat.) Erre végül nem volt szükség, a többség a szavazásra meghatározott idő előtt megvolt.

A republikánusok nagy része átpártolt

Azok a republikánusok, akik megváltoztatták szavazatukat a hétfői elutasítás óta, azzal magyarázták ezt, hogy "egy hitelválság kellős közepén vagyunk, a piacon nincs likviditás, kifutunk az időből". Több korábban nemmel szavazó demokrata képviselőt – saját bevallásuk szerint – Barack Obama demokrata elnökjelölt győzött meg véleménye megváltoztatásáról.

A tőzsdék esnek

A befektetők egész nap a szavazásra vártak, de mivel a hírek szerint nem volt egyértelmű, hogy a Képviselőház megszavazza azt, a tőzsdék egész nap bizonytalankodtak. A japán Nikkei mínuszban zárt, az európai tőzsdék is nagyon hektikusan mozogtak, az amerikai tőzsdenyitás után azonban a főbb európai tőzsdék is felfelé indultak. Az amerikai tőzsdét főleg a gazdaságból érkező rossz hírek mozgatták tegnap, ma nyitás után azonban jelentős fellendülésnek lehettünk tanúi. A Dow Jones és a Nasdaq is jelentős pluszban nyitott. Közvetlenül a szavazás előtt a Dow Jones 2,48 százalékos, a Nasdaq 2,93 százalékos, az S&P 3,00 százalékos pluszban tartózkodott.

Alig negyed órával a szavazás után a tőzsdék zuhanni kezdtek. A Dow Jones már csak 0,14 százalékos pluszban volt, a Nasdaq 0,18 százalékos, az S&P pedig 0,55 százalékos pluszban járt. A CNN szakértője szerint ennek oka, hogy a befektetők egyelőre bizonytalanok abban, hogy mire költik majd ténylegesen a 700 milliárd dollárt. A Forbes szerint most jön a neheze, a törvényt át kell ültetni a gyakorlatba és vissza kell szerezni a pénzpiac bizalmát. Ez egyáltalán nem könnyű, hiszen el kell dönteni, mely bankok lesznek az elsők, akik részesülnek az összegből. A Dow Jones végül 193 pontot esett, mínusz 1,83 százalékon zárt, a Nasdaq mínusz 2,18, az S&P mínusz 1,43 százalékon zárta a napot.

Mindenki örül

George Bush amerikai elnök a szavazás után azonnal bejelentette, hogy amilyen hamar csak lehet, aláírja a törvényt, valószínűleg még ma éjjel – írja a Bloomberg. Bush azért tartja fontosnak a törvény elfogadását, mert ez segít stabilizálni a pénzügyi piacot és megőrizni az Egyesült Államok vezető szerepét a világgazdaságban. Még pénteken alá is írta, alig néhány órával az elfogadás után.

Ben Bernanke, a Fed elnöke is üdvözölte a Képviselőház döntését: ez a döntés közelebb visz ahhoz, hogy stabilizáljuk a pénzügyi piacot.

Izgalmas hét

A Képviselőház hétfőn váratlanul leszavazta az amerikai törvényhozás alsóháza a Bush-kormányzat által javasolt adósságrendező csomagot, amely 700 milliárd dollárral segítené ki az Egyesült Államok bajba került pénzintézeteit.

A republikánusok kétharmada, a demokraták közül majdnem száz képviselő szavazott a csomag ellen. A két párt képviselői azonnal egymásra kezdtek el mutogatni. A javaslatot a republikánusok azzal utasították el, hogy túl nagy terheket róna az adófizetőkre. Más republikánusok szerint az adósságrendező csomag támadás a gazdasági szabadság ellen. Érvként merült fel, hogy a ház demokrata elnöke, Nancy Pelosi túl keményen fogalmazott, és durván támadta a Bush adminisztrációt, és ez eltántorított néhány republikánust.

A szavazás után a New York-i tőzsde történelmi zuhanást produkált, a Dow Jones 777 pontos eséssel zárt, ez hét százalékos csökkenés, a Nasdaq 9,14 százalékos, az S&P-index 9,3 százalékos mínuszban zárt.

A Szenátus csütörtökön elsöprő többséggel megszavazta a csomagot, miután több módosító javaslattal egészítették ki azt.

A 700 milliárd dollár elköltésére a pénzügyminiszter kap felhatalmazást. Az összeget arra fordíthatják, hogy a kormányzat kivásárolja a bankszektorból azokat rossz hiteleket, melyek visszafizetése bizonytalan, illetve azokat a pénzügyi eszközöket, termékeket, melyek az ilyen hitelekre alapulnak.

A csomag legfontosabb célja tehát az, hogy a rossz hiteleket kiemelje a bankrendszerből, biztosítva ezzel a pénzpiacok nyugalmának visszaállítását, a hitelezés újbóli megindulását.

Válságkrónika - a legfontosabb események

2007. július 31. Az Egyesült Államok ötödik legnagyobb befektetési bankja, a Bear Stearns bejelentette, hogy két alapja elvesztette teljes vagyonát. Év végére a bank 89 százalékkal kisebb adózott eredményt jelentett, mint egy évvel korábban. Ez volt az első komolyabb figyelmezető jelzés a pénzpiacnak. 2008. március 18-án a JP Morgan megvásárolja a Bear Stearnst 120 millió fontért (jóllehet egy évvel korábban kilencmilliárdra értékelték a bankot).

2007. augusztus 9. Európába is átterjed a jelzálogpiaci válság, a BNP Paribas három befektetési alapja rendült meg, a BNP Paribast kétmilliárd eurós veszteség éri. Néhány nappal később, augusztus 13-án az Európai Küzponti Bank, a Fed és a japán jegybank tőkét pumpál a pénzpiacba.

2007. szeptember 13. A Bank of England a Northern Rock segítségére sietett, mivel csak így tudta biztosítani Nagy-Britannia harmadik legnagybb hitelezőjének további működését. A paici válság miatt a bank részvényeinek értéke a felére esett vissza. A következő néhány napban a megijedt betétesek kétmilliárd fontot menekítettek ki a bankból. Év végén már a bank eladását tervezik.

2007. november Több nagybank óriási veszteségekről számol be. A Citigroup 8-11 milliárdot kénytelen leírni, de a veszteségleírások a Merrill Lynch esetében is meghaladhatják a 10 milliárd dollárt. A prognózisok a UBS-nek 7,2 milliárd, a Deutsche Banknak 3,3 milliárd, a Goldman Sachsnak 4,3 milliárd, a Morgan Stanleynek 1,7 milliárd dolláros leírást jósolnak.

2007. december 12. Közös lépésre szánta el magát az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, az Európai Központi Bank és a svájci jegybank. A Fed olcsóbban és könnyebben biztosít hitelt a pénzintézeteknek, illetve lehetővé teszi, hogy az EKB és a svájci jegybank bizonyos keretig dollárban is adhasson hiteleket.

2008. január 11. A Bank of Amerika négymillird dollárért teljes egészében felvásárolja a legnagyobb amerikai jelzálog-hitelezőt, a Countrywide Financial Corporationt. Augusztusra kiderül, hogy ez sem segít.

2008. szeptember 8. Az amerikai kormány átvette a két legnagyobb jelzáloghitelező, a Freddie Mac és a Fannie Mae irányítását. Elemzők szerint nehéz lenne kilábalni a válságból a két pénzintézet stabilizálása nélkül. Henry Paulson pénzügyminiszter szerint a két cég túl nagy ahhoz, hogy bedőljön.

2008. szeptember 15. Csődvédelmet kért a Lehman Brothers. A cég tárgyalásokat folytatott a Barclays-zal és a Bank of America-val a felvásárlásárl, de végül mindkét pénzintézet viszalépett. Ugyanezen a napon bejelentették, hogy a Merrill Lynchet felvásárolja a Bank of America ötvenmillió dollárért, a világ legnagyobb biztosítója, az AIG pedig negyvenmilliárd dolláros kölcsönt kért a Fedtől.

2008. szeptember 17. A Lloyds TSB 12,2 milliárd fontért felvásárolta a HBOS-t, a legnagyobb brit jelzáloghitelezőt. A fúziót maga Gordon Brown miniszterelnök szorgalmazta.

2008. szeptember 22. A Goldman Sachs és a Morgan Stanley bejelentették a jövőben általános banki tevékenységet is folytatnának, mert üzleti modelljük túl kockázatos. Két nappal később Warren Buffett ötmilliárd dollárt fektetett be a Goldman Sachsba.

2008. szeptember 26. A több mint 300 milliárd dollár eszközértékű Washington Mutual hitelintézet irányítását éjszaka átvette az állam, majd egy 1,9 milliárd dollárért rögtön továbbadta a JP Morgan Chase-nek.

2008. szeptember 27. Felgyorsunak az események, újabb és újabb bankokról terjesztik hogy bajba kerültek. Az amerikai Wachovia a Citigrouppal kezdett tárgyalni, hétfőre meg is erősítették, hogy a Citigroup felvásárolja Amerika negyedik legnagyobb legnagyobb bankját. A belga Fortisról is az kezdett el terjedni, hogy likviditási gondjai vannak, ezt ekkor még cáfolják, de hétfőn a Benelux államok megvették a bank felét.

2008. szeptember 29. Részben államosítják a brit jelzálogkölcsönzőt, a Bradford & Bingley. Ugyanezen a napon jelentik be, hogy a német Hypo Real Estate-nek kellett részben állami mentőövet dobni: több bank, valamint a német állam rakott összeegy olyan 35 milliárd eurós hitelkeretet, amelyből szükség esetén lehívhat.

2008. szeptember 30. A belga Dexia bank kapott 6,4 milliárd dolláros tőkeinjekciót szintés a Benelux államok kormányaitól.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!