Rendőr büntet biciklist a Margit hídon a pénteken a Pesti Side-on megjelent fotó tanúsága szerint, az azonban nem derül ki, hogy a biciklis mit követett el. Másra nem is tudunk tippelni, mint hogy nem szállt le a bicikliről.

A hídfőknél egyébként nem egyértelmű, hogy pontosan mi is a dolga a biciklisnek, ha át akar kelni a hídon, a biciklivel behajtani tilos tábla mellett egy felirat csak kéri, hogy tolják a biciklit.

Tavaly szeptemberben egyszer már bekeményítettek a rendőrök, miután egy biciklis elsodort egy kisgyereket a járdán. Később kiderült, hogy nem is biciklis, hanem robogós volt az elkövető, a rend betartatásán ez azonban nem változtatott semmit, a járőrök a hídfőknél megkérték a bicikliseket és a robogósokat, hogy tolják járművüket. Akkor az volt a gyakorlat, hogy először kérnek, aztán helyszíni bírságot szabnak ki, ami elérheti a 20 ezer forintot.

A tiltás logikájáról hosszasan lehet vitázni, az azonban valószínű, hogy ha gyakorlott biciklisről van szó, aki amellett, hogy udvarias, képes lassan haladni, mindenki jobban jár. Egy biciklin ülő ember kevesebb helyet foglal a szűk járdán, mint egy biciklijét toló ember, ráadásul hatékony kerülgetéssel gyorsabban is szabadul a híd fogságából.

Négy évet is kaphatott volna, de szabadon távozhatott a bíróságról Patrick Pogan, korábbi New York-i rendőr, aki egy youtube-os videó miatt lett közismert, főleg a biciklisek nemzetközi világában. A rendőr 2008-ban szándékosan és durván fellökte a Critical Mass egyik résztvevőjét, majd a jelentésben azt állította, hogy csak meg akarta állítani a kerékpárost, aki direkt nekiment. Pogan hazugságát a felvonulás egyik nézőjének videója leplezte le.

Amerika szerte nagy megrökönyödést váltott ki, Maxwell Wiley bíró még a védő által kért büntetésnél is enyhébb ítéletet hozott a New York-i rendőrségtől kirúgott Pogan ügyében.

A sajtóban kiemelik, hogy még az exrendőr ügyvédje is úgy gondolta, védence nem úszhatna meg símán a valótlan rendőrségi jegyzőkönyvet és a bántalmazás vádját, ezért védőbeszédében közmunkára kötelező ítéletet kért.

A szövetségi bírót azonban a jelek szerint meghatották a rendőrfamília által szervezett támogató levelek, és hivatalosan feltételesen, de a híradások szerint gyakorlatilag feltétel nélkül felmentette a vádak alól a 24 éves férfit, aki ítélet felolvasása után könnyek között mondott köszönetet családjának.

Pogan tíz napja került ki a rendőr-akadémiáról, amikor 2008. július 25-én azt a feladatot kapta, hogy a Times Square-n vegyen részt a rendfenntartásban, és figyelje a közlekedési kihágásokat. A rendőr azonban szinte nekifutásból lökött fel úgy egy biciklist, hogy az a járdán álló nézők közé esett. Pogan ezt követően megpróbálta a kerékpárost bemártani. A jelentésben azt írta, hogy büntetést akart kiróni rá, ezért megállásra szólította fel, de a kerékpáros nem engedelmeskedett, sőt kormányával nekiment. A bringást minden bizonnyal el is ítélték volna, ha nem kerül elő a videó, amelyet azóta több mint 2,6 millióan láttak.

A Magyar Kerékpárosklub tavasszal kezdett gyűjteni, péntekig 1103827 forint jött össze, amiből fel tudták állítani Budapest első kerékpáros forgalomszámlálóját a Múzeum körúti kerékpársávon. A számlálót pénteken adták át, a forgalom alakulása a helyszínen és interneten is követhető, bár linket nem találtunk még ehhez. Kommenteljétek be, ha rábukkantok!

László János azt mondta, a számláló célja, hogy Budapesten is egyre többen használják a kerékpárt közlekedési eszközként – 1995 óta hatszorosára nőtt a biciklisek száma, májusban a lakosság 47 százaléka biciklizett.

Vagyis hogyan jut el az óvodába egy hajtipajtigyerek.

Májusban a teljes 15 év feletti magyar lakosság 49 százaléka használt kerékpárt közlekedésre vagy túrázásra, derült ki a TNS Hungary felméréséből (pdf), amit a Magyar Kerékpárosklub megbízásából végeztek a kerékpárhasználatról.

Közlekedési eszközként országosan a lakosság 47 százaléka használt kerékpárt, Budapesten 18. A budapesti lakosságon belül a 15-29 éves korosztályban volt a legnagyobb a kerékpárral közlekedők aránya, 26 százalékuk biciklizett, a községekben ugyanennek a korosztálynak a 81 százaléka ült kerékpárra.

Országosan is a 15-29 évesek használtak a legnagyobb arányban közlekedésre kerékpárt (55%), de a 40-49 évesek aktivitása is csak kicsit volt alacsonyabb (53%). A 60 éves vagy annál idősebb korosztály tagjainak csak harmada (34%) ült közlekedési céllal kerékpárra, a 30-39 és az 50-59 évesek aktivitása átlagos volt (47 illetve 46%).

Kicsit elmaradt az átlagostól az érettségizettek (42%) és felsőfokú iskolai végzettségűek (44%), illetve a magas státuszúak (40%) közlekedési célú kerékpárhasználata, a leggyakrabban a szakmunkásképzőt végzettek ültek kerékpárra közlekedési céllal (55%). Ezzel szemben Budapesten egyértelműen a felsőfokú végzettségűek közlekedtek kerékpárral a legnagyobb arányban, és az iskolai végzettség szintjének csökkenésével párhuzamosan csökkent a kerékpáros közlekedési kedv.

Nem meglepő adat, hogy minél nagyobb egy település, annál kevesebben ülnek biciklire. A budapestiek és az 50000 fő feletti városokban élők az országos átlagnál lényegesen kevesebben (18% illetve 28%) közlekedtek kerékpárral, ugyanakkor a kisvárosokban és a községekben lakók (59% illetve 62%) bőven az átlag fölötti arányban használták közlekedésre a kerékpárt.

Míg a községekben az életkor előrehaladtával csökkent a kerékpáros közlekedési kedv, addig a fővárosban a 40-59 év közöttiek nagyobb arányban közlekedtek kerékpárral, mint a harmincas éveikben járók. A nemek közti arány azt mutatja, hogy a férfiak közül többen, 55 százalék választja a biciklizést, míg a nők közül 40 százalék.

A vizsgált két hétben a kerékpárt közlekedési eszközként használók 38 százaléka mindennap közlekedett kerékpárjával, 5 százalékuk csak egyszer ült biciklire, 20 százalék 2-4 alkalommal használta kerékpárját.

A lakosság kisebb arányban indult túrázni biciklivel: országosan 12 százalék, Budapesten 16. A nemek közti megoszlás nagyobb különbséget mutatott, mint a közlekedési célú kerékpározásnál, a férfiak 17, a nők 7 százaléka ment biciklivel túrázni.

A szabadidős kerékpározás aránya magasabb volt a felsőfokú iskolai végzettségűek és a magas státuszúak között (egyaránt 19%). Életkor alapján a közlekedési célú használathoz hasonlóan a két szélső korosztályban tapasztalható jelentősebb eltérés, a 30 év alattiak között az átlagnál magasabb (23%), az idősek között (60 évesek vagy idősebbek) pedig alacsonyabb (2%) volt a kirándulók aránya.

A felmérést a Magyar Kerékpárosklub megbízásából a TNS Hungary végezte, az adatokat május 15. és 27. között vették fel, a kérdések a hónap első két hetére vonatkoztak. Az 1000 fős mintát a magyar lakosságra jellemző szempontok alapján állították össze, a megkérdezettek 15 évesnél idősebbek voltak.

Az vitathatatlan, hogy az utcák egy fokkal jobban néznek ki, ha a buszmegállók díszburkolatot kapnak. A kövezés célja azonban általában nem az esztétikai nyereség volt, hanem az, hogy az útburkolat ne menjen tönkre olyan gyorsan a buszok okozta frekventált terhelés miatt.

A műkő nem gyűrődik fel a melegebb időszakokban úgy, mint az aszfalt.

De a Dózsa György úton például nem kellett sok idő hozzá, hogy gyűrődés helyett ingovánnyá változzon, az utóbbi hetekben pedig veszélyes bringacsapdává.

A kövek lehet, hogy a csapadék, lehet, hogy a technológiai hiányosságok miatt már rég meglazultak. Az egész felület bizonytalanul mozgott, ha bringával hajtottak rá, sosem lehetett tudni mikor fordul ki valamelyik. Májusban aztán több is kifordult. Méteres lyuk keletkezett a trolimegálló szélén, amit hetek óta nem sikerült befoltozni. A szakadék pont a bringások szokásos közlekedő folyosójában húzódik teljes szélességben, hirtelen és életveszélyes irányváltásra kényszerítve a helyi gödrök elhelyezkedését kevésbé ismerőket.

A gyors helyreállítás helyett a megoldás az lett, hogy kitettek egy veszélyjelző táblát.

Érdekes biciklit épített a kínai Li Weiguo: a hátsó kerék küllőit lapátokra cserélte, így egy vízimalomhoz hasonlít, a bicikli két oldalára pedig négy-négy méretes műanyag palackot, vagy talán inkább hordót erősített. Ezzel azt érte el, hogy a furcsa eszközt szárazföldön és vízen is lehet használni.

Az ötlet úgy tűnik, a gyakorlatban is működik, a Hubei tartomány fővárosában, Wuhanban készült képek azt bizonyítják, hogy simán a víz felszínén lehet vele maradni.

Elgondolkoztunk, hogy mennyire életszerű egy ilyen biciklire ülni túl azon, hogy vicces lehet kipróbálni, és arra jutottunk, hogy árvizek idején kifejezetten hasznos jármű lehet. Li Weiguo egyébként azt szeretné, ha az árvízibiciklit tömegesen kezdenék gyártani.

Klikk a képre!

Átadtak Ausztráliában, a West MacDonnell Nemzeti Parkban egy 17 kilométer hosszú bicikliutat, aminek része egy olyan híd, amit újrahasznosított műanyagból, kifogyott nyomtatóba való tintapatronokból építettek, írja az Inhabitat. A beruházással tartották magukat a fenntartható fejlődés melletti elkötelezettséghez, amit az ausztrál kormány is támogat: az útszakasz a műanyag miatt időtálló, az újrahasznosítással környezetbarát, karbantartása egyszerű.

Arra számítanak, hogy a különleges felületen biciklizés lehetősége több látogatót vonz majd a nemzeti parkba. A természetvédelmi miniszter azt mondta, hogy az évi 120 ezer körüli látogatószám várhatóan tovább fog nőni.

Vihar pusztított hétfőn Hajdúböszörményben, az erős szél gyökerestül csavart ki fákat. Egy férfi biciklizett, egy vízzel telt gödörhöz ért, ahol korábban még fa állt, de azt hitte, a víz alatt folytatódik a burkolat. Tévedett. A férfit kimentették, a bicikli sorsáról nem érkeztek hírek.

A Blikk lefotózta a merülést.

Update: Találtunk egy hasonló történetet a rendőrség előadásában, egy megbokrosodott bicikliről és egy vízelvezető árokról számoltak be. 

"Mint kiderült a hódmezővásárhelyi férfi egy helyi korcsmában italozott, és amikor már kellő mennyiségű nedűt vett magához felpattant járgányára, és hazafelé vette az irányt. Határozott közlekedése feltűnt az éppen arra járőröző rendőröknek, így igazoltatták, mely során megállapították, hogy ittas állapotban ült kerékpárjára, ezért szabálysértési feljelentéssel éltek vele szemben és megkérték, hogy gyalogosan közlekedjen tovább.

Ahogy elhaladtak a járőrök a középkorú férfi ismét felpattant kerékpárjára és nem sokkal később az út menti vízelvezető árokban kötött ki."

Tavaly márciusban bontották fel az EuroVelo 6-os kerékpárútvonal részét képező a Bem rakparti bringautat a budai csatornaépítkezés és az ahhoz kapcsolódó villamospálya-felújítás miatt, de a március végére tervezett átadás elmaradt, mert a főváros nem tudott dönteni, hogyan állítsák helyre az utat.

209 július végén a kivitelező Strabag végül megelégelte a várakozást és ideiglenesen lebetonozta a bringás-gyalogos járdát, elhárítva ezzel az előző hónapokban fennálló közvetlen balesetveszélyt, majd levonult a munkaterületről.

A főváros közben rájött, hogy uniós pénzből nagyon jól meg tudná finanszíroztatni a Duna-parti útvonal rekonstrukcióját, ezért a tervezésbe kezdett. A pályázat viszont valahogy mégsem jött össze, így újra a Strabagra hárult - ahogy ez az eredeti szerződésben is szerepel - a helyreállítás. A cég azonban a főváros miatt fébehagyott munka újrakezdésével nem sietett, sőt kivárt a szerződésben foglalt végső határidőig.

Ezért közel 11 hónappal később, ma újra megkezdték a munkát. A Döbrentei térnél teljes szélességében lezárták az utat járdával együtt.

Kerülő útvonal reggel fél 8-kor még nem volt kitáblázva, csak 40 méterrel arrébb a Fő utca felé, ezért sok kerékpáros a villamossínen folytatta útját.

Az építkezésen dolgozóktól annyit sikerült megtudnunk reggel, hogy a felújítás egy hónapig fog tartani és új aszfaltot kap az út.

A híd lezárása után nagy felhördülést okozott, hogy az ideiglenes átkelőnek kijelölt déli járdán hatóságilag betiltották a biciklizést. A döntés össznépi ellenállást váltott ki a budapesti kerékpárosok körében, akiknek erős hivatkozási alapot adott, hogy az Andrássy úton éppen egy hasonló szélességű járdán jelölték ki hatóságilag a kerékpárutat.

A tiltás sokáig nem is zavarta a bringásokat, és az elmúlt hónapokban a többség leszokott a tologatásról, amivel legfeljebb a gyalogosok azon részének okoztak problémát, akik feljogosítva érezték magukat, hogy akkurátusan beszóljanak a legelőzékenyebb kerekezőnek is.

A rekonstrukció előrehaladtával a hétvégén változott a híd forgalmi rendje, a gyalogos-kerékpáros közös átkelőt áttették az északi oldalra a már újjáépített hídtesten, két oldalt ráccsal elkerített keskeny sávra.

A kerékpárosok az új útvonalon még kevésbé tartják érvényesnek a másik oldal tavaly nyáron elrendelt tiltást. A szűk sávban csak libasorban lehet kerékpározni, a gyorsabb haladás érdekében előzgetéshez pedig csak a kisebb fogalmú hétköznapokon van hely. Tapasztalataink szerint kevesebben vannak, akik leszállnak a nyeregből.

Hétvégén a keskeny út bedugul, ilyenkor viszont az átjutás kényelmetlenségét csak fokozza, hogy a gépét toló kerékpáros kétszer annyi helyet foglal, mint a nyeregben ülő, a gyalogoskerülgetés során pedig álladóan beakad a kormány a kerítés rácsába.

Kerekezés közben is tölthetik az akkumulátort a nokiások, a cég az év végén dobja piacra legújabb szettjét.

Az áramot egy dinamó termeli a legújabb Nokia E72-es és X6-os telefonoknak, amiket a kormányra erősített tartóban lehet menetközben kis jack-, vagy USB dugóval tölteni, feltéve ha 6 kilométer/óránál gyorsabban tekerünk. A töltő gyalogos sebességű poroszkálásnál kikapcsol, de akkor is leáll, ha a bicikli túl gyorsan, 50 felett száguld.

A cég vicces magyarázata szerint a biciklis töltő olyan piacokon lehet hasznos, ahol számításba veszik, hogy a kerékpárral megtakarítható a villanyszámla egy, ha nem is túl jelentős része. A Nokia azokra a megszállott túrázókra is számít, akik az okostelefonok térképeit használva bicikliznek lakott területektől távol.

Egyes források szerint a két elemből álló töltőkészlet 18 dollár körüli áron jelenik majd meg a piacon.

A német Fraunhofer Intézet kutatói új találmánnyal rukkoltak ki, előállították az ütésre elviselhetetlen bűzt árasztó sisakot. A Sankt Augustin-i kutatóközpont anyagmechanikai részlegénél kifejezetten a biciklisek közlekedésbiztonsági érdekeit szem előtt tartva fejlesztették ki a büdösödő fejvédőt.

A tapasztalatok szerint a kerékpárosok nem cserélik le sisakjukat, ha kisebb balesetben vagy ügyetlenkedés közben földre ejtve egyszer már erős ütés érte. Pedig a fejvédőkben alkalmazott polimerek viselkedése az ütéstől megváltozik, és egy komoly baleseti helyzetben jóval kisebb védelmet nyújt, mint egy sértetlen darab.

A fejlesztés célja, hogy a bűz figyelmeztesse a biciklist, ideje új sisakot venni. A szaganyag a repedéseken áramlik ki a műanyag belsejébe rejtett mikrokapszulákból, hajszálrepedéseknél még csak kellemetlen, nagyobb töréseknél viszont már kifejezetten elviselhetetlenné válik a használó orra közelében terjengő büdösség.

Hat kerékpáros indított bírósági eljárást Seattle ellen, mert hiába jelezték a városnak, hogy veszélyesek az új villamosvonal sínjei. Mindannyian saját tapasztalat alapján állíthatják, hogy nem csak úgy akadékoskodásból vállalták a pert, hanem azért, mert komoly fizikai sérüléseket szenvedtek a város által elfogadott építési technológia miatt.

Seattle-ben 2007 decemberében adták át a South Lake Union vonalat, de a bringás balesetek sorozata már a hivatalos megnyitó előtt elkezdődött. A bíróságot választó csoport egyik tagja már a nyitó ünnepségen transzparenssel demonstrált, mert a sín miatt eltört az álkapcsa és több foga kihullott. Legalább egy tucat komolyabb sérülés történt a vonalon, mire a város veszélyjelzést tetetett ki.

A baj az, hogy a jobb helykihasználás érdekében a sínpár az útpályára került, ezért a kerékpárosoknak gyakran keresztezniük kell a villamos vonalát. A balesetek oka az volt, hogy a biciklikerék belecsúszott a viszonylag széles sínvágatba.

A biciklisek az orvosi költségek és a kerékpárokban esett károk megtérítését követelik a várostól.

Létezik online kerékpáros térkép. A bicikliut.hu magánkezdeményezésként öltött testet nagyfelbontású jól kezelhető verzió formájában. A bringautak néhol viccesen, a valódi nyomvonaltól független helyzetben, de jól követhetően vannak berajzolva. A zöld csík jóval a Lágymányosi híd mellett húzódik a Dunát keresztezve, és utcanevekre sem lehet keresni, de ha valaki tudja melyik égtáj fele szeretne menni, megnézheti melyik csíkot érdemes követni.

A vállalkozás koránt sincs befejezve, ha valakinek feltűnik egy-egy útvonal hiánya, jelezze készítőjének a "brunner pont adam kukac gmail pont com"-on.

Sokakat tölt el aggodalommal, hogy a környezetvédelmi minisztériumot beolvasztják a vidékfejlesztésibe, és hogy majd elsikkadnak a zöldügyek. A biciklisek hátradőlhetnek, egy időre legalábbis: feltűntek olyan jelek, hogy a parlamentben érdemben foglalkoznak majd a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésével.

A fenntartható fejlődés bizottságban pénteken hallgatták meg Fazekas Sándort, a vidékfejlesztési tárca leendő vezetőjét. Az első meglepetés az volt, hogy a miniszterjelölt a tervek ismertetésekor kimondta a kerékpár szót – a közösségi közlekedés fejlesztése mellett kiemelt feladatként említette a kerékpáros infrastruktúra fejlesztését. És itt még nincs vége.

A bizottsági tagok a beszámoló után kérdéseket tettek fel, a fideszes Bartos Mónika pedig azt kezdte firtatni, hogy Fazekas Sándor vajon mit ért a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése alatt. Elmondott egy történetet is, ami arról szólt, hogy egyszer késő este biciklizet az úttesten, a sötétben nem vett észre egy kátyút, és nagyot esett. Elsütötte a nagyot bukott a politikusnő poént is.

Fazekas azzal kezdte a választ, hogy elmesélte, amikor a családjával körbebiciklizte a Fertő tavat és a Balatont, meg azt is mondta talán, hogy szeret biciklizni, az önéletrajzában mindenesetre ezt írja. Óriási teendőnek tartja a fejlesztéshez szükséges források előteremtését, vagy akár átirányítását.

Bartos Mónikával váltottunk pár szót, ő azt mondta, hogy lesz egy munkacsoport, akik kifejezetten a kerékpáros ügyekkel foglalkoznak majd, rajta kívül például Kósa Lajos lesz benne. Azt is mondta, hogy számítanak a civilek együttműködésére, és hogy a Magyar Kerékpáros Klubtól több jó tervet is kaptak már.

Mondjuk Demszky Gábort is többször lefotózták biciklin.

A Londonban készül bringás okító film szerint egy kisebb bringaparkolóban szerzett tapasztalatok szerint a lelakatolt kerékpárok 30-40 százaléka 15 másodperc alatt lenne ellopható.

A brit kerékpáros szervezetek azért kezdtek biztonságnövelő kampányba, mert az utóbbi egy évben drámai módon romlott a helyzet a kerékpárlopások terén. A rendőrség nyilvántartása szerint 75 százalékkal emelkedett a bejelentett elkövetések aránya. Ez összességében azt jelenti, hogy egyetlen év alatt 80 ezer biciklinek kél lába. Alkalomszerű lopások is vannak, de a bűnügyi statisztika romlásáért főleg a furgonokkal portyázó, értékes kerékpárokra specializálódott szervezett bandák a felelősek.

A kerékpáros szervezetek szerint a harcot a két lakatos megoldással lehet leginkább felvenni a tolvajok ellen. Jelentősen megnehezíti a bűnözők dolgát, ha a gép mindkét kerekét, lehetőleg különböző típusú lakattal, lánccal rögzítik a szilárdan beágyazott utcai tereptárgyhoz. A videón Barry Mason osztályozza, ki milyen színvonalon védekezik a kellemetlen meglepetések ellen. Érdekes, hogy milyen könnyű kiszúrni a gyenge biciklizárakat.

2008 nyarán a Magyar Kerékpárosklub (MK) megállapodott a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériummal, hogy az MK szervezi a kampányt előreláthatóan 2011 májusáig a LifeCycle európai projekt keretében. 

Először tartottak hegyikerekeseknek versenyt a föld alatt. Az Underworld Kupa útvonala részben a kőbányai bányarendszeren keresztül vezetett.

Az elit férfiak futamát Buruczki Szilárd nyerte, hölgyek között Dósa Eszter volt a leggyorsabb.

"Ez olyan durva, mint egy motorostalálkozó, csak éppen itt nem verekszenek" – nézett körbe elképedve a biciklisfutárok Európa-bajnokságára keveredett VJ, aki a megérkezéséig úgy tudta, hagyományos sportesemény buliján kell vetítenie. Az esti tivornya részleteiről mi sajnos nem tudunk beszámolni, mert helyette az első nap átélt sokkról írtunk Önöknek, viszont a lassan poroszkáló közönséget látva voltak elképzeléseink.Klikkeljen, kérjük!

Egyébként úgy tűnt, a srác kijelentését a délutáni biciklipóló-mérkőzés döntőjén megcáfolják. A kapukba ütővel labdát kergető csapatok pattanásig feszült idegekkel küzdöttek. A biciklipóló alapesetben sem finom sport, itt azonban a helyszín miatt egyenesen úgy nézett ki, mint egy biciklikkel játszott, illegális ketrecharc. A lepattant gyárépületek közt raklapokból alakítottak ki szűk pályát, amin kívül a közönség tombolt, belül meg nyolc hat bringás lengette az ütőit, hatalmasakat esve a saját vagy a másik biciklijén. A kavarodásban néha az sem volt világos, hogy ehhez a játékhoz miért van szükség labdára.

A sport hagyományos értelmezésén nevelkedett tömegek számára sokkoló lehet szembesülni azzal, ami Biciklisfutár Európa-bajnokság címén zajlik Budapesten. Az általános elképedésnek csak az szab gátat, hogy bár Európa legtöbb országából, sőt, Japánból is érkeztek versenyzők, a bajnokságot mégsem valamelyik ismert sportcsarnokban rendezték, hanem a Csepel művek ipari zónájában, lepattant hangárok közt, macskaköves utakon.

Ha valaki véletlenül mégis bekeveredne a kívülről kihaltnak tűnő gyárnegyedbe, bemelegítést végző sportemberek helyett valami olyasmivel szembesül, amit józan ésszel képtelenség összekapcsolni a sportolással. Százak tekernek fel-alá minimalista, fék és váltó nélküli örökhajtós biciklijeiken. További százak ülnek a padokon, a lépcsőkön és a porban, úgy beszélgetve, sörözve, mintha valami bizarr helyszínre szervezett fesztivál zajlana. Amely érzést erősíti, hogy a sarkokon dj-k játszanak, hiphop és barátságos elektronikus zene szól, néhányan táncolnak is. A büfékben viszont szinte olcsóbb a sör, mint a boltban, a szendvics becsületkasszás, kávét pedig tetszőleges összegért csinál néhány vidám japán, amikor éppen nem versenyeznek. Biciklik lógnak fürtökben a lámpaoszlopokra, kerítésekre lakatolva, a tetoválások összfelülete pedig meghaladja a Csepel művekét.

Kattintson, hogy a saját szemével is lássa!

 

Saját névre „brandingelt” kerékpárokat szerzett be a Schwinn-Csepeltől a HVG. A hírek szerint rögtön tíz darabot.

A HVG-bringákat a jövőben bármely munkatárs használhatja, ha éppen környezettudatos városi közlekedésre szottyan kedve. A használat feltétele csak annyi, hogy ha már nem használják, vigyék vissza. Aki akar, állítólag vásárolhat is magának 90 ezerért a címlapnarancssárga fogantyús gépekből.

Még csak nem is Amszterdam, hanem lakosszám szerint a negyedik helyen álló holland város, Utrecht egyik bicikliútjánál cövekelt le kamerájával egy expresszív dokumentarista videós, hogy megmutassa milyen egy szokásos szerda reggel. 2010. április végén felvett nyolcpercnyi anyagot, amit a hatás kedvéért 2 percbe sűrített.

Az agglomerációval együtt 600 ezres Utrecht a képek alapján már most kezdi kinőni a magyar viszonylatban elképzelhetetlen kerékpáros infrastruktúráját, így érthető, hogy Hollandiában fogant meg a biciklis sztráda ötlete. A sztráda célja, hogy tovább gyorsítsa, és könnyítse a kerékpárosok haladását azzal, hogy kiküszöböli a kereszteződéseket.

A kerékpáros tömeget látva az is figyelemre méltó, hogy a reggeli csúcsban egyetlen ember akadt csak (1:05-nél), aki innovatív módon a sávon kívül próbált előzni, a többikenek eszükbe sem jut fegyelemzetlenkedni.

A másik videó egy átlagos csütörtök, átlogos esti belvárosi forgalmát mutatja.

Ismeri a viccet a Magyar Rovartani Társaság alelnöke is, de mégsem tudja csak úgy megmondani, hogy milyen rovar száll bele a kerékpáros szájába, ha nem vigyáz a széles mosolygással.

Dr. Merkl Ottót azért kerestük meg, hogy legalább nevesíteni tudjuk, mik azok a felhőben gomolygó rovarok, amik az utóbbi hetekben parkos, füves környéken, útszéleken, meleg aszfalt fölött, sőt bárhol meglephetik a kerékpárost. Sajnos, nincs név. Magyar Természettudományi Múzeum főrovartanásza szerint annyira sok hazai rovar-, sőt bogárfaj viselkedik hasonlóképpen, hogy néhány példány befogása nélkül nem lehet megmondani, mik lehetnek a gomolygó termikekben.

Felhőket alkothatnak a levéltetvek, (nekik éppen szezonjuk van), az árvaszúnyogok, (nekik hamarosan beköszönt a szezonjuk). De Merkl Ottó szerint a biciklisek útjába kerülő rovarok lehetnek legyek is, az országban ugyanis 5000 különféle légyfajta honos.

A bringásoknak mindenesetre vigyázniuk kell, mert egy felhőbe hajtva szemet, szájat, és lehetőleg az orrot is csukva kell tartani, ha meg akarjuk úszni köhögőroham és könnyezés nélkül. Vakon gurulva viszont számos más probléma adódhat a rovarokon kívül.

A terézvárosi bicikliparkoló saga remélhetőleg utolsó részében arról számolunk be, hogy az elemeket gyártó és telepítő cég visszarakta a kidőlt majd eltűnt P-parkolókat.

Az önkormányzat tájékoztatása szerint a Jókai téri biciklitárolót a korábbitól eltérően már nem egyszerűen a díszkőbe fúrták bele, hanem az alatta elhelyezett betonkockába ágyazták. Így már nem lehet a P-elemeket a hozzájuk kötözött biciklikkel együtt elvinni.

Kiderült az is, hogy a kidőlt elemeket nem egy tolvaj, hanem a magyar tervező, Orlai Balázs vitte magával hétvégén, hogy a visszahelyezésig ne tűnjenek el.

Az önkormányzat sajtósa, Szilágyi Erika azt is elmondta, hogy azért a cseh cégtől vásárolták az elemeket, nem pedig a magyar tervező-forgalmazótól, mert a számukra az ügyben példaként szolgáló ötödik és hetedik kerület őket ajánlotta.

Az élet oldja meg a terézvárosi önkormányzat hibáit. A néhány napja kihelyezett, és rögtön kidőlt négy biciklitároló-elemből kettőt a hétvégén már el is loptak. Ezzel egyrészről az önkormányzat megúszta a munka felét, másrészt a gyanútlan kerékpárosok biciklijét sem viszik el a tárolóval együtt.

Ahogy arról beszámoltunk, a hatodik kerületben, a bicikliparkoló-hiányos Oktogon környékén felállítottak egy biciklitárolót. Az amúgy praktikus P-elemeket azonban a játszótérre, a bokrok mögé dugták el, és olyan gondatlanul rögzítették azokat, hogy nem sokkal később ki is döltek.

Rossz reklám

Cikkünk után jelentkezett a P-elemeket tervező cég, vállalva, hogy a saját költségén hozná rendbe a parkolót. A cég képviselője, Orlai Balázs azt is megemlítette, hogy nem ők szerelték fel a kidőlt tárolót, de nekik a jelenlegi helyzet rossz reklám.

A hazai kerékpárhasználatot a kisebb vidéki települések mindennapos biciklizői határozzák meg, derült ki a Magyar Kerékpárosklub megbízásából a TNS Hungary piackutató cég által készített felmérésből. A 15 éven felüli magyar lakosság kerékpár-használati szokásait vizsgáló kutatás szerint a magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel.

A kerékpárhasználat Magyarországon szinte maradéktalanul a közlekdést jelenti, és csak kis mértékben használják sportra, túrázásra. A magyarok 38 százaléka ugyanis közlekedési eszközként tekint biciklijére. 

Az 1000 fős mintából kiderült, hogy szabadidős tevékenységre csupán 7 százaléknyian használják a kerékpárt. Az arány fordított a fővárosban. A 15 év feletti budapestieknek csak 10 százaléka használja közlekedési eszközként a kerékpárját, viszont többen, 11 százaléknyian túráznak vele. A fővárosban a 30-39 éves korosztály a legkörnyezettudatosabb, ők közlekednek biciklivel a legtöbben (16 százalék)

A községekben pedig életkortól szinte függetlenül a lakosság fele kerékpározik (még a legidősebbek esetében is 44%).

A fontos emberek nem bicikliznek, csak sportolnak

Nem erős a korrelláció, de kimutathatóak eltérések a végzettség viszonylatában is. A magasabb végzettségűek és felső státuszúak kevésbé hajlamosak biciklire ülni a mindennapokban. Éppen ebben a csoportban azonban magasabb a szabadidős kerékpárhasználat aránya (14 és 15 százalék).

A kerékpározásra a legerősebb hatással a település nagysága van. A budapestiek és az 50 000 fősnél nagyobb városokban élők kevesebben kerékpároznak (10% illetve 25%). Az 50 ezer fő alatti városok és községek minden második lakója ül biciklire (53 és 50 százalék.) 

A nagyobb városokban a fiatalok és az idősebbek (15-29 és 50 évesek vagy idősebbek) bicikliznek nagyobb arányban, a középső két korcsoport kifejezetten alacsony arányban kerékpározik. A kisebb városokban a kor előrehaladtával csökken a használat mértéke, de még a 60 év felettiek esetében is a teljes mintához közelít (37%).

Egy 2007 nyarán lezajlott autós-kerékpáros (férfi-nő) összetűzés végére tett pontot három év után a bíróság. A sértett, Pegi az alleycat.hu-n írta meg az egy év felfüggesztettel végződött sztoriját, ami azzal kezdődött, hogy a Gellért tér környékén véletlenül kétszer ugyanazon taxis elé gurult be a piros lámpáknál.

A sofőr a második alkalmat már nagyon nehezen tűrte, ezért becsmérlő hangnemben kezdett kiabálni a futárlánnyal a lehúzott kocsiablakon keresztül. A lány megpróbálta verbálisan helyretenni, amit a taxis azzal reagált le, hogy ráhúzta a kormányt, majd gázt adva elszáguldott a helyszínről. A bringás szerencséjére az esetnek volt szemtanúja is.

A feljelentés után került a történetben egy újabb csavar, amikor a lány egyik rokonával taxit hívott, és pont Gellért téri ellenfele kapta meg a fuvart. A sofőr nem ismerte meg a lányt, sőt, menetközben a bicikliseket szidva épp az ő történetével traktálta, hogy „elütött egyet, és a hülye kurva feljelentette, de ő majd túljár a rendőrség eszén, bejelenti, hogy elvesztette a jogosítványát, az újat bevonják, és a régit használhatja”.

A lány természetesen bejelentette a saját ügyében beállt fordulatot a rendőrségen, akik így már felkészülten várhatták, hogy a sofőr jelentkezzen egy új jogosítványért. És jelentkezett is.

A bíróság minden vádpontban bűnösnek találta a sofőrt, az ítélet két évre felfüggesztve egy év börtön, két évre bevonták a jogosítványát, és még 30 ezer forintos pénzbírságot is kiszabtak rá.