Kiderült, mennyire fertőz a delta-variáns oltás után is

Összesen 1875 koronavírusos beteg szorul intenzív ellátásra Romániában − írja az Új Magyar Szó. A pénteki adatok szerint az elmúlt napon 480 áldozatot követelt a betegség, a fertőzöttek száma pedig 12 474-gyel nőtt.

A hivatalos adatok szerint a a 480 áldozat közül 441-en nem vették fel a koronavírus elleni védőoltást. Mint kiderült, az egész országban csak egyetlen egy szabad ágy van az intenzív osztályon, mégpedig Bihar megyében.

Munkacsoportot hoztak létre a jövőbeli világjárványok elleni összehangolt fellépésre a 19 legfejlettebb országot és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport pénzügyi és egészségügyi miniszterei pénteken Rómában a G20-csúcson − számolt be az MTI.

A miniszterek hangsúlyozták: intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy 2022 közepére a világ lakosságának 70 százalékát beoltsák a koronavírus ellen. A korábbi célkitűzés az volt, hogy 2022 őszére oltsák be a világ lakosságának 70 százalékát.

A miniszterek közölték: azért hozták létre az új testületet, mert a Covid−19-világjárvány jelentős hiányosságokra mutatott rá a járványra való nemzetközi reagálás stabilitásában. A miniszterek ígéretet tettek rá, hogy támogatnak minden együttműködő erőfeszítést, amely a biztonságos, elérhető áru, minőségi és hatásos védőoltásokhoz, kezelésekhez, diagnosztizáláshoz és személyi védőfelszerelésekhez való hozzájutásra irányul, elsősorban az alacsony és közepes jövedelmű országokban.

Magas oltottsági arány mellett is szükségesek a koronavírus-járvány elleni óvintézkedések – közölték új vizsgálataik alapján brit kutatók.

Továbbra is fontos a vírus terjedésének megakadályozására hozott intézkedések, például a maszkviselés, a távolságtartás és a tesztelés folyamatos betartása a beoltott embereknél is

– írja a Lancet Infectious Diseases című tudományos lapban megjelent tanulmány társszerzője, Anika Singanayagam, a londoni Imperial College munkatársa.

A brit szakértők 621 olyan ember adatait elemezték, akik 2020 szeptembere és 2021 szeptembere között megfertőződtek koronavírussal, és enyhe tüneteket produkáltak vagy tünetmentesek voltak – számolt be az MTI.

Naponta végzett PCR-tesztekkel a tudósok elemezni tudták, milyen hosszan voltak a résztvevők fertőzőképesek és milyen magas volt a vírusterheltségük. Kiderült, hogy a teljesen beoltottak esetében is van még bizonyos mértékű kockázata annak, hogy megfertőződnek a vírus delta-variánsával, és háztartásuk többi tagját is megfertőzik.

A tanulmány szerzői szerint az eredmények magyarázattal szolgálnak arra, miért okozhat az erősen fertőző delta-variáns a Nagy-Britanniához hasonlóan magas átoltottságú országokban is magas fertőzöttségi adatokat.

Eredményeinkből kiderül, hogy maga az oltás nem elég, hogy megvédje az embereket a delta-variánssal való megfertőződéstől, és megakadályozza, hogy a háztartásukon belül terjedjen

– írja Ajit Lalvani vezető szerző, a londoni Imperial College munkatársa.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelenlegi főigazgatója az egyetlen jelölt a szervezet élére, így hónapokon belül megkezdheti második ötéves mandátumát – jelentette a Reuters brit hírügynökség a WHO közleményére hivatkozva.

Az etiópiai származású tisztségviselőt huszonnyolc ország biztosította támogatásáról. A szakember korábban Etiópia egészségügyi és külügyminisztereként szolgált. Ő az első afrikai, akit megválasztottak a WHO élére, még 2017 májusában.

A tisztségviselő újbóli jelölését több európai ország támogatja, egyebek között Franciaország és Németország is. Három afrikai állam, Botswana, Kenya és Ruanda is őt találta a legalkalmasabbnak a WHO élére. Nagy-Britannia, Kína, Oroszország és az Egyesült Államok nincs a támogatók között. Nem jelölte Tedrosz Adhanom Gebrejeszuszt hazája, Etiópia sem, mert az etióp kormány és a főigazgató eltérő álláspontot képvisel a tigréi konfliktusban – számolt be az MTI.

Az őszi szünetet követően is emelkedő tendenciát mutat Ausztriában a koronavírus-járvány negyedik hulláma, miután az elmúlt 24 órában 5861 új esetet regisztráltak az országban a bécsi egészségügyi minisztérium által ismertetett adatok szerint. A napi ötezret utoljára 2020 novemberében haladta meg az új fertőzöttek száma – adta hírül az MTI.

A legtöbb esetet (1469) a legalacsonyabb átoltottsági aránnyal rendelkező Felső-Ausztriában jelentették, a legkevesebbet (102) a Magyarországgal szomszédos, legnagyobb átoltottsággal rendelkező Burgenlandban.

A pénteki adat jóval a múlt heti mozgóátlag (3996) fölött van. A hétnapos incidenciamutató alapján 313,1 koronavírus-fertőzött jut százezer lakosra.

Az aktív fertőzöttek száma 39 843. Az elmúlt napon 17 újabb halálesetet regisztráltak. A 8,9 millió lakosú Ausztriában 11 333-an vesztették életüket a SARS-CoV-2 koronavírus okozta Covid–19 betegségben a világjárvány kezdete óta.

A százezer lakosra vetített halálozási ráta 126,9. Múlt péntek óta száz halottat jelentettek, legtöbbjüket (33 fő) Alsó-Ausztriából. Összesen 1370 beteget ápolnak kórházban, 81-gyel többet, mint csütörtökön.

Az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusának keretében az elmúlt három hétben kilenc ország ajánlott fel segítséget Romániának a kritikus járványügyi helyzet kezeléséhez – tájékoztatott az Európai Bizottság.

A bizottsági sajtóközlemény szerint a héten egy dán és egy lengyel orvoscsoport érkezett Bukarestbe, hogy segítsen a román orvosoknak. Szintén ezen a héten 350 oxigénkoncentrátort szállítottak Romániába a Hollandiában tárolt uniós finanszírozású rescEU-készletből.

Az elmúlt napokban Szerbia 170 oxigénkoncentrátort és 6365 adag monoklonális antitest alapú terápiás készítményt, míg Németország 12 750 és Szlovákia tízezer készítményt szállított a román fővárosba. Lengyelország 150 oxigénkoncentrátort, 55 szívmonitort és ötven lélegeztetőgépet, míg a szlovák kormány félmillió vírustesztet és egyéb orvosi eszközöket ajánlott fel.

Janez Lenarčič, a válságkezelésért felelős biztos elmondta:

az európai polgári védelmi mechanizmus továbbra is hatásosnak bizonyul a járvány elleni küzdelemben. Az EU továbbra is elkötelezett amellett, hogy minden szükséges segítséget eljuttasson Romániának és más rászoruló országoknak.

Románia október elején aktiválta a polgári védelmi mechanizmust, amelyen keresztül az EU koordinálja a katasztrófákra és vészhelyzetekre adott válaszintézkedéseket. Október eleje óta Ausztria, Franciaország, Olaszország is segítséget nyújtott Romániának a koronavírusos betegek kezelésében – számolt be az MTI.

Létrejött a szuperhősök iskolája Ukrajnában, ahol olyan gyerekeket oktatnak majd, akik fekvőbeteg-kezelésben vagy rehabilitációs ellátásban részesülnek, ideértve a koronavírus miatt rehabilitációra szorulókat is − írja a Kárpáti Igaz Szó.

Az ukrán miniszteri kabinet rendelete szerint nemcsak az iskolás-, hanem az óvodáskorú gyerekekkel is foglalkoznak majd az intézményekben. A Szuperhősök iskolájának elnevezett oktatási központokat minden megyében létrehozzák. A szolgáltatások ingyenesek lesznek.

A speciális iskola létrehozásáról szóló határozat 2022. január 1-jén lép hatályba.

Meghalt egy fiatal koronavírus-fertőzött nő Litvánia második legnagyobb városában, Kaunasban, miután életet adott gyermekének – írja a Baltic Times.

Mindaugas Kliucinskas, a kórház szülészosztályának vezetője úgy nyilatkozott, hogy a 23 éves nő nem volt beoltva, és minden terhes nőt arra biztat, hogy oltassa be magát, az oltás ugyanis nincs semmilyen káros hatással rájuk és az újszülöttekre sem.

Az egészséges kisbaba császármetszéssel jött világra, a nőt ezután szállították tovább az intenzív osztályra, ahol állapota drasztikusan romlott, majd elhunyt. Ez volt az első ilyen haláleset Litvániában a járvány kitörése óta.

(via Baltic Times)

26 870 új fertőzöttet regisztráltak Ukrajnában az elmúlt 24 órában, amivel megdőlt a csütörtöki rekord (26 071).

Vitalij Klicsko kijevi főpolgármester bejelentette, hogy november 1-jétől kezdve korlátozásokat vezetnek be a fővárosban. Ennek értelmében beltéri eseményeken csak védettségi igazolvány vagy negatív teszt birtokában lehet majd részt venni.

Klicsko arra kérte a kormányt, hogy országszerte szigorítson a járvány miatt.

Az ausztrál kormány Airbus A319-ese sikeresen landolt csütörtökön az Antarktiszon található Wilkins Aerodrome nevű leszállópályán.

„Most, hogy a szezon véget ér az Antarktiszon, és a kutatók lassan hazamennek, fontos, hogy ők is csatlakozzanak a koronavírus elleni oltási kampányhoz” – mondta Sussan Ley környezetért felelős miniszter.

Egy rekesz sört megivott egy svédországi román férfi azért, hogy „kiűzze” az oltást a szervezetéből.

A történtekről beszámoló, Svédországban élő román orvos azt mondta, hogy gyakran szembesül szokatlan esetekkel az oltásszkeptikus honfitársainál.

Az orvos szerint az illető azt mondta: nem szerette volna, ha a teszthez használt pálcikákat az orrába dugnák, és ezzel károsítanák az agyát, ezért döntött az oltás mellett. Az oltás után aztán hazament, és megivott egy rekesz sört, amitől émelyegni kezdett. 

Az orvos megpróbálta elmagyarázni a férfinak, hogy az émelygés a sörtől van, nem a vakcinától, és hogy az alkohollal nem tudja hatástalanítani az oltóanyagot, de a férfi nem hitt neki. 

A doktor egy másik furcsa esetet is ismertetett. Az a páciense azt állította, hogy 

Ezek arra utalnak, hogy nagyon sokan Romániában a „mesékben” hisznek –például abban, hogy a fokhagyma minden meggyógyít, hogy az alkohol és a dohányzás igazából nem is káros, vagy például hogy minden betegségre antibiotikumot kell szedni – vélte az orvos.

(Via Transindex, Digi24)

Csak enyhe mellékhatásokat tapasztaltak a Pfizer vakcinájával kapcsolatban a mintegy háromezer beoltott 5–11 éves gyermekkel végzett klinikai kísérletben – számolt be a CNN.

A márciusban megkezdett teszteket különböző intézetekben végezték, ezek alapján úgy döntöttek, hogy a felnőttek és a serdülők körében használt vakcinához képest harmadakkora dózis lesz a megfelelő adagolás a vizsgált korcsoportban.

Emmanuel Walter Jr., a Duke Humánvakcina Intézet vezető orvosa szerint a mellékhatások enyhék voltak, láz, fájdalom, hidegrázás volt észlelhető.

A szülők egy naplót kaptak, hogy feljegyezzék a tüneteket napi bontásban egy héten keresztül, miután megkapták a vakcina dózisait. […] A legtöbb esetben a mellékhatások elég enyhék voltak… és egy vagy két napon belül meg is szűntek

 – ismertette.

Biztonsági aggályként felmerült a 12 év alattiak esetében a szívizomgyulladás és a szívburokgyulladás kockázata, amelyek fiatal felnőtteknél ritkán előfordultak. A kísérletek alkalmával a gyermekeknél nem fordult elő ilyen eset. Az esetleges gyanújelek, tünetek előfordulásakor megfelelő körültekintéssel jártak el.

(via CNN)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az utóbbi hónapokban számos alkalommal szólította fel a nyugati országokat arra, hogy a készleten lévő, fel nem használt vakcinákat adják át elmaradott országoknak. Most Afrikába lassacskán már érkeznek is a vakcinák,

Az UNICEF és a WHO afrikai szervezete úgy becsüli, hogy körülbelül 2,2 milliárd egyszer használatos fecskendőre lenne szükség Afrikában. 

A jövő év elején a koronavírus elleni vakcinák elkezdenek majd özönleni Afrikába, de a fecskendők hiánya megbéníthatja az oltási kampányt

– mondta Matshidiso Moeti, a WHO afrikai regionális igazgatója, aki szerint „drasztikus lépéseket” kell tenni hamarosan annak érdekében, hogy növeljék a fecskendőgyártást. 

Fotó: Tafadzwa Ufumeli / Getty Images Hungary

A WHO célként tűzte ki, hogy év végéig az afrikai országokban oltsák be a lakosság legalább 40 százalékát, de a fentiek fényében valószínűtlennek tűnik, hogy ezt a célt –néhány relatíve kisebb méretű államot leszámítva – el tudnák érni Afrikában. 

Romániában a Valea Călugăreascăi oltóponton olyan magánszemélyek is kaptak oltási igazolványt, akik fel sem keresték az említett egészségügyi egységet – adta hírül foter.ro. A rendőrség egy ideje már figyeli az igazolványokkal üzletelő asszisztenseket, végül lecsekkolták az „oltottak” telefonján a helymeghatározási adatokat, és kiderült, az igazolványon szereplő dátumon egyesek a város közelében sem jártak, de olyan is akadt, aki nem is tartózkodott az országban az igazolvány kiállításakor. 

Az ügy egyik vádlottja egy rendőrnő, aki a megyei útlevélirodában dolgozik. 

Romániában a térségben az egyik legsúlyosabb jelenleg a járványhelyzet. A koronavírus negyedik hulláma az átlagosan 29 százalékos átoltottságú Romániát drámaian érintette: az eszközhiány és az egészségügy túlterheltsége miatt Magyarország például a napokban 40 lélegeztetőgépet, továbbá 1650, noninvazív lélegeztetéshez szükséges maszkot, valamint 3000 doboz favipiravirt küldött 40 romániai kórházba.