Újabb, ritka mellékhatást sejtenek az AstraZeneca oltóanyagánál

Ez volt hétfőn a koronavírussal kapcsolatos legfontosabb híreink összefoglalója. Köszönjük, hogy velünk tartottak. Holnap is tudósítunk a járvánnyal kapcsolatban, olvassák akkor is az Index.hu-t!

A szlovák Közegészségügyi Hivatal tette közzé, hogy január 19-től új járványügyi rendeletek lépnek életbe a Magyarországgal szomszédos országban, ezek közül a legfontosabb az úgynevezett OP+ rezsim – olvasható a Paraméter oldalán. 

A hivatal elmagyarázta, hogy azok felelnek majd meg az OP+ rezsimnek, akik teljesen be vannak oltva és megkapták az úgynevezett emlékeztető vakcinát is. A kritériumoknak azok felelnek, akik a kétadagos vakcina második dózisa után legalább 14 nappal vannak és megkapták az emlékeztető oltást is, akik egyadagos vakcinát kaptak, azoknál minimum 21 nappal kell legyenek az oltás után. Az új előírásnak megfelelnek azok is, akik teljesen be vannak oltva és rendelkeznek 72 óránál nem régebbi negatív PCR-teszttel, vagy 48 óránál nem régebbi negatív antigénteszttel. 

A felsoroltnak megfelelő személyek látogathatják az edzőtermeket, a wellness központokat, a szállodákat, illetve olyan magas kockázatú rendezvényeket, mint például az esküvők, a diszkók és a vendéglátóhelyek. Mindezek mellett fontos, hogy nemcsak zárt térben, hanem a szabadban is kötelező lesz a maszk viselése, ha nem lehetséges betartani a kétméteres távolságot.

(via Paraméter)

António Guterres ENSZ-főtitkár szerint  az egész világon  mindenkit be kellene oltani a koronavírus ellen, különben az emberiség soha nem tud megszabadulni a kórokozó és variánsai által okozott világjárványtól.

Az utóbbi két év egyszerű, ám brutális igazságra derített fényt: ha valakit kihagyunk, akkor mindenkit kihagyunk. Ha nem sikerül minden egyes embert beoltanunk, akkor folyton újabb variánsok kialakulásának adunk teret

– mondta António Guterres a virtuálisan megrendezett Világgazdasági Fórumon hétfőn.

Az ENSZ-főtitkár kiemelte, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábban azt a célt tűzte ki, hogy 2021 végéig minden ország népességének 40 százalékát be kellene oltani, 2022 közepére pedig 70 százalékig kellene eljutni, ám ettől még nagyon messze vagyunk.

Egyúttal a vakcinák méltányos elosztását szorgalmazza, mivel a magas jövedelmű országok oltottsági rátája hétszerese az afrikai országokénak.

(MTI)

A koronavírus omikron variánsa esetében a fertőzöttek 16-tól 30 százaléka semmilyen tünetet nem produkál, fejtette ki Milanko Sekler szerb virológus, mikrobiológus – adta hírül a Pannon RTV.

A szakember szerint a tünetmentesség különösen veszélyes, hiszen így a vírusvariáns sokkal gyorsabban terjed, mint a elődei. A virológus elmondta, hogy a Magyarországgal szomszédos országban ma már minden második tesztelt személy pozitív, ráadásul sokan éppen a tünetmentességük, illetve az enyhe tüneteik miatt nem is teszteltetik magukat. A szakember szerint a fertőzöttek napi száma sokkal több lehet, mint a hivatalos adatok, ő 20-30 ezret tippel.

Nincs még kimutatva pontosan, melyik variáns milyen százalékban van jelen. Az viszont biztos, hogy most az omikron vette át a főszerepet, de mindig van még a deltából is. Egyesek még mindig arra panaszkodnak, hogy elveszítették az ízlelésüket és a szaglásukat, ami a deltának volt jellemző tünete, az omikronnál viszont csak ritkán tapasztalható. Hogy súlyos-e az omikron? A legjobb, ha megnézzük azokat az országokat, ahol először jelentkezett, például Dél-Afrikát, az adataik szerint a kórházban kezelt betegek 4 százaléka halt bele ebbe a variánsba, a deltánál ez 21 százalék 

– magyarázta a mikrobiológus.

(via Pannon RTV)

A Moderna azt tervezi, hogy 2023-ra piacra dobja a koronavírus, az influenza, valamint egy gyakori légúti megbetegedés ellen alkalmazott kombinált vakcináját, mondta a cég vezérigazgatója, Stéphane Bancela a világgazdasági fórum egyik panelbeszélgetésén - írja a Politico.  

Az előzetes tervek szerint a kombinált vakcina képes lesz védelmet nyújtani a téli szezonban fertőző légúti vírusok által okozott betegségek ellen anélkül, hogy többszöri oltást kelljen felvenni.

Bancel tavaly szeptemberben már megszellőztette, hogy a gyógyszergyártó cég egy olyan emlékeztető oltáson dolgozik, amely kombinálná a COVID-19 elleni mRNS-oltóanyagot, az influenza, és a légúti vírus oltóanyagával.

A Moderna idén várhatóan 2-3 milliárd vakcina kiszállítását tervezi, a tavalyi 807 millió adag után.

(via Politico)

Egy közvélemény-kutatás most ismertetett eredményei szerint az erdélyi magyarság kevésbé, a székelyföldi viszont inkább szkeptikus a koronavírus elleni oltással szemben, mint a romániai átlag.

Telefonos közvélemény-kutatást végeztek az erdélyi magyarságról 2021. november 16. és december 20. közötti, amiből kiderült, hogy Romániában a magyarok körében 58 százalékos az oltottak aránya, Székelyföldön viszont a lakosság mindössze 39 százaléka oltatta be magát. Toró Tibor szociológus, a felmérést végző egyik intézet kutatási igazgatója szerint ez annak köszönhető, hogy csak a felnőtt lakosság helyzetét vizsgálták, és viszonyítási alapként a rezidens lakosság adatait vették figyelembe.

Fotó: Andreea Campeanu / Getty Images Hungary

Romániában a teljes nagykorú népesség 28 százaléka zárkózik el kategorikusan az oltástól. Ez az arány az erdélyi magyarok között 24 százalékos, a Székelyföldön viszont 40 százalékos. A magyar mintában magasabb az oltási hajlandóság, és alacsonyabb az oltásszkepticizmus az idősek, illetve a protestánsok között. A római katolikusok nagyobb arányú oltásszkepticizmusa és alacsonyabb oltási hajlandósága a kutatók szerint részben a nagyobb székelyföldi arányukkal függ össze. A románok 32, az erdélyi magyarok 35 és a székelyföldiek 40 százaléka tekinthető vírusszkeptikusnak, vagyis gondolja azt, hogy a Covid-19 valójában nem jelent veszélyt. 36, 31, illetve 44 százalék véli úgy, hogy az oltás nem jelent hatékony védelmet a járvány ellen.

A Bálványos Intézet megállapította: az érintettség (családtagok, ismerősök megbetegedése, elhalálozása) jóval erősebben hatott a romániai oltási hajlandóságra, mint az erdélyi magyarokéra. A román minta esetében a közéleti részvétel, a magyarok esetében az önkéntesség növelte az oltási hajlandóságot, és csökkentette az oltásszkepticizmust. Azt is kiderült, hogy míg Romániában a bizalomhiány táplálja az alacsony átoltottságot és az oltásszkepticizmust, ez az összefüggés nem volt megállapítható a magas személyközi bizalommal jellemezhető Székelyföld esetében.

Az is felszínre került, hogy az egyházban bízó magyaroknál kisebb az oltottak aránya, mint az egyháznak nem sok hitelt adók között. 

A történelmi magyar egyházak püspökei az oltásra biztattak, de nem lehet tudni, hogy az üzeneteiket a papok és a lelkészek milyen mértékben képviselték a vallásos közösségekben 

– magyarázta Kiss Tamás szociológus.

A kutató szerint a székelyföldi alacsony oltottsági adatokat a háziorvosok viszonyulása is magyarázhatja. Míg Romániában a megkérdezettek 46 százalékát az oltás beadatására biztatta a háziorvosa, ez az arány a székelyföldiek esetében csupán 24 százalékos. Azoknak a válaszadóknak, akik meg is kérdezték a háziorvosukat, 18 százaléka nyilatkozta, hogy orvosuk kifejezetten az oltás ellen érvelt. Kiss Tamás hozzátette: további kutatásokat kell végezniük annak a megértésére, hogy a székelyföldi háziorvosok befolyásolták a közvéleményt, vagy csak igazodtak hozzá. 

(via MTI)

Elkapta a koronavírust Mark Milley amerikai tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke.

Mark Milley január 12-én találkozott Joe Biden elnökkel is. Azóta minden nap negatívra tesztelték, vasárnap azonban már pozitív lett a vizsgálat eredménye.

A tábornok szóvivője szerint csak enyhe tünetei vannak, de karanténba vonult és onnan folytatja a munkát. A szóvivő azt is közölte, hogy Mark Milley mindhárom oltást felvette már.

A közleményben arra is kitértek, hogy a többi vezérkari főnök egyelőre még negatív tesztet produkált, egy kivétellel: a tengerészgyalogosok főnöke, David Berger tábornok  is pozitív lett, de ő is folytatja a munkát karanténból. 

Az amerikai hadseregben egyébként tavaly év végén kötelezővé tették a koronavírus elleni oltás felvételét (korábban más vakcinákat is kötelezővé tettek már). A seregben egyébként már egy saját vakcinán is dolgoznak. Ennek tesztelése már meg is kezdődött és az első eredmények ígéretesnek tűnnek. 

(via Politico)

Azonnali hatállyal benyújtotta lemondását Antonio Horta-Osorio, a Credit Suisse nevű nemzetközi bankvállalat elnöke, miután megsértette a karanténra vonatkozó előírásokat 

Horta-Osorio tavaly áprilisban vette át a Credit Suisse vezetését, korábban a  Lloyds bankvállalatot irányította. A Credit Suisse-nél az utóbbi hónapokban belső vizsgálat indult amiatt, hogy a férfi nem maradt karanténban akkor, amikor kontaktszemély volt. 

Többek között kiderült az is, hogy a wimbledoni tenisztorna döntőjén is úgy vett részt, hogy az Egyesült Királyság járványügyi előírásai fényében ezt nem tehette volna meg. Ezen kívül több utazása után sem maradt karanténban, amikor ez kötelező lett volna az adott ország szabályai szerint. 

Sajnálom, hogy néhány személyes cselekedetem nehézségeket okozott a banknak és veszélybe sodorta azt, hogy képviselhessem az intézményt

– fogalmazott lemondó nyilatkozatában, amelyben azt is bejelentették, hogy Antonio Horta-Osoriót Axel Lehmann váltotta a tisztségben. 

(via BBC)

Az ötödik hullám legnehezebb időszakának adatait jósolják a szakértők Romániában, ahol az elmúlt hetekben a regisztrált esetek négyötödénél a koronavírus afrikai variánsát mutatták ki – tájékoztat róla a Főtér.

Az egyik legnagyobb romániai magánklinika elmúlt egy hétben elvégzett PCR-tesztjeinek 79 százalékáért már a koronavírus új, omikron-variánsa a felelős. A legtöbb ilyen esetet Kolozs és Temes megyében, illetve Bukarestben regisztrálják. Az egészségügyi intézet a következő hetekben napi ötvenezer esettel számol, de ez szerintük csak a töredéke lehet a valós számnak, mert a magánklinika szakértői szerint egy megfelelő arányú tesztelés esetén a napi esetszám simán megduplázódna. Elképzelésük szerint a következő két hétben a kórházak meghaladják majd a 75 százalékos kapacitást is. 

Fotó: Andreea Campeanu / Getty Images Hungary

(via Főtér)

Karanténba került Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, miután a sofőrje pozitív tesztet produkált hétfőn.

A hírt Von der Leyen jelentette be Twitteren. Az EB-elnök nemrég utazott Strasbourgba Brüsszelből autóval, miközben az említett sofőr vezetett. 

Ebből adódóan az is biztos, hogy az EB elnöke nem tud majd részt venni az Európai Parlament keddi ülésén, ahol a testület többek közt új elnököt is választ. 

(via Politico)

Egyre többször merül fel annak kérdése, hogy mekkora védelmet biztosít az emlékeztető oltás, ugyanis az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) múlt héten arra figyelmeztetett, hogy a rendszeres oltás csökkentheti a vírus elleni immunválasz hatékonyságát. 

Az EMA javaslata szerint nagyobb időintervallumot kell hagyni az oltások között, és a hideg évszakokhoz kellene igazítani az oltási kampányokat, hasonlóan az influenzaszezonéhoz. 

A gyógyszerügynökség azért tette közzé ajánlását, mert a növekvő fertőzéses esetek száma miatt több ország már a második emlékeztető oltást is felajánlotta állampolgárainak, köztük Magyarország is. 

Az oltási kampányok elstartolásában világelső Izrael már a negyedik oltást is lehetővé tette a vírus által legveszélyeztetettebbek, a hatvan év felettiek számára. Mindeddig már több mint félmillióan vették fel a negyedik dózist. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban nem sietnek a negyedik oltással, bár a fertőzési ráta ott sem éppen leszállóágban van. 

Az illetékes brit egészségügyi hatóság szerint három hónappal a beadása után kilencvenszázalékos védelmet biztosít a harmadik oltás, míg két dózissal hetvenszázalékos a védelem. 

Mindeközben a Pfizer egy olyan oltásvariánson dolgozik, amely az eredeti formulát megerősíti egy olyannal, amely véd az eddigi legfertőzőbb vírusvariánssal, az omikronnal szemben. 

Romániában jelentősen megemelkedett a kórházi kezelésre szoruló kiskorú koronavírus-fertőzöttek száma – írja az MTI. Az intenzív terápián ápolt súlyos eseteké pedig egyetlen nap alatt másfélszeresére ugrott – emelte ki hétfőn a G4Media.ro hírportál.

Hétfőn 338 fertőzött kiskorút ápoltak a romániai kórházakban, 52-vel többet, mint előző nap, és több mint kétszer annyit, mint egy héttel korábban.

Aggodalomra ad okot, hogy az utolsó napon látványosan romlott a helyzet a koronavírusos gyermekek körében: hétfőn már 21 kiskorút ápoltak intenzív osztályon, nyolccal többet, mint egy nappal korábban. Miközben országos szinten (a felnőtteket is beleértve) egy hét alatt csak 17 százalékkal (485-re) emelkedett az intenzív terápiás kezelésben részesülő koronavírus-fertőzöttek száma.

Az utóbbi 24 órában  8118 koronavírus-fertőzést diagnosztizáltak, ami harminc százalékkal haladja meg az utóbbi két hét átlagát. Az utóbbi hét napon csaknem 63 ezerrel nőtt a beazonosított fertőzöttek száma, ami 77 százalékos növekedést jelent a megelőző hét naphoz képest. 

(via MTI)

Szerdától, azok, akik már a harmadik oltást is megkapták, számos előnyben részesülnek Szlovákiában, azonban ezzel az a legnagyobb probléma, hogy többségük még semmilyen igazolást nem kapott arról, hogy felvette a megerősítő adagját – adta hírül az Új Szó.

Fotó: Vladimir Simicek / AFP

A Magyarországgal szomszédos országban eddig 1 172 355 ember kapott harmadik oltást, de sokan panaszkodnak, hogy nem tudják igazolni.

A harmadik oltáson december 13-án voltam, de eddig semmi sem jött az NCZI-től (Egészségügyi Információk Nemzeti Központja). Az igazolványt végül az egészségbiztosítóm applikációjában találtam meg

– mondta az egyik panaszos.

Naponta találkozunk ezzel. Többtucatnyian panaszkodnak arra, hogy a harmadik adagról szóló visszaigazolás nem érkezett meg automatikusan az alkalmazásukba

– magyarázta Tomas Szalay, Pozsony megye önkormányzatának egészségügyi igazgatója.

A digitális uniós Covid-igazolványt, amelyben a harmadik oltás is megtalálható, a Korona.gov.sk oldalról lehet letölteni

– közölte az NCZI szóvivője, Alžbeta Sivá, aki tudatta azt is, hogy beállítható egy olyan funkció is, amellyel a jövőben automatikusan megkapja az igazolást.

(via Új Szó)

Az omikron-variáns megjelenésével ugrásszerűen nőtt az új megbetegedések száma Oroszországban. Az ABC News beszámolója szerint a hatóságok az elmúlt 24 órában 30 726 új fertőzöttet regisztráltak, ez kétszer annyi, mint az egy héttel ezelőtt jelentett 15 830. Az újonnan elhunytak száma 670 volt. 

A portál emlékeztet, hogy az omikron-variáns jóval könnyebben és gyorsabban terjed, mint az eddigi mutációk. Hozzáteszik, hogy jóval könnyebben kapják el a fertőzést azok, akik korábban már megfertőződtek, ugyanakkor a delta-variánshoz képest kevésbé okoz súlyos tüneteket. 

Anna Popova, az orosz egészségügyi felügyelet vezetője a  arra figyelmeztetett, hogy a napi új megbetegedések száma elérheti a hat számjegyet is hamarosan.

Szergej Szobjanin moszkvai polgármester pénteken azt nyilatkozta, hogy a fővárosban az összes új fertőzés csaknem feléért az omikron a felelős. Hétfőn meghaladta a hétezret az új vírus által fertőzöttek száma a fővárosban.

Mindezek ellenére a moszkvai vezetés nem tervez újabb szigorításokat bevezetni, főleg nem az oltatlanokkal szemben. 

A 146 milliós Oroszország lakosságának csak mintegy fele kapott eddig teljesen oltást.

(via ABC News)

Havi ötven eurónak megfelelő összeget kell fizetnie minden hatvan év feletti oltatlannak Görögországban – írja a Guardian. Az intézkedéseket a folyamatosan növekvő fertőződésszámok indokolják. Azoknak, akik ezt követően sem hajlandók felvenni az oltást, a második hónaptól már száz eurót kell fizetniük.

Görögország több mint tízmilliós lakosságának körülbelül kétharmada van jelenleg beoltva, ez valamivel nagyobb, mint az uniós átlag. Az omikron-variáns megjelenésével azonban némileg nőtt a megfertőződések és halálozások száma. 

Tanosz Plévrisz egészségügyi miniszter elmondása szerint a pénzbírságokat az adóhivatalon keresztül szedik majd be. A fent említett intézkedéseket még decemberben hirdették ki. A jelenlegi adatok alapján eddig 530 ezer hatvan év feletti vette fel az oltást.

(via Guardian)

Romániában 8118 új fertőzöttet diagnosztizáltak az utóbbi 24 órában mintegy 34 ezer teszt kiértékelése után. Az igazolt megbetegedések száma megközelíti a 1,92 milliót –közölte az Agerpres. Csaknem 18 millió tesztet dolgoztak fel a járvány kezdete óta a szomszédos országban.

A Covid–19 és szövődményei 17 beteget fosztottak meg az életétől. Az utóbbi szűk két esztendőben már csaknem hatvanezren lelték halálukat a kórban.

Romániában 1,77 millióan már felépültek a fertőzésből.

Kórházban most több mint négyezer Covid-pácienst ápolnak, intenzív osztályon 485 fertőzöttet kell kezelni, csaknem ötven százalékuk nem vett fel védőoltást.

A jelenlegi koronavírus-hullám lehet az utolsó, amely miatt korlátozásokat kell bevezetni – erről beszélt Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója a francia BFM TV-nek nyilatkozva.

A Guardian rövid beszámolója szerint Bourla ugyanakkor azt is mondta, hogy a koronavírus a továbbiakban is jelen lesz a társadalomban, sok éven keresztül.

(via The Guardian)

A koronavírus-válság továbbra is világszerte súlyos hatással van a munkahelyekre – közölte az ENSZ, arra figyelmeztetve, hogy évekig tarthat, amíg a munkaerőpiac újra eléri a járvány előtti szintet. 

Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete egy új tanulmányában felülvizsgálta korábbi előrejelzését, miszerint a globális munkaerőpiac idén majdnem teljesen felépül a vírusból.

A delta- és az omikron-variáns hatása jelentős hiányt vetít előre a vírus megjelenése előtti állapothoz képest. Úgy tűnik, hogy a globális munkaerőpiac sokkal lassabban lábal ki a válságból, mint korábban várták. 

A pandémia potenciálisan tartós károkat okoz a munkaerőpiacon; a szegénység és az egyenlőtlenség növekedését eredményezi majd. Idén várhatóan a munkavállalók 5,9 százaléka, azaz mintegy 207 millió ember veszíti el a munkáját világszerte. 

Guy Ryder, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet vezetője arra figyelmeztetett, hogy a járvány szinte minden országban meggyengíti majd a gazdaságot, a vakcinákhoz való hozzáférés pedig tovább növeli az egyenlőtlenségeket. 

A vezető hozzátette, hogy a világjárvány aránytalanul nagy hatással van a nőkre, ugyanis ők gyakrabban dolgoznak olyan súlyosan érintett ágazatokban, mint például a turizmus.

(via TheGuardian.com) 

Szlovákiában 1015 új megbetegedést mutattak ki vasárnap. A friss fertőzöttek 57 százaléka nem volt beoltva. A Covid–19 és szövődményei 52 beteg életét követelték –közölte a TASR hírügynökség.

Fotó: Vladimir Simicek / AFP

Jelenleg 1807 embert ápolnak a kórházakban Covid–19-fertőzéssel. Közülük 380 fertőzöttet intenzív osztályon kell gondozni, 190 Covid-pácienst pedig mesterségesen szükséges lélegeztetni – írta az ujszo.com. A kórházban fekvők 82 százaléka nincs beoltva, vagy csak a vakcina első adagját kapta meg.

A csaknem 5,5 millió lelket számláló Szlovákiában a védőoltás harmadik adagját 1,24 millióan vették föl. A második dózist 2,62, az elsőt pedig 2,77 millióan kapták meg.

A héten elérhetővé válik Montenegróban az amerikai Moderna koronavírus elleni vakcinája – jelentette be a montenegrói közszolgálati televízióban Snezana Mugosa, az ország gyógyszerügynökségének igazgatóhelyettese hétfőn. Hozzátette, a 42 ezer adag oltóanyagot Montenegró Szlovéniától kapta ajándékba.

Fotó: Clement Mahoudeau / AFP

A gyógyszerügynökség vezetőhelyettese azt is közölte, hogy hamarosan a Johnson & Johnson vakcináját is engedélyezik az Adria-parti országban, ahol eddig a Pfizer/BioNTech, az AstraZeneca, a Szputnyik és Sinopharm oltóanyaga volt elérhető. Montenegróban a nagykorú lakosság 60,3 százaléka kapta meg valamely oltóanyag mindkét adagját.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Montenegróban az utóbbi 24 órában 1398-cal 203 746-ra, a járvány halálos áldozatainak száma nyolccal 2474-re emelkedett.

(via MTI)

Oroszországban 30 726 friss fertőzöttet regisztráltak az utóbbi 24 órában. Bő egy hónapja, december 10-én volt utoljára ilyen magas a napi új fertőzöttek száma – írta a TASZSZ. Az igazolt megbetegedések száma meghaladja a 10,83 milliót.

Fotó: Dmitry Rogulin / TASS / Getty Images

A koronavírus 670 ember életét ragadta el vasárnap. A megelőző napon 686 fertőzött adta fel a harcot a Covid–19 ellen. A járvány kezdete óta mintegy 322 ezer elhunytat gyászolnak hozzátartozóik.

Csaknem 634 ezren állnak kezelés alatt.

Egy nap leforgása alatt 20 ezren, az utóbbi szűk két év alatt 9,87 millióan épültek fel a kórból.

Ukrajnában 5072 koronavírussal fertőzöttet diagnosztizáltak vasárnap. Az igazolt megbetegedések száma súrolja a 3,8 milliót a szomszédos országban.

A Covid–19 és szövődményei 78 beteg életét ragadták el az elmúlt 24 órában, írta a karpatalja.ma. A járvány kezdete óta több mint 98 ezren lelték halálukat a kórban.

Ugyanakkor csaknem 3,56 millióan felépültek a fertőzésből Ukrajnában.

Kárpátalján 133 új esetet regisztráltak. A magyarok lakta térségben 11 fertőzött veszítette életét. Az utóbbi mintegy két évben 90 ezer esetben mutatták ki a vírust, csaknem 2500 ember képtelen volt megbirkózni a fertőzéssel.

Ausztrália elismeri, hogy a Szputnyik V vakcina hatékony a koronavírus ellen. A hatóságok szerint az orosz védőoltás két dózisa védelmet nyújt a fertőzés ellen, és jelentősen csökkenti az esetleges szövődmények kialakulásának az esélyét is – írja a TASZSZ.

Fotó: Miomir Jakovljevic / Anadolu Agency / Getty Images

Hangsúlyozzák, hogy a két adag hatékonysága 89 százalék a fertőzéssel szemben. Sőt, 98-100 százalékban megakadályozza a kór halálos kimenetelét, de a kórházba kerülést is.

Az ausztrál gyógyszerhatóság szerint a Szputnyik elismerése sokaknak fontos lépés. Például az ilyen vakcinával oltott diákok, hallgatók, turisták, üzletemberek, sportolók is beléphetnek Ausztrália területére.

Az ausztrál kormány lezárta a határait 2020 márciusában. A belépéshez olyan védőoltás felvétele szükséges, amit elismernek az ausztrál hatóságok.

A minimális karanténidőszakot öt napra csökkentették Angliában a koronavírus-fertőzötteknek. Ezzel az egészségügyi dolgozókra és az alapvető közszolgáltatások ellátására nehezedő nyomást szeretnék csökkenteni – írja a BBC.

A karanténkötelezettség az ötödik és hatodik napon is elvégzett negatív gyors-tesztekkel váltható ki. A tünetek megjelenésének első napjától, vagy az első pozitív teszt másnapjától számítják a karantént. A hatodik nap után pedig továbbra is ajánlott a maszkviselés és a társas érintkezés számainak csökkentése. 

Az egészségügyi miniszter, Sajid Javid azt mondta, azok, akik a hatodik napon továbbra is pozitív tesztet produkálnak, maradjanak karanténban, mindaddig, amíg kettő negatív teszttel nem rendelkeznek egymást követően, avagy tíz nap után. 

A világon 327 793 472 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma pedig 5 539 108 volt a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint hétfő reggeli adatai alapján. Egy nappal korábban a világon 326 151 693 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 5 535 426 volt – írja az MTI.

Fotó: Michele Lapini / Getty Images

A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid–19 betegségnek

• az Egyesült Államokban van a legtöbb fertőzöttje, 65 699 947. A halálos áldozatok száma 850 605.
• Indiában 37 122 164 fertőzöttet és 486 066 halálos áldozatot jegyeztek fel.
• Brazíliában 23 015 128 fertőzöttről és 621 327 halálos áldozatról tudni.
• Az Egyesült Királyságban 15 316 542 a fertőzöttek száma, és 152 483-an haltak meg a betegségben.
• Franciaországban 14 283 514 fertőzöttet és 127 957 halálos áldozatot regisztráltak.
• Oroszországban 10 621 410-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 314 838-ra emelkedett.
• Törökországban 10 459 094 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos adatok szerint 84 758.
• Olaszországban 8 706 915 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 141 104.
• Spanyolországban 8 093 036 fertőzöttet és 90 759 halálos áldozatot regisztráltak.
• Németországban 8 021 339 fertőzöttet és 115 654 halottat tartanak nyilván.
• Iránban 6 221 033 a fertőzöttek és 132 075 a halottak száma.
• Lengyelországban 4 313 036 fertőzöttet és 102 305 halálesetet tartanak nyilván.
• Ukrajnában 3 936 582 fertőzöttet regisztráltak, és a hivatalos adatok szerint 104 765 ember halt meg a koronavírus szövődményeiben.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.