Lesújtó következményektől tartanak, ha túl korai lesz a nyitás

Kutatóknak sikerült bebizonyítaniuk, hogy nem csak azoknál a betegnél okozhat neurológiai problémákat a Covid–19 betegség, akiknél a fertőzés súlyos tünetekkel járt.

Fotó: Matthew Horwood / Getty Images

A bemutatott tanulmány szerint még arra sincs szükség, hogy a vírus az agysejteket fertőzze meg. Emellett megerősítik, hogy akiknél voltak alapbetegségek, mint a cukorbetegség, ott nagyobb eséllyel fordulhatott elő az úgynevezett „agyköd”. A kutatás egyértelműen cáfolta azt a feltételezést, hogy a hosszú lefolyású Covid-fertőzést előre jelzi a betegség súlyossága.

A Stanford Egyetem kutatói megállapították: még az enyhe SARS–CoV–2-fertőzés is hosszú távú neurológiai tünetekhez vezethet, például kognitív károsodáshoz, figyelem- és memóriazavarokhoz, amit „agyködnek” szoktak nevezni. A tudósok azt vették észre, hogy a koronavírus okozta neurológiai tünetek ugyanúgy keletkeznek a szervezetben, mint a kemoterápiától létrejövő „agyköd” – írja a Scientist.

Egy friss közvélemény-kutatás szerint a románok kétharmada egyetért azzal az állítással, miszerint a koronavírus-járványt „a globális elit” idézte elő, hogy ellenőrzése alá kényszerítse a világ lakosságát.

Fotó: Antonio Masiello / Getty Images Hungary

Ezt az INSCOP közvélemény-kutató intézet mutatta ki pénteken ismertetett felmérésében, amelyet január 11. és 18. között telefonos módszerrel végeztek három százaléknál nem nagyobb hibalehetőséget garantáló országos reprezentatív mintán.

A mérés szerint a megkérdezettek alig 28,4 százaléka volt azon a véleményen, hogy a koronavírus-járvány természetes módon alakult ki, miként az emberiség történetének korábbi világjárványai.

A válaszadók 28,5 százaléka hisz egy olyan globális terv létezésében, amely azt célozza, hogy a koronavírus elleni oltásokkal chipeket ültessenek az emberek testébe, míg 66 százalékuk elveti ezt az elméletet – ismertette az MTI.

Romániában a diákokon végzett gyorstesztek által kimutatott koronavírus-fertőzések kétharmadát a PCR-tesztek is igazolták, ezért folytatni fogják a rendszeres szűrést, mert hozzájárul a járvány féken tartásához – jelentette be Sorin Cimpeanu oktatási miniszter.

A tárcavezető egy csütörtök esti televízió-műsorban elégedetten nyilatkozott a mások által alacsonynak tartott „találati” arányról, és úgy értékelte: nem szabad alábecsülni, hogy kétezer diákot idejében karanténba tudtak küldeni, ugyanis ha ők a közösségben maradtak volna, szerinte további húszezer társukat fertőzhették volna meg.

Cimpeanu beszámolt róla, hogy az oktatási tárca 18,5 millió nyáltesztet kapott a katasztrófavédelemtől, ami számításai szerint elegendő lesz arra, hogy még két hónapig rendszeresen teszteljék az iskolásokat – ismertette az MTI.

Még az orvosok is nehezen tudják tesztek nélkül megkülönböztetni a koronavírus afrikai variánsával, illetve az influenzával megfertőzötteket és az allergiában szenvedőket. Éppen ezért Allison Arwady, a Chicagói Közegészségügyi Hivatal megbízottja néhány fontos dologra hívta fel a figyelmet, ami segíthet a betegeknek és az orvosoknak is.

Ha azt hiszi, hogy megfázás, vagy azt, hogy influenza, akkor valószínűleg Covidról van szó 

– fogalmaz a hivatali alkalmazott, aki szerint az oltottak nem feltétlenül lesznek súlyosan betegek, napokig lázasak, náluk inkább enyhébb tünetek a jellemzők. Ezzel szemben a torokfájás az omikron-fertőzéseknél jellemző, ezért aki ilyet tapasztal magán, a biztonság kedvéért maradjon otthon, és ne menjen közösségbe.

Fotó: Justin Paget / Getty Images Hungary

Ezenfelül érdemes tudni a szakember szerint, hogy az influenzánál a láz általában magasabb, illetve a köhögés, a fejfájás, az orrdugulás és némi légszomj is az influenzát jellemzi. Az omikron uralkodó tüneteiként pedig a köhögést, a torokkaparást, az orrfolyást és a fáradtságot említette a közegészségügyi hivatal megbízottja – számolt be az NBC Chicago.

Az ukrán állami költségvetésből tavaly 46,4 milliárd hrivnyát (512 milliárd forintot) költöttek a koronavírus-járvány elleni küzdelemre – közölte a pénzügyminisztérium, miközben újabb csúcsot döntött az egy nap alatt regisztrált új fertőzöttek száma, meghaladva a negyvenezret.

A pénzügyi tárca közlése szerint 2021-ben a legtöbbet, a források csaknem felét, 22,4 milliárd hrivnyát a sürgősségi és fekvőbeteg-ellátásra, valamint az oltási kampány költségeinek finanszírozására fordították. Oltóanyag-vásárlásra 11,4 milliárd hrivnyát költöttek, továbbá 2,5 milliárd hrivnyába került, hogy a kórházakat oxigénnel, diagnosztikai berendezésekkel és a teszteléshez szükséges fogyóeszközökkel lássák el. Az orvosok bérkiegészítésére 500 millió hrivnyát fordítottak – számolt be az MTI.

Fotó: Sergei Supinsky / AFP

Közben napról napra dönt újabb rekordokat Ukrajnában az újonnan feljegyzett fertőzöttek száma, főként a vírus omikron-variánsának terjedése miatt. A kormányzat azzal számol, hogy a járvány mostani hulláma február közepén tetőzik.

Izraelben minden település az „erősen fertőzött” kategóriában van, de már javulnak a koronavírus-járvány mutatói – közölte az egészségügyi minisztérium.

Az ország mind a 280 települése piros színkóddal jelzett, vagyis jelentősen fertőzött. Az R fertőzési mutató viszont 0,9-re mérséklődött, vagyis száz fertőzött csak 90 embernek adja át a vírust, ami a járvány visszaszorulását jelzi.

Tovább csökkent a fertőzöttek száma, jelenleg 373 160 aktív koronavírusos esetet tartanak számon a mintegy 9,4 milliós népességű Izraelben. A fertőzöttek mellett jelenleg 73 229-en vannak házi karanténban, mert fertőzöttel érintkeztek.

Fotó: Jalaa Marey / AFP

A kórházi ellátást igénylő 2715 beteg közül jelenleg 1132-en vannak súlyos állapotban, és 288-an szorulnak lélegeztetőgépre. Ezek a számok továbbra is folyamatosan magasak, mert a súlyos betegek statisztikába kerülése egy-két héttel követi a fertőződéseket.

Világméretű összehasonlításban Izrael a harmadik az összesen mért fertőzöttek számában a népességhez viszonyítva, a több mint félmillió lakosú országok körében – emelte ki a Jediót Ahronót című újság hírportálja, az ynet.

Izraelben tavaly december vége óta 6 692 301 ötévesnél idősebb embert, az ország lakosságának 71,97 százalékát oltották be legalább egyszer a Pfizer–BioNTech vakcinájával. 4 446 649-en, a lakosság 47,82 százaléka már három oltást kapott, és 658 505-en adatták be maguknak a negyedik, azaz a második emlékeztető oltást – számolt be az MTI.

Péntekre 11 668 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak Szlovéniában, és 22 beteg halt meg a vírus okozta Covid–19 szövődményeiben. Kórházban 963 beteget ápolnak, közülük 132-en vannak intenzív osztályon.

A valamivel több mint kétmillió lakosú országban eddig 1 261 663-an kaptak védőoltást, közülük 1 212 493-an mindkét adagot felvették – számolt be az MTI.

A közel négymillió lakosú Horvátországban az elmúlt 24 órában 8094 új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak. A vírus okozta Covid–19 betegségben 46-an hunytak el. Kórházban 2126 beteget ápolnak, közülük 185-en szorulnak lélegeztetőgépre.

Az országban eddig 2 297 062-en kaptak védőoltást, közülük 2 210 090-en már a második adagot is beadatták maguknak – jelentette az MTI.

Az április 24-re kiírt parlamenti választásokon a karanténban lévő kontaktszemélyek is az urnák elé járulhatnak Szlovéniában – közölte az országos választási bizottság. A testület elvetette az egészségügyi hatóságok javaslatát, hogy azok, akik fertőzöttel érintkeztek, és emiatt elkülönítőben vannak, külön időpontban, urnazárás után szavazhassanak.

Dušan Vučko, a bizottság elnöke ugyanakkor elmondta: koronavírus-fertőzés miatt a választás napján karanténban lévő választópolgárok csak levélben szavazhatnak, azokról pedig, akik közvetlenül a választás napja előtt értesülnek a fertőzöttségükről, legkésőbb április 25-ig hoznak döntést. A hatályos szlovén választási törvény szerint a levélben történő szavazás iránti kérelmet legkésőbb a választás előtt öt nappal kell benyújtani.

A ljubljanai kormány eközben, hogy biztosítsa a rendőrség és a katonaság zavartalan működését, feloldotta a két említett ágazat kötelékében szolgáló dolgozók karanténkötelezettségét fertőzött személlyel való érintkezés esetén. A határozat péntektől hatályos, feltétele pedig, hogy a rendőrség és a katonaság tagjait rendszeresen teszteljék, a kontaktszemélyek pedig FFP2-es védőmaszkot viseljenek – ismertette az MTI.

Enyhítették a járvány miatt hozott szigorításokat Romániában, a legújabb rendelkezésben a koronavírus-fertőzöttek karanténidejét rövidítették le, ami a vakcinát felvevőknek már csak öt nap kényszerbezárást jelent.

Az egészségügyi miniszter rendelete pozitívan diszkriminálja az oltást felvevőket és a betegségen átesetteket, ugyanis ha közülük valaki pozitív tesztet produkál, de tünetmentes, az eddigi hét nap helyett csak öt napig kell elkülönítésbe vonulnia. Azonban annak, aki oltatlan, illetve több mint kilencven napja esett át a fertőzésen, hét napot kell elzárva töltenie.

Azoknak, akik megfertőződnek és tüneteik is lesznek, a háziorvosukhoz kell fordulniuk, vagy szükség esetén a fertőzöttek számára kialakított járóbeteg-rendelők szakorvosaihoz – írja a Főtér.

Nem indulhat el a pekingi téli olimpián a rövidpályás gyorskorcsolyázók szombati 500 méteres selejtezőiben a lengyel Natalia Maliszewska – jelentette az MTI.

A 2018-ban világbajnoki ezüstérmes, 2019-ben Európa-bajnok sportolónak még hétfőn lett pozitív a koronavírustesztje. A karanténból való visszatéréshez a protokoll szerint két egymást követő napon van szükség negatív eredményre, ám a Lengyel Olimpiai Bizottság beszámolója szerint a versenyző tesztje pénteken újra pozitív lett.

A rövidpályás gyorskorcsolyázók olimpiai versenye szombaton kezdődik, ekkor rendezik a női 500 méter selejtezőjét is Jászapáti Petrával és Kónya Zsófiával.

A koronavírus-világjárvány első hulláma idején, 2020 tavaszán elrendelt teljes lezárások pusztán 0,2 százalékkal csökkentették Európában és az Egyesült Államokban a koronavírus okozta halálesetek számát – derül ki a Johns Hopkins Egyetem által közzétett metaanalízisből.

A metaanalízis arra a következtetésre jut, hogy a lezárások alig vagy egyáltalán nem voltak hatással a közegészségügyre, de hatalmas gazdasági és társadalmi költségeket okoztak ott, ahol bevezették őket. Ennek eredményeképpen a lockdownpolitika megalapozatlan, el kell vetni mint világjárvány-politikai eszközt

– fejtették ki a tanulmány kutatói, akik nem találtak bizonyítékot rá, hogy az Európában és az Egyesült Államokban elrendelt zárlatok jelentős hatást gyakoroltak volna a Covid–19 okozta halálozásra. Nem csak a statisztikákat vizsgálták, a kijárási tilalomról szóló rendeleteket is átnézték, és azt állapították meg, hogy 5,1 százalékkal csökkentették a Covid–19 okozta halálozást.

Fotó: Louise Delmotte / AFP

A kijárási tilalomról szóló rendeleteket más zárva tartási intézkedésekkel együtt vizsgáló tanulmányok szerint azonban a kijárási tilalom valójában 2,8 százalékkal növelte a Covid–19 halálozást – írja az Új Szó.

A D-vitamin koronavírus elleni hatásának eddigi legerősebb bizonyítékát szolgáltatja egy korábbi kutatásokat is alátámasztó új izraeli tanulmány – jelentette a Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál.

Fotó: Shutterstock

A dolgozat szoros összefüggést mutatott ki az Izraelben igen elterjedt D-vitamin-hiányos állapot és a Covid-betegek halálozása vagy súlyos betegsége között, valamint azt állítja, hogy a megnövelt D-vitamin-szint segíthet a Covid–19-ben szenvedő betegeknek csökkenteni a súlyos betegség vagy a halálozás kockázatát – számolt be az MTI.

A Bar Ilan Egyetem és a Galileai Orvosi Központ kutatói szerint ennek a vitaminnak olyan erős hatása van a betegség súlyosságára, hogy életkoruk és D-vitamin-szintjük alapján meg tudják jósolni, mi történik a megfertőződött emberekkel.

A D-vitamin-hiány jelentősen növeli a kockázati szintet – állapították meg az izraeli orvosok a PLOS One folyóiratban csütörtökön közzétett tanulmányukban. A méréseket a vírus első két izraeli hulláma idején, még a vakcinák széles körben elérhetővé válása előtt végezték, és az orvosok hangsúlyozták, hogy a vitaminkiegészítők nem helyettesítik a védőoltást, csak az immunitás csökkenésének megakadályozását szolgálhatják.

A romló járványügyi adatok miatt február 12. és február 20. között a szerbiai általános és középiskolásoknak nem kell iskolába menniük – jelentette be az oktatásügyi miniszter.

Branko Ruzic tárcavezető közlése szerint február 15. és 16. egyébként is szünet lenne, hiszen február 15. Szerbia államiságának napja, emiatt a diákoknak a megelőző és az azt követő napon sem kellene iskolába menniük, a járványhelyzet miatt pedig még két nappal meghosszabbítják a szünetet, így a hétvégékkel együtt összesen kilenc napig pihenhetnek a diákok.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában péntekre 15 623-mal 1 730 486-ra, a járvány halálos áldozatainak száma 59-cel 13 807-re növekedett – írja az MTI.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöksége mélyen elítéli, hogy egyes egészségügyi dolgozók anyagi vagy egyéb érdekből hamis oltási igazolásokat vagy teszteredményeket adnak ki, ezért a szervezet meg fogja tenni a szükséges és jogszerű etikai lépéseket az elkövetőkkel szemben.

A MOK arra az ügyre reagált, amely szerint hamis oltási igazolásokat állítottak ki a Semmelweis Egyetem nevében a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) tagjainak.

Hat német sportoló is pozitív tesztet produkált a reptéren a pekingi téli olimpia helyszínére érkezők közül csütörtökön – adta hírül az MTI. A német delegáció az ügyben annyit közölt, hogy három sportág érintett az eredmények miatt, de az nem derült ki, melyek ezek.

Mindenki tünetmentes, elkülönítették őket a többiektől. Akkor jöhetnek ki a karanténból, ha negatív teszteredményeket adnak

– áll a közleményben.

Csütörtökön a kínai fővárosba érkezett további 78 német sportoló reptéri PCR-tesztje negatív volt, ők pénteken már megkezdhetik az edzéseket.

Az már korábban kiderült, hogy Nolan Seegert műkorcsolyázó is fennakadt a koronavírus-ellenőrzésen két pozitív teszteredménye miatt, ezért izolációs hotelbe került, Németországnak pedig vissza kellett lépnie a pénteken rajtoló csapatversenytől.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az oltásoknak, az omikronnak és a tavasz beköszöntének alacsonyan kell tartania a halálozási arányt. Ezek miatt Európa hamarosan beléphet egy új, nyugodtabb szakaszba, a „hosszú nyugalom időszakába”.

Hans Kluge, a WHO európai igazgatója kijelentette, hogy a régió az eddigiekhez képest sokkal jobb helyzetben van, akár tartósan javulhat a helyzet, még akkor is, ha az omikronnál új, fertőzőképesebb variáns jelenik meg – írja a The Guardian.

Az igazgató szerint az oltásból származó immunitás, a kedvező szezonális szünet és az omikron-variáns kevésbé súlyossága miatt lehetőség van átvenni a vírus fölött az irányítást.

Ezt a magasabb védettségű időszakot tűzszünetnek kell tekinteni, amely tartós békét hozhat számunkra. Egy valószínűsíthető végjátékról van szó

– így Kluge.

A tél végével és a tavasz beköszöntével, amikor a vírus fertőzési potenciálja csökken, „eljöhet egy hosszú nyugalmi időszak, és a népesség magas védettségi szintje visszatarthatja a fertőzések felpörgését” – mondta.

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök szerint most még nem opció a hadsereg bevetése a tüntetők ellen. 

Mindez azután, hogy több tucat kamion érkezett Kanadai fővárosába, hogy a kötelező oltás ellen tüntessenek. 

Fotó: Cole Burston / AFP

A miniszterelnök arra kérte a sofőröket, hogy menjenek haza és visszautasította, hogy találkozzon velük. 

Hozzátette, hogy nagyon óvatosnak kell lenni a hadsereggel, főleg amiikor kanadai állampolgárok is érintettek. A kormány nem kapott javaslatot a hadsereg bevetésére. 

(via BBC) 

A Sophos kiberbiztonsági vállalat közleménye szerint koronavírussal kapcsolatos átverést észleltek az Egyesült Királyságban, ahol az áldozatok arról kapnak sms-üzenetet, hogy az állami egészségügy ingyenes tesztelést biztosít az egész országban. 

 A hamis üzenet a következő: 

Brit nemzeti egészségügyi szolgáltató: A teljesen beoltott betegek körében növekvő számú megbetegedések miatt egy otthoni PCR-tesztelőkészletet vezettünk be. Hogy Ön is megkapja a készletet, kövesse a linket: […]

Ausztrália bevetné a védelmi erőket az idősgondozási szektorban, amelyben a koronavírus-járvány miatti létszámhiány súlyos gondokat okozott. 

Az országban ugyanis nincs elég idősgondozó, sokan házi karanténba kényszerültek, mások pedig idősgondozó otthonokban rekedtek, amelyek megbetegedések miatt zárlat alá kerültek.

A kormány egyébként számos kritikát kapott az elmúlt időben, ugyanis sokak szerint „hagyta”, hogy elterjedjen a variáns a idősotthonokban.

Az idősotthonok lakói közül mintegy 560-an haltak meg az omikron-hullám kezdete, azaz 2021 vége óta. Azonban jelenleg országszerte csökkenő tendenciát mutat a járványgörbe: az új fertőzöttek száma legutóbb több mint egy hónapja volt ilyen alacsony.

(via MTI) 

Indiában a koronavírus fertőzésben elhunytak száma meghaladta az 500 ezret. A világon a negyedik legmagasabb halálozási számmal rendelkező országban tavaly júliusig 400 ezren haltak meg a koronavírus delta-variáns pusztító hulláma miatt – azonban egyes szakértők szerint a számok még ennél is jóval magasabbak voltak. 

Fotó: Sajjad Hussain / AFP

A Science folyóiratban megjelent tanulmányunk 3 millió koronavírus miatti halálesetet becsül Indiában 2021 közepéig

– mondta Chinmay Tumbe, az Indiai Menedzsment Intézet professzor asszisztense. Azonban a múlt hónapban az indiai kormány alaptalannak minősítette a tanulmányt, mondván, hogy szilárd születési és halálozási jelentési rendszer van működésben. 

(via guardian.com) 

A világon 387 677 224 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma pedig 5 711 128 volt a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem péntek reggeli adatai alapján.

Egy nappal korábban a világon 384 701 043 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 5 699 993 volt.

A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.

A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV–2 vírus okozta Covid–19 betegségnek

• az Egyesült Államokban van a legtöbb fertőzöttje, 75 961 961. A halálos áldozatok száma 896 557.
• Indiában 41 803 318 fertőzöttet és 498 983 halálos áldozatot jegyeztek fel.
• Brazíliában 26 107 894 fertőzöttről és 630 301 halálos áldozatról tudni.
• Franciaországban 20 274 710 fertőzöttet és 132 847 halálos áldozatot regisztráltak.
• Az Egyesült Királyságban 17 727 681 a fertőzöttek száma, és 158 266-an haltak meg a betegségben.
• Oroszországban 12 090 707-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 326 642-re emelkedett.
• Törökországban 11 940 695 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos adatok szerint 88 064.
• Olaszországban 11 348 701 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 147 734.
• Spanyolországban 10 199 716 fertőzöttet és 94 040 halálos áldozatot regisztráltak.
• Németországban 10 543 331 fertőzöttet és 118 388 halottat tartanak nyilván.
• Iránban 6 483 799 a fertőzöttek és 132 624 a halottak száma.
• Lengyelországban 5 035 796 fertőzöttet és 106 060 halálesetet tartanak nyilván.
• Ukrajnában 4 363 754 fertőzöttet regisztráltak, és a hivatalos adatok szerint 107 524 ember halt meg a koronavírus szövődményeiben.

Az Egészségügyi Világszervezet 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.