Rendkívüli, egynapos teljes körű ülést tart az Európai Parlament kedden Brüsszelben az Ukrajna ellen orosz hadműveletről – tudta meg az MTI. Az ülésen az európai parlament összes képviselője, valamint a következő személyek fogják megvitatni az ukrán helyzetet:
A kedd délben kezdődő vitát követően a résztvevők állásfoglalást fogadnak el; azonban egy korábbi elnöki ülésen a vezetők már kifejtették, hogy a lehető leghatározottabban elítélik az Ukrajna elleni orosz támadást, amelyet indokolatlannak és jogellenesnek neveztek. Akkor azt is leszögezték, hogy az orosz fellépés nem maradhat válasz nélkül.
Az Európai Parlament támogatja a példa nélküli európai és nemzetközi választ, egyebek között az új és szigorú szankciókat, amelyek biztosítják, hogy a Kreml elszámoltatható legyen a tetteiért – fogalmaztak.
A lvivi Pravda sörfőzde a közösségi médiában próbálja harcra buzdítani az ukránokat.
A civil ellenállás minden eszközt bevet Ukrajna védelmében. A Pravda (magyarul Igazság) az Instagramon kéri követőit, hogy pénzadományokkal segítse az ukrán hadsereget. Ezenkívül Molotov-koktélhoz használható alapanyagokat is gyűjtenek.
„A szabadságunk a tét” – írták a közösségi platformon, ahol érzékeltették, hogy ők is jól ismerik ezt a különleges koktélt.
„Többen a sörfőzde tagjai közül ott voltak a véres, 2014-es tüntetéseken, amikor a most Oroszországban bujdosó exelnököt leváltottuk. A gyakorlás segít!”
Február 27-én a sörfőzde több helyiségét is megnyitotta a városban a civileknek. A búvóhelyek mellett meleg teát és kávét is biztosítanak az ukrán katonáknak és rendőröknek.
Yuval Noah Harari izraeli történész, a 21 lecke a 21. századra és több másik sikerkönyv szerzője azt írta: Vlagyimir Putyin a nemzetközi politikában már most elvesztette az Ukrajna elleni háborút.
Még egy hét sem telt el a háborúból, de egyre inkább úgy tűnik, hogy Vlagyimir Putyin egy történelmi vereség felé tart
– írta, majd kifejtette: lehet, hogy Putyin végül megnyeri a csatákat, de az arra vonatkozó elképzelései, hogy újraépíti az orosz birodalmat, „azon a hazugságon alapultak, hogy Ukrajna nem egy valós nemzet, nem egy igazi nép,
és hogy Kijev, Harkiv és Lviv lakosai azt szeretnék, ha Moszkva uralkodna felettük.
Hozzátette: Putyin addig ismételgette ezt a hazugságot, mígnem ő maga is elhitte.
Az izraeli történész szerint Putyin az invázió előtt tudhatta, hogy neki kedveznek a körülmények, mivel Oroszország katonailag sokkal erősebb Ukrajnánál, és nem tagja a NATO-nak, vagyis nem kellett tartania nyugati beavatkozástól. Mindeközben Európa az olajtól és gáztól függ, ami eltántoríthatott néhány országot – például a németeket – a súlyos szankcióktól.
Véleménye szerint Putyin terve az volt, hogy villámháborúval lerohanja Ukrajnát, és egy bábkormányt helyez Kijevbe. Azzal viszont nem számolt, hogy bár Ukrajnát meghódítani van ereje, megtartania nem biztos, hogy sikerül.
Sok sötét nap van még hátra. Az oroszok elfoglalhatják egész Ukrajnát, de ahhoz, hogy a háborút is megnyerjék, meg is kell tartaniuk, és ez csak akkor sikerülhet, ha az ukránok ezt engedik, ami egyre kevésbé tűnik valószínűnek
– írta Harari, aki szerint Putyinnak valójában minél kevesebb véráldozattal kellett volna győzelmet aratnia, de az eddigi fejlemények alapján nem úgy tűnik, hogy ez sikerülni fog.
Írása végén a történész úgy fogalmazott, hogy a háború sajnos el fog húzódni, de a legfontosabb dolog már eldőlt:
Bebizonyosodott, hogy Ukrajna egy valós nemzet, az ukránok egy igazi nép, és határozottan nem akarnak egy új orosz birodalomban élni. A kérdés csak az, mennyi idő kell ahhoz, hogy ez az üzenet a Kreml vastag falain is átjusson.
Az ukrajnai háború kezdete óta már 281 ezren érkeztek Ukrajnából Lengyelországba, csak vasárnap közel százezren lépték át a határt – közölte a lengyel határőrség a Twitter-oldalán hétfőn. Beszámoltak arról is, hogy a háború ötödik napján, hétfő éjféltől hajnali 7 óráig 28 ezren estek át a határellenőrzésen.
Michal Dworczyk, a lengyel miniszterelnöki hivatal vezetője hétfőn elmondta, a határon várakozók többsége nő és gyermek.
Romániába a háború kezdete óta hétfő reggelig több mint 70 ezer ukrán állampolgár lépett be Romániába, közülük 37 ezren már elhagyták az országot, így jelenleg mintegy 33 ezer, a harcok elől elmenekült ukrán állampolgár tartózkodik román területen – közölte hétfőn a bukaresti kormány szóvivője.
Lucian Bode belügyminiszer szerint eddig 578 ukrán állampolgár kért menedékjogot Romániától; a bevándorlási hivatal befogadóközpontjai elérték a 65 százalékos telítettséget – írja az MTI.
Lviv város katonai barikáddal van körbevéve, befele és kifele is kocsisorok állnak. Fegyveres katonák őrzik a város határát, szúrópróba szerűen ellenőrzik a járműveket. Tudósítóinkat a magyar rendszám ellenére nem állítottak meg, és gond nélkül jutottak át.
A The Guardian szerint „hamarosan” hivatalosan is megérkezhet Brüsszelbe Ukrajna uniós csatlakozási kérelme.
Volodimir Zelenszkij elnök hétfői beszédében kérte az Európai Uniót arra, hogy „azonnal” vegyék fel őket a tagországok közé egy rendkívüli eljárásban.
A The Guardian forrásai szerint ha befut a kérés, akkor az Európai Tanács nagyon gyorsan megvizsgálhatja azt, az Európai Bizottság pedig hasonló gyorsasággal döntést hozhat a kérdésben.
Ahhoz, hogy Ukrajna az Európai Unió tagjává váljon, normál esetben előbb tagjelötté kellene válnia, és egy éveken át tartó integrációs folyamatot kellene letudnia, amikor az intézményrendszerét, a törvényeit és a szabályozásait az uniós előírásokhoz igazítják. Épp ezért sokak szerint valószínűtlennek tűnik, hogy az Európai Unió vezetése most azonnali hatállyal engedélyezné a csatlakozást.
A NATO-tagországok harcászati segítséget nyújtanak Ukrajnának: légvédelmi rakétákat és páncéltörőket, valamint humanitárius és pénzügyi támogatást is – erről posztolt Jens Stoltenberg főtitkár.
A NATO-főtitkár hozzátette, telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
I just spoke with President @ZelenskyyUa & commended him for the bravery of the people & armed forces of #Ukraine. #NATO Allies are stepping up support with air-defence missiles, anti-tank weapons, as well as humanitarian & financial aid.
— Jens Stoltenberg (@jensstoltenberg) February 28, 2022
A német másodosztályú labdarúgó-bajnokságban szereplő Schalke kiemelt szponzorációs megállapodást kötött a Gazprommal még 2006-ban. A szerződés aláírásakor Vlagyimir Putyin orosz elnök is Gelsenkirchenbe utazott, a vállalat pedig hűséges partnere lett a klubnak.
Az európai sportvilágban a Schalke az egyik legpatinásabb csapat, amelyet Oroszország egyik állami cége támogat. A gárda a 2010–2011-es idényben az elődöntőig jutott a Bajnokok Ligájában.
A német együttes még a múlt héten jelezte, leveszi mezéről a Gazprom feliratot, miközben Matthias Warnig, Vlagyimir Putyin közeli bizalmasa és az Északi Áramlat 2. igazgatótanácsának tagja azonnali hatállyal lemondott felügyelőbizottsági tagságáról a (Gazprom által delegált) gelsenkircheni klubnál.
Hétfőn arról határozott az igazgatóság és a felügyelőbizottság, hogy idő előtt megszünteti a két fél közötti megállapodást, így teljesen véget ért az együttműködés.
Die Partnerschaft zwischen dem #S04 und #GAZPROM wird vorzeitig beendet.
— FC Schalke 04 (@s04) February 28, 2022
Alle weiteren Informationen auf https://t.co/tgdrSrMRHZ ⤵️
Katonai bunker homokzsákból és fából, amit valószínűleg a helyi civil ellenállás állított fel. Az ukrán zászló mellett a fekete-piros zászló az ukrán hadi lobogó, amit az ukrán nacionalista szervezetek gyakran használnak.
A brit védelmi minisztérium információi szerint az orosz szárazföldi csapatok Kijevtől mintegy 30 kilométerre vannak, haladásukat jelentősen lassítja az ukrán ellenállás, ami a hosztomeli repülőtérnél különösen erős. Cserhihiv és Harkiv továbbra is ukrán kézen van, heves harcok dúlnak mindkét városban.
Logisztikai nehézségei vannak az orosz hadseregnek, ami szintén hátráltatja az előrehaladását.
Latest Defence Intelligence update on Ukraine pic.twitter.com/6WoxBkatNt
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) February 28, 2022
Csernyihiv városban rakétatámadás ért egy lakóépületet. Tűz ütött ki, eddigi hírek szerint egy ember sebesült meg.
Ukrán sajtójelentések szerint az éjszaka relatíve nyugalomban telt. Az előző napon heves harcok dúltak a szomszédos országban. Az összecsapások gócpontjai Ukrajna keleti felében állandósulnak.
Berdianszk kikötővárosát ideiglenesen elfoglalták az orosz katonai egységek, írta a pravda.ua. A harcok több sebesültet, halálos áldozatot is követeltek. Ukrán hírforrások szerint a városban lakók visszautasították az együttműködést a megszálló csapatokkal.
A Szentszék rendelkezésre áll a felek közötti párbeszéd elősegítésében – jelentette ki Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár, aki a háború azonnali leállítását sürgette az olasz sajtónak adott interjújában hétfőn – írja az MTI. A vatikáni miniszterelnökként ismert Pietro Parolin kifejtette: el kell kerülni a helyzet „fokozódását, meg kell állítani a háborút, és tárgyalni kell”.
Nyomasztónak nevezte az új hidegháború esetleges visszatérését két szemben álló blokkal. Ez – tette hozzá – teljesen ellentétes a Ferenc pápa hirdette testvériség kultúrájával, amely az egyetlen járható út egy igazságos, szolidáris és békés világ megépítéséhez. A bíboros a Corriere della Sera, a La Repubblica és más olasz lapoknak adott közös interjúban azon meggyőződésének adott hangot, hogy
mindig és még most is adott a tér a tárgyaláshoz. Soha nem késő.
Hangoztatta, hogy a Szentszék, amely az utóbbi években folyamatosan, diszkréten és nagy figyelemmel kísérte az Ukrajnában zajló történéseket, és felajánlotta, hogy rendelkezésre áll az Oroszországgal folytatott párbeszéd elősegítésében, mindig készen áll arra, hogy a feleket segítse, hogy ismét erre az útra térjenek vissza.
Mindenekelőtt azonnal le kell állítani a katonai támadást; drámai következményeinek mindannyian szemtanúi vagyunk
– jelentette ki a szentszéki államtitkár. Parolin bíboros kifejtette, hogy a harcok leállítását és a tárgyalóasztalhoz történő visszatérést sürgette Ferenc pápa is, amikor február 25-én ellátogatott Oroszország Vatikánhoz közeli szentszéki nagykövetségére.
Magyar idő szerint hétfőn délelőtt megkezdődött az első béketárgyalás Oroszország és Ukrajna között. A felek Belarusz határnál ültek asztalhoz, erről az ország külügyminisztériuma is beszámolt.
⚡️🇷🇺🇧🇾🇺🇦In Belarus, everything is ready to host Russia-Ukraine negotiations. Waiting for delegations to arrive pic.twitter.com/WSnPMyChwg
— Belarus MFA 🇧🇾 (@BelarusMFA) February 28, 2022
Kijev célja nem más, mint a fegyverszünet elérése, erről Volodimir Zelenszkij elnök is beszélt hétfő reggel. A Kreml szóvivője azt közölte az orosz állami televízióval (RT), hogy Moszkva „csendes” tárgyalást szeretne, ezért nem verték nagydobra a mai találkozót.
Ukrajnát többek között David Arahamia parlamenti képviselő, Olekszij Reznikov védelmi miniszter, Mikola Tocsickij külügyminiszter-helyettes, valamint Mihajlo Podoliak elnöki tanácsadó képviselte.
Az RT szerint magyar idő szerint fél 12-kor megkezdődtek a tárgyalások. A fejleményekről természetesen folyamatosan beszámolunk.
⚡️ Russia-Ukraine talks begin
— RT (@RT_com) February 28, 2022
Details: https://t.co/Tw6n5qtBLQ pic.twitter.com/MccNLxFTri
Sztrij 71 kilométerre van Lvivtől, ahová Kijevből evakuálták a menekülteket.
Kollégáink, Kiss Dániel újságíró és Gorondy-Novák Edit fotós hétfőn reggel útra keltek Beregszászról Lviv felé. A Kárpátokon át vezető út eddig beszámolóik szerint akadálymentes, mindössze a rossz minőségű utak hátráltatják a haladást némiképp.
Az első katonai ellenőrzőponton csak egy kérdést tettek fel nekik. Van fegyverük? – hangzott a rövid, ámde konkrét kérdés, a nemleges választ követően azonnal tovább is haladhattak. A helyiek szerint Lvivig még három hasonló ellenőrző pont vár rájuk.
Útjukról folyamatosan beszámolunk, majd Lvivből helyszíni beszámolóval érkezünk. Tartsanak velünk!
Ben Wallace brit védelmi miniszter hétfőn a Sky Newsnak nyilatkozva azt mondta: a háború eddig eseményeiből az látszik, hogy „zűrzavar” uralkodik az orosz csapatok közt.
Kifejtette: az oroszoknak megközelítőleg sem sikerült végrehajtaniuk az inváziót abban a formában, ahogy azt előre eltervezték. Az offenzíva lelassult, a logisztika akadozik, és Kijev elfoglalása sincs még láthatáron.
Az egész haditervüket arra a bizarr felvetésre építették fel, hogy az ukránok felszabadítóként fogadják majd őket. Még Putyin elnök is elhitte ezt, most azonban látszik, hogy nem így van, és emiatt lassan haladnak, logisztikai nehézségeik vannak
– fogalmazott a miniszter, aki elismeréssel beszélt az ukránok bátorságáról és hazaszeretetéről.
Ben Wallace az orosz támadással összefüggésben arra is kitért, hogy szerinte Vlagyimir Putyin vasárnap azért kezdett el a nukleáris elrettentésről beszélni, hogy ezzel elterelje a kommunikációt arról, mennyire lassú és sikertelen eddig az orosz támadás.
Semmi köze nincs [Putyin bejelentésének] ahhoz, hogy milyen készültségben van a haderejük. Ez csak egy nagy kísérlet arra, hogy elterelje a figyelmet az ukrajnai nehézségeiről azzal, hogy a médiatérbe helyezi ezeket a kifejezéseket
– mondta Ben Wallace, majd hozzátette, hogy az Egyesült Királyságban sem alacsonyabb, náluk is „nagyon magas” a nukleáris készültség a mostani helyzetben.
Az orosz külügyminiszter nem vesz részt az Egyesült Nemzetek emberi jogi tanácsának megbeszélésén. Ez a Moszkvára kirótt új utazási szankciókkal függ össze. A Szergej Lavrov vezette tárca jelezte: újabb okmányokat igényeltek ahhoz, hogy az orosz diplomácia vezetője jelen lehessen a genovai megbeszélésen, írta a pravda.ua.
Az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta egy orosz televíziós csatornának, hogy gyalázatosak azok az új szankciók, amelyeket az európai államok Oroszország nyakába varrtak. Marija Zaharova kifakadt az adásban, s úgy fogalmazott: „Ez nonszensz! Iratok? Szabályok? Instrukciók? Miről szól ez?” – kérdezte.
Lavrov kormánygéppel szándékozott Olaszországba repülni, ám légtérzárlat van érvényben az orosz gépekkel szemben.
Oroszország visszautasítja a légtérzárlat miatt elrendelt szabályokat. Az orosz külügyi szóvivő szerint az ENSZ-t terheli a felelősség, hogy egy tagország nem tud élni a jogaival, nem tud részt venni a testület munkájában.
Az ENSZ közleménye szerint az orosz–ukrán háború első öt napjában a civil áldozatok száma meghaladta a százat, köztük hét gyerek is van. A sérültek száma 304.
Ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy a valós adat ennél minden bizonnyal magasabb, és valószínűleg csak jóval a konfliktus lezárása után fog fény derülni rá – mondta el Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi biztosa.
#UPDATE The UN human rights chief said Monday that at least 102 civilians, including seven children, had been killed in Ukraine since Russia launched its invasion five days ago, warning the true numbers were likely far higher pic.twitter.com/IqOF17WKYk
— AFP News Agency (@AFP) February 28, 2022
Az orosz védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy elfoglalták a zaporizzsjai atomerőművet, amiről itt írtunk korábban. A BBC szerint ukrán tisztviselők cáfolták a kijelentést.
Az oroszok azt állították, hogy az erőmű teljes területét elfoglalták, és biztosítani fogják, hogy továbbra is működjön a létesítmény. Az ukrán állami nukleáris cég, az Energoatom viszont erre reagálva közölte, hogy „hazugságról, álhírről” van szó, az oroszok nem foglalták el az erőművet.
Kárpátaljai fiatalokat szállásoltak el a Mátészalkai Szakképzési Centrum Déri Miksa Szakképző Iskolájában és Kollégiumában. A Kárpátalján érettségit tett fiatalok felnőttképzésben heti váltásban tanultak az intézményben, de mivel vannak köztük felnőttkorúak, akik bevonultathatóak, ezért az intézmény igazgatója szerint náluk most nagyobb biztonságban vannak, mint otthon.
Jelenleg 120 tanulót tudunk elszállásolni, 15-15 pedig a Mátészalkai SZC két másik intézményében kapott helyet. Nem tudják és nem is szeretnék most a lábukat Ukrajna területére tenni, az arcukra volt írva, mit éltek és élnek át. Akik csak később tudják átlépni a határt, azokért az iskola nevelőtestülete a saját autójával is elmegy a határra, ha kell
– mondta az iskolavezető a szon.hu-nak, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hírportálnak.
Az egyik fiatal azt mesélte, a támadás megindulásakor a családja úgy döntött, hogy el kell hagynia Ukrajnát.
A szüleim és nagyszüleim nagyon meglepődtek reggel, amikor hallották a hírekben, hogy megindult a támadás. Első reakciójuk volt, hogy hagyjam el az országot, mert már a bátyám és a nővérem is ideát van. Sorkatona-köteles korban vagyok, nem vállalhattam, hogy bevonultassanak
– magyarázta.
A Magyarországi Református Egyház szeretetszolgálata gyűjtést szervezett, és a beérkezett adományokat Mátészalkára vitték a kárpátaljai fiataloknak.
Az oroszok elleni szankciós intézkedések, mint például néhány orosz bank SWIFT-rendszerből történő kizárása és a hétvégi hírek újabb lejtmenetet indítottak el a tőzsdéken.
A legtöbb külföldi tőzsde 9 óra után 2-3 százalékos mínuszba került: így járt a francia CAC-40, az olasz MIB és a német DAX is, miközben az angolok egyelőre megúszták egy százaléknál is kisebb eséssel. Az S&P 500 Futures 9.25-kor 1,6 százalékkal állt a péntek éjféli szintje alatt.
A BUX viszont 5 százaléknál is nagyobb mínuszt mutatott nyitás után. Kiemelendő az OTP, amely a pénteki záróárához képest nagyon hamar 7,5 százalékot gyengült. A Richter a reggeli nyitás után viszonylag jól tartotta magát, fél százalék körüli mínuszt szedett össze. A Mol és a Magyar Telekom enyhe mínuszban tartózkodott.
A The Guardian szerint Volodimir Zelenszkij legerősebb fegyvere ebben a háborúban eddig a telefon, ugyanis ezzel bírta rá a külföldieket arra, hogy súlyos szankciókat vezessenek be Oroszország ellen.
Az ukrán diplomácia fáradhatatlan tevékenysége által a hétvégén olyan szankciókat hagytak jóvá Oroszoroszággal szemben, amelyeket egy héttel ezelőtt még senki fel sem vetett volna. E szankciók pedig nagy bajba sodorták az orosz gazdaságot és pénzügyi rendszert, ennek a jelei már most láthatóak.
Abban, hogy ez így alakult, nagy szerepe volt közvetlenül Zelenszkijnek is, aki állandóan a külföldi vezetőkkel telefonált az utóbbi négy napban. A Guardian szerint egy-egy napon átlagosan 14-15 hívást bonyolít le, ezenkívül pedig a Twitteren is bátorítja, dicséri partnereit, vagy – ritkább esetben – kritikát fogalmaz meg velük szemben azért, hogy nem adnak elegendő segítséget. Mindennek pedig kétségtelenül érződik a hatása a nemzetközi politikában.
Csodáljuk őt. Lehet, hogy nem lesz képes megmenteni Ukrajnát, vagy megváltoztatni Oroszországot, de Európát már megváltoztatta
– ismerte el egy névtelenül nyilatkozó politikai vezető a Guardiannek.
Nagyon közvetlen, nagyon szenvedélyes és nagyon gyakorlatias
– így jellemezte őt egy tisztviselő, aki hallotta azt, hogy az ukrán elnök hogyan és miről beszél az említett telefonhívások alatt.
Valószínűleg az ukrán elnök aktivitása is hozzájárulhatott például ahhoz, hogy míg múlt hét csütörtökön és pénteken többen EU-s tagállam is ellenzett bizonyos Oroszország elleni szankciókat, hétvégére már elhárult az akadály ezek elől. Ezenkívül már egyre gyakrabban rebesgetik azt is, hogy még a mostaniaknál is erősebb szankciók érkezhetnek.
Az EUR/HUF keresztárfolyam hétfő reggel átlépte a 372 forintos szintet, 9.23-kor 372,2-n állt az árfolyam – ennyire gyenge még soha nem volt a forintunk az euróhoz képest.
Az árfolyamváltozásokról bővebben itt írtunk.
Hétfőn újabb adatokat közölt az ukrán hadsereg arról, hogy mekkora veszteségeket okozott az oroszoknak. Reggel 6 óráig bezárólag
A közlemény szerint ezenkívül két hajót is elsüllyesztetek, valamint egyéb haditechnikai eszközöket is megsemmisítettek.
Vasárnap délelőtt még 4300-ra becsülte a védelmi minisztérium az invázióban elesett orosz katonák számát.
Helyi idő szerint reggel 8 órakor véget ért a 36 órás kijárási korlátozás Kijevben, így a többmilliós város lakói elhagyhatják otthonukat.
Birdsong above Kyiv.
— Nick Beake (@Beaking_News) February 28, 2022
Soon, the curfew on the city will lift.
And millions can emerge from their bunkers.
From our conversations over this weekend, many are hungry, tired and fearful.
But the spirit among Ukrainians - here and in other parts of the country - is remarkable pic.twitter.com/VaMjzM6c9b
A kijárási korlátozás feloldása után ismét kinyithatnak az üzleteket és megindulhat a tömegközlekedés, bár a metró a szokásosnál ritkábban közlekedik.
A helyi önkormányzat arra figyelmeztette a lakosokat, hogy az utcákon barikádokat, szögesdrótokat és egyéb megerősített védőállásokat láthatnak majd, mivel a háborúnak még nincs vége. Ezenkívül arra kérték a lakosokat, hogy csak akkor hagyják el otthonukat vagy a menedékhelyeket, ha ez mindenképp szükséges, mert bármikor bombázásba kezdhetnek az oroszok.
Este 10 órakor újabb kijárási korlátozás lép majd életbe, de az már nem 36 órás lesz, hanem csak reggel 7-ig fog tartani.
Az orosz jegybank 9,5 százalékról 20 százalékra emelte az irányadó kamatot, miután hétfő hajnalban beszakadt a rubel árfolyama – az ázsiai kereskedés indulásakor közel 40 százalékot gyengült a dollárral szemben.
A Guardian tudósításában hozzáteszi, hogy ennek nem lesznek jelentős hatásai, mert az orosz GDP-arányos államadósság mindössze 20 százalék.
Egy, a Twitteren is közzétett felvétel szerint ukrán földművesek traktorral loptak el egy tankot az oroszoktól.
If true, it’s probably the first tank ever stolen by a farmer… ))
— olexander scherba🇺🇦 (@olex_scherba) February 27, 2022
Ukrainians are tough cookies indeed. #StandWithUkraine #russiagohome pic.twitter.com/TY0sigffaM
Az oroszok az invázió alatt komoly logisztikai nehézségekbe ütköztek, és több alkalommal is arra kényszerültek már, hogy ideiglenesen hátrahagyják a harcjárműveket. Ha a fenti videó nem megrendezett, akkor valószínűleg ez történhetett ebben az esetben is.
A történet egy másik olvasata szerint azonban orosz katonák lovasítottak meg egy ukrán traktort, hogy a lerobbant tankjukat elvontassák. A háború idején naponta jelennek meg olyan felvételek, amiknek ellenőrzése nehezen kivitelezhető, ezért a nem hivatalos forrásból származó fotókat/videókat fenntartásokkal kell kezelni.
Az ukrán hadsereg főparancsnoka, Valerij Zaluzsnyij ismét közzétett egy videót egy dróncsapásról.
Rusya Savunma Bakanlığı 3 adet TB-2 Bayraktar uçağını düşürdüğünü duyurdu.
— Objektif Haberci (@ObjektifHaberrr) February 28, 2022
Bunun üzerine Türkiye iddiayı yalanladı. Ukrayna'da Rus tanklarını bombalayan görüntüler servis edildi. pic.twitter.com/I14Zd2M6nk
Zaluzsnyij már vasárnap is közzétett egy ehhez hasonló felvételt. Azt a csapást és a mostanit is a törököktől vásárolt Bayraktar TB2-es drónokkal hajtották végre. A mostani akciót egy, a Zsitomiri területen felvonuló orosz konvoj ellen hajtották végre, amelynek központi városát az éjjel már lőtték az oroszok.
A belarusz kormányzat vasárnap közölte, hogy az orosz–ukrán háború miatt felmondják a nukleáris semlegességről szóló vállalásukat.
A kormány azután jelentette be a döntést, hogy az országban vasárnap egy népszavazást tartottak egy új alkotmányról, amely többek közt erre is lehetőséget adott. A belarusz hatóságok szerint a szavazáson a választásra jogosult népesség 78,63 százaléka voksolt, közülük pedig 65,16 százalék támogatta az új alkotmányt.
A belarusz elnök már a szavazás lezárulta előtt is azt mondta egy sajtótájékoztatón: ha a nép igennel szavaz, akkor a jövőben szükség esetén arra kérheti Vlagyimir Putyint, hogy adják vissza nekik azokat a nukleáris fegyvereket, amelyekről a Szovjetunió felbomlásakor mondtak le.
Lukasenka mindezt egyébként abban az esetben helyezte kilátásba, ha a nyugati hatalmak atomfegyvereket adnának át a belaruszokkal szomszédos lengyeleknek és litvánoknak (egyelőre nem tudni arról, hogy bárkinek is szándékában állna ez).
Az Aeroflot orosz légitársaság bejelentette, hogy a mai naptól felfüggeszti az Európába irányuló összes járatát azt követően, hogy az Európai Unió úgy döntött, teljes légterét lezárja minden orosz repülőgép előtt.
Az Aeroflot oldalán azt írják, az európai tiltás miatt több járatot is törölnek vagy felfüggesztenek az alábbi városokba a következő időpontig:
Az Európai Bizottság elnöke vasárnap este azt nyilatkozta: idővel szívesen látnák Ukrajnát az Európai Unió tagjaként.
Igen, idővel szívesen látnánk őket [az unión belül]. Hozzánk tartoznak, és azt szeretnénk, ha ők is tagok lennének
– mondta Ursula von der Leyen.
Az Európai Bizottság elnöke azután nyilatkozott, hogy vasárnap az EU döntött arról, hogy fegyverekkel is támogatják Ukrajnát a közeljövőben. Mint utóbb kiderült, ezek közt már nemcsak lőszerek, hanem például vadászgépek is vannak, ami komolyabb elköteleződést jelent Ukrajna mellett katonailag.