Magyar katona halt meg Bahmutban, megszólalt az öccse

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk szerdán is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Megemlékezést szervez a Momentum február 24-ére, az orosz–ukrán háború kitörésének első évfordulójára a budapesti orosz nagykövetség elé – adta hírül az MTI.

Civil áldozatok, lebombázott lakóházak, megrongált utak és hidak. Gyászoló családok, szüleiket vesztett gyermekek és gyermekeiket vesztett édesapák, édesanyák. Mindez egy szomszéd országban, néhány száz kilométerre innen

– kezdte az eseményt bejelentő videóban Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke, aki a második momentumos ukrán út után az ATV-ben beszélt a megemlékezésről.

A pártelnök arról beszélt, hogy a magyarok szolidárisak a háború áldozataival, mivel alig pár héttel ezelőtt 12 millió forintnyi adományt sikerült a Momentumnak személyesen eljuttatnia a rászoruló kárpátaljai magyaroknak és ukránoknak.

A videóban megszólalt Tompos Márton, a párt szóvivője is, aki elmondta, hogy „ugyan nem tudjuk elképzelni, hogy milyen érzés lehet egy megszálló katona puskacsövével farkasszemet nézni, vagy egy családtagunk élettelen testét a karunkban tartani, de amit tehetünk, hogy szolidaritásunkat fejezzük ki az orosz agresszió áldozataival a megemlékezésen”.

Jegyzékben követelte a moszkvai amerikai nagykövetségtől az orosz külügyminisztérium, hogy ne avatkozzon be Oroszország belügyeibe – közölte a RIA Novosztyi állami hírügynökség kedden a moszkvai diplomáciai hivatal vezetéséhez közel álló forrásra hivatkozva.

Az informátor szerint a Lynne Tracy új amerikai nagykövetnek átadott jegyzék rámutatott, hogy az amerikai diplomáciai képviselet a többszöri figyelmeztetés ellenére is folytatja rosszindulatú tevékenységét az információs térben, nem helyénvaló kijelentéseket enged meg magának Oroszország vezetéséről, és hamis híreket terjeszt az orosz fegyveres erőkről.

Az amerikai diplomatákat figyelmeztetésben részesítettük, hogy ne kíséreljenek meg felforgató tevékenységet folytatni, befolyásoló ügynököket toborozni azzal a céllal, hogy nézeteltérést és viszályt szítsanak az orosz társadalomban, államellenes fellépésre ösztönözzenek

– mondta a lap forrása.

A neve elhallgatása mellett nyilatkozó illetékes kilátásba helyezte az érintett diplomaták kiutasítását, függetlenül attól, hogy milyen pozíciót töltenek be. Mint mondta, az orosz külügyminisztérium kemény üzenetet intézett Tracy nagykövethez, amelynek lényege, hogy szigorúan be kell tartania az orosz törvényeket, és fel kell hagynia a Moszkva követelményeivel és a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény rendelkezéseivel ellentétes tevékenységekkel.

Az orosz félnek nem áll szándékában eltűrni az amerikai nagykövetség információs forrásai által terjesztett féktelen oroszellenes propagandát, és minden rendelkezésre álló eszközt fel kíván használni annak semlegesítésére

– hangoztatta a RIA Novosztyi informátora.

Tracy, akit 2022 végén neveztek ki az Egyesült Államok oroszországi nagykövetévé, január 30-án kereste fel az orosz külügyminisztériumot, hogy bemutassa megbízólevelét. A tárca szóvivője, Marija Zaharova a látogatást követően reményét fejezte ki, hogy az új misszióvezető nem fog beavatkozni Oroszország belügyeibe – írta az MTI.

A holland törvényhozás képviselőházának egy delegációja kedden Kijevbe érkezett. 

A holland nos.nl beszámolója szerint a képviselőket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalának helyettese, Ihor Zsovka fogadta. Az ukrán tisztviselő megköszönte az eddigi támogatást, és azt kérte, hogy a jövőben is segítsék őket, küldjenek még több fegyvert.

Egyben arról is beszámolt, hogy Ukrajna milyen lépéseket tett eddig azért, hogy az EU tagjává válhasson. Mint mondta, bíznak abban, hogy az év végén hivatalos tárgyalások kezdődhetnek erről.

Az ukrán hírszerzés nem erősítette meg, hogy az orosz erők számos falut, köztük a Donyeck megyei Bahmut közelében lévő településeket foglaltak volna el, mint ahogy azt Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden bejelentette.

Az Oroszországi Föderáció védelmi minisztere, Szergej Sojgu egy videokonferencián bejelentette, hogy a megszálló hadsereg teljesen ellenőrzése alá vonta Donyeck megyében Szoledar, Kliscsijivka, Krasznopillja, Blahodatne és Mikolajivka, valamint a zaporizzsjai régióban lévő Pidhirne és Lobkove településeket. Az ukrán fegyveres erők vezérkara már hivatalosan bejelentette, hogy január 25-én kivonták az ukrán csapatokat Szoledar városából. Ami a többi települést illeti, az ellenség általi elfoglalásukat jelenleg nem erősítették meg. Az ukrán védelmi erők folytatják a védelmet az említett helyek mindegyikében

– idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága által kiadott sajtóközleményt.

A hírszerzés hozzátette: Sojgu szándékosan elhallgatta azt a tényt, hogy a Wagner orosz zsoldoscsoport erői aktívan részt vettek a harci cselekményekben a felsorolt települések térségében, ami – szerinte – az Oroszországi Föderáció katonai-politikai vezetése közötti konfliktus folytatódását jelzi – írta az MTI. 

Moszkva segítségét ígérte a Száhel-övezet és a Guineai-öböl államainak a szélsőségesek elleni harcban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Mali fővárosában, Bamakóban.

Az orosz diplomácia vezetője kifejtette, hogy ez a támogatás érinti Guineát, Burkina Fasót, Csádot és általában a Száhel-övezetet, sőt a Guineai-öböl menti országokat is.

A kérdésről hivatali partnerével, Abdoulaye Dioppal tartott közös sajtótájékoztatón beszélt. Ez az első eset (a Szovjetunió felbomlása óta), hogy orosz külügyminiszter felkereste a nyugat-afrikai országot.

Látogatása a dzsihadista erőszak és a mély, sokrétű válság sújtotta országban szembeötlő állomása annak, hogy a mali juntát vezető ezredesek 2021 óta közelednek Moszkvához, miközben eltávolodtak Párizstól.

Lavrov folyamatos katonai támogatást, fegyverek szállítását ígérte Malinak, valamint több száz embert küldését, akik egyes források szerint az orosz hadsereg kiképzői, mások szerint a Wagner nevű magánbiztonsági csoport zsoldosai.

Az orosz politikus nagyobb orosz szerepvállalásról beszélt a térségben. Hangoztatta egyben, hogy támogatni fogják az afrikai kontinens problémáinak megoldását. Mint kifejtette, abból az elvből indulnak ki, hogy az afrikai problémákra afrikai megoldások kellenek – írta az MTI.

Svédország, Dánia, Finnország, Izland és Norvégia ötkarikás testülete felszólította a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB), hogy az ukrajnai háború miatt tiltsa el az orosz és a belorusz sportolókat, illetve hivatalos személyeket a nemzetközi sporteseményektől.

Az északi régió nemzetei jelezték: ismét ki akarják fejezni rendíthetetlen támogatásukat az ukrán nép felé, valamint a béke követelését is.

Szilárdan kitartunk álláspontunk mellett

– fogalmaztak közleményükben, és hangsúlyozták: nem most van az ideje, hogy fontolóra vegyék az oroszok és beloruszok visszatérését.

A NOB tavaly február végén – az ukrajnai háború kitörését követően – azt javasolta a nemzetközi sportszövetségeknek, hogy akadályozzák meg az oroszok és a beloruszok versenyeken való részvételét. A bizottság idén január 25-én új ajánlást adott ki, amelyben azt indítványozta, hogy azok a sportolók, akik nem vesznek részt aktívan az ukrajnai háború támogatásában – és tisztán, vagyis dopping nélkül készülnek –, semleges státuszban indulhassanak a nemzetközi versenyeken.

A NOB új álláspontjával azonban több állam – többek között Ukrajna, Lengyelország, Lettország és Litvánia – nem ért egyet, és azt szeretnék elérni, hogy az oroszok és a beloruszok ne szerepelhessenek a 2024-es párizsi játékokon, amíg folytatódik az ukrajnai háború, ráadásul a bojkottot sem tartják kizártnak.

Az Egyesült Államok Olimpiai és Paralimpiai Bizottsága a Fehér Házzal együtt abban az esetben támogatja a NOB szándékát, ha az orosz és belorusz versenyzők nem képviselhetik a hazájukat, a zászlóikat, címereiket, és a himnuszaikat sem használhatnák.

A feltételekhez kötött visszafogadás ügyében a párizsi rendezők közleményükben leszögezték, hogy tiszteletben tartják a NOB döntését, amely lehetővé teszi az orosz és belorusz sportolók újbóli indulását nemzetközi viadalokon.

A NOB ugyanakkor elutasított mindenféle bojkottal való fenyegetést. Az európai sportminiszterek várhatóan pénteken tárgyalnak a kérdésről a nagy-britanniai találkozójukon – írta az MTI. 

Egy humoros posztot tett közzé Olekszij Reznyikov védelmi miniszter (aki várhatóan hamarosan távozik a posztjáról) kedden. 

Megérkezett az első Leopard 2-es harckocsi Kijevbe. Lesz még több is

– írta Reznyikov a fotóhoz, amelyen egy Leopard makettjével és Boris Pistorius német védelmi miniszterrel együtt látható.

Arról, hogy várhatóan ki lesz Olekszij Reznyikov utódja az ukrán védelmi tárcánál, ebben a cikkben írtunk részletesen.

Januárban az ukrán fegyveres erők több mint hatezer katonát veszítettek – mondta Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden a RIA Novosztyi hírügynökség szerint.

Csak januárban Kijev több mint 6500 katonát vesztett, mellette 26 repülőgépet, hét helikoptert, 208 pilóta nélküli légi járművet, 341 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet

– mondta Sojgu.

Szerinte az ukrán erők „a nyugati országok példátlan katonai segítsége ellenére jelentős veszteségeket szenvednek el”.

A sakkvilágbajnok Magnus Carlsen úgy véli, hogy az orosz játékosokat el kell távolítani a nemzetközi versenyekről. A nagymester a norvég TV2-nek adott keddi interjújában foglalt állást az orosz sakkozók részvétele ellen, érvként az ukrajnai háborút hozva fel álláspontja mellett.

Minden nap, amikor folyik a harc, egyre furcsább az oroszok ellen játszani. Régebben úgy gondoltam, hogy alaposan át kell gondolni, mielőtt felfüggesztik a sportolókat, most viszont, ahogy tovább húzódik a háború, egyre inkább meg vagyok győződve arról, hogy az oroszoknak nem szabad játszaniuk. De nem én hozom meg a döntéseket

– fogalmazott a sakkozó az MTI szerint.

A sakkozók nemzetközi szövetsége (FIDE) tavaly márciusban, három héttel az ukrajnai háború kitörése után eltiltotta Oroszország és legszorosabb szövetségese, Fehéroroszország válogatottjait a csapatversenyeken való részvételtől, de engedélyezte, hogy a sportolók egyéni versenyeken indulhassanak a FIDE zászlaja alatt.

Anne Hidalgo, Párizs polgármestere már ellenzi, hogy orosz sportolók induljanak a jövő évi olimpián, ha még akkor is tart az ukrajnai háború.

A városvezető másfél hete még úgy nyilatkozott a L’Equipe sportnapilapnak, hogy egyetlen sportolót sem lehet kizárni a versenyből pusztán az útlevele alapján, ugyanakkor támogatja, hogy az orosz delegáció ne orosz zászló alatt lépjen fel.

A France Infónak kedden viszont már úgy fogalmazott, hogy semleges zászló „nem igazán létezik”, a hazájukat elhagyó oroszok ugyanakkor a menekültek csapatában ott lehetnek. Ez utóbbiak szerinte „nem támogatják Vlagyimir Putyint az agressziójában”, és „menekültként, illetve disszidálóként” versenyeznének – írta az MTI. 

Orosz sportolók az állami szintű doppingolás miatt nem vehettek részt saját zászlajuk alatt a riói játékok óta, és semleges színekben vonultak be a stadionba a megnyitón.

Ezt a változatot nem támogatom, teljesen illetlennek tartom

– hangsúlyozta Hidalgo, hozzátéve: nem engedik felvonulni egy olyan ország küldöttségét, amely megtámad egy másikat, és nem tesznek úgy, mintha ez a helyzet nem állna fenn.

Ukrajna képes arra, hogy saját területén csapást mérjen Oroszországra – mondta a CNN-nek Ukrajna nemzetbiztonsági tisztviselője, Olekszij Danilov.

Miközben heves harcok folynak Ukrajna keleti szárnyán, Danilov, Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának titkára utalt arra, hogy országa képes lenne saját területén csapást mérni Oroszországra.

Ami az orosz területet illeti, senki sem tiltja meg nekünk, hogy Ukrajnában gyártott fegyverekkel semmisítsünk meg célpontokat. Vannak–e ilyen fegyvereink? Igen, vannak

– fogalmazott.

A Nyugat korlátozta az Ukrajnának szállított fegyverek célpontját, és biztosítékokat követelt arra vonatkozóan is, hogy a fegyvereket nem fogják felhasználni Oroszországon belül.

Kiképzési gyakorlatot tartanak Varsóban az amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rakétarendszerekkel – közölte Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter, aki hozzátette: 

Blaszczak a varsói Bemovo negyedben működő katonai repülőtéren megtekintette a gyakorlatot. Emlékeztetett: a lengyel hadsereg számára 2018-ban rendeltek meg 16 indítóállásból álló, két korszerű amerikai Patriot-üteget, amelyek közül az első tavaly ősszel érkezett meg Lengyelországba.

„A Patriotokat kezelő katonák kiképzése keretében a rakétarendszerek áthelyezését is gyakorolják” – jelentette ki Blaszczak. A miniszter korábban már jelezte: a kiképzés fontos elemeként a rendszereket Sochaczew városából Varsóba viszik át.

Az ukrajnai háború tapasztalata mutatja, mennyire fontos a légvédelem biztosítása

– fogalmazott a tárcavezető.

A második Patriot-üteget várhatóan március végéig telepítik Lengyelországba. A lengyel védelmi tárca tavaly májusban további hat üteg beszerzését célzó ajánlatkéréssel fordult az amerikai partnerekhez. Emellett az ukrajnai háború kitörése miatt megerősített amerikai katonai jelenlét keretében – átmenetileg – két másik Patriot-üteget telepítettek Délkelet-Lengyelországba. Szintén csak ideiglenesen januárban nyolc régebbi típusú, a német hadsereg készleteiből felajánlott Patriot rakétaindító került a kelet-lengyelországi Lublini vajdaságba.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint számos orosz médium betiltása Európában „a szólásszabadság védelme” – írta közösségi oldalán Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, aki azt kifogásolta, hogy egyre több orosz médiát tiltanak be a nyugati országokban.

Az ilyen akciókat a liberális diktatúra megnyilvánulásainak szoktuk minősíteni

– jelentette ki Zaharova.

A Kreml felszólította a tisztviselőket, hogy az ukrajnai háború miatt korszerűsítsék a bunkereket Oroszország-szerte – írja a Sky News.

Az országban több ezer olyan óvóhelyet újítanak fel, amelyek évtizedekig üresen álltak. Egyes jelentések szerint több százmillió rubelt fordítanak korszerűsítésre.

Február 7-én, kedden Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa Vaszil Maljukot nevezte ki az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) – értesült az Unian.

A vonatkozó határozatra 324 képviselő szavazott. Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő szerint a szavazáson részt vett Ukrajna elnöke, alelnöke, miniszterelnöke, illetve a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára. Beszédében Zelenszkij felszólította a képviselőket, hogy szavazzanak Vaszil Maljukra.

Tekintettel erre az eredményre és a teljes körű háború próbájára, úgy vélem, hogy Maljuk kinevezése teljes mértékben indokolt

– mondta az ukrán elnök.

Ukrajna legfelsőbb tanácsa azt javasolta, hogy Ihor Klimenkót nevezzék ki a Belügyminisztérium új vezetőjének – számolt be az Unian.

Az erről szóló határozatot az Ukrán Legfelsőbb Tanács rendészeti bizottsága hozza meg – írta Olekszij Honcsarenko képviselő Telegramon.

A korábbi belügyminiszter, Gyenyisz Monasztirszkij január 18-án meghalt helikopter-balesetben, ami után Denisz Smihal miniszterelnök ideiglenesen Klimenkót bízta meg a tisztséggel.

A nyugati fegyverszállítmányok Ukrajnába belerángatják a NATO-t a konfliktusba, és „kiszámíthatatlan mértékű” eszkalációhoz vezethetnek – mondta Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter.

„Az Egyesült Államok és szövetségesei megpróbálják a lehető legjobban meghosszabbítani a konfliktust” – idézte Sojgut a Sky News.

„Ennek érdekében nehéz támadófegyvereket kezdtek szállítani, és nyíltan arra buzdítják Ukrajnát, hogy foglalja el a területeinket. Valójában az ilyen lépések a NATO-országokat is belerángatják a konfliktusba, és kiszámíthatatlan mértékű eszkalációhoz vezethetnek.”

Sojgu azzal is vádolta az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy megpróbálják meghosszabbítani az ukrajnai válságot.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter sikeresnek minősítette a de facto donyecki népköztársaságban, Vuhledar és Bahmut közelében zajló harci műveletek alakulását.

A harci műveletek Ugledar (ukránul Vuhledár – a szerk.) és Artemivszk (ukránul Bahmut – a szerk.) térségében jelenleg sikeresen alakulnak

– mondta Sojgu a katonai hivatalban kedden tartott telefonos konferenciahíváson.

Elmondása szerint az orosz csapatok a donyecki és a zaporizzsjai irányú offenzív akcióinak eredményeként „felszabadították” Szoledar, Hrescsenyivka, Podgornoje, Krasznopole, Blahodatnoje, Lobkovoj, valamint Mikolajivka településeket.

Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese a jelenlegi területi realitások elismerése felé tett első lépésnek nevezte a Kijevből származó kijelentéseket arról, hogy a Nyugat állítólag kész „a koreai forgatókönyv szerint” felosztani Ukrajnát – írja a TASZSZ.

Egyértelmű, hogy a koreai forgatókönyv szerinti felosztásról beszélni csak vágyálom

– jelentette ki Medvegyev, aki azonban mégis lát rá egy halvány reményt.

Medvegyev szerint van azonban egy másik figyelemre méltó dolog is. „Kijevben félénken felvetették azt a tézist, hogy semmiféle fegyverszünet nem jöhet létre. A legjobb esetben is csak egy válaszfal. Valójában ez az első lépés a helyi realitások elismerése felé” – mutatott rá.

Az orosz biztonsági szolgálat helyettes vezetője emlékeztetett arra, hogy a 38. szélességi kör (Észak- és Dél-Korea közötti demilitarizált övezet – a szerk.) mentén történő felosztás két független országot hozott létre.

A Donbász és más területek pedig Oroszország részévé váltak, amely a legnagyobb állam, teljes szuverenitással és a legfélelmetesebb fegyverekkel

– hangsúlyozta Medvegyev.

Jevhenyija Kravcsuk ukrán parlamenti képviselő elmondta, hogy Ukrajna tavaly november óta 19 millió orosz nyelvű, valamint szovjet korszakból származó könyvet vont ki könyvtáraiból – értesült a Sky News.

Néhány ukrán nyelvű, szovjet korszakból származó könyvet is eltávolítottak

– mondta Kravcsuk.

Hozzátette: olyan könyveket is eltávolítanának, amelyek szerzői támogatták az Ukrajna elleni fegyveres agressziót.

Korábban az ukrán könyvtárak állományának 44 százaléka orosz nyelvű kötet volt.

Ausztriának jogi kötelezettsége vízumot adni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bécsi parlamenti közgyűlésén részt venni kívánó orosz és belorusz delegáció tagjainak – szögezte le az EBESZ Parlamenti Közgyűlése kedden.

A testület nyomatékosította: a vízum kiállítása nem mérlegelés kérdése. A grémium egyúttal felszólította Ausztriát, hogy könnyítse meg a delegációk beutazását a téli ülésszakra. A közgyűlés ülését február 23-án és 24-én, az ukrajnai háború megindításának egyéves évfordulóján tartják.

Húsz ország 81 képviselője a múlt héten levélben követelte Ausztriától, hogy akadályozza meg az orosz küldöttség részvételét az EBESZ bécsi ülésén. Arra kérték az osztrák szövetségi kormányt, hogy ne adjon ki vízumot a nemzetközi szankciók hatálya alatt álló orosz parlamenti képviselőknek.

Az MTI beszámolója szerint az idei általános vita témája az ukrajnai háború. A közgyűlésben beszédet mond többek között Daniela De Ridder kelet-európai, Reinhold Lopatka ukrajnai és Steve Cohen politikai foglyokért felelős különmegbízott, valamint John Whittingdale ukrajnai háborús bűnökkel foglalkozó különleges jelentéstevő.

Alar Karis észt elnök visszahívta Margus Laidre oroszországi nagykövetet – közölte a TASZSZ orosz hírügynökség.

„Az erről szóló rendeletet február 6-án írta alá az államfő” – áll a bejegyzésben. Az észt diplomáciai képviseletek vezetőit hivatalosan az elnök nevezi ki és menti fel.

Január végén az orosz külügyminisztérium közleményben közölte, hogy Oroszország a tallinni nagykövetsége létszámának jelentős csökkentésére, valamint a Moszkvával fennálló kapcsolatok teljes rendszerének összeomlása közepette válaszul leminősítette a diplomáciai kapcsolatokat Észtországgal. Az észt nagykövetet arra utasították, hogy február 7-ig hagyja el Oroszországot. Észtország nem szándékozik bezárni moszkvai nagykövetségét.