Elrettentő darálásra készül Putyin séfje

Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Megszólalt a védelmi miniszter, komoly tervei vannak Ukrajnának.
• Ukrán vezérőrnagy: Egyedül Oroszországnak származik haszna a kiszivárogtatásokból
• Orbán Viktor szövetségese nem hajlandó fegyvereket adni Zelenszkijnek.
• Brutális tűz volt Harkivban.
• Nagy bajba kerülhet Ukrajna, ha nem teljesíti a Nyugat követeléseit.
• A Wagner-csoport is felkerült az EU szankciós listájára.
• Kiszivárgott, mikor indulhatnak az Ukrajna elleni masszív orosz rakétatámadások.
• Moszkva kis testvére is atommal fenyegetőzik, előkészíti a terepet a támadásra.
• Félelmetes fenevaddal erősít az ukrán hadsereg.
• Elrettentő darálásra készül „Putyin séfje”.
• Finnország megkezdte határkerítésének építését Oroszországgal közös határán.
• Medvegyev a lengyel miniszterelnököt már kevésbé kedveli, mint Orbán Viktort.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is. Jó pihenést kívánunk!

Egészségkárosító növényvédőszer-tartalma miatt betiltják az ukrán gabona feldolgozását és felhasználását Szlovákiában – jelentette be Samuel Vlcan, a szlovák agrártárca vezetője pozsonyi sajtótájékoztatóján pénteken.

Az intézkedés előzménye, hogy a szlovák állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági felügyelet (SVPS) egy – a gútai (Kolárovo) malomban 1500 tonna Ukrajnából származó búzán végzett – vizsgálatakor a mintában egészségkárosító hatású és az Európai Unió területén tiltott növényvédő szert talált – írta a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a szaktárca közlésére hivatkozva.

A vizsgálati eredmények ismeretében a szlovák földművelésügyi és vidékfejlesztési tárca

A szlovák szaktárca a vizsgálattal összefüggésben közölte: annak eredményeiről tájékoztatják az összes EU-tagországot, és az országban már raktáron lévő összes, ukrajnai származású gabonát és lisztet hasonló vizsgálatnak vetik alá. Az ukrán gabona felhasználását tiltó rendelkezéssel összefüggésben azt írták: a minisztérium a fennálló helyzetben nem ajánlja semmiféle ukrajnai gabona vagy abból készült termék behozatalát – számolt be az MTI.

Lakóházak elleni orosz rakétatámadásban meghalt öt civil, és 15-en megsebesültek Kelet-Ukrajnában – közölte a donyecki régió kormányzója a Sky News beszámolója szerint.

Pavlo Kirilenko szerint egy gyermek és hét felnőtt maradt a romok alatt Szlavjanszkban a helyi idő szerint délután 4 óra körül bekövetkezett robbanásokat követően. A kormányzó közölte: a helyszínen tűzszerészek, mentők és rendőrök dolgoznak.

Egy albániai bíróság pénteken úgy döntött, hogy nem adja ki a tavaly augusztusban kémkedés vádjával letartóztatott önjelölt orosz bloggert, aki Moszkvában hasonló vádakkal néz szembe − írta meg a The Guardian. 

A 34 éves Szvetlana Timofejevát egy másik orosz és egy ukrán állampolgárral együtt 2022 augusztusában tartóztatták le azzal a váddal, hogy behatoltak egy volt katonai gyárba a fővárostól, Tiranától mintegy 80 kilométerre.

Fotó: Florion Goga / Reuters

Timofeeva tagadta az albán ügyészek által benyújtott kémkedés vádját, és azt állította, hogy csak azért ment be az egykori katonai bázisra, hogy a hidegháború idejéből származó elhagyatott épületeket filmezzen, és nem volt olyan tábla kitéve, amely arra utalt volna, hogy tilos a belépés a területre.

Volodimir Zelenszkij köszönetet mondott Rishi Sunaknak, miután elítélte egy ukrán katona lefejezését, amelyet állítólag orosz csapatok hajtottak végre − írta meg a Sky News. 

A brit miniszterelnök „megdöbbentőnek” nevezte a tettet, amelynek felvétele az elmúlt napokban a közösségi médiában terjedt. 

Az ukrán elnök a két vezető pénteki telefonbeszélgetése után szólalt meg. 

Óvadék ellenében szabadlábra helyeztek egy nyugdíjast, aki állítólag levélbombákat küldött a spanyol miniszterelnöknek és az ukrán nagykövetségnek − közölte pénteken egy spanyol bíróság.

A 74 éves férfit azzal vádolják, hogy hat levélbombát küldött különböző célpontoknak, köztük spanyol minisztereknek és nagykövetségeknek, hogy rávegye Madridot a Kijevnek az orosz invázió elleni harcban nyújtott támogatás leállítására − írta meg a The Guardian. 

A házi készítésű szerkezeteket november végén és december elején küldte el a spanyol miniszterelnöknek és védelmi miniszternek, az ukrán és az amerikai nagykövetségnek, az Európai Unió Madrid melletti műholdközpontjának és egy spanyol fegyvergyártónak az északkeleti Zaragoza városában.

A robbanószerkezetek senkit sem öltek meg, de az ukrán nagykövetség egyik munkatársa könnyű sérüléseket szenvedett az egyik csomag felnyitása közben. A nyugdíjast januárban letartóztatták, és előzetes letartóztatásba helyezték azzal az indokkal, hogy „orosz területre” menekülhet.

Sierra Leone támogatja Magyarország békepárti álláspontját, ugyanis az ukrajnai fegyveres konfliktus politikai rendezése jelent egyedül megoldást a világszerte fennálló súlyos problémákra – jelentette ki a nyugat-afrikai ország külügyminisztere, miután magyar kollégájával tárgyalt pénteken Freetownban.

David J. Francis a közös sajtótájékoztatón az ukrajnai háború negatív globális következményeit taglalta, amelyek szavai szerint országában is súlyosan érezhetők, majd kiemelte, hogy a béketeremtés alapvető fontosságú, ez jelenti az egyedüli jó megoldást.

Százszázalékosan támogatjuk Magyarország vezetését a béke előmozdításában az ukrajnai konfliktus politikai rendezése érdekében

– fogalmazott.

A külügyminiszter ezután a kétoldalú viszonyt méltatta, hangsúlyozva, hogy Magyarország annak idején az elsők között létesített diplomáciai kapcsolatot Sierra Leonéval a függetlenség kivívását követően, illetve megköszönte, hogy a magyar kormány minden hezitálás nélkül támogatásáról biztosította Sierra Leone pályázatát az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagságára a 2024–2025-ös időszakban.

Végezetül rámutatott, hogy korábban hagyományosan az Egyesült Királyság képviselte országa érdekeit az Európai Unióban, így a brit kilépés óta hiteles, megbízható barátokat keresnek ezen szerep átvételére, és Magyarország is ilyen szövetségessé vált.

Gitanas Nauseda litván elnök a várakozásoknak megfelelően megvétózta a parlamentben április 4-én elfogadott törvényt, amely az ukrajnai háborúval összefüggésben, egyelőre év végéig, különböző tiltásokat és korlátozásokat tartalmaz orosz állampolgárok számára – közölte pénteken az államfő sajtószolgálata, hozzátéve: az elnök a törvényt felülvizsgálatra visszaküldte a parlamentnek.

A törvénytervezet készítői eredetileg azt javasolták, hogy a korlátozásokat terjesszék ki a belorusz állampolgárokra is, de ezt a parlament elutasította.

A litván elnök ez utóbbi döntéssel nem ért egyet. Mint írta:

Nemzetbiztonsági szempontból nincs ok arra, hogy az orosz és a belorusz állampolgárokat különbözőképpen kezeljük. Mindkét ország egyformán fenyegeti nemcsak szomszédait, hanem egész Európát.

A jogszabály arról is rendelkezik, hogy az orosz állampolgárok számára felfüggesztik a litván állampolgárság megadását, és azokat, akiknek közülük korábban kiadott vízumuk van, egyéni, alaposabb ellenőrzésnek vetik alá a határon, hogy megállapítsák, nem jelentenek-e veszélyt Litvánia nemzetbiztonságára.

Az MTI szerint Jurgita Neliupsiene külügyminiszter-helyettes márciusban, a törvényjavaslat benyújtásakor azt mondta, hogy az orosz állampolgárok túlnyomó többsége támogatja az Ukrajna elleni háborút, így osztozik az érte viselt felelősségben.

Az ukrán mezőgazdasági termények vámmentessége korlátozásának szükségességéről egyeztettek az ukrán importtól szenvedő közép-európai tagállamok agrárminiszterei.

Teljes egyetértés van abban, hogy folytatni kell a közös fellépést az Európai Bizottság irányába, mivel uniós szintű eszközök nélkül nem kezelhető ezeknek az országoknak a problémája

– jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Ukrajnával szomszédos tagállamok agrárminisztereinek pénteki megbeszélését követően.

Nagy István szerint a búza, a kukorica, a napraforgó, a repce, a szója esetében ismét indokolt korlátozni a vámmentességet, és csak a korábban már alkalmazott mennyiségi kvóták keretei között szabadna azt Ukrajna számára biztosítani. A jelentős mértékű importnövekményre tekintettel a kvótarendszer hatályának kiterjesztését javasolja hazánk a napraforgómagra is – tudatta az Agrárminisztérium.

Ideiglenes kiegészítő vámok kivetése

Magyarország azt szeretné legalább elérni, hogy ideiglenes kiegészítő vámok kerüljenek kivetésre az Európai Unió által az Ukrajnából érkező gabonára abban az esetben, ha a Szolidaritási Folyosón érkező áru célállomása valamelyik ukrán határ menti tagállam.

Mindezek mellett a kialakult helyzet rövid távú kezelése, a piac mozgásba hozása érdekében kérjük a bizottságtól, hogy az EU humanitárius célból vásárolja fel a határ menti tagállamokban megtermett és az import okozta árcsökkenés miatt eladhatatlan, betárolt gabonát. A tranzitszállítmányokra egy uniós monitoring- és biztosítékrendszer működtetésére lenne szükség. Hazánk újabb, még átfogóbb és szigorúbb vizsgálatokat rendel el az ukrán gabona esetében a határon

– tette hozzá.

Kifejtette: az érintett országok közös levélben küldik el újabb megoldási javaslataikat az Európai Bizottságnak, amelyeket a következő Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén is megvitatnak majd.

A miniszter reményét fejezte ki annak kapcsán, hogy Brüsszel nem tesz majd különbséget a határ menti országok között, hanem elfogadja az együttműködő országok javaslatait, és egy átfogó, illetve egységes megoldást tesz le az asztalra.

Szolidárisak vagyunk Ukrajnával kapcsolatban, de a magyar gazdák megélhetését és a magyar mezőgazdaságot nem veszélyeztethetjük

– szögezte le Nagy István.

Az orosz hírszerzői hálózat kiterjesztésén, informátorok toborzásán, lehallgatáson, valamint fejlett technológiák megvásárlásán munkálkodott az a 15 orosz diplomata, akiket csütörtökön utasítottak ki Norvégiából – közölte a norvég belbiztonsági szolgálat (PST) vezetője pénteken.

Inger Haugland oslói sajtótájékoztatóján beszámolt róla, hogy a kiutasított diplomaták, akik diplomáciai fedésben végeztek kémtevékenységet, valójában az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR), valamint az orosz katonai hírszerzés (GRU) szolgálatában álltak.

A kiutasított férfiak az oslói orosz delegáció konzuli, kereskedelmi és nagykövetségi részlegein dolgoztak – árulta el a Reuters hírügynökségnek Dag Röhjell, a PST főfelügyelője. A norvég külügyminisztérium közlése szerint a kormány döntésének következtében a norvégiai orosz diplomáciai delegáció létszáma kétharmadára csökken.

A diplomáciai fedésben működő kémek végleges kiutasítása csökkenti azt a fenyegetést, amelyet az orosz hírszerzés jelent Norvégiára nézve

– húzta alá Inger Haugland.

Az MTI beszámolója szerint az orosz külügyminisztérium csütörtökön azonnali reakciójában közölte, hogy válaszlépéseket fog tenni Oslo döntése miatt. A NATO-tag Norvégiának a Skandináv-félsziget északkeleti csücskénél csaknem 200 kilométeres közös határa van Oroszországgal.

Ukrajna „tesztelni és használni fog” minden nem tiltott fegyvert, hogy felszabadítsa területét, beleértve az Oroszország által megszállt Krímet is – mondta a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetője.

A Krím Ukrajna területe, és ott tesztelni és használni fogunk minden olyan, a nemzetközi törvények által nem tiltott fegyvert, amely segít felszabadítani a területeinket

– írta Olekszij Danilov Twitteren.

82 ukrán katona holttestét hozták ki az oroszok által ellenőrzött területről – közölte a kormány egyik minisztériuma. Nem világos, hogy Kijev hogyan hajtotta végre a visszaszerzést, de rendszeresen folytat fogolycserét Oroszországgal, így ez egy csere része lehetett. 

Az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjával foglalkozó minisztérium szerint a holttesteket a genfi egyezmény normáinak megfelelően foglalták le – ez a jogi jegyzőkönyv határozza meg a háborús humanitárius bánásmód normáit. 

A közelmúltban kiszivárgott amerikai katonai dokumentumok szerint a háború kezdete óta akár 17 500 ukrán katona is meghalhatott – közölte a Sky News.

Ukrajna megtiltotta válogatott sportolóinak, hogy olyan versenyeken vegyenek részt, amelyen oroszok vagy beloruszok is indulnak – tudatta az ukrán sportminisztérium rendeletében, amit az MTI szúrt ki.

Az ukrán sportolók a rendelet értelmében ezentúl nem indulhatnak olyan olimpiai, nem olimpiai sportágak versenyein és paralimpiai viadalokon, amelyeken oroszok vagy beloruszok is részt vesznek. Az új rendeletet Matvij Bidnij sportminiszter-helyettes írta alá, és péntek hajnalban tették közzé a sportminisztérium honlapján.

A néhány ukrán sportoló által bírált döntés azután született, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) végrehajtó bizottsága március 28-án javasolta az orosz és fehérorosz sportolók visszaengedését a nemzetközi sportba azzal a feltétellel, hogy csak semlegesként vehetnek részt a versenyeken, és csak olyanok, akik nyilvánosan nem emeltek szót Oroszország ukrajnai háborúja mellett, és nem állnak kapcsolatban a fegyveres erőkkel vagy nemzetbiztonsági szervekkel.

Az ukrán kormány erre reagálva kiadott egy rendeletet, miszerint megfosztja nemzeti státuszától azokat a sportági szövetségeket, amelyek sportolói versenyeznek orosz és fehérorosz riválisokkal.

Az oroszok Szu–35-ös repülőgépekkel csapást mértek Orehov településre, megrongálva több magánházat és egy gyermekek számára épített sportiskola épületét – jelentette az ukrán elnöki hivatal.

Az inváziós erők április 10-én egyszer már támadták a települést: akkor a lövések miatt kár keletkezett egy pékségben, áldozatokról nem érkezett jelentés – tájékoztatott Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője.

Európa arra készül, hogy elindítsa első saját küldetését a Jupiterhez, a Naprendszer legnagyobb bolygójához. 

Izgalmas nap ez az űrrajongók számára – de egy ukrán fiatal lány, Jarjna Zakaliuzna számára is, akinek műve a rakétán szerepel. Jarjna a Jupitert, jeges holdjait és a Földet, valamint magát a Juice-t ábrázoló rajzával nyerte meg a Juice up your rocket! művészeti versenyt 2021-ben.

Fotó: ESA

Manuela Baroni, a Juice mérnöke méltatta az „aranyos, vidám és hiteles” alkotást, amely a rakéta orrán látható – közölte a Sky News.

Li Sangfu kínai nemzetvédelmi miniszter és orosz kollégája, Szergej Sojgu néhány nap múlva a globális és regionális biztonságról tárgyal – közölte pénteken a moszkvai védelmi minisztérium – írja a The Telegraph.

Oroszország és Kína a közelmúltban „határok nélküli partnerséget” hirdetett, és tovább erősítették gazdasági, politikai és katonai kapcsolataikat, amióta Moszkva 2022 februárjában több tízezer katonát vezényelt Ukrajnába.

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken operatív videókonferencia-találkozót tartott az ország Biztonsági Tanácsának tagjaival, amelyen a nemzeti kiberbiztonsággal összefüggő kérdéseket vitatták meg.

Fotó: Alexei Babushkin / Kremlin / Sputnik / Reuters

„A mai ülés napirendjén egy fontos kérdés szerepel, amely a jelenlegi helyzetben kulcsfontosságú. Oroszország kiberbiztonságáról kell beszélgetnünk” – mondta az államfő az ülés elején, amely aztán zárt ajtók mögött folytatódott.

A Kreml honlapján megjelent közlemény szerint a találkozó résztvevői más sürgető kérdéseket is megvitattak.

A megbeszélésen többek között Dmitrij Medvegyev, a Biztonsági Tanács elnökhelyettese is részt vett – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint a háború befejezésében a Különleges Törvényszéknek kulcsfontosságú szerepe van. A politikus szerint az eljárásnak precedenssé kell válnia.

A Különleges Törvényszéknek a háború befejezésében kulcsfontosságú szerepe van. Az oroszok több mint 77 000 háborús bűnt követtek el Ukrajnában: gyilkosságok, kínzások, nemi erőszak, deportálás, fosztogatás stb. Ennek az eljárásnak precedenssé és tanulsággá kell válnia a világ bármely diktatúrája számára

– fogalmazott az ukrán elnöki tanácsadó.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) felszólította az ukránokat, hogy húsvétkor ne vegyenek részt semmilyen tömeggyűlésen.

„Ne hagyják figyelmen kívül a légiriadót, és ne tartózkodjanak feleslegesen a templomokban a húsvéti kosár megszentelésekor. A bűnüldöző szerveknek pedig jelentsék a gyanús tárgyakat és személyeket, akik provokatívak vagy potenciális veszélyt jelentenek” – olvasható a felhívásban, melyről a Korrespondent.net nevű ukrajnai online újság számolt be.

A Berlini Filharmonikus Zenekar szponzorációval kívánja segíteni az ukrajnai háború miatt nehéz helyzetbe került Kijevi Szimfonikus Zenekart és az Ukrán Ifjúsági Szimfonikus Zenekart.

A Berlini Filharmonikusok Alapítványa közleményben számolt be arról, hogy terveik szerint fellépési lehetőségeket szerveznek és hangszereket is beszereznek az együttesek számára.

Tavaly az alapítvány meghívására mindkét ukrán zenekar fellépett a Berlini Filharmonikusok koncerttermében. A koncertek nyomán merült fel az együttesek közötti kapcsolat szorosabbra fűzésének lehetősége.

Andrea Zietzschmann, a Berlini Filharmonikusok Alapítványának igazgatója elmondta: a támogatással ahhoz szeretnének hozzájárulni, hogy a két ukrán zenekar tovább folytathassa művészi munkáját, és lehetősége legyen koncertezni.

Alekszandra Zajceva, az Ukrán Ifjúsági Szimfonikus Zenekar igazgatója és a Kijevi Szimfonikus Zenekar menedzsere nyilatkozatban köszönte meg a berlini zenekar támogatását. Mint fogalmazott, a Berlini Filharmonikusok felajánlása fontos szimbóluma az Ukrajnával való szolidaritásnak, emellett a szoros együttműködés lehetőségét kínálja számukra – számolt be az MTI.