Kifakadt az orosz külügyminiszter, szerinte ez elfogadhatatlan eszkaláció

Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• A Kreml szerint a Nyugat egyre jobban belesodródik a konfliktusba
• Megszólalt a belorusz elnök: ez vár arra, aki csatlakozik hozzájuk és az oroszokhoz
• Kifütyültek egy ukrán teniszezőt, mert nem fogott kezet belorusz ellenfelével
• Levadászta dezertáló katonáit az orosz hadsereg
• Zelenszkij: Ukrajna véget vet a különböző népek elleni, moszkvai önkényuralomnak

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk máskor is. Jó pihenést kívánunk!

Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője úgy véli, hogy Ukrajna NATO-ba való meghívása kulcsfontosságú tényező lehet a háború befejezésében – mondta egy interjúban.

Oroszországnak el kell fogadnia Ukrajna NATO-csatlakozását, ezen nem hajlandóak változtatni az ukránok. Jermak hangsúlyozta, a NATO-nak szüksége van Ukrajnára, a korábbi európai biztonsági rendszer nem működik szerinte – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Ezt mindannyian láttuk február 24-én. Európának szüksége van egy védett világra. És Ukrajna nélkül ez nem megy

– mondta az elnöki hivatal vezetője.

Kanadai árkászok képzik ki az ukrán katonákat Lengyelországban. Az ukrán vezérkar jelentése szerint a kanadai árkászok az aknákkal összefüggésben képzik ki a katonákat.

Irán 30 százalékkal növelte oroszországi exportját a március végén véget ért perzsa naptári évben az előző évhez képest – jelentette az ISNA iráni félhivatalos hírügynökség vasárnap az MTI híradása szerint.

Az ISNA szerint Irán kereskedelmi volumene Oroszországgal mintegy 744 millió dollárra (258 milliárd forint) nőtt.

Teherán és Moszkva a nemzetközi szankciókra tekintettel fokozta gazdasági és katonai együttműködését. Irán – nyugati értesülések szerint – Sahíd típusú drónokkal is ellátja Oroszországot, bár a teheráni vezetés tagadja ezt.

Az orosz–iráni együttműködés kiterjed az energetikai és pénzügyi ágazatokra is.

Az éjszakai támadás, amelyet több mint ötven, Irán által adott drónnal hajtottak végre, újabb megerősítése annak, hogy Irán Oroszország kulcsfontosságú szövetségesévé vált az Ukrajna elleni háborúban Mihajlo Podoljak, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója szerint.

A gonosznak mindig világos értékelésekre van szüksége. A mai Irán egy terrorista rezsim, amely fenyegetést jelent Európára és a Közel-Keletre. Nukleáris kísérletei az egész világra nézve kockázatot hordoznak

– fogalmazott a Twitteren.

Podoljak hangsúlyozta, hogy Teherán Moszkva kulcsfontosságú szövetségesévé vált ebben a háborúban, szándékosan látja el fegyverekkel, amelyekkel polgári városokat támadnak. Szerinte a Kijev elleni legutóbbi éjszakai támadás újabb ékes bizonyítéka ennek.

Jogi értelemben: Irán ezt közvetlen szándékkal teszi, és tisztában van tettei következményeivel. És ennek minden bizonnyal lesznek következményei. Ezért van az, hogy az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij benyújtja a parlamentnek azt a határozattervezetet, amely 50 évre szóló szankciókat vezet be Iránnal szemben

– írta.

Az ukrán hatóságok szerint egy ember meghalt azt követően, hogy Oroszország 19 csapást mért a kelet-donyecki régióra. A támadásokban összesen 30 ház, egy gyár, több autó és a város elektromos hálózata is megsérült – írja a Sky News.

A hatóságok közlése szerint többen megsérültek a támadásban, de részleteket nem árultak el. Oroszország Iszkander típusú operatív taktikai rakétarendszereket, aknavetőket, harckocsikat és tüzérséget vetett be a támadás során.

Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési adatai szerint legkevesebb 206 600 orosz katona vesztette életét a háború kezdete óta, ebből tegnap mintegy négyszáz ember.

Az orosz veszteségekről szóló napi frissítésében az ukrán védelmi minisztérium közölte, hogy 3797 harckocsit és 2993 drónt is megsemmisített.

Az adatok hitelességét az Index nem tudta ellenőrizni, Oroszország pedig nem közöl adatokat a harctéri veszteségeiről.

Volodimir Zelenszkij arra kérte az ukrán parlamentet, hagyja jóvá az 50 évre szóló szankciókat Iránnal szemben, amiért drónokkal és katonai felszerelésekkel támogatják Oroszországot.

Ez magában foglalná az Iránnal folytatott kereskedelem, a befektetések és a technológiák átadásának teljes tilalmát – írja a The Guardian.

A szavazást még nem tűzték ki. A bejelentés órákkal az után történt, hogy Oroszország tömeges dróntámadást hajtott végre 54 iráni gyártmányú Shahed drónnal. Ukrajna azt állítja, hogy ezek közül 52-t lelőtt.

Oroszország londoni nagykövete szerint Moszkva békét szeretne Ukrajnában, de ennek több feltétele van.

Andrej Kelin a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: az orosz kormány legfontosabb elvárásai közé tartozik, hogy Ukrajna ne fenyegesse Oroszországot, valamint az, hogy az Ukrajnában élő oroszok olyan bánásmódban részesüljenek, mint bármely más nemzetiség a világon, például „ahogy a francia emberek élhetnek Belgiumban”.

A nagykövet szerint Ukrajna az elmúlt években „a szélsőséges nacionalizmus legrondább formáját” alkalmazta, megtiltotta az orosz nyelv használatát és az orosz nyelvű oktatást, az oroszokat kiszorították a társadalmi életből.

Andrej Kelin „nagy, idealista tévedésnek” nevezte, hogy Ukrajna felülkerekedhet a konfliktusban. Oroszország tizenhatszor nagyobb Ukrajnánál, hatalmas erőforrásai vannak, „és még csak hozzá sem kezdtünk a komolyabb cselekvéshez” – fogalmazott a londoni orosz nagykövet.

Ukrajna belügyminisztériuma megosztott egy videót, amelyen állítólag az látható, amint az ukrán határőrök lelőnek egy orosz drónt – számolt be a Sky News.

A videón kézifegyverekkel leadott lövések hallhatóak a portál szerint, valamint egy robbanás is, amely után valaki ujjongani kezd a háttérben. 

Ukrán dróntámadás történt a Krasznodari határterületen, Kuban városánál – közölték orosz források.

A TASZSZ hírügynökség és a Baza Telegram-csatorna szerint egy olajfinomító volt a csapás célpontja. Az orosz légvédelem az összes drónt megsemmisítette, így a létesítményben nem keletkezett kár. 

Vasárnap kigyulladt egy közigazgatási épület Moszkva belvárosában.

A RIA Novosztyi szerint az épületből mintegy 60 embernek kellett kimenekülnie. A lángok 5 négyzetméternyi területre terjedtek ki, de már eloltották a tüzet. Azt viszont még vizsgálják, hogy mi okozhatta. 

Fotó: Evgenia Novozhenina / Reuters

Korábban írtunk arról, hogy vasárnap hajnalban orosz támadás érte Kijev mellett Zsitomir városát is.  Azóta a helyi tisztviselők tájékoztatást adtak erről a csapásról.

Az Ukrajinszka Pravda szerint közölték, hogy egy infrastrukturális létesítményt ért csapás a városban. Sérültekről nincs hír, azonban a károk felmérése még zajlik.

Egyelőre az sem egyértelmű, hogy az ukrán légvédelemnek sikerült-e lelőnie a várost támadó orosz drónokat, és csak a maradványok zuhantak rá a létesítményre, vagy pedig becsapódtak az épületbe, és felrobbantak. 

A közösségi médiában viszont már terjed egy videó, amely állítólag a csapásról készült, és annak alapján úgy tűnik, hogy legalább az egyik drón eltalálhatta a célpontot, mielőtt lelőtték volna. 

Vjacseszlav Gladkov belgorodi kormányzó arról számolt be még szombaton, hogy tüzérségi lövedékek csapódtak be a közelében. 

Állítása szerint Sebekino városa felé tartottak autóval, amikor hirtelen tűz alá kerültek. A tüzérségi lövedékek a mellettük lévő utcában csapódtak be, de a csapás miatt egy ideig nem tudta elhagyni az autót – írta meg a NEXTA hírcsatorna.

A Sebekinót ért csapásról a Mash nevű Telegram-oldalon is megosztottak egy videót.

Az Egyesült Királyságban defenzív harcászatra képezik ki az ukrán katonákat – számolt be az ukrán hadsereg vezérkara.

A bejegyzés szerint a katonák modern kézi lőfegyvereken gyakorolnak, valamint a védekező harcászatban alkalmazott taktikákra tanítják őket.

Andrej Kelin, Oroszország londoni nagykövete a BBC-nek adott interjúban beszélt arról, hogy eszkalálódhat a háború.

A nagykövet azt mondta, hogy Oroszország 16-szor akkora, mint Ukrajna, jelentős erőforrásai maradtak, és az „igazán súlyos” lépéseket eddig még nem tette meg az orosz kormányzat, de ha a Nyugat nem áll le a fegyverszállításokkal, akkor előbb-utóbb „új dimenzióba” léphet a háború.

Hozzátette azt is: az ukrajnai konfliktus időtartama szerinte attól függ, hogy a NATO országai és különösen a britek milyen lépéseket tesznek, eszkalálják-e a harcot.

Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére május 27-én az ukrán–magyar határszakaszon 6200 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5108 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 90 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Kirill pátriárka kitiltotta az orosz ortodox egyház művészeti tanácsának vezetőjét, amiért akadályozta a Szentháromság áthelyezését a Megváltó Krisztus-székesegyházba – számolt be a NEXTA hírcsatorna. 

Leonyid Kalinyin főpapot, az orosz ortodox egyház művészeti és restaurálási tanácsának vezetőjét megfosztották tisztségétől, és eltiltották a szolgálattól. A döntés oka az volt, hogy „akadályozta” Andrej Rubljov Szentháromság című ikonjának a Tretyakov Galériából a Megváltó Krisztus-székesegyházba való áthozatalát a május 28-án tartandó pünkösdi ünnep alkalmából.

Kalinyin a vezetőség döntését nyugodtan fogadta. A főpap megjegyezte, hogy a galéria szakembereivel folytatott tárgyalásai közben hibát követhetett el.