Az Egyesült Államok közölte a békekötés feltételeit

Az Egyesült Államok NATO-beli missziója a Twitteren tett közzé egy bejegyzést, amelyben azt írták:

Csak és kizárólag Oroszország véget vethet ma a háborúnak. Amíg ez meg nem történik, addig Ukrajna mellett maradunk. Putyin nem fogja megtörni a kitartásunkat.

A bejegyzést pénteken az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége is megosztotta.

Nemrég kiderült, hogy a nyugati országok hamarosan békekonferenciát tarthatnak, deOroszországot nem hívják meg rá.

A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan közölte: a fejlett katonai képességeik miatt nincs szüksége több nukleáris fegyverre ahhoz, hogy elrettentsék Peking és Moszkva egyesített erőit.

Sullivan szerint az Egyesült Államok jelenlegi arzenálja alapján a taktikájukban a „jobb” megközelítést alkalmazzák, nem pedig a „több” megközelítést.

Az Egyesült Államoknak nem kell növelnie nukleáris erőit ahhoz, hogy meghaladja versenytársaink összesített összlétszámát, hogy sikeresen elrettentse őket. Az Egyesült Államoknak az elrettentés fenntartásához sem kell egyre veszélyesebb nukleáris fegyvereket bevetnie

– mondta. 

Az Egyesült Államok korábban közölte, hogy az új START-szerződés 2026-os lejártáig betartja a stratégiai nukleáris fegyverekre vonatkozó korlátozásokat, amennyiben Oroszország is ugyanezt teszi. Világossá tette, hogy további fegyverzet-ellenőrzési tárgyalásokat szeretne folytatni mind Oroszországgal, mind Kínával – írta a Sky News.

A Pentagon szerint Kína 2035-re valószínűleg több mint háromszorosára, 1500 robbanófejre növeli nukleáris arzenálját, míg Oroszország korábban azt mondta, hogy felfüggeszti az Új START-ban való részvételét.

Az ukrán elnök elrendelte, hogy felül kell vizsgálni az országszerte található menedékhelyeket, valamint az ukrán légvédelem működését – írja a Kyiv Independent.

Volodimir Zelenszkij azt követően hozta meg a döntést, hogy csütörtökön három ember meghalt Kijevben amiatt, hogy nem jutottak be az egyik óvóhelyre. Az ukrán elnök Olekszandr Kamisin stratégiai iparágakért felelős minisztert, valamint Ihor Klimenko belügyminisztert bízta meg a vizsgálat elvégzésével.

Kijevben jelenleg több mint 4000 menedékhely működik. Vitalij Klicsko polgármesternél már nagyon sok lakos panaszt tett amiatt, hogy az óvóhelyek egy része rossz állapotban van, még az utóbbi hónapokban lezajlott felújítások ellenére is.

Az állami Összoroszországi Közvélemény-kutató Központ (VCIOM) pénteken közzétett adatai szerint az oroszoknak Vlagyimir Putyin orosz elnökbe vetett bizalma az elmúlt héten változatlanul 80 százalékos maradt. Az államfő teljesítményének helyeslése 0,2 százalékponttal csökkent, és 76,3 százalékon áll – számolt be az MTI.

A közvélemény-kutatásból – amelyet május 22. és 28. között végeztek el egy 1600 fős felnőtt reprezentatív mintán – kiderült, hogy az orosz kormány tevékenységét a megkérdezettek 49,9 százaléka a támogatja, ami mínusz 0,7 százalékpontos csökkenést jelent az előző héthez képest, Mihail Misusztyin miniszterelnökét pedig 52,9 százalék, ami 0,6 százalékpontos erősödést jelent. Misusztyinban a válaszadók 62,3 százaléka bízik, ami plusz 0,3 százalékpontot jelent.

A parlamenti pártok vezetői közül a kommunista Gennagyij Zjuganovban 36,9 százalék, a Méltányos Oroszország – Az Igazságért pártot vezető Szergej Mironovban 33,4 százalék, a liberális demokrata Leonyid Szluckijban 18,8 százalék, az Új Emberek pártjának élén álló Alekszej Nyecsajevben pedig 9,6 százalék bízik. Az Egységes Oroszország párt támogatottsága 37,9, a kommunistáké 10,5, a liberális demokratáké 9,3 az Igazságos Oroszország – az Igazságért párté 5,8, az Új Embereké pedig 4,4 százalék.

Az orosz védelmi minisztérium pénteken közölte, hogy a csecsen különleges erők Akhmat csoportja offenzívát indított a kelet-ukrajnai Donyecki régióban fekvő Marjinka város közelében − közölte a The Guardian. 

Az orosz tisztviselők és katonai bloggerek reagálása a Belgorodi területen végrehajtott korlátozott rajtaütésre azt jelzi, hogy az orosz információs térben továbbra is fokozott aggodalom uralkodik az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője június 1-jén kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök folyamatosan kap információkat a Belgorodi területen kialakult helyzetről, és hogy Putyin a határ menti helyzetre adott válaszlépéséért Vlagyimir Zsdanovnak, a Szebeni járás vezetőjének a Bátorságrendet adományozta − írja napi jelentésében az Institute for the Study of War nevű kutatóintézet.

Az orosz tisztviselők a Belgorodi területen 200 gyermeket evakuáltak Penza területére, és június 3-án további 600 gyermek evakuálását tervezik Kaluga és Jaroszlavl területére.

Ezek az evakuálások, Putyin figyelme és a Honvédelmi Minisztériumnak a rajtaütésnek az orosz terület „megszállására” irányuló kísérletként való jellemzése arra utalnak, hogy a Kreml ezeket a korlátozott rajtaütéseket arra próbálja felhasználni, hogy támogassa a folyamatban lévő információs műveleteket, amelyek az ukrajnai háborút Oroszország létére veszélyesnek próbálják beállítani és belföldi támogatást gyűjteni egy elhúzódó háborúhoz.

Számos orosz katonai blogger a Belgorodi területen kialakult helyzetet az orosz vezetés bírálatára használta fel, míg mások azzal érveltek, hogy a korlátozott rajtaütések az ukrán ellentámadó műveletek előfutárai. A volt orosz tiszt és lelkes nacionalista Igor Girkin azzal érvelt, hogy az Oroszországon belüli fokozott aktivitás annak az eredménye, hogy az orosz erők 2022 őszén tartalékokat pazaroltak el, az orosz tisztviselők nem tudták háborús alapokra helyezni a gazdaságot, és a Kreml úgy döntött, hogy nem vezet be hadiállapotot.

Girkin szerint ezek miatt a kudarcok miatt Ukrajna megértette Oroszország viszonylagos gyengeségeit, és azt sugallta, hogy ezek felbátorították az ukrán erőket, hogy maguk is hadműveleteket hajtsanak végre Oroszországon belül.  Girkin azzal is érvelt, hogy a Kreml valószínűleg túl későn fog reagálni az állítólagos ukrán műveletekre Oroszországon belül, és addigra az orosz közvélemény támogatása az orosz vezetés iránt csökken.

Egy másik milblogger (katonai blogger) egyenesen Putyint bírálta, amiért úgy tesz, mintha minden rendben lenne Shebekinóban. Más milbloggerek azzal érveltek, hogy a Belgorodi területen végrehajtott rajtaütések ukrán erőfeszítések arra, hogy az orosz erőket az ukrajnai front fontos szektoraiból a határ menti régiókba tereljék az esetleges ukrán ellentámadás előtt.

Május 30-án Troels Lund Poulsen, Dánia megbízott védelmi minisztere bemutatta a 2024-2033-as időszakra érvényes új védelmi megállapodásra vonatkozó kormányzati javaslatot − közölte a Varsói Keleti Tanulmányok Intézete (OSW). 

Ez további 143 milliárd korona (19,20 milliárd euró, 7300 milliárd forint) védelmi célú előirányzatot feltételez a következő 10 évben. A kiadások növekedése várhatóan legkésőbb 2030-ra eléri a GDP 2 százalékát.

A dán biztonságpolitika földrajzi prioritása a közvetlen szomszédság − a balti-tengeri térség a balti államokkal, az Északi-tenger és a Távol-Nyugat Grönlanddal − lesz. A kormány ugyanakkor kifejezte, hogy továbbra is kész részt venni az Európai Unió katonai misszióiban a Nyugat-Balkánon, Észak-Afrikában és a Száhel-övezetben a terrorizmus elleni küzdelem és az illegális migráció megakadályozása érdekében. Emellett meg akarja erősíteni Dánia légterének védelmét, valamint a víz alatti kritikus infrastruktúra és a fontos tengeri útvonalak védelmét.

Ahhoz, hogy a kitűzött feladatokat el tudják látni, a dán fegyveres erőknek nemcsak több finanszírozást kell kapniuk, hanem a személyi állományt is fejleszteniük kell. Javasolták, hogy az alapszintű katonai szolgálatra behívottak számát mintegy 4000-ről 10 ezerre növeljék, és annak idejét 4 hónapról 8-12 hónapra hosszabbítsák meg.

Putyin egyre drágább az orosz adófizetőknek. Az elnök kiadásai úgy növekednek, ahogy a Kreml kiterjeszti a biztonsági intézkedéseket, válaszul az Oroszországon belüli dróntámadásokra. Az elmúlt hónapban kétszer támadták meg Putyin saját rezidenciáit − írja a Twitteren a Varsói Keleti Tanulmányok Intézete (OSW).

Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken azt mondta, hogy az Egyesült Államok Ukrajnával és más szövetségesekkel együtt azon dolgozik, hogy konszenzust alakítson ki az Oroszországgal vívott háborút lezáró „igazságos és tartós béke” alapvető elemeiről − írja a The Guardian.

Washington más országok kezdeményezéseit is bátorítani fogja a konfliktus lezárására, amennyiben azok tiszteletben tartják az ENSZ Alapokmányát, valamint Ukrajna szuverenitását, területi integritását és függetlenségét.

Támogatni fogjuk az erőfeszítéseket − akár Brazília, Kína vagy bármely más nemzet részéről −, ha azok segítenek megtalálni az igazságos és tartós békéhez vezető utat

− mondta el beszédében Blinken.

A NATO-országok kimerítették lőszerkészleteiket – mondta Jens Stoltenberg főtitkár a Bloombergnek adott interjújában, és felszólítja a szövetségeseket, hogy a GDP legalább 2 százalékára növeljék fegyverkezési kiadásaikat, és minél hamarabb kössenek több szerződést a védelmi vállalatokkal.

Amire igazán szükségünk van, az a szerződések aláírása, mert akkor az ipar készen áll majd a beruházásokra és a termelés növelésére. Jelenleg a szövetségesek kimerítették a készleteiket, hogy támogatni tudják Ukrajnát – ez nem fenntartható út, ezért növelni kell a termelést, hogy teljesíteni tudjuk ezeket az új és ambiciózusabb célokat

– magyarázta a főtitkár.

Jens Stoltenberg 2023. június 1-jén

Fotó: Florian Gaertner / Getty Images Hungary

Az ukrán hatóságok pénteken, a hajnali orosz légitámadást követően az ország nagy részén feloldották a légiriadót, a fővárosban, Kijevben tisztviselők azt közölték, hogy a védelmi rendszerek több mint harminc rakétát és drónt megsemmisítettek.

Moszkva május eleje óta mintegy húsz rakéta- és dróncsapást mért ukrán városokra.

A kijevi katonai hatóságok a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról számoltak be, hogy Oroszország egyszerre indított drónokat és robotrepülőgépeket. A közlemény szerint „a Kijev feletti és a Kijev körüli légtérben a légvédelmi erők az előzetes információk szerint több mint harminc különböző típusú légi célpontot észleltek és semmisítettek meg”.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Telegramon azt írta, hogy nem érkezett hívás a mentőszolgálatokhoz.

Volodimir Zelenszkij elnök úgy véli, hogy a Dnyeszteren túli terület további sorsáról Ukrajna részvételével kell dönteni, mivel az Moldova szomszédja – írja a Strana.today.

Egy moldovai sajtótájékoztatón Zelenszkij világossá tette, hogy Ukrajna beavatkozhat a Dnyeszteren túli kérdésben, de csak azután, hogy az ukrajnai háború véget ér.

A Dnyeszteren túli területen lévő orosz katonai kontingensről azt mondta, hogy „ha élni akarnak, akkor elmennek”.

Zelenszkij továbbá úgy véli, hogy a katonaság fellépése Dnyeszteren túl csakis Kisinyov kérésére lehetséges, ilyen kérés azonban eddig nem érkezett.