A magyar kormány rossz hírt közölt Ukrajnával
-
Oroszország provokálatlan és illegális ukrajnai inváziója több százezer áldozatot követelt, közösségek pusztultak el, és városokat tettek tönkre. Bár Oroszország kezdetben úgy ítélte meg, hogy az invázió csak napokig tart, a Nyugat támogatása lehetővé tette, hogy Ukrajna lelkesen és erőteljesen megvédje területeit, és felszabadítsa az egykor Oroszország által megszállt terület jelentős részét − írja Sean Bell, a Sky News külpolitikai elemzője arra a kérdésre, hogy „Becsapjuk-e magunkat azzal, hogy Oroszországot valaha is le lehet győzni ebben a háborúban?”.
A NATO és a nyugati szövetségesek vonakodnak attól, hogy a jelenlegi konfliktus orosz földre is kiterjedjen, mert félnek a jelentős eszkalációtól, az esetleges nukleáris konfrontációtól. Ezért a legtöbb nyugati elemző úgy véli, Ukrajna számára nagyon nehéz lenne felszabadítani a Krímet és a Donbasz keleti részét.
Mivel az sem valószínű, hogy Oroszország győzedelmeskedik, és leigázza egész Ukrajnát, valószínűleg egyik fél sem lesz képes döntő csapást mérni a másikra.
Vlagyimir PutyinFotó: Contributor / Getty Images HungaryPutyin ma már alárendelt Hszi Csin-pinggel szemben
Vlagyimir Putyin orosz elnök világossá tette: meg akarja állítani a NATO terjeszkedését, mégis közvetlenül az inváziója vezetett ahhoz, hogy Finnország és Svédország a csatlakozás mellett döntött. Putyin azt is szerette volna, hogy „Oroszországot újra naggyá tegye” − azonban elég csak a kínai elnökkel, Hszi Csin-pinggel való kapcsolatának megváltozott dinamikáját figyelni ahhoz, hogy felismerjük, Putyin ma már alárendelt, holott egykor egyenrangú volt. Putyin az orosz gazdaságot is növelni akarta, de a nyugati szankciók miatt ennek éppen az ellenkezője történt.
Ennek eredményeként a legtöbb nyugati vezető úgy véli, hogy
Oroszországot már legyőzték,
mivel a konfliktussal kapcsolatos ambíciói nem valósulnak meg, és Oroszország a háború végén egy páriává vált államként kerül ki.
Putyin azonban megérti, hogy a győzelem valamilyen formájára szükség lesz ahhoz, hogy megnyugtassa hazai közönségét, és igazolja az áldozatokat. Valószínűleg ezért hivatkozott Putyin mindig is különleges katonai műveletként a konfliktusra, hogy amikor úgy ítéli meg, eljött az ideje, tárgyalásokat folytathasson a békéről, és győzelmet hirdethessen − bár a világ felismeri, hogy ez pirruszi győzelem lesz.
-
Július 19-én éjjel az orosz erők három rakétatámadást indítottak a Zaporizzsja külterületén lévő nyílt területre – írja az Ukrajinszka Pravda.
A régió vezetője szerint az elmúlt nap folyamán az orosz erők 92 alkalommal lőtték a frontvonal 23 települését, 78 tüzérségi csapás érte a környék falvait.
A helyi hatóságok 34 jelentést kaptak a lakossági és polgári infrastruktúra sérüléséről.
-
Több mint kétezer embert menekítettek ki ideiglenesen a kelet-krími Kirovszki katonai bázissal szomszédos területről, miután tűz ütött ki a támaszpont gyakorlóterén – közölte szerdán Szergej Akszjonov, az Oroszország által 2014-ben egyoldalúan elcsatolt Krími Köztársaság vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
A tervek szerint négy település lakóit, több mint kétezer embert, ideiglenesen evakuálják
– mondta Akszjonov. Hozzátette, hogy a tűz miatt le kellett zárni a közeli Tavrida autópályát.
Két ideiglenes szállásközpont fogadja az evakuáltakat – közölte szerdán a krími rendkívüli helyzetek minisztériumának Telegram-csatornáján.
Nyikolaj Lukasenko krími közlekedési miniszter arról számolt be, hogy a krími kompátkelő rendben működik, és a vasúti közlekedésben sincs fennakadás.
A tűz okáról nem szólnak a jelentések.
6 Ukrainian drone destroys ammunition depot in Kirovsky district, Crimea pic.twitter.com/N4aCRsutHW
— военные новости (@WagneryandexRu) July 19, 2023 -
Brutális légitámadás érte Odessza kikötőjét, az orosz erők már második egymást követő éjszaka támadják a várost.
Pokoli éjszaka volt
– mondta Szerhij Bratcsuk, az odesszai katonai közigazgatás szóvivője, hozzátéve, hogy a károkról és az áldozatokról később tájékoztatják a közvéleményt.
A támadásokra azt követően került sor, hogy Oroszország megtorlást ígért a Krími hídon történt robbantás miatt – írja a Sky News.
-
Az ukrán hadvezetés arról figyelmeztet, hogy áttörhet Harkivnál az orosz hadsereg, mivel százezer katonát vontak össze az oroszok. Azt állítják, az oroszok át akarják törni a főváros, Kijev védelmét – írja a Mandiner.
Ukrajna a katonai erőfeszítéseit a déli frontra összpontosítja, Oroszország erői Keleten, Kupjanszk irányában koncentrálódnak és Kijevet szondázzák.
Az orosz összevonásnak hetek óta vannak jelei, most pedig az ukrán fél is nyíltan beszélt erről.
Szerhij Cserevatij, az ukrán hadsereg keleti parancsnokságának szóvivője hétfőn egy országos tévéműsorban nyilatkozott a témában. Szerinte Oroszország mintegy 100 ezer katonát, 900 harckocsit és 555 tüzérségi rendszert vonultatott fel a térségben.
Mindent arra tettek fel, hogy áttörjék a védelmünket, de katonáink szilárdan védekeznek, és nem engedik, hogy az ellenség magához ragadja a kezdeményezést
– fogalmazott.
Mindezt az ukrán hadsereg szárazföldi erőinek parancsnoka, Olekszandr Szirszkij tábornok is megerősítette.
-
Az Amerikai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség igazgatója bejelentette, az Egyesült Államok további mintegy 85 milliárd forint támogatást ad Ukrajna számára mezőgazdasága működőképességének fenntartására.
Samantha Power ukrajnai látogatásakor közölte,
Az összeget a kritikusan fontos mezőgazdasági infrastruktúra bővítésére szánják, ezek között öntözési rendszerekre, gabonatárolók építésére, átrakóhelyek és határ-, valamint kikötői létesítményekre.
A szervezet közleménye szerint az ukrajnai mezőgazdaság ellenálló képességének fenntartására indított kezdeményezés keretében jut el az anyagi segítség, ami az új összeggel 350 millió dollárra emelkedik.
Az ukrajnai mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kritikus fontosságúak a világ élelmiszer-ellátásában, és kulcsszerepet játszanak Ukrajna gazdasági helyreállításában.
Samantha Power igazgató az Odessza kikötőjében kedden tett látogatásán egyben elítélte Oroszország hétfői döntését, amellyel felfüggesztette részvételét a Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezésben, ami az ENSZ és Törökország közvetítésével lehetővé tette ukrán gabona exportját az elmúlt 11 hónapban.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden kijelentette, hogy vér tapad Vlagyimir Putyin kezéhez. Szerinte az orosz elnök eldöntötte, hogy végez minden ukrán állampolgárral, „mert azok nem értenek egyet fasiszta ideológiájával”.
Vlagyimir Putyin úgy döntött, hogy mindannyiunkat megöl. Az ukrán nép az emberiességhez való jogáért küzd, Vlagyimir Putyin beteges vágya viszont az, hogy rabszolgasorba taszítson minket, még akkor is, ha tudja, hogy ez lehetetlen
– idézte az ukrán államfőt az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán elnök hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin csak az erőszakból ért. „Bátorsága a birtokában lévő fegyverekben és a több millió emberben gyökerezik, akiket bevethet a háborúban” – fűzte hozzá.
Hozzátette, hogy amikor az invázió csapatok a fegyveres elején megközelítették Kijevet, az orosz elnök ultimátumokban beszélt. Ukrajna nem volt hajlandó ezen a nyelven beszélni – hangsúlyozta.
-
Ben Wallace távozó brit védelmi miniszter egy londoni konferenciáján felszólalva azzal érvelt, hogy a NATO hatékony elrettentő eszköznek bizonyul Vlagyimir Putyin számára, és hogy „Oroszország sokkal törékenyebb”, mint amennyire Moszkva beismerné.
Az egyre agresszívabb Putyin elnök, aki állandóan vörös vonalakkal fenyegetőzik – amelyek aztán általában elolvadnak –, nem mer a NATO közelébe menni
– mondta a Sky News beszámolója szerint.
Hozzátette, hogy Moszkva mindig is nagyon óvatos volt, és tisztelte a NATO területét. Mindig figyeltek arra, hogy nehogy olyat tegyenek, amely provokációnak minősülhet – tette hozzá.
A védelmi miniszter arról is beszélt, hogy a szövetség új lendületet adott Ukrajnának, és úgy látja, hogy Kijev képes megnyerni a háborút.
-
Marat Husznullin orosz miniszterelnök-helyettes szerint a Krími híd helyreállítása nagyjából 1-1,3 milliárd rubelbe kerülhet (mintegy 5 milliárd forint) – írja a Meduza.
Mint ismert, 2022 októbere után ismét támadás érte a Krími hidat, amely sajtóértesülések szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat és az ukrán haditengerészet közös hadművelete volt.
A „rendkívüli támadásban” két ember életét vesztette, egy gyermek pedig megsérült. Oroszország terrorcselekménynek minősítette a támadást, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig azonnal cselekedni kezdett.
-
Az Egyesült Államok a következő napokban újabb, 1,3 milliárd dollár katonai segélyt nyújt Kijevnek, közölte két amerikai tisztségviselő a Reuters szerint.
A fegyvercsomag légvédelmi eszközöket, drónelhárító rendszereket, robbanó drónokat és lőszereket tartalmaz.
A fegyvercsomag szállítása a rendelkezésre állástól és a gyártási ütemezéstől függ. A csomag tartalma és értéke is változhat még.
A Pentagon az Ukrajna Biztonsági Segítségnyújtási Kezdeményezés (USAI) keretében több mint 10,8 milliárd dollár biztonsági támogatást nyújtott Ukrajnának a 2023-as pénzügyi évben hét külön részletben. A tervezett csomag lenne a nyolcadik. A 2022. szeptember 30-án véget ért pénzügyi évben Washington 6,3 milliárd dollár értékű USA-forrást fordított Ukrajna védelmére.
-
A Pentagon biolaboratóriumban kifejlesztett, nem törzskönyvezett gyógyszereket akart tesztelni az afrikai lakosságon – közölte kedden Igor Kirillov, az orosz fegyveres erők sugárzás-, vegy- és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Igor Kirillov szerint az Ukrajnában talált dokumentumok arra utalnak, hogy a Pentagon azt tervezte, hogy az amerikai hadsereg segítségével be nem jegyzett gyógyszereket tesztel a helyi lakosságon, majd „az úgynevezett nagy gyógyszergyárak érdekében” benyújtja azokat jóváhagyásra a felügyeleti hatóságoknak.
A parancsnok korábban azt mondta, az Egyesült Államok tömegpusztító fegyverek terén jártas ukránokat toborzott Ukrajnában.
„A bemutatott dokumentum megerősíti, hogy az Energiaügyi Minisztérium egyik tevékenysége olyan szakemberek toborzása, akik korábban Ukrajnában dolgoztak, és rendelkeznek tapasztalattal és tudással a tömegpusztító fegyverek területén” – jelentette ki.
-
Ukrajna ellentámadása messze nem kudarc, de a harc „hosszú és véres” lesz – mondta az Egyesült Államok legmagasabb rangú tábornoka – írja a Sky News.
Ez messze nem kudarc… Szerintem túl korai lenne még ilyen kijelentéseket tenni. Szerintem még sok harc van hátra, és maradok annál, amit korábban mondtunk: Ez hosszú lesz. Nehéz lesz. Véres lesz
– mondta Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke.
-
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére július 18-án az ukrán–magyar határszakaszon 6081 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5680 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 112 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Az ukrajnai háború elől július 18-án nem érkeztek Budapestre vonattal.
-
A Dél-afrikai Köztársaság elnöke, Cyril Ramaphosa azt mondta, Moszkva egyértelművé tette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök letartóztatása „hadüzenetnek” minősül, írja az Ukrajinszka Pravda.
Korábban Karim Khan, a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze felszólította Dél-Afrikát, hogy hozza meg a „helyes döntést”, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök Johannesburgba utazik a BRICS-csúcstalálkozóra.
Emlékeztetett arra, hogy Dél-Afrika tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, és már rendelkezik tapasztalattal az emberiesség elleni bűncselekmények, különösen az apartheid bűntette elleni küzdelemben.
Oroszország abból indul ki, hogy a Dél-afrikai Köztársaság az általa augusztusban rendezendő johannesburgi BRICS-csúcstalálkozón joghatósági mentességet biztosít majd Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsával szemben – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes csütörtökön.
AZ OROSZ ELNÖK ELLEN MÁRCIUS 17-ÉN ADOTT KI ELFOGATÓPARANCSOT A NEMZETKÖZI BÜNTETŐBÍRÓSÁG (ICC), AMELY ÉRTELMÉBEN ELVILEG A DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁGNAK IS LE KELLENE TARTÓZTATNIA ŐT, HA AZ ORSZÁG TERÜLETÉRE LÉP.
-
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az elmúlt nap legfontosabb hírei a következők voltak:
- Oroszország növeli a fegyvergyártást;
- Moszkva Törökországtól várja a segítséget;
- Titkos tárgyalások indultak a kitoloncolt ukrán gyerekek hazaszállításáról;
- Megvan, ki szúrta hátba Jevgenyij Prigozsint;
- Novemberig biztos nem áll helyre a forgalom a Krími hídon;
- Több száz millió ember éhezhet az oroszok miatt;
- Biden és Zelenszkij halálát kívánták egy gyerektáborban, a hallgatóság ujjongott.
Tartsanak velünk ma is!