Bulgária mintegy száz darab páncélozott harckocsit küld Ukrajnába – írja az AFP.
Ez a felszerelés Bulgária számára már nem szükséges, és komoly támogatást nyújthat Ukrajnának az ország függetlenségének és területi integritásának megőrzéséért folytatott harcban
– áll a bolgár parlament határozatában.
Bulgária eddig csak egy katonai segélycsomagot küldött Kijevnek, amely főként golyóálló mellényeket és sisakokat tartalmazott – számolt be a Sky News.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk máskor is. Jó pihenést kívánunk!
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök megérkezett Szentpétervárra, hogy tárgyalásokat folytasson Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – írja az Ukrajinszka Pravda.
A tárgyalások vasárnap kezdődnek. Szó lesz:
Ahogyan arról már beszámoltunk, a két vezető most először találkozik a Wagner-lázadás óta.
John Kirby, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője szerint a kazettás bombák ukrajnai használata „hatással van” az orosz védelemre − írja a The Washingon Post.
Emberi jogi csoportok bírálták a széles körben betiltott lőszerek rendelkezésre bocsátását, és néhány NATO-szövetséges azt mondta, hogy nem ért egyet a lépéssel. A The Washington Post a héten arról számolt be, hogy Ukrajna megkezdte az amerikaiak által biztosított lőszerek használatát délkeleten.
Az orosz megszállók július 22-én támadást indítottak Bahmut irányába, de az ukrán erők ismét visszaverték őket – közölte az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A hadvezetés hozzátette, hogy az oroszok fő támadásaikat Kupjanszk, Limanszk, Bahmut, Avdijivka és Marijinka irányába összpontosítják, ahol továbbra is heves harcok folynak, a nap folyamán mintegy 30 katonai összecsapásra került sor – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Annak ellenére, hogy az ukrán erők a vártnál lassabban haladnak az ellentámadásban, Oroszország is jelentős kihívásokkal néz szembe − írja Sean Bell katonai elemző a Sky Newson.
Putyin nyilvánvalóan küszködik azzal, hogy helyreállítsa az orosz katonai erők vezetőségét és ellenőrzését Jevgenyij Prigozsin szerencsétlenül végződött lázadása után.
Volodimir Gavrilov ukrán védelmiminiszter-helyettes szerint Ukrajna kezdeményez a fronton. A tisztségviselő szerint fokozatosan építik le az orosz erők első és második védelmi vonalát – írja a Sky News.
Fontos, hogy mindennap haladunk előre. Van, ahol csak 100 méterrel, és valahol egy kilométerrel
– mondta Volodimir Gavrilov, hozzátéve, hogy Ukrajna még nem használta fel erőforrásait, és senkinek sincs kétsége afelől, hogy folytatni kell az ország támogatását, mert előbb vagy utóbb sikerrel fognak járni az ukrán erők.
A határőrök nem engedték be Vera Zvonareva orosz teniszezőt Lengyelországba, ahol egy WTA-tenisztornán kellett volna részt vennie – közölte a lengyel belügyminisztérium.
Polish border guards did not let Russian tennis player Vera Zvonareva into the country, where she was supposed to take part in a WTA tennis tournament, the country's Interior Ministry said. pic.twitter.com/YgGLWcUSqS
— NEXTA (@nexta_tv) July 22, 2023
A brit hírszerzés szerin az ultranacionalista volt tiszt Igor Girkin letartóztatása feszültségeket okozhat Oroszországban.
A Kremlt kritikával illető Girkint szélsőséges tevékenységre való felbujtás vádjával tartóztatták le.
A brit hírszerzés szerint az orosz hadseregben és a katonai bloggerek körében is komoly ellenérzéseket válthat ki Girkin letartóztatása.
Az oroszországi Belgorodi terület kormányzója közölte, hogy Ukrajna pénteken kazettás bombákat lőtt ki egy, az ukrán határhoz közeli falura, de nem voltak sem áldozatok, sem károk − írta meg a The Guardian.
Belgorod körzetében 21 tüzérségi lövedéket és három kazettás lövedéket lőttek ki egy rakétarendszerből Zsuravlevka falura
− mondta Vjacseszlav Gladkov kormányzó.
A lap nem tudta függetlenül ellenőrizni a kormányzó kijelentését, amelyet a Telegram-csatornáján tartott napi tájékoztatóján tett, vizuális bizonyíték nélkül. Ukrajna részéről nem érkezett azonnali kommentár.
Oroszország nem mutat érdeklődést a béketárgyalások iránt, mivel a Kreml vezetője, Vlagyimir Putyin úgy véli, hogy „túlélheti Ukrajnát” és minden támogatóját – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter az Aspeni Biztonsági Fórumon.
Azonban hangsúlyozta, hogy az orosz elnököt erről le kell beszélni, többek között Ukrajna támogatásával.
Létfontosságú, hogy lebeszéljük őt erről az elképzelésről. Arról a támogatásról van szó, amelyet sokan közülünk most Ukrajnának nyújtanak, de arról is, hogy valami nagyon fontosat tettünk néhány héttel ezelőtt a vilniusi csúcstalálkozón
– mondta Blinken.
Emlékeztetett arra, hogy a NATO-országok, köztük a G7-ek is a vilniusi csúcstalálkozón úgy döntöttek, hogy hosszú távú kötelezettségeket vállalnak Ukrajna biztonságának szavatolására, segíteni akarnak abban, hogy Ukrajna idővel kiépítse elrettentő és védelmi potenciálját, hogy Oroszország ne tudja megismételni invázióját – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Ez egy nagyon erős jelzés Vlagyimir Putyinnak, hogy mi nem megyünk sehova, Ukrajna nem megy sehova, és rendelkezni fog a védekezéshez szükséges eszközökkel
– mondta Blinken.
Az amerikai külügyminiszter hozzátette, hogy a tárgyalásokra akkor nyílna lehetőség, ha a történtek tükrében Putyin gondolkodásában változás állna be. Blinken kiemelte, az Egyesült Államok az elsők között reagálna a béketárgyalásokra, ha látná, hogy Oroszországnak érdeke fűződik hozzájuk.
A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan arról beszélt az Aspen Security Fórumon, hogy Ukrajnában jelenleg nem vesz részt harcokban a Jevgenyij Prigozsin által irányított Wagner-zsoldoscsoport – írja a Reuters.
Sajtóhírek és felvételek szerint Prigozsinék jelenleg Belaruszban tartózkodhatnak, miután a június 24-i egynapos fegyveres lázadás alatt először megindultak Moszkva felé, majd végül elálltak azon tervüktől, hogy így „váltsák le” az orosz hadvezetést.
A hírügynökség szerint Prigozsin szerdán egy videóban azt állította, hogy harcosai egyelőre nem vesznek részt az ukrajnai háborúban, de megparancsolta nekik, hogy gyűjtsék össze az erejüket Afrikára.
Úgy tűnik, megerősítést nyert, hogy egy ukrán drón szombaton eltalált egy lőszerraktárt a Krím középső részén, ami nagy robbanást okozott.
Az AP jelentése szerint az ukrán hadsereg látszólag megerősítette, hogy dróncsapást hajtott végre, és sajtószolgálatán keresztül azt állította, hogy Krasznohvardiiske térségében egy olajraktárat és orosz fegyverraktárakat semmisített meg, bár nem pontosította, hogy milyen fegyvereket használtak.
A közösségi médiában terjedő bejegyzések korábban meg nem erősített jelentésekre hivatkoztak, amelyek szerint több drón vette célba az olajraktárt és a leszállópályát, valamint hangos robbanást hallottak, amely a robbanó lövedékek hangjára emlékeztetett.
Russian Telegram channels report a detonation in an ammunition warehouse in temporarily occupied Crimea, allegedly due to a drone attack. pic.twitter.com/5pZxPk7af9
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) July 22, 2023
Lengyelország bekérette az orosz nagykövetet az ország külügyminisztériumába, miután az oroszok azt állították, hogy a lengyel erők igyekeznek elfoglalni Ukrajna területének egy részét − írta meg a The Guardian.
Putyin pénteken azt mondta:
A mai Lengyelország nyugati területei Sztálin ajándéka a lengyeleknek, vajon varsói barátaink elfelejtették ezt? Emlékeztetni fogjuk őket erre.
Este azonban Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök úgy fogalmazott:
Sztálin háborús bűnös volt, aki lengyelek százezreinek haláláért felelős. A történelmi igazság nem képezi vita tárgyát. Az Orosz Föderáció nagykövetét beidézzük a külügyminisztériumba.
Stalin był zbrodniarzem wojennym, winnym śmierci setek tysięcy Polaków. Prawda historyczna nie podlega dyskusji. Ambasador Federacji Rosyjskiej zostanie wezwany do MSZ.
— Mateusz Morawiecki (@MorawieckiM) July 21, 2023
Korábban megírtuk, hogy meghalt az orosz RIA hírügynökség egyik haditudósítója, három másik orosz újságíró pedig megsebesült szombaton Ukrajna délkeleti részén, Zaporizzsja régióban a frontvonal közelében történt lövöldözésben. A többi áldozat állapota súlyos, de stabil.
Nincs életveszély. Minden szükséges orvosi ellátásban részesülnek
– közölte a minisztérium.
BREAKING Ukraine killed RIA Novosti's War Correspondent Rostislav Zhuravlev with cluster munitions.
— Fiorella Isabel (@FiorellaIsabelM) July 22, 2023
Correspondents from Izvestia & RIA Novosti were about to document artillery attacks by Ukraine with cluster bombs on residential areas of the Zaporozhye region when struck. Four… pic.twitter.com/tlGWIEL2Vm
A RIA egy jelentésben elárulta, hogy tudósítója a front menti Pjatihatki faluban tudósított, és egyik operatőre is megsérült. A védelmi minisztérium szerint Ukrajna kazettás lőszert használt az incidenskor, de nem szolgáltatott bizonyítékot erre.
Ukrajna még júliusban kapott kazettás lőszereket az Egyesült Államoktól, de Kijev ígéretet tett arra, hogy felhasználásukat az ukrajnai csatatérre korlátozza.
A kazettás bomba egy olyan fegyver, amely a levegőben szétrobbanva magából sok apró, akár több száz lőszert lök ki széles területen, hatalmas pusztítást okozva.
Az ENSZ 2008-ban betiltotta a kazettás lőszerek használatát, az erre vonatkozó egyezményhez a világ több mint 110 országa csatlakozott. Az aláírók között viszont nem szerepel az Egyesült Államok, Ukrajna, Oroszország és Kína sem.
Az ukrán légierő három pilótája posztumusz megkapta az Ukrajna Hőse címet Volodimir Zelenszkijtől − írta meg a Sky News.
A három férfit személyes bátorságukért és hősiességükért tüntették ki, miután különböző bevetéseken vesztették életüket – jelentette be szombaton az ukrán hadsereg.
Több világörökségi státuszú múzeum is megrongálódott az Odessza elleni legutóbbi orosz támadásokban – közölte az UNESCO szombaton.
Az ENSZ párizsi székhelyű tudományos és kulturális szervezetének közleménye szerint
a legnagyobb károkat a Régészeti Múzeum, a Tengerészeti Múzeum és az Irodalmi Múzeum szenvedte el.
Odessza történelmi központja januárban került fel az UNESCO veszélyeztetett világörökségi helyszíneket felsoroló listájára, Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt – emlékeztet az MTI.
Az orosz RIA hírügynökség egyik haditudósítója meghalt, három másik orosz újságíró pedig megsebesült szombaton az ukrajnai délkeleti Zaporizzsja régióban a frontvonal közelében történt lövöldözésben – közölte az orosz védelmi minisztérium.
A minisztérium szerint az újságírók ukrán tüzérségi csapás következtében sebesültek meg.
A harctérről evakuálták őket, de Rosztiszlav Zsuravlev, a RIA tudósítója útközben meghalt – számolt be a Reuters.
A BBC értesülései szerint Olekszandr Zincsenko, az Arsenal és az ukrán labdarúgó-válogatott védője hazája legendás csatárával, Andrij Sevcsenkóval Game4Ukraine néven szervez jótékonysági mérkőzést, amely augusztus 5-én lesz a Stamford Bridge-en.
A labdarúgást arra használjuk, hogy a legjobb módon képviseljük hazánkat. Nagyon fontos, hogy ne csak pénzt gyűjtsünk egy iskola építésére, hanem üzenetet küldjünk a világ többi részének és az ott maradó és a függetlenségéért küzdő ukrán népnek, hogy azt mondjuk: »Nem vagytok egyedül«
– mondta a BBC-nek az Arsenal védője.
„Néhányan már elfáradtak ebben a háborúban, de mi nem adhatjuk fel. Harcolnunk kell a szabadságunkért és függetlenségünkért. Nem tudtam elképzelni, hogy 2023-ban ez megtörténhet – van egy hely, ahol születtem és felnőttem, majd egy nap jött egy másik ország, és mindent lerombolt. Össze kell tartanunk, és harcolnunk kell a végsőkig” – tette hozzá.
A bolgár parlament pénteken megszavazta a kormány javaslatát, amelynek alapján az ország mintegy száz páncélozott járművet, főként harckocsikat küld az Oroszország által indított háborúban védekező Ukrajnának − írta meg a Kárpáthír.
Ez az első alkalom, hogy a balkáni ország, amelyet szoros történelmi kapcsolatok fűznek Oroszországhoz, közvetlen katonai segítséget nyújt Kijevnek – írja a hirado.hu.
A bolgár parlament 148 igen és 52 nem szavazattal hagyta jóvá az új kabinet javaslatát. A korábbi – a belpolitikai nehézségek miatt többnyire ügyvezető – kormányok nem kívántak beleavatkozni a konfliktusba, de a mostani kormány új stratégiát kezdeményezett, és ennek részeként született a pénteken megszavazott javaslat.
A BTR típusú, szovjet gyártmányú harcjárművek, amelyeket Szófia az 1980-as években vásárolt, soha sem álltak hadrendben.
„Bulgáriának nincs szüksége erre a felszerelésre, amely azonban értékes segítséget nyújthat Ukrajnának a függetlenségéért és a területi épségéért vívott harcban” – áll a parlamenti határozatban.
Az egykori kommunista párt utódpártja, a Bolgár Szocialista Párt ellenezte a döntést, hasonlóan az újonnan alakult Újjászületéshez, amely „árulásnak és szégyennek” nevezte a döntést.
Az EU- és NATO-tag Bulgária jelentős mennyiségű egykori szovjet gyártmányú hadfelszereléssel és fegyverrel rendelkezik, és lőszereket is gyárt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök július elején Szófiában járt, hogy tárgyaljon a szállításokról. A bolgár gazdasági minisztérium adatai szerint az ország fegyveripari ágazatának exportja az ukrajnai háború kezdete óta ugrásszerűen megnőtt.
Joe Biden amerikai elnök beemelte kormányába William J. Burns CIA-igazgatót.
A szimbolikus lépés nem ad Burnsnek új hatásköröket, de a CIA győzelmeként fogják értelmezni, és tükrözi a kémfőnök központi szerepét a kormány külpolitikájában, valamint kulcsfontosságú szerepét Oroszország hírvivőjeként − írja Shane Harris, a The Washington Post munkatársa.
Két gyermek is a halottak között van a kelet-ukrajnai Donyeck térségében az orosz erők tüzérségi támadásában − közölte a Sky News.
Egy kilencéves fiú és 16 éves nővére halt meg a Drzsba falut ért tüzérségi tűz következtében − közölte a rendőrség.
Emellett a Kreml erői szombaton kora reggel rakétákkal támadták Kramatorszk és Kosztantyinivka településeket, lakóházakat és egy villanyvezetéket rongálva meg.
A BBC az amerikai Aspenben rendezett biztonsági fórumról írva megjegyzi, hogy Ukrajna nyugati szövetségesei elégedetlenek az ukránok katonai eredményeivel – közölte a Kárpáthír.
A szövetségesek Zelenszkij elnök magyarázkodása ellenére is nyugtalanítónak nevezték az ukrajnai helyzetet, mert túlságosan lassan halad az ukrán ellentámadás. A biztonsági fórumon elhangzottak jól tükrözik, hogy a szövetségesek körében kezdenek repedések keletkezni az Ukrajnának szóló támogatási rendszeren.
Újraindult a forgalom a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő Krími hídon, csaknem egyórányi útzár után. Közép-európai idő szerint fél 10 körül került fel a Telegram-csatornára az a hatósági üzenet, miszerint ideiglenesen megtiltották a járművek mozgását a Krími hídon. A hídon és az ellenőrzési zónában tartózkodókat nyugalomra intették, valamint arra, hogy kövessék a közlekedésbiztonsági személyzet utasításait.
A közlekedés leállításának okát nem ismertették. Csaknem egy órával később feloldották az útzárat. A forgalom ideiglenes leállítása miatt a híd egyik oldalán 245, a másik oldalán 370 autó torlódott fel.
A hídon hétfőn robbanások történtek, és ezekben két civil életét vesztette. A forgalmat akkor is leállították.
Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsában is nyomást gyakorolt Moszkvára, hogy élessze újra részvételét abban a megállapodásban, amely lehetővé teszi az ukrán gabona exportját a Fekete-tengeren keresztül – írja a Sky News.
Oroszországot azért is bírálták, mert megtámadta az ukrán kikötőket, és lerombolta azok infrastruktúráját, ami a nemzetközi humanitárius jog megsértése.
Az ENSZ arra figyelmeztet,
egy katonai incidens a tengeren katasztrofális következményekkel járhat.
Oroszország azt mondta, felfüggesztette a fekete-tengeri gabonakezdeményezést, mert az ENSZ nem tudta elhárítani az élelmiszer- és műtrágyaszállítás akadályait a globális piacokra.
Geng Suang, Kína ENSZ-nagykövetének helyettese reményét fejezte ki Oroszország és az ENSZ együttműködésével kapcsolatban. Úgy fogalmazott, „a nemzetközi élelmiszer-biztonság fenntartása és leginkább a fejlődő országok élelmiszerválságának enyhítése érdekében lenne különösen fontos lépés”.
Egy amerikai diplomata szerint Oroszország zsarolásra használja a Fekete-tengert – írja a Sky News; mindeközben a gabonaüzlet körüli vita tovább húzódik.
Moszkva felfüggesztette részvételét a fekete-tengeri gabonakezdeményezésben, amely kulcsfontosságú megállapodás lehetővé tette az ukrán gabona exportját a fejlődő országokba.
Tegnap este Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete a Kreml döntése után úgy fogalmazott,
Oroszország egyszerűen zsarolásra használja a Fekete-tengert. Politikai játszmákat játszik, és közben túszul ejti az emberiséget
– írta Twitter-oldalán.
Russia had no reason to suspend its participation in the Black Sea Grain Initiative.
— Ambassador Linda Thomas-Greenfield (@USAmbUN) July 21, 2023
Russia is simply using the Black Sea as blackmail.
It is playing political games and holding humanity hostage in the process.
A Telegram-csatornára felkerült hatósági üzenet szerint ideiglenesen megtiltották a járművek mozgását a Krími hídon. A hídon és az ellenőrzési zónában tartózkodókat nyugalomra kérik, és arra, hogy kövessék a közlekedésbiztonsági személyzet utasításait. A közlekedés leállításának okát nem ismertették.
A hídon hétfőn történt robbanásokban két civil vesztette életét, és a közúti átkelő egy részén le kellett állítani a forgalmat, amely azóta újraindult.
A TASZSZ beszámolója szerint a hatóságok ajánlásokat dolgoztak ki a Krími hídon közlekedő autósoknak, hogy mit kell tenniük riasztás esetén. Így például a járművezetőknek többek között azt tanácsolják, hogy kövessék a hangszórórendszer utasításait, ne hagyják el az autót, ne hajtsanak végre veszélyes manővereket, és a kijárat felé hajtsanak, továbbá arra kérik őket, hogy „ne készítsenek felvételeket az eseményekről, és azokat ne terjesszék az interneten”.
Ukrajna ma dróntámadást kísérelt meg a Krím félsziget ellen – közölte Szergej Akszjonov, a régió oroszok által beiktatott kormányzója.
Elmondta, hogy a támadás a félsziget központjához közeli Kraszno Hvardiiske körzetében lévő infrastruktúrát vette célba, de további részleteket nem közölt.
A katasztrófavédelem munkatársai a helyszínen vannak, hogy kiküszöböljék az esetleges következményeket
– tette hozzá.
Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő szerint az ukrán ellentámadás nem várt erősségű orosz védekezéssel találta magát szembe.
Az egy évvel ezelőtti harkivi offenzívával ellentétben az orosz erők most felkészültek erre, volt is rá idejük. Olyan védelmi vonalat építettek ki az Azovi-tenger partja felé, amilyenre nem volt példa a II. világháború óta ilyen mélységben, terjedelemben és erősségben
– tette hozzá a szakértő.
További részleteket ide kattintva olvashat.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök bejelentette, történelmi igazság nem lehet vita tárgya. Az orosz elnök korábban Joszif Sztálinról tett kijelentése miatt bekéretik a varsói külügyminisztériumba az orosz nagykövetet.
Morawiecki arra reagált péntek este a Twitter-oldalán, hogy Vlagyimir Putyin elnök a Nyugat-Ukrajnát érintő „revansista tervek” előkészítésével vádolta meg Varsót, és „Sztálin ajándékának” nevezte azt, hogy a második világháború után Lengyelország megkapta a németországi területek egy részét.
Sztálin egy háborús bűnös volt, a lengyelek százezreinek haláláért felelős. A történelmi igazság nem lehet vita tárgya
– írta Morawiecki. Egyben közölte, bekéretik a lengyel külügyminisztériumba Oroszország varsói nagykövetét.
Radoslaw Fogiel, a lengyel szejm külügyi bizottságának elnöke szombaton a PAP hírügynökségnek a „dezinformáció elemének" minősítette Putyin kijelentését.
A történelmi határok témáját illetően felidézte, 1939. szeptemberében a Szovjetunió a hitleri Németországgal együtt megtámadta Lengyelországot, megszállta ennek területeit.
A második világháború után Lengyelország a nyugati területeket kárpótlásul kapta meg azért, amit Sztálin keleten tartott meg a Szovjetunió számára. Ez senkinek sem ajándéka
– emlékeztetett Fogiel. Hangsúlyozta egyúttal, Lengyelország nem támaszt területi követeléseket egyik szomszédjával szemben sem.
A 1945-ös potsdami konferencia nyomán Moszkva megtarthatta a Molotov–Ribbentrop-paktum által annektált balti államokat és kelet-lengyelországi területeket is.
Az elvesztett közép- és kelet-lengyelországi területek kárpótlásaként Lengyelország nyugati határa az Odera–Neisse folyók vonala lett. A második világháború előtt Lengyelország területe 388 634 négyzetkilométer volt, jelenleg 322 575 négyzetkilométert tesz ki.
Július 22-én éjjel az orosz erők délkeletről öt Sahid–136/131 típusú iráni drónnal támadták meg Ukrajnát, amelyeket az ukrán légvédelmi erők mind megsemmisítettek.
Az Ukrajinszka Pravda cikke hozzáteszi, egy nappal korábban az ukrán légvédelem kilenc hadműveleti és taktikai felderítő drónt semmisített meg.
Emellett az elmúlt napokban az ukrán légierő több mint 25 csoportos légicsapást hajtott végre az oroszok ellen.