Az orosz megszállás alatt álló zaporizzsjai atomerőműben az éjjel megszűnt a 750 kilovolt feszültségű külső fővezeték áramellátása – közölte csütörtökön az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom állami vállalat.
Ezt követően a nukleáris létesítményt át kellett kapcsolni az egyetlen rendelkezésre álló, 330 kilovoltos tartalékvezetékre, amelynek lekapcsolása a külső áramellátás elvesztésével, azaz egy újabb teljes áramszünettel fenyeget
– idézi a vállalat közleményét az MTI.
Az Enerhoatom szerint ebben az esetben a nukleáris és sugárbiztonságot fenyegető fő veszély az, hogy a zaporizzsjai atomerőmű négyes reaktorblokkja jelenleg úgynevezett forró leállás üzemmódban van, amelyet az oroszok az üzemeltetési engedély feltételeit megsértve alkalmaztak.
Tarasz Tkacs, az Enerhoatom megbízott ügyvezető igazgatója szerint ha a külső áramellátás teljesen megszűnik, az erőmű fő keringető szivattyúi kikapcsolnak, és a reaktor „természetes keringető” üzemmódba kapcsol.
Ebben az esetben sürgősen le kell hűteni.
„A zaporizzsjai atomerőmű orosz megszállásának folytatódása, az, hogy a létesítményt illegitim és felkészületlen orosz vezetés irányítja, amely semmilyen felelősséget nem vállal a nukleáris és sugárbiztonságért, folyamatosan közelebb hozza az erőművet a katasztrófához” – figyelmeztetett az Enerhoatom.
A vállalat sürgette, hogy éppen ezért a létesítmény fölötti teljes ellenőrzést haladéktalanul vissza kell adni a legális üzemeltetőnek, vagyis az Enerhoatomnak.
Az Unian ukrán hírportál emlékeztetett arra, hogy jelenleg nem termel áramot Európa legnagyobb teljesítményű, az orosz–ukrán frontvonal közvetlen közelében fekvő – tavaly március óta orosz megszállás alatt álló – atomerőműve.
Hat reaktorblokkja közül öt „hideg leállás” üzemmódban van július 25. óta, egyedül a négyes reaktor van „forró leállásban” az erőmű gőzellátásának biztosítása érdekében. Kijev szerint azonban ez veszélyes, a négyes reaktort is „hideg leállásba” kellene helyezni, mert hosszú ideje nem végezték el rajta a szükséges karbantartási munkákat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tisztában van vele, hogy elveszítheti a morális fölényt a háborúban, és ezért nagyon figyel arra, hogy ne használjon nyugati fegyvereket Oroszország megtámadására – idézi egy volt katonai tisztviselő megállapításait a Sky News.
Mint ismert, a Kijevet fegyverekkel ellátó országok többsége kikötötte, hogy Ukrajna nem használhatja a nyugati fegyvereket Oroszország megtámadásához, mivel tartanak tőle, hogy ezzel belerángatnák a háborúba a NATO-t, tovább eszkalálva azt.
Ennek ellenére az ukránok egyre többször támadtak nyugati országoktól kapott drónokkal orosz területeket. Moszkvai tisztviselők azt állítják, hogy szerda éjjel legalább 13-at lőttek le ezekből.
„Az egyik dolog, amiben Ukrajna nagyon jó volt, hogy nem használta a nyugati hatalmak által ajándékba kapott katonai eszközöket a határain kívül. Zelenszkij elnök tudatában van annak, hogy kiszélesíti a háborút, elveszíti az erkölcsi fölényt, és a nyugati támogatásokat is ambivalensebbé teszi, ha beveti a nyugati fegyvereket Oroszország ellen” – mondta Sir Simon Mayall altábornagy, a védelmi vezérkar korábbi helyettes vezetője a Sky Newsnak.
Az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőmű szerda éjjel ismét elvesztette a kapcsolatot az utolsó megmaradt külső fő áramvezetékkel, és át kellett állnia a tartalék vezetékre – közölte csütörtökön az ukrán állami atomvállalat (Enerhoatom).
A Reuters jelentése szerint a vállalat a Telegramon közölte, hogy Európa legnagyobb atomerőműve az áramkimaradás szélére került, miután a tartalék vezeték a fő áramvezeték teljesítményének csupán kevesebb mint felével rendelkezett – írja a The Guardian.
Oroszország fokozza erőfeszítéseit annak érdekében, hogy megakadályozza polgárai hozzáférését a VPN-hez, miközben tovább erősíti saját „mindent átható belföldi információs ellenőrzését” – közölte a brit védelmi minisztérium.
A jelentések szerint a legnépszerűbb VPN-ek közül sok használhatatlanná vált egyes régiókban
– tette hozzá a brit minisztérium.
Sok orosz használja a VPN-t, vagyis a virtuális magánhálózatokat (annak ellenére, hogy ezek 2017 óta illegálisak), amikor a világhálón szörföl, hogy névtelen maradjon, és megkerülje az állam által bevezetett cenzúrát – írja a Sky News.
Ezek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy hozzáférjenek objektív nemzetközi hírforrásokhoz, többek között az ukrajnai háborúról.
Az orosz hatóságok évek óta próbálják ellenőrizni az információs szférát, de a háború kezdetén fokozták az erőfeszítéseket, törvényeket hoztak a „hamis információk terjesztése” és a „hadsereg lejáratása” ellen, valamint weboldalak százezreit blokkolták.
Az orosz állam kampányt is indított, hogy elijessze az embereket a VPN-ek használatától, mondván: azok veszélyeztetik a személyes adataikat.
Háromra emelkedett a Zaporizzsját ért rakétacsapás halálos áldozatainak száma, kilencen megsebesültek, köztük egy 11 hónapos gyermek – közölte csütörtök reggel Jurij Malasko, a Zaporizzsjai Regionális Katonai Igazgatóság vezetője.
Három halott és kilenc sebesült, köztük egy 11 hónapos gyermek a regionális központot ért csapás következtében. Az orosz gránát egy 43 éves férfi, egy 19 és egy 21 éves fiatal nő életét követelte
– írta Telegram-csatornáján.
A területi közigazgatás szerint az elmúlt nap folyamán az orosz hadsereg 82 támadást hajtott végre 21 település ellen a Zaporizzsjai területen – írja az Interfax orosz hírügynökség.
Lengyelország további 10 000 katonát vezényelhet a Belarusszal közös határára – közölte a lengyel védelmi miniszter.
A miniszter szerint a katonákat a határőrség támogatására küldik majd, hogy elriasszák a potenciális támadókat – írja a Sky News.
Körülbelül 10 000 katona lesz a határon, ebből 4000 közvetlenül a határőrséget fogja támogatni, 6000 pedig tartalékos lesz
– mondta a miniszter a közszolgálati rádiónak adott interjúban.
Az ország egyre jobban aggódik a határvidék miatt, amióta a múlt hónapban több száz orosz zsoldos Wagner-harcos érkezett Belaruszba. Sokan közülük követték vezetőjüket, Jevegnyij Prigozsint az országba, miután száműzték, mert fegyveres lázadást indított az orosz katonai vezetés ellen.
Nyugati elemzők szerint azonban Lengyelországnak nem kell aggódnia egy esetleges támadás miatt.
Mint arról korábban beszámoltunk, az orosz légvédelem két drónt lőtt le csütörtök hajnalban, miközben Moszkva felé repültek. Az egyiket Kaluga város közelében, a másikat pedig a várost körülvevő központi körgyűrű fölött semmisítették meg.
További 11 drónt az Oroszországhoz csatolt Krím félszigeten lévő Szevasztopol közelében lőttek le. Kettőt a légvédelem talált el, míg a többit „elektronikus ellenintézkedésekkel” támadták – közölte az orosz védelmi minisztérium.
Ukrajna fokozta az orosz városok elleni dróntámadásokat, amelyek mostanra szinte mindennapossá váltak.
A drónok a háború kezdete óta mindkét fél számára kedvező fegyvernek számítanak alacsony költségük és alkalmazkodóképességük miatt – írja a Sky News.
Mihail Galuzin szerint lehetséges a béke, de csak akkor, ha „Kijev befejezi a terrortámadásokat” – nyilatkozta az orosz diplomata a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek.
Azt is hozzátette, a nyugati országoknak abba kellene hagyniuk „az ukrán hadsereg fegyverekkel való támogatását”.
Az orosz diplomata szerint Ukrajna szuverenitásának eredeti alapjait, a semlegességét, a függetlenségét és az atomfegyvermentes státuszát, meg kell erősíteni ahhoz, hogy ez a konfliktus rendeződhessen.
El kell ismerni az új területi realitásokat, a nemzetközi jog követelményeinek megfelelően biztosítani kell Ukrajna demilitarizálását, valamint az orosz ajkú állampolgárok és a nemzeti kisebbségek jogait
– tette hozzá Galuzin.
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 252 200 orosz katona esett el, az elmúlt napon 580 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 18 orosz hajót, 4179 hadműveleti és taktikai drónt, 746 egység speciális felszerelést és 1377 cirkálórakétát számoltak fel.
Három ember meghalt, négy másik pedig megsebesült a donyecki területet augusztus 9-én ért orosz ágyúzás következtében – írja az Ukrajinszka Pravda.
A nap folyamán további 4 ember sérült meg a régióban.
Augusztus 10-én reggelig az oroszok legalább 1654 civilt öltek meg és legalább 3985-et sebesítettek meg a Donyecki területen.
Ezek a számok nem véglegesek, mert Mariupolban és Volnovakhában még nem lehet pontosan megállapítani az áldozatok számát.
Szerdán 6759-en léptek be Magyarországra az ukrán–magyar határszakaszon. Közülük 6706-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság csütörtökön az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 98 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Kedden 6756 fő lépett be hazánk területére a szóban forgó határszakaszon, akik közül 6471 fő állította, hogy Ukrajnából érkezett.
Ukrajnának a jelenleginél lényegesen több légvédelmi rendszerre van szüksége, közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a csütörtök esti videóüzenetében.
Az elnök hozzátette, nincs kétsége afelől, hogy az ukrán légierő megkapja a régóta várt F–16-os vadászgépeket, írja a Korrespondent.
Az ukrán pilóták első nyolcfős csoportja már készen áll arra, hogy megkezdje az F–16-os vadászgépekre való kiképzést – írja a Politico.
A lapnak amerikai tisztviselők beszéltek arról, hogy a nyolc pilóta rögtön megkezdi a képzést, amint az Egyesült Államok európai szövetségesei jóváhagyják a hivatalos kiképzési tervet, és Washington is áldását adja.
A török nemzetbiztonsági tanács augusztus 9-én, szerdán tartott ülésén megvitatta az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázióval kapcsolatos helyzetet, és felszólította a feleket, hogy mielőbb állapodjanak meg a háború befejezéséről – írja az Ukrajinszka Pravda.
A tanács tagjai részletesen megvitatták az Oroszország és Ukrajna közötti háború menetét és annak lehetséges következményeit a térségükre nézve a következő szakaszokban.
Emellett kijelentették, a feszültség fokozódása a Fekete-tengeren, senkinek sem áll érdekében.
Felhívást küldtek minden félnek, hogy azonnal üljenek tárgyalóasztalhoz, és vessenek véget a háborúnak
– áll az ülésről szóló jelentésben.
A török Nemzetbiztonsági Tanács azt is hangsúlyozta, hogy a fekete-tengeri gabonakezdeményezés újraindítása „megelőzné a lehetséges negatív következményeket a rászoruló országokban, és hozzájárulna az élelmiszer-stabilitáshoz”.
John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője szerint Ukrajna támogatása az „amerikai nép nemzetbiztonsága” szempontjából is fontos – közölte az Ukrajniszka Pravda.
Az orosz–ukrán háború kitörése óta az Egyesült Államok több mint 66 milliárd dollár segélyt juttatott Kijevnek. Joe Biden amerikai elnök kormánya várhatóan őszig további finanszírozási kérelmeket nyújthat be a Kongresszusnak.
Felidézték, hogy CNN a múlt héten tett közzé egy közvélemény-kutatást. Az eredmények alapján az amerikaiak 55 százaléka gondolta úgy, hogy a Kongresszusnak nem kellene további forrásokat biztosítania Ukrajnának. Emellett a lakosság 51 százaléka szerint Amerika már eleget tett Kijevért.
Az orosz légvédelmi erők lelőttek két katonai csapásmérő drónt, amelyek az orosz fővárost, Moszkvát vették célba csütörtök reggel négy óra körül – közölte augusztus 10-én Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester.
A légvédelmi erők csütörtök hajnalban, 4 óra körül lelőttek két katonai csapásmérő drónt, amelyek Moszkva felé tartottak. Az egyiket Kaluga régióban, a másikat pedig a szövetségi autópálya közelében lőtték le
– mondta Szobjanyin a TASZSZ orosz állami hírügynökség híradása szerint.
Korábban ukrán tisztviselők arról számoltak be, hogy három ember meghalt a délkeleti Zaporizzsja városában elkövetett rakétatámadásban. Most két főre módosították a halottak számát.
Szerencsére egy személyt sikerült újraéleszteni. Az orvosoknak a helyszínen rendőrségi mentősök segítettek
– mondta Ihor Klimenko belügyminiszter.
Ukrán tisztviselők szerint Oroszország rakétákkal csapott le a város egyik lakónegyedére.
A L'Orient-Le Jour nevű, francia nyelvű libanoni lap osztott meg egy érdekes értesülést szerdán, amelyet az ukrán sajtó is leközölt, és amely szerint lehet némi esély arra, hogy az ukrán és az orosz elnök leüljön tárgyalni.
Az rbc.ua portál szemléje szerint a libanoni lap azt írta: az Egyesült Arab Emírségek elnöke, Mohamed bin Zájid sejk azon dolgozik, hogy az ENSZ idei nemzetközi éghajlatváltozási konferenciáján, az arab országban rendezett COP28-on
leültessék egymással tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
A COP 28 2023. november 30-án veszi kezdetét Dubajban. A libanoni lap úgy tudja, hogy az Emírségek elnöke többek közt Ferenc pápa és több európai állam kérésére dolgozik azon, hogy leültesse tárgyalni a két államfőt.
A lap szerint nyugati diplomaták úgy látják, hogy az Egyesült Arab Emírségeknek (amely mindkét fél irányában igyekszik nyitott maradni) lehet némi esélye arra, hogy rábeszélje a feleket a tárgyalásra, és egy esetleges tűzszünetre az év végén. A találkozó ötlete állítólag azután vetődött fel, hogy Mohamed bin Zájid Oroszországba utazott többször is.
Ferenc pápa nagy lelkesedéssel fogadta az ötletet
– mondta a lapnak egy vatikáni forrás erről, utalva arra, hogy a katolikus egyházfő 2019-ben Abu-Dzabiban járt egy történelmi látogatáson, amelyen egy közös dokumentumot is elfogadtak az Emírségek elnökével az „emberi testvériségről, és mindez megalapozta a kettejük közti bizalmas viszonyt. Egy európai diplomata azt mondta, hogy a tervről Joe Biden amerikai elnök is tud, és ő is üdvözölte azt, illetve segítségét ajánlotta fel.
Hivatalos tisztviselők egyelőre nem reagáltak a fenti hírre, ugyanakkor a közösségi médiában a legtöbben kétkedve írtak arról, hogy egy ilyen találkozó tényleg létrejöhet-e. Részben azért, mert egyelőre a felek egyike sem jelezte azt, hogy tárgyalni szeretne, részben pedig azért, mert Vlagyimir Putyint a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) korábbi parancsa szerint le kellene tartóztatni, ha az Emírségekbe utazna.
Köszöntjük olvasóinkat!
Kezdődik az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A szerdai percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!