Az ukrán hadsereg „taktikai szempontból jelentős” eredményeket ért el az offenzívájában – írja legfrissebb jelentésében a washingtoni Institute for the Study of War (ISW) kutatóközpont.
Közlésük szerint az ukránok a Donyecki terület és a Zaporizzsjai terület határán jutottak előre egy fontos helyen. „Ezek az előrenyomulások lehetővé teszik az ukrán erőknek, hogy az orosz védelmi vonal kevésbé elaknásított területein indítsanak műveleteket, ami jobb eséllyel vezethet gyors ukrán területszerzésekhez – írták. Példaként hozták fel ezzel kapcsolatban a Robotine-Tokmak térségében történt előrenyomulást, amelyről a minap írtunk a CBS nyomán.
A jelentésben megemlítették azt is, hogy Natalja Humenjuk, az ukrán déli hadseregcsoport szóvivője beszélt arról, hogy az ukrán erők Herszonnál átkeltek a Dnyeperen másfél hete. A szóvivő azt mondta: a Herszoni területen működő ukrán egységek célja jelenleg az, hogy megteremtsék a feltételeket azokhoz a jövőbeni hadművelethez, amelyeket a Dnyeper keleti partján hajthatnak végre. Mint mondta, az ukrán erők jelenleg azon dolgoznak, hogy az oroszokat megfosszák azoktól a csónakjaiktól, amelyekkel akadályozhatnának egy-egy ilyen ukrán támadást.
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is. Jó pihenést kívánunk!
Augusztus 19–21. között gyásznapot hirdettek Csernyihivben, miután ellenséges támadás érte a város központi részét augusztus 19-én – írja a Kárpátalja.ma.
A rakétatámadás következtében 7 ember meghalt, 148-an pedig megsérültek.
Mint később kiderült, Oroszország egy Iszkander–M típusú rakétát használt a Csernyihiv elleni támadásban. Az ukrán hatóságok szerint a rakétának több beállítása is van, és az említett rakétát úgy állították be, hogy a levegőben felrobbant.
Az ukrán hatóságok vizsgálják a történteket. Ki akarják deríteni, ki döntött a csapásról, és közvetlenül kik hajtották azt végre.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök leszállt egy dél-dániai légi támaszponton, két nappal az után, hogy Washington jóváhagyta az amerikai gyártmányú F–16-os vadászgépek Dániából és Hollandiából Kijevnek történő átadását.
Korábban Hollandiában járt, ahol Mark Rutte holland miniszterelnök jóváhagyta a repülőgépek átadását, Zelenszkij délután fél öt körül érkezett Skrydstrupba – jelentette az al-Dzsazíra.
Üdvözölte őt Mette Frederiksen dán miniszterelnök, Lars Lokke Rasmussen külügyminiszter és Jakob Ellemann-Jensen védelmi miniszter.
Dánia úgy döntött, hogy 19 darab F–16-os vadászgépet szállít Ukrajnába – jelentette be Mette Frederiksen dán miniszterelnök vasárnap, a dániai látogatáson tartózkodó Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott közös sajtótájékoztatón.
Ön és honfitársai megmutatták nekünk, mi az igazi bátorság. Ezért mindenben támogatással tartozunk önöknek. A háború kezdete óta Dánia az önök oldalán áll, mert az ukránok szabadsága a mi szabadságunk is. Azt is tudjuk, hogy többre van szükségük, ezért ma bejelentjük, hogy 19 darab F–16-ost biztosítunk Ukrajnának
– fogalmazott a dán kormányfő.
Frederiksen reményét fejezte ki, hogy más országok is csatlakoznak a nyugati vadászgépek Ukrajnába szállításához.
Reméljük, hogy a dán vadászgépek segítenek megvédeni az önök légterét, az ukrán népet, és segítenek visszaszerezni Ukrajnának azokat a területeket, amelyek jogosan hozzá tartoznak
– hangsúlyozta a dán miniszterelnök.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője – kommentálva Dánia döntését – közölte, hogy a tárgyalások eredményeként megállapodások születtek az ukrán pilóták F–16-os gépeken történő kiképzéséről is. Zelenszkij elmondta, hogy az ukrán katonák egy része már Dániában tartózkodik. Közölte, hogy a gyakorlatok befejezésének és a repülőgépek átadásának várható időpontjairól azonban most nem kíván semmit sem mondani.
Zelenszkij vasárnap Dánia előtt Hollandiában tett látogatást, ahol nyilvánosságra hozta, hogy 42 darab amerikai gyártású F–16-os vadászgépet kap Ukrajna, miután az ukrán pilóták és mérnökök befejezték kiképzésüket.
Az orosz hadsereg megsemmisítette az ukrán csapatok lőszerraktárát Mikolajiv régióban – írja a ria.ru.
Ocsakov város környékén, Mikolajiv régióban megsemmisült az ukrán fegyveres erők lőszerraktára
– jelentette be az orosz védelmi minisztérium.
A munkácsi határőrség sajtóosztálya által közzétett legfrissebb adatokból kiderül, hogy egy nap alatt 12 személy próbálkozott törvénytelen határátlépéssel – írja a kiszo.net.
A férfiak közül 11-en a zöldhatáron, míg egy 42 éves dnyiprói személy hamis orvosi igazolással akart Szlovákiába jutni a kisbereznai ellenőrző pontnál.
Három személyt a kisbereznai egység katonái állítottak elő, őket a határszakasz mentén kihelyezett kamerák észleltek.
Az egyenruhások egy ungvári és egy mikolajivi személyt a megyeszékhely közelében vettek észre, akik a szögesdróton keresztül készültek elhagyni az országot. Az elfogott személyeket illegális határátlépési kísérlet miatt vonják felelősségre.
Vlagyimir Putyin orosz elnök helyett Szergej Lavrov veszt rész a BRICS-országok csúcstalálkozóján, amit a Dél-afrikai Köztársaságban rendeznek meg – írja a CNN.
Az orosz elnök csupán videokapcsolaton keresztül vesz részt a csúcstalálkozón. Többen arra a következtetésre jutottak, hogy
az orosz elnök azért nem megy el a találkozóra, mert fél a letartóztatástól.
Gordon Brown volt brit miniszterelnök mondta azt, hogy az orosz elnöknek döntenie kell a találkozó előtt, elmegy, vagy távol marad. Brown szerint távolmaradásával elismeri félelmét.
Az oroszok tüzet nyitottak az egészségügyi intézmény és a magánszektor területére Volcsanszkajában, a Harkovi területen. A csapások következtében egy civil életét vesztette – írja az rbc.ua.
A csapások következtében az inaktív kórházépület tetőszerkezete és szerkezetei kigyulladtak, a száraz fű egy magán-lakóépület közelében, összesen mintegy 1000 négyzetméteren. A tüzet 13 óra 50 perckor megszüntették
– írta az ukrán belügyminisztérium sajtószolgálata.
Megjegyzik, hogy a lövések következtében meghalt egy 1952-es születésű férfi, aki halálos repeszsérüléseket szenvedett.
Törökország javaslatokat dolgoz ki a gabonamegállapodás megújítására. Az erről szóló tárgyalásokra Isztambulban kerülhet sor – írja az rbc.ua.
A kiadvány szerint Ankara projektjavaslatokon dolgozik az Ukrajnából származó termékek exportjának újraindítására. Törökország szerint a gabonamegállapodás felmondása globális problémákhoz vezethet, mivel a gabona világpiaci ára máris 15 százalékkal emelkedett.
Meg kell jegyezni, hogy Ukrajna és Oroszország nem írt alá közvetlen megállapodást a gabonafolyosó megnyitásakor. Ukrajna Törökországgal és az ENSZ-szel kötött megállapodást, Moszkva azonban nem.
Oroszország a megszállt Mariupol számára úgynevezett „fejlesztési tervet” dolgozott ki, amely a város lakosságának 300 ezer fővel való növelését írja elő – írja a rbc.ua.
Ezt a tervet még 2035 előtt meg akarja valósítani Oroszország.
A megvalósítás érdekében a Kreml hitelprogramot is indít, amely jelentős kedvezményeket nyújt orosz állampolgároknak.
Mindeközben az ukrán hatóságok szerint a helyi lakosokat erőszakkal Oroszországba deportálják a megszállt városból.
A szembenálló felek saját érdekeiket követik, a nemzetközi közösségnek viszont hinnie kell abban, hogy a békét nem fegyverekkel, hanem párbeszéddel lehet elérni – hangoztatta Matteo Zuppi bíboros, Ferenc pápa ukrajnai békemissziójának vezetője abban az interjúban, melyet a Riminiben kezdődő katolikus találkozó alkalmából adott vasárnap.
Matteo Zuppi bíboros úgy vélte, Európa túl keveset tesz, és sokkal többet kellene tennie.
„Európának minden eszközzel segíteni kell a békekezdeményezéseket Ferenc pápa felszólítását követve, aki a kreatív béketeremtést szorgalmazza” – jelentette ki a bíboros.
Bologna érseke és egyben az olasz püspöki kar (Cei) elnöke az Il Sussidiario katolikus hírportálnak nyilatkozott. Megelőlegezte a témákat, melyekkel vasárnap délután a Comunione e Liberazione (CL) lelkiségi mozgalom egyhetes találkozóját nyitotta meg Riminiben.
A bíboros az interjúban kifejtette, mindenkinek a békét kell akarnia, mivel a háború borzalmas: „a két szembenálló fél érdekei sajnos nagyon eltérő nézeteket diktálnak (...) Nekünk viszont hinnünk kell abban, hogy az igazságos és biztos békét nem fegyverekkel, hanem párbeszéddel lehet elérni”.
Megjegyezte, Ferenc pápa missziója, célja az, hogy minden eszközt és teret ki kell használni a béke hálójának szövéséhez, még azokat is, amelyeket a háború elpusztítani látszik – írja az MTI.
Oroszország egy Iszkander–M típusú rakétát használt a Csernyihiv elleni támadásban. Az ukrán hatóságok szerint a rakétának több beállítása is van, és az említett rakétát úgy állították be, hogy a levegőben felrobbant.
Az ukránok szerint ezt a konfigurációt azért használják, hogy a nyílt terepen lévő emberekben minél nagyobb kárt tudjanak okozni.
Az ukrán hatóságok vizsgálják a történteket. Ki akarják deríteni, ki döntött a csapásról, és közvetlenül kik hajtották azt végre – írja az Ukrajinszka Pravda.
A The Telegraph szerint Kína helikopterekkel, drónokkal, optikai célzókészülékekkel és alapvető nyersanyagokkal segítette az orosz hadsereg ellátását. A Moszkva és Peking közötti kereskedelem az idén rekordot fog dönteni, több mint 200 milliárd dollárt fog elérni.
Ez az adat önmagában mond ellent Kína semlegességre vonatkozó állításainak és ígéreteinek, hogy sem az ukrán, sem az orosz erőket nem látja el fegyverekkel.
A lap szerint Kína a nemzetközi béketárgyalásokon is szerepet kívánt vállalni, amit az Oroszországnak nyújtott folyamatos támogatása aláás.
Mint arról korábban már írtunk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap közölte, hogy felesége kíséretében Hollandiába érkezett munkalátogatásra. Az államfő közösségi oldalain azt írta, hogy Mark Rutte holland miniszterelnökkel érdemi tárgyalásokat készül folytatni.
Az Ukrajinszka Pravda most arról ír, az ukrán és a holland elnök közös bejelentést tett arról, hogy Ukrajna 42 darab F–16-os vadászgépet kap.
Áttörést jelentő megállapodás született. Mától kezdve vannak konkrétumok
– jelentette ki az ukrán elnök.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap közölte, hogy felesége kíséretében Hollandiába érkezett munkalátogatásra.
Az államfő közösségi oldalain azt írta, hogy Mark Rutte holland miniszterelnökkel érdemi tárgyalásokat készül folytatni – írja az MTI.
A legfontosabb téma az F–16-os vadászgépek Ukrajnába szállítása lesz, hogy megvédjük népünket az orosz terrortól
– fejtette ki Zelenszkij. Az ukrán elnök hozzátette, hogy a megbeszélései napirendjén szerepel még egy globális békecsúcs megszervezése és az orosz háborús bűntettek felelőseinek bíróság elé állítása.
Zelenszkij szombaton Svédországban tett látogatást, ottani tárgyalásainak központi témája volt a svéd gyártású Gripen vadászgépek beszerzése. Az Egyesült Államok a héten hagyta jóvá, hogy Dánia és Hollandia F–16-os vadászgépeket küldjön Ukrajnának.
A világ egyik legnagyobb aranykitermelő vállalata, a londoni és moszkvai tőzsdén jegyzett Polymetal azon dolgozik, hogy eladja oroszországi érdekeltségeit – írja a Financial Times.
A lap szerint a vállalat a következő fél évben szeretne megszabadulni ezektől, és orosz, valamint kínai befektetőkkel tárgyal az eladásról. A cég vezérigazgatója, Vitalij Nyeszisz azt mondta a lapnak: elkerülhetetlen, hogy valamelyest áron alul adják el az oroszországi érdekeltségeket, de ez még nem lenne „katasztrofális”.
Arra is kitért, hogy Jersey szigetéről nemrég Kazahsztánba tették át a székhelyüket, és bízik abban, hogy ez is segíthet az oroszországi érdekeltségek eladásában. A Financial Times szerint a Polymetal részéről valóságos sikertörténet lehet, ha el tudják adni az oroszországi érdekeltségeket, ugyanis a Kreml mindent megtesz azért, hogy megnehezítse a nyugati vállalatoknak az Oroszországból való kivonulást.
Az orosz állami hírügynökség osztott meg egy nemrég készült videót a hónapokkal ezelőtt lerombolt Nova Kahovka-i gátról.
The Kakhovka Dam filmed from the Russian held bank of the Dnieper..don’t think this will be repaired anytime soon. pic.twitter.com/eAHa0l4GOA
— Wolf (@Vuk02577707) August 20, 2023
A Dnyeper folyón található gát – amelyet az oroszok irányítottak – június elején szakadt át. Mindkét hadviselő fél a másikat vádolta meg a felrobbantásával. A kahovkai víztározó azóta teljesen kiszáradt a helyszíni felvételek szerint.
Egy „Stop Putler” és „Free Ukraine” feliratú pólóban szaladt be egy szurkoló a pályára a női labdarúgó-világbajnokság döntőjén.
The pitch invader who came on the pitch during the World Cup final between England and Spain wore a shirt in support of Ukraine and against Russia President Vladimir Putin, calling him "Putler." #ESPENG pic.twitter.com/gKaRaa48Iy
— DW Sports (@dw_sports) August 20, 2023
Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője azt mondta, 100 százalékig biztos a győzelemben, és a győzelem után sem állnak meg.
Ha Ukrajnával végeztünk, akkor megyünk tovább azokba az országokba, ahol a szent Koránt megsértik
– mondta a NEXTA szerint.
🤡 After Ukraine, Kadyrov promised to go "further, to those countries where the Quran is insulted"
— NEXTA (@nexta_tv) August 19, 2023
This probably refers to Sweden and Denmark, where anti-Muslim rallies by radicals have recently taken place.
By the way, Kadyrov's cheeks no longer fit in the frame 🐷 pic.twitter.com/034RbXgqFg
Kadirov ezzel Dániára és Svédországra utalhatott, ahol az utóbbi időben elmérgesedtek az összetűzések az iszlamisták és iszlámot ellenző radikálisok közt, és több helyen elégették a Koránt.
Az ukrán hadsereg „taktikai szempontból jelentős” eredményeket ért el az offenzívájában – írja legfrissebb jelentésében a washingtoni Institute for the Study of War (ISW) kutatóközpont.
Közlésük szerint az ukránok a Donyecki terület és a Zaporizzsjai terület határán jutottak előre egy fontos helyen. „Ezek az előrenyomulások lehetővé teszik az ukrán erőknek, hogy az orosz védelmi vonal kevésbé elaknásított területein indítsanak műveleteket, ami jobb eséllyel vezethet gyors ukrán területszerzésekhez – írták. Példaként hozták fel ezzel kapcsolatban a Robotine-Tokmak térségében történt előrenyomulást, amelyről a minap írtunk a CBS nyomán.
A jelentésben megemlítették azt is, hogy Natalja Humenjuk, az ukrán déli hadseregcsoport szóvivője beszélt arról, hogy az ukrán erők Herszonnál átkeltek a Dnyeperen másfél hete. A szóvivő azt mondta: a Herszoni területen működő ukrán egységek célja jelenleg az, hogy megteremtsék a feltételeket azokhoz a jövőbeni hadművelethez, amelyeket a Dnyeper keleti partján hajthatnak végre. Mint mondta, az ukrán erők jelenleg azon dolgoznak, hogy az oroszokat megfosszák azoktól a csónakjaiktól, amelyekkel akadályozhatnának egy-egy ilyen ukrán támadást.
Az ukrán elnök vasárnap elhagyta Svédországot (ahova szombaton utazott el), és megérkezett Hollandiába.
Volodimir Zelenszkij erről a Telegram-oldalán számolt be. Mint írta, a látogatás legfontosabb célja, hogy az F–16-os vadászgépek átadásáról tárgyaljanakak, valamint egy jövőbeni tervezett globális békecsúcsról, az ukrán békefeltételekről és az oroszok háborús bűnökért való felelősségre vonásáról.
Zelenszkij érkezéséről az AFP hírügynökség egy videót is közzétett.
🔖🇳🇱🇺🇦#Zelensky arrived in the #Netherlands: there will be negotiations with Rutte about the transfer of F-16 to Ukraine and the peace formula#Ukrainian President Volodymyr Zelensky is welcomed by Netherland's Prime minister #MarkRutte. pic.twitter.com/7rWH6oAgZm
— worldnews24u (@worldnews24u) August 20, 2023
Fegyir Sándor, az Ungvári Egyetem professzora Facebook-poszttal köszöntötte Magyarországot a nemzeti ünnepen.
Fegyir az invázió kezdete óta az ukrán hadseregben küzd. Alig két hete vált véglegessé, hogy ő lesz Ukrajna következő budapesti nagykövete.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából köszöntötte Novák Katalin köztársasági elnököt.
Meggyőződésem szerint az, hogy hasonlóan állunk hozzá az olyan létfontosságú kérdésekhez, mint a béke és nyugalom, a nemzeti érdekek, a család és a hagyományos értékek védelme, valamint a partnereinkkel való őszinte és kölcsönös tiszteleten alapuló viszony kialakításának szándéka segíti a Belarusz és Magyarország közti konstruktív együttműködés fejlesztését az állampolgáraink, országunk, régiónk érdekében
– írta a belorusz elnök, aki sikert és jó egészséget kívánt Novák Katalinnak és az egész magyar népnek.
Korábban írtunk arról, hogy Kurszk, majd utána Moszkva térségében is dróntámadás történt vasárnap reggel. A Sky News szerint azóta Rosztovnál is volt egy akció.
A Rosztovi terület kormányzója közölte, hogy két drón is támadta a régiót, de mindkettőt hatástalanították az orosz légvédelem elektronikus eszközei, és lezuhantak. Az eszközök becsapódása sem okozott kárt vagy sérüléseket.
The #Rostov region has been attacked by drones in the morning, Governor Golubev said. pic.twitter.com/Sy3kjwhyBq
— NEXTA (@nexta_tv) August 20, 2023
Mindemellett, mint a Sky News megjegyzi, egyre gyakoribbá válnak az orosz főváros, valamint a határ menti területek elleni dróntámadások.
Oroszország több évtized után először megpróbált űrszondát küldeni a Holdra, de vasárnap bejelentették, hogy a Luna–25 megsemmisült. A részletekről itt írtunk bővebben.
Az orosz Vosztok zászlóalj parancsnoka, Alekszander Hodakovszkij azt mondta, a szó szoros értelmében nincs esélyük megnyerni a háborút.
A Kyiv Post szerint Hodakovszkij – aki a 600 ezer követővel rendelkező Telegram-oldalán rendszeresen osztja meg véleményét a harcokról – először pár napja posztolt arról, hogy az oroszok erők (beleértve az ő egységét is) súlyos vereséget szenvedtek Urozsajne településnél. Ennek a településnek a visszafoglalásáról az ukrán védelmi minisztérium is videót posztolt pár napja, amelyen a menekülő orosz katonák lemészárlása látható.
Pár nappal később, egy másik posztban már arról írt, hogy szerinte Ukrajnát nem tudják legyőzni – a szó szoros értelmében.
Le tudjuk-e győzni Ukrajnát katonailag? Most vagy a közeljövőben semmiképp.
Ezután azzal folytatta, hogy szerinte nem lehet megismételni azt, amit Bahmutnál csináltak, és nem tudják elfoglalni a városokat, ebből adódóan pedig az egész konfliktus egy „se nem béke, se nem háború” állapothoz vezet, és Ukrajna hosszú távon nem független, hanem a Nyugat alárendeltje lesz.
Hodakovszkij még 2014-ben hozta létre a Vosztok zászlóaljat, azóta a de facto Donyecki Népköztársaság alárendeltjeként harcolt. A háború kezdete óta több alkalommal is kritizálta az orosz hadvezetést.
Ukrajna bevetette a 82. légi dandárt is a támadásban, amely az ukrán hadsereg legjobban felszerelt, kiképzett egységének számít – írja az Insider, hivatkozva a Kyiv Post korábbi értesülésére.
Az egység eddig tartalékban volt. Az Insider szerint a dandár kulcsfontosságú „sakkbábú” lehet a mostani offenzívában. Michael Clarke biztonságpolitikai szakértő azt mondta a portálnak:
mindez azt jelenti, hogy Ukrajna „az összes zsetonját feltette az asztalra”.
Az Insider szerint korábban néhány kiszivárgott dokumentumból kiderült, hogy ez az egység kapott meg nagyon sok Ukrajnának átadott modern, nyugati eszközt. Hozzájuk került 90 brit Stryker, 40 német Marder, 24 amerikai M113-as harcjármű, továbbá 14 darab a brit Challenger harckocsikból is. A Forbes korábban ezek miatt „szinte nevetségesen erősnek” nevezte a dandárt, mivel a NATO által leszállított legjobb gyalogsági járművek fele hozzájuk került.
A harctéri jelentések szerint a 82. dandár Robotine térségében harcol jelenleg. A település egy részét nemrég foglalták vissza az ukránok, és onnan próbálnak meg tovább nyomulni déli irányba, Melitopol felé.
Az ukrán elnök – aki a hétvégén Svédországban tartózkodik, és Gripen vadászgépeket kért a svédektől – szombat éjjeli videóüzenetében arról beszélt, hogy sikerült új eredményeket elérniük.
Az rbc.ua szerint Volodimir Zelenszkij azt mondta, fontos megállapodásokat kötöttek, különösen az ukrajnai fegyvergyártást, valamint a Gripen vadászgépek ukrán pilóták általi tesztjének megkezdését illetően.
„A fegyverek a legfontosabbak a katonáinknak. Ma ezen a téren sikerült nagyon is szükséges eredményeket elérni” – mondta, ismertetve, hogy a megállapodások értelémében svéd CV90 gyalogsági járművet gyárthatnak majd Ukrajnában, miközben a svédek az eddiginél nagyobb mennyiségben szállítanak nekik Archer önjáró lövegeket. Ezenkívül kitért a korábban tért Gripen vadászgépekre is.
Ez az egyik legnehezebb feladatunk, de biztos vagyok benne, hogy sikerül. Most a Gripeneknél sikerült áttörő eredményt elérnünk, amelyek menő, modern svéd vadászgépek. Lépésről lépésre, tárgyalásról tárgyalásra haladunk afelé, hogy a Gripenek megjelenjenek az egünkön
– mondta, hozzátéve, jelenleg azon dolgoznak, hogy az ukrán pilóták megkezdhessenek egy tréningprogramot ezeken a gépeken, amellyel kapcsolatban későbbre ígért tájékoztatást.
Ukrajna elsősorban az amerikai F–16-os vadászgépekkel szeretné felturbózni a légierejét, de már hónapokkal ezelőtt felvetődött a Gripenek neve is e tekintetben. Elképzelhető, hogy végül mindkét gépet megkapják az ukránok.
Oroszország közel 257 470 katonáját vesztette el az Ukrajna elleni háborúban, ebből 460-at az elmúlt napokban – közölte az Unian ukrán hírügynökség az ukrán fegyveres erők vezérkarának vasárnapi bejegyzését.
Az orosz veszteségek között az alábbiakat említették:
Az orosz fővárost övező moszkvai területen az orosz hatóságok felfüggesztették a repülők érkezését és indulását, mivel ismeretlen drónokat észleltek – írja az rbc.ua.
A portállal szemben a domogyedovói nemzetközi repteret és a vnukovói nemzetközi repteret is lezárták, valamint életbe léptették azt a veszélyhelyzeti tervet, amelyet drónfenyegetések idején alkalmazni szoktak.
Szerghej Szobjanyin moszkvai polgármester közölte, hogy a városi légvédelem lelőtt egy déli irányból érkező drónt, amely így nem okozott kárt vagy sérülést.