Korábban a Kreml közölte, nincs esély nemzetközi vizsgálatra a Jevgenyij Prigozsin halálát okozó repülőgép-szerencsétlenség ügyében.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője most azonban azt mondja, az orosz vizsgálat figyelembe vette annak lehetőségét, hogy a balesetet szándékosan okozták – írja a Sky News.
Nyilvánvalóan különböző lehetőségeket is figyelembe vesznek a vizsgálatnál – így azt is, hogy szándékos atrocitásról van szó
– jelentette ki Peszkov az újságíróknak.
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is. Jó pihenést kívánunk!
Ukrán tűzoltók hat kiskutyát mentettek ki egy égő étteremből a nyugati Hmelnyickij városában – közölte az ország belügyminisztériuma.
A kutyusok reszkettek és visítottak, miközben a mentőszolgálat munkatársai megpróbálták felszámolni a lángokat, és kihúzni őket egy halom tűzifa alól – írja a Sky News.
Mire a mentők megérkeztek, az étterem és a tető már teljesen lángokba borult. A munkálatok közben a mentőszolgálat munkatársai hirtelen a kiskutyák nyüszítését hallották
– közölte a minisztérium.
Nem derült ki, mi okozta a tüzet, de megerősítették, hogy a tüzet eloltották, és nem terjedt át egy közeli erdőterületre. Hmelnyickijt több mint egy hete dróntámadás érte, a csapásban csaknem 400 épület sérült meg.
Volgográdban letartóztattak egy Wagner-zsoldost a 13 éves unokahúga megerőszakolása ügyében. A Volgográdi terület Novoanninsky kerületi bírósága szerint letartóztattak egy helyi lakost 13 éves unokahúga megerőszakolásának ügyében. Erről a bíróság honlapján számoltak be.
A sajtóközlemény nem tünteti fel a letartóztatott személy nevét, csak a vezetéknevének első betűjét. De, mint a Meduza megjegyzi, a többi körülmény egybeesik a 35 éves Alekszej Hlebnyikov ügyével, aki az ukrajnai háborúból tért vissza, és augusztus közepén került fel a körözési listára.
A nyomozók szerint Hlebnikov a Novoanninsky kerületben lévő Rozhnovszkij tanya melletti erdőben megerőszakolta 13 éves unokahúgát, és késsel fenyegette meg.
2018-ban a Novoanninsky kerületi bíróság 11 év börtönbüntetésre ítélte a férfit egy ismerőse meggyilkolása ügyében. A férfi ellen 2008-ban lopás és rablás miatt indult eljárás.
Több korrupciógyanús esetet követően az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) szerdai ülésén úgy döntött, hogy elrendeli a katonai orvosi bizottságok katonai szolgálatra való alkalmatlanságról szóló határozatainak átfogó felülvizsgálatát – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon.
A bejegyzés szerint az ülés résztvevői jelentéseket hallgattak meg a belügyminisztérium, az Ukrán Biztonsági Szolgálat, az Állami Nyomozó Iroda, a hadsereg és az egészségügyi ágazat képviselőitől, továbbá az emberi jogi biztostól és a legfőbb ügyésztől olyan jogsértésekről, amelyekkel alkalmatlansági igazolások kiadásával hozzásegítettek egyes hadköteles ukrán állampolgárokat a katonai szolgálat elkerüléséhez – írja az MTI.
A védelmi tanács döntése alapján Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdetétől átfogóan felül kell vizsgálni a katonaorvosi bizottságok által kiadott, rokkantságról, illetve más okból fakadóan katonai szolgálatra való alkalmatlanságról hozott határozatainak érvényességét.
Az államfő tájékoztatása szerint a tanács szükségesnek tartja, hogy minél szélesebb lehetőség nyíljon a katonai szolgálatra való alkalmassági vizsgálatok elvégzésére polgári egészségügyi intézményekben.
A katonai vezetésnek teljes mértékben együtt kell működnie a polgári orvosokkal a probléma megoldása érdekében
– szögezte le Zelenszkij. Az RNBO elrendelte a katonai orvosi bizottságok munkájának teljes digitalizálását is annak érdekében, hogy csökkenjen a várakozási idő.
Ezen túlmenően felül kell vizsgálni a katonai szolgálatra való alkalmasság megállapításának rendszerét annak érdekében, hogy a parancsnokok több lehetőséget kapjanak a katonai állomány bevonására a feladatok ellátásába, valamint azért is, hogy kiküszöböljék a korlátozott alkalmasság fogalmával történő manipulációkat.
Az Európai Unió külügyi vezetője arra szólította fel Európa országait, hogy rendeljenek több lőszert Ukrajnának.
A számok azt mutatják, hogy a blokk messze van a márciusban elfogadott céltól, hogy egy éven belül egymillió tüzérségi lövedéket vagy rakétát szállítson Kijevnek – írja a Sky News.
Az egyezség első eleme szerint az országoknak elő kellett ásniuk a tartalékaikat, vagy máshonnan kellett készleteket vásárolniuk, de Josep Borrell szerint mindössze 224 ezer lőszertöltényt és 2300 rakétát adtak át, ami még a kitűzött cél negyedét sem éri el.
Borrell az uniós védelmi miniszterek spanyolországi találkozóját követően elmondta, hogy az EU védelmi miniszterei is részt vesznek a találkozón.
Most a tagállamokon múlik, hogy az iparral kötött keretmegállapodásokon belül konkrét megrendeléseket adnak-e át
– mondta Borrell.
A többi lövedék a terv második eleméből – egy közös beszerzési rendszerből – származna, amely arra ösztönzi az EU-tagállamokat, hogy rendeléseket adjanak le Ukrajnának, és feltöltsék saját készleteiket.
A rendszer keretében azonban eddig egyetlen megrendelést sem jelentettek be. Az ukrán erők egyes esetekben naponta akár 7000 lövedéket is kilőttek, de Oroszország a hírek szerint ennek körülbelül tízszeresét lövi ki.
Augusztus 30-án, szerdán Berlin újabb katonai segélycsomag átadásáról számolt be Ukrajnának – közölte az Unian ukrán állami hírügynökség.
Amint a Német Szövetségi Köztársaság kormányának honlapján olvasható, a következő segélycsomag tankokat, drónokat, légvédelmi radarokat és egyebeket tartalmaz.
A csomag a következőket tartalmazza:
Az Egyesült Államok aggódik amiatt, hogy Oroszország és Észak-Korea között aktívan folynak a fegyverkezési tárgyalások.
Az Egyesült Államokat aggasztja, hogy Oroszország és Észak-Korea között aktívan folynak a fegyverkezési tárgyalások
– közölte John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője egy tájékoztatón.
Kirby elmondta, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter nemrég Észak-Koreába utazott, hogy megpróbálja meggyőzni Phenjant arról, hogy tüzérségi lőszert adjon el Oroszországnak – írja a The Guardian.
Egy ukrán felkelőcsoport vállalta magára az orosz politikai párt herszoni székháza elleni támadást.
Az Atesh azt mondta, hogy kedd este megsemmisítette az Egységes Oroszország választási központját Nova Kahovkában. A robbanásban állítása szerint három orosz katona vesztette életét, akik a létesítmény őrzéséért feleltek.
Ezt azonban egy helyi oroszbarát politikus cáfolta – a Sky News cikke szerint.
A robbanás következtében keletkezett tűz következtében elégett az összes dokumentáció, amelyet a megszállók a szeptember 8–10-re tervezett választásokra hoztak
– írta a csoport a Telegramon.
„Nem tűrjük el az elhamarkodott álválasztásokat a területünkön. Az Atesh addig harcol, amíg az utolsó megszálló el nem hagyja Ukrajna területét” – írták.
Oroszországot azzal vádolják, hogy ukránokat kínoznak Herszonban, de ezt Moszkva többször is tagadta.
Litvánia behívatta a Vatikán magas rangú diplomatáját, miután Ferenc pápa egy korábbi beszédében arra biztatta a katolikus orosz fiatalokat, hogy „ne feledjék örökségüket”, a „nagy orosz birodalom örökségét” – írta a Reuters.
II. Katalin a 18. században az Orosz Birodalomhoz csatolta Litvánia és Lengyelország területeit. Az országok az I. világháború után nyerték vissza függetlenségüket.
A litván külügyminisztérium a megjegyzések miatt „beszélgetésre hívta” az ország vezető vatikáni diplomatáját.
A Vatikán a háború 2022. februári kezdete óta már 106 kamionnyi szállítmányt, többek között élelmiszert, ruházatot, generátorokat, játékokat juttatott el Ukrajnába – írta az MTI.
Konrad Krajewski bíboros, a közvetlenül Ferenc pápa hatáskörébe tartozó, úgynevezett alamizsnahivatal vezetője bejelentette, a következő segélyszállítmány 300 ezer adag, fagyasztva szárított levest tartalmaz, amelyet a háborútól leginkább sújtott ukrajnai térségekbe juttatnak el.
Konrad Krajewski hozzátette, hogy további terveik között szerepel egy otthon megnyitása Lvivben a háborús özvegyek és az egyedül maradt gyermekes anyák számára.
Tizenkét év börtönnel sújtottak egy ukrán férfit, akit azzal vádoltak, hogy Oroszországban, Brjanszk megyében készült merényletre egy rakéta robbanófejével – közölte szerdán az illetékes moszkvai katonai bíróság.
A tájékoztatás szerint Olekszandr Bobrovickij, aki elismerte bűnösségét, egy RK–3 Korszar ukrán páncéltörő rakéta robbanófejével tervezett támadást végrehajtani az orosz szállítmányozási vagy termelési infrastruktúra létesítményei ellen.
A bíróság 12 év szabadságvesztésre ítélte Bobrovickijt, amiből négy évet börtönben, nyolc évet pedig szigorított fegyházban kell letöltenie. Halmazati büntetésként 550 ezer rubel (2 millió forint) pénzbírság megfizetésére kötelezték
– ismertette a törvényszék. Hozzátette, hogy a férfit Brjanszk megyében fogták el, miután egy rejtekhelyről sikerült megszereznie egy Korszar termobárikus robbanófejét – írja az MTI.
Teljességgel elismerte bűnösségét, úgy nyilatkozva, hogy hitt abban, tevékenységével véget vethet a különleges műveletnek Ukrajnában
– mondta a bíróság szóvivője.
Az ítélet nem jogerős.
Az Európai Unió országai növelték az Oroszországból származó cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalát az ukrajnai háború előtti állapothoz képest, annak ellenére, hogy az orosz fosszilis tüzelőanyagokról való leszokásra törekedtek – derült ki a kampányolók elemzéséből.
A Global Witness csoport megállapította, hogy az év első hét hónapjában az uniós országok 40 százalékkal több orosz LNG-t importáltak tartályhajókon, mint 2021 azonos időszakában – írja az al-Dzsazíra.
Az uniós országok 22 millió köbméter orosz LNG-t importáltak január–júliusban – közölte a Global Witness a Kpler elemzőcég adatai alapján. Az év első hét hónapjában Spanyolország az oroszországi eladások 18 százalékát, Belgium pedig 17 százalékát vette át.
Az LNG mennyiségének növekedése azonban ellentmond az EU azon céljának, hogy 2027-ig megszüntesse az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét.
Jonathan Noronha-Gant, a Global Witness kampányfelelőse elmondta, hogy az orosz gáz vásárlása ugyanolyan hatással jár, mint az orosz olaj vásárlása, ugyanis mindkettő az ukrajnai háborút finanszírozza.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök úgy véli, az orosz–ukrán háború lezárásához elengedhetetlen Donald Trump újraválasztása – írta a Sky News.
Orbán a Fox News korábbi műsorvezetőjének, Tucker Carlsonnak adott interjújában Trump külpolitikáját méltatta, miközben kritizálta Joe Bident és kormányát, valamint a háborúhoz való hozzáállását is.
„A harctéren végül a katonák száma számít. És az oroszok ebben sokkal erősebbek, jóval többen, sokkal többen vannak, mint az ukránok” – mondta a magyar miniszterelnök.
Az orosz külügyminisztérium szerdán közölte, hogy az orosz területeket az éjszaka ért ukrán dróncsapások hulláma „nem marad büntetlenül”.
Marija Zaharova szóvivő sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a drónok, amelyek közül néhány az Ukrajnától 600 kilométerre fekvő pszkovi légibázist találta el, nem tudtak volna ilyen távolságot megtenni a nyugati országoktól származó információk nélkül.
A békés, civil objektumok elleni ukrán dróntámadások ismét megerősítik a kijevi rezsim terrorista jellegét
– jelentette ki.
Hozzátette: a pilóta nélküli ukrán légi eszközök nem lettek volna képesek ilyen távolságra repülni a nyugati műholdakról származó információk nélkül – írja az MTI.
Lengyelországban 16 ember halt meg légiós betegségben egy olyan régióban, amely az Ukrajnának nyújtott nemzetközi katonai támogatás egyik legfontosabb tranzitközpontja.
További 140 ember fertőződött meg a délkeleti Rzeszow régióban, mintegy 80 kilométerre a határtól.
A térségben mintegy 10 000 amerikai katona állomásozik.
A laboratóriumi vizsgálatok megerősítették a légiós betegség jelenlétét a város vízvezetékrendszerében – írja a Sky News.
A hatóságok még vizsgálják a fertőzések forrását, amelyek száma példátlan a régióban. A lengyel belbiztonsági ügynökség is vizsgálta, hogy nem találtak-e rosszindulatú cselekményre utaló jeleket.
A legionárius betegség egy tüdőfertőzés, amely a fertőzött vízpermet belégzéséből ered.
Ihor Terekhov, az ukrán Harkiv polgármestere közölte, hogy a város metrójában 60 tantermet alakítottak ki a szeptemberi tanévkezdésre – közölte a CNN.
Mint mondta, a földalatti tantermekben körülbelül ezer diák fér el. A tervek szerint hamarosan még több tantermet alakítanak ki, hogy a hét többi napján is biztonságosan tanulhassanak a diákok.
Harkivot a háború első hónapjaiban foglalták el az orosz erők. Ukrajnának tavaly szeptemberben sikerült felszabadítania a várost, de az oroszok azóta is próbálják visszafoglalni a területet, amelyet rendszeresen bombáznak.
A Kreml szóvivője az ukrajnai háború kezdete óta az orosz területet ért legnagyobb dróntámadást a „kijevi rezsim folyamatos terrorista tevékenységének” tulajdonította.
Vlagyimir Putyin orosz elnök „időben és naprakészen” kap tájékoztatást minden fejleményről – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságírókkal a CNN szerint.
Természetesen az ilyen tömeges támadásokkal kapcsolatban az információkat azonnal a legfőbb főparancsnok (Putyin – a szerk.) tudomására is hozzák
– tette hozzá Peszkov.
A Kreml rendszeres telefonbeszélgetésén újságírók arról faggatták Peszkovot, hogy az északnyugati Pszkov régiót támadó drónokat a szomszédos Észtország vagy Lettország területéről indíthatták-e.
Nincs kétségem afelől, hogy katonai szakértőink jelenleg is dolgoznak ezeken a kérdéseken, kitalálják az útvonalakat, elemzik, hogyan történt ez, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak az ilyen helyzetek jövőbeni megelőzésére
– mondta Peszkov.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az orosz erők repülőgépei megsemmisítettek két ukrán motorcsónakot a Fekete-tengeren fekvő Kígyó-sziget közelében.
A Sky News hangsúlyozza, a minisztérium állítását más források egyelőre nem erősítették meg.
Mint írták, a Kígyó-sziget egy ukrán fennhatóságú kis sziget a Fekete-tenger északnyugati részében.
Oroszország nem fogja a nemzetközi szabályok szerint kivizsgálni a Jevgenyij Prigozsin halálát okozó repülőgép-szerencsétlenséget − közölte a brazil légügyi nyomozóhatóság.
Egy brazil gyártmányú Embraer repülőgép zuhant le múlt héten Moszkvától északra. Az incidensben meghalt a zsoldosvezér, két főhadnagya, négy testőrét és a személyzet három tagja − írta meg a Sky News.
A brazil repülési balesetek kutatási és megelőzési központja (CENIPA) közölte, hogy csatlakozna az orosz vezetésű vizsgálathoz, ha azt a nemzetközi szabályok szerint tartanák.
Oroszország azonban „jelenleg” elutasítja ezeket a feltételeket − közölte a központ.
John Cox amerikai repülésbiztonsági tanácsadó és volt nyomozó szerint egy belső orosz vizsgálat megkérdőjelezhető lenne Brazília, a repülőgép gyártó országának részvétele nélkül.
Az orosz fegyveres erők rakétacsapással eltalálták az ukrán csapatok irányító és hírszerző központjait – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.
Éjjel az Orosz Föderáció fegyveres erői nagy hatótávolságú légi és tengeri precíziós fegyverekkel csoportos csapást mértek az ellenség irányító és felderítő pontjaira. Minden kijelölt létesítményt eltaláltak
– közölte a minisztérium.
Oroszország értesítette Brazíliát arról a döntéséről, hogy „egyelőre” nem vizsgálhatja ki a Wagner-csoport alapítója, Jevgenyij Prigozsin halálának körülményeit a nemzetközi normáknak megfelelően – írja az mk.ru.
Korábban a brazil légi közlekedési balesetek kutatási és megelőzési központja (CENIPA) készségét fejezte ki, hogy repülésbiztonság javítása érdekében
csatlakozik a Prigozsin repülőgépe lezuhanásának körülményeit vizsgáló csapathoz, amennyiben az a nemzetközi szabályoknak megfelelően zajlik.
Marcelo Moreno, a központ vezetője elmondta, Moszkva nem volt köteles hozzájárulását adni, és csak „tanácsolták” neki, hogy tegye meg. Ugyanakkor rámutatott, hogy a brazil fél részvétele a vizsgálatban távoli lenne.
Korábban a Kreml közölte, nincs esély nemzetközi vizsgálatra a Jevgenyij Prigozsin halálát okozó repülőgép-szerencsétlenség ügyében.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője most azonban azt mondja, az orosz vizsgálat figyelembe vette annak lehetőségét, hogy a balesetet szándékosan okozták – írja a Sky News.
Nyilvánvalóan különböző lehetőségeket is figyelembe vesznek a vizsgálatnál – így azt is, hogy szándékos atrocitásról van szó
– jelentette ki Peszkov az újságíróknak.
Az Egyesült Államok tegnap bejelentette, 87 milliárd forint értékű katonai segélycsomagot nyújt Ukrajnának. Sean Bell katonai elemző szerint a támogatásra az ukrán fegyverek pótlásához van szükség – írja a Sky News.
Nyilvánvaló, hogy az ukránok jelenleg hatalmas ütemben égetik el a lőszert
– jelentette ki az elemző.
Az egyik ok, amiért szerintem ezt a csepegtetést (finanszírozást) látjuk, az az, hogy megnézzük, mit használnak leggyorsabban az ukránok, és megpróbáljuk pótolni azt
– vélekedett.
Bell szerint Ukrajnára különösen nagy nyomás nehezedik, hogy a téli hónapok közeledtével áttörjék Oroszország „réteges védelmét”. Bell azt állította, Robotyne környékén – ami Zaporizzsjától keletre van – Ukrajna elég nagy előrelépést tett.
Bár a frontvonal nem mozdult el jelentősen, amint áttörik a külső kérget, akkor várhatóan nagyobb lendületet kapnak
– magyarázta.
„Bár még bőven van hátra az őszből, még ha át is törnek, a céljuk nem csak ez lesz, hanem, hogy elvágják a szárazföldi hidat, átjussanak a déli partra, majd megszilárdítsák pozíciójukat” – fogalmazott a szakértő.
Erre már nincs sok idejük, így a következő hetekben történő előrehaladás abszolút kulcsfontosságú lesz
– mondta Sean Bell.
Az orosz külügyminiszter csütörtökön kétnapos megbeszélésen vesz részt török kollégájával – tudta meg a Sky News. Szergej Lavrov szóvivője közölte, a megbeszélésekre csütörtökön és pénteken kerül sor Oroszországban.
Mindez azután történik, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök a múlt hónapban közölte, Vlagyimir Putyin augusztusban ritka külföldi látogatást tervez.
Ez lenne Putyin első útja NATO-országba az ukrajnai háború kezdete óta.
Az utazás időpontjáról nem közöltek további részleteket, de a Kreml a múlt héten azt mondta, a két vezető közötti tárgyalásokra „hamarosan” sor kerülhet.
Jevgenyij Prigozsin egyik támogatója a temetése után meglátogatta a sírját − közölte a Sky News.
Egy Wagner-logóval ellátott pólót viselő férfit láttak szerda reggel a szentpétervári Porohovszkoje temetőben, aki az orosz zsoldosvezér előtt tisztelgett.
Vlagyimir Putyin telefonbeszélgetést folytatott Aljakszandr Lukasenka belorusz elnökkel, hogy boldog születésnapot kívánjon neki, és megerősítse az országok kölcsönös elkötelezettségét a kapcsolatuk elmélyítése iránt − közölte közleményében a Kreml.
Oroszországot és Belaruszt uniós partnerség köti össze, amelyben Moszkva messze a domináns szereplő.
Lukasenka már bizonyította hasznosságát Putyin számára a 2022. februári ukrajnai invázióban, lehetővé téve Oroszország számára, hogy országát a háború kezdetén kilövőállásként használja − írta meg a The Guardian.
Ukrajna közölte, hogy légvédelme éjszaka lelőtte mind 28, Oroszország által indított rakétát, és a 16-ból 15 drónt – írja a Sky News.
Mint ismert, legalább két ember meghalt, és további kettő megsebesült Kijevben az éjszaka végrehajtott támadásban.
Több mint hat magánház sérült meg a rakéták és azok szilánkjainak lehullása következtében Kijev egyik kerületében.
Karácsony Gergely főpolgármester teljesen kikelt magából legutóbbi Facebook-posztjában, és kijelentette,
egyetértek azokkal, akik a kormány kiállását, a külügyminisztérium cselekvését, legalább az orosz nagykövet azonnali berendelését követelik az orosz állam történelemhamisítása, az 56-os forradalom emlékének, örökségének és tényeinek meggyalázása miatt.
Felháborodását az új orosz állami tankönyv okozta, amiben az áll, hogy az 1956-os magyar forradalom egy fasiszta esemény volt, és hibának titulálja az oroszok kivonulását Kelet-Európa területéről – így Magyarországról is.
Ez a gyalázat nem maradhat válasz nélkül
– írta a főpolgármester, és kiemelte, a kormány nem egyenlő Magyarországgal, és az oroszok történelemfelfogása most az egész nemzetet megsértette. Úgy vélekedett,
kellő határozottsággal diplomáciai választ kell adni.
Felidézte, Szijjártó Péter magyar külügyminiszter hét évvel ezelőtt elmondta, hogy nemzetünk senkitől nem viseli el, ha valaki megalázó módon beszél '56-ról és annak hőseiről.
A hallgatás beismerés, a kiállás kötelesség
– zárta posztját Karácsony Gergely.
Két ember meghalt a Kijevet ért „masszív”, rakétákból és drónokból álló kombinált támadásban. A Sky News a helyszínről biztosít frissített adatokat a támadás utóhatásairól.
A mentőszolgálatok dolgoznak a baleset helyszínén. A rendőrség ellenőrzést tart, és rögzíti az éjszakai ellenséges csapás következményeit
– mondta Andrij Nebitov, a városi rendőrség vezetője.
Több mint hat magánház sérült meg a rakéták és azok szilánkjainak lehullása következtében Kijev egyik kerületében.
The morning in Ukraine started w the russian combined drone-missile attack at Kyiv. Acc to prelim. info, the air defence managed to shoot down ~20 targets. The falling debris killed 2 men in the capital & damaged private houses in the Kyiv region. russian terrorists
— Olena Halushka (@OlenaHalushka) August 30, 2023
Video: police pic.twitter.com/ytapKtg5Ug
Az Egyesült Államok kedden bejelentette, hogy újabb katonai segélycsomagot különít el Ukrajnának. Ennek teljes összege 250 millió dollár – írja az Unian.
Ezt Antony Blinken amerikai külügyminiszter jelentette be. Mint ismeretes, az új csomag tartalmazni fog AIM–9M rakétákat és lőszert a HIMARS-hoz.
Ukrajna ezenkívül kapni fog még:
Oroszország kezdte ezt a háborút, és bármikor véget vethet neki, ha kivonja csapatait Ukrajnából, és befejezi brutális támadásait. Amíg ez nem történik meg, addig az Egyesült Államok, szövetségeseink és partnereink Ukrajna mellett állnak, ameddig csak szükséges
– hangsúlyozta Blinken.