Putyin elmondta, hogyan oldaná meg az izraeli konfliktust

Kedves olvasóink!

Egy kisebb technikai leállás után ezzel a poszttal véget ért az Index mai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről.

Jó pihenést kívánunk, tartsanak velünk holnap is!

Dánia, Hollandia és az Egyesült Államok vezetésével egy új nemzetközi koalíció segítene Ukrajnának létrehozni F–16-os vadászgépeken alapuló jövőbeli légierejét –közölte az MTI a dán védelmi minisztérium közleményét.

Elsőként Dánia és Hollandia tett ígéretet F–16-os harci repülőgépek átadására Ukrajnának, amely már elavulnak számító, szovjet gyártmányú gépparkkal rendelkezik.

Dánia várhatóan jövő márciusban vagy áprilisban fogja leszállítani az összesen megígért 19 F–16-osból az első hatot – ismertette Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter.

A fegyveres erők vezetik Ukrajnában azon intézmények listáját, amelyek a lakosság bizalmát élvezik – írta az MTI. A Razumkov Központ legfrissebb felmérése szerint az ukrán válaszadók 93 százaléka válaszolta azt, hogy leginkább a hadseregben bízik.

A résztvevők 85 százaléka fejezte ki bizalmát az önkéntes alakulatok, 84 százalékuk a civil szervezetek, 83 százalékuk az állami katasztrófavédelmi szolgálat, 81 százalékuk a nemzeti gárda és 76,5 százalékuk a határőrség iránt.

Eközben az államfőben 72 százalékuk bízik, a védelmi minisztériumban 71, az Ukrán Biztonsági Szolgálatban (SZBU) pedig 66 százalék.

Zelenszkij a politikusok és más közéleti szereplők közül – 75 százalékos bizalmi aránnyal – a legnagyobb támogatottságot élvezi – emelték ki az elemzők.

Belgium 1,7 milliárd eurós (mintegy 680 milliárd forint) alapot hoz létre Ukrajna megsegítésére, az összeg megfelel a belgiumi bankokban befagyasztott orosz vagyonok kamatai után befolyó adóbevételnek – idézte az MTI Alexender De Croo belga miniszterelnököt.

A belga miniszterelnök emlékeztetett: 2023-ban Belgium már mintegy 600 millió eurót szabadított fel Ukrajna javára ugyanilyen módon, azaz az értékpapírszámlákra kivetett belga adón keresztül.

A belga kormányfő a nap folyamán korábban megerősítette Ludivine Dedonder belga szövetségi védelmi miniszter bejelentését, amely szerint Belgium 2025-től F–16-os vadászgépeket szállíthat Ukrajnának.

Több ország is katonai támogatást jelentett be Ukrajnának azután, hogy az Egyesült Államok közölte: újabb 200 millió dollárt adnak az ukránoknak.

Az Ukrajinszka Pravda szerint Norvégia, Svédország és Dánia tüzérségi muníciót vásárol az ukránoknak, összesen 600 millió norvég korona értékben (1 norvég korona 33,54 forintnak feleltethető meg a mostani árfolyam szerint). E lőszereket Ukrajna még 2023-ban megkapja.

Mindeközben az rbc.ua arról ír, hogy Hollandia is egy újabb csomagot jelentett be, amelyben olyan aknamentesítő eszközök, lőszerek és drónok lesznek, melyekre sürgősen szüksége van az ukrán hadseregnek. A csomag összértéke 993 millió euró, amivel 2,1 milliárd euróra nő a háború kezdete óta Ukrajnának adott holland katonai támogatás.

Ukrajna megkezdte az első mentőakciót szervezését az izraeli konfliktus miatt – írja az rbc.ua Jevgenyij Kornijcsuk izraeli nagykövet nyilatkozata alapján. 

Elmondása szerint körülbelül ezer ukrán állampolgár kérte evakuálását az országból, akik közül 300-an a Gázai övezetben élnek. Izraelben a becslések szerint nagyjából 15 ezer ukrán állampolgár élhet összesen. 

Az első mentőakcióban nagyjából 200 embert tudnak Romániába vinni szombaton, viszonylag kedvezményes jegyáron.  A következő mentőakcióra másnap, vasárnap kerülhet sor. 

Nikopolban tüzérségi csapás ért egy gimnáziumot, amelynek a legfrissebb adatok szerint legalább 4 halottja van.

Az Ukrajinszka Pravda szerint nemrég zárultak le a helyszíni munkálatok a romoknál. A támadásban egy 72 éves férfi, valamint három nő (69, 67 és 60 évesek) halt meg. További két ember megsérült. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán egy konferencián, az Orosz Energiahéten beszélt az izraeli konfliktusról.

Az orosz elnök azt mondta, hogy Palesztina problémája mindenki muszlim hívő „szívében” ott él, és igazságtalannak tartják a palesztinok helyzetét. Felidézte, hogy a minap beszélt Irak miniszterelnökével ugyanerről a problémáról. 

Mint mondta, korábban megszületett azt a döntés, hogy két szuverén államot hoznak létre: Izraelt és Palesztinát.

Nos, Izraelt, mint tudjuk, létrehozták, de Palesztina sosem jött létre független, szuverén államként [...] Hovatovább, azokat a területeket, amelyeket a palesztinok a magukénak tartanak, Izrael többször, különféle módokon megszállta, elsősorban katonai erővel

– mondta a TASZSZ hírügynökség szerint Putyin. Azt is hozzátette: Oroszország továbbra is támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntését a szuverén palesztin állam létrehozásáról. 

Az izraeli konfliktus legfrissebb fejleményeit ebben a frissülő cikkünkben foglaljuk össze.

Az Egyesült Államok védelmi minisztere bejelentette, hogy egy 200 milliós katonai csomaggal adnak újabb támogatást Ukrajnának.

Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint Lloyd Austin közölte, hogy a csomag részeként légvédelmi rendszerek, tankelhárító fegyverek, tüzérségi lövegek és rakétarendszerek, valamint repülők/helikopterek által használt lövedékeket adnak át. Ezen túl olyan eszközöket is adnak, amelyeket az orosz drónok hatástalanítására lehet használni.

A miniszter az Ukrajnát támogató nyugati országok németországi, ramsteini találkozóján beszélt erről. Ez már a 16. ilyen találkozó, a támogatással pedig 43,9 milliárdra nőtt az Egyesült Államok által Ukrajnának adott katonai támogatást mértéke. 

Lloyd Austin azt is megjegyezte: bízik abban, hogy a mostani találkozó alkalmából más országok is hasonló bejelentéseket tesznek. 

Ukrajna támogatásra számít a NATO-tagországok részéről az egyik legnagyobb kihívást jelentő ellenállóképesség biztosítására a közelgő tél idején – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Brüsszelben szerdán.

Zelenszkij – aki Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral érkezett a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozására – azt mondta, mindenekelőtt arról kell beszélni, hogy a tagállamok segítségével Ukrajna kiszoríthassa az orosz hadsereget a határokon túlra, és le lehessen zárni a háborút – tudta meg az MTI.

A Kreml kijelentette, hogy „nem ugyanazon az úton jár”, mint azok az oroszok, akik elmenekültek az országból, miután Moszkva Ukrajnába küldte csapatait, és Kijev mellé álltak – írja a Sky News.

Tegnap Vjacseszlav Volodin, az orosz parlament alsóházának elnöke azt javasolta, hogy azokat az oroszokat, akik Ukrajnát támogatták és most vissza akarnak térni,

Volodin azt mondta a politikusoknak, hogy azoknak, akik elhagyták Oroszországot, és örültek az országuk elleni ukrán drón- és rakétatámadásoknak, tudniuk kell, hogy többé nem látják őket szívesen, és ha visszatérnek, a magadáni régióba küldik őket. Magadan a Gulag szinonimája – a kényszermunkatáborok hálózata, ahol az oroszokat rabszolgamunkára használták Jozef Sztálin szovjet diktátor alatt.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán a megjegyzésekkel kapcsolatban azt mondta,

Volodin azokra gondolt, akik határozottan oroszellenes álláspontot képviselnek, és a kijevi rezsim oldalára állnak.

„Igen, valóban, ezekkel az emberekkel nem járunk egy úton” – mondta Peszkov.

Természetesen ezeknek az embereknek mindig, bármi történjék is, megvan a hazájuk – Oroszország. És ő mindig várja őket

– tette hozzá.

Brit különleges erő képezték ki az orosz atomerőművek ellen bevetett ukrán katonai hírszerző csoportokat – jelentette ki Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója a FÁK-tagállamok biztonsági és különleges szolgálatait vezetők tanácsának szerdai bakui értekezletén.

Elmondta, az FSZB augusztusban őrizetbe vette egy ukrán diverzáns- és felderítőcsoport tagjait, akikről megállapította, hogy brit különleges erők képezték ki őket, és műveleteiket is ők tervezték meg az orosz katonai létesítmények, az olaj-, a közlekedési és a létfontosságú infrastruktúra, egyebek között atomenergia-létesítmények, a szmolenszki és a kurszki nukleáris erőművek ellen. Emlékeztetett rá, hogy korábban hasonló támadásokat követtek el a leningrádi és a kalinyini atomerőművek ellen.

A diverzánselhárítás eredményeként több mint 20 robbanószerkezetet hatástalanítottak az atomerőművek távvezetékeinek tartószerkezetein. Felrobbantásuk célja az volt, hogy megzavarják az atomerőművek működésének technológiai folyamatát

– mondta Bortnyikov, hozzátéve, hogy a kurszki atomerőmű 2. blokkjában diverzánsakció miatt vészleállítást kellett elrendelni.

Úgy vélekedett, hogy „az ukrán katonai hírszerzésnek és a brit mentorainak efféle akcióit nem lehet másnak minősíteni, mint nukleáris terrorizmusnak”.

Az FSZB igazgatója szerint a nyugati koalíció céltudatos tevékenysége „terroristák és zsoldosok továbbképzési terepévé” változtatta Ukrajnát, ahol arra tanítják őket, hogy a modern hadviselés módszereit és tapasztalatait a Független Államok Közösségéhez tartozó országokban és a világ más régióiban alkalmazzák. Állítása szerint nyugati hírszerző és nem kormányzati szervezetek nemzetközi terrorcsoportok tagjait, nácikat, valamint Afganisztánban, a Közel-Keleten, Európában és a tengerentúlon kiképzett zsoldosokat toboroznak az ukrán fegyveres alakulatok támogatására.

„Tizenhárom európai katonai magánszervezet alkalmazottainak és kilenc külföldi félkatonai proxyalakulat tagjainak részvételét észleljük” – tette hozzá Bortnyikov, aki szerint az orosz szervek 35 országból 794 zsoldost azonosítottak.

Megbízható adataink vannak arról, hogy az icskériai (csecsen és krími tatár) alegységekben az Iszlám Állam (terrorhálózat) tagjai és a hozzájuk hasonlók harcolnak ellenünk. Ugyanilyen részvevői vannak az orosz területre terrorcselekmények végrehajtása céljából küldött diverzáns- és felderítőcsoportoknak

– mondta.

Azt is hangoztatta, hogy Ukrajna washingtoni és NATO-szövetségeseinek erőfeszítései nyomán katonai és terrorista fenyegetés forrásává vált Oroszország és Fehéroroszország Szövetségi Államának határán. Kifogásolta, hogy a Nyugat erői növelik a nehéz- és nagy hatótávolságú fegyverek és egyéb korszerű haditechnikai eszközök Ukrajnába szállítását, emellett a konfliktusövezetben harcoló félkatonai erőket hírszerzési adatokkal látják el, valamint megtervezik és koordinálják a harci műveleteket, amelyekben szerinte „hivatásos NATO-tisztek is részt vesznek”.

Azzal vádolta meg az amerikai és brit különleges szolgálatokat, hogy „az instabilitás övezetét” igyekeznek létrehozni Afganisztánban és a FÁK déli határainak közelében, ahol megerősödnek az al-Kaida és az Iszlám Állam terrorszervezetek csoportjai.

Mint mondta, az amerikai CIA és a brit MI6 ennek érdekében Irakban, Szíriában, valamint számos más ázsiai és afrikai országban működő nemzetközi terrorszervezetekből toboroz harcosokat, akiket eljuttatnak Afganisztán északi részébe, ahol kiképezik őket, egyebek között a nyugati koalíció által hátrahagyott fegyverek és műszaki eszközök használatára.

Bortnyikov tájékoztatása szerint

Úgy vélekedett, hogy ezek a nemzetközi terrorszervezetek elérhetik azt a potenciált, hogy terrortámadásokat hajtsanak végre és toborozzanak, és Afganisztánon kívülre terjeszkedjenek.

„A terroristák elsődleges célja, hogy átvegyék a hatalmat a közép-ázsiai országokban, elsősorban Tádzsikisztánban, Üzbegisztánban és Türkmenisztánban, és bevonják őket az úgynevezett globális kalifátusba” – mondta az FSZB vezetője, hozzátéve,

mindez az amerikai és brit titkosszolgálatok aktív részvételével történik.

„Ezzel kapcsolatban törvényszerűnek tartjuk, hogy az Egyesült Államok és a NATO az afganisztáni terrorfenyegetés megfékezésének ürügyén éppen most kezdte el aktívan ráerőltetni haditechnikai és határbiztonsági szolgáltatásait a közép-ázsiai partnereinkre. Biztosak vagyunk benne, hogy feladatuk a FÁK-térség katonai birtokbavétele, valamint az, hogy a tagok között új törésvonalakat hozzanak létre” –mondta Bortnyikov.

A fellazítás módszerei között említette a nyugati titkosszolgálatok, nem kormányzati szervezetek és média tevékenységét az etnikai és vallási viszály, a fegyveres konfliktusok felszítására. Ez, mint mondta, megteremti a politikai válságok és színes forradalmak előfeltételeit, valamint a fiatalok és a társadalom más, leginkább sebezhető szegmenseinek radikalizálódását – írja az MTI.

Horvátország további ötmillió eurót adományoz Kijevnek az ország aknamentesítésére – jelentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő szerdán, a Zágrábban zajló, Ukrajna aknamentesítését segítő kétnapos nemzetközi adományozási konferencia megnyitóján.

Plenkovic elmondta:

a kormány csütörtöki ülésén dönt hivatalosan a támogatásról, amellyel a rendezvény házigazdájaként hozzájárul ahhoz, hogy a háborúban álló országot megtisztítsák a robbanószerkezetektől.

Emlékeztetett: Horvátországnak van tapasztalata az aknamentesítésben, „mert Ukrajnához hasonlóan agresszió áldozata volt”, a folyamat pedig évtizedek óta tart, ezért Kijevnek is fel kell készülnie arra, hogy ez hosszú időt vesz igénybe.

Jelezte, hogy a becslések szerint Ukrajna 30 százaléka szennyezett aknákkal. Hatmillió ember van veszélyben a robbanószerkezetek miatt, 250-en már meghaltak és 500-an megsebesültek a robbanások következtében – hangsúlyozta.

Az orosz invázió következtében elpusztult ukrajnai lakások és szociális infrastruktúra helyreállításához körülbelül 3,5 millió tonna acélra van szükség – írja az Unian ukrán hírügynökség.

65 ezer épületet kell helyreállítani 

– derült ki az Ukrajna helyreállításáról szóló I. építészeti és építőipari fórumon.

A fórumon a kormányzati tisztviselők kivitelezőkkel, fejlesztőkkel, építészekkel és bankokkal közösen vitatták meg, hogy miként lehetne a lehető leggyorsabban helyreállítani Ukrajnát, és mennyi ideig tartana.

Az újjáépítés akár 10 évet is igénybe vehet.

A palesztin–izraeli fegyveres konfliktus ukrán áldozatainak száma háromra emelkedett – jelentette be Oleg Nyikolenko külügyi szóvivő.

További kilenc állampolgárunk sérült meg. Állapotuk és kórházi elhelyezésük helyének tisztázása folyamatban van. További hat ukrán állampolgárt még mindig eltűntként kezelünk. Az izraeli hatóságokkal együttműködve keressük őket. Jelenleg mintegy 700 ukrán nem tudja elhagyni Izraelt a törölt járatok miatt

– fogalmazott a szóvivő közösségi oldalán, hozzátéve, hogy a Gázai övezetből 170 ukrán állampolgár kérte evakuálását.

Az izraeli eseményekről tudósító, folyamatosan frissülő cikkünket ide kattintva érheti el.

Volodimir Zelenszkij megérkezett Brüsszelbe, hogy újabb katonai támogatást kérjen a NATO-szövetség védelmi minisztereivel folytatott megbeszéléseken – írja a Sky News.

Az ukrán államfő az országban tartózkodása alatt Jens Stoltenberg NATO-főnökkel és Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel is találkozik.

A NATO-szövetségesek és a partnerországok arra várnak, hogy pontosan megtudják, milyen katonai felszerelésekre van szüksége Kijevnek.

A találkozót követően a 31 szövetséges és Ukrajna részt vesz a NATO–Ukrajna Tanács első ülésén is.

A fórumot hivatalosan júliusban hozták létre a Kijevnek a szövetséghez való közelítésére irányuló erőfeszítések részeként.

Kormányközi megállapodást írt alá kedden Zágrábban az aknamentesítés terén való együttműködésről Julija Szviridenko, Ukrajna első miniszterelnök-helyettese és gazdasági minisztere, valamint Davor Bozsinovics, Horvátország miniszterelnök-helyettese és belügyminisztere Andrej Plenkovics horvát miniszterelnök jelenlétében – jelentette az ukrán gazdasági minisztérium.

Ukrajna nagyon hálás a horvát népnek és a horvát kormánynak a politikai, katonai, pénzügyi és humanitárius támogatásért. Ma Ukrajnának szüksége van Horvátország tapasztalataira az aknamentesítés, az újjáépítés és a rehabilitáció terén

– mondta Szviridenko a Plenkoviccsal folytatott beszélgetésen.

Köszönetet mondott Horvátországnak az ukrán védők és az ukrán katonák gyermekeinek egészségi állapotát javító programjaiért is – írja az Interfax.

„Ha a nemzetközi figyelem így vagy úgy, de elfordul Ukrajnától, annak következményei lesznek” – mondta az ukrán elnök a France 2 televíziós csatornának.

Az idő az orosz erők oldalára áll, ha megszakad az Ukrajnának nyújtott segítség. Ukrajna sorsa a világ többi részének egységétől függ. Remélem, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja Ukrajnát. Biden elnök, a kongresszus és mind a két párt

– fogalmazott Zelenszkij, aki szerint Oroszország  sikertelen ellentámadásokat hajt végre, miközben az ukrán erők lépésről lépésre haladnak előre. 

Az ukrán elnök elismerte, hogy erőik előrehaladása lassabban zajlik, mint várták. 

Magyarország területére 2023. október 10-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4786 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4208 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az ORFK.

Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tették hozzá.

Már szerdán, október 11-én bejelenthetik az Ukrajnának szánt újabb 200 millió dolláros amerikai katonai segélycsomagot.

Az Amerika Hangja szerint a csomag AIM–9 és TOW rakétákat, HIMARS lőszereket, precíziós légi lőszereket, valamint 155 milliméteres és 105 milliméteres lövedékeket tartalmaz majd.

Avgyijivka irányában az oroszok akár három zászlóaljnyi erővel, harckocsik és páncélozott járművek támogatásával fokozták a támadó akciókat a Donyecki területen – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Az ukrán vezérkar szerint az ukrán védők visszavertek minden orosz támadást, és nem engedték meg a határok és állások elvesztését. A vezérkar szerint a műveleti helyzet Ukrajna keleti és déli részén továbbra is nehéz.

Kupjanszk irányában az ukrán katonák 16 orosz támadást vertek vissza a Harkivi területen lévő Szinkovka közelében és 5 támadást Ivanovka közelében, továbbá 5 ellenséges támadást vertek vissza Makejevka közelében, a Luhanszki területen. 

Limanszk irányban az oroszok aktívan használták a repülést, hogy csapásokat mérjenek az ukrán csapatok állásaira a Szerebrjanszki területén.

Az ukrán védelmi erők folytatják a támadó műveletet Melitopol térségében és a támadó műveleteket Bahmut térségében. Ott az ukrán fegyveres erők ember- és eszközveszteségeket okoznak a megszálló erőknek, és az ellenséget a teljes frontvonalon kimerítik.

Három ember, köztük egy 16 éves lány megsérült a Donyecki területet ért orosz ágyúzásban – írja az Ukrinform.

A Donyecki Regionális Ügyészség eljárási vezetésével a büntetőeljárás keretében a háborús törvények és szokások megsértésének tényállása miatt indítottak előzetes vizsgálatot.

A nyomozás szerint október 10-én az orosz hadsereg feltehetően tüzérségi eszközökkel lőtte a Bahmut körzetben lévő Nelipivka falut. Egy 59 éves helyi lakos a háza udvarán történt robbanásban karcsonttörést szenvedett.

A megszállók Krasznohorivka várost és Katerinyivka falut is támadták. Ott egy 16 éves lány és egy 75 éves asszony többszörös repeszsérüléseket szenvedett.

Németország a következő hetekben további tíz Leopard1 A5 harckocsit küld Ukrajnába – jelentette az ország védelmi minisztériuma, írja a Korrespondent.

Ezenkívül Berlin további Patriot és IRIS–T harckocsikat, három Gepard légvédelmi rendszert, 15 páncélozott járművet és 20 mentőautót ad át Kijevnek.

Az orosz megszállók fokozták az ágyúzást és folyamatosan ostromolják az ukrán fegyveres erők állásait Marinkában és Novomihajlovka térségében, ahol sokáig nyugalom volt, írja az Ukrajinszka Pravda.

A beszámolók szerit az oroszok Szu–35-ösökkel hajtanak végre légicsapásokat a térségben, a vadászbombázó repülőgépek irányított légibombákat dobnak le. Mellettük a kamikaze drónok jelentenek nagy veszélyt az ukrán katonák testi épségére.