„A drónok fontos fegyverek ebben a háborúban” – írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közösségi oldalán, hozzátéve:
Az ukrán harcosok naponta használnak drónokat, hogy pontos csapásokat mérjenek az ellenséges állásokra.
Zelenszkij légi felvételeket is megosztott az ukrán dróncsapásokról.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is. Jó pihenést kívánunk!
Martin Jäger, Németország ukrajnai nagykövete kijelentette, hogy a berlini kormány mostantól nem szállít Taurus nagy hatótávolságú rakétákat Kijevnek – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Egyelőre nem lesz Taurus rakétaszállítás Ukrajnának. Véleményem szerint a szövetségi kormány és a német kancellár ezt világossá tette, mi is tájékoztattuk az ukrán kormányt erről a döntésről, és most ez minden, amit nyilvánosan elmondhatok erről
- mondta a diplomata.
Emlékeztetett arra, hogy Németország újabb, egymilliárd eurós segélycsomagot készít elő Ukrajnának.
Olyan igazán fontos elemeket is tartalmaz majd, amelyek segítenek megerősíteni a légvédelmet. Egyébként ma Németország „ talán, ha az Egyesült Államokat nem számoljuk – a vezető ország, amely a légvédelembe fektet be
– mondta.
Elmondása szerint Németország egy újabb Patriot komplexumot fog biztosítani Ukrajnának. Egy komplett rendszerről van szó, amely magában foglal egy parancsnoki állást, radart, több indítóállást és rakétákat.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy csütörtöki eseményen kritizálta azokat a lövöldözős játékokat, amelyek rossz színben tűntetik fel Oroszországot.
Az orosz elnök az orosz Sportfejlesztési Tanács ülésén vett részt. Előtte a RIA Novosztyi szerint az Orosz Ökölvívó Szövetség Végrehajtó Bizottságának elnöke, Umar Kremlev beszélt arról, hogy a lövöldözős játékok „államellenes értékeket közvetítenek, azt sugallva, hogy minden ami orosz, az rossz, és eközben pénzt keresnek velük a szoftverfejlesztők.
Putyin erre válaszolva azt mondta
Valóban, saját szerverekre lenne szükségünk. Szeretjük ugyan Kanadát és az Egyesült Államokat, de miért hagynánk nekik, hogy pénzt keressen rajtunk, miközben rossz színben tüntetnek fel minket?
Ezután leszögezte, hogy ki kell dolgozni egy törvényt, és garantálni kell, hogy minden játékszervernek, amelyeken oroszok játszanak, Oroszországban kell lennie, és .ru végződéssel kell bírnia a .com helyett.
Igen, ezt ki kell dolgozni. Meg kell csinálnunk
– fogalmazott az orosz elnök.
Oroszország őrizetbe vette az Egyesült Államok által finanszírozott Szabad Európa Rádió egyik oroszországi szerkesztőjét, mert nem regisztráltatta magát „külföldi ügynökként”, miközben családi vészhelyzet miatt látogatást tett – közölte a műsorszolgáltató.
Oroszország az ukrajnai háború kezdete óta szigorította a tájékoztatás és a média feletti ellenőrzését, bezárásra kényszerítve az utolsó jelentős független hírcsatornákat, és számos újságírót és aktivistát „külföldi ügynöknek” minősítve – emlékeztetett a Reuters.
Alsu Kurmasheva, aki az rádió tatár-baskír szolgálatának dolgozik, és amerikai és orosz útlevéllel is rendelkezik, május 20-án lépett be Oroszországba. Miközben a június 2-i visszautat várta, őrizetbe vették, és útlevelét elkobozták. Ezt követően megbírságolták, mert nem jelentette be amerikai útlevelét.
A Wall Street Journal tudósítójának, Evan Gershkovichnak a kémkedés vádjával történt márciusi letartóztatása óta szinte az összes amerikai újságíró elhagyta Oroszországot, és Washington többször is felszólította a többi amerikait, hogy távozzanak.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közölte: az Egyesült Államok állandóan el fogja látni Ukrajnát újabb és újabb ATACMS típusú rakétákkal.
Az amerikai gyártmányú fegyvert kedden használták először az ukránok. A The New York Times értesülése szerint Ukrajna nagyjából 20 darabot kapott eddig ebből a fegyverből.
A Jevropejszka Pravda szerint Dmitro Kuleba egy interjúban most megerősítette, hogy Ukrajna nemcsak egy alkalommal kapott a fegyverből, hanem állandóan fog kapni belőle újabb és újabb szállítmányokat. Elmondása szerint erről még Joe Biden és Volodimir Zelenszkij állapodott meg szeptemberi személyes találkozójukon.
A külügyminiszter megköszönte az Egyesült Államoknak a rakétákat, és azt is hozzátette:
bízik abban, hogy idővel az ATACMS nagyobb, 300 kilométeres hatótávolságú változatát is megkapják tőlük.
Mint előzőleg írtuk, Ukrajna most a 165 kilométeres darabokat kapta meg.
Az ukrán oktatási minisztérium azt tervezi, hogy beépíti az iskolák tantervébe a drónvezérlés oktatását – írta az MTI csütörtökön az ukrán védelmi minisztérium közleménye alapján.
A szaktárca korszerűsítené az Ukrajna védelme elnevezésű tantárgy oktatási módszereit, kiegészítve a taktikai gondolkodás és a térértés alapjainak oktatásával. Az ilyen változtatások célja, hogy minden diák rendelkezzen az alapkészségekkel, továbbá ösztönözzék a tanulókat a katonai pálya vagy olyan polgári szakok választására, amelyeken elsajátíthatják a drónok gyártását, tervezését, illetve korszerűsítését.
„Partnereinkkel elindítottunk egy projektet, amely arra szolgál, hogy kamerával felszerelt drónokkal lássák el az Ukrajna védelme tantárgyat oktató tanárokat, továbbá kiképezzék őket a kezelésükre. Már több iskola kapott drónokat, a tanáraik pedig kétnapos tanfolyamon vettek részt, amelyen katonai oktatók segítségével sajátíthatták el e modern technológia használatának alapjait” – fejtette ki Olekszandr Neszterenko vezérőrnagy.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy az ukrán iskolákban az Ukrajna védelme kötelező tantárgy a 10-11. osztályokban (a tantárgy neve 2020 változott „A haza védelméről” „Ukrajna védelmére”).
Oroszországban ugyancsak történtek a katonaságot népszerűsítő lépések a közelmúltban, nemcsak a középiskolások, hanem néhol már az óvodások szintjén is.
Az orosz erők légitámogatással próbálják körülzárni a Donyeck megyében lévő Avdijivka települést, ugyanakkor az ukrán erők az elmúlt tíz nap alatt öt orosz repülőgépet semmisítettek meg a régióban – közölte a délkelet ukrajnai hadparancsnokság sajtóközpontja csütörtökön a Facebookon.
„Az ellenség nem hagy fel az Avdijivka bekerítésére tett kísérletekkel. Mindazonáltal katonáink három ellenséges támadást visszavertek, és egy orosz Szu-25 támadó repülőgépet le is lőttek. Ez már az ötödik gép, amit a donyecki régióban eltaláltak az elmúlt tíz nap alatt” – írta közleményében a sajtóközpont.
Az ukrán vezérkar csütörtöki helyzetjelentése szerint az elmúlt nap során az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz repülőgépet, egy helikoptert, 11 harckocsit, 39 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 17 drónt. Az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 630-cal 290 680-ra emelkedett (a fenti adatok – akárcsak a két fél által közölt veszteségi adatok bármelyike –, más forrásból nem erősíthetőek meg).
A vezérkar helyzetjelentésében közvetve megerősítette az ukrán erők előrenyomulásáról szóló híreket Herszon megyében, a Dnyeper folyó orosz megszállás alatti bal partján. Az Ukrajinszka Pravda hírportál előzőleg felidézte: korábban orosz bloggerek arról írtak, hogy az ukrán haditengerészek elérték a bal parton lévő Piscsanyivka települést. Az ukrán katonai vezetés szerda esti és csütörtöki jelentésében is arról tájékoztatott, hogy az orosz erők ágyúzták Piscsanyivkát.
Az orosz fegyveres erők 20 támadást vertek vissza a front négy szakaszán, amelyekben mintegy 730 ukrán katona esett el vagy sebesült meg – közölte a csütörtökön kiadott hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium az MTI szerint.
A tárca azt állította, hogy az ukrán támadások közül 11-et a kupjanszki irányban hajtottak végre, és a legjelentősebb emberveszteséget, 260 főt a donyecki frontszakaszon szenvedték el.
Az orosz összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy vezetésipontot, egy Mig-29-es és egy Szu-25-ös repülőgépet, egy Mi-8-as helikoptert, négy harckocsit, 14 páncélozott harcjárművet, egy német Panzerhaubitze 2000-es önjáró löveget, két földi célpontok elleni csapásra átalakított Sz-200-as légvédelmi rakétát, tíz HIMARS-rakétát, egy JDAM irányított légibombát, valamint 61 légi drónt (a fenti adatok – akárcsak a két fél által közölt veszteségi adatok bármelyike –, más forrásból nem erősíthetőek meg).
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást. Donyeckben legkevesebb két civil megsebesült belövések következtében.
Az Európai Bizottság első alkalommal tett közzé pályázati felhívást az európai lőszer- és rakétagyártás felgyorsításának támogatására – tájékoztatott a brüsszeli testület csütörtökön az MTI szerint.
Az uniós bizottság közleménye szerint a testület a 2023-2025-ös időszakra vonatkozó, a lőszergyártás támogatásáról szóló endeletben (ASAP) előírt munkaprogram elfogadása révén fokozza az európai védelmi ipar támogatását.
Kiemelték: az Európai Bizottság első alkalommal közzétett öt pályázati felhívásának célja a védelmi termékek európai gyártási kapacitásának javítását és a kapcsolódó ellátási láncok ellenállóképességét előmozdító projektek kiválasztása és finanszírozása.
A munkaprogram a hadianyag-ellátási láncokban - robbanóanyagok, hajtóanyagtöltetek és lövedékek, valamint az EU és Norvégia lőszer- és rakétaellátási láncaiban - azonosított szűk keresztmetszetek kezelésére irányul és a rakétagyártás felgyorsítását támogatja. Foglalkozik ezen kívül az érintett védelmi termékek elavulásának, tesztelésének, illetve felújításának tanúsításával is, elősegítve ezzel, hogy az iparág gyorsan alkalmazkodni tudjon az új piaci irányokhoz, függőséget pedig csökkenteni tudja.
Az ASAP munkaprogramja a következő öt pályázati felhívás köré szerveződik: robbanóanyagok 190 millió eurós költségvetéssel, lőpor 144 millió eurós költségvetéssel, töltényhüvelyek 90 millió eurós költségvetéssel, rakéták 40 millió eurós költségvetéssel, tesztelési és felújítási tanúsítás 4,35 millió euró költségvetéssel. A pályázat keretében többek között a meglévő gyártósorok bővítését vagy korszerűsítését, az új gyártósorok létrehozását, valamint a régi lőszerek átalakítását, az értékláncok biztonságossá tételét és a készséghiányok orvoslását célzó tervek kaphatnak támogatást - tették hozzá. A pályázatok benyújtási határideje 2023. december 13.
Az Unió országai a háború kezdete óta nagy mértékben támogatták lőszerrel Ukrajnát, és a konfliktus révén derült ki az is, hogy nincs elég lőszergyártó kapacitás a kontinensen.
Az ukrán parlament jóváhagyta a 2024-es költségvetést, amely értelmében a kormány jövőre többet költ a hadseregre és a honvédelemre – írta meg a Sky News.
Szerhij Marcsenko, az ország pénzügyminisztere közölte, a kormány jövő évi prioritásai között szerepel a védelemre és biztonságra szánt források felhalmozása, valamint a lakosság szociális juttatásainak biztosítása.
Ukrajna a tervek szerint az állami költségvetés mintegy felét a védelmi szektorra fordítja.
A FlightRadar24 adatai szerint egy amerikai RQ-4B Global Hawk típusú pilóta nélküli stratégiai felderítőgép vészjelzést adott le, miközben a Fekete-tenger felett járőrözött.
🇷🇺🇺🇸 FlightRadar: an American drone sounded an alarm in the Black Sea.
— Tyler Popp (@ThatTylerPopp) October 19, 2023
According to the FlightRadar24 website, an American reconnaissance drone RQ-4B Global Hawk sounded an alarm over the Black Sea.
After signal 7600 was sent, the drone began to move away from Crimea and headed… pic.twitter.com/QWSiph1pXA
A FORTE 10 hívójelű drón a 7600-as számú kódra hivatkozva adta le a vészjelzést még csütörtök reggel, amely azt jelenti, hogy az eszköz elveszítette a kapcsolatot a bázisával. Ezt követően visszatért a bázisra, Szicíliába, a Sigonella légibázisra, ahonnan elindították (elképzelhető, hogy egy automatikusan aktiválódó protokollnak is köszönhető).
from Telegram... -- A US Global Hawk, which normally provides intelligence data to UOS units for their attempted strikes on Crimea, has today fled service earlier than expected. Previously sent a signal 7600 - loss of connection. Didn't MiG-31s start patrolling the area today? pic.twitter.com/XZRIg5Meqg
— Peacemaker (@peacemaket71) October 19, 2023
Hogy a drón miért veszítette el a jelzést, azt egyelőre nem tudni. Elképzelhető, hogy az orosz hadsereg zavarta meg valahogyan a jelet.
A NATO felderítőgépei – amely több száz kilométeres távolságban képesek felderítést végezni – a háború kezdete óta növelték aktivitásukat a Fekete-tenger térségében, és vélhetően az ukrán hadsereget is segítik a megszerzett információkkal. Többször is összeakadtak már az orosz vadászgépekkel, egy alkalommal – idén tavasszal – pedig a NATO pilóta nélküli gépe le is zuhant.
Jelzésértékű, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán jelentette be, hogy mostantól kezdve hiperszonikus Kinzsal rakétákkal felszerelt repülőgépek fognak járőrözni a Fekete-tengeren.
Zsoldosok toborzásába kezdett az Orosz Ortodox Egyház – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a Kyiv Independent szerint.
Az SZBU azt állítja, hogy az egyház Vlagyimir Putyinhoz köthető vállatoktól kap finanszírozást ehhez. Papíron „templomok építésére” kapnak adományokat, de a valóságban fegyveres erőik felállítására szánják a pénzt.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat szerint az egyik katonai magánvállalat, amelyet az egyház finanszíroz, a Szent András Keresztje nevű szervezet, amely a kronstadti orosz haditengerészeti akadémia katedrálisában működik. Róluk korábban a Bloknot című orosz hírportál is írt, azt állítva, hogy a szervezetet 2017-ben hozták létre, és a gyakorlatban más orosz katonai magánvállalatok zsoldosainak kiképzésével foglalkoznak.
A katedrálist vezető pópa tagadta azt, hogy zsoldosvállalatot működtetének, és azt állította, hogy csak a „jövőbeli katonai szolgálatra” készítenek fel fiatalokat. Az SZBU szerint a gyakorlatban helyi papok közül toboroznak, elsősorban olyan személyeket kiválasztva, akiknek már van katonai tapasztalata, és őket készítik fel az Ukrajnába való kivezénylésre – gyakran szó szerint a katedrálishoz tartozó területeken.
Előzőleg írtunk arról, hogy Észtország kormányfője, Kaja Kallas nagyon kellemetlennek nevezte Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozóját, illetve kézfogását. Most az észt parlament védelmi bizottságának vezetője is nyilatkozott ezzel kapcsolatban.
Kalev Stoicescu – aki egyébként félig román, félig észt származású – az észt közmédiának azt mondta: Putyin és Orbán kapcsolata olyan szintre ért, ami már veszélyt jelenthet. „Orbán és Putyin barátsága már több egy pragmatikus kapcsolatnál, és ennek köszönhetően Magyarország olcsó orosz gázt és nukleáris energiát kap, Oroszországnak pedig – az üzleti érdekeken túl – marad egy partnere az Európai Unióban és a NATO-ban, amelyen keresztül alapjaiban véve tudja befolyásolni a demokratikus világ, például azáltal, hogy blokkolja az Ukrajnának szánt támogatásokat – fogalmazott a politikus.
Hozzátette, hogy szerinte a két ország kormányában közös, hogy antidemokratikus módszerekkel próbálják megőrizni a hatalmat, és igyekeznek visszaállítani a korábbi, történelmi nagyhatalmi státuszukat.
Fennáll a veszély, hogy Magyarország valóban Oroszország trójai falova lehet az EU-ban és a NATO-ban, és blokkolhatják az európai biztonság és védelempolitika szempontjából kulcsfontosságú döntéseket
– mondta a politikus.
Stoicescutól azt is megkérdezték az interjúban, hogy a NATO-ban milyen mértékben osztják meg hírszerzési értesüléseiket Magyarországgal a fentiek fényében, ha fennáll annak a rizikója, hogy ezeket megoszthatják Oroszországgal. A politikus erre azt mondta, hogy minden NATO és EU tag megkapja a titkosított adatokat, így Magyarország is, de tudomásuk szerint a magyarok egyelőre nem osztották meg ezeket harmadik féllel.
Mint arról korábban az Index is beszámolt, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor miniszterelnök Pekingben találkozott egymással. A találkozót a magyar kormányfő kritikusai sem hagyták szó nélkül, így az esemény után Guy Verhofstadt liberális európai parlamenti (EP) képviselő, Daniel Freund, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának zöldpárti politikusa és David Pressman, Amerika magyarországi nagykövete is billentyűzetet ragadott.
Nem tett másként Anton Herascsenko ukrán belügyminiszteri tanácsadó sem.
Putyin és Orbán pekingi találkozója alatt úgy tűnik, hogy a végtagjaiknak saját programjuk volt
– írta bejegyzésében a politikus, megjegyzéséhez pedig egy videót is társított. A felvétel két összevágott videórészlet, melyek közül csak az egyik készült a pekingi találkozón, az, amelyen Orbán Viktor látható. A másik részleten Vlagyimir Putyin lába látható, azonban az egy korábbi felvételből lett beleszerkesztve a videóba.
During the meeting of Putin and Orban in Beijing, their limbs seem to have had their own agenda. pic.twitter.com/rQvzpvBfft
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) October 18, 2023
Az Ukrajna támogatását célzó amerikai politika folytatása szembesíti Washingtont azzal, hogy fel kell áldoznia nyugat-európai és transzatlanti érdekeit – írja Anatol Lieven politológus, a Cambridge-i Egyetem professzora a Responsible Statecraft című lapban megjelent cikkében.
Az amerikai politika jelenlegi irányvonala azzal a kockázattal jár, hogy Nyugat-Európát feláldozzák Ukrajna érdekében. Az amerikai döntéshozóknak fel kell ismerniük ezt a kockázatot, mert ha ez megtörténne, az Amerika történetének egyik legrosszabb üzlete lenne. Nyugat- és Közép-Európa, nem pedig Ukrajna az, amely több mint száz éve az európai kontinensen az Egyesült Államok létfontosságú érdekeltségi területe
– áll a kiadványban.
Az elemző szerint az amerikaiak örülnek Európa végleges „leigázásának”, amelyet az ukrán konfliktus tett lehetővé. Lieven szerint azonban ez az eufória lehetetlenné teszi, hogy észrevegyék a katonai akció által okozott veszélyeket, amelyek az európai országok gazdasági stagnálásával, az ellenőrizetlen migrációval és a politikai szélsőségekkel kapcsolatosak.
Az európai gazdasági jóléten és liberális demokrácián nyugszik Amerika hatalma a világban
– mondta az elemző. Európa gazdasági és politikai jólétének biztosítása és megőrzése Lieven szerint létfontosságú amerikai érdek, amely nélkül „Amerika hatalma” súlyosan aláássa magát.
Felismerve ezt a kockázatot, valamint Ukrajna hatalmas veszteségeit és az ellenoffenzíva kudarcát, Washingtonnak mindent meg kell tennie a béke mielőbbi elérése érdekében
– zárta a szakértő.
Állítólag életét vesztette egy ismert orosz fegyveres, Alekszandr Mozsajev, akit sokan csak becenevén, Babajként ismertek. A hírt több Telegram-csatorna is megosztotta, hivatalos megerősítés azonban még nem érkezett. A jelentések szerint a harcost október 18-án este Zaporizzsja irányában ölték meg.
Az orosz harcos a Krasznodari területen található Belorecsenszk városában született. Mozsajevről 2014-ben kezdtek felszínre kerülni információk, amikor Oroszország megszállta az ukrajnai Krímet. Ő maga is azt mondta, hogy 2014-ben érkezett Ukrajnába, hogy harcoljon ellene: először a Krímben, majd Donbászban.
Babaj egyébként szolgált az orosz fegyveres erőknél, de a 90-es évek közepén visszavonult. Maga Mozsajev 2015-ben azt mondta, hogy 2014 szeptemberében „lépett be” Donbászba, és még újév előtt távozni kényszerült, mert a kozákokat „felszólították, hogy távozzanak, azt mondták, hogy ha élni akarnak, akkor menjenek el”. Ugyanakkor kijelentette, hogy tervezi, hogy visszatér Donbászba, hogy csatlakozzon a harcosokhoz.
Becenevét egyébként a szláv folklórban is megtalálható éjszakai lényről kapta, amely egy éjszakai szellem, és nevét leginkább a gyerekek megrémítésére használnak. Olyan, mint a magyar hiedelemben a mumus, a zsákos ember, vagy a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében ismert kóku vagy kóka.
Az Institute for the Study of War (ISW) szerint egyes orosz katonai bloggerek aggodalmukat fejezték ki az ukránok herszoni művelete miatt. Mint arra a Sky News is emlékeztet, az ukrán ellentámadás még nem járt jelentős sikerekkel, most azonban egy neves orosz katonai blogger aggodalmát fejezte ki, hogy az ukránok átkeltek a Dnyeper folyón.
Az ISW azt is megjegyzi, hogy az elmúlt hónapokban az orosz hadvezetés több elit egységet vont ki Herszon irányából, hogy támogassa a védelmi műveleteket Nyugat-Zaporizzsjában, a háború egyik legforróbb területén.
Az ISW ugyan nem mert részletekbe bocsátkozni, de kiemelték, beszédes, hogy a prominens és általában megbízható orosz katonai bloggerek így reagáltak a történtekre.
Az orosz hatóságok őrizetbe vették a Szabad Európa Rádió (SZER) egyik szerkesztőjét arra hivatkozva, hogy elmulasztotta külföldi ügynökként regisztráltatni magát, amikor Oroszországban járt – közölte a rádió a honlapján csütörtökön.
Az orosz–amerikai kettős állampolgárságú, Prágában élő Alsu Kurmasheva május 20-án utazott be Oroszországba sürgős családi ügy miatt.
Amikor távozni akart, a repülőtéren őrizetbe vették, elvették az útlevelét, és pénzbírságot szabtak ki rá.
Az orosz hatóságok szerdán bejelentették, vádat emeltek Kurmasheva ellen, amiért elmulasztotta külföldi ügynökként regisztráltatni magát – közölte a Szabad Európa Rádió.
A külföldi ügynök kifejezést Oroszországban olyan szervezetekre, újságírókra, aktivistákra, akár művészekre alkalmazzák, akikről úgy tartják, hogy külföldi támogatású politikai tevékenységet folytatnak.
A Szabad Európa Rádió közleményében követelte, engedjék szabadon Alsu Kurmashevát, hogy mielőbb hazatérhessen a családjához. A közlemény szerint az újságírónőre akár ötéves börtönbüntetést is kiszabhatnak.
A Tatar-Inform orosz hírügynökség az üggyel kapcsolatban közölte, Kurmashevát azért vették őrizetbe, mert Oroszország katonai tevékenységéről gyűjtött információkat.
Oroszországban a sajtó működését különösen szigorúan kezdték ellenőrizni az Ukrajna ellen indított háború megindítása után.
Számos független hírközlő médiumot bezárásra kényszerítettek, és több újságírót, illetve kiadványt „külföldi ügynöknek” minősítettek. Miután márciusban kémkedés vádjával őrizetbe vették Evan Gershkovichot, a The Wall Street Journal munkatársát, szinte az összes amerikai újságíró távozott Oroszországból.
A prágai és washingtoni központtal működő Szabad Európa Rádió működését az amerikai kongresszus finanszírozza.
A Bizottság az Újságírók Védelmére (CPJ) nevű jogvédő szervezet aggodalmának adott hangot szerdán amiatt, hogy Kurmashevát „hamis vádak” alapján őrizetbe vették, és felszólította az orosz hatóságokat, hogy azonnal engedjék őt szabadon – írja az MTI.
„A drónok fontos fegyverek ebben a háborúban” – írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közösségi oldalán, hozzátéve:
Az ukrán harcosok naponta használnak drónokat, hogy pontos csapásokat mérjenek az ellenséges állásokra.
Zelenszkij légi felvételeket is megosztott az ukrán dróncsapásokról.
Az orosz erők az éjszaka folyamán újabb légicsapásokat hajtottak végre kelet-, dél- és észak-ukrajnai célpontok ellen – jelentette a kijevi hadsereg.
A légierő közölte, hogy 17 különböző fegyvert, köztük ballisztikus és cirkálórakétákat, valamint támadó drónokat vetettek be ipari, infrastrukturális, polgári és katonai objektumok ellen.
Az ukrán erők három drónt és egy cirkálórakétát lőttek le. Áldozatokról mind ez idáig nem érkezett jelentés
– közölték.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter találkozott Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel – írja a Sky News.
A Kreml tisztviselője állítólag azért látogatott Phenjanba, hogy megvitassa a Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun által a múlt hónapban az oroszországi Vosztocsnij kozmodromban tartott találkozójukon aláírt megállapodások végrehajtását.
Az orosz minisztérium nem közölt részleteket a találkozóról, amely a TASZSZ állami hírügynökség szerint alig több mint egy órán át tartott.
Jelenleg mintegy 28 ezer ukrán lakos szerepel a különleges körülmények között eltűnt személyek egységes nyilvántartásában – közölte a belügyminisztérium sajtószolgálata.
Ukrajna 2023 áprilisában vezette be a különleges körülmények között eltűnt személyek egységes nyilvántartását – közölte Leonyid Timcsenko belügyminiszter – helyettes az eltűnt személyekkel foglalkozó nemzetközi bizottság (ICMP) képviselőivel folytatott megbeszélésen.
A mai napig mintegy 28 ezer különleges körülmények között eltűnt állampolgárunk van, akiket keresni kell. Szükség van DNS-minták vételére, hogy ezeket az információkat összevethessük a szakértői intézményekhez az eltűnt személyek családjaitól érkezett kérésekkel
– mondta Timcsenko.
Szerinte probléma van az ideiglenesen megszállt területeken, a harci övezetben és az ideiglenes sírokban maradt holttestek azonosításával.
A keresőcsapatok nem tudnak bejönni, elvinni a holttesteket és kicserélni a nálunk lévőket. Sajnos nem lehet teljes körű együttműködés az agresszorral a cseréről
– tette hozzá Timcsenko.
Catherine Bomberger, a nemzetközi Vöröskereszt (ICRC) főigazgatója a maga részéről megjegyezte, ma a fő kérdés „az eltűnt személyek kérdésével foglalkozó valamennyi állami hatóság és intézmény munkájának összehangolása”.
Amint arról az ukrán parlament emberi jogi biztosának hivatala beszámolt, különleges körülmények között eltűnt személyeknek minősülnek azok, akik fegyveres konfliktus, katonai műveletek, Ukrajna területének egy részének ideiglenes megszállása, természeti vagy ember okozta vészhelyzet kapcsán tűntek el – írja a Radios Voboda.
A megszállt Krímben két férfit fejenként 40 ezer rubel (148 ezer forint) pénzbírságra ítéltek, mert nyilvánosan hallgatták a „Jó estét, ukránok vagyunk” című dalt – derül ki az OVD-Info orosz független megfigyelőcsoport által idézett orosz bírósági jelentésekből.
A The Kyiv Independent beszámolója szerint a két férfit „az orosz hadsereg nyilvános lejáratásával” vádolták, amiért nyilvánosan hallgatták a dalt.
Oroszország 2022 márciusában átfogó cenzúratörvényeket fogadott el, amelyek erősen korlátozták az oroszok (és az Ukrajna oroszok által megszállt részein élők) lehetőségét a háború kritizálására.
A kritikának tekinthető kérdések köre meglehetősen tág, hiszen az oroszokat már azért is letartóztatták, ha csak egy üres lapot tartottak a kezükben, vagy jelen esetben azért, ha nyilvánosan lejátszottak egy ukrán dalt.
Egy évvel később, 2023 márciusában Oroszország megszigorította a háború „lejáratása” elleni törvényeket és szigorította az azokra kiszabható büntetéseket.
Az új büntetések között szerepel az 5 millió rubelig (18 millió forintig) terjedő pénzbírság és a 15 évig terjedő börtönbüntetés is.
Oleh Soskin, Leonyid Kucsma volt ukrán elnök egykori tanácsadója videóblogjában kijelentette, hogy „novembertől végre megtörténik a konfliktus befagyasztása”.
A szakértő ezután ostobaságnak nevezte az ukrán védelmi minisztérium új vezetőjének, Rusztem Umerovnak a nyilatkozatát, miszerint az ukrán fegyveres erők ősszel tovább haladnak.
Honnan jött ez az ember?
– tette fel a költői kérdést Soskin. Hozzátette, hogy Umerov szerinte csak véletlenül lett háborús miniszter releváns tapasztalat nélkül – idézi az mk.ru a Soskin videójában elhangzottakat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozott Rusztam Umerov védelmi miniszterrel szerdán, aki bemutatta az elnöknek minisztériuma új csapatát – írja a Korrespondent.
Találkozóm volt az ukrán védelmi miniszterrel. Bemutatta a csapatát, a programját. Megújult a minisztérium összetétele
– mondta Zelenszkij esti videóbeszédében.
Az elnök megjegyezte, hogy az első lépéseket már megtették a hadsereg által felvetett problémák megoldására, többek között a bürokrácia csökkentésére, a munkafolyamatok és eljárások egyszerűsítésére, valamint arra, hogy a parancsnokok ideje a papírmunka helyett a harci munkára fordítható legyen.
Zelenszkij ezenkívül köszönetet mondott az állami rendszer minden alkalmazottjának, akik Ukrajna érdekeiért dolgoznak.
Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 5189 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4679 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 63 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Ukrajna mintegy 170 katonát veszített Dél-Donyeck irányában az elmúlt 24 órában – jelentette szerdán az orosz védelmi minisztérium.
A minisztérium szerint az orosz fegyveres erők ez idő alatt 13 ukrán támadást vertek vissza Kupjanszk irányában, egyet Liman irányában és egy támadást Zaporizzsja irányában.
„Az ellenség veszteségei Dél-Donyeck irányában 170 katonát, két kisteherautót és egy Rapier páncéltörő ágyút tettek ki” – idézi a minisztérium közleményét a Sputnik.
Az Orosz Föderáció légierői folyamatosan járőröznek a Fekete-tenger feletti semleges zónának számító légtérben Kinzsal rakétákkal felszerelt MiG–31-es repülőgépekkel – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán újságírókkal.
Nem fenyegetésnek szánom, amit most bejelentek: utasításomra a légierő állandó járőrözést kezd a Fekete-tenger feletti légtér semleges zónájában. MiG–31-es repülőgépeink Kinzsal rakétarendszerekkel vannak felszerelve
– fogalmazott az orosz elnök.
Putyin ezután megismételte, hogy nem fenyegetésről van szó, csupán arról, hogy fegyveres ellenőrzést akarnak folytatni az érintett terület felett – írja az Interfax.ru.
A Kinzsal (magyarul Tőr) rakéták egyébként nukleáris robbanófej hordozására is alkalmasak, hatótávolsága akár 2000 kilométer is lehet, sebessége a hangsebesség tízszereséig terjedhet. A rakétát a MiG–31-eseken kívül Tu–11M3 bombázóval is lehet indítani.
Köszöntjük olvasóinkat!
Kezdődik az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A szerdai percről percre tudósításunk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!