A történelemben először megsemmisítettek egy orosz ZALA drónt a HIMARS rakétarendszer közvetlen csapásával – közölte szerdán az ukrán hadsereg nyugati hadparancsnoksága egy videóval együtt.
Azt írták, hogy a ZALA drónt az orosz hadsereg felderítésre, illetve a Lancet öngyilkos drónok koordinálására használja. Állításuk szerint most sikerült megtalálni az egyik ilyen drón landolásának helyszínét, és egy HIMARS rakéta csapásával megsemmisítették a drónt és a kezelőszemélyzetet is.
A ZALA drónok közül az ukrán légvédelem korábbi jelentések szerint már lelőtt legalább egyet, így a mostani eset annyiból lehet újdonság, hogy ez esetben szárazföldön sikerült kilőni a drónt egy tüzérségi csapással.
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!
A nemzetbiztonsági szolgálat (DANSZ) tájékoztatása szerint a Szófiában akkreditált Alekszandr Gaszjuk, a Rosszijszkaja Gazeta tudósítója a nap folyamán elhagyta Bulgáriát. Az újságírót a DANSZ az EU- és NATO-tag Bulgária nemzetbiztonságát veszélyeztető tevékenységgel vádolja – írta az MTI.
A nemzetbiztonsági szolgálat szerint megvonták Gaszjuk bulgáriai tartózkodási engedélyét, ezenfelül megtiltották számára azt is, hogy beutazzon más uniós tagországokba.
Viszonzásul bekérették Angel Grigorovot, a bolgár közszolgálati rádió moszkvai tudósítóját az orosz külügyminisztériumba. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a BTA bolgár hírügynökség szerint válaszintézkedéseket helyezett kilátásba. Zaharova Gaszjuk kiutasítását a NATO orosz újságírókkal szembeni „újabb jogtalan cselekedetének” nevezte.
Georgia államfője, Salome Zourabichvili közölte, hogy ellenezte az Oroszországból áttelepülők befogadását. Úgy véli, hogy segítségükkel Moszkva hibrid háborút folytat Tbiliszi ellen – írja a Strana Today.
Salome a CBS Newsnak adott interjúban úgy fogalmazott: „nagyon nyugtalanítónak tartja, amikor a saját hazájában vannak olyan emberek, akik az ellenség nyelvét beszélik, és azt hiszik, hogy otthon vannak”.
Hozzátették, az oroszok félóránként vesznek lakást vagy telket Georgiában. Emellett állami engedély nélkül nyitottak öt orosz nyelvű iskolát. A lakásbérleti díjakat 130 százalékkal emelték, így 100 ezer grúz volt „kénytelen” elhagyni hazáját.
Mint írtuk, a háború kitörése után nagyon sok háborúellenes orosz Georgiában talált menedéket, ahogy sokan a besorozás elől is a fekete-tengeri országba menekültek. Sok georgiai tart attól, hogy Ukrajna után akár ismét Georgia lehet Oroszország célpontja.
A történelemben először megsemmisítettek egy orosz ZALA drónt a HIMARS rakétarendszer közvetlen csapásával – közölte szerdán az ukrán hadsereg nyugati hadparancsnoksága egy videóval együtt.
Azt írták, hogy a ZALA drónt az orosz hadsereg felderítésre, illetve a Lancet öngyilkos drónok koordinálására használja. Állításuk szerint most sikerült megtalálni az egyik ilyen drón landolásának helyszínét, és egy HIMARS rakéta csapásával megsemmisítették a drónt és a kezelőszemélyzetet is.
A ZALA drónok közül az ukrán légvédelem korábbi jelentések szerint már lelőtt legalább egyet, így a mostani eset annyiból lehet újdonság, hogy ez esetben szárazföldön sikerült kilőni a drónt egy tüzérségi csapással.
Nyolc republikánus képviselő levelet írt Joe Biden amerikai elnöknek, amelyben közölték: csak akkor adnának további támogatást Ukrajnának, ha egyértelművé válna, hogy Ukrajna hogyan és mikorra nyerheti meg a háborút.
A Jevropejszka Pravda szerint a képviselők azt írták a levélben: nem elég azt mondani, hogy az Egyesült Államok addig támogatja Ukrajnát, „ameddig csak szükséges”. Mint írták, tudni kellene azt, hogy miként akar Ukrajna győzni, és meddig fog tartani, hogy ezt megvalósítsák.
Az amerikai adófizetők belefáradtak abba, hogy egy végtelenségbe nyúló állóháborút finanszírozzanak Ukrajnában, ahol nem látszik a győzelem
– írták.
A levélbe a képviselők összesen 12 olyan feltételt szabtak meg, amelyek közül mindet teljesíteni kell, „mielőtt egy dollárt is küldenénk Ukrajnának”. Többek közt azt kérték, hogy Joe Biden és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vázolja a kongresszus előtt azt a stratégiát, amely Ukrajnát a győzelemhez segítheti. Továbbá arról is tájékoztatást kértek, hogy a becslések szerint mennyibe fog még kerülni az Egyesült Államoknak ez a stratégia, illetve egy, az ukrajnai hadi helyzetről szóló összefoglaló jelentést kértek Bidentől és Lloyd Austin védelmi minisztertől (ez utóbbinak tartalmaznia kellene azt, hogy miért van most állóháború, és hogy mit ért el Ukrajna a nyári ellenoffenzívájával).
Ezenkívül arról is tájékoztatást kértek, hogy az amerikai fegyverek miként segítik Ukrajnát a győzelemhez, ahelyett, hogy szimplán elnyújtanák a konfliktust, és mi történne akkor, ha Ukrajna nem kapna több támogatást Amerikától és Európától. Azt is megkérdezték, hogy milyen fegyvereket nem adott még át az Egyesült Államok, amelyek segíthettek volna Ukrajnának megnyerni a háborút.
A kormányzat jelenlegi politikája csak elnyújtotta Ukrajna szenvedését, és a kongresszusnak szerepet kell játszania annak eldöntésében, hogy milyen további lehetőségeket ajánljunk fel Ukrajnának
– írták ezzel kapcsolatban.
A levélben a képviselők kitértek arra is, hogy Izraelt is mindenképp támogatnia kell az Egyesült Államoknak, és azt is hozzátették: „egyértelmű”, hogy mindkét országnak (Izraelnek és Ukrajnának) győznie kell. Ugyanakkor arra is kitértek, hogy az amerikai képviselőházban és szenátusban szerintük egyaránt azt támogatja a többség, hogy külön-külön szavazzanak a két ország támogatásáról (Joe Biden elnök ezzel szemben két hete azt javasolta, hogy egy szavazásban döntsenek az Ukrajnának és Izraelnek szánt forrásokról).
Moszkvának „ne legyenek illúziói: más válságok nem fogják elterelni a figyelmünket Ukrajnáról” – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az X közösségi oldalon szerdán közzétett üzenetében.
Josep Borrell azt írta: az Ukrajna elleni orosz agresszió a könyörtelenség új csúcsát érte el: 24 óra alatt több mint 100 várost és falut vettek célba.
Az Európai Unió támogatása folytatódik Kijev számára, ameddig csak szükséges – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője az MTI szerint.
Az ukrán hatóságok szerdai tájékoztatása szerint Oroszország az elmúlt 24 órában 118 települést lőtt tíz ukrán régióban. Ihor Klimenko belügyminiszter a közösségi oldalakon közzétett üzenetében kiemelte: ez a legtöbb megtámadott város és falu az év eleje óta.
A bergyanszki repteret ért csapás után az orosz hadsereg Taganrog városába helyezte át számos helikopterét – írja az Ukrajinszka Pravda egy katonai elemzőre hivatkozva.
Az ukránok még október közepén, az Egyesült Államoktól kapott ATACMS rakéták segítségével lőtték Bergyanszkot. A támadás után az ISW washingtoni kutatóintézet már egy elemzésben azt valószínűsítette, hogy az oroszoknak várhatóan távolabbra kell majd áttelepíteniük a gépeiket.
Most ez meg is történhetett, ugyanis Brady Africk hadiblogger a Planet Labs műholdas felvételei alapján közölte, hogy nemrég 21 orosz Ka–52-es és Mi–8-as helikoptert fotóztak le a taganrogi reptéren, amelyek megegyezhetnek az eddig Bergyanszkban állomásozó helikopterekkel.
21 Russian helicopters were at Taganrog air base when this latest satellite image was captured. pic.twitter.com/NosZ76KO7J
— Brady Africk (@bradyafr) October 31, 2023
Azt nem tudni, hogy a – feltehetően megrongált – gépeket szárazföldi úton szállították oda, vagy sikerült légi úton, önerőből elhagyniuk Bergyanszkot. Az ISW korábban azt írta, hogy ha megtörténik a helikopterek áttelepítése, akkor az megnehezítheti, hogy az orosz légierő támogatást nyújtson a szárazföldi egységeknek.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) razziát tartott Ungvár polgármesterénél és egy parlamenti képviselőnél is, mivel azzal gyanúsítják őket, hogy illegális határátlépésekben működhettek közre.
A Hromadske hírportál szerint Bohdan Andrijev polgármester hivatala mellett az ungvári városi tanács épületében is házkutatást tartottak. Őket azzal gyanúsítják, hogy több önkormányzati képviselő és tisztviselő is illegálisan távozhatott külföldre.
Utóbb az SZBU is megerősítette a házkutatás tényét, legalábbis a ungvári városi tanács épületét illetően, és egy videót is posztoltak erről.
Ők azt írták, hogy a gyanú szerint egyes képviselők úgy utazhattak külföldre nyaralni, hogy közben azt állították: „üzleti úton” járva hagyták el Ukrajnát. Ehhez pedig fiktív meghívókat is kiállíttattak maguknak különféle külföldi szervezetektől.
Ezzel egy időben az SZBU egy ukrán parlamenti képviselő, Olekszandr Dubinszki ingatlanjaiban is házkutatást tartott. Őt az Ukrajinszka Pravda értesülései szerint szintén azzal gyanúsítják, hogy illegális határátlépést szervezhetett meg legalább egy hozzátartozójának.
Dubinszki 2021-ig az ukrán kormánypárt képviselője volt a parlamentben, de akkor kizárták fegyelemsértés miatt, így most független képviselőként ül a törvényhozásban. Magyar szempontból ismerős lehet a neve amiatt is, hogy ő jelentette fel az OTP-t háborús szponzorként Ukrajnában.
Több mint 260 civil halt meg Ukrajnában, miután aknákra vagy más robbanószerkezetekre léptek az Oroszországgal vívott 20 hónapos háború alatt – közölte az ukrán hadsereg.
Kijev becslései szerint az ország 174 ezer négyzetkilométernyi területe – területének mintegy harmada – potenciális veszélyforrás, mert tele van aknákkal vagy veszélyes háborús törmelékkel – írja a Reuters.
Legalább 571 ember sérült meg több mint 560 incidens során, amelyek során aknák vagy a harcok során hátrahagyott robbanó tárgyak kerültek elő – közölte az ukrán vezérkar a közösségi médiában.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Oroszországnak nem szükséges egyeztetnie az Egyesült Államokkal az átfogó atomcsendegyezmény (CTBT) ratifikációjának visszavonásáról szóló törvényjavaslat véglegesítése előtt – írta a TASZSZ.
„Nincs szükségük [kapcsolatokra]” – mondta a Kreml szóvivője.
Mint írtuk, az orosz Szövetségi Tanács október 25-i ülésén jóváhagyta az Átfogó Atomcsend Szerződés (CTBT) Oroszország általi ratifikációjának visszavonásáról szóló törvényt. Az alkotmány szerint Vlagyimir Putyin elnöknek 14 napja van eldönteni, hogy aláírja-e a törvényt.
A háború korai szakaszában nagy segítséget nyújtottak az ukrán fegyveres erőknek a Bayraktar TB2 drónok, azonban mióta az oroszok megerősítették légvédelmüket, csak korlátozottan tudják használni azokat. Volodimir Valijuh, az ukrán hírszerzési főigazgatóság egyik parancsnoka elmondta, új taktikai korlátok léptek életbe.
A TB2 esetében nem akarom a haszontalan szót használni, de nehéz olyan helyzeteket találni, ahol használni lehetne őket
– fogalmazott a török drónnal kapcsolatban. A Defense Newsnak adott interjújában az ukrán parancsnok tisztázta, hogy nyilvánvalóan még mindig van némi hasznuk, de az említett dróntípusok bevetési gyakorisága és szerepe megváltozott.
„Rendkívül hálásak vagyunk a TB2-esekért, de a háború elején többet vetették be őket és többet csaptak le rájuk” – mondta Valjuh. Most, hogy az orosz légi és elektronikus védelem egyre jobb minőségűvé vált, az utolsó TB2-es repülés, amelyet megfigyeltünk, mindössze 30 percig tartott – tette hozzá.
A gyártó Baykar szerint a drónok 27 órán át képesek a levegőben maradni.
Jelenleg a Bayraktar TB2-eket főként napi repülések végrehajtására használják a célpontok követésére, ami éppolyan értékes lehet, mint a támadás
– fogalmaz a vállalat.
Ez tehát azt jelenti, hogy a Bayraktar nem tűnt el a frontról, csupán más szerepet kapott a háborúban. A drón egyébként korábban himnuszt is kapott, amelyet alább hallgathat meg.
A Wagner-csoport állítólag az oroszországi Perm és Novoszibirszk városokban újra toborzásba kezdett a Roszgvardija, az orosz Nemzeti Gárda egyik egységeként – jelentették helyi híroldalak a Kyiv Independent szerint.
Az egységet állítólag jelenleg Pavel Prigozsin, a Wagner elhunyt alapítójának, Jevgenyij Prigozsinnak fia vezeti.
A Wagner a csúcson több tízezer emberrel rendelkezett (legalább 50 ezer elítéltnek ajánlották fel a szabadságot, ha túlélik az ukrajnai harcokat), és több tízezer orosz önkéntessel, köztük sok egykori különleges alakulat katonájával.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közölte, az ukránok jó hírekre számíthatnak a hétvégén, és hamarosan csatlakozhatnak az Európai Unióhoz – írta az Obozrevatel.
Kuleba hangsúlyozta, az ukrán kormány mindent megtett annak érdekében, hogy az európai uniós tagságról szóló tárgyalások már az idén megkezdődjenek.
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Ukrajna már szinte mindent teljesített, amit az Európai Bizottság kért az EU-csatlakozás kapcsán. Zelenszkij szerint nagyon fontos, hogy a tagsági tárgyalások még idén elkezdődjenek.
A NATO nem lesz képes ellenállni egy katonai összecsapásnak az Orosz Föderációval, amely a világ legerősebb hadseregével rendelkezik – mondta Scott Ritter, az amerikai hírszerzés volt tisztje az mk.ru szerint. A szakértő szerint Oroszország nem csak Ukrajnával harcol.
Igen, ukrán katonák azok, akik az életüket adják. Őket a kollektív Nyugat gazdasági és katonai ereje biztosítja. Oroszország tehát a NATO-val, az Egyesült Államokkal harcol
– osztotta meg véleményét az elemző. A szakember szerint az észak-atlanti szövetség kezdett rájönni, hogy nem tudják győzelemre vezetni az ukrán hadsereget, ráadásul a nyugati katonai-politikai blokk képtelen megvédeni a saját pozícióit.
Oroszország hadserege a világ legharcképesebb hadseregévé vált – tájékoztatott a volt amerikai hírszerző tiszt. „A NATO hadiipara nemcsak a volt szovjet köztársaságot nem tudja ellátni a szükséges mennyiségű lőszerrel, hanem saját magát sem” – összegezte Ritter.
Végrehajtotta szűzrepülését az Il-96-400M széles törzsű, modernizált, hosszú távolságokra bevethető repülőgép prototípusa – közölte szerdán Gyenisz Manturov orosz miniszterelnök-helyettes, ipari és kereskedelmi miniszter.
A korszerűsített IL-96-400M első és sikeres repülése a hazai tervezőirodák és repülőgépgyárak legmagasabb szintű kompetenciájának bizonyítéka
– mondta Manturov az orosz kormány sajtószolgálatának közleménye szerint.
A tárcavezető szerint a modernizált repülőgép megőrizte az IL-96-300-as nagy teljesítményét, és új üzemeltetési és szállítási képességeket is kapott. A továbbfejlesztett jármű törzsét 9,35 méterrel meghosszabbították, és nagyobb teljesítményű PSZ-Z90A1 típusú hajtóművekkel is felszerelték, így akár 370 utas befogadására is alkalmas.
A maximális repülési távolsága 8100 kilométer.
Szergej Csemezov, a fejlett technológiájú ipari termékek gyártását és exportját támogató Rosztyeh állami vállalat vezérigazgatója közölte, hogy az Il-96-400M program elnöki döntés alapján indult. A repülőgép légi teher- és utasszállításra egyaránt alkalmas.
Csemezov szerint az ilyen repülőgépek létrehozása biztosítja Oroszország technológiai szuverenitását – írja az MTI.
Ukrajna annak ellenére is vereséget szenved az ellene folyó háborúban, hogy a NATO új fegyvertípusokat szállít neki, erői kimerülőben vannak – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy szerdai moszkvai parancsnoki tanácskozáson.
„Annak ellenére, hogy a NATO új fegyvertípusokkal látja el, a kijevi rezsim vereséget szenved. Az orosz csapatok folytatják az aktív védekezést, hatékony tűzveszteséget okozva az ellenségnek” – mondta a tárcavezető.
Mint mondta, az ukrán hadsereg „kétségbeesetten” és „sikertelenül” próbál támadni Zaporizzsja, Donyeck és Herszon környékén, ami súlyos veszteségekhez vezet számára.
„Az ukrán fegyveres erők kimerülnek, a személyi állomány egyre inkább demoralizált” – hangoztatta Sojgu. Állítása szerint az orosz alegységek ezzel szemben előrenyomulnak, kedvezőbb állásokat elfoglalva.
„Szeretném megjegyezni, hogy a 37 repülőgép majdnem kétszerese annak a mennyiségnek, amelynek szállítását F–16-os repülőgépből garantáltan megígértek Ukrajnának. Vagyis ha a légvédelmi rendszerünk így dolgozik, ez körülbelül 20 napi munkát jelent” – hangoztatta Sojgu.
Észak-Korea már több mint egymillió tüzérségi lövedéket szállított Oroszországnak az ukrajnai katonai műveletekhez, cserébe Phenjan műszaki tanácsokat kapott a műholdjaihoz – idézett az MTI egy dél-koreai képviselőt, aki a szöuli hírszerző szolgálatokra hivatkozott.
Kim Dzsongun észak-koreai vezető és Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptemberben találkozott az orosz Távol-Keleten.
A dél-koreai nemzeti hírszerző szolgálat (NIS) szerdán egy zárt ajtók mögött tartott parlamenti megbeszélésen közölte a szöuli parlamenti képviselőkkel, hogy Észak-Korea augusztus óta legalább tíz fegyverszállítmányt küldött Oroszországnak – mondta az ülés után újságíróknak Ju Szang Bum, a dél-koreai parlament hírszerzési bizottságának egyik tagja, a kormányzó Néphatalom Pártjának képviselője.
„A NIS tudomására jutott, hogy több mint egymillió tüzérségi lövedéket adtak át” – tette hozzá.
„Az elemzések szerint ez körülbelül két hónapnyi háborúra lenne elég Oroszország és Ukrajna között” – fűzte hozzá. Phenjan cserébe műszaki tanácsokat kapott Moszkvától egy katonai felderítő műhold felbocsátásának tervéhez – mondta a képviselő.
Egy holland bíróság 18 hónap börtönbüntetésre ítélt egy orosz állampolgárt és 200 000 eurós pénzbírságot szabott ki a cégére, amiért megsértette az EU által az ukrajnai háború miatt Oroszország ellen bevezetett kereskedelmi szankciókat – írja a The Guardian.
Az 56 éves férfit – akit az ügyészek Dmitri K.-ként emlegetnek – távollétében ítélték el, és feltételezhetően Oroszországba menekült, miután tavaly a tárgyalásáig szabadlábra helyezték.
Ítéletében a bíróság kimondta, hogy
a férfi hat éve mikrochipekkel és más elektronikai termékekkel kereskedett, miközben teljes mértékben tisztában volt az Oroszország elleni szankciókkal.
A férfi egy olyan céget vezetett, amely „kettős felhasználású” – polgári és katonai célokat egyaránt szolgáló – árukat irányított külföldi országokon keresztül oroszországi cégekhez, hogy megkerülje az uniós korlátozásokat – áll a bírósági ítéletben.
Ennek érdekében a férfi állítólag számlákat és a termékek végfelhasználójára vonatkozó nyilatkozatokat hamisított, hogy úgy tűnjön, mintha a termékeket a Maldív-szigetekre, sőt egyes esetekben egy nem létező ukrajnai cégnek szállították volna – közölte a rotterdami kerületi bíróság.
Bűnösnek találtak egy üzbég férfit, aki 2014 és 2015 között a Donyecki Népköztársaság hadseregében szolgált – állapította meg egy bíróság.
Az elítélt férfi rokonai azt állították, hogy nem vett részt az ukrajnai háborúban, és az időszak alatt Oroszországban tartózkodott
– írja az Independent.
Az Institute for the Study of War (ISW) szerint az ítélethirdetés fokozhatja a feszültséget az orosz és a közép-ázsiai hatóságok között, mivel Moszkva arra próbálja kényszeríteni a bevándorlókat, hogy csatlakozzanak a háborús erőfeszítésekhez.
A svájci kormány úgy döntött, hogy nem szünteti meg a háború elől menekülő ukránok védelmi státuszát 2025. március 4. előtt – írja a The Guardian.
Az ukrajnai helyzet várhatóan nem változik a belátható jövőben
– áll a Szövetségi Tanács közleményében.
A svájci kormány célul tűzte ki a munkaerőpiaci integrációt is, amely révén a jövő év végéig az „S” védett státusszal rendelkezők 40 százaléka munkába állhat.
Az „S” védelmi státusz lehetővé teszi az emberek számára, hogy külföldre utazzanak, és Svájcban dolgozzanak, általában egy éven át, de ez meghosszabbítható.
November 1-jén délelőtt jelentette az Ukrán Fegyveres Erők „Déli” Légi Parancsnoksága, hogy kilőtték az Orosz Fegyveres Erők két nagy hatótávolságú, Kh–59 Gadfly repülőrakétáját Odessza régióban – számolt be a Focus.
Az egyenként 16 millió rubel költségű rakétákat az ukrán légvédelmi berendezéseknek köszönhetően semlegesítették.
Az orosz fegyveres erők harci repülőgépekről indították el ezeket a rakétákat, célpontjuk Odessza régióban volt.
A háborúban érintett nők fizikai és pszichológiai állapotán segítenének az ukrajnai L’Oréal és az UNBROKEN Center szakemberei – hívja fel a figyelmet a Focus.
Az együttműködés lehetővé teszi a háború által érintett nők számára, hogy normalizálják fizikai és pszichológiai állapotukat. A projekt célja, hogy segítsen a nőknek megszabadulni az arcukon és testükön lévő háborús sebektől, de a lelki sebeiket is begyógyítanák.
„A háború áldozatai között sok nő van, akinek nap mint nap a tükörben kell szembesülniük az átélt traumákkal. Gyakran hallják, hogy a fő, hogy élhetnek, ám ők arra vágynak, hogy visszakapják megszokott szépségüket és lelki egyensúlyukat. Ebben szeretnénk segíteni” – mondta el Kateryna Zakharash, a L’Oreal Ukraine vállalati kommunikációs igazgatója.
A projekt résztvevői képzett plasztikai sebészek és mentálhigiénés szakemberek. A jelentkezők a sérüléseiktől függően egyéni kezelést választhatnak. Emellett mentálhigiénés szakemberek dolgoznak majd minden résztvevővel.
Oroszország az elmúlt 24 órában több mint száz várost és falut támadott, idén ez volt a legnagyobb mértékű támadás – közölték az ukrán hatóságok.
„Az elmúlt 24 órában az ellenség 118 települést lőtt tíz régióban” – írta Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter a közösségi oldalakon közzétett üzenetében.
Ez a legtöbb megtámadott város és falu az év eleje óta.
Az MTI szerint a közép-ukrajnai Kremencsukban egy olajfinomítót ért orosz támadás, amely nem követelt áldozatokat. Klimenko közlése szerint több mint száz tűzoltót kellett kivezényelni a tűz oltására, amely több órán át tartott.
Az éjszakai bombázásokban egy ember meghalt Harkiv megyében, az ország északkeleti részén, és egy másik a déli Herszon régióban – jelentették helyi tisztviselők.
Az ukrán légierő szerdán arról számolt be, hogy az éjszaka indított 20 orosz drónból tizennyolcat lelőtt.
Az AllatRa nevű vallási mozgalom tagjait tömegesen kutatják át szerdától, mert a szervezet az Orosz Föderáció érdekében tevékenykedett az Ukrán Biztonsági Szolgálat szerint – írja az Interfax.
A bűnüldöző szervek szerdán kezdték meg a tömeges kutatásokat a mozgalom követőinél,
mert szerintük az álvallási szervezet az Orosz Föderáció érdekeit szolgálta, és szisztematikusan népszerűsítette a Kreml narratíváit az ukrán társadalomban.
„Harmincéves lett az Európai Unió. Az alapító maastrichti szerződés 1993. november 1-jén lépett hatályba, megvalósítva generációk reményét egy békés és egységes Európáról” – írja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en, majd így folytatja:
„Európának szüksége van arra, hogy az EU az egész kontinensre kiterjedjen, szürke zónák nélkül. A mi politikai nemzedékünk képes ezt biztosítani, és biztos vagyok benne, hogy nem szalasztjuk el ezt a különleges pillanatot.”
Mindent megteszünk annak érdekében, hogy még ebben az évben politikai döntés szülessen Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásairól
– ígéri az ukrán elnök.
Today, the European Union turns 30. Its founding Maastricht Treaty entered into force on November 1st, 1993, achieving many generations' hope of a peaceful and united Europe.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) November 1, 2023
Europe needs the EU to extend throughout the entire continent, with no gray zones. Our political… pic.twitter.com/8nX9f8qXNn
Ukrajna szerint az oroszok szerda reggel kamikazedrónnal mértek csapást Nikopolra. A támadásban egy ember meghalt, négyen megsérültek, és egy magánvállalkozás épülete is megrongálódott.
Szergej Liszak, a dnyipropetrovszki területi katonai adminisztráció vezetője elmondta, hogy egy 59 éves nő vesztette életét, míg egy 26, egy 52 és 62 éves nő, valamint egy 73 éves férfi megsérült. Hozzátette, hogy a további információk tisztázása folyamatban van.
A fegyveres erők számos régióban légiriadót rendeltek el szerda délelőtt: a Poltava megyei Mirhorodból pedig robbanásokat jelentettek – közölte a Telegraf ukrán hírügynökség.
A hírügynökség kiemeli:
Mirhorodban egy katonai légibázis található. A támadás pontos idejéről és a légvédelem működésbe lépéséről egyelőre nincs információ.
Szintén robbanásokat jelentettek Szumi és Kerszon régióból. A támadásokat helyi idő szerint 9 óra 30 perckor kezdték visszaverni az ukrán katonák.
November 1-jén éjszaka egy légitámadás során eltalálták a kremencsuki olajfinomítót, aminek következtében tűz keletkezett.
A légvédelem számos más ukrán régióban is működésbe lépett, Hmelnickijt is – ahol szintén egy katonai repülőtér található – támadták az oroszok.
Az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint az ukrán fegyveres erők egyik fellegvárát Ugledar közelében ellenőrzés alá vonták a Vosztok-csoport harcosai – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.
A Vosztok-csoport motoros géppuskásai átvették az irányítást az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) egyik fellegvára felett Ugledar irányában, és négy ukrán katonát is elfogtak.
„Amikor a mieink beértek az erődítményükbe, tíz ember volt pozícióban, ebből hárman aludtak. Miután észleltek bennünket, egy csaknem húsz percen át tartó tűzharc alakult ki. Elvittünk négy foglyot, egyikük az osztag vezetője” – jelentette a Vosztok-csoport egy tagja a hírügynökségnek.
Egy nap alatt 65 orosz harckocsit, páncélozott járművet és tüzérségi rendszert semmisítettek meg az ukrán csapatok – számolt be az unian.net.
Jelentésük szerint az elmúlt 24 órában az ukrán hadsereg további 680 orosz katonát, valamint többtucatnyi felszerelést és fegyvert likvidált. A teljes körű invázió kezdete óta Oroszország 301 490 katonát veszített Ukrajnában – írják.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara szerint az ukrán védők:
„Kiszorítjuk az orosz haditengerészetet a Fekete-tenger keleti részére. Oroszország többé nem használhatja a tengerünket arra, hogy agresszióját a világ más részeire is kiterjessze, ahogyan azt korábban Szíriával tette” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Kiemelte, hogy Oroszország eddig bázisként tekintett a Fekete-tengerre, a Krímre pedig ugródeszkaként, „de ez most megváltozott”. Elmondta, sokan nem hitték volna a világon, hogy „Ukrajna túléli az oroszok invázióját”, viszont kötelességüknek érezték, hogy visszaszorítsák az oroszok „rosszindulatú befolyását”. Úgy fogalmazott,
minél jobban védjük tengereinket és partjainkat, annál jobban védjük a világot.
Zelenszkij aláhúzta, az ukránok fekete-tengeri sikere biztosan bekerül a történelemkönyvekbe.
Bármi történjék is, nekünk meg kell maradnunk a pályánkon, és meg kell védenünk államunkat, ukrán függetlenségünket, életünket, kultúránkat és szabadságunkat. És meg is védjük
– zárta sorait.
Thanks to Ukrainian bravery, we are de facto pushing the Russian navy out to the eastern part of the Black Sea. Russia can no longer use our sea to expand its aggression to other parts of the world, as it did in the past with Syria. Russia contributed to the humanitarian… pic.twitter.com/fMXe9bDtJT
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 31, 2023