Kedves olvasóink!

Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Történt valami Vlagyimir Putyinarcával
• Oroszország már a hadifoglyokat is beveti a fronton
• Az oroszok szerint az EU csak hitegeti Ukrajnát az uniós tagsággal
• Ukrajna szerint a lefoglalt orosz pénzek kamata nem elég az újjáépítésre

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is!

Oroszország egy jelentés szerint igyekezett visszaszerezni egyes szövetségeseinek exportált védelmi rendszerek alkatrészeit, miután a háború alatt felélte fegyverkészletét − írta meg a Sky News. 

Három, az ügyhöz közel álló forrás azt mondta a The Wall Street Journalnak, hogy egy tavaly áprilisban Kairóba látogató orosz tisztviselőkből álló küldöttség arra kérte Abdel Fattáh al-Szíszi egyiptomi vezetőt, hogy adja vissza több mint 100 orosz helikopter motorját.

A források szerint Szíszi beleegyezett ebbe, és várhatóan a jövő hónapban mintegy 150 hajtómű leszállítása kezdődik meg.

Moszkva a jelentések szerint az év folyamán tárgyalásokat folytatott pakisztáni, belorusz és brazil tisztviselőkkel is.

Egyes ukrán drónpilóták attól tartanak, hogy az Oroszországgal szembeni korai előnyük elveszett, mivel Moszkva egyre több pénzt költ drónszektorának megerősítésére − írta meg a Sky News. 

Ukrajna a First Person View (FPV) drónok harcmezőn való használatával alacsony költségek mellett meglehetősen nagy sikereket ért el.

Most azonban már Oroszország is egyre nagyobb mértékben használja a hadviselésre átalakított drónokat.

A Kreml arra törekszik, hogy a volt Wagner-katonákat integrálja az orosz katonai struktúrákba − írja a The Guardian orosz ügyekért felelős riportere, Pjotr Sauer.

Oroszország több mint két hónappal Jevgenyij Prigozsin, a zsoldoscsoport alapítójának halála után igyekszik harcedzett Wagner-harcosokat toborozni az ukrajnai háborúhoz.

Putyin a Wagner-főnököt árulónak nevezte, de a Wagner-katonákkal szemben sokkal enyhébb hangnemet ütött meg, és arra ösztönözte őket, hogy írjanak alá szerződést a hadsereggel, és tegyenek hűségesküt Oroszországnak.

Hetekkel Prigozsin halála után Putyin találkozott Andrej Trosevvel, a Wagner egykori magas rangú parancsnokával, hogy megvitassák, hogyan lehetne a harci erejét Ukrajnában felhasználni. A találkozó után a Kreml közölte, hogy Trosev szerződést írt alá a védelmi minisztériummal.

A reguláris hadsereg azonban csak egy a sok út közül, amely a Wagner egykori katonái előtt nyitva áll: az orosz nemzeti gárda, a Roszgvardija és több, az államhoz kötődő magán katonai csoport is csábítja a Wagner-veteránokat.

A 19 oldalas dokumentum részletezi, hogy mit jelent a „Zeitenwende” − az Olaf Scholz német kancellár által az ukrajnai orosz invázió után 2022 februárjában bejelentett nagyszabású politikai fordulat − a német hadsereg, a Bundeswehr működésére nézve − írja a The Guardian. 

A hidegháborút követő, évtizedekig tartó leépülés után a hadsereg újjáépítésének első lépéseként Németország tavaly 100 milliárd eurós különalapot hozott létre modern fegyverek vásárlására, és ígéretet tett arra, hogy 2024-től eléri a NATO által kitűzött célt, miszerint a nemzeti GDP legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra kell fordítani.

Orosz milbloggerek azt állítják, hogy az orosz parancsnokok a háború során kulcsfontosságú döntéseket hozhatnak olyan harctéri térképek alapján, amelyek „eltérnek a taktikai valóságtól” − írja a Sky News.

Az Institute for the Study of War, egy amerikai székhelyű kutatóintézet szerint az egyik blogger ezt az állítást egy másik bloggernek válaszolta, aki azt firtatta, hogy az orosz erők miért nem a frontvonalhoz közeli, nyilvánvalóan „nagy ukrán erőkoncentrációkat” veszik célba.

Azt mondták, hogy a frontvonalon lévő orosz csapatok hozzáférnek a "valódi térképhez" - és hogy a parancsnokaik "rutinszerű támadásokat rendelnek el, hogy győzelmet érjenek el", amelyek a "valódi" térképet a "helytelen" térképpel összehangolják.

Egy másik milblogger azt mondta, hogy más esetekben is voltak olyan orosz műveletek, amelyek célja „a frontvonal pontatlan térképeinek való megfelelés elérése” volt.

Egy másik azt állította, hogy az orosz parancsnokokat „ösztönzik” arra, hogy a vezérkar „helytelen térképein” ábrázolt helyzeteket érjék el, mivel a vezérkar „egyre inkább pozitív jelentéseket követel a frontparancsnokoktól”.

Ukrajna képes lesz legyőzni Magyarország politikai ellenállását az Európai Unióval való tagsági tárgyalások megkezdésével szemben − jelentette ki csütörtökön Kijev európai integrációs minisztere.

Az Európai Bizottság a héten azt javasolta a 27 tagú csoportnak, hogy hivatalosan is kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat, amint Ukrajna teljesít néhány fennmaradó feltételt, köztük a nemzeti kisebbségek védelmének megerősítését − közölte a Reuters. 

Magyarország kijelentette, hogy nem támogatja Ukrajna európai integrációját, ha Kijev nem változtatja meg a kisebbségekre vonatkozó törvényeit, különösen az oktatással kapcsolatban.

Minden olyan ország, amely tudatos politikai döntést hoz az Ukrajnára vonatkozó döntés blokkolására, talál majd okot rá. Ma Magyarország ilyen nyilatkozatot tett. Megértjük, hogy van egy ilyen nyilatkozat, de azt is megértjük, hogy folyik egy párbeszéd Budapesttel

− mondta a politikus.

Az Európai Bizottság ajánlása fontos mérföldkő Kijev nyugati integráció felé vezető útján.

Több mint 3790 iskola és óvoda rongálódott meg vagy semmisült meg Ukrajnában azóta, hogy Oroszország tavaly megkezdte invázióját – állítja a Human Rights Watch (HRW).

A szervezet szerint az ukrán gyerekek „nagy árat fizettek” a háború alatt, és az oktatás elleni támadásokat „a jövőjük elleni támadásoknak” nevezte – írja a Sky News.

A legtöbb kárt az oktatási intézményekben a légitámadások, a tüzérségi lövések és a rakétacsapások okozták – írja a szervezet. A HRW azt is állította, hogy egyes esetekben kazettás bombákat is használtak.

Az orosz erők gyakran fosztogatták és kifosztották az általuk elfoglalt iskolákat, ami háborús bűncselekmény

– áll a jelentésben.

Hugh Williamson, a HRW európai és közép-ázsiai részlegének igazgatója felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ítélje el az ukrajnai iskolák elleni támadásokat.

A Kreml kijelentette, hogy kész a béketárgyalásokra. Vlagyimir Putyin azonban megjegyezte, Kijev hónapok óta nem tartja a kapcsolatot Moszkvával.

Ezt Jurij Ushakov orosz elnöki asszisztens közölte, akit az orosz távirati csatornák idéztek.

Oroszország készen áll a tárgyalásokra Ukrajnával, de az elmúlt hónapokban nem látszott szándék ukrán részről arra, hogy újabb kapcsolatot létesítenének az Orosz Föderációval

– mondta Jurij Usakov, az orosz államfő tanácsadója.

Vlagyimir Putyin 2023. november 9-én

Fotó: Contributor / Getty Images Hungary

A nyugati média korábban arról írt, hogy a Nyugat Ukrajnával tárgyal az Oroszországgal való tárgyalások megkezdésének lehetőségéről. A nyugati sajtó arról is beszámolt, hogy Volodomir Zelenszkij fontolóra veheti a tárgyalások újraindítását az Orosz Föderációval és „bizonyos kompromisszumok” megkötését Moszkvával a nyugati katonai segítség csökkentése esetén. Az amerikai és az ukrán hatóságok azonban cáfolják ezt.

Általánosságban elmondható, hogy az Orosz Föderáció rendszeresen kijelenti, hogy készen áll a tárgyalásokra Ukrajnával és a nyugati országokkal, de csak olyan kompromisszumokkal, amelyek az oroszok területfoglalásait elismerik.  

Ukrajna 2024-es költségvetésének több mint felét a védelmi ágazatra fordítja, mivel folytatja az orosz invázió elleni küzdelmet.

Az ország parlamentje jóváhagyta a jövő évi költségvetést, amely 4,6 százalékos gazdasági növekedést tervez, és mintegy 43,6 milliárd dollár hiányt állapít meg.

A költségvetés bevételeit 1,8 billió ukrán hrivnyára, a kiadásokat pedig 3,4 billió hrivnyára tervezik – írja a Sky News.

Lvivben három szovjet szobrot – Szülőföld, Harcos zászlóval és Eskü – leszereltek a Dicsőség dombjáról – jelentette a lvivi városi tanács sajtószolgálata.

Megtisztítjuk terünket a szovjet időszak szimbólumaitól, ez alól a Dicsőség dombja sem kivétel. A sírokon kívül három szovjet emlékmű is volt ott. A mai napon ezeket leszerelték, és egy múzeumba szállították

– közölte a Műemlékvédelmi Minisztérium megbízott vezetője.

Elmondása szerint a városi hatóságok azt tervezik, hogy áthelyezik a szovjet katonák maradványait is a Dicsőségdombról.

Nem nyújt megfelelő megoldást a nemzeti kisebbségek kéréseire az új ukrán kisebbségi törvény, mi több, a módosítások egyes esetekben további zavart keltenek.

Az európai etnikai, nyelvi és nemzeti kisebbségeket összefogó, több mint száz tagszervezettel rendelkező ernyőszervezet ebben az Európai Bizottság (EB) szerdai bejelentésére reagált, miszerint a testület javasolja az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával és Moldovával.

A FUEN állásfoglalásában emlékeztet arra, hogy Ukrajna számára az európai uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésének egyik feltétele a nemzeti kisebbségekről szóló törvény elfogadása. Felidézi, az ukrán parlament és a Legfelsőbb Tanács 2022 decemberében fogadta el a nemzeti kisebbségekről szóló új törvényt, melyet az ukrajnai kisebbségek, az uniós tagállamok és a civil szervezetek is élesen bíráltak.

A FUEN szerint a nyilvános nyelvhasználat joga is tovább szűkül, hiszen az anyanyelvet csak a nemzeti kisebbségek tagjai számára szervezett rendezvényeken lehet használni, míg a korábbi változat a nemzeti kisebbségek által szervezett rendezvényekre vonatkozott.

Az egyéb korlátozó rendelkezések között említi, hogy az ukrajnai kisebbségi nyelvű tömegtájékoztatás továbbra is erősen korlátozott, minden tartalmat le kell fordítani az államnyelvre. Azt is kifogásolja, hogy a kisebbségi nyelvű könyvterjesztés csak az állami hatóságok által létrehozott és fenntartott speciális könyvesboltokban lehetséges.

Vincze Loránt rámutat, hogy Ukrajnának a kisebbségi törvényt nem csupán az uniós csatlakozás követelményének kellene tekintenie, hanem „valódi esélynek arra, hogy javítson sok állampolgárának helyzetén, elősegítse a többség és a kisebbségek közötti együttműködést, és megteremtse a hosszú távú stabilitás feltételeit”.

Kitartunk azon álláspontunk mellett, hogy a kisebbségek megfelelő törvényi keretét csak az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek bevonásával és közreműködésével lehet megvalósítani

– szögezi le összegzésképpen a FUEN elnöke az MTI-nek.

„Az orosz katonáknak a saját szuverén földjükre kellene menniük. Mindenekelőtt el kell hagyniuk Ukrajna területét, mert ez az egyetlen módja a háború megállításának: el kell menniük. És ezt meg is fogják tenni” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Reuters NEXT konferenciáján.

Részletesen beszélt motivációjukról, az ukrán területek „megszállásmentesítésének” tervéről, a partnerek időben történő fegyverszállításának fontosságáról, és az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészületeiről.

Vlagyimir Putyin Asztanában találkozik Kaszim-Zsomart Kemeluli Tokajev kazah elnökkel. Az orosz elnök részt vesz az Oroszország és Kazahsztán közötti régióközi együttműködés XIX. fórumán.

Tokajev üdvözlőbeszédében elmondta, hogy a platform mind a 20 éve bizonyítja az igényességet és a hatékonyságot. Elmondása szerint az országok közötti kereskedelmi forgalom elérte a rekordot, a 27 milliárd dollárt, az Oroszországi Föderációból az országba irányuló közvetlen befektetések pedig 20 milliárd dollárt tesznek ki.

Tokajev hangsúlyozta, hogy a Kazahsztánban működő vállalkozások közel fele orosz cég. Ez mintegy 19 ezer szervezetet jelent.

Vlagyimir Putyin szerint Oroszország a legnagyobb befektető a kazah gazdaságban, ugyanis 17 milliárd dollárt fektet be. Az Orosz Föderáció elnöke megjegyezte, hogy idén Kazahsztán 4,6 milliárd dollárt fektetett be Oroszországban viszont.

Az ukrán Telegraf Olekszij Danilovot, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkárát idézi, aki szerint Ukrajna nagy sikereket ért el a Krím félsziget környékén. 

Arról ugyan semmi konkrétumot nem árult el, hogy miben mérhető ez a siker, de mint hangsúlyozta, céljuk Oroszország és a fekete-tengeri flotta megsemmisítése.

Svédországnak mihamarabb a NATO tagjává kell válnia a régió biztonságának teljes körű szavatolása érdekében – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben szerdán Novák Katalin köztársasági elnökkel folytatott megbeszélését követően.

A biztonság szavatolása szempontján fontos lenne, hogy Svédország minél hamarabb a NATO tagjává válhasson, az észak-európai ország már minden ehhez szükséges kötelezettségvállalását teljesítette – jelentette ki Stoltenberg.

Hangsúlyozta, hogy Svédország NATO-csatlakozásával a szövetség erősebbé válik, ezért is üdvözli a magyar köztársasági elnök támogató szavait a svéd csatlakozást illetően, amelyeket reményei szerint a magyar parlament ratifikációja követ.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Stoltenberg hangsúlyozta: folytatni kell Kijev támogatását, nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is. A támogatás elapadása ugyanis „tragédia lenne” az ukrajnaiak számára, Oroszország győzelme pedig fenyegetést jelentene a szövetségeseknek.

Szavai szerint egy esetleges orosz győzelem azt az üzenetet hordozná, hogy az erő alkalmazása, a nemzetközi jog megsértése, illetve egy másik ország elfoglalása esetén a győztes azt tehet, amit akar, ez pedig sebezhetővé tenné a katonai szövetséget – írja az MTI.

Az Egyesült Államok az Ukrajnának szánt pénzeszközök 96 százalékát már felhasználta – közölte John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője.

Kirby azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok hisz abban, hogy Ukrajna vissza tudja szerezni területeit, de elismerte, hogy az előrelépés lassú.

A héten az amerikai pénzügyminisztérium vezetője felszólította a kongresszust, hogy Joe Biden amerikai elnök 11,8 milliárd dollárnyi segélyt finanszírozzon Ukrajnának –írja a Sky News.

Ukrajna nem alkalmas az európai uniós tagságra, amíg nem sikerül békét teremteni, az ország belépése nyomán a háború bejönne a közösségbe, amit nyilvánvalóan senki nem akarhat – reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Lisszabonban az Európai Bizottság friss bővítési csomagjára.

A minisztérium közlése szerint a tárcavezető arról számolt be, mielőtt útnak indult volna Guatemalába, hogy helytálló az értékelésnek az a megállapítása, miszerint Ukrajna nem teljesítette az EU-tagjelöltséghez megszabott feltételeket, s ezen a téren is különösen kirívó a nemzeti kisebbségek jogairól szóló közösségi alapelvek megsértése.

Mivel az Európai Bizottság szerint sem teljesítette Ukrajna a tagjelöltséghez szabott feltételeket, ezért mi semmilyen továbblépést nem tartunk időszerűnek az Ukrajnával folytatott csatlakozási tárgyalások tekintetében

– szögezte le Szijjártó Péter. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja el.

Az Egyesült Államok szerint az orosz kormány jelenleg egy folyamatban lévő, jól finanszírozott dezinformációs kampányt finanszíroz Latin-Amerikában, többek között azzal, hogy propagandával és álhírekkel árasztja el a médiát, amelynek célja az Ukrajna iránti támogatás aláásása és az Amerika- és NATO-ellenes hangulat táplálása – írja az Ukrinform az amerikai külügyminisztérium közleménye alapján. 

Oroszország különösen Argentínában, Bolíviában, Chilében, Kolumbiában, Kubában, Mexikóban, Venezuelában, Brazíliában, Ecuadorban, Panamában, Paraguayban, Peruban és Uruguayban használja fel a médiakapcsolatait arra, hogy propagandát terjesszen, és hogy gyengítse az Ukrajna-támogatást.

A latin-amerikai orosz nagykövetségek és az államilag finanszírozott média összehangolja a Kreml-barát üzenetek erősítését, az Amerika-ellenes narratívák terjesztését és az orosz állami média, a helyi média, a térségben lévő, Moszkva-barátnak tekintett harmadik országok nagykövetségei és a helyi újságírók közötti partnerségek kialakítását célzó erőfeszítéseket

– közölte a külügyminisztérium.

Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére november 8-án az ukrán–magyar határszakaszon 4326 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3856 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 46 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. 

Az ukrán katonai hírszerzés politikai megfontolásból végzett Mihajlo Filipenkóval, a „Luhanszki Népköztársaság” fegyveres erőinek volt parancsnokával, az orosz ellenőrzésű terület parlamentjének képviselőjével – közölte szerdán Rogyion Mirosnyik, az orosz külügyminisztériumnak a „kijevi rezsim bűncselekményeivel” foglalkozó nagykövete a TASZSZ orosz állami hírügynökséggel.

Filipenkót autóba rejtett pokolgéppel ölték meg. Az ukrán védelmi minisztériumhoz tartozó katonai hírszerzés a Facebookon közzétett közleményében felelősséget vállalt a merényletért, és azt írta, hogy Filipenko „hóhér” volt, „szerepet vállalt ukrán hadifoglyok és polgári személyek kínzását célzó létesítmények létrehozásában”, és személyesen részt vett a kínzásokban is.

A merénylet „színtiszta terrorizmus, civil állampolgár meggyilkolása, aki politikai szempontokból nem felelt meg a kijevi rezsimnek. Ilyen módszerrel szabadulnak meg a nekik nemkívánatos emberektől. Ez a félelem és a természetes gyávaság kifejezése. Polgári személy meggyilkolásában nincsen sem katonai dicsőség, sem tiszti becsület” – mondta Rogyion Mirosnyikov, aki szerint a bűncselekmény elkövetőit felelősségre vonják.

Egy ember meghalt, négyen pedig megsérültek, miután egy orosz rakéta csapódott egy polgári hajóba, amely a fekete-tengeri Odessza kikötőjébe tartott – írja a Sky News.

A rakéta egy Libéria zászlaja alatt közlekedő polgári hajó szerkezetét találta el, a kikötőbe való belépés pillanatában

– közölte Ukrajna déli katonai parancsnoksága a Telegramon.

Oroszország július óta fokozta az ukrán kikötők és a gabona infrastruktúrájának bombázását.