Tüzet nyitott a Hamász a Gázából menekülni próbáló civilekre

Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az Izrael és a Hamász közötti konfliktusról. A nap főbb történései az alábbiak voltak:

• Az izraeli miniszterelnök szerint nem törekszenek Gáza meghódítására.
• Bezárhat a gázai indonéz kórház.
• Az izraeli hadsereg csapásokat hajtott végre Szíriában.
• Csaknem 700 külföldi állampolgárt evakuáltak Gázából csütörtökön.
• „Ha van ma pokol a földön, akkor az Gáza északi része” – mondta az ENSZ munkatársa.
• Tüzet nyitott a Hamász a Gázából menekülni próbáló civilekre.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is. Jó pihenést kívánunk!

„Egyre elviselhetetlenebb a gázai kórházakat ért pusztítás” – véli a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC). A Palesztin Vörös Félhold Társaság jelentése szerint legalább egy ember meghalt, 28 pedig megsebesült, miután az Izraeli Védelmi Erők (IDF) mesterlövészei célba vették a Gázai övezetben lévő al-Kudsz kórház intenzív osztályát.

További részleteket ebben a cikkben írtunk a támadásról.

A Hamász és Izrael két túszszabadítási javaslatról tárgyal – jelentette ma a New York Times egy, a tárgyalásokról tájékoztató tisztviselőkre hivatkozva. Katar volt a fő közvetítő a tárgyalásokon, amelyben magas rangú amerikai tisztviselők is részt vesznek.

Az egyik megvitatott javaslat szerint a Hamász elengedne 10-20 civil túszt – köztük izraeli nőket és gyerekeket, valamint külföldieket, köztük amerikaiakat – a harcok rövid szüneteltetéséért cserébe – mondta egy tisztviselő. Ezt követhetné mintegy 100 civil szabadon bocsátása, ha teljesülnek a feltételek.

Cserébe a Hamász rövid szünetet, több humanitárius segélyt, üzemanyagot kér a kórházak számára, valamint az izraeli börtönökben lévő nők és gyermekek szabadon bocsátását. Egy tisztviselő szerint az izraeli hatóságok bizonytalanságukat fejezték ki foglyaik szabadon bocsátásával kapcsolatban.

A Hamász és más palesztin csoportok izraeli tisztviselők szerint mintegy 240 embert tartanak túszként fogva Gázában. Ezek kevesebb mint a fele civil.

Felfüggesztették pénteken a külföldi útlevéllel rendelkezők és a sürgős orvosi ellátásra szoruló sérült palesztinok evakuálását a Gázai övezetből Egyiptomba – jelentette a Reuters három egyiptomi biztonsági forrásra és egy palesztin tisztviselőre hivatkozva.

A palesztin tisztviselő és egy egyiptomi egészségügyi forrás szerint ennek az volt az oka, hogy nehézségek merültek fel az evakuálni kívánt emberek eljuttatásában a rafahi átkelőhöz.

Több tucat külföldi útlevéllel rendelkező személy és hozzátartozóik, valamint néhány egészségügyi okokból evakuált személy lépett be Egyiptomba pénteken, mielőtt az evakuálást felfüggesztették.

Lezárja a rendőrség a palesztinpárti tüntetők elől a háborús halottak emlékére rendezett hétvégi megemlékezések helyszíneit London központjában.

A Scotland Yard péntek esti figyelmeztetése szerint azonnal őrizetbe veszik a szombatra tervezett újabb palesztinpárti tüntetés résztvevői közül mindazokat, akik ezeken a helyszíneken – mindenekelőtt a háborúk katonaáldozatainak londoni emlékműve, a kormányzati negyed közepén emelkedő Cenotaph környékén – próbálnak gyülekezni.

A Gázai övezetben zajló izraeli hadműveletek elleni tiltakozásul eddig négy egymást követő szombaton vonultak tüntetők tízezrei London és több más brit nagyváros utcáira. A palesztinpárti tüntetések szervezői most szombatra is nagyszabású megmozdulást terveznek, annak ellenére, hogy a Scotland Yard kérte ennek a demonstrációnak az elhalasztását.

November 11-én, az első világháborút lezáró tűzszünet évfordulóján ugyanis az évszázados hagyománynak megfelelően országszerte jelképes néma főhajtással emlékeznek meg a háborúk áldozatairól. Másnap III. Károly király, Rishi Sunak miniszterelnök és számos más vezető közéleti személyiség koszorút helyez el a Cenotaph tövében, ezután a brit fegyveres erők több ezer veteránja tart felvonulást.

Az eddigi palesztinpárti tüntetéseken a menet minden alkalommal ugyanerre a helyszínre érkezett, a Scotland Yard azonban pénteken közölte, hogy a hétvégére kitiltotta az emlékmű szélesebb környezetéből a demonstráció résztvevőit.

A tájékoztatás szerint szombaton 1850, vasárnap 1375 rendőr biztosítja a megemlékező rendezvényeket; ez a szokásos létszám kétszerese. A szombati palesztinpárti tüntetés szervezői folyamatosan hangsúlyozzák, hogy tiszteletben tartják a megemlékező rendezvényeket, és a menet ezúttal messze elkerüli a belvárosi kormányzati negyedet, ehelyett a Temze túloldalán lévő amerikai nagykövetség elé vonul.

A londoni rendőrség azonban péntek esti felhívásában közölte, hogy az amerikai és az izraeli nagykövetség körül is lezár bizonyos utcákat.

Jonas Gahr Störe norvég kormányfő mély pesszimizmusát fejezte ki a Gázában folyó háborúval kapcsolatban – írja az MTI. A norvég NRK műsorszolgáltatónak adott interjújában azt mondta, nem lehet látni a konfliktus végét, és a Gázában lévő gyermekek szenvedésre is felhívta a figyelmet.

Ez olyan háború, amelyet szerintem nagyon erős katonai logikával vívnak, de anélkül, hogy világos politikai elképzelés lenne arról, hogyan kellene befejezni

– fogalmazott Störe csütörtök esti nyilatkozatában.

Amikor pedig arról kérdezték, mit gondol arról, hogy Izrael a keskeny parti sávot bombázza, azt válaszolta: „Véleményünk szerint ez a nemzetközi háborús jog megsértése, ugyanis a civileknek joga van a védelemre”. Hozzátette, hogy a nemzetközi háborús jog minden megsértését el kell ítélni, de az, hogy háborús bűnöket követtek-e el, kérdéses, és erről bíróságoknak kell dönteniük.

Störe hangsúlyozta, hogy a Hamász október 7-i támadásai borzalmas és igazságtalan terrorista támadások voltak civilek ellen, és Izraelnek joga van az önvédelemhez.

Ugyanakkor kérdéses, hogy Izrael gázai akciói hosszú távon hogyan adhatnak biztonságot az államnak. „Azok a gyerekek, akik túlélik ezt a gázai poklot, nem békélnek meg a jövőben” – mondta.

Nemrég három repülőgép hatolt be Izrael Állam területére Libanon felől – közölte közösségi oldalán az izraeli légierő.

Mint írták, az izraeli légvédelmi vadászgépek az egyik gépet elfogták, két másik gép az északi területen zuhant le.

A történtek részleteit még vizsgálják.

Az izraeli fegyveres erők több mint 15 ezer célpontra mértek csapást a háború kezdete óta, közölte az izraeli hadsereg. Ezen idő alatt 6000 fegyvert, köztük páncéltörő rakétákat és lőszert találtak a Gázai övezetben, tették hozzá.

Korábban a gázai kormány médiahivatala azt közölte, hogy a háború kezdete óta mintegy 29 ezer tonna robbanóanyagot dobtak le Gázára.

A pusztítást „példátlannak” nevezték, hozzátéve, hogy a gázai lakások több mint 50 százaléka megsérült a bombázásokban, írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

A Hamász október 7-i támadása óta 1199 bűncselekményt regisztrált a berlini rendőrség a gázai konfliktussal összefüggésben.

A bűncselekmények többsége kisebb jogsértés vagy anyagi károkozás: az elkövetők politikai szlogeneket festettek házfalakra és ellenállást tanúsítottak a rendőrséggel szemben a tüntetéseken – szerepel a dpa hírügynökségnek eljuttatott hivatalos jelentésben.

A hatóságok 345 erőszakcselekményt regisztráltak, köztük a hatósággal való szembeszegülés 201 esetét és 50 támadó incidenst. Ezek többsége a palesztin csoportok által szervezett megmozdulásokon történt. A rendőrség továbbá 93 gyűlöletkeltő, 21 kényszerítő és fenyegető incidenst is regisztrált, írja az MTI.

A Hamász iszlamista terroriszervezet október 7-i támadása óta a német szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) a közel-keleti konfliktussal összefüggésben több mint 2600 bűncselekményt regisztrált országszerte. Ezek a berlini esetekhez hasonlóan többnyire rongálás, gyűlöletkeltés és a rendőrökkel szembeni ellenállás esetei.

Amerikai és indiai vezető diplomaták és védelmi illetékesek az indiai-csendes-óceáni térséggel, Kínával és az izraeli–palesztin konfliktussal kapcsolatos biztonsági helyzetről tárgyaltak pénteken Újdelhiben – írja az MTI.

Az Egyesült Államok és India minden szinten elmélyíti a kapcsolatát és az együttműködését, a védelmi technológiáktól egészen a személyes kötelékekig, és emellett közös diplomáciai úton megpróbálunk előrelépni egy olyan indiai-csendes-óceáni régió létrehozásáért, amely szabad, nyitott, virágzó és rugalmasan ellenálló

– mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter a találkozón.

A külügyminiszter azt is kifejtette, hogy a két fél megtárgyalta a közel-keleti harcok legégetőbb kérdéseit is.

„Nagyra értékeljük a tényt, hogy India a kezdetektől fogva erősen elítéli az október 7-i támadásokat, és ahogyan arra a közösen kiadott közleményünk is tisztán rávilágít; India és az Egyesült Államok Izrael mellett áll a terroristákkal szemben” – mondta Blinken.

Szubrahmanjam Dzsaisankar indiai külügyminiszter hozzátette, hogy India mindig is szószólója volt a közel-keleti harcok befejezését segítő közvetlen tárgyalásoknak, hogy létre jöhessen a szuverén és független palesztin állam, amely békében él Izraellel.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint az észak-atlanti katonai szövetség számára nem jelent problémát, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök kapcsolatot tart a Hamásszal – nyilatkozta Stoltenberg a dpa német hírügynökségnek adott interjúban.

Sosem egyszerű, ha a szövetségen belül különböző nézeteket képviselünk

– jelentette ki Stoltenberg, aki szerint az izraeli–palesztin konfliktus körül tapasztalható nyilvánvaló véleménykülönbségek ellenére a szövetségben a legtöbb alapelvet illetően egyetértés van, ugyanakkor a 31 tagú katonai szövetség megosztottságát tükrözi, hogy a gázai tűzszünetre felszólító határozatról eltérően szavaztak az államok képviselői az ENSZ közgyűlésében.

Az MTI szerint a főtitkár leszögezte, a török elnök Hamásszal kapcsolatos megjegyzései nem befolyásolják a szervezet tevékenységét, mert a NATO soha nem játszott és feltehetőleg nem is fog szerepet vállalni ebben a konkrét konfliktusban, és nem is keresi az erre szolgáló alkalmat. A főtitkár emellett arra emlékeztetett: a szövetség legfőbb feladata a tagállamok területének megvédése.

Stoltenberg ugyanakkor hozzátette, hogy a legfontosabb most a konfliktus kiszélesedésének megelőzése.

Az Európai Unió az elkövetkező napokban humanitárius légi hídján keresztül hat újabb járatot indít a gázaiak megsegítésére – közölte pénteken az Európai Bizottság az MTI szerint.

Két járat az olaszországi Brindisiből pénteken és szombaton indul el 55 tonna, az EU által adományozott segéllyel. A szállítmány mobil raktáregységet, hűtőket és más olyan cikkeket tartalmaz, amelyek növelik a humanitárius szervezetek kapacitását, hogy hatékonyabb segítséget nyújthassanak a gázaiaknak. Jövő héten további három járat indul Bukarestből, amelyek a Románia által adományozott sátrakat és matracokat szállítják.

Egy további repülőgép még ebben a hónapban indul a belgiumi Oostendéből, és az ENSZ-ügynökségek, valamint más humanitárius partnerek szállítmányait szállítja. Ezekkel együtt az elmúlt hetekben összesen 14, az EU által koordinált légihíd-járat indult, és több mint 550 tonna, a gázai lakosságnak szánt segélyt szállítottak Egyiptomba.

Az Európai Unió mindig is a palesztin nép legnagyobb nemzetközi adományozója volt. Továbbra is elkötelezettek vagyunk a gázai nép humanitárius szükségleteinek kielégítése mellett. Ezért szervezünk több segélyjáratot, hogy minél több civilhez eljusson a segítség. Ugyanakkor dolgozunk kiegészítő útvonalakon, például tengeri humanitárius folyosó létrehozásán

– mondta Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke.

Az izraeli védelmi erők további 41 embert tartóztattak le Ciszjordániában az éjszakai razziák során – írja a Sky News.

Az IDF, a Shin Bet és az MGB erői 41 körözött személyt tartóztattak le csütörtök este, akik közül tizennégyen a Hamász terroristái – mondta Daniel Hagari, az izraeli hadsereg szóvivője.

Az IDF egy felvételt is megosztott a rajtaütésekről.

Az Izraeli Védelmi Erők egyik szóvivője szerint ismét megnyílt egy humanitárius folyosó a Gázai övezet északi részén élő, délre menekülni kívánó civilek számára − írja a Sky News.

Avichay Adraee már a hatodik egymást követő napon közölte, hogy a Szalah al-Dín úton, amely az enklávé északi és déli részéből vezet, helyi idő szerint 10 és 14 óra között biztonságosan lehet közlekedni.

A Gázai övezet északi területe heves harci övezetnek számít, és az idő fogytán van az evakuálásra

− mondta.

Recep Tayyip Erdogan török elnök megbeszélést tartott Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel a Gázába tartó segélyszállító teherautók napi számának legalább 500-ra való növeléséről az amerikai külügyminiszter ankarai látogatásakor − írja a BBC.

Erdogan elmondta, hogy Blinken pozitívan fogadta a javaslatot.

Törökország ígéretet tett arra, hogy más országokkal együttműködve mentőautókat, élelmiszert, vizet és gyógyszereket biztosít. Azt is felajánlották, hogy török kórházakba szállítják a sérült palesztinokat és a krónikus betegeket.