Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ér az Index orosz–ukrán háborúról szóló szombati élő hírfolyama. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• A háború eddigi legnagyobb támadása érte Kijevet, kamikazedrónok csaptak le éjjel
• A lett elnök is életveszélybe került Kijevben
• Újabb taktikát vetnek be az oroszok Avgyijivka környékén
• Erős kijelentést tett Magyarországról egy ukrán vezető
• Zelenszkij az év legnagyobb ukrán sikeréről számolt be
• Külföldi ügynöknek nyilvánították a volt orosz miniszterelnököt
• Az Európai Bizottság 50 millió euróval támogatja Ukrajnát

Köszönjük egész napos kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is, addig is jó pihenést kívánunk!

Oroszország a Csernyihivi területen található Szemenivszkát lőtte, egy civil megsérült – írja az Ukrajinszka Pravda.

A helyi rendőrség azonnal a segítségére sietett, a nőt kórházba vitték. 

Kijev légvédelmi rendszerei a végsőkig működtek a november 25-i éjszakai masszív orosz dróntámadás idején. Erről Leonyid Kucsma volt ukrán elnök egykori tanácsadója, Oleh Szoszkin számolt be.

Szerinte hamarosan az ukrán főváros védtelen marad az erőteljes orosz csapásokkal szemben, ha a légvédelmi rendszert túlterheli a rengeteg drón és rakéta, amely a várost veszi célba – írja az MK.

Az ukrán védelmi erők tartják állásaikat a Dnyeper folyó bal partján, Herszon térségében. A legtöbb támadást Avgyijivkánál verték vissza – írja az Ukrajinszka Pravda a vezérkari jelentésre hivatkozva.

A nap folyamán 42 összecsapásra került sor. Oroszország 3 rakéta- és 99 légicsapást mért, 38 alkalommal lőtt többszörös rakétarendszerekből az ukrán csapatok állásaira és településeire.

A hadműveleti helyzet a volinyi és a poliszjai szektorban változatlan maradt. A Sziverszkij és Szlobozsnyij irányban mintegy 15 település került orosz tüzérségi és aknavetőtűz alá.

Az ukrán légierő szóvivője, Jurij Ihnat elmondta, hogy Oroszország új drónokat használt a november 25-én éjjel és reggel Kijev ellen végrehajtott tömeges dróntámadás során.

A szóvivő szerint olyan, szénréteggel borított drónokat használtak, amelyeknek az a tulajdonsága, hogy elnyelik a radarjeleket. Arról is beszélt, hogy a színük fekete volt, hogy nehezebben lehessen őket kiszúrni.

Szerinte az ilyen technológiák alkalmazása megnehezíti az ukrán légvédelem munkáját – írja az MK.

Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell reagált a Kijev elleni orosz dróntámadásra, amely a háború eddigi legsúlyosabbja volt – közölte az RBC Ukraine.

Borrell az X-en hangsúlyozta, hogy az EU továbbra is szolidáris Ukrajnával a Kijev elleni masszív orosz támadás hátterében.

Az EU határozottan szolidáris Ukrajnával, amikor Oroszország az országba való jogellenes inváziója kezdete óta a legnagyobb dróntámadást hajtotta végre Kijev ellen, ami széles körű pusztítást okozott, félelmet keltett a lakosság körében, és megzavarta az emberek életét

– közölte.

Az Orosz Föderáció november 25-én, szombaton éjszaka rekordszámú, mintegy 75 Shahed drónt indított Ukrajna fölé.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meg van győződve arról, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök újabb holodomort szervezne Ukrajnában, ha lehetősége lenne rá. Zelenszkij a Gabona Ukrajnából kezdeményezés második nemzetközi csúcstalálkozóján Kijevben tartott beszédében fogalmazta meg ezt a vádat – írja az Ukrajinszka Pravda.

A csúcstalálkozót megnyitva az elnök megjegyezte, hogy szombat este, a holodomor áldozatainak emléknapja előestéjén Oroszország több mint 70 Shahed drónt bocsátott fel Ukrajna területe fölé.

Éppen ma, az emléknap előtt egy ilyen terrortámadás azt jelenti, hogy Putyin büszkén utánozza a 20. század legnagyobb gyilkosait. Ha egy újabb holodomort rendezhetne Ukrajnában, megtenné

– fogalmazott.

Zelenszkij szerint Oroszország továbbra is megpróbálja majd kihasználni az élelmiszerhiányt és fegyverré változtatni az éhezést. Emlékeztetett arra, hogy az orosz flotta már a teljes körű háború első napján blokkolta az ukrán tengeri kikötőket és az ukrajnai élelmiszerexportot, ami kritikus fontosságú a világ számára.

A legnehezebb légvédelmi helyzet Ukrajna Oroszországgal és Belarusszal határos régióiban van. „Ez vonatkozik a frontvonalra és a megszállt régiókra is” – tette hozzá Volodomir Zelenszkij ukrán elnök. 

Zelenszkij szerint egyértelmű, hogy Ukrajnának hiányosságai vannak a légvédelem területén, de vannak olyan városok, ahol valós problémákkal kell szembenézniük – írja az rbc.ua.

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna a légvédelmi hiányosságokról szóló információkat továbbította szövetségeseinek, illetve azoknak az országoknak, amelyek a légvédelmi rendszereket karbantartják, vagy rendelkeznek gyártási kapacitásokkal. 

Életének 66. évében pénteken váratlanul elhunyt Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, pedagógus, érdekvédő, politikus.

További részleteket ide kattintva olvashat.

Az ukrán hadsereg közzétett egy felhívást, amelyben arra szólítja fel az ukrán lakosságot, hogy a black friday alkalmakon megspórolt pénzt fektessék adományokba, például úgynevezett hotpackek vásárlásába. A melegítésre szolgáló gélpárnákra a télies idő beköszöntével egyre nagyobb szüksége van a katonáknak – írja az Interfax. 

Ne vegyetek baromságokat! Inkább a védőket melegítsétek fel!

– olvasható a Facebookon. 

Az ukrán csapatok önkéntesei felajánlották, hogy csatlakoznak a fronton lévő katonáknak szánt kéz- és zsebmelegítők gyűjtéséhez. Egy ilyen csomag ára 140 hrivnya – olvasható az önkéntesek főhadiszállásának bejegyzésében. 

Sokan megrohamozzák az üzleteket, és kedvezményekre vadásznak. Ezzel egy időben a mi srácaink és lányaink az állásokat rohamozzák meg, és az ellenségre vadásznak. Mi, ukránok szeretünk spórolni, és tudjuk, hogyan kell segíteni. Úgyhogy kombináljuk a kettőt 

– hangzik el a felhívásban, hozzátéve, hogy a kis gélpárnák nagyon egyszerű és hasznos eszközök a katonák megsegítésére, továbbá hogy 4200 hrivnya már egy egész szakasz felmelegítésére alkalmas. 

Az ukrán hadsereg korábban nagyszabású gyűjtést hirdetett a melegítőcsomagokra: 50 ezer, fronton lévő katona számára elegendő gélpárnát szereznének be. 

Mint írtuk, az ukrán főváros legalább három kerületét érte dróntámadás szombat hajnalban. A légvédelem által megsemmisített drónok darabjai épületekbe, köztük lakóházakba csapódtak, elektromos vezetékeket szaggattak szét, több helyen áramkimaradás van.

A DTEK ukrán energetikai vállalat közlése alapján a szerelők azonnal a támadás helyszínére vonultak, ahol a lehető leggyorsabban helyreállították az áramellátást – írja az Epravda.

A cég hozzátette, hogy nincs vészleállás, jelenleg minden kijevi lakosnál van áram.

Ukrajna gazdasági minisztériumának adatai szerint az október végéig tartó idei első tíz hónapban a hazai össztermék (GDP) 5,5 százalékkal nőtt a tavalyi azonos időszakkal összevetve. A gazdaság növekedése októberben éves szinten 10,5 százalék volt.  

– írja az MTI. 

A hónap elején elfogadott jövő évi ukrán költségvetés 4,6 százalékos gazdasági növekedéssel számol az idei közel 5 százalék után.

November közepén az Európai Bizottság első alkalommal tett közzé adatokat az uniós tagjelölt országok, köztük Ukrajna gazdasági teljesítményével kapcsolatban. A prognózis Ukrajna esetében kiemelte: az ország gazdasága idén 4,8 százalékkal, jövőre pedig 3,7 százalékkal nő, miután tavaly 29 százalékkal esett az orosz invázió következtében.

Alain Berset svájci elnök november 25-én érkezett Kijevbe, hogy találkozhasson Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – írja az rbc.ua hírportál.

A svájci vezető az élelmezésbiztonságról szóló nemzetközi csúcstalálkozón vesz részt Kijevben. Látogatásáról egy fotót is megosztott közösségi oldalán.

A portál szerint  Svájc 1815 óta a semlegesség politikáját követi, ami az ukrajnai háborúra is vonatkozik. 

Svájc 2022 februárja óta kizárólag pénzügyi és humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának. 2023 májusában Bern Ukrajna fegyverellátása felé is nyitott, de a katonai felszerelésekről szóló törvény módosítását blokkolták a svájci parlament alsóházában.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „szándékos terrornak” nevezte a holodomor évfordulóján végrehajtott Kijev elleni orosz támadást.

Több mint 70 mártír a holodomor népirtás emléknapjának éjszakáján. Tudatos terror (...) Oroszország vezetése büszke arra, hogy képes ölni

– írta az elnök a Telegram-csatornáján.

Zelenszkij arról is beszámolt a posztban, hogy az ukrán katonák a legtöbb drónt megsemmisítették, és továbbra is azon dolgoznak, hogy megerősítsék az ukrán légvédelmet és egyesítsék a világot az orosz terror elleni védekezésben.

A terrorista államnak veszítenie kell és felelnie azért, amit tett

– hangsúlyozta az elnök.

Pénteken folytatódtak az előkészületek egy esetleges határzárra az Észtország és Oroszország közötti határátkelőhelyen az észtországi Narva városában. A hídra további akadályokat telepítettek – számolt be az Ukrajinszka Pravda.

Az első betontömbök a narvai hídon november 16-án este jelentek meg, miután 19 szomáliai és szíriai állampolgár érkezett Észtország keleti határára, és illegálisan próbáltak bejutni az országba.

Előző nap a Narvát is magában foglaló Ida-Viru megye rendőrsége és határőrsége közölte, hogy a határátkelő esetleges lezárására készülnek.

Figyelemmel kísérjük a határon történteket, mert Oroszország migrációs nyomást gyakorol Észtországra és Finnországra, és olyan embereket küld a határunkra, akiknek nincs joguk belépni az Európai Unióba. A múlt hét óta több nagy csoport próbál Észtországba jutni

– tették hozzá.

Jövőre a hatszorosára nőnek az ukrán védelmi ipari komplexum képességei az idei évhez képest, de ez még mindig nem elegendő a hadsereg igényeinek fedezésére – írja az Ukrajinszka Pravda.

Ezt Alekszandr Kamyshin stratégiai ipari miniszter jelentette be az ukrán védelmi ipar termelőinek Umerov védelmi miniszterrel tartott közös megbeszélésén.

A védelmi iparunk idén jól teljesített, a bombázások, a létszámhiány és az elégtelen megrendelések ellenére. A tavalyi évhez képest képességeink több mint háromszorosára nőttek. Jövőre pedig – 2023-hoz képest – további hatszorosára nőnek a hazai képességeink. A hazai termeléssel azonban még messze vagyunk attól, hogy fedezzük a védelmi erők igényeit

– mondta Kamyshin. 

A miniszter szerint Ukrajna továbbra is függni fog a partnerek külső beszállításaitól, de az elnök feladata, hogy tovább növelje a termelési képességeket, és a hazai termelőktől vásároljon meg mindent, amit meg tudnak termelni.

A találkozón több mint 30 nagy magángyártó, kulcsfontosságú szövetségek, valamint állami tulajdonú üzemek vettek részt.

A katonai és humanitárius szállítmányokat átengedik a lengyel határon lévő lezárt ellenőrző pontokon, ami a fuvarozók sztrájkengedélyének feltétele volt – írja az Ukrajinszka Pravda.

„Minden rakományt blokkolunk, kivéve a katonai és humanitárius szállítmányokat. Amennyiben a katonai segélyt átengedik, akkor az üres teherautók, amelyek utaznak, beleértve a humanitárius és katonai rakományt szállító teherautókat, nem hagyhatják el a területet” – közölte Szerhij Derkach ukrán infrastrukturálisminiszter-helyettes.

Ugyanakkor már 20 olyan járművezető is van, aki kitöltötte a kitelepítésre vonatkozó kérdőívet. Őket busszal viszik Ukrajnába, majd visszaszállítják őket a járműveikhez.

Derkach azt is elmondta, hogy az ukrán teherautókat blokkoló fuvarozók között vannak olyanok is, akik az ukrán piacra akarnak belépni, miután az orosz és a fehérorosz piacon kitiltották őket. Olyan fuvarozókról van szó, akik a határ közelében élnek, és egész idő alatt a belorusz és orosz piacokon dolgoztak.