Uniós diplomata: Nem a tárgyalásoknak van itt az ideje, hanem a háborúnak

Németország egy újabb katonai csomagot adott Ukrajnának – írja az Ukrajinszka Pravda.

A hírportál szerint a csomag tüzérségi és gránátvető lőszereket, felderítőeszközöket (így drónokat, járműveket), valamint orvosi eszközöket tartalmaz.

Emlékeztettek arra is, hogy Boris Pistorius német védelmi miniszter nemrég kijevi látogatásán azt ígérte, hogy 1,3 milliárd euró összértékben fogják támogatni Ukrajnát egy nagyobb csomagban, amely (többek közt) légvédelmi rendszereket, tüzérségi és tankelhárító lőszereket tartalmaz.  

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter és helyette, Ivan Gavriljuk altábornagy találkozott a svéd hadsereg főparancsnokával, Mikael Büdennel, akivel, többek közt, svéd Gripen vadászgépek átadásáról tárgyaltak.

Gavriljuk a találkozó után azt mondta, hogy a gépek átadásával kapcsolatban „gyümölcsöző munkát”  folytatnak svéd partereikkel. Megjegyezte azt is, hogy e téren vannak bizonyos, a NATO-hoz köthető problémák, de bízik benne, hogy ezeket sikerül leküzdeni, és Ukrajna hozzájut a repülőkhöz. 

Mikael Büden ezzel összefüggésben azt mondta, hogy a Gripenek átadásáról a katonai és a politikai vezetés egyaránt tárgyal, és most a politikai döntésekre várnak.

Az orosz elnök felköszöntötte az oroszokat a december 9-i orosz hősök ünnepnapja alkalmából – írja a RIA Novosztyi.

Vlagyimir Putyin pénteken kitüntetéseket is átadott a Kremlben. Ezzel kapcsolatban egy rövid beszédben méltatta a kitüntetetteket, és azt is kérte tőlük, hogy továbbítsák szavait a fronton lévő bajtársaiknak, mire az egyik kitüntetett katona egy rövid beszédben mondott köszönetet neki. 

Láthatjuk, hogy a hőseink szűkszavú emberek. Ők a csatatéren beszélnek. A tetteik beszélnek helyettük

– mondta erre Putyin. 

Október végéig meghaladta a 4,2 milliót, vagyis 4 238 010 volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menekültstátuszt kaptak az Európai Unió valamely tagállamában – tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken, írja az MTI. 

Közlésük szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború elől Ukrajnából elmenekülteket továbbra is enyhén növekvő számban regisztrálták ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak, egyebek mellett, egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.

A legtöbb uniós tagállamban a korábbinál több ukrajnai állampolgárt fogadtak be, egyedül Dánia a kivétel, ahol 4,5 százalékkal (1700-zal) csökkent a befogadott ukrajnaiak száma. A legnagyobb számszerű növekedést Németországban (20 465 fő; 1,7 százalék), Csehországban (6490 fő; 1,8 százalék) és Hollandiában (4005 fő; 3,0 százalék) jegyezték fel.

A háború kezdete óta az Ukrajnából érkező menekülteknek a legtöbb ilyen jogállást Németország (1 215 365 fő), Lengyelország (960 620 fő) és Csehország (364 450 fő) biztosította.

Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva a szeptember végi adatok szerint az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Csehországban (33,7), Észtországban (26,3), Lengyelországban és Bulgáriában (mindkettő 26,1), valamint Litvániában (25,8) volt a legnagyobb, míg uniós szinten ez az adat 9,5. Az ideiglenes védelemben részesülők 46,4 százalékát nők, 33,4 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 20,2 százalékát pedig felnőtt férfiak teszik ki – írták.

Egy finn bíróság elutasította Ukrajna kiadatási kérelmét, amelyet egy szélsőjobboldali orosz szakadárcsoport, a Ruszics egyik tagjával szemben kezdeményeztek – írja az rbc.ua.

Torden a csoport parancsnoka volt, és nemcsak a kelet-ukrajnai szakadárok oldalán, hanem Szíriában is harcolt az oroszok által támogatott Aszad-rezsim mellett. A finn rendőrség augusztus 25-én vette őrizetbe, de Ukrajnában is keresik bűncselekmények miatt. Maga Torden azt kérte, hogy az Orosz Föderációnak adják ki a finnek. 

A hírportál szerint az ukrán legfőbb ügyészség közölte: a finn bíróság döntése ellenére továbbra is azon fognak dolgoznak, hogy Tordent kiadják nekik. Közölték azt is, hogy szerintük Finnországot egy 2005-ös terrorizmusellenes európai szabályozás kötelezné arra, hogy közreműködjenek a Torden elleni eljárásokban.

Arról is írtak, hogy a hivatal összesen 125 kiadatási kérelmet küldött más országoknak.

Az rbc.ua azt is megjegyezte: a legtöbb esetben azért utasítják el a kérelmeket a külföldi partnerek, mert az ország háborúban áll, vagy mert nem bíznak abban, hogy Ukrajna a nemzetközi jognak megfelelően bánna ezekkel a személyekkel.

A Sky News élő hírfolyamában Diana Magnay, a hírportál moszkvai tudósítója nyilatkozott arról, hogy mi várható a jövő évi orosz elnökválasztáson.

Mint mondta, várható volt, hogy Putyin most bejelenti az indulását, és nem lesz meglepetés az sem, ha ő győz az elnökválasztáson. Szerinte a választás elsődleges tétje az lesz, hogy hányan mennek el voksolni, és mekkora lesz Putyin fölénye. 

Megjegyezte azt is, hogy a felmérések szerint

 „Sokan elhiszik a Kreml propagandáját, és hisznek abban, hogy egyedül Vlagyimir Putyin alkalmas most Oroszország vezetésére, ezért rá fognak szavazni a választáson” – mondta Diana Magnay.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese az X-en mondta el a véleményét arról, amit Joe Biden és adminisztrációja a kongresszusban csinált, hogy több támogatást harcoljon ki Ukrajnának.

Az a primitív zsarolás, amelyet a Biden-kormány a kongresszus ellen indított, nem újdonság, és történelmi előzményei vannak

– írta bejegyzésében.

Szerinte gyakran előfordul(t), hogy a különböző amerikai elnökök korábban és most is zsarolásra használják azt a frázist, hogy ha nem kapnak pénzt, akkor orosz katonákkal kell harcolniuk az amerikai katonáknak.

Kiemelte továbbá, hogy meglátása szerint a kubai rakétaválság óta soha nem volt ennyire kézzelfogható az Oroszország és a NATO közötti közvetlen konfrontáció lehetősége, a harmadik világháborúba torkolló fenyegetés.

Ez új jelenség az amerikai politikai diskurzusban, amelyet a »Joe, Hunter & Partners« részvénytársaság hozott létre. Előttük a felelősségre vonás kilátásba helyezése (ami valószínűtlen), és a választások elvesztése (ami elég valószínű). Innen jön ez a bunkó zsarolás, a véget nem érő hisztéria, és az ellenünk irányuló felháborító célzások

– írta.

Volodimir Zelenszkij ukrán kormányfő Kaja Kallas észt miniszterelnökkel tárgyalt pénteken.

Zelenszkij közösségi oldalán ismertette, hogy a megbeszélésen szó esett Ukrajna légvédelmének további megerősítéséről, amely segítheti a frontvonalban lévő városok és a gabonafolyosó védelmét.

Hozzátette, hogy az észt kormányfővel az Ukrajnának nyújtott uniós politikai és pénzügyi támogatások fontosságát is megvitatták. Kiemelte, hogy Ukrajna biztosan teljesíti az EU-val szembeni valamennyi kötelezettségét.

Mint  írtuk , a december 14–15-i EU-csúcstalálkozó eredeti határozattervezete szerint az Európai Tanács megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával. Az ukrán kormány azt állítja, hogy Ukrajna felkészült a csatlakozásra, és azt ígéri, hogy két éven belül lezárja a tárgyalásokat. Az uniós vezetők a decemberi csúcstalálkozón vitatják meg, hogy megkezdjék-e a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.

A finn határőrök őrizetbe vették Jan Petrovszkij orosz katonát, akit pénteken engedtek ki egy finn börtönből, annak ellenére, hogy Ukrajna kiadatását kérte – írja az Ukrajinszka Pravda.

December 8-án a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy az ukrán börtönökben uralkodó körülmények miatt nem adható ki.

A lap szerint a határőrök elvitték Petrovszkijt a börtönből, és vélhetően kitoloncolják az országból.

Orosz harci repülőgépek 19 nagy hatótávolságú rakétát lőttek ki péntek reggel több ukrajnai, köztük kijevi célpontok ellen, a légicsapásokban egy civil is meghalt – közölte az MTI kijevi tisztviselők közleménye alapján.

Az orosz légierő jelentése szerint a rakétákat hét Tu–95-ös stratégiai bombázórepülőről indították az ország több megyéjében lévő célpontok ellen. Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője közölte, a Kijevre kilőtt rakétákat a légvédelem kivétel nélkül megsemmisítette. A lehulló rakétatörmelék azonban családi házakat rongált meg a megye több településén – közölte Ruszlan Kravcsenko, a Kijev megyei katonai adminisztráció vezetője. A reggel 7 óra körül elrendelt légiriadó több mint két órán át tartott.

Orosz rakétatámadás érte az Ukrajna középső részén található Dnyipropetrovszk megyét is. Szerhij Liszak, a megye kormányzója Telegramon közölte, hogy

A becsapódásokban megrongálódott egy meg nem nevezett ipari létesítmény és több mint egy tucat lakóépület Pavlohrad és Ternivka városokban, valamint Jurijivszka faluban – fűzte hozzá. Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője szerint az ukrán légvédelem 14 beérkező rakétát lőtt le a terület felett.

Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz államfő pénteken megerősítette, hogy elindul a 2024-es elnökválasztáson – közölte pénteken a TASZSZ és a RIA Novosztyi hírügynökség.

A bejelentésről itt írtunk részletesebben.

Fredrik Kunkl és Szergej Korolcsuk katonai szakértők a The Washington Postban arról írnak, hogy Ukrajna egyik legnagyobb feladata, hogy újabb katonákat tudjon toborozni az oroszok elleni harcokhoz – írta az Unian.

Ezekre az emberekre nagyobb szükség van, mint valaha. A vezetők továbbra is több fegyvert és lőszert kérnek az Egyesült Államoktól és Európától – még akkor is, ha a szövetségesek körében tapasztalható gyenge támogatás jelei azt mutatják, hogy Ukrajnának lépnie kell –, de Ukrajnának a lőszernél jóval nagyobb szüksége van a harcosokra

– írják a szerzők. Hozzátették, habár a kormány a hadköteles korú férfiaknak megtiltotta az ország elhagyását, azonban rengetegen találnak kibúvókat a szabályok alól, vagy szöknek el az országból, hogy ne sorozzák be őket.

Csütörtökön vált biztossá, hogy 2024. március 17-én tartják az elnökválasztást, és az orosz közvélemény egyértelműen azt várja, hogy Vlagyimir Putyint újraválasztják. Az orosz elnök azonban még nem jelentette be hivatalosan, hogy elindul a választásokon – írja a Sky News.

Putyin akkor fogja bejelenteni, amikor szükségesnek és célszerűnek érzi, ez teljes mértékben az ő döntése lesz

– jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

A csütörtöki bejelentés, miszerint jövő év március 17-én lesz az orosz elnökválasztás, tettlegességre sarkallta a helyi ellenzéket – írja a Sky News.

Alekszej Navalnij támogatói, a Korrupcióellenes Alapítvány óriásplakátokat helyezett el több orosz városban, amiken a weboldalukra vezető QR-kódokat helyeztek el. A csoport továbbá felszólította az orosz állampolgárokat, hogy készítsenek graffitiket az ellenzék szítására. „Az Oroszország szót mindenki ugyanolyan betűtípussal írja, ezzel is jelezve, hogy ez egy Putyin-ellenes üzenet” – javasolták.

„Rajzolj graffitiket! Legyen mindenhol #RussiaWithoutPutin (Putyin-mentes Oroszország). Csatlakozz a kampányhoz!” – tették hozzá.

Oroszország Biztonsági Tanácsának alelnöke, Dmitrij Medvegyev szerint Oroszország NATO-val való konfrontációjának és a harmadik világháború kitörésének veszélye „soha nem volt még ennyire valóságos” – írja az Ukrajinszka Pravda.

A lap szerint Medvegyev Ukrajnát „másodrangú államnak” nevezte, ami a „szétesés szélén áll”.

Ismét orosz rakétatámadás érte a kelet-ukrajnai Harkiv megye azonos nevű központját, legkevesebb egy ember megsebesült – közölte a régió kormányzója a Telegramon. Oleh Szinyehubov szerint hat Sz–300-as rakéta csapódott be a város két kerületébe, és több lakóépület megrongálódott.

Ihor Tyerehov, Harkiv polgármestere öt rakétáról számolt be.

Az MTI szerint orosz rakétatámadás érte az Ukrajna középső részén található Dnyipropetrovszk megyét is. Szerhij Liszak, a megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy egy civil meghalt, négy ember megsebesült, kettő közülük súlyosan.

Az ukrán energetikai minisztérium mindeközben bejelentette, hogy csütörtökön támadás érte a Donyeck megyében található Toreck szénbányáját, hozzátéve, hogy egy ember megsebesült, és jelentős károk keletkeztek.

Kigyulladt egy gázvezeték a Krímben lévő Kercsen, ami tüzet okozott – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A város vezetője, Szvjatoszlav Bruszakov később a Telegramon közölte, hogy a katasztrófavédelemnek sikerült megfékezni a tüzet.

Jelenleg 25-30 ezer ember maradt gáz nélkül. A tervek szerint a nap végére befejezik a sürgősségi munkálatokat.

Az áramfogyasztás csökkentésére szólított fel Ukrajnában az energetikai minisztérium csütörtökön, miután találat érte az ország egyik hőerőművét a háborús frontvonalban – írta az MTI.

A tárca közölte, a létesítmény két termelőegysége súlyosan megrongálódott, ezért a lakosságot „okos és gazdaságos” áramhasználatra kérték.

Denisz Smihal miniszterelnök a Facebookon kiemelte: elsősorban a reggel kilenc és este hét közötti időszakban lenne fontos a lakossági áramfogyasztás csökkentése. Arra kérte a családokat, hogy halasszák el a gépi mosásokat éjszakára, az üzlettulajdonosokat pedig arra, hogy csökkentsék a fényreklámokat.

Ukrajna két amerikai vállalattal állapodott meg a számára létfontosságú 155 milliméteres tüzérségi lövedékek közös gyártásában – közölte csütörtökön Olekszandr Kamisin stratégiai iparágakért felelős ukrán miniszter.

Az MTI szerint az ilyen típusú tüzérségi lövedékek iránti kereslet az egekbe szökött Oroszország ukrajnai háborúja miatt. Az Egyesült Államok és szövetségesei több mint kétmillió lövedékkel látták el a kijevi vezetést, és most a termelés felfuttatását tervezik a készletek feltöltésére.

Kamisin az állami televízióban ugyanakkor elismerte, hogy a megvalósítás éveket vehet igénybe. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán arról beszélt, hogy Kijev nem kíván kizárólag szövetségeseinek katonai segélyeire támaszkodni, és a jövőben a biztonság záloga kíván lenni szomszédai számára.

Az oroszok csapást mértek egy hőerőműre Ukrajna egyik frontvidékén december 7-én, ami két erőműegység leállását okozta – írja a The Kyiv Independent.

A minisztérium szerint a leállás a hőmérséklet csökkenésével együtt energiahiányhoz vezetett az ukrán energiarendszerben.

Az ukrán energetikai vállalatok általában nem hozzák nyilvánosságra az orosz támadások célpontjául szolgáló létesítmények pontos helyét, feltehetően azért, hogy ne adjanak ki érzékeny információkat az ország kritikus infrastruktúrájáról.

A rendszerben keletkezett energiahiány ellensúlyozására az ukrán állami tulajdonú Ukrenergo hálózatüzemeltető a jelentések szerint Romániából, Lengyelországból és Szlovákiából vészhelyzeti segítséget vett igénybe.

December 7-én kora délután az energiaügyi minisztérium közölte, hogy a frontvidékeken zajló aktív harcok és az elektromos hálózat műszaki problémái miatt 408 település maradt áram nélkül Ukrajna-szerte.

A hideg idő beálltával Oroszország fokozta az energetikai infrastruktúra elleni támadásait a frontvonalhoz közeli területeken.

Tavaly ősszel és télen az orosz csapatok széles körű támadásokat indítottak az ország energiarendszere ellen, ami egyes területeken majdnem az összeomlást okozta.

Csütörtökön megkezdődött a zsidóság egyik legnagyobb ünnepe, a hanuka, ez alkalomból Volodomir Zelenszkij ukrán elnök egy videót és egy rövid üzenetet tett közzé X-en.

A Hanuka szent fényei emlékeztetnek bennünket arra, hogy a fény mindig győz a gonosz felett. És az élet értékére is emlékeztet, amiért érdemes küzdeni. A legjobbakat kívánom a zsidó közösségnek hanukán!

– írta az ukrán elnök a bejegyzésében. 

A nyolcnapos ünnepen a jeruzsálemi templom visszafoglalására és megtisztítására emlékeznek a zsidók, a hanuka első napján világszerte meggyújtották az első gyertyát a kilencágú gyertyatartókon. 

Vaszilij Kukharszkij színész, Ukrajna fegyveres erőinek katonája december 7-én halt bele a fronton szerzett sebesüléseibe – írja az Ukrajinszka Pravda.

Szeptemberben Oles Sanin filmrendező arról számolt be, hogy Vaszilij súlyosan megsebesült. A komplex kezelésre és rehabilitációra gyűjtött pénzt.

A színész december 2-án lett 42 éves. A háború első napjaiban csatlakozott az ukrán hadsereghez.