Az ukrán külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy az ideiglenesen megszállt ukrajnai területeken kapott szavazatok beszámítása kétségbe vonná az orosz elnökválasztás teljes eredményének legitimitását – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az orosz Központi Választási Bizottság bejelentette, hogy 2024. március 15–17-én az Orosz Föderáció rendes elnökválasztásának részeként szavazást tartanak a megszállt ukrajnai területeken. Az ukrán külügyminisztérium figyelmeztetett, hogy ezen „álválasztások” eredményei jogilag semmisek lesznek.
A külügyminisztérium közleményében megjegyzi, hogy az orosz választások megtartása ukrán területeken súlyosan sérti Ukrajna alkotmányát és törvényeit, a nemzetközi jog normáit és elveit, különösen az ENSZ Alapokmányát.
Egy ilyen választási folyamat, akárcsak más hasonló propagandisztikus események a múltban, törvénytelen és jelentéktelen lesz. Az Ukrajna ideiglenesen megszállt területein kapott szavazatok beszámítása megkérdőjelezi az Orosz Föderációban tartott elnökválasztás teljes eredményének legitimitását. Felszólítjuk a nemzetközi közösséget, hogy határozottan ítélje el Oroszország azon szándékát, hogy a megszállt ukrán területeken tartson elnökválasztást, és szabjon ki szankciókat a szervezésükben és lebonyolításukban részt vevőkre
– áll az ukrán külügyminisztérium közleményében.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index szombati hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Az Orosz Fegyveres Erők nagy pontosságú fegyverekkel csoportos csapást mértek a többszörös rakétavetők lövedékeinek gyártási helyszíneire Ukrajnában.
Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint a csapások célpontjait elérték.
„Az Orosz Föderáció Fegyveres Erői nagy hatótávolságú légi precíziós fegyverekkel csoportos csapást hajtottak végre a többszörös rakétaindítású rakétarendszerek, az Olkha, Grad és Grom műveleti-taktikai rakéták lőszereinek gyártási helyei ellen” – áll a jelentésben. „A csapások célpontjait elérték. Minden kijelölt célpontot eltaláltak” – jegyezte meg az orosz védelmi minisztérium a TASZSZ orosz állami hírügynökség beszámolója szerint.
Az oroszok azt remélik, hogy ha Avgyijivkát áttörik, akkor megszórhatják az ukrán védelmet a keleti fronton.
Avgyijivka elvesztése a teljes keleti védelmi vonal összeomlásával és a Donbasz jelentős területei feletti ellenőrzés elvesztésével fenyeget.
Ezt az „Espresso” című műsorban nyilatkozta egy katonai szakértő, az AFU tartalékos ezredese, Roman Szvitan katonai pilóta-műszerész. Szerinte nem annyira Avgyijivka mint település a fontos, hanem a területén létrehozott erődítmény – írja az Unian ukrán hírügynökség.
„Avgyijivka maga egy magasság. A város keleti része és az ipari zóna, az erődített magaslat, amely Avgyijivkától délkeletre, a Jaszinuvat ellenőrző pont és maga a város között található, tehát az oroszok folyamatosan éppen ezt a magaslatot szorongatják. Itt nem magáról Avgyijivkáról mint városról van szó, hanem az erődített területről. Mert ha visszavonulunk az Avgyijivkától keletre lévő magaslatokról, akkor kb. 20 kilométert kell nyugatra mennünk a második védelmi vonal, Karlovka–Ocheretino felé. Vagyis a következő magaslatokra kell mennünk, mert az alföldön nem fogunk kitartani” – magyarázta a katonai szakértő.
Szvitan megjegyezte, hogy ez a 20 kilométeres visszavonulás az egész frontot összeomlaszthatja, méghozzá délen Kurahovo felé, ezért fennáll a lehetősége Marinka elvesztésének.
A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetősége kritikusan értékelte a Vlagyimir Putyin elnöksége alatti korábbi Oroszország-politikáját.
Lars Klingbeil, az SPD vezetője a pártkongresszuson azt mondta, „hiba volt, hogy nem határolódtunk el korábban Putyin rendszerétől”. Rolf Mützenich, az SPD Bundestag-frakciójának vezetője elismerte: „teljesen alábecsülte” Putyin birodalmi gondolkodását.
Kritizálták a szociáldemokratáknak az ukrajnai háború előtti orosz politikáját is – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Ma az Oroszországgal szembeni biztonság megszervezéséről van szó” – mondta Klingbeil. Szerinte Németország határozottan a megtámadott Ukrajna oldalán áll.
Mützenich ugyanakkor szót emelt az Oroszországgal való hosszú távú enyhülési politikát lejárató kísérletek ellen. Szerinte „szégyenletes”, hogy azt „egy szintre helyezik az Ukrajna elleni agressziós háborúval”. És megismételte felhívását, hogy a konfliktusok lezárására diplomáciai eszközöket kell alkalmazni.
Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja azt mutatja, hogy „nem mindig értékeltük helyesen az elmúlt évek eseményeit” – olvasható a pártvezetés által benyújtott kulcsfontosságú javaslatban.
„Hiba” volt azt feltételezni, hogy a gazdasági kapcsolatok erősítése hozzájárulna Oroszország demokratizálódásához. Ez odavezetett, hogy Németország „egyoldalúan függővé vált Oroszországtól az energiapolitikában”.
Amíg Oroszország szuverén államok meghódítására és elnyomására irányuló imperialista célját követi, addig nem lehet normalizálni a kapcsolatokat Oroszországgal
– hangsúlyozza a javaslat.
Az európai parlamenti képviselők egy csoportja felszólította az Európai Bizottságot és a lengyel kormányt, hogy „határozottan lépjenek fel”, és vessenek véget a Lengyelország és Ukrajna közötti határátkelőhelyek tiltakozó kamionosok általi blokádjának – írja a The Guardian.
Andrius Kubilius litván EP-képviselő egy 18 képviselő által aláírt nyilatkozatot tett közzé az X-en, amelyben azt írják, hogy a blokád „az egész EU-t becsmérli”.
Az ilyen helyzet teljesen elfogadhatatlan, csak a Kreml érdekeit szolgálja, és súlyosan rontja nem csupán Lengyelország, hanem az egész Európai Unió hírnevét. Ezért arra kérjük önöket, hogy azonnal foglalkozzanak a kérdéssel, hogy határozottan lépjenek fel az Ukrajna ellen a lengyel teherautó-vezetők sztrájkja miatt jelenleg is tartó blokád megszüntetése érdekében
– írta.
Nem tett azonban javaslatokat arra vonatkozóan, hogyan lehetne ezt elérni. A legkézenfekvőbb megoldás azonban az lenne, ha enyhítenének a lengyel sofőrök pénzügyi gondjain, akik elmondták, hogy ukrán kollégáik akár 35 százalékkal is alájuk kínálnak.
A lengyel kormány korábban cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint a határt blokád alá vevő, tiltakozó lengyel kamionosok akadályozzák a katonai felszerelések Ukrajnába történő szállítását.
Olaf Scholz német kancellár megismételte, hogy a világnak egy elhúzódó ukrajnai háborúval kell szembenéznie Oroszország 2022. februári inváziója után, és kijelentette, hogy Németországnak készen kell állnia arra, hogy 2025-ig folytassa a Kijevnek nyújtott segélyeket.
Ezért, ha szükséges, és mások visszavágnak, nekünk képesnek kell lennünk arra, hogy esetleg még nagyobb mértékben járuljunk hozzá
– mondta.
#Germany must be ready to support #Ukraine when aid from other countries weakens - Scholz
— NEXTA (@nexta_tv) December 9, 2023
At the same time, the Chancellor noted that Berlin needs to increase assistance to Kyiv "if others begin to hesitate."
The Chancellor probably had in mind the political situation in the… pic.twitter.com/42oZhfeIuu
Az ukránokat „halálos veszély” fenyegeti: hogyha a nyugati országok nem folytatják pénzügyi támogatásukat, akkor hagyják őket elpusztulni. Ezt Olena Zelenszka ukrán first lady mondta a BBC-nek adott interjúban.
A beszélgetésre nem sokkal az után került sor, hogy az amerikai kongresszus republikánus szenátorai blokkolták az Ukrajnának szánt kulcsfontosságú segélytörvényt, és hónapok óta először támadtak rakétával Kijev ellen.
„Tényleg szükségünk van a segítségre. Egyszerűen fogalmazva nem fáradhatunk bele ebbe a helyzetbe, mert ha igen, akkor halottak vagyunk. És ha a világ belefárad, akkor hagynak minket meghalni” – mondta Olena Zelenszka.
Ukrajna első asszonya hangsúlyozta, hogy az ukránok számára nagyon fájdalmas, hogy a Nyugat „szenvedélyes segítőkészsége” elhalványul.
„Számunkra ez életkérdés” – mondta.
Mint azt azUnian ukrán hírügynökség megírta, az amerikai kongresszus már több mint két hónapja képtelen elfogadni az Ukrajnának nyújtandó új katonai támogatási programot.
Ezen a héten az amerikai szenátus ismét nem tudott döntést hozni a segélyek elosztásáról.
Joe Biden elnök felhívásai ellenére, aki hangsúlyozta Ukrajna támogatásának fontosságát, a republikánusok ultimátumot terjesztettek elő, amelyben az Ukrajnának nyújtott támogatást az amerikai belpolitikai problémák megoldásához kötötték.
A Fehér Ház arra figyelmeztet, hogy az év végére elfogynak az Ukrajnának korábban kiutalt fegyverzeti források. Ha nem fogadnak el új programot, akkor az Ukrajnának szánt amerikai fegyverszállítások végleg leállnak.
A hiány fő oka az, hogy több erőművi blokk javítása miatt nem áll rendelkezésre elegendő termelőkapacitás.
„Ma az ukrán energiarendszerben a melegedő időjárás és a szabadnap ellenére hiány keletkezett, amelynek pótlására a szomszédos országokból kellett sürgősségi segítséget igénybe venni” – közölte az NEC Ukrenergo.
„Az Ukrenergo-diszpécserközpont kénytelen ismét vészhelyzeti segítséget vonzani a romániai és lengyelországi villamosenergia-átviteli rendszer üzemeltetőitől 12:00 és 19:00 óra között 300 MW kapacitással” – áll az üzenetben.
Megjegyzik, hogy a hiány fő oka az elégtelen termelőkapacitás.
„Egy napon belül a hőerőmű egyik blokkja sürgősségi javításra, egy másik pedig menetrendszerű javításra került. Több egységet állítanak helyre a frontvidéken a lövések után, más régiókban pedig a tavaly téli masszív rakétatámadások után” – áll az üzenetben.
Ezenkívül az „Ukrenergo” megjegyezte, hogy a hőmérséklet emelkedése és a szabadnap ellenére a villamosenergia-fogyasztás szintje magas, ezért arra kérik az ukránokat, hogy takarékosan fogyasszák a villamos energiát.
Az „Ukrenergo” az ukránokat egy nehéz időszakra figyelmeztette. Az Ukrenergo igazgatótanácsának elnöke, Volodimir Kudritszkij szerint az ukránok egy-két feszült hétre számítanak, különösen alacsony hőmérséklet esetén, mert ilyen esetben az ukrán termelésnek nehéz a rendelkezésre álló összetétellel fedezni a termelést.
Ugyanakkor Kudritszkij szerint az újévhez közeledve gyakran csökken a villamosenergia-fogyasztás.
Chris Smith amerikai képviselő határozatot terjesztett elő, amelyben felszólítja a kijevi kormányt, hogy szüntessék meg az ukrán gyermekekre vonatkozó örökbefogadási tilalmat – számolt be a ria.ru.
A képviselő szerint Ukrajnának az az érdeke, hogy az amerikaiak örökbe fogadhassák a gyermekeket.
Ukrajnában még gyorsított eljárással sem lehetséges az örökbefogadás hadiállapot idején. A kijevi kormány döntése a külföldi nevelőszülőkre is vonatkozik. Az orosz kormány szintén törvényben tiltotta meg, hogy amerikai állampolgárok orosz gyerekeket fogadjanak örökbe.
Lehet, hogy Ukrajna nem lesz képes összegyűjteni a forrásokat 2025-ig egy jelentős ellentámadás megindításához – mondták nyugati diplomaták és katonai stratégák a The Wall Street Journalnak.
A kijevi erők most beássák magukat egy hosszabb időszakra, amikor is csak próbálják megállítani az orosz előrenyomulást.
Volodimir Zelenszkij elnök a múlt héten elrendelte a harctéri erődítmények kiterjedt hálózatának kiépítését, hogy segítse a csapatokat a vonal megtartásában. A fegyveres erők napján, december 6-án Zelenszkij elismerte a megszállt területek visszaszerzéséért folytatott harc nehézségeit, de kitartásra buzdított – írja a The Guardian.
Ez éles változást jelent az év elejéhez képest, amikor Kijev a korábbi orosz előrenyomulások visszaszorításában elért sikerektől és a nyugati fegyverek beáramlásától megerősödve elindult, hogy kiszorítsa az orosz csapatokat az általuk megszállt ukrán terület közel 20 százalékáról.
Ukrajna szövetségesei azt remélték, hogy elegendő kárt tudnak okozni az orosz erőknek ahhoz, hogy Vlagyimir Putyin elnök hiábavalónak tekintse a háborút, és engedjen a Kijev számára elfogadható tárgyalásoknak.
Az ukrán külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy az ideiglenesen megszállt ukrajnai területeken kapott szavazatok beszámítása kétségbe vonná az orosz elnökválasztás teljes eredményének legitimitását – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az orosz Központi Választási Bizottság bejelentette, hogy 2024. március 15–17-én az Orosz Föderáció rendes elnökválasztásának részeként szavazást tartanak a megszállt ukrajnai területeken. Az ukrán külügyminisztérium figyelmeztetett, hogy ezen „álválasztások” eredményei jogilag semmisek lesznek.
A külügyminisztérium közleményében megjegyzi, hogy az orosz választások megtartása ukrán területeken súlyosan sérti Ukrajna alkotmányát és törvényeit, a nemzetközi jog normáit és elveit, különösen az ENSZ Alapokmányát.
Egy ilyen választási folyamat, akárcsak más hasonló propagandisztikus események a múltban, törvénytelen és jelentéktelen lesz. Az Ukrajna ideiglenesen megszállt területein kapott szavazatok beszámítása megkérdőjelezi az Orosz Föderációban tartott elnökválasztás teljes eredményének legitimitását. Felszólítjuk a nemzetközi közösséget, hogy határozottan ítélje el Oroszország azon szándékát, hogy a megszállt ukrán területeken tartson elnökválasztást, és szabjon ki szankciókat a szervezésükben és lebonyolításukban részt vevőkre
– áll az ukrán külügyminisztérium közleményében.
Ukrajna „mindent megtett, amit elvártak tőlünk” az európai uniós ajánlások átültetésével kapcsolatban – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt követően, hogy az ukrán parlament az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez fontosnak tartott törvényjavaslatokat fogadott el, köztük a nemzeti kisebbségek jogairól szóló új jogszabályt.
Az MTI szerint Zelenszkij mindhárom szóban forgó törvényjavaslatot azonnal aláírta, és azokat Ukrajna EU-csatlakozási kérelmével kapcsolatban kulcsfontosságú lépésnek nevezte.
Arra számítunk, hogy Ukrajna erőfeszítéseit az Európai Unió vezetői kellőképpen értékelni fogják, és az Ukrajnának tett, ezekkel kapcsolatos európai ígéretek teljesülnek
– hangsúlyozta az államfő péntek éjjeli videóbeszédében.
Azt is hangoztatta, hogy a kisebbségi jogokról szóló törvény figyelembe vette az Európa Tanács Velencei Bizottságának jogi és intézményi normákat megfogalmazó ajánlásait.
Hétfőn Rumen Radev bolgár elnök megvétózta a parlament által elfogadott törvényjavaslatot, amely ratifikálja az Ukrajnával kötött megállapodást, és amely páncélozott harckocsik szállításáról szól Kijevnek.
A törvénytervezet mérlegelése alatt verekedés alakult ki a képviselők között.
– írja a Korrespondent egy bolgár tömegtájékoztatási forrásra hivatkozva.
A Szófia és Kijev közötti kormányközi megállapodás keretében a bolgár belügyminisztérium 100 kivont páncélozott személyszállító járművet adna át Ukrajnának. A megállapodást idén júliusban kötötték, és november 13-án Ukrajnában írták alá. Mivel katonai-műszaki együttműködésről van szó, a megállapodást a bolgár parlamentnek is ratifikálnia kellett.
Az ukrán fegyveres erők egyik katonája lelőtte három társát, majd öngyilkos lett a donyecki Mirnogradban – közölte Igor Moszijcsuk, a Radikális Párt képviselője.
Az ukrán Sztrana információi szerint a katona ittas volt.
„December 9-én hajnali egy órakor 4 katona között alkoholfogyasztás közben konfliktus alakult ki, ezért egyikük megragadott egy Kalasnyikov gépkarabélyt, és lelőtte három társát. Ezt követően a lövöldöző az általa elkövetett bűncselekmény súlya miatt önmagával is végzett” – írta Moszijcsuk.
Nemrég hasonló eset történt Kijevben, egy részeg katona lelőtte két kollégáját, és megpróbált elmenekülni. Az áldozatok a helyszínen meghaltak. Két órával később őrizetbe vették a férfit. Ezt követően kiderült, hogy a bíróság óvadék lehetősége nélkül 60 napra előzetes letartóztatásba helyezte.
Az oroszok dróncsapást mértek Beriszlav városra a herszoni régióban. Egy ember meghalt, egy másik pedig megsérült – írja a Strana Alekszandr Prokudin, a terület katonai közigazgatása vezetőjének közlése alapján.
„Egy robbanásveszélyes elemet ért a drón: egy ember meghalt, egy másik megsebesült, őt orvosi ellátásban részesítették” – jelentette.
Ezenkívül közlése alapján az elmúlt 24 órában az oroszok 62 támadást hajtottak végre, 318 lövedéket lőttek ki aknavetőből, tüzérségi eszközökből, tankokból, drónokból és repülőgépekről. 41 lövedéket lőttek ki Herszon városára. Az orosz hadsereg behatolt a régió településeinek lakóterébe is, egy kritikus infrastrukturális létesítményben kárt okoztak.
Pénteken is támadták az orosz csapatok Herszont, akkor a központját. Az ágyúzás következtében ketten meghaltak, egy ember pedig megsebesült.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek esti beszédében az ukrán hadsereg egyik fő feladatát ismertette a télre – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Kiemelte, meg kell akadályozniuk, hogy az oroszok megerősítsék magukat.
Megjegyezte, hogy bármilyen nehéz is a tél, erőt kell mutatnia az ukrán hadseregnek. Zelenszkij külön köszönetet mondott azoknak a katonáknak, akik télen és ősszel is bizonyítottak.
Olena Zelenszka, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felesége egy interjúban beszélt arról, hogy az ukránokat „halálos veszély” fenyegeti – írja a BBC.
Az ukrán first lady arra a hírre reagált, amelyben ismertették, hogy hamarosan elfogyhatnak az Ukrajnának szánt amerikai források.
Kiemelte, hogy az ukrán nép meghal, ha a nyugati országok nem folytatják tovább a pénzügyi támogatásukat. Zelenszka szerint nagy szükségünk van a segítségre, emellett nagyon fáj látniuk, hogy a segítőkészség elhalványul. Mint mondta, az ukránok számára ez életkérdés.
Az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán nemzetbiztonsági tanácsadói Oroszország és Észak-Korea megerősödő együttműködéséről tárgyaltak – közölte szombaton Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, aki a háromoldalú találkozóra érkezett Szöulba.
Sullivan a két kollégájával, a japán Akiba Takeóval és a dél-koreai Cso Te Jonggal folytatott háromoldalú találkozót követően újságíróknak elmondta, hogy Washington, Szöul és Tokió biztos abban, hogy Észak-Korea fegyvereket szállít Oroszországnak, amelyeket Moszkva az Ukrajna elleni háborúban akar használni.
Sullivan azt is bejelentette, hogy Amerika, Dél-Korea és Japán új kezdeményezésekről állapodott meg az észak-koreai kiberfenyegetések – köztük a kriptovalutával kapcsolatos visszaélések és a kémműholdak telepítése – elleni fellépésként.
A három ország nemzetbiztonsági tanácsadóinak találkozóját azután szervezték meg, hogy Phenjan bejelentette további kémműholdak telepítését – írja az MTI.
Az orosz haditengerészet egy hajót helyezett harckészültségbe a Fekete-tengeren és egyet az Azovi-tengeren, utóbbit Kalibr cirkálórakéta-hordozók nélkül – közölte szombat reggel az ukrán haditengerészet.
A flotta Földközi-tengeren harckészültségbe állított hajóján azonban 2 Kalibr cirkálórakéta-hordozó is van, összesen legfeljebb 16 rakétával – írja az Interfax.
Arról is beszámoltak, hogy a nap folyamán az Orosz Föderáció érdekeit védve a Kercsi-szoroson 25 hajó haladt át, közülük 12 a Boszporusz felől. A Fekete-tengeren pedig 13 hajó, amelyek közül 4 szintén továbbhaladt a Boszporusz felé.
A lap emlékeztet, hogy az Orosz Föderáció továbbra is megsérti az „Életbiztonság a tengeren” tárgyú nemzetközi egyezményt az automatikus azonosító rendszerek (AIS) kikapcsolásával.
A PSS by Logics7 jelentős fejlesztést hajtott végre egy tüzérségi szimulátorán bizonyos fegyvermodulok hozzáadásával, így a listán már több mint 30-féle fegyver szerepel – írja a Focus.
Az Ukrán Védelmi Erők katonai állománya az iráni Shahed típusú kamikazedrónok megsemmisítésére készül a szimulátorok segítségével. Erről Igor Belov, a PSS by Logics7 társtulajdonosa beszélt, aki elmondta, hogy a digitális térben lehetőség nyílik bizonyos, a valódi harci műveletekhez közel álló forgatókönyvek létrehozására.
A srácok interaktív formátumban edzenek, hogy elpusztítsák a Shaheedeket. Nagyon hatékony
– mondta Belov.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére december 8-án az ukrán–magyar határszakaszon 5818 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4498 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 84 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Az orosz csapatok központi harccsoportjának katonái Krasznolim irányában legyőzték az Ukrán Fegyveres Erők két és az Ukrán Nemzeti Gárda egy dandárját. Ukrajna a műveletben 290 katonát vesztett – közölte a TASZSZ-szal Alekszandr Szavcsuk, a csoport sajtóközpontjának vezetője.
A szerebrjanszki erdészet területén egy lövészegység tüzérségi támogatással legyőzte az Ukrán Nemzeti Gárda 5. dandárjának egyik rohamcsoportját. A tüzérség három ukrán erődítményt és az ukrán csapatok több mint 30 tüzérségi állását rongálta meg.
Az orosz csapatok sikeres támadó hadműveleteket hajtottak végre december 8-án Avgyijivka közelében – közölte az Ukrajinszka Pravda.
A washingtoni székhelyű Hadtudományi Intézet (ISW) szerint a földrajzi hely alapján készített felvételek is azt mutatják, hogy az orosz csapatok az Avgyijivkától 5 kilométerre található szennyvíztisztító telep felé nyomultak előre.
Orosz források már az utóbbi napokban is arról számoltak be, hogy csapataik sikeres támadásokat hajtottak végre Avgyijivka közelében. Az ukrán vezérkar jelentése cáfolta ezt az állítást.
A napokban a brit védelmi minisztérium tett közzé egy felvételt, amely részletesen bemutatta a kelet-ukrajnai városban okozott pusztítást.
This is Avdiivka.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) December 7, 2023
In 2022, Russia planned to seize the town, and the entire Donbas, in just 10-14 days.
Instead, recent assaults have resulted in a 90% increase in Russian casualties.
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/XBUulr7JAx
Hétfőn Rumen Radev bolgár elnök megvétózta a parlament által elfogadott törvényjavaslatot, amely ratifikálja az Ukrajnával kötött megállapodást, és amely páncélozott harckocsik szállításáról szól Kijevnek – írja az Ukrajinszka Pravda.
A megállapodás ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot 162 bolgár képviselő szavazta meg, míg 55-en ellene voksoltak. Az oroszbarát erők képviselői bírálták a páncélozott járművek Ukrajnának való átadásának szándékát, megismételve az elnök tézisét, miszerint a harckocsikat a bolgár határ védelmére használhatnák.
A GERB párt ugyanakkor kijelentette, hogy Bulgária nemzeti érdekeit védi azzal, ha segít Ukrajnának. Azt is megjegyzik, hogy a törvénytervezet tárgyalása során konkrétan dulakodás alakult ki a képviselők között.
Radev azzal indokolta döntését, hogy „a képviselők nem ismerték kellőképpen az átadás konkrét feltételeit”.
A Szófia és Kijev közötti kormányközi megállapodás keretében a bolgár belügyminisztérium 100 kivont páncélozott személyszállító járművet adna át Ukrajnának. A megállapodást idén júliusban kötötték és november 13-án Ukrajnában írták alá. Mivel katonai-műszaki együttműködésről van szó, a megállapodást a bolgár parlamentnek is ratifikálnia kellett.
Volodimir Zelenszkij elnök megtartotta az ukrán hadsereg főparancsnokságának ülését. Ennek során megvitatták a fronton kialakult műveleti helyzetet – írja az RBC-Ukrajna az államfő péntek esti beszédére hivatkozva.
A parancsnokság ülést tartott, ahol a főparancsnok, a parancsnokok beszámoltak az operatív helyzetről
– mondta.
Zelenszkij ezt követően elárulta: megköszönte minden katonának és parancsnoknak az állhatatosságot és bátorságot.
Államunk feladata az, hogy erőt mutassunk, és ne engedjük, hogy az ellenség magához ragadja a kezdeményezést, ne engedjük, hogy megvesse a lábát. Köszönöm mindenkinek, akinek a tettei pontosan ezt biztosítják Ukrajna számára – a lehetőségünket, hogy megtegyük a lépéseinket. Ma különösen szeretném megemlíteni azokat a harcosokat, akik a legtöbbet mutatták magukat – mind most, mind a téli harcokban
– hangsúlyozta.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jóváhagyta a Csernyihivi és Dnyipropetrovszki területen működő regionális állami közigazgatások három vezetőjének felmentését – írja az RBC Ukrajna.
Ennek értelmében elbocsájtották Jurij Jandulszkijt a Dnyipropetrovszki terület államigazgatásának vezetői posztjáról, valamint Olekszij Lengyelt a (Dnyipropetrovszk régiójában található) pavlogradi járás vezetői posztjáról. Emellett Ivan Vascsenkot a Csernyihivi terület korjukovszkij kerületi állami közigazgatásának vezetői posztjáról.
Ezen túl Olekszandr Musienkot pedig elbocsátotta Herszon régió Szkadovszkij körzetének egyik katonai közigazgatásának vezetői posztjáról.
Néhány héttel ezelőtt Zelenszkij átrendezte a Nemzeti Gárda parancsnokságát is – emlékeztetett az RBK.
Orosz harci gépek péntek éjszaka 19 nagy hatótávolságú rakétát lőttek ki ukrajnai célpontokra, megölve egy civilt, megsebesítve több másikat és egy ipari létesítményt megrongálva. A támadások egy új, nagyszabású orosz katonai hadjárat kezdetei lehetnek – írta meg a Sky News.
Ukrán tisztviselők szerint a légvédelem 14 beérkező rakétát lőtt le a Kijev melletti régió felett. A Sky Newsnak nyilatkozva egy névtelenséget kérő nyugati tisztviselő azt mondta, hogy a támadás egy nagyobb művelet kezdetét jelentheti.
Rámutatott, hogy bár egy ember meghalt, az okozott kár „minimális” volt,
az elmúlt hetekben felvetettük annak lehetőségét, hogy Oroszország télen összehangolt csapásokból álló kampányt indíthat az ukránok kritikus energetikai infrastruktúrája ellen, és úgy értékeltük, hogy tegnap este Oroszország valószínűleg megkezdte ezt a tevékenységet
– fogalmazott a forrás.
Az ukrán hírszerzés ezzel összefüggésben már hetekkel ezelőtt közölte, hogy létezhet egy orosz műveleti terv az idei télre.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!