Az orosz erők reggel nagyszabású támadást indítottak Harkiv ellen, összesen több mint 20 csapást hajtottak végre, kezdetben SZ–300-as rakétákkal.
A támadásban egy ember meghalt, és 11 megsérült – írta az Unian.
„Két hullámban indították az ellenséges rakétacsapást, amelyek következtében többek között raktár- és termelőépületek semmisültek meg. A rakéták megrongálták egy egészségügyi intézmény tetőszerkezetét és ablakait is” – közölte Oleg Szinegubov, a Harkivi terület kormányzója.
Sajtóinformációk szerint az egyik rakéta eltalált egy mentőautót is.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az X-en tett közzé egy posztot, amelyben kéréssel fordult az ENSZ-hez.
Ukrajna háromtucatnyi ENSZ-tagállammal együtt kéri, hogy hívják össze az ENSZ BT rendkívüli ülését az Ukrajna elleni orosz rakéta- és dróntámadás miatt, amely több civil áldozatot követelt és súlyos pusztítást végzett a polgári infrastruktúrában
– írja Kuleba.
Україна разом із трьома десятками держав-членів ООН звернулася до Еквадорського Головування із запитом на скликання екстреного засідання РБ ООН щодо ракетної та дронової атаки Росії, яка призвела до великої кількості цивільних жертв та руйнувань цивільної інфраструктури.
— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) December 29, 2023
Emlékeztetőül: December 29-én Oroszország hatalmas rakétatámadást indított Ukrajna ellen, amely Kijevet, Lvivet, Harkivot, Konotopot, Dnyiprót és Zaporizzsját érintette.
További részleteket ebben a cikkünkben írtunk.
Joe Biden amerikai elnök közölte, hogy ő és kormánya figyelemmel kísérik azokat a jelentéseket, amelyek szerint egy orosz rakéta lépett be a lengyel légtérbe.
Ez azután történt, hogy a nyugati katonai szövetség, a NATO, amelynek az Egyesült Államok is tagja, közölte, hogy „figyelemmel kíséri a helyzetet” Lengyelországban, mivel valószínűleg egy orosz rakéta rövid időre belépett a légterébe – írja a Sky News.
Biden azt is mondta, hogy Ukrajna hajnali légi bombázása „éles emlékeztető a világ számára, hogy közel két évnyi pusztító háború után Putyin célja változatlan”.
Emellett Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó beszélt lengyel kollégájával, hogy felajánlja az Egyesült Államok segítségét az ügy kivizsgálásában.
A rakéta feltehetően három percig repült lengyel terület felett, mielőtt visszatért volna az ukrán légtérbe.
A NATO figyelemmel kíséri a lengyelországi helyzetet – írta az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken, miután Ukrajna irányából egy légi eszköz – a lengyel hadsereg szerint nagy valószínűséggel orosz rakéta – repült be Kelet-Lengyelországba.
A főtitkár azt írta: telefonbeszélgetést folytatott Andrzej Duda lengyel elnökkel a „rakétaincidensről”.
A NATO szolidáris nagyra becsült szövetségesével, Lengyelországgal, és figyelemmel kíséri a helyzetet. Továbbra is kapcsolatban maradunk, mialatt a tények megállapításra kerülnek. Szövetségünk éber marad
– fogalmazott Jens Stoltenberg a bejegyzésben.
Wieslaw Kukula, a lengyel hadsereg vezérkari főnöke pénteki sajtótájékoztatóján közölte: „minden jel arra mutat”, hogy egy orosz rakéta hatolt be a lengyel légtérbe, ahonnan a rádiólokációs eszközök adatai és a szövetségesek megerősítései szerint egy idő múlva távozott is – közölte az MTI.
Volodimir Zelenszkij elnök menesztette Volodimir Ljubomirovics Truszht, a Ternopili területi államigazgatás éléről.
Nem teljesen világos, hogy miért távolították el posztjáról, de Zelenszkij erőfeszítéseket tett az ukrajnai korrupció elleni küzdelem érdekében – írja a Sky News.
Június 26-án Ukrajna Nemzeti Korrupcióellenes Hivatala és a Korrupcióellenes Speciális Ügyészség őrizetbe vette a Ternopili Regionális Tanács vezetőjét, Mihail Golovkót kenőpénz elfogadása miatt.
Arról is beszámoltak, hogy őrizetbe vették a Ternopili VGA két helyettes vezetőjét, Igor Demjancsukot és Igor Gaidukot.
Állítólag közel 1,8 millió ukrán hrivnya (16 millió forint) kenőpénzt követeltek.
A lengyel fegyveres erők vezetője szerint egy orosz rakéta hatolt be a lengyel légtérbe, majd visszafordult Ukrajna felé. Wieslaw Kukula tábornok arról beszélt, hogy a rakéta körülbelül 40 kilométert tett meg a lengyel légtérben péntek hajnalban.
A riasztás egybeesett az Ukrajnát ért legnagyobb rakétatámadással. Andrzej Duda elnök rendkívüli biztonsági értekezletet hívott össze, miután a tárgyat a radar észlelte.
Makszimilian Dura lengyel katonai szakértő leszögezte, hogy korai lenne azt a következtetést levonni, hogy orosz rakétáról van szó. Szerinte az is előfordulhat, hogy el sem hagyta a lengyel légteret az azonosítatlan tárgy.
Grant Shapps brit védelmi miniszter elmondta, hogy több száz brit gyártmányú légvédelmi rakétát küldenek Ukrajnába, hogy megvédjék azt az orosz agressziótól – írja az Interfax.
Az Egyesült Királyság gyors lépéseket tesz Ukrajna légvédelmének megerősítésére Putyin halálos légicsapásai nyomán. Több száz brit gyártmányú légvédelmi rakétát szállítanak, hogy Ukrajna rendelkezzen mindennel, amire szüksége van ahhoz, hogy megvédje magát Putyin barbár bombázásaival szemben
– írta Shapps a Twitteren.
A miniszter azt is kijelentette, hogy „Putyin próbára teszi Ukrajna védelmi képességét és a Nyugat elszántságát – itt az ideje, hogy a világ összefogjon és megkettőzze erőfeszítéseit, hogy megadjuk Ukrajnának, amire szüksége van a győzelemhez”.
Rekordszámú, 5593 orosz katona állt bíróság elé 2023-ban dezertálás és más, a szolgálat megtagadásával kapcsolatos bűncselekmények miatt – jelentette pénteken a Mediazona nevezetű hírportál.
Oroszország 2022 őszén törvényeket fogadott el, amelyek szigorítják a mozgósítás során elkövetett cselekményekért, köztük az önkéntes megadásért, a lelkiismereti okokból történő tiltakozásért és a dezertálásért járó büntetéseket.
A Mediazona szerint az orosz bíróságokhoz 2023 eleje és december 29. között 5024 olyan ügy érkezett, amely az egységüket elhagyó katonákkal kapcsolatos.
Ehhez képest 2022-ben 1001, 2021-ben pedig 615 ügy érkezett a bíróságokra.
További 148 ügyet nyújtottak be súlyosabb bűncselekmény, dezertálás miatt, ami hatszor több, mint 2022-ben. A hatóságok 421 esetet regisztráltak a parancsmegtagadás enyhébb bűncselekménye alapján.
December 29-én reggel Zaporizzsja városát rakétatámadás érte, amelynek következtében legalább 7 ember életét vesztette, továbbá legalább 13-an megsérültek.
Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint a támadás során az oroszok Kh–22, Kh–32, Kh–101 és Zircon típusú rakétákat vetettek be.
A civil infrastruktúrában is jelentős kár keletkezett.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter elmondása szerint az oroszok hosszú hónapok óta rakétákat halmoznak fel, hogy lecsapjanak Ukrajnára, a rakétakészleteiket elnézve pedig folytatni is fogják a támadásokat.
Szerinte „Oroszország újra és újra bebizonyítja az egész világnak, hogy nincs más célja, mint a terror, a gyilkosság, az ukránok kiirtása” – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ezt az orosz védelmi minisztérium közleménye közölte Telegram-csatornáján.
Az orosz védelmi minisztérium állítása szerint a légvédelmi eszközök három amerikai gyártmányú HARM radarelhárító rakétát lőttek le a Belgorodi terület felett.
Ukrajna és az Egyesült államok ezt nem erősítette meg.
Az AGM–88 HARM egy amerikai nagy sebességű radarelhárító rakéta. Az AGM–45 Shrike rakéta leváltására fejlesztették ki. A rakétát 1983-ban állították szolgálatba, és nagyfrekvenciás radarok célba vételére alkalmas.
Korábban Kijev és Washington közölte, hogy a NATO fegyvereit nem fogják bevetni Oroszország ellen, kivéve az általa elfoglalt területeket.
Mihail Podoljak, az elnöki hivatal tanácsadója például azt mondta, hogy Ukrajna nem támad orosz területeket, és a nyugati fegyvereket csak a területének a visszafoglalására fogják használni.
Bár ilyen alkalmazásról szóló jelentések kiszivárogtak a médiába. Nyáron például a The Washington Post amerikai tisztviselőkre hivatkozva azt írta, hogy az Ukrajna oldalán harcoló orosz önkéntes alakulat és a Szabadság Oroszországért légió orosz katonái, akik megszállták a Belgorodi területet, nyugati fegyvereket használtak. Nevezetesen négy MRAP taktikai járművet, amelyeket az USA és Lengyelország bocsátott Ukrajna rendelkezésére, valamint kézifegyvereket.
Anton Nikulin, a lvivi városi tanács sportosztályának vezetője közölte, hogy egy rakétatámadás után meghalt Viktor Kobzisty ukrán kosárlabdázó, edző – írja az Unian.
A regionális katonai igazgatóság korábban arról számolt be, hogy a támadás következtében egy férfi meghalt, tizenheten pedig megsérültek. Sokan a betört ablaküvegek miatt szenvedtek sérüléseket.
A katonai jelentés kitért arra is, hogy Oroszország tizennégy drónnal és tizenöt rakétával indított támadást a régió ellen, a légvédelem ebből nyolc drónt és tíz rakétát semlegesített.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szeretné, ha a december 29-i, Ukrajnát ért támadás hangja az egész világon hallatszana, és ez ösztönözné az országokat arra, hogy pénzügyileg és katonailag is támogassák Ukrajnát.
Ma ukránok milliói ébredtek a robbanások hangjára. Azt akarom, hogy az ukrajnai robbanások hangja az egész világon hallható legyen. Minden nagyobb fővárosban, központban és parlamentben, ahol jelenleg is tárgyalások folynak. Minden újságíró hallja ezt meg, aki fáradtságról, vagy arról ír, hogy Oroszország állítólag kész tárgyalóasztalhoz ülni
– idézi Kulebát az Ukrajinszka Pravda.
A külügyminiszter szerint erre egyetlen kollektív válasz létezik, mégpedig Ukrajna katonai és pénzügyi támogatása.
Kijev északi részén nagymértékben nőtt a por koncentrációja, ezért azt tanácsolják a helyieknek, hogy lehetőleg ne tartózkodjanak a szabadban – írja az Unian.
„A város északi részén az égéstermékek, különösen a por koncentrációjának növekedése figyelhető meg. A műszerek szerint a szennyező anyagok koncentrációja nem lépte túl a maximális értéket” – írta a városi közigazgatás.
Mint írták, a légszennyezést a rakétatámadás okozta.
Ukrajna irányából érkező, egyelőre azonosítatlan légi eszköz repült be reggel Kelet-Lengyelországba – közölte a lengyel hadsereg műveleti parancsnoksága.
Mint írták, a tárgyat a határ átlépésének pillanatától eltűnéséig figyelték meg a nemzeti légvédelmi rendszer rádiólokációs eszközeivel.
Jacek Goryszewski parancsnoksági szóvivő később a Polsat News kereskedelmi televízióban is közvetített sajtóértekezletén közölte: a tárgy rádiójelei a kelet-lengyelországi Zamosc város környékén szűntek meg.
„Az illetékesek vizsgálják, pontosan mi történt” – mondta el Goryszewski. Hozzátette, az incidens miatt emelték a lengyel légierő harckészültségét.
Andrzej Fijolek, a Lublini vajdaság rendőrségi szóvivője a PAP hírügynökségnek elmondta, sérültekről, robbanásról nincs információjuk.
Az orosz légierő és a légvédelem a héten az ukrán légierő (AFU) 10 repülőgépét és 2 helikopterét lőtte le – közölte a TASZSZ orosz hírügynökség az Orosz Föderáció védelmi minisztériuma beszámolója alapján.
A repülőgépek és légvédelmi eszközök a hét folyamán 10 ellenséges repülőgépet és két helikoptert semmisítettek meg, köztük egy MiG–29-est, három Szu–27-est, három Szu–24-est és három Szu–25-öst, valamint az ukrán légierő két Mi–8-as helikopterét – olvasható a közleményben.
Egy civil megsebesült a Brjanszki területen lévő Szuzemkában, amikor eltalálta az egyik ukrán katona. A sérültet kórházba vitték – számolt be Alekszander Bogomaz, a régió vezetője Telegramon.
Bogomaz szerint az ukrán katonák több mint 15 lövedéket lőttek ki civil objektumokra a településen.
A kormányzó elmondta, hogy a lövések következtében 11 lakóház és egy közigazgatási épület részben megrongálódott, egy melléképület pedig teljesen megsemmisült. Több autó is megrongálódott, az áramellátás megszakadt.
A település területének felmérése folytatódik. A katasztrófavédelem megkezdte a helyreállítási munkálatokat – idézi a vezetőt a TASZSZ.
Az amerikai nagykövet bemutatta telefonja képernyőjének fotóját, amelyen látható, hogy hajnaltól kezdve folyamatos volt a légiriadó Kijevben. Bridget Brink azt írta, hogy emiatt kellett ukránok millióinak időben az óvóhelyekre érni a gyilkos orosz rakétatámadások túlélése érdekében.
A több mint egy tucat halálos áldozatot követelő hajnali/reggeli csapás okozta pusztítás miatt sajnálatát fejezte ki Zelenszkij elnöknek Rishi Sunak brit kormányfő is, egyben megerősítette, hogy kitartanak, és támogatják Ukrajnát.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta az elesett ukrán katonák családjainak támogatásáról szóló törvényt.
Az Unian szerint a családoknak nyújtott juttatás egy egyszeri pénzösszeget jelent, amelynek mértéke függ az elesett katona családi körülményeitől, illetve a hadseregben viselt rangjától.
Ezúttal Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője is megerősítette, hogy tárgyalt a magyar diplomácia vezetőjével a találkozóról. Jermak legfrissebb X (korábban Twitter) bejegyzéséből kiderül, hogy valóban beszélt előző nap Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel. Mint írta, az ukrán elnök és a magyar kormányfő személyes találkozóját követően megkezdődtek az előkészítő tárgyalások. Ennek keretében beszélt telefonon a magyar diplomácia irányítójával, hogy tisztázzák, miként lehetne már a közeljövőben tető alá hozni a két vezető négyszemközti megbeszélését.
Előzőleg a magyar külgazdasági és külügyminiszter számolt be arról közösségi oldalán, hogy telefonon egyeztetett Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével.
Sok halottja és sebesültje van Ukrajnában a hajnalban végrehajtott, hosszú idő óta a legsúlyosabb orosz légitámadásnak.
A helyi hatóságok nem végleges összesítése szerint legkevesebb 13 ember vesztette életét olyan nagyvárosokban, mint Kijev, Odessza, Lviv és Harkiv, a sebesültek száma több tucatra tehető. Négy régió áram nélkül maradt a támadások következtében.
Az orosz légierő mintegy 110 rakétát lőtt ki az Ukrajna elleni egyik legnagyobb légitámadásában – erősítette meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Egy moszkvai bíróság többéves börtönbüntetésre ítélt két férfit, amiért tavaly részt vettek az ukrajnai hadjárat elleni versek szavalásában, egy mozgósítás elleni tüntetésen.
A 33 éves Artyom Kamardin 7 év börtönbüntetést kapott egy vers szavalásáért, a 23 éves Jegor Sztovba pedig 5 és fél évet kapott a tüntetésen való részvételért. Kettejüket üvegfal mögött tartották a szigorúan őrzött tárgyalóteremben az AFP hírügynökség tudósítója szerint.
Az ítélet felolvasása után „Szégyen!” kiáltások hallatszottak a tárgyalóteremben lévő nézők részéről, akik közül néhányat később a rendőrség a bíróság épületén kívül őrizetbe vett.
Mindkettőjüket „gyűlöletkeltés” és „az állambiztonságot veszélyeztető tevékenységre való felhívás” miatt ítélték el.
Shaul Walker, a The Guardian tudósítója arról számolt be, hogy az ukránokon egyre jobban elhatalmasodik a borúlátó, pesszimista hangulat, ahogy egyre csökken annak az esélye, hogy ki lehet űzni az oroszokat a megszállt területekről.
Ehhez – magyarázza Walker – jelentősen hozzájárult az ukrán ellentámadás kudarca és az előretörés elmaradása, illetve az is, hogy a nyugati országokban egyre kisebb a kedv arra, hogy továbbra is biztosítsák a Kijevnek szükséges finanszírozást és fegyvereket.
Mindezek ellenére „Ukrajnában még mindig rengetegen vannak, akik úgy gondolják, hogy megfelelő katonai támogatással a nyugatiak részéről győzedelmeskedhetnek” – tette hozzá a tudósító.
A jövőre nézve Walker azt mondta, az ukránok tisztában vannak azzal, hogy hiába születne békeszerződés, az nem sokat érne Ukrajna számára a „Nyugat jelentős biztonsági garanciái nélkül”.
Mindenekelőtt ez a pesszimizmus forrása: az érzés, mikor nem világos, hogyan tovább, de az sem, hogyan állhatnánk meg
– fogalmazott a The Guardian tudósítója.
Az orosz erők reggel nagyszabású támadást indítottak Harkiv ellen, összesen több mint 20 csapást hajtottak végre, kezdetben SZ–300-as rakétákkal.
A támadásban egy ember meghalt, és 11 megsérült – írta az Unian.
„Két hullámban indították az ellenséges rakétacsapást, amelyek következtében többek között raktár- és termelőépületek semmisültek meg. A rakéták megrongálták egy egészségügyi intézmény tetőszerkezetét és ablakait is” – közölte Oleg Szinegubov, a Harkivi terület kormányzója.
Sajtóinformációk szerint az egyik rakéta eltalált egy mentőautót is.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint december 28-án az ukrán–magyar határszakaszon 6686 fő lépett be Magyarország területére. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6126 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 85 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
A Kreml több hírügynökséget „külföldi ügynöknek” és „nemkívánatos szervezetnek” minősített 2023-ban, amiért megtagadták az ország háborús cenzúratörvényeinek betartását, így jelenleg 28 bebörtönzött újságíróról tudnak – írja a Euronews a Riporterek Határok Nélkül (RSF) adataira támaszkodva.
A külföldi ügynökök listáján idén többek között a The Moscow Times, a Tayga.Info, a Bumaga, a Sota, a 7x7, a Groza és a Proekt független hírportálok, valamint több tucat neves újságíró és oknyomozó riporter szerepel.
Még súlyosabb lehet, ha valaki felkerül a „nemkívánatos” szervezetek listájára, az ugyanis azt jelenti, hogy az adott szervezetnek fel kell hagynia minden oroszországi tevékenységével. Ilyen voltak 2023-ban a Meduza és a Novaja Gazeta Europe független hírportálok, valamint a TV Rain (Dozsgy) műsorszolgáltató.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonon beszélt Ferenc pápával – közölte az Interfax.
Most beszéltem Őszentsége Ferenc pápával. Megköszöntem neki az Ukrajnának és az ukrán embereknek küldött karácsonyi üdvözletét és azt, hogy igazságot, valamint békét kíván mindannyiunk számára
– mondta Zelenszkij legutóbbi videóüzenetében.
Zelenszkij elmondta, hogy a katolikus egyházfővel megbeszélték a békével kapcsolatos közös munka részleteit is.
A reggeli légiriadó során robbanások hallatszottak Kijevben, Zaporizzsjában és Dnyipróban is.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere kijelentette, hogy légvédelmük sikeresen működik, ám közben arra intette a lakosságot, hogy maradjanak egyelőre az óvóhelyeken – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Csemezov, a Rosztec vezérigazgatója munkamegbeszélést folytatott – közölte a Kreml.
Csemezov beszámolt az államfőnek az állami védelmi megrendelés teljesítéséről. Emellett tájékoztatta Putyint a repülőgép- és az autóipar helyzetéről, valamint az importhelyettesítés részleteiről. A Rosztec vezetője szerint a különleges művelet ellenére a vállalat nem feledkezik meg a polgári termékek gyártásáról.
Fő polgári projektjeink közé tartozik természetesen elsősorban a polgári repülőgépek gyártása. Az Önök által jóváhagyott program szerint több mint 500 különböző típusú repülőgépet kell legyártanunk 2030-ig. 270 MS–21-es utasszállító repülőgépet, 142 Superjet 100-as repülőgépet és 115 Tu–214-es repülőgépet
– mondta Csemezov.
A Rosztec vezetője hozzátette, hogy a vállalat 50-szeresére növelte a kézifegyverekhez és a rakétavetőkhöz alkalmas lőszerek gyártását. Emellett a páncélozott járművek gyártása 5,5-szeresére, a harckocsiké pedig hétszeresére nőtt – írja az Aif.ru.
Korábban ismertté vált, hogy a Jurij Gagarinról elnevezett Komszomolszk-on-Amur repülőgépgyárban összeszerelték az ötödik generációs Szu–57-es vadászgépek egy tételét. A repülőgépeket az orosz védelmi minisztériumnak adták át.
Az Orosz Föderáció „katonai nyilvántartásba” venné a 16 éves fiúkat is a Luhanszki régióban – írja az RBC Ukraina.
A lap úgy értesült, hogy az érintett bizottságok 2024. január 10-én kezdik meg munkájukat a megszállt Luhanszki területen. Az orosz adminisztrációnak március 31-ig, az oroszországi elnökválasztás végéig kell megbirkózni a helyzettel.
Azonosítják azokat az idősebb férfiakat is, akik a háború kezdete óta elkerülték a sorozást – őket december 31-ig nyilvántartásba veszik.
Az oroszok külföldi önkénteseket is toboroznak az Ukrajna elleni háborúhoz, például kubaiakat magas fizetésért, bónuszokért és szabadság ígéretével. A lap szerint a közelmúltban vált ismertté, hogy orosz közvetítők nepáliakat is toboroznak. Némi diplomáciai csörte is volt, amikor kiderült, hogy az egykori brit gyarmati hadsereg rettegett nepáli gurkha harcosai az ukrán fronton voltak. Közülük többen elestek, holttestüket hazaszállították Nepálba, ahol ezt követően megtiltották, hogy bárki zsoldosnak jelentkezzen nemzetközi háborús övezetekben.