Az ukrajnai háború „stratégiai patthelyzetbe” került, és 2024 „valószínűleg nagyon nehéz év lesz az ukránok számára” – mondta Simon Diggins, a Sky News katonai elemzője.
Az elemző hozzátette: egyértelmű, hogy az ukrán ellentámadás nem járt sikerrel. Az azonban nem világos, hogy Oroszország szándékozik-e újabb offenzívát indítani.
Simon Diggins reagált egy magas rangú NATO-tisztviselő, Rob Bauer holland admirális megjegyzéseire is, aki szerint a nyugati civileknek fel kell készülniük az Oroszországgal való konfliktusra.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Oroszországba látogatott a Hamász terrorszervezet tagjainak küldöttsége − közölte pénteken a brit külügyminisztérium a The Guardian tudósítása szerint
A Reuters jelentése szerint az orosz fél a tárgyalások során hangsúlyozta a túszok szabadon bocsátásának szükségességét − közölte a külügyminisztérium.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt szokásos péntek esti videóüzenetében, hogy az orosz vezetők cselekedetei miatt a világ egyre többet hall esetleges jövőbeli háborúkról.
A orosz vezetők őrült viselkedése miatt a világ minden országa a bizonytalanság és a veszély időszakával néz szembe
– fogalmazott.
Hozzátette, hogy a világnak megvan hozzá a hatalma, hogy ezt megállítsa.
„Megvan a hatalmunk, hogy megvédjük a normális életet. A világnak meg kell állítania Oroszországot” – idézi Zelenszkijt az Ukrajinszka Pravda.
Tavaly decemberben Manuel Adorni, az argentin elnöki hivatal szóvivője bejelentette, Buenos Aires hivatalosan értesítette a BRICS-csoportot arról, hogy nem csatlakozik a hozzá.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azonban pénteken újságíróknak azt mondta, hogy Moszkva tiszteletben tartja Argentína döntését.
Természetesen sajnáljuk, de ez Argentína szuverén joga, és mi tiszteletben tartjuk Buenos Aires bármilyen döntését
– idézi Peszkovot a Sky News.
„Az argentinok választották meg a vezetőiket, és a vezetők úgy ítélték meg, hogy most nem alkalmas az idő arra, hogy részt vegyenek ebben a szövetségben” – folytatta a Kreml tisztségviselője.
Peszkov hozzátette azt is, hogy a BRICS-hez társulni kívánó országok sora meglehetősen hosszú.
„Ez azt jelenti, hogy sok ország úgy véli, hogy a BRICS-hez való csatlakozás megfelel nemzeti érdekeiknek” – mondta.
Litvánia, Lettország és Észtország a Belarusszal és Oroszországgal közös határa megerősítését és bunkerek százainak megépítését tervezi az esetleges támadások ellen – közölték pénteken a három balti állam védelmi miniszterei.
Az MTI szerint az erről szóló megállapodást pénteken Rigában írták alá a felek.
Oroszország ukrajnai háborúja alátámasztotta, hogy a szükséges felszerelés, lőszer és személyi állomány mellett védelmi létesítmények is kellenek ahhoz, hogy Észtország biztonságban legyen
– hangoztatta Hanno Pevkur észt védelmi tárcavezető.
Tájékoztatása szerint a cél „az elrettentés, és szükség esetén a katonai fenyegetések elleni védekezés”.
A három balti állam különösen veszélyeztetve látja magát az esetleges orosz támadásokkal szemben, mert földrajzi elhelyezkedésük miatt a NATO csak nehezen tudná megvédeni területüket.
Az ukrán védelmi minisztérium hivatalos oldalán egy képet tettek közzé a Bradley páncélozott gyalogsági harcjármű legénységének tagjairól, Szerhijről és Olekszandrról, miután elterjedt egy videó, amelyen egy ukrán M2A2 Bradley IFV megsemmisít egy orosz T–90M harckocsit − írja a The Guardian.
A T–90M az orosz hadsereg eddig hadrendbe állított legmodernebb harckocsija.
Recently, a video of a Ukrainian M2A2 Bradley IFV destroying a russian T-90M tank went viral.
— Defense of Ukraine (@DefenceU) January 19, 2024
Here are that Bradley's crew members, Serhii and Oleksandr.
True legends!
📷: 47th Mechanized Brigade pic.twitter.com/7FX9R434Hv
Nem volt hajlandó kezet fogni orosz és belorusz ellenfeleivel két ukrán teniszező az Australian Openen – írja a Sky News.
Egy másik játékos állítólag azt mondta, nem érti, hogy az orosz és belorusz játékosok „mit keresnek” ott.
Lesia Tsurenko, aki nem volt hajlandó kezet fogni a belorusz Arina Sabalenkával, azt mondta, ő ezt Ukrajnáért tette, és úgy gondolja, hogy „ez a helyes dolog”.
Az ukrán Marta Kosztjuk és az orosz Elina Avanesjan között sem történt kézfogás.
Egyes területeken tovább javította helyzetét a kupjanszki frontszakaszon az orosz hadsereg, amely az elmúlt hét folyamán 17 csoportos csapást mért precíziós fegyverekkel, köztük Kinzsal rakétarendszerekkel ukrán katonai célpontokra – közölte a pénteken kiadott, a január 13. és 19. közötti időszakra vonatkozó hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium az MTI híradása szerint.
A tárca heti összefoglalója szerint az orosz haderő négy frontszakaszon 58 rohamot vert vissza, közülük 25-öt Kupjanszk térségében.
Az ukrán fél vesztesége az érintett frontszakaszokon mintegy 5250 katona volt, akik közül a legtöbben, körülbelül 1880-an Donyeck körzetében estek el vagy sebesültek meg súlyosan. Az említett időszakban 21 ukrán katona adta meg magát, közülük 14 a dél-donyecki frontszakaszon.
Az összesítés a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett három Sztrela-10-es légvédelmi rendszert, 34 harckocsit, 71 páncélozott harcjárművet, tíz Tocska-U harcászati rakétát, egy amerikai JDAM irányított légibombát, 11 Vilha-, valamint 62 HIMARS és Uragan rakétát, továbbá 274 drónt.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közlése szerint véglegessé vált a magyar–ukrán külügyminiszteri találkozó időpontja: január 29-én találkozik majd Ungváron ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával.
További részletek ide kattintva érhetőek el.
Az ukrajnai háború „stratégiai patthelyzetbe” került, és 2024 „valószínűleg nagyon nehéz év lesz az ukránok számára” – mondta Simon Diggins, a Sky News katonai elemzője.
Az elemző hozzátette: egyértelmű, hogy az ukrán ellentámadás nem járt sikerrel. Az azonban nem világos, hogy Oroszország szándékozik-e újabb offenzívát indítani.
Simon Diggins reagált egy magas rangú NATO-tisztviselő, Rob Bauer holland admirális megjegyzéseire is, aki szerint a nyugati civileknek fel kell készülniük az Oroszországgal való konfliktusra.
Franciaország moszkvai nagykövetét beidézték az orosz külügyminisztériumba − írja a Sky News.
Oroszország közölte, hogy Pierre Levyvel akar beszélni azokról az állításokról, amelyek szerint francia zsoldosok tevékenykedtek Ukrajnában. Az orosz védelmi minisztérium szerdán azt állította, hogy több mint 60 külföldi zsoldost, többségükben francia állampolgárokat öltek meg Harkivban.
Korábban a lap beszámolt arról: orosz tisztviselők azt tervezik, megkérdezik a francia politikusokat, tudnak-e arról, hogy francia zsoldosok állítólag Ukrajnáért harcoltak.
Vjacseszlav Volodin, az orosz parlament alsóházának, az Állami Dumának az elnöke a Telegramon azt mondta:
fontos számunkra, hogy tudjuk, hogy ők [a francia politikusok] tisztában vannak-e azzal, hogy valaki a törvényt megsértve harcosokat küld Ukrajnába harcolni.
Franciaország visszautasította a vádat, mondván, hogy a „zsoldoskereskedelmet” „törvény tiltja” az országban.
Az államügyészség 28 év börtönbüntetést kért Daria Trepovára egy szentpétervári kávézóban elkövetett terrortámadás ügyében, amelyben Vlagyimir Tatarszkij katonai tudósító meghalt − jelenti az orosz állami RIA Novosztyi tudósítója a tárgyalóteremből.
Trepova büntetését véglegesen 28 év börtönbüntetés formájában állapítottuk meg − mondta az ügyészség képviselője.
Emellett kérte, hogy a vádlottat 800 ezer rubeles pénzbírsággal sújtsák.
A szentpétervári Universitetskaja rakparton lévő kávézóban robbanás történt 2023. április 2-án, Vladlen Tatarskij (valódi nevén Maxim Fomin) katonai blogger író-olvasó találkozója közben. A bomba egy figurába volt beépítve, amelyet Trepova adott az újságírónak. Tatarszkij azonnal belehalt a többszörös sérülésekbe, és több mint 50 ember megsérült − írja a RIA Novisztyi orosz állami hírügynökség, amely Vlagyimir Putyin propragandagépezetének egyik legfontosabb orgánuma.
A 26 éves Tatarszkijt korábban már őrizetbe vették, mert részt vett háborúellenes gyűléseken.
Trepova az orosz terrorelhárítók szerint a Navalnij Korrupcióellenes Alapítvány, más néven ACF vagy FBK „aktív támogatója”.
Finnország nem lát közvetlen katonai fenyegetést Oroszország részéről – jelentette ki Petteri Orpo miniszterelnök pénteken az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel és Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján – írja a The Guardian.
Orpo Stockholmban újságíróknak nyilatkozott:
Nem látok közvetlen katonai fenyegetést Oroszország részéről Finnország ellen. Mi Finnországban nyugodtan alszunk éjszaka, mert jól felkészültünk.
Az orosz elnök a hagyományoknak megfelelően ismét megmártózott a jeges vízben az ortodox vízkereszt ünnepe alkalmából.
Mindezt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte pénteken. Állítása szerint sokan érdeklődtek az iránt, hogy megtörtént-e a hagyományos mártózás.
Vladimir Putin and other Orthodox Christians celebrate the baptism of Christ with a traditional dip in ice water. pic.twitter.com/YpCT4VIou9
— Onegin (@Stan23387461) January 19, 2024
Megjegyezte azt is, hogy a vízkereszt ily módon történő ünneplése alapvetően magánügy az állami tisztviselők számára, de Vlagyimir Putyin nem változtatott ezen a a hagyományon az utóbbi években.
Az orosz állami hírügynökség közölt újabb információkat és egy videót arról a tűzről, amelyet egy ukrán dróncsapás eredményezett még délelőtt.
A RIA Novosztyi Alekszandr Bogomaz kormányzóra hivatkozva legutóbb azt írta, hogy négy olajtartály is kigyulladt, és hogy a tűzoltók még mindig küzdenek a lángokkal.
A kormányzó azt is hozzátette, hogy a tűz súlyosságát időközben magasabb fokozatra emelték,
és összesen 140 tűzoltó érkezett a helyszínre, sőt még egy tűzoltóvonatot is bevetettek.
Időközben a lángok már 1800 négyzetméterre terjedtek ki. Emiatt legalább 40 lakost evakuáltak a környékről biztonsági okokból, őket ideiglenes szálláshelyen vagy rokonoknál helyezik el.
Ausztrália washingtoni nagykövete, Kevin Rudd szerint Kína nem fog a közeljövőben közvetítő szerepet vállalni Oroszország és Ukrajna között, mivel a kínai elnök, Hszi Csin-ping számára a legfontosabb most a háború alatt kialakított stabil kapcsolat Peking és Moszkva között – nyilatkozta Rudd a Politicónak a svájci Davosban rendezett Világgazdasági Fórumon.
Rudd szerint ugyanis Kína úgy látja, Oroszország egy szomszédos állam, amivel hatalmas közös határa van, és az 1959-es kínai–szovjet szakítás óta törékeny volt a kapcsolatuk, míg a háború alatt ez normalizálódott.
Ugyan az egykori ausztrál miniszterelnök szerint elképzelhető, hogy a jövőben ez változik, de az biztos, hogy nem az elkövetkezendő időszakban,
ugyanis Pekingnek most fontosabb, hogy fennmaradjanak a „jóindulatú, támogató és hasznos” kapcsolatok Moszkvával.
Mint arra a lap emlékeztet, a kínai hivatalnokok a Világgazdasági Fórumon hűvösen bántak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, ezenkívül a háború során már többször is fegyverekkel támogathatták a háborús agresszort – bár utóbbi vádat Peking tagadja.
Boris Pistorius német védelmi miniszter pénteken arra figyelmeztetett, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti háború más országokra is kiterjedhet.
Szinte naponta érkezik fenyegetés a Kremlből, legutóbb ismét a balti államokbeli barátainkat fenyegették meg
– mondta Pistorius a Tagesspiegel című napilap pénteken megjelent cikkében.
A német haderőt, a Bundeswehrt illetően a miniszter hangsúlyozta, „az égető fenyegetettségre tekintettel gyorsan meg kell erősítenünk védelmi kapacitásainkat”. A védelmi miniszter azt is elmondta, számolni kell azzal, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egy nap akár meg is támadhat egy NATO-tagországot.
A miniszter arra számít, hogy áprilisra elkészül a javaslat a kötelező katonai szolgálat visszaállítására valamilyen formában. Németország 2011-ben szüntette meg a kötelező sorkatonai szolgálatot. A védelmi miniszter továbbá szívesen zöld jelzést adna a német útlevéllel nem rendelkező katonák hadseregbe való belépésének is.
Boris Pistorius szerint a védelmi ipart is hatékonyabbá kell tenni, és ennek érdekében változtatni kell a költségvetési korlátokon is.
Ilyen adósságfékkel nem fogjuk sértetlenül átvészelni ezeket a válságokat
– mondta.
Boris Pistorius elutasította az Ukrajnának nyújtott katonai segítség növelésére irányuló felhívásokat is, mondván, hogy a Bundeswehr nem adhat oda mindent, és nem hagyhatja „védtelenül” Németországot.
Rob Bauer holland admirális, a NATO katonai bizottságának elnöke a Sky News szerint egy sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy
a Nyugat civil lakosságának is fel kell készülnie arra, hogy a NATO teljes körű háborúba keveredhet Oroszországgal.
Az utóbbi hetekben több ilyen figyelmeztetés is napvilágot látott. Rob Bauer most azt mondta: a NATO katonai erői már felkészültek egy esetleges háborúra, de az állampolgároknak is fel kell készülniük arra, hogy gyökeresen megváltozhat az életük.
Tudomásul kell vennünk: az, hogy békében élünk, nem magától értetődő. És mi [a NATO erői] ezért készülünk az Oroszországgal való konfliktusra. De ennél többről van szó. Az ipari bázisról és arról, hogy az embereknek is tudniuk kell, hogy mi a szerepük ebben
– mondta Bauer, majd a svéd kormányt méltatta amiatt, hogy nemrég figyelmeztették a lakosságot a lehetséges háborúra.
Magyar idő szerint csütörtök éjjel az Egyesült Államok törvényhozásának mindkét háza elfogadott egy törvényt, amely további forrásokat biztosít az amerikai kormányzat kiadásaihoz (ennek hiányában január 19-től egyes intézmények nem tudtak volna működni). Az Ukrajnának szánt forrásokról továbbra sincs megegyezés, bár a demokraták szenátusi vezetője azt ígéri, hogy ez lesz a következő lépés
A The New York Times szerint a rendelkezést alig pár órával a határidő előtt hagyták jóvá. Chuck Schumer, a szenátusi demokrata többség vezetője később közölte, hogy ennek köszönhetően sikerült elkerülni a részleges kormányzati leállást.
A többi költségvetési vitában – így például Ukrajna ügyében – viszont a két párt továbbra sem tudott megállapodni. Ugyanakkor Chuck Schumer még korábban azt ígérte: ha a kormányzati leállást elkerülik, akkor utána a szenátus azon lesz, hogy a nemzetbiztonsági célokra szánt források ügyét (beleértve ebbe az Ukrajnának szánt pénzeket is) rendezzék.
A nemzetbiztonságunk, a külföldi barátaink és a demokrácia jövője sem kíván kevesebbet ennél
– írta Schumer.
A Krím félszigeten található Szevasztopolban nagy esőzés volt az éjjel, és több utcát is elöntött az árvíz – írja a TASZSZ hírügynökség. Erről a helyi kormányzó is fotókat osztott meg.
Úgy tudni, hogy az éjjel rövid idő alatt a havi csapadékmennyiség harmada (13 mm) hullott le, és ez okozott problémát a városban. A víz három utcát elöntött, több házból is ki kellett menekíteni az embereket. A katasztrófavédelmi egységek még reggel is dolgoztak a helyszínen.
Péntek reggel egy ukrán drón robbanóanyagot dobott egy olajraktárra a Brjanszki területen – közölte a régió kormányzója, Alekszandr Bogomaz.
Elmondása szerint az ukrán drónt rádióelektronikus eszközökkel hatástalanította az orosz légvédelem, de ezután a drónról egy robbanóanyag még rázuhant az olajraktárra. A támadásban senki sem sérült meg, viszont az olajraktár kigyulladt, nagy lángokkal ég.
👍This is what an oil depot in Bryansk region, russia, looks like in the morning attacked by a drone (which, according to the governor, was shot down) pic.twitter.com/YAFnuXQjHI
— Jürgen Nauditt 🇩🇪🇺🇦 (@jurgen_nauditt) January 19, 2024
A tűz 400 négyzetméterre terjedt ki, és összesen 13 tűzoltóautó érkezett a helyszínre a RIA Novosztyi szerint. A kormányzó utóbb közölte, hogy két másik drónt is lelőttek.
A minap Szentpétervárott kíséreltek meg hasonló csapást az ukránok: annak egy tengeri olajterminál volt a célpontja.
Az ukrán Defense Express portál szerint az oroszok nemrég egy P–35-ös típusú, eredetileg hajók ellen használt rakétát is bevetettek.
Ezeket a négytonnás, tíz méter hosszú eszközöket még az 1950-es években fejlesztették ki, és 1962-ben használták először a szovjet hadseregben a portál szerint. A rakétát most szárazföldi célpontok ellen lőtték ki Dél-Ukrajnában, de az ukrán légvédelem lelőtte, mielőtt célba ért volna. A maradványairól fotó is készült.
For the first time Russia fired a P-35 anti-ship missile at Ukraine 🇺🇦 from a ground launcher in Crimea
— Ukraine Battle Map (@ukraine_map) January 18, 2024
P-35 missiles entered service in 1962, they weigh 4 tons, and have a speed of 1.6 Mach. It was fired at a ground target in Southern Ukraine but got shot down (Defense Express) pic.twitter.com/Te3CKJ4Ppu
A Defense Express a fénykép mellett „saját forrásból is megerősítette azt, hogy valóban egy P–35-ös rakéta maradványairól van szó”.
A háborúban már eddig is előkerültek korosodó harci eszközök, ezek egy részéről még fotó is készült.
Vszevolod Csentszov, az Európai Unióhoz delegált ukrán nagykövet azt mondta: három forgatókönyvük van arra az esetre, ha a magyar kormány a februári 1-jén esedékes uniós csúcstalálkozón is blokkolja az Ukrajnának szánt négyéves, összesen 50 milliárd eurós támogatást.
A diplomata az ukrán Forbesnak adott interjúban azt mondta:
A nagykövet azt is megjegyezte, hogy szerinte az első opció a legolcsóbb és legegyszerűbb. Ezért arra számít, hogy ha a magyar kormány vétózik, akkor az fog megvalósulni a gyakorlatban.
Ugyanakkor az sincs kizárva, hogy Orbán Viktort a következő két hétben sikerül meggyőzni arról, hogy ne vétózzon.
Az ukrán hadsereg vezérkara péntek reggeli jelentésében azt írta, hogy az utóbbi 24 órában 127 alkalommal csaptak össze az orosz és ukrán csapatok.
Közlésük szerint a legtöbb összecsapás Avdijivka térségében történt.
A beszámolóban azt írták, hogy az oroszok 2 rakétatámadást és 81 légicsapást indítottak, valamint 45-ször a rakéta-sorozatvetőik is bombázták a katonákat vagy a lakott területeket. A közlemény szerint összesen több mint 110 település térségében történtek orosz tüzérségi csapások.
Magyarország területére 2024. január 18-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4086 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5100 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 53 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az utóbbi időben több alkalommal is incidensek érték az oknyomozó újságírókat Ukrajnában. Csak az előző héten két ilyen eset is volt: az egyik alkalommal burkoltan megfenyegették őket, míg a másik alkalommal olyan felvételeket hoztak nyilvánosságra a magánéletükről, amelyeket több hónapnyi titkos megfigyelés után készíthettek – írja a The Kyiv Independent.
A lap szerint az utóbbi időben a független ukrán médiumokat több alkalommal is megpróbálták ellehetetleníteni, és ezek mögött az akciók mögött gyakran anonim kormánypárti közösségi oldalak álltak. Egy ezzel foglalkozó civil szervezet vezetője, Okszana Romanyuk azt mondta:
ezek nem egyedi esetek, hanem rendszerszinten akarják lejáratni az újságírókat, és egyfajta ellenséget akarnak csinálni belőlük.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a legutóbbi incidens után azt mondta: elfogadhatatlan az, hogy egyesek nyomást akarnak helyezni az újságírókra. Abban az ügyben a rendőrség is vizsgálatot indított.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította Ukrajna valamennyi diplomáciai képviselőjét, hogy fokozzák a partnerállamokkal való együttműködésüket és reagáljanak aktívabban minden olyan esetre, amikor Oroszország megkerüli a szankciókat – jelentette egy videós bejegyzésében az ukrán elnök.
Ez nem csak egy elvont kérdés. Arról van szó, hogy egy terrorista állam így képes fegyvereket gyártani, beleértve a rakétákat is
– mondta a videóüzenetben azután, hogy az Ukrán Külügyi Hírszerző Szolgálat vezetőjével, Olekszandr Litvinenkóval egyeztetett.
Amint Zelenszkij hangsúlyozta, minden orosz rakétához több tucat alkatrész érkezik külföldről, és ezek közül sokat a nyugati országokból származó cégektől vásárolnak.
Ha megakadályozzuk, hogy Oroszország elkerülje a szankciókat, azzal szó szerint blokkoljuk a terrort
– mondta Zelenszkij.
Mint megírtuk, Oroszország továbbra is kap a védelmi iparában használatos alkatrészeket és berendezéseket nyugati országoktól, köztük Finnországtól is. Oknyomozó újságírók feltártak számos olyan, Finnországban bejegyzett céget, amelyeknek kapcsolatai vannak Oroszországgal, ügyfeleik pedig a szövetségi biztonsági szolgálattal (FSZB).
Viola Amherd svájci elnök reagált az Orosz Föderáció kritikájára, amely az Ukrajnával kapcsolatos közelgő békecsúcs előkészületeivel kapcsolatban fogalmazódott meg – számolt be a Swissinfo.
Január 16-án az Orosz Föderáció azt mondta, hogy az Ukrajnáról szóló békecsúcs, amelyen Kijev és Bern hétfő óta dolgozik, „értelmetlen és káros”.
Amherd azonban bírálta ezt a kijelentést, és azt mondta, hogy Svájc a helyes oldalon áll.
Ha a polgári lakosság oldalán állsz, akkor a jó oldalon állsz
– mondta.
Amherd hozzátette továbbá, hogy Davosban már mintegy kéttucatnyi találkozót és konzultációt tartott, ami megmutatta, hogy a nemzetközi közösség mennyire nagyra értékeli Svájc erőfeszítéseit az Ukrajnának nyújtott sürgősségi segítségnyújtás, valamint a humanitárius aknamentesítés terén.
David Cameron brit külügyminiszter szerint indokolt lenne a zárolt orosz pénzek egy részének felhasználása az ukrán újjáépítés költségeinek finanszírozásához – adta hírül az MTI.
Cameron – aki a davosi Világgazdasági Fórumon nyilatkozott csütörtökön a BBC-nek –úgy fogalmazott:
erkölcsileg, politikailag, jogilag és gazdaságilag is indokolható lenne azokból az orosz vagyoneszközökből fizetni Ukrajna újjáépítését, amelyeket az Ukrajna elleni orosz invázió után hozott nemzetközi szankciók keretében foglaltak le.
A brit külügyi tárca vezetője szerint a részleteken még dolgozni kell, egy nap Oroszországnak jóvátételt kell fizetnie az Ukrajna elleni illegális inváziójáért, és a zárolt orosz vagyoneszközök egy részét előlegként lehetne felhasználni erre a célra.
Cameron kijelentette: a nyugati adófizetők pénzével is takarékoskodni lehetne, ha sikerülne konszenzusra jutni arról, hogy a befagyasztott orosz vagyonok egy részét felhasználják az ukrán nép javára.
Ezt a lehetőséget a brit kormány már korábban is felvetette. Jeremy Hunt pénzügyminiszter nemrégiben bejelentette: felkérte a brit jegybankot annak megvizsgálására, hogy a zárolt orosz szuverén vagyoneszközökből lehetne-e segítséget nyújtani Ukrajna háborús erőfeszítéseihez. Ugyanerről a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) pénzügyminiszterei közösen is tárgyaltak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Marokkóban tartott éves őszi közgyűlésén.
A brit kormány által tavaly kezdeményezett törvény alapján Nagy-Britannia mindaddig érvényben tarthatja Oroszországgal szemben elrendelt szankcióit, amíg Moszkva nem fizet jóvátételt Ukrajnának a háborús károkért. A jogszabály lehetővé teszi azt is, hogy a Nagy-Britanniában zárolt orosz vagyoneszközök tulajdonosai felajánlhassák befagyasztott vagyonukat erre a célra.
Tisztelt olvasóink!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. Az előző nap legfontosabb hírei az alábbiak voltak: