Putyin nem adja fel, Navalnij után újabb merényleteket tervezhet

Christo Grozev bolgár oknyomozó újságíró, a Bellingcat Oroszország-kutatója szerint nem Navalnij volt az utolsó, és Vlagyimir Putyin orosz elnök folytatni fogja a politikai foglyok és az ellenzékiek megölését. Az oknyomozó Mihail Zygar újságírónak adott interjújában megjegyezte, az erről szóló információkat Kremlhez közeli forrásoktól kapta – írja az Unian. 

Forrásom Alekszej Navalnij halála után utalt arra, hogy ez nem az utolsó eset. Nem akarok jóslatokba bocsátkozni, de nagyon tartok attól, hogy Putyin motivációja ezzel a gyilkossággal az volt, hogy bebizonyítsa a Nyugatnak, hogy már nincsenek vörös vonalak, és hogy a saját feltételei szerint tudjon tárgyalni Ukrajnáról

– mondta Grozev.

Grozev korábban Jevgenyij Prigozsin orosz oligarcha halálát is megjósolta.

Oleh Zsdanov katonai szakértő válaszolt arra a kérdésre, hogy vajon Oroszország fel tud-e készíteni 175 ezer mozgósított katonát a következő hónapokban – írja az Unian. 

Nem hiszem, hogy a hírszerzésünk az orrunknál fogva vezetne minket. Ezt nyugati források is megerősítik. Egy 175 ezer fős hadsereget lehetetlen elrejteni

– mondta.

Ugyanakkor felvetette, lehetséges, hogy valahol az Urálon túlra telepítsenek ennyi katonát, de Ukrajna úgyis tudomást szerzett volna róla.

Szergej Grabszkij katonai szakértő értékelése szerint az orosz csapatok a mostanihoz hasonló intenzív üzemmódban folytatják a nyomásgyakorlást a fronton, legalább március közepéig, illetve ha lesz elegendő erőforrásuk, akár a hónap végéig is.

Az orosz előrenyomulás folytatódni fog, mert az ellenség megpróbálja kihasználni a meglehetősen kedvező időjárási viszonyokat, mert a talaj elég gyorsan kiszárad, és rossz a helyzet a személyi és lőszerhiány miatt is

– mondta.

Olekszij Danyilov, Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának (NSDC) titkára szerint 2024 kulcsfontosságú év Putyin számára: kiütéses csapást remél, különben a győzelmek elmaradása a fronton tovább mélyíti a válságot Oroszországban – derül ki Olekszij Danyilov szombati Facebook-bejegyzéséből.

A 2024-es év »kulcsév« lesz Vlagyimir Putyin orosz elnök számára. Most Oroszország megpróbál »kiütéses csapást mérni«, maximális erőforrásokat vetve be a háborúban

– írta az ukrán védelmi tanács titkára, Olekszij Danyilov a Facebookon. Szerinte a Kremlnek „még mindig van reménye arra, hogy kiütéses csapást mérjen, a rendelkezésre álló erőforrások és képességek maximális koncentrációját bevonva”.

Ha Oroszország nem ér el sikereket a fronton, akkor az országban elmélyül a közvélemény elégedetlensége, mivel továbbra is mozgósítani kell, és befektetni a háborúba.

Világos, hogy az oroszok többnyire nem a háború ellen vannak, hanem egy »nem győztes« háború ellen, a »győzelemről« pedig csak az Orosz Föderáció ziccerelnökének, Dmitrij Medvegyevnek a nem túl józan álmaiban lehet álmodni. Egyébként pedig még a Kreml kézzel választott szociológusai is megállapítják az ellenségeskedések beszüntetését támogatók növekvő tendenciáját. Minél intenzívebben pörgeti Putyin a katonai lendkereket, annál gyorsabban nő a »mélytársadalom« elégedetlensége – egyenesen arányos képletben

– magyarázta Danyilov, hozzátéve, hogy ha Oroszországnak elfogy a pénze a háborúra, a Kreml egyszerűen elveszi a polgárok megtakarításait. Véleménye szerint Putyin „öngyilkos lépéseinek” listája még sokáig folytatható.

Az Oroszország által kirobbantott háborúban az lesz a győztes, aki megőrzi a belső egységet, és nem törik meg belülről. Ukrajnának van motivációja, célja, jogos gyűlöletérzete és harca igazságosságának érzése – ezek azok a dolgok, amelyek megkeményítenek és egyesítenek bennünket! Mi van ebből a listából az oroszoknál?

– írta a védelmi tanács titkára bejegyzésének zárásaként.

„Válaszul Finnország és Svédország NATO-csatlakozására Oroszország további fegyvereket telepít az újonnan létrehozott moszkvai és szentpétervári katonai körzetekbe” – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Már meghoztuk a szervezeti döntéseket, létrehoztuk a Moszkvai Katonai Körzetet és a Szentpétervári Katonai Körzetet, ahová további fegyvereket telepítenünk, amelyek választ adnak a Finnország és Svédország jelentette kihívásokra

– tette hozzá. 

Lavrovot meglepte, ahogyan Finnország és Svédország feladta a semlegességét. Szerinte a két ország NATO-csatlakozásával kárba vész az évtizedes jószomszédi viszony – írja a ria.ru.

A hírek szerint a kelet-ukrajnai Harkiv tartomány több mint 20 települése szenvedett el orosz tüzérségi és aknavetős támadásokat – írja a The Guardian. 

A jelentések szerint Oleh Szinyehubov, a harkivi régió kormányzója ma reggel azt közölte, hogy a kelet-ukrajnai tartományt orosz tüzérségi és aknavetős támadások érték, míg a régió fővárosa, Harkiv többemeletes épületeit egy dróntámadás rongálta meg.

Az ország fegyveres erői szerint a légvédelem az Ukrajna ellen indított 17 drónból 14-et kilőtt. Eközben a részben megszállt Herszon régióban szombat reggel orosz tüzérségi támadásban meghalt egy 53 éves férfi.

Az újabb orosz támadást követően Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter felszólította a nyugati országokat, hogy sürgősen cselekedjenek, és segítsenek Ukrajnának – írja az Interfax. 

Az orosz csapatok újabb pusztító éjszakai támadása Harkiv, Odessza és Szumi térségében, két halottal, nyolc sebesülttel, köztük egy gyermekkel azt jelenti, hogy Oroszország cselekszik, a Nyugat nem. Minden egyes kimondott szóért, amellyel megmagyarázzák, hogy miért nem lehet valamit tenni Ukrajna érdekében, Oroszország egy valódi emberéletet vesz el

– írta az ukrán külügyminiszter a közösségi médiában.

Hangsúlyozta, hogy minden egyes el nem szállított légvédelmi platformra Oroszország rakéták és drónok százaival válaszol, amelyek ukrán városokat támadnak.

Azonnal fektessenek be a gyártásba, a beszerzésbe, és tiltsák be az Európán kívüli exportot

– sürgetett bejegyzésében. 

Az orosz állami hírügynökség szerint drón csapódott egy lakóházba Szentpéterváron – írja a The Guardian. 

A város egészségügyi bizottsága sajtószolgálatának jelentése szerint hat ember kapott orvosi segítséget a szombat délelőtti robbanás után.

A Mash orosz híroldal szerint a lakóházat egy ukrán drón találta el, az AP azonban nem tudta ellenőrizni az információt. Ez az oldal olyan videókat tett közzé, amelyek a lakóház ütközésének pillanatát mutatják be, és egy erős fényvillanást, amely elnyeli az épület egyik oldalát, és törmelékdarabok repülnek a levegőbe.

Az orosz védelmi minisztérium nem kommentálta az esetet.

Nemrég írtunk arról, hogy több tucat embert őrizetbe vettek pénteken, Alekszej Navalnij ellenzéki politikus temetésén.

Hogy miért, az nem derült ki a külföldi beszámolókból, az viszont biztos, hogy az eseményen az ukrajnai háborúval kapcsolatban is volt némi demonstráció. Az összegyűltek az esemény egy pontján azt skandálták, hogy „az ukránok jó emberek”.

Az nem meglepő, hogy az orosz ellenzéki közeg Ukrajnával szimpatizál, és elítéli a háborút – az viszont annál inkább, hogy be merték vállalni ezt egy olyan országban, ahol a hadsereg és az ukrajnai „különleges hadművelet” kritizálása is bűncselekmény lehet. 

Az orosz terroristák továbbra is civilek ellen harcolnak. Ukrajnának meg kell erősítenie a légvédelmét – idézi Volodomir Zelenszkij ukrán elnököt az RBC Ukraine. 

Oroszország folytatja a civilek elleni háborúját. Éjszaka Sahid-támadást intéztek Harkiv, Odessza és Szumi régió városai ellen. Az egyik ellenséges drón egy lakóépületet talált el Odesszában. Megsemmisített 18 lakást

– írta az elnök Telegram-oldalán.

Az ország vezetője szerint Odesszában már két halottról tudnak. A nyolc sérült között pedig van egy gyermek is.

Több légvédelmi eszközre van szükségünk a partnerektől, hogy népünknek nagyobb védelmet nyújtsunk az orosz terrorral szemben. Több légvédelmi rendszer, több légvédelmi rakéta – ez az, ami életeket ment

– tette hozzá Zelenszkij.

Hajnali 1 óra után jelentettek robbanásokat Odessza térségében. A regionális katonai közigazgatás és a polgármesteri hivatal jelentése szerint drón csapódott be egy többemeletes épületbe. Először egy halottról és hét sebesültről tájékoztattak, majd szombat reggel a mentők egy újabb áldozat holttestét hozták ki a romok alól.

Svájc az Európai Unió 13. szankciós csomagjával összhangban kiterjesztette az Oroszország elleni szankciókat – jelentette be a svájci kormány március 1-jén.

Svájc február 29-én az EU szankciós csomagjában szereplő összes személyt és vállalatot felvette saját szankciós listájára, írta az ország kormánya sajtóközleményében.

Régóta fennálló semlegességi politikája ellenére az alpesi ország csatlakozott az Oroszország elleni nemzetközi szankciórendszerhez az ukrajnai invázió miatt, és humanitárius, politikai és gazdasági segítséget nyújtott Kijevnek.

Svájc állítólag fokozza erőfeszítéseit annak megakadályozására, hogy vállalatok és magánszemélyek az országot az Oroszország elleni szankciók megkerülésére használják.

Az EU február 23-án fogadta el az Oroszországgal szembeni legújabb szankciócsomagot, amely további 106 személyt és 88 szervezetet céloz meg, akik és amelyek részt vesznek Oroszország Ukrajna elleni agressziójában. A listán India, Srí Lanka, Kína, Szerbia, Kazahsztán, Thaiföld és Törökország vállalatai szerepelnek.

Az EU emellett szigorúbb exportkorlátozásokat vezetett be 27 olyan kettős felhasználású termékre és technológiára vonatkozóan, amelyek hozzájárulhatnak az orosz katonai ágazat technológiai fejlődéséhez, és exportkorlátozásokat vezetett be a drónok fejlesztéséhez és gyártásához használt alkatrészekre is.

Az Orosz Föderáció fegyveresei kilenc rakéta- és 100 légicsapást mértek, valamint 161 rakéta-sorozatvetőből leadott támadást hajtottak végre Ukrajnában pénteken – derült ki az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának szombat reggeli összefoglalójából.

A közlemény szerint péntek éjjel az orosz hadsereg mintegy 17 Sahid típusú pilóta nélküli repülőgép (drón) segítségével intéztek támadást Ukrajna ellen. Ukrajna légvédelmi erői ezekből 14 eszközt semmisítettek meg. 

A légicsapások többek között Szumi régiót, a Luhanszki és Donyecki területet, továbbá Robotino a Zaporizzsjai területét érintették – tájékoztatott az ukrán Interfax hírügynökség.

Több ezer lengyel kamion szállít orosz mezőgazdasági termékeket Belaruszon keresztül Lengyelországba – írta pénteken megjelent oknyomozó riportjában Mihajlo Tkacs, az Ukrajinszka Pravda hírportál munkatársa, aki a héten a lengyel–belorusz határon járt.

Az újságírót és operatőrét munkájuk közben lengyel rendőrök vették őrizetbe, és a lengyel titkosszolgálat is több órán át hallgatta ki őket. Közben elkobozták telefonjaikat és a kamerákból a memóriakártyákat, amelyekről a felvételek egy részét letörölték.

Egy férfi az ukrán hírportál forgatócsoportjának kérésére felhívott egy lengyel céget, és egy létező belorusz vállalat menedzsereként mutatkozott be. Felajánlotta, hogy belorusz okmányokkal szerez orosz repcedarát, amit elad a lengyel vállalatnak. A lengyel cég vezetője arra kérte, hogy e-mailben küldje el neki a szállítás feltételeit.

A hírportál emlékeztetett arra, hogy 2023 szeptemberében a helyi gazdák tiltakozása után Lengyelország megtiltotta a repcedara Ukrajnából történő behozatalát, ezt követően azonban folyamatosan nőtt a Belaruszból érkező repcedara mennyisége. A hírportál újságírója felhívta a figyelmet arra, hogy mindössze három hónappal az ukrán termékek tilalmának bevezetése után a lengyelek csaknem 8 millió dollár értékben vásároltak repcedarát Belaruszon keresztül.

A lengyel–fehérorosz határon lévő kukuryki ellenőrzőpont közelében az ukrán sajtóstáb több száz kamiont számolt meg, amelyek Belarusz irányából szabadon léptek be Lengyelországba. Mezőgazdasági cégek képviselőitől megtudták, hogy az orosz agrártermékek először Belaruszba kerülnek, ahol erre specializálódott központokban újrarakodják őket lengyel rendszámú teherautókra, amelyek ezután Lengyelországba mennek, a megrendelő nagyvállalatok címére.

Az egyik ilyen fehérorosz központ a minszki BTLC állami vállalat egyik terminálja, a belorusz főváros közelében. A hírportál lengyel forrásokból és adatbázisokból származó információkra hivatkozva azt írta, hogy három olyan lengyelországi vállalatról szerzett tudomást, amelyek nagy mennyiségben vásárolnak oroszországi mezőgazdasági termékeket. Ezek a Bromex, a Diaspolis és a Kampol Krzysztof Luzniak nevű vállatok.

A hírportál egyúttal hozzáfűzte, hogy nincsenek kifejezetten a mezőgazdasági termékekre vonatkozó európai uniós szankciók, így a lengyel vállalatok nem szegnek szabályt. Állítása szerint Európa számára Oroszország és Belarusz potenciális veszélyt jelentenek, de továbbra is folytatják velük a mezőgazdasági termékek kereskedelmét. Az agrártermékek esetében a lengyel-orosz áruforgalom folyamatosan nő – idézte a hírportált az MTI.

Moszkva magyarázatot követel a német hatóságoktól német tisztek beszélgetésével kapcsolatban, amelyben a Krím félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő kercsi híd felrobbantásáról tárgyaltak. A magyarázat megtagadása egyenlő a beismeréssel – jelentette ki pénteken Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Előzőleg az RT orosz televízió főszerkesztője, Margarita Szimonján számolt be arról, hogy azon a napon, amikor Olaf Scholz német kancellár közölte, hogy a NATO nem vesz részt, és nem is fog részt venni az ukrajnai háborúban, magas rangú német tisztek azt vitatták meg, hogy miként lehetne Taurus rakétákkal lerombolni a krími hidat anélkül, hogy ennek következményei lennének a német hatóságokra nézve – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Szimonján állítása szerint létezik ezt bizonyító hangfelvétel. Eszerint a tisztek azt vitatták meg, hogy hány Taurus elegendő a híd lerombolásához, továbbá a támadás részleteit tárgyalták.

Néhány órával később Szimonján közzétette a négy katonatiszt nevét és beszélgetésük átiratát. Az újságíró szerint a beszélgetés február 19-én történt, és a Bundeswehr légierejének hadműveleti és hadgyakorlatokért felelős osztagának parancsnoka, Torsten Grefe ezredes, a légierő felügyelője, Ingo Gerhartz altábornagy, valamint a Bundeswehr űrparancsnoksága légi műveletek központjának két munkatársa vett benne részt.

A Szimonján által közzétett átirat szerint a német tisztek megvitatták nagy hatótávolságú Taurus rakéták Ukrajna számára történő szállítását, miközben rámutattak a legyártásnak és az ukrán katonák kiképzésének időigényességére. Az átirat szerint a gyártó cég közreműködésével akartak információkat cserélni, hogy ezáltal Németország közvetlenül ne vegyen részt a háborúban.

A beszélgetés átirata szerint tíz, sőt húsz rakéta is kevés volna a híd lerombolásához. Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője újságírók előtt kijelentette, hogy a Kremlnek egyelőre nincs információja a krími híd elleni támadásról folytatott beszélgetés tartalmáról. Vjacseszlav Vologyin, az orosz alsóház elnöke közölte, hogy a kérdésről meghallgatást tartanak a Duma következő ülésén.

A Szputnyik Rádió jelentése szerint a német védelmi tárca nem kívánta kommentálni az RT által közölteket, a minisztérium szóvivője annyit jegyzett meg, hogy sajtóértesülésekre nem szokásuk reagálni.

A krími hidat kétszer érte súlyos támadás: 2022 őszén és 2023 júliusában. Az első esetben teherautó robbant fel a hídon, másodszor pedig tengeri drónokkal támadtak a hídra. Kijev mindkét esetben elismerte, hogy köze volt a támadáshoz – számolt be az MTI.

Az Elysée-palota meghívót küldött a parlamentben képviselt francia pártok vezetőinek, hogy találkozzanak Emmanuel Macron elnökkel az „ukrajnai helyzettel” kapcsolatban – írta a francia Le Figaro.

A találkozón részt vesz Gabriel Attal miniszterelnök is.

A francia elnök 2023 októberében ugyanebben a formátumban látta vendégül a pártvezetőket, néhány nappal az izraeli civilek elleni Hamász-támadások után – emlékeztet a Le Figaro.

Az Elysée-palota nem közölte a találkozó részleteit, de valószínűleg az Ukrajna és Franciaország közötti biztonsági együttműködésről szóló közelgő parlamenti vitáról, valamint Macron nyugati csapatok Ukrajnába küldéséről szóló kijelentéseiről lesz szó.

NATO-csapatok Ukrajnában

Macron szavai negatív reakciót váltottak ki a szövetséges kormányokból, amelyek vezetői gyorsan nyilatkoztak arról, hogy nem fognak csapatokat küldeni Ukrajnába.

Míg a legtöbb NATO-ország kizárta, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába – köztük olyan jelentős szereplők, mint Németország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok –, néhányan, például Litvánia és Észtország, támogatták a megbeszéléseket.

Moszkva dühösen reagált Macron megjegyzéseire, és arra figyelmeztetett, hogy a nyugati csapatok Ukrajnába telepítése elkerülhetetlenül konfliktushoz vezetne Oroszország és a NATO között.