Christo Grozev bolgár oknyomozó újságíró, a Bellingcat Oroszország-kutatója szerint nem Navalnij volt az utolsó, és Vlagyimir Putyin orosz elnök folytatni fogja a politikai foglyok és az ellenzékiek megölését. Az oknyomozó Mihail Zygar újságírónak adott interjújában megjegyezte, az erről szóló információkat Kremlhez közeli forrásoktól kapta – írja az Unian.
Forrásom Alekszej Navalnij halála után utalt arra, hogy ez nem az utolsó eset. Nem akarok jóslatokba bocsátkozni, de nagyon tartok attól, hogy Putyin motivációja ezzel a gyilkossággal az volt, hogy bebizonyítsa a Nyugatnak, hogy már nincsenek vörös vonalak, és hogy a saját feltételei szerint tudjon tárgyalni Ukrajnáról
– mondta Grozev.
Grozev korábban Jevgenyij Prigozsin orosz oligarcha halálát is megjósolta.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is! Jó pihenést kívánunk!
Az orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij édesanyja meglátogatta a fia sírját, egy nappal azután, hogy oroszok ezrei kockáztatták a letartóztatásukat, hogy a korrupcióellenes harcos temetésén leróhassák tiszteletüket – írja a The Guardian.
Navalnij, aki több mint egy évtizeden át Vlagyimir Putyin legfőbb kritikusa volt, a múlt hónapban halt meg egy börtöntelepen, ahol 19 éves büntetését töltötte.
Édesanyja, Ljudmila Navalnaja szombaton kora reggel meglátogatta virágokkal és koszorúkkal borított sírját a dél-moszkvai Boriszovo temetőben. Elkísérte őt Alla Abroszimova, Navalnij özvegyének, Julija Navalnajának az édesanyja is.
Alekszej Navalnij édesanyja egy nappal a moszkvai temetés után meglátogatta a sírt. Más gyászolók virágot helyeznek el, miközben a rendőrség továbbra is biztosítja a temetőt.
Az oroszországi Szentpétervári terület kormányzója, Alekszandr Drozdenko március 2-án azt állította, hogy a légvédelem „légi célpontokat” lőtt le a Finn-öböl felett – írja a The Kyiv Independent. Drozdenko állításai azután hangzottak el, hogy az orosz állami tulajdonú média robbanásokról írt a szentpétervári Bronka kikötő közelében.
Az orosz Szövetségi Légi Közlekedési Ügynökség közölte, hogy helyi idő szerint este 7 és 8 óra között korlátozásokat vezettek be a repülőgépek indulására és érkezésére a pulkovói repülőtéren.
Az elmúlt hetekben és hónapokban az orosz hatóságok egyre több dróntámadásról számoltak be, amelyek Belgorod, Brjanszk, Orjol és Szentpétervár területét, valamint más régiókat céloztak meg. Az ukrán tisztviselők általában nem kommentálják ezeket az állításokat, amelyeket nem lehet függetlenül ellenőrizni.
Az ukrán erők március 2-án lelőttek még egy Szu–34-es támadó repülőgépet – közölte a légierő a The Kyiv Independent beszámolója szerint.
A jelentés csaknem egy órával azután érkezett, hogy Mikola Olescsuk, a légierő parancsnoka bejelentette, hogy föld-levegő rakétákat lőttek ki orosz Szu–34-es és Szu–35-ös repülőgépekre.
„A Keleti Légierő Parancsnokság megerősíti egy Szu–34-es vadászbombázó lelövését. Sajnos csak egy volt” – írta a légierő a Telegramon.
Oroszország valószínűleg leállította az A–50-es korai figyelmeztető és irányító repülőgépeinek repülését a második ilyen típusú repülőgép lelövése után – közölte az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma március 2-i jelentésében.
Az orosz légierő a közelmúltban elvesztette két A–50-es repülőgépét, egyet januárban, egyet pedig február 23-án, állítólag ukrán támadások miatt. Egy ilyen repülőgép körülbelül 330 millió dollárba kerül.
Az A–50-es repülőgép kritikus feladatokat lát el az Ukrajnában zajló háborúban: légvédelmi rendszerek, irányított rakéták felderítését és az orosz vadászgépek célpontjainak koordinálását végzi.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője február 27-én azt mondta, hogy az ukrán erők február 23-tól nem észleltek A–50-es repülőgépet.
Oroszország valószínűleg a földön tartja a repülőgépeket a belső vizsgálatok idejére, amelyek a rendkívül értékes eszköz védelmének mulasztásaival kapcsolatosak, közölte az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma.
Ez egy olyan képességbeli hiányosság, amelyet Oroszország nem engedhet meg magának Kelet- és Dél-Ukrajna légterében
– véli a minisztérium.
Az A–50-es támogatásának elvesztése valószínűleg rontja a légi személyzet helyzetismeretét, és arra kényszeríti az orosz harci repülőgépeket, hogy nagyobb kockázatot vállaljanak a szárazföldi erők támogatására, olvasható az elemzésben.
Oroszország a közelmúltban légierő-veszteségek sorozatát tapasztalta, köztük tíz Szu–34-es vadászbombázót és két Szu–35-ös vadászgépet vesztett el február utolsó két hetében. A jelentések szerint március 1-jén még egy Szu–34-est lőttek le.
Az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma szerint Oroszország megpróbálhatja felújítani a régebbi A–50-es repülőgépvázakat, hogy ellensúlyozza a veszteségeket, mivel valószínűleg csak néhány repülőgép van jelenleg üzemben.
Az ukrán katonai hírszerzés vezetője, Kirilo Budanov elmondta, hogy az orosz A–50-es flotta jelenleg csak hat bevethető repülőgépből áll.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 02 March 2024.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) March 2, 2024
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/La7njOX8O7#StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/kPFLiE5xjf
Oroszország az RS–24 Jarsz interkontinentális ballisztikus rakétát annak érdekében tesztelte, hogy félelmet keltsen a nyugati közönségben, és ezáltal gyengítse az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatást – írja az Ukrajinszka Pravda az amerikai Háborús Tanulmányok Intézetére (Institute for the Study of War – ISW) hivatkozva.
Március 1-jén az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy az orosz csapatok sikeresen végrehajtották az RS–24 Jarsz interkontinentális ballisztikus rakéta éleslövészeti tesztindítását.
Putyin a Szövetségi Gyűlésben február 29-én elmondott beszédében azt is hangsúlyozta, hogy Oroszország olyan fegyverekkel rendelkezik, amelyek képesek a nyugati országokat támadni.
Az ISW továbbra is úgy értékeli, hogy a Kreml gyakran használja a nukleáris fenyegetést arra, hogy félelmet keltsen a nyugati közönségben, és gyengítse az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatást.
Katonai elemzők szerint valószínűtlen, hogy Oroszország nukleáris fegyvereket vetne be Ukrajnában és azon túl is.
Az orosz adatok alapján a Jarsz vagy RS–24 hatótávolsága 2000 és 6000 kilométer között van, és egymástól független célra irányítható robbanófejjel rendelkezik. A rakéták hagyományos és nukleáris robbanófejjel is felszerelhetők. Ez utóbbiak közül a nagyobb, 300–500 kilotonnás harci részekből 3–6 darabot, míg a kisebb, 150 kilotonnásokból 6–10 darabot képes hordozni egy-egy rakéta.
Oroszország négy régiójának bírósága szélsőséges jelképként azonosította Alekszej Navalnij néhai ellenzéki politikus nevét – írta az Ukrajinszka Pravda a First Department és az OVD-Info emberi jogi projektre, valamint az orosz Szabad Európa Rádióra hivatkozva.
A First Department projekt három közigazgatási szabálysértési jegyzőkönyvre hivatkozik, amelyeket a cseljabinszki, krasznodari és murmanszki Navalnij-gyűlések résztvevőinek adtak ki. Korábban arról számoltak be, hogy Uljanovszkban jegyzőkönyvet vettek fel Navalnij megemlítéséről.
A bíróságok közigazgatási letartóztatást rendeltek el a gyűlések résztvevői ellen, mert plakátjaikon Navalnij neve szerepelt. A bíróságok határozatukban arra hivatkoztak, hogy az orosz hatóságok által szélsőséges szervezetként elismert Korrupcióellenes Alapítvány többször is „attribútumként és szimbólumként” használta Alekszej Navalnij nevét.
A First Department megjegyzi, hogy a Danyiil Mikhejev nevű informátor „szakértelmét” használták fel a „jogsértések” körülményeinek leírására. A bíróságok többször is felhasználták az ő következtetéseit a tiltott jelképek használatával kapcsolatos ügyekben – annak ellenére, hogy 2022-ben az Igazságügyi Minisztérium Mikhejevet „szakképzetlennek” minősítette.
A First Department álláspontja szerint egyetlen bírósági határozat sem tilthatja be Navalnij nevét. Navalnij temetésével egy időben Oroszországban 19 városban több mint 104 embert vettek őrizetbe az OVD-Info emberi jogi projekt szerint.
Az Ukrán Fegyveres Erők orosz lőszerraktárat találtak el a Herszoni területi Oleskiban – erről Ukrajna Nemzeti Gárdájának 11. Mihajlo Hrusevszkij dandárja számolt be a Facebookon.
A titkosszolgálati adatok szerint a találat egy ipari épületet ért, amelyben az orosz hadsereg lőszerraktárt létesített.
„Az Ukrán Nemzeti Gárda Déli Műveleti és Területi Egysége 11. Hrusevszkij Dandárjának légi felderítői által végrehajtott precíziós találat után tűz ütött ki a raktárban. Különböző források szerint a lőszerrobbanással járó nagyszabású tűz egész éjjel, reggelig tartott” – áll a bejegyzésben.
Szlovákia külügyminisztere, Juraj Blanár kijelentette, hogy az ország nem tervezi, hogy katonákat küldjön Ukrajnába – írta a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Szlovákia nem fog fegyvereket és katonaságot küldeni Ukrajnába. Ez tovább súlyosbíthatná a helyzetet, és mi nem akarjuk ezt... Természetesen humanitárius segítséget nyújtunk az ukránoknak, de nem látjuk a konfliktus katonai megoldását
– mondta újságíróknak egy diplomáciai fórumon.
Korábban Robert Fico szlovák miniszterelnök már kijelentette, hogy országa nem küldi katonáit Ukrajnába. Blanár szombaton megbeszélést folytatott orosz kollégájával, Szergej Lavrovval.
Olaf Scholz német kancellár szombaton gyors tisztázást ígért annak az előző nap nyilvánosságra került hangfelvételnek az ügyében, amelyen állítólag a német légierő főtisztjei az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatásról tárgyalnak.
Az MTI szerint Scholz, aki Rómában tartózkodik, és a Vatikánban magánkihallgatáson Ferenc pápa is fogadta, a dpa hírügynökségnek az esetleges külpolitikai következményeket tudakoló kérdésére válaszolva „nagyon komoly ügynek” nevezte a fejleményt, amelyet „nagyon gondosan, nagyon intenzíven és nagyon gyorsan tisztázni kell”.
Német parlamenti képviselők követelték az orosz RT televízió által nyilvánosságra hozott hangfelvétel körülményeinek tisztázását, amelyen állítólag a Bundeswehr főtisztjei megvitatták német Taurus rakéták Ukrajna által történő felhasználásának lehetőségét.
Ha ez a történet igaz, akkor ez egy rendkívül problematikus eset
– mondta Konstantin von Notz, a Bundestag parlamenti ellenőrző bizottságának elnöke az RND hírügynökségnek nyilatkozva.
A német védelmi minisztérium vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy valóban lehallgattak-e bizalmas beszélgetéseket – tájékoztatta a tárca szóvivője a dpa hírügynökséget. Margarita Szimonján, az RT orosz televízió főszerkesztője pénteken tette közzé négy német főtiszt nevét és félórás bizalmas beszélgetésük átiratát. Eszerint a magas rangú német tisztek a Krím félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő híd felrobbantásáról tárgyaltak.
Christo Grozev bolgár oknyomozó újságíró, a Bellingcat Oroszország-kutatója szerint nem Navalnij volt az utolsó, és Vlagyimir Putyin orosz elnök folytatni fogja a politikai foglyok és az ellenzékiek megölését. Az oknyomozó Mihail Zygar újságírónak adott interjújában megjegyezte, az erről szóló információkat Kremlhez közeli forrásoktól kapta – írja az Unian.
Forrásom Alekszej Navalnij halála után utalt arra, hogy ez nem az utolsó eset. Nem akarok jóslatokba bocsátkozni, de nagyon tartok attól, hogy Putyin motivációja ezzel a gyilkossággal az volt, hogy bebizonyítsa a Nyugatnak, hogy már nincsenek vörös vonalak, és hogy a saját feltételei szerint tudjon tárgyalni Ukrajnáról
– mondta Grozev.
Grozev korábban Jevgenyij Prigozsin orosz oligarcha halálát is megjósolta.
Oleh Zsdanov katonai szakértő válaszolt arra a kérdésre, hogy vajon Oroszország fel tud-e készíteni 175 ezer mozgósított katonát a következő hónapokban – írja az Unian.
Nem hiszem, hogy a hírszerzésünk az orrunknál fogva vezetne minket. Ezt nyugati források is megerősítik. Egy 175 ezer fős hadsereget lehetetlen elrejteni
– mondta.
Ugyanakkor felvetette, lehetséges, hogy valahol az Urálon túlra telepítsenek ennyi katonát, de Ukrajna úgyis tudomást szerzett volna róla.
Szergej Grabszkij katonai szakértő értékelése szerint az orosz csapatok a mostanihoz hasonló intenzív üzemmódban folytatják a nyomásgyakorlást a fronton, legalább március közepéig, illetve ha lesz elegendő erőforrásuk, akár a hónap végéig is.
Az orosz előrenyomulás folytatódni fog, mert az ellenség megpróbálja kihasználni a meglehetősen kedvező időjárási viszonyokat, mert a talaj elég gyorsan kiszárad, és rossz a helyzet a személyi és lőszerhiány miatt is
– mondta.
Stéphane Séjournét francia külügyminiszter szerint nincs francia–német konfliktus, és a kérdések 80 százalékában egyetért a két fél – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Emmanuel Macron francia kormányfő és Olaf Scholz német kancellár között nézeteltérések alakultak ki Ukrajnával kapcsolatban. A Bloomberg újságírói szerint
a nyilvános viták a legrosszabbkor alakultak ki a francia és a német vezetők között.
A francia tisztviselők szerint Macron olyan vezetőnek tekinti a német kancellárt, akinek nincs bátorsága és ambíciója. Olaf Scholz közeli munkatársai is elismerik, hogy a vezetők nem jönnek ki túl jól egymással.
Olekszij Danyilov, Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának (NSDC) titkára szerint 2024 kulcsfontosságú év Putyin számára: kiütéses csapást remél, különben a győzelmek elmaradása a fronton tovább mélyíti a válságot Oroszországban – derül ki Olekszij Danyilov szombati Facebook-bejegyzéséből.
A 2024-es év »kulcsév« lesz Vlagyimir Putyin orosz elnök számára. Most Oroszország megpróbál »kiütéses csapást mérni«, maximális erőforrásokat vetve be a háborúban
– írta az ukrán védelmi tanács titkára, Olekszij Danyilov a Facebookon. Szerinte a Kremlnek „még mindig van reménye arra, hogy kiütéses csapást mérjen, a rendelkezésre álló erőforrások és képességek maximális koncentrációját bevonva”.
Ha Oroszország nem ér el sikereket a fronton, akkor az országban elmélyül a közvélemény elégedetlensége, mivel továbbra is mozgósítani kell, és befektetni a háborúba.
Világos, hogy az oroszok többnyire nem a háború ellen vannak, hanem egy »nem győztes« háború ellen, a »győzelemről« pedig csak az Orosz Föderáció ziccerelnökének, Dmitrij Medvegyevnek a nem túl józan álmaiban lehet álmodni. Egyébként pedig még a Kreml kézzel választott szociológusai is megállapítják az ellenségeskedések beszüntetését támogatók növekvő tendenciáját. Minél intenzívebben pörgeti Putyin a katonai lendkereket, annál gyorsabban nő a »mélytársadalom« elégedetlensége – egyenesen arányos képletben
– magyarázta Danyilov, hozzátéve, hogy ha Oroszországnak elfogy a pénze a háborúra, a Kreml egyszerűen elveszi a polgárok megtakarításait. Véleménye szerint Putyin „öngyilkos lépéseinek” listája még sokáig folytatható.
Az Oroszország által kirobbantott háborúban az lesz a győztes, aki megőrzi a belső egységet, és nem törik meg belülről. Ukrajnának van motivációja, célja, jogos gyűlöletérzete és harca igazságosságának érzése – ezek azok a dolgok, amelyek megkeményítenek és egyesítenek bennünket! Mi van ebből a listából az oroszoknál?
– írta a védelmi tanács titkára bejegyzésének zárásaként.
„Válaszul Finnország és Svédország NATO-csatlakozására Oroszország további fegyvereket telepít az újonnan létrehozott moszkvai és szentpétervári katonai körzetekbe” – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Már meghoztuk a szervezeti döntéseket, létrehoztuk a Moszkvai Katonai Körzetet és a Szentpétervári Katonai Körzetet, ahová további fegyvereket telepítenünk, amelyek választ adnak a Finnország és Svédország jelentette kihívásokra
– tette hozzá.
Lavrovot meglepte, ahogyan Finnország és Svédország feladta a semlegességét. Szerinte a két ország NATO-csatlakozásával kárba vész az évtizedes jószomszédi viszony – írja a ria.ru.
Erőteljes robbanás történt az oroszországi Jekatyerinburg városában március 2-án éjjel. Valószínűleg felrobbant az elektromos alállomás – számolt be az RBC Ukraine.
A hálózat hangos robbanást és villanást jelentett. Az orosz állami média jelentései azt állítják, hogy a robbanást rövidzárlat okozta, ami miatt az egyik transzformátor megsérült.
Az interneten azonban az a hír kering, hogy egy rögtönzött robbanószerkezetet találtak az alállomás közelében.
Azt is meg kell jegyezni, hogy az alállomás három orosz védelmi erőmű számára biztosít áramot. A Telegram más csatornái azt írják, hogy az elektromos alállomásról táplált gyárak a kohászat, a cementipar és a bányászati komplexumok kezelőberendezéseihez köthetők.
Korábban írtunk arról, hogy két ember meghalt Odesszában egy orosz támadás után. A The Kyiv Independent szerint ennek a csapásnak már négy áldozata van.
A portál szerint az áldozatok közt van egy hároméves kisfiú, egy 30-as éveiben járó férfi és egy 70-es éveiben járó nő. A negyedik, legutóbb megtalált áldozatról még nem közölték az adatokat.
Mindeközben a régió kormányzója azt is bejelentette, hogy
vasárnapra egész Odesszában gyásznapot rendeltek el a támadás miatt.
A halottakon kívül nyolc sérültről tudnak jelenleg, akik közül ötöt kimentettek a romok alól. A feltételezések szerint akár 12-en is csapdába eshettek még a törmelék alatt.
A hírek szerint a kelet-ukrajnai Harkiv tartomány több mint 20 települése szenvedett el orosz tüzérségi és aknavetős támadásokat – írja a The Guardian.
A jelentések szerint Oleh Szinyehubov, a harkivi régió kormányzója ma reggel azt közölte, hogy a kelet-ukrajnai tartományt orosz tüzérségi és aknavetős támadások érték, míg a régió fővárosa, Harkiv többemeletes épületeit egy dróntámadás rongálta meg.
Az ország fegyveres erői szerint a légvédelem az Ukrajna ellen indított 17 drónból 14-et kilőtt. Eközben a részben megszállt Herszon régióban szombat reggel orosz tüzérségi támadásban meghalt egy 53 éves férfi.
Az újabb orosz támadást követően Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter felszólította a nyugati országokat, hogy sürgősen cselekedjenek, és segítsenek Ukrajnának – írja az Interfax.
Az orosz csapatok újabb pusztító éjszakai támadása Harkiv, Odessza és Szumi térségében, két halottal, nyolc sebesülttel, köztük egy gyermekkel azt jelenti, hogy Oroszország cselekszik, a Nyugat nem. Minden egyes kimondott szóért, amellyel megmagyarázzák, hogy miért nem lehet valamit tenni Ukrajna érdekében, Oroszország egy valódi emberéletet vesz el
– írta az ukrán külügyminiszter a közösségi médiában.
Hangsúlyozta, hogy minden egyes el nem szállított légvédelmi platformra Oroszország rakéták és drónok százaival válaszol, amelyek ukrán városokat támadnak.
Azonnal fektessenek be a gyártásba, a beszerzésbe, és tiltsák be az Európán kívüli exportot
– sürgetett bejegyzésében.
Az orosz állami hírügynökség szerint drón csapódott egy lakóházba Szentpéterváron – írja a The Guardian.
A város egészségügyi bizottsága sajtószolgálatának jelentése szerint hat ember kapott orvosi segítséget a szombat délelőtti robbanás után.
A Mash orosz híroldal szerint a lakóházat egy ukrán drón találta el, az AP azonban nem tudta ellenőrizni az információt. Ez az oldal olyan videókat tett közzé, amelyek a lakóház ütközésének pillanatát mutatják be, és egy erős fényvillanást, amely elnyeli az épület egyik oldalát, és törmelékdarabok repülnek a levegőbe.
Az orosz védelmi minisztérium nem kommentálta az esetet.
"Тут пол дома разнесло, пацаны"
— Діма Михайленко (@YzXYuGjxKEvn9wu) March 2, 2024
Появилось видео, сделанное сразу после ночной атака БПЛА на Санкт-Петербург"
Целью ночной атаки БПЛА на Санкт-Петербург была нефтебаза «Ручьи», которая находится недалеко от места падения дрона pic.twitter.com/ls3PJsGsWV
Nemrég írtunk arról, hogy több tucat embert őrizetbe vettek pénteken, Alekszej Navalnij ellenzéki politikus temetésén.
Hogy miért, az nem derült ki a külföldi beszámolókból, az viszont biztos, hogy az eseményen az ukrajnai háborúval kapcsolatban is volt némi demonstráció. Az összegyűltek az esemény egy pontján azt skandálták, hogy „az ukránok jó emberek”.
‼️ “Ukranians are good people!”
— Natalka (@NatalkaKyiv) March 1, 2024
Wow! I didn’t expect to hear this at Navalny’s funeral.
I’m kinda speechless…#Navalny #NavalnyFuneral #Russia #Ukraine #RussiaUkraineWar pic.twitter.com/dh0xMZlC2X
Az nem meglepő, hogy az orosz ellenzéki közeg Ukrajnával szimpatizál, és elítéli a háborút – az viszont annál inkább, hogy be merték vállalni ezt egy olyan országban, ahol a hadsereg és az ukrajnai „különleges hadművelet” kritizálása is bűncselekmény lehet.
Az orosz terroristák továbbra is civilek ellen harcolnak. Ukrajnának meg kell erősítenie a légvédelmét – idézi Volodomir Zelenszkij ukrán elnököt az RBC Ukraine.
Oroszország folytatja a civilek elleni háborúját. Éjszaka Sahid-támadást intéztek Harkiv, Odessza és Szumi régió városai ellen. Az egyik ellenséges drón egy lakóépületet talált el Odesszában. Megsemmisített 18 lakást
– írta az elnök Telegram-oldalán.
Az ország vezetője szerint Odesszában már két halottról tudnak. A nyolc sérült között pedig van egy gyermek is.
Több légvédelmi eszközre van szükségünk a partnerektől, hogy népünknek nagyobb védelmet nyújtsunk az orosz terrorral szemben. Több légvédelmi rendszer, több légvédelmi rakéta – ez az, ami életeket ment
– tette hozzá Zelenszkij.
Hajnali 1 óra után jelentettek robbanásokat Odessza térségében. A regionális katonai közigazgatás és a polgármesteri hivatal jelentése szerint drón csapódott be egy többemeletes épületbe. Először egy halottról és hét sebesültről tájékoztattak, majd szombat reggel a mentők egy újabb áldozat holttestét hozták ki a romok alól.
Az Európai Unió fokozni fogja az Ukrajnából gabonát szállító fuvarozók megállapodásainak betartására vonatkozó ellenőrzést. Mindezt az uniós mezőgazdasági termelők elégedetlenségének lecsillapítása és a szabad kereskedelem előmozdítása érdekében teszi – írja a Reuters.
Sokan, különösen Ukrajna szomszédos országaiban, azt mondják, hogy az érdekeiket sértik az EU azon lépései, amelyek a „szolidaritási folyosók” megnyitására, a vámok eltörlésére és más intézkedések bevezetésére irányulnak, így segítve Kijevet abban, hogy a háborús konfliktus közepette piacra juttassa a gabonát.
A határok lezárása soha nem jó ötlet, különösen egy olyan szomszéddal szemben, akinek szüksége van a kapcsolatokra. Amíg a megállapodásokat megfelelően végrehajtják, nem lehet probléma, és azon dolgozunk, hogy megerősítsük a végrehajtás ellenőrzését
– mondta Adina Valean közlekedésért felelős uniós biztos.
Valean szerint az uniós országok is profitálhatnak a kereskedelemből, tekintve, hogy a Lengyelországból, Romániából és Szlovákiából Ukrajnába irányuló közúti export két számjegyű növekedést mutat.
Több ezren vettek részt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető Moszkva dél-keleti részén tartott temetésén, amelyet fokozott rendőri jelenlét mellett tartottak meg. Több mint 45 embert vettek őrizetbe Oroszország-szerte Alekszej Navalnij temetése alatt – írja a Euronews.
Több ezren vettek búcsút Alekszej Navalnij ellenzéki vezetőtől Moszkvában, a Boriszovszkij temetőben. Putyin egykori legnagyobb politikai ellenlábasát ortodox szertartás keretében temették.
A sírnál édesanyja és anyósa siratta el, özvegye és gyermekei nem voltak jelen. A templomnál, ahol a gyászszertartás zajlott, kordon mögé zárták a több ezres tömeget, akik a nagyfokú állami készültség ellenére azért érkeztek, hogy leróják a kegyeletüket.
Navalnij a hősünk, korunk hőse. Miért kellene félnünk?
– idézi a lap az egyik résztvevőt.
Ennek ellenére az OVD-Info emberi jogi megfigyelőcsoport szerint több mint 45 embert vettek őrizetbe Oroszország-szerte Alekszej Navalnij temetése alatt.
Magyarország területére pénteken az ukrán–magyar határszakaszon 5301 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5105 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 33 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Svájc az Európai Unió 13. szankciós csomagjával összhangban kiterjesztette az Oroszország elleni szankciókat – jelentette be a svájci kormány március 1-jén.
Svájc február 29-én az EU szankciós csomagjában szereplő összes személyt és vállalatot felvette saját szankciós listájára, írta az ország kormánya sajtóközleményében.
Valamennyi intézkedés március 1-jén lépett hatályba Svájcban.
Régóta fennálló semlegességi politikája ellenére az alpesi ország csatlakozott az Oroszország elleni nemzetközi szankciórendszerhez az ukrajnai invázió miatt, és humanitárius, politikai és gazdasági segítséget nyújtott Kijevnek.
Svájc állítólag fokozza erőfeszítéseit annak megakadályozására, hogy vállalatok és magánszemélyek az országot az Oroszország elleni szankciók megkerülésére használják.
Az EU február 23-án fogadta el az Oroszországgal szembeni legújabb szankciócsomagot, amely további 106 személyt és 88 szervezetet céloz meg, akik és amelyek részt vesznek Oroszország Ukrajna elleni agressziójában. A listán India, Srí Lanka, Kína, Szerbia, Kazahsztán, Thaiföld és Törökország vállalatai szerepelnek.
Az EU emellett szigorúbb exportkorlátozásokat vezetett be 27 olyan kettős felhasználású termékre és technológiára vonatkozóan, amelyek hozzájárulhatnak az orosz katonai ágazat technológiai fejlődéséhez, és exportkorlátozásokat vezetett be a drónok fejlesztéséhez és gyártásához használt alkatrészekre is.
Az Orosz Föderáció fegyveresei kilenc rakéta- és 100 légicsapást mértek, valamint 161 rakéta-sorozatvetőből leadott támadást hajtottak végre Ukrajnában pénteken – derült ki az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának szombat reggeli összefoglalójából.
A közlemény szerint péntek éjjel az orosz hadsereg mintegy 17 Sahid típusú pilóta nélküli repülőgép (drón) segítségével intéztek támadást Ukrajna ellen. Ukrajna légvédelmi erői ezekből 14 eszközt semmisítettek meg.
Sérült civilekről is beszámolt az ukrán vezérkar, továbbá arról is, hogy több polgári lakóépületben károk keletkeztek.
A légicsapások többek között Szumi régiót, a Luhanszki és Donyecki területet, továbbá Robotino a Zaporizzsjai területét érintették – tájékoztatott az ukrán Interfax hírügynökség.
Több ezer lengyel kamion szállít orosz mezőgazdasági termékeket Belaruszon keresztül Lengyelországba – írta pénteken megjelent oknyomozó riportjában Mihajlo Tkacs, az Ukrajinszka Pravda hírportál munkatársa, aki a héten a lengyel–belorusz határon járt.
Az újságírót és operatőrét munkájuk közben lengyel rendőrök vették őrizetbe, és a lengyel titkosszolgálat is több órán át hallgatta ki őket. Közben elkobozták telefonjaikat és a kamerákból a memóriakártyákat, amelyekről a felvételek egy részét letörölték.
Egy férfi az ukrán hírportál forgatócsoportjának kérésére felhívott egy lengyel céget, és egy létező belorusz vállalat menedzsereként mutatkozott be. Felajánlotta, hogy belorusz okmányokkal szerez orosz repcedarát, amit elad a lengyel vállalatnak. A lengyel cég vezetője arra kérte, hogy e-mailben küldje el neki a szállítás feltételeit.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy 2023 szeptemberében a helyi gazdák tiltakozása után Lengyelország megtiltotta a repcedara Ukrajnából történő behozatalát, ezt követően azonban folyamatosan nőtt a Belaruszból érkező repcedara mennyisége. A hírportál újságírója felhívta a figyelmet arra, hogy mindössze három hónappal az ukrán termékek tilalmának bevezetése után a lengyelek csaknem 8 millió dollár értékben vásároltak repcedarát Belaruszon keresztül.
A lengyel–fehérorosz határon lévő kukuryki ellenőrzőpont közelében az ukrán sajtóstáb több száz kamiont számolt meg, amelyek Belarusz irányából szabadon léptek be Lengyelországba. Mezőgazdasági cégek képviselőitől megtudták, hogy az orosz agrártermékek először Belaruszba kerülnek, ahol erre specializálódott központokban újrarakodják őket lengyel rendszámú teherautókra, amelyek ezután Lengyelországba mennek, a megrendelő nagyvállalatok címére.
Az egyik ilyen fehérorosz központ a minszki BTLC állami vállalat egyik terminálja, a belorusz főváros közelében. A hírportál lengyel forrásokból és adatbázisokból származó információkra hivatkozva azt írta, hogy három olyan lengyelországi vállalatról szerzett tudomást, amelyek nagy mennyiségben vásárolnak oroszországi mezőgazdasági termékeket. Ezek a Bromex, a Diaspolis és a Kampol Krzysztof Luzniak nevű vállatok.
A hírportál egyúttal hozzáfűzte, hogy nincsenek kifejezetten a mezőgazdasági termékekre vonatkozó európai uniós szankciók, így a lengyel vállalatok nem szegnek szabályt. Állítása szerint Európa számára Oroszország és Belarusz potenciális veszélyt jelentenek, de továbbra is folytatják velük a mezőgazdasági termékek kereskedelmét. Az agrártermékek esetében a lengyel-orosz áruforgalom folyamatosan nő – idézte a hírportált az MTI.
Moszkva magyarázatot követel a német hatóságoktól német tisztek beszélgetésével kapcsolatban, amelyben a Krím félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő kercsi híd felrobbantásáról tárgyaltak. A magyarázat megtagadása egyenlő a beismeréssel – jelentette ki pénteken Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Előzőleg az RT orosz televízió főszerkesztője, Margarita Szimonján számolt be arról, hogy azon a napon, amikor Olaf Scholz német kancellár közölte, hogy a NATO nem vesz részt, és nem is fog részt venni az ukrajnai háborúban, magas rangú német tisztek azt vitatták meg, hogy miként lehetne Taurus rakétákkal lerombolni a krími hidat anélkül, hogy ennek következményei lennének a német hatóságokra nézve – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Szimonján állítása szerint létezik ezt bizonyító hangfelvétel. Eszerint a tisztek azt vitatták meg, hogy hány Taurus elegendő a híd lerombolásához, továbbá a támadás részleteit tárgyalták.
Néhány órával később Szimonján közzétette a négy katonatiszt nevét és beszélgetésük átiratát. Az újságíró szerint a beszélgetés február 19-én történt, és a Bundeswehr légierejének hadműveleti és hadgyakorlatokért felelős osztagának parancsnoka, Torsten Grefe ezredes, a légierő felügyelője, Ingo Gerhartz altábornagy, valamint a Bundeswehr űrparancsnoksága légi műveletek központjának két munkatársa vett benne részt.
A Szimonján által közzétett átirat szerint a német tisztek megvitatták nagy hatótávolságú Taurus rakéták Ukrajna számára történő szállítását, miközben rámutattak a legyártásnak és az ukrán katonák kiképzésének időigényességére. Az átirat szerint a gyártó cég közreműködésével akartak információkat cserélni, hogy ezáltal Németország közvetlenül ne vegyen részt a háborúban.
A beszélgetés átirata szerint tíz, sőt húsz rakéta is kevés volna a híd lerombolásához. Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője újságírók előtt kijelentette, hogy a Kremlnek egyelőre nincs információja a krími híd elleni támadásról folytatott beszélgetés tartalmáról. Vjacseszlav Vologyin, az orosz alsóház elnöke közölte, hogy a kérdésről meghallgatást tartanak a Duma következő ülésén.
A Szputnyik Rádió jelentése szerint a német védelmi tárca nem kívánta kommentálni az RT által közölteket, a minisztérium szóvivője annyit jegyzett meg, hogy sajtóértesülésekre nem szokásuk reagálni.
A krími hidat kétszer érte súlyos támadás: 2022 őszén és 2023 júliusában. Az első esetben teherautó robbant fel a hídon, másodszor pedig tengeri drónokkal támadtak a hídra. Kijev mindkét esetben elismerte, hogy köze volt a támadáshoz – számolt be az MTI.
Az Elysée-palota meghívót küldött a parlamentben képviselt francia pártok vezetőinek, hogy találkozzanak Emmanuel Macron elnökkel az „ukrajnai helyzettel” kapcsolatban – írta a francia Le Figaro.
Macron találkozója a parlamenti vezetőkkel a tervek szerint március 7-én délelőtt lesz, Párizs külvárosában, „Saint-Denis formátumban” kerül megrendezésre.
A találkozón részt vesz Gabriel Attal miniszterelnök is.
A francia elnök 2023 októberében ugyanebben a formátumban látta vendégül a pártvezetőket, néhány nappal az izraeli civilek elleni Hamász-támadások után – emlékeztet a Le Figaro.
Az Elysée-palota nem közölte a találkozó részleteit, de valószínűleg az Ukrajna és Franciaország közötti biztonsági együttműködésről szóló közelgő parlamenti vitáról, valamint Macron nyugati csapatok Ukrajnába küldéséről szóló kijelentéseiről lesz szó.
Macron szavai negatív reakciót váltottak ki a szövetséges kormányokból, amelyek vezetői gyorsan nyilatkoztak arról, hogy nem fognak csapatokat küldeni Ukrajnába.
Míg a legtöbb NATO-ország kizárta, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába – köztük olyan jelentős szereplők, mint Németország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok –, néhányan, például Litvánia és Észtország, támogatták a megbeszéléseket.
Moszkva dühösen reagált Macron megjegyzéseire, és arra figyelmeztetett, hogy a nyugati csapatok Ukrajnába telepítése elkerülhetetlenül konfliktushoz vezetne Oroszország és a NATO között.