A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet közvélemény-kutatást végzett arról, mennyire vannak megelégedve Ukrajna lakosai Volodimir Zelenszkij kormánypártja, a Nép Szolgája tevékenységével – írja az Ukrajinszka Pravda.
A felmérés meglepő eredményt hozott, ugyanis a megkérdezetteknek csupán 7 százaléka értékelte pozitívan a párt munkáját.
Az ukránok 55 százaléka egyáltalán nincs megelégedve az ukrán kormánypárt tevékenységével, 31 százalék pedig semleges választ adott.
A részletes eredmény:
Nem kevésbé meglepő eredmény született területi lebontás szempontjából, mivel Kelet-Ukrajnában jóval többen állnak pozitívan a Nép Szolgájához, mint a (hagyományosan nyugati orientációjú) Nyugat-Ukrajnában.
Teljes Ukrajna |
Nyugat- Ukrajna |
Közép- Ukrajna |
Észak- Ukrajna |
Kelet- Ukrajna |
|
Nagyon jó | 1,8 | 0,8 | 2,2 | 2,7 | 1,3 |
Inkább jó | 5,4 | 3,5 | 5,3 | 6,1 | 10,3 |
Semleges | 30,8 | 33,8 | 31,0 | 30,4 | 22,1 |
Inkább rossz | 23,1 | 21,4 | 27,0 | 18,5 | 24,4 |
Nagyon rossz | 31,8 | 35,4 | 27,8 | 32,1 | 36,1 |
Nem tudja | 6,0 | 4,0 | 6,7 | 9,4 | 1,1 |
Nem válaszolt | 0,9 | 1,1 | 0,0 | 0,8 | 4,7 |
A felmérést május 16. és 22. között végezte az intézet 1002 felnőtt állampolgár bevonásával. A vizsgálat kiterjedt Ukrajna minden régiójára, és telefonos interjú módszerével készült, mobilszámok véletlenszerű mintája alapján. A mintában ugyanakkor nem szerepeltek az ideiglenesen megszállt területek lakosai.
Ukrajnában a fegyveres konfliktus miatt nem tudták megtartani az idén tavasszal esedékes általános választást (és a szavazásra várhatóan nem is kerül sor addig, amíg nem lesz fegyvernyugvás). Volodimir Zelenszkij ciklusa papíron május 20-ig tartott volna, de a rendkívüli helyzet miatt továbbra is az ország elnöke maradt.
Az invázió miatt az utóbbi két évben egekbe szökött az azóta leváltott volt főparancsnok, Valerij Zaluzsnij népszerűsége. Zaluzsnij bő egy hónappal ezelőtt egy nyilatkozatban azt mondta: nem zárja ki, hogy megpályázza az elnöki tisztséget a későbbiekben.
Június 7-re virradó éjszaka az oroszok rakéta- és légicsapásokat mértek Ukrajna különböző régióira, valamint Shahed támadódrónokat vetettek be – közölte Mikola Olescsuk, a fegyveres erők parancsnoka az Unian szerint.
Az oroszok összesen 53 darab Shahed típusú drónt indítottak, ezek közül 48-at megsemmisítettek
– írta Olescsuk a Telegramon.
Elmondása szerint „az ellenfelek öt cirkálórakétát is kilőttek, mindegyiket megsemmisítették”. Kijev, Hmelnyickij, Harkiv, Kirovográd, Herszon, Odessza, Mikolajiv, Zaporizzsja és Dnyipropetrovszk területek is érintettek voltak.
Az ukránok megsemmisítettek egy orosz hadihajót a Krím félsziget fekete-tengeri térségében. Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője úgy véli, ez a támadás lehetővé tette, hogy áttörjék az orosz hadsereg által épített tengeri erődítményeket – írja az Infostart.
Az ukrán 36. különálló tengerészgyalogos dandár sajtószolgálata pedig arról közölt információkat, miszerint katonái fogságba ejtettek egy orosz katonákból álló csoportot a Harkiv megyei Vovcsanszkban.
Villámgyors ellentámadással katonáink Vovcsanszkban elfogtak egy csoport orosz rohamosztagost. Feltöltjük velük a cserealapot, hogy visszahozzuk testvéreinket az orosz börtönökből
– írta a dandár sajtószolgálata.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg 1300-zal 515 ezerre nőtt. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett 22 orosz harckocsit, 48 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 41 drónt.
Joe Biden amerikai elnök szerint Ukrajnának nem kellene amerikai fegyverekkel csapást mérnie Moszkvára vagy a Kremlre – írta meg az Interfax.
A fegyvereket csak a határ közelében szabad használni, ahonnan a másik oldal konkrét célpontokat támad Ukrajnában... Nem engedélyezünk csapásokat 200 mérföldre Oroszországba, és nem engedélyezünk csapásokat Moszkva és a Kreml ellen
– mondta Biden az ABC Newsnak adott interjújában, amelyet a szövetségesek normandiai partraszállásának 80. évfordulója alkalmából Franciaországban adott.
Az amerikai elnök ugyanakkor kommentálta Vlagyimir Putyin kijelentéseit, miszerint Ukrajna fegyverekkel való ellátása Oroszország elleni csapásokhoz „a háborúban való közvetlen részvétel” lenne: „Több mint 40 éve ismerem őt. Negyven éve zaklat engem. Ő nem egy tisztességes ember.”
„Nem arról beszélünk, hogy fegyvereket adunk Ukrajnának, hogy csapást mérjenek Moszkvára vagy a Kremlre – csak a határ mentén használják ezeket, ahonnan az oroszok komoly tűz alatt tartják az ukrán csapatokat” – mondta Biden.
Csütörtökön Nyikopolban két férfi és egy idős nő sérült meg az oroszok támadásának következtében – írja az Ukrinform.
Erről Mikola Lukascsuk, a Dnyipro területi tanács vezetője számolt be a Telegramon.
Az ellenség ismét terrorizálta a civileket a Nyikopoli területen. Két 47 és 49 éves férfi és egy 85 éves nő megsérült
– írta. Hozzátette, hogy lakóházak, melléképületek, napelemek és egy villanyvezeték is megsérült.
Megjegyezte, hogy csütörtökön az orosz csapatok hét kamikaze drónt lőttek ki Nyikopolra.
Idén nyáron, jobban, mint bármikor azóta, hogy az orosz csapatok 2022 februárjában átlépték a határt, Ukrajnának sürgősen szüksége van a Nyugat diplomáciai, biztonsági és gazdasági támogatásának lehető leghatározottabb megerősítésére – írja P. Michael McKinley a The Hill című lapban.
„Az Egyesült Államok és az európai szövetségesek katonai segítsége ismét növekszik, de a háborúkat nem csak a csatatéren nyerik meg. Az Ukrajnának nyújtott politikai és diplomáciai támogatást is fokozni kell. Az idei nyári kettős esemény – a júniusi svájci Ukrajna-békecsúcs és a júliusi washingtoni NATO 75. évfordulós csúcstalálkozó – példátlan lehetőséget kínál erre” – írja.
A június 15–16-i csúcstalálkozó, amelynek a svájci kormány ad otthont, az idei év utolsó lehetősége lehet arra, hogy a szélesebb nemzetközi közvéleményt mozgósítsák az ukrajnai háború globális következményeiről – mondta.
Ahogyan a háború kitörése előtt és után is tette, a Biden-kormányzat lendületet adhat mind a béke érdekében folytatott diplomáciai erőfeszítések sürgetőbbé tételéhez, mind pedig a NATO-csúcstalálkozón néhány hét múlva a szövetségesek Ukrajnának nyújtott katonai támogatásának megszilárdításához – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.
Ruszlan Horbenko ukrán parlamenti képviselő, az emberi jogi bizottság vezetője szerint legalább 110 ezer ember mozgósítására lenne szükség 2024-ben Ukrajnában – írta meg a Kárpáti Igaz Szó.
Az ellentámadás tervezése során Valerij Zaluzsnij főparancsnok vezetésével 500 ezer ember mozgósítására volt szükség, ehhez a nemzetközi partnerek segítsége sajnos elmaradt
– tette hozzá. „Most a parancsnokság és a fronton lévő egységek közlése szerint idén 100-110 ezer új katonára van szükség. Véleményem szerint hozzávetőlegesen 120 ezer újoncot vesznek majd fel az idén” – fejtette ki.
A politikus azt is elmondta, hogy amikor Olekszandr Szirszkijt nevezték ki Zaluzsnij helyére, akkor azt a 2024-es védelmi tervet is elfogadták, hogy nincs szükség akkora emberi erőforrás bevetésére, mint Zaluzsnij idejében volt.
Franciaország Mirage 2000 típusú repülőgépeket fog szállítani Ukrajnának a katonai segély részeként – közölte Emmanuel Macron francia elnök.
Franciaország segít az ukránok ellenállásában, de nem akarunk eszkalációt
– írja a Le Figaro, amelyet az Interfax szemlézett.
Macron megjegyezte, hogy pénteken, Volodimir Zelenszkij elnökkel folytatott találkozója során újabb együttműködést kíván elindítani. Ez arról szól, hogy Ukrajnának Mirage 2000-es repülőgépeket, valamint pilótaképzést biztosítanak.
A Mirage 2000 egy negyedik generációs francia többfeladatú vadászgép, amelyet az 1970-es években fejlesztett ki a Dassault. A gép 1984 óta áll szolgálatban. A francia légierő fő harci repülőgépe a 20. század végén és a 21. század elején, Ázsia, Európa és Latin-Amerika számos országában áll szolgálatban.
Mint arról beszámoltunk, Moszkvában épp tegnap tartóztattak le egy francia állampolgárt, mert nem jelentkezett „külföldi ügynökként” az illetékes hatóságoknál.
Magyarország területére 2024. június 6-án az ukrán–magyar határszakaszon 6273 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5373 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – írta meg az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 44 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az orosz csapatok nemrég két Harkiv megyei település – Vovcsanszk és Ivanivka – közelében is előrenyomultak – írta meg az Unian a washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) jelentése alapján.
A június 6-án, csütörtökön nyilvánosságra hozott geolokációs felvételek azt mutatják, hogy az ellenségnek sikerült előrenyomulnia a Vovcsanszktól délnyugatra fekvő Sztaricsán belül
– közölte friss jelentésében az ISW.
„Az orosz erők a közelmúltban, június 6-án Kupjanszktól délkeletre haladtak előre a Kupjanszk–Szvatovo–Kremenna vonal mentén folytatódó szárazföldi támadások közepette. A június 6-án közzétett geolokációs felvételek azt mutatják, hogy az orosz erők Ivanivkától északnyugatra (Kupjanszktól délkeletre) egy szakasznyi gépesített támadás során nyomultak előre” – olvasható a jelentésben.
Elemzők szerint ez arra utalhat, hogy az oroszok talán magában Ivanovka faluban is előrenyomultak. Ezt megerősítik a DeepState elemzői is, akik arról számoltak be, hogy az orosz csapatok újabb sikereket értek el Harkiv térségében. A szakértők azt állították, hogy a megszállóknak sikerült átvenniük az ellenőrzést június 6-án Ivanivka felett.
Az Ukrenergo vészhelyzeti áramkimaradásokat jelentett be Ukrajna 12 régiójában – írja az Inerfax.
A rendkívüli áramkimaradások a következő régiókat érintik: Volinyi, Donyeck, Zsitomir, Zakarpatszka (Kárpátalja), Zaporizzsja, Lviv, Mikolajiv, Kijev, Kropivnickij, Odessza, Rivne és Harkiv.
A jelentés szerint a kritikus infrastruktúrák áramellátásában is fennakadások lehetnek.
A rendkívüli áramkimaradásokat akkor törlik el, ha az érintett régiók a határértékek közé kerülnek – magyarázta a rendszerüzemeltető.
Június 6-án Moszkvában letartóztattak egy francia állampolgárt, akit azzal vádolnak, hogy nem jelentkezett „külföldi ügynökként” az illetékes hatóságoknál – jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A TASZSZ forrásokra hivatkozva azt állította, hogy Laurent Vinatier-ről van szó, aki doktori címmel rendelkezik, és állítólag a svájci Humanitárius Párbeszéd Központjának (Center for Humanitarian Dialogue) dolgozik.
„Azon dolgozunk, hogy további részleteket tudjunk meg a körülményekről, és biztosítsuk Laurent szabadon bocsátását” – erősítette meg az információkat a központ a Politicónak küldött írásbeli nyilatkozatában.
A „külföldi ügynökök” megjelölés megköveteli, hogy azok a személyek és szervezetek, akik állítólag külföldről kapnak „támogatást”, minden publikációjukban tegyenek lemondó nyilatkozatot, és szigorú pénzügyi jelentéstételt ír elő. Ezt széles körben az orosz ellenzék elnyomásának eszközeként tartják számon – írja a The Kyiv Independent.
Az Agentstvo független orosz hírügynökség jelentése szerint Vinatier korábban többször is járt Oroszországban, többek között a teljes körű invázió után. Több, Oroszországról, Közép-Ázsiáról és a Kaukázusról szóló könyv szerzője.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!