Spanyolország
2
Németország
1
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasította Orbán Viktor magyar miniszterelnök javaslatát, miszerint Ukrajnának meg kellene fontolnia a tűzszünetet a béketárgyalások felgyorsítása érdekében – írja a The Kyiv Independent.
A lap szerint Ihor Zsovka, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője elmondta, hogy a kijevi találkozón Orbán Viktor „lehetőséget kapott arra, hogy kifejezze gondolatait”.
Ukrajna elnöke meghallgatta, de válaszul kifejtette Ukrajna álláspontját – amely világos, érthető és jól ismert
– tette hozzá Zsovka.
A The Kyiv Independent e ponton emlékeztetett arra, hogy az ukrán vezetés korábban elutasította a tűzszünet ötletét, mivel szerintük ez csak Oroszországnak segítene abban, hogy átcsoportosítsák erőiket. Ezzel szemben az ukrán vezetés a saját békeformulája mentén akar e tárgyalni a fegyvernyugvásról, amelyet a júniusi svájci békekonferencián is megvitattak.
Ahogy az Index beszámolt róla, a CNN többek közt arról írt Orbán Viktor kijevi látogatása után, hogy a magyar vezető és Ukrajna viszonya a Vlagyimir Putyinnal ápolt szoros kapcsolat miatt romlott meg. Mint írják, „az autokrata magyar vezető” rendszeresen megkísérelte megakadályozni azokat az EU-s kezdeményezéseket, amelyek további katonai és pénzügyi támogatást nyújtanak Kijevnek a konfliktus idején.
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök utasította a kormány tisztviselőit, hogy a közeljövőben mutassák be a mobilkommunikáció stabilizálására és az áramhiány idején az emberek megsegítésére összeállított új kormányzati programok részleteit.
Ma megbeszélést folytattam a kormány tisztviselőivel. Smihal miniszterelnökkel, Szviridenko miniszterelnök-helyettessel, Fedorov miniszterelnök-helyettessel és Marcsenko pénzügyminiszterrel. Már világosak a részletek az új megoldásokról és új programokról, amelyek segíteni fogják az embereket az áramhiány idején, valamint a mobilkommunikáció stabilizálása érdekében
– mondta az elnök esti videóbeszédében, melyet az Interfax szemlézett.
Szavai szerint most minden lehetőségre szükség van a termelés biztosítására és egy új, decentralizált termelés létrehozására. Zelenszkij azt is elmondta, hogy „lesz erre pénzügyi forrás. A közeljövőben a kormánytisztviselők minden konkrétumot bemutatnak” – mondta az elnök.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő szerdán sürgette Donald Trump volt amerikai elnököt, leendő republikánus elnökjelöltet, hogy mihamarabb hozza nyilvánosságra az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború gyors befejezésére vonatkozó tervét, „ha valóban van ilyen javaslata”.
Az ukrán elnök egyúttal figyelmeztetett arra, hogy minden békejavaslatnak kerülnie kell Ukrajna szuverenitásának megsértését.
Ha Trump tudja, hogyan kell véget vetni ennek a háborúnak, még ma beszélnie kell róla. Ha az veszélyezteti Ukrajna függetlenségét, államiságát, akkor készen akarunk állni erre, tudni akarjuk
– közölte Zelenszkij a Bloomberg TV-nek Kijevben adott interjújában, amelyet a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál szemlézett.
Az interjúban az elnök sérelmezte, hogy késnek a nyugati szövetségesek fegyverszállításai. Szavai szerint „potenciálisan készen áll” találkozni Trumppal, hogy meghallgassa csapatának javaslatait. „Szeretnénk tudni, hogy novemberben erős amerikai támogatást kapunk-e, vagy teljesen egyedül maradunk” – tette hozzá az államfő.
Zelenszkij visszautasította, hogy az ukrán és orosz csapatok holtpontra jutottak volna a csatatéren. Kiemelte, hogy az ukrán hadsereg a katonák létszámának tekintetében jobb helyzetben van, mint néhány hónappal ezelőtt, és egy új offenzíva megindítása pusztán a felfegyverzésüktől függ.
Az elnök méltatta az amerikai kongresszus által idén hat hónapos késedelemmel jóváhagyott 61 milliárd dolláros segélycsomagot, de rámutatott arra, hogy túl sokáig tart, amíg a katonai felszerelések eljutnak a frontra. „Ez a háború legnagyobb tragédiája, hogy a döntés és annak megvalósulása között nagyon-nagyon sokat kell várnunk” – jegyezte meg Zelenszkij.
Donald Trump korábban kijelentette, hogy képes véget vetni az ukrajnai háborúnak még azelőtt, hogy jövő januárban újra beiktatnák elnöknek, amennyiben ő nyeri novemberben a választást. A Joe Biden elnökkel folytatott múlt heti televíziós vitában nehezményezte, hogy országa dollármilliárdokat költött Ukrajna védelmére, mondván, hogy Kijev „nem fogja megnyerni a háborút”.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter és Anthony Blinken amerikai államtitkár Ukrajna légvédelmének megerősítéséről és az energiaellátás visszaállításáról beszélgettek – közölte Kuleba X-oldalán.
I spoke with @SecBlinken about our ongoing work to strengthen Ukraine's air defense, as well as the recovery of our energy system and Ukraine as a whole.
— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) July 3, 2024
We also focused on the expected outcomes of the NATO Summit in Washington.
Over the past few years, America has…
Kuleba arról is írt, hogy nagy reményei vannak a jövő heti washingtoni NATO-csúccsal kapcsolatban.
Volodimir Zelenszkij „belefáradt” miniszterelnökébe, Denisz Smihalba, és egy jelentés szerint azt tervezi, hogy elbocsátja őt – írja a Sky News.
A lap az Ukrajinszka Pravda kormányközeli forrására hivatkozva azt írja, hogy Zelenszkij ellenérzései az ukrán miniszterelnökkel szemben „nyilvánvalóak voltak a találkozókon tanúsított magatartásából”.
„Már nem is igazán hallgat rá” – állítja a forrás, hozzátéve, hogy Zelenszkij olyan valakit keres, aki „kreatívabb megoldásokkal és javaslatokkal” áll elő.
Egy másik, állítólag magas rangú forrás szerint az elmúlt két hónapban két olyan esemény is történt, ami okot adott Smihal esetleges elbocsátására. Többek szerint Julia Szviridenko ukrán gazdasági miniszter kerülhet a helyére.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta Hszi Csin-ping kínai elnöknek a szerdai kazahsztáni biztonsági csúcstalálkozón, hogy országaik a saját érdekeik szerint cselekszenek, nem pedig más államok ellen – írja a Sky News.
Putyin a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozóján találkozott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is.
Mint megírtuk, Pakisztán, India és Irán után egy újabb eurázsiai ország, az oroszbarát Belarusz is csatlakozik a Sanghaji Együttműködési Szervezethez, amelynek célja az Amerika-vezette csoportokkal való szembenállás.
Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping legutóbb májusban már találkozott egymással.
Mint írtuk, szerda reggel Oroszország rakétacsapást mért a kelet-ukrajnai Dnyipro városra. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Facebookon közölte: a támadásban az eddigi adatok szerint öten vesztették életüket és 34-en megsebesültek.
Borisz Filatov polgármester közlése szerint a támadás következtében a megyeszékhelyen megrongálódott egy bevásárlóközpont, két iskola, három óvoda és két kórház is, utóbbiak egyikében a járóbetegek ellátását végző klinika épülete teljesen megsemmisült. Az áldozatok emlékére a csütörtököt gyásznappá nyilvánították.
Csak két dolog állíthatja meg ezt az orosz terrort: modern légvédelmi rendszerek és fegyvereink nagy hatótávolsága. A világ megvédheti az életet, és ehhez a vezetők eltökéltsége kell, és újra normává kell tenni a terror elleni védelmet
– hangsúlyozta az államfő bejegyzésben.
Az ukrán vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta az 546 ezret.
Elfoglalta Csasziv Jar város Szhidni negyedét a Donyecki régióban az orosz hadsereg – jelentette be szerdán az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint az orosz fegyveres erők az elmúlt napon hatból négy frontszakaszon nyomultak előre Ukrajnában, és 15 ellenrohamot vertek vissza. Az orosz összesítés szerint az ukrán hadseregnek csaknem 1750 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Herszon megyei Oleskiben egy pilóta nélküli repülőszerkezetekkel végrehajtott támadás megölte egy péküzem két alkalmazottját – írta az MTI.
Dick Schoof, Hollandia új kormányfője szerdán „sziklaszilárd támogatásáról” biztosította Ukrajnát hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel folytatott telefonbeszélgetése során.
A kedden beiktatott miniszterelnök egyúttal hozzátette: reméli, hogy a jövő héten Washingtonban tartandó NATO-csúcstalálkozón személyesen is találkozik Zelenszkijjel.
Az ukrán elnök közölte, hogy sok sikert kívánt Schoofnak a munkájához, továbbá a két ország közötti kapcsolatokat méltatta, amelyek „sosem voltak ilyen erősek” – adta hírül az MTI.
Az ukrán parlament nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési titkára szerint reális az, hogy Ukrajna 200 ezer embert mozgósítson az év végéig – annak ellenére, hogy a mobilizáció lassult az utóbbi időben.
Roman Kosztenko azt mondta, hogy „ha a mozgósítás üteme nem lassul – mint ahogy azt tapasztaltuk – akkor az év végére könnyedén elérhetjük a célszámokat”.
Általánosságban véve magabiztos vagyok abban, hogy ha a jelenlegi tempóban folytatjuk a mozgósítást, akkor minden egységünket harckészre tudjuk erősíteni. Ez egy nagyon magas arány, amit eddig sosem láttunk
– mondta Kosztenko.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője Washingtonban újságíróknak kijelentette, hogy Ukrajna nem hajlandó kompromisszumot kötni Oroszországgal a háború befejezése érdekében tett területi engedményekről, bár meghallgatja az „igazságos béke” elérésére vonatkozó tanácsokat.
Nem vagyunk hajlandók a kompromisszumra az olyan fontos értékek, mint a függetlenség, szabadság, demokrácia, területi integritás, szuverenitás tekintetében
– idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál a tisztségviselőt.
Jermak hangsúlyozta, hogy az amerikai elnökválasztástól függetlenül Ukrajna továbbra is lobbizni fog az amerikai kormánynál a támogatás folytatásáért. Rámutatott arra, hogy Ukrajna kétpárti támogatást kapott Washingtonban, és a közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak többsége változatlanul Ukrajna mellett áll két év háború után is. Leszögezte, hogy a novemberi elnökválasztás eredménye az amerikai nép döntése lesz, és Kijev tiszteletben fogja tartani.
Az ukrán katonai kémügynökség szerint egy Kijev-barát orosz csoporttal közös akció vezetett ahhoz, hogy az év elején felgyújtottak egy orosz hadihajót a Balti-tengeren. A Kalinyingrádi területen állomásozó Szerpuhov rakétahordozón április 7-én keletkezett tűz – írta meg a Sky News.
A GUR katonai kémügynökség nem sokkal később magára vállalta a felelősséget.
Az ügynökség vezetője, Andrij Juszov egy mai frissítésében azt mondta, hogy a műveletet a Vlagyimir Putyin ukrajnai háborúját ellenző oroszok csoportjával, az Oroszország Szabadsága Légióval közösen hajtották végre.
„A szabotázs eredményeként sikerült belülről tönkretenni a hajót, és teljesen megsemmisíteni a kommunikációt és az automatizált eszközeit” – közölte a légió a Telegram-fiókján.
Márki-Zay Péter közösségi oldalán reagált Orbán Viktor keddi kijevi látogatására, amelyet a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke szerint az Európai Unió már fél évvel ezelőtt előírt a magyar kormányfőnek, „csak annyi haladékot kapott, hogy a háborúval riogató választási kampánya lezárása után tehesse ezt meg”.
Hódmezővásárhely polgármestere szerint Orbán ezzel csak az unió előtt szeretné mentegetni orosz-ártiságát, illetve a frissen létrehozott Patrióták Európáért pártcsaládjába keres új tagokat, de nemigen fog találni, mert az esetleges belépők tartanak attól, hogy „hazaárulónak tartják majd őket, ha Orbánnal közösködnek”.
Ettől függetlenül időszerűnek tartotta a miniszterelnöki látogatást – már csak a kárpátaljai magyarság helyzete miatt is – és szurkol a kormányfőnek, hogy el tudja hozni Európának a kampányban beígért békét.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök világossá tette, hogy Minszk nukleáris fegyvereket telepített az ukrán határ közelébe azzal, hogy Polonez és Iszkander rakétarendszerekkel felszerelt csapatokkal erősítette meg a határt – írja a Sztrana.
Hogy milyen lőszerrel rendelkeznek, azt önök is tudják
– jelentette ki a belorusz elnök. Lukasenka szerint Belarusz és Oroszország légiereje és légvédelmi erői magas készültségben vannak a határ közelében. Azt állítja, ez csak egy válaszlépés arra, hogy az ukránok megerősítették a jelenlétet a belorusz határ közelében.
Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy nem lesznek összecsapások, mert sem Kijev, sem pedig Minszk nem érdekelt ebben.
Dick Schoof újonnan felesküdött holland miniszterelnök a parlament alsóházában tartott szerdai beszédében kijelentette: Hollandia továbbra is pénzügyi, katonai és politikai támogatást nyújt Ukrajnának.
Nem szabad naivnak lennünk. Néhány órányi repülőútra innen szörnyű háború dúl, és ebben a konfliktusban Oroszországnak nem számítanak az emberi életek
– hangsúlyozta Schoof, aki korábban a holland titkosszolgálat vezetője volt.
Az MTI tájékoztatása szerint a kormányfő emellett ígéretet tett arra, hogy kormánya, a NATO-követelményekkel összhangban, Hollandia bruttó hazai termékének 2 százalékát védelmi beruházásokra fordítja.
Dick Schoof elődje, Mark Rutte áprilisban azt az ígéretet tette, hogy idén Hollandia egymilliárd euró katonai támogatást nyújt Ukrajnának, és 3 milliárd eurót különít el ugyanerre a célra 2025-re. További 400 millió eurót is felszabadítanak Ukrajna gazdaságának támogatására és infrastruktúrájának újjáépítésére. Az előző holland kormány azt is megígérte, hogy amerikai gyártmányú F–16-os vadászgépeket szállít Ukrajnába.
Három ukrán drón csapott le a délkelet-ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű közelében lévő területre – állítja annak orosz vezetése. Egy Telegram-posztban az erőmű vezetősége azt írta, hogy a drónok egy elektromos alállomást találtak el, megrongálva a létesítményt és megsebesítve nyolc alkalmazottat.
Az erőművet – Európa legnagyobb erőművét – a háború kezdete óta orosz erők tartják irányításuk alatt. Az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ korábban arról számolt be, hogy drónok csapást mértek magára az erőműre.
A Sky News egyik állítást sem tudja függetlenül ellenőrizni.
Az Európai Unió legtöbb tagországában a megkérdezettek többsége támogatja Ukrajna fegyver- és lőszerellátásának növelését – derül ki egy szerdán megjelent, tizenkét uniós tagállamra kiterjedő felmérésből, amelyet a European Council on Foreign Relations – magyarul Európai Külkapcsolati Tanács – nevű agytröszt megbízásából készítettek.
Észtországban, Svédországban, Lengyelországban, Nagy Britanniában, Hollandiában és Portugáliában a megkérdezettek több mint fele támogatja a kezdeményezést.
Németországban és Csehországban közel kiegyensúlyozott a támogatók és ellenzők aránya. Csupán három országban – Görögországban, Bulgáriában és Olaszországban – vannak túlsúlyban azok, akik ellenzik a kezdeményezést.
Csehország eddig 6,75 milliárd korona (108 milliárd forint) értékű hadianyagot küldött az orosz támadás ellen védekező Ukrajnának – közölte a cseh védelmi minisztérium szerdán Prágában.
Az MTI tájékoztatása szerint a cseh kormány a haditechnika, a fegyverek és a lőszerek Ukrajnába küldését bizalmas rendszerben tárgyalja és hagyja jóvá, majd a védelmi miniszter javaslatára utólagosan ad róla tájékoztatást.
Jana Cernochová védelmi miniszter a legfőbb közjogi méltóságok hétfői hradzsini tanácskozása után jelentette be, hogy az Ukrajnának eddig szállított katonai segélyről a héten hoznak nyilvánosságra részleteket.
A tárca által szerdán közzétett listából kiderül, hogy a csehek eddig egyebek között nyolc katonai légi szállítóeszközt, 62 tankot, 131 gyalogsági páncélozott harckocsit, 26 speciális vegyi felderítő autót, 16 speciális légvédelmi autót, 47 teherautót, 13 tarackot és 12 rakétavetőt küldtek az ukránoknak.
A legfelsőbb cseh közjogi méltóságok prágai tanácskozásukon egyetértettek abban, hogy Csehország továbbra is minden segítséget megad az orosz támadás ellen védekező Ukrajnának. Prága arra számít, hogy a NATO közelgő washingtoni csúcstalálkozóján megvitatják a szövetség viszonyát Oroszországhoz, és megerősítik az Ukrajnának nyújtandó támogatás folytatását.
A csúcstalálkozó egyik feladata az lesz, hogy átfogó stratégiát dolgozzon ki az Oroszországhoz fűződő viszony terén. Oroszországot eddig partnerként kezelte tervezésében a NATO, de Oroszország jelenlegi viselkedése miatt alapvető és rendszerszintű változásra van szükség ezen a téren
– mondta újságíróknak Petr Pavel államfő, aki Csehország képviseletében vesz részt a washingtoni tanácskozáson.
A cseh elnök szerint a NATO-nak a jövőben nagyobb szerepet kell vállalnia az Ukrajnának nyújtandó segítség koordinálásában.
Az Európai Unióban országonként eltérőek a vélemények arról, hogy Ukrajna uniós csatlakozását pozitív fejleménynek tekintenék-e – derül ki egy tizenkét uniós tagállamra kiterjedő felmérésből, amelyet a European Council on Foreign Relations – magyarul Európai Külkapcsolati Tanács – nevű agytröszt megbízásából készítettek.
Mindössze négy országban véli úgy a válaszadók több mint 50 százaléka, azaz közel fele, hogy Ukrajna felvétele az EU-ba „jó ötlet”. Ez a vélemény Észtországban, Svédországban, Portugáliában és Spanyolországban uralkodik.
Bulgáriában, Németországban, Franciaországban, Csehországban és Görögországban a legmagasabb azoknak a válaszadóknak az aránya, akik szerint Ukrajna csatlakozása csak problémákat okozna.
A második legfontosabb érv – az „Ukrajna kulturálisan Európa része” után – Ukrajna csatlakozása mellett, hogy az elősegíti a béke gyorsabb megteremtését. A harmadik és negyedik helyen azok az érvek állnak, amelyek szerint az EU geopolitikai pozícióját erősítené, és gazdasági előnyökkel járna az EU számára.
Az Ukrajna uniós csatlakozását ellenző válaszadók körében a leggyakrabban említett érvek az „EU biztonságának gyengülésével” kapcsolatos aggodalmak és az ukrajnai korrupció kérdése voltak. A harmadik leggyakrabban említett ok az, hogy az Európai Unió számára ez magas kiadásokkal járna.
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó „egyszerűnek és primitívnek” nevezte Orbán Viktor magyar miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek kifejtett keddi tűzszüneti javaslatát.
A tanácsadó szerint Oroszország „furcsa közvetítőkön” keresztül könyörög, hogy ne érje támadás a területét, miközben további erőforrásokat csoportosít a határhoz egy újabb Ukrajna elleni támadás érdekében.
Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.
Tényleg csak egy megoldás létezik, ez pedig az, hogy Oroszország egyszerűen elhagyja Ukrajna területét – fogalmazott Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium szóvivője egy washingtoni tájékoztatón, ahol Orbán Viktor magyar miniszterelnök ukrajnai látogatása során tett javaslatát is kommentálta.
A szóvivőt arról kérdezték, hogy aggasztja-e hivatalát, hogy a magyar miniszterelnök javaslata a NATO szervezetén belüli szakadást jelezhet.
Mi [az Amerikai Egyesült Államok – A szerk.] és a NATO-szövetség világosan megmondtuk, hogy itt tényleg csak egyetlen megoldás van, és ez az, hogy Oroszország egyszerűen elhagyja Ukrajna területét
– jelentette ki az Egyesült Államok külügyi szóvivője.
Az újságírók jelezték, hogy ez azonban nézeteltérést mutat Magyarországgal, mivel eltér attól, amit Orbán Viktor magyar miniszterelnök képvisel. Erre Vedant Patel úgy reagált, hogy az egyes országokra bízza, hogy saját politikájukról beszéljenek,
de a partnerekkel és a szövetségesekkel mindenütt világossá tették, hogy minden olyan országnak, amelynek befolyása vagy szerepe van, minden erőfeszítést meg kell tennie annak érdekében, hogy Oroszország teljesen kivonuljon Ukrajnából.
Mint írtuk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is elutasította Orbán Viktor magyar miniszterelnök javaslatát, miszerint Ukrajnának meg kellene fontolnia a tűzszünetet a béketárgyalások felgyorsítása érdekében. Ihor Zsovka, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője elmondta, hogy a kijevi találkozón Orbán Viktor „lehetőséget kapott arra, hogy kifejezze gondolatait”. „Ukrajna elnöke meghallgatta, de válaszul kifejtette Ukrajna álláspontját – amely világos, érthető és jól ismert” – tette hozzá a helyettes vezető.
Reggel az orosz erők hét rakétát és öt támadó drónt indítottak Ukrajna ellen – közölte Mikola Olescsuk, az Ukrán Fegyveres Erők légierejének parancsnoka.
Július 3-án reggel az oroszok három Iszkander-K földi indítású cirkálórakétával, 4 H–59-es irányított rakétával és 5 Sahíd támadódrónnal, azaz pilóta nélküli légi járművel csaptak le. A támadás fő területe a Dnyipropetrovszki terület volt (a régió központja elleni csapásról, amelynek az ukrán fél szerint civil áldozatai is voltak, már előzőleg írtunk).
Olescsuk elmondta, hogy az ukrán légvédelmi erők 11 légi célpontot lőttek le: 1 Iszkander–K cirkálórakétát, 4 H–59 irányított rakétát, 5 Sahíd 131/136 csapásmérő drónt, és 1 Orlan–10-es drónt – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Oroszország Kínától való függősége olyan szintre jutott, hogy Peking véget vethetne az ukrajnai háborúnak, ha úgy akarná – mondta Alexander Stubb finn elnök a Bloomberg szerint.
„Oroszország jelenleg annyira függ Kínától, hogy Hszi Csin-ping elnök egyetlen telefonhívása megoldaná ezt a válságot” – mondta az 56 éves elnök kedden, Helsinkiben.
Kína a finn elnök mondataira reagálva visszautasította ezt az állítást.
Kína és Oroszország egyaránt független országok. Nem Kína okozta az ukrajnai válságot
– mondta Mao Ning külügyminisztériumi szóvivő szerdán, a kormányzat Pekingben tartott szokásos sajtótájékoztatóján.
Ukrajna 2,2 milliárd dollárt kapott a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) – közölte Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke Telegramon. A kormányfő jelezte, hogy ez a 16 milliárd dolláros kibővített alapprogram (EFF) keretében biztosított pénzeszközök része.
Ahhoz, hogy megkapjuk őket, Ukrajna fontos munkát végzett az országban, és sikeresen átment a program negyedik felülvizsgálatán – első alkalommal az IMF-fel fenntartott kétoldalú kapcsolatainkban
– fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette, hogy a rendelkezésre bocsátott összeg segít a kormánynak finanszírozni a kritikus költségvetési kiadásokat, a szociális juttatásokat, valamint az orvosok és tanárok fizetését.
Borisz Filatov, Dnyipro polgármestere arról számolt be Telegram-csatornáján, hogy a várost ért, szerda reggeli orosz csapásoknak civil halálos áldozatai és sérültjei is vannak.
Korábban az ukrán légierő arról számolt be, hogy az oroszok rakéta- és dróntámadást indítottak. Sajtóértesülések szerint a reggeli órákban robbanások rázták meg Dnyiprót, és egy bevásárlóközpont is megrongálódott a városban.
Mostanáig három ember halt meg, és további 18 ember szorult orvosi segítségre a kórházban
– közölte Szerhij Liszak, a Dnyipropetrovszk megyei katonai igazgatás vezetője az Ukrajinszka Pravda szerint.
Nincs reális esély a fegyverszünetre Ukrajnában, a béke lehetősége távolabb van, mint korábban – nyilatkozta Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének Oroszországgal foglalkozó munkatársa a szeretlekmagyarorszag.hu-nak. Úgy látja, talán 2022 őszén lehetett volna valamiféle egyezséget kötni, ennek esélye mára már elszállt.
A szakértő úgy látja, hogy a békekötésnek jelenleg nincs realitása, egyik fél részéről sem lát kompromisszumkészséget. Az oroszok feltételei nem változtak a háború eleje óta, sőt, ukrán szempontból még kedvezőtlenebbé váltak. Eközben az ukránok célja továbbra is, hogy minden területet visszakapjanak, beleértve a Krím félszigetet is.
Tehát mind a két fél részéről olyanok a célok, amelyeknek nincs közös metszete. A realitás az, hogy Ukrajna kénytelen lesz további területi veszteséget elszenvedni, de egyelőre nagyon messze állunk még attól, hogy ezt Ukrajna elismerje, az ukrán társadalom elfogadja
– jelentette ki Jójárt Krisztián, aki nem látja, hogy bármi alapja lenne a közeljövőben annak, hogy akárcsak fegyverszünetre juthatnának a felek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hatalmát stabilnak tartja, kutatási eredmények szerint a hadseregben feltétlenül bízik továbbra is az ukránok jelentős többsége. Szerinte az ukrán politikai vezetés és a katonai szakértők részéről is a legnagyobb aggodalom az, hogy mit hozhat egy Trump-elnökség, és mennyire lesz egyáltalán fenntartható a nyugati katonai támogatás. „A realitás az, hogy sajnos az oroszok jobban állnak a hadiipart tekintve” – jegyezte meg, amit az óriási mennyiségű letárolt szovjet haditechnikai arzenállal magyaráz.
Ukrajna számára lehetőség lehet, hogy a felőrlést a maguk javára billentsék el azzal, hogy stratégiai védelemre rendezkednek be, mások szerint azonban egy manőverező jellegű hadviselésre lenne szükség. Annak, hogy a feladott területekért cserébe Ukrajna megtartja a szuverenitását, nem látja lehetőségét.
Orbán Viktor miniszterelnök azonnali tűzszünetet kért Volodimir Zelenszkijtől váratlan keddi kijevi látogatásán.
Belarusz nem engedi az összecsapásokat az ukrán határon – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a Sky News szerint.
Garantálom Önöknek, hogy nem engedünk meg semmilyen összecsapást az ukrán határon. Nem lesznek
– mondta Lukasenka.
Múlt héten Fehéroroszország bejelentette, hogy további légvédelmi erőket telepített az Ukrajnával közös határára, hogy megvédje a „kritikus infrastrukturális létesítményeket” a térségben megnövekedett ukrán dróntevékenység miatt.
Alekszandr Lukasenko elnök, aki 1994 óta Fehéroroszország államfője, Putyin régi szövetségese. Az orosz invázió kezdetén Fehéroroszország logisztikai támogatást nyújtott Oroszországnak, akik fehérorosz területről hatoltak be Ukrajnába.
Több európai ország és az Egyesült Államok lakosságának körében is csökkent a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökbe vetett bizalom a tavalyi évhez képest – írja az Ukrajinszka Pravda a Pew Research Centre felmérésének adatai alapján.
Több mint két évvel az ukrajnai orosz invázió után Zelenszkij megítélése vegyes a felmérésben részt vevő 35 NATO- és nem NATO-ország körében. Ezekben az országokban a felnőttek átlagosan 40 százaléka gondolja úgy, hogy Zelenszkij helyes döntéseket fog hozni a világ ügyeiben, míg 46 százalékuk ellenkezőképp látja.
A többség csak hét országban bízik abban, hogy az ukrán elnök képes lesz a nemzetközi ügyek irányítására. A belé vetett bizalom pedig több európai és észak-amerikai országban jelentősen csökkent.
Európában az ukrán elnökbe vetett bizalom országonként jelentősen eltér. Svédországban tíz felnőttből nyolc bízik Zelenszkijben, ami a legmagasabb szintű bizalom ukrán elnök iránt. Magyarországon körülbelül ugyanennyien vannak azok, akik nem bíznak benne.
A Zelenszkijbe vetett bizalom 2023 óta számos országban jelentősen csökkent. A legnagyobb visszaesés Lengyelországban történt, ahol 22 százalékponttal csökkent tavaly óta. Hollandiában, Németországban, Spanyolországban és Franciaországban 7 százalékponttal, Svédországban pedig 6 százalékponttal csökkent a bizalom.
Több helyen a lakosság mintegy ötödének egyáltalán nincs véleménye Zelenszkijről. Indiában például a felnőttek 45 százaléka tartozik ebbe a csoportba.
Az Ukrán Fegyveres Erők megtámadták az orosz Fekete-tengeri Flotta logisztikai központját a Krímben – írja az Unian.
A katasztrófavédelmi szervek forrásaira hivatkozva azt írták, hogy
az előző este legalább hat Storm Shadow rakétát lőttek ki a félszigetre.
Az egyik a 758-as logisztikai központot találta el. Károkról és áldozatokról nem érkezett jelentés.
A portál azt is megjegyzi, hogy ezt a létesítményt már tavaly szeptemberben is eltalálta egy rakéta. Akkor a személyzet egy tagja meghalt, két másik pedig megsérült.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasította Orbán Viktor magyar miniszterelnök javaslatát, miszerint Ukrajnának meg kellene fontolnia a tűzszünetet a béketárgyalások felgyorsítása érdekében – írja a The Kyiv Independent.
A lap szerint Ihor Zsovka, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője elmondta, hogy a kijevi találkozón Orbán Viktor „lehetőséget kapott arra, hogy kifejezze gondolatait”.
Ukrajna elnöke meghallgatta, de válaszul kifejtette Ukrajna álláspontját – amely világos, érthető és jól ismert
– tette hozzá Zsovka.
A The Kyiv Independent e ponton emlékeztetett arra, hogy az ukrán vezetés korábban elutasította a tűzszünet ötletét, mivel szerintük ez csak Oroszországnak segítene abban, hogy átcsoportosítsák erőiket. Ezzel szemben az ukrán vezetés a saját békeformulája mentén akar e tárgyalni a fegyvernyugvásról, amelyet a júniusi svájci békekonferencián is megvitattak.
Ahogy az Index beszámolt róla, a CNN többek közt arról írt Orbán Viktor kijevi látogatása után, hogy a magyar vezető és Ukrajna viszonya a Vlagyimir Putyinnal ápolt szoros kapcsolat miatt romlott meg. Mint írják, „az autokrata magyar vezető” rendszeresen megkísérelte megakadályozni azokat az EU-s kezdeményezéseket, amelyek további katonai és pénzügyi támogatást nyújtanak Kijevnek a konfliktus idején.